1991. évi XXXIV. törvény

1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.

(2)² E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás, a pénznyerő automata, a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbakban: Ktv) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

(4)⁷ A Magyar Köztársaság területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.

(5)⁸ Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.

(5a)⁹ Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,

(5b)¹¹ A nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan – a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető – valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.

(6)¹² Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.

(7)¹³ A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök – kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek – típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.

(7a)¹⁴ A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely:

(7b)¹⁵ A központi szerver tranzakciós szerverén a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

(8)¹⁶ A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.

2. § (1)¹⁷ Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (továbbiakban együtt: távszerencsejáték).

(2)¹⁸ Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához — az e törvényben meghatározott kivétellel — az állami adóhatóság engedélye szükséges.

(2a)¹⁹ Távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

(3)²⁰ Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(4)²¹ Nem adható meg az engedély, ha

(5)²⁷ Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.

(6)²⁸ A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy

(7)³⁰ Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

(8)³¹ A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni.

3. §³² (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését

(2)³⁴ Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.

(3)³⁵ A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.

4. § (1)³⁶ A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(3)³⁷ A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívűl a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

5. § (1)³⁸ A miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.

(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

6. § (1)³⁹ A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2)⁴⁰ A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)⁴¹ A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §⁴² Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.

7/A. §⁴³ (1)⁴⁴ Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény⁴⁵ szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.

(2)⁴⁶ Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

(3)⁴⁷ Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4)⁴⁸ Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.

(5)⁴⁹

(6)⁵⁰ Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7)⁵¹ A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(8)⁵² Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(9)⁵³ A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság

8. § (1)⁵⁴ Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2)⁵⁵ Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3)⁵⁶ Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.

(5)⁵⁷ A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

9. § (1)⁵⁸ Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.

(2)⁵⁹ Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.

(3)⁶⁰ A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.

10. § (1)⁶¹ Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.

(3)⁶² A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.

(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.

11. §⁶³ (1)⁶⁴ A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(1a)⁶⁵ Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet.

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.

(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.

(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(5)⁶⁶

(6)⁶⁷ A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg.⁶⁸

(7)⁶⁹ Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.

(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.

12. § (1)⁷⁰ Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

(2)⁷¹ A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén

(3)⁷² A bírság

(4)⁷⁷

(5)⁷⁸ Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.

(6)⁷⁹ A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.

(7)⁸⁰ A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.

13. § (1)⁸¹ A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

(2)⁸⁴ Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha

(3)⁸⁷ Az állami adóhatóság a játékkaszinó, az elektronikus kaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben⁸⁸ foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.

(4)⁸⁹ Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

(5)⁹⁰ Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.

(6)⁹¹ Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.

(7)⁹² Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.

14. §⁹³ A szerencsejátékok fajtái:

15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba

(2)⁹⁷ A miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanusítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1)⁹⁸ Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

(2)¹⁰⁰ A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az állami adóhatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.

17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.

(2)¹⁰¹

(3) A kisorsolt nyeremények átvételéről az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szerencsejáték szervező köteles biztosítani a nyeremények megfelelő átvételének lehetőségét.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.

18. § (1)¹⁰² Az állami adóhatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az állami adóhatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.

(2)¹⁰³ Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az állami adóhatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az állami adóhatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.

19. § (1)¹⁰⁴ A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.

(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.

20. § A sorsolásos játék fajtái:

21. §¹⁰⁶ Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.

22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

(2)¹⁰⁷ Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (8)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.

24. § (1)¹⁰⁸ A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az állami adóhatóság engedélyével szervezhető.

(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3)¹⁰⁹ A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4)¹¹⁰ A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – az állami adóhatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.

(2)¹¹¹

26. § (1)¹¹² Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

(1a)¹¹³ Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol), amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál, konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban található.

(1b)¹¹⁴ Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok – a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez – szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.

(2)¹¹⁵ Az állami adóhatóság az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:

(3)¹¹⁷ Pénznyerő automata csak játékkaszinóban vagy — kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által — játékteremben üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben vagy egy játékteremben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.

(4)¹¹⁸ A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának

(5)¹¹⁹ A játéktermet az állami adóhatóság az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.

(6)¹²⁰

(7)¹²¹ I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely – gépenként legalább 2 m² figyelembevételével – legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet. Nem működtethető játékterem olyan épületben, helyiségben, helyiségrészben, amelyre vonatkozóan a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét az elnevezésben vagy a kereskedelmi kommunikációban szerepeltetik, illetve amelyet ilyen helyiségből lehet megközelíteni. Az „elektronikus kaszinó” elnevezésre, az „e-kaszinó” rövidítésre és jelzős alakjára, valamint idegen nyelvű megfelelőjére a tilalom nem vonatkozik, ha a játékterem elektronikus kaszinóként üzemel.¹²²

(8)¹²³ Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza

(9)¹²⁴ Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely

(10) Nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely

(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.

(12)¹²⁷ Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.

(13)¹²⁸ Az állami adóhatóság a pénznyerő automata működését – az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett – legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni.

(14)¹²⁹ Az állami adóhatóság az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az állami adóhatóság által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóságnál átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az állami adóhatóság hivatalból megállapítja.

(15)¹³⁰ Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az állami adóhatóság a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az állami adóhatóság a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.

(16)¹³¹ A játékterem működése – indoklás nélküli kérelemre – megszakítás nélkül legfeljebb 180 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön, a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.

(17)¹³² Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.

(18)¹³³

(19)¹³⁴ A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl – illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt – teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.

(20)¹³⁵ A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták és helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták köthetők.

(21)¹³⁶ A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani.

(22)¹³⁷ Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.

(23)¹³⁸ Az elektronikus kaszinóban szerver alapú pénznyerő automata is üzemeltethető. Az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata ellenőrző készülékét abban az esetben is online kapcsolati módon a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerverhez kell csatlakoztatni, ha a pénznyerő automata nem minősül szerver alapú pénznyerő automatának.

(24)¹³⁹ Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-ával rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.

(25)¹⁴⁰ Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel, és amely tagja(i) (részvényese(i)), a kérelem benyújtását megelőzően – a benyújtás időpontjától számítva – legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott.

26/A. §¹⁴¹ Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.

26/B. §¹⁴² (1)¹⁴³ Az I. kategóriába sorolható játéktermet az állami adóhatóság erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.

(2)¹⁴⁴ Az állami adóhatóság abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:

(3) Az elektronikus kaszinóra és a (2) bekezdés e) pontja szerinti pénznyerő automatára egyebekben az I. kategóriába sorolt játékteremre és az I. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)¹⁴⁵ Az elektronikus kaszinóban a videotechnikai ellenőrzési rendszert a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében kell működtetni.

(5)¹⁴⁶ Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

27. §¹⁴⁸ (1)¹⁴⁹ Az állami adóhatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

(3)¹⁵⁰ Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.

(4)¹⁵¹ Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(5) A koncessziós díj egységenként

(6)¹⁵² Az (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.

(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.

(8)¹⁵³ A miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(9)¹⁵⁴ A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az állami adóhatóság által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.

(10)¹⁵⁵

(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.

(12)¹⁵⁶ Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.

27/A. §¹⁵⁷ (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.

(2)¹⁵⁸ Ha

28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.

(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.

(3)¹⁵⁹ Amennyiben az állami adóhatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4)¹⁶⁰ A (3) bekezdésben meghatározott esetben az állami adóhatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

28/A. §¹⁶¹ (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

(2)¹⁶² Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadás-szervező az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.

(4)¹⁶³ Fogadás esetén – a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.

(5)¹⁶⁴ Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.

(6)¹⁶⁵ Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

29. § (1)¹⁶⁶ Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.

(2)¹⁶⁷ A koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.

(3)¹⁶⁸ A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

29/A. §¹⁶⁹ (1)¹⁷⁰ Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(2)¹⁷¹

(3)¹⁷² Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(4)¹⁷³ Az állami adóhatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

29/B. §¹⁷⁴ (1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.

(2)¹⁷⁵ Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.

(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.

(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m² álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.

(6) Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és a kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.

(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.

(8)¹⁷⁶ A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, az állami adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.

(11) A 26. § (18) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.

(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

29/C. §¹⁷⁸ (1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – ugyanazon személy is elláthatja.

(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.

(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.

(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.

(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.

(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozására és tárolására szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam valamely állami adóhatóság felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező ezen országban végzett szerencsejáték szervezői tevékenységének felügyeletére vonatkozóan.

(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.

(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.

30. § (1)¹⁷⁹ E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.

(2)¹⁸⁰ Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.

(3)¹⁸¹ Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(4)¹⁸² A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.

(5)¹⁸³ A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.

30/A. §¹⁸⁴ A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.

30/B. §¹⁸⁵ A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

31. § (1)¹⁸⁶ A szerencsejáték-szervező — ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is — az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.

(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.

(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).

(4)¹⁸⁷ Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt¹⁸⁸ kell alkalmazni.

32. §¹⁹⁰ (1)¹⁹¹ Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.

(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.

(3)¹⁹² A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.

(4)¹⁹³ A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.

(5)¹⁹⁴ A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.

33. §¹⁹⁵ (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.

(2)¹⁹⁶ A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 1 600 000 forintot – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot – meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 1 600 000 forint – elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.

(3)¹⁹⁷ Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer tárgynegyedévi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a. A jackpot nyeremény a tiszta játékbevételt csökkenti.

(4) A szerencsejáték-szervező (1)–(3) bekezdés szerinti játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.

(5) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)–(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy

(6) A pénznyerő automaták (1)–(3) bekezdés szerinti játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

33/A. §¹⁹⁹ (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

34. §²⁰¹ (1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.

(2) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtató.

35. § (1)²⁰² A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:

0–5 milliárd forint 30 százalék,

5 milliárd 1 forint–10 milliárd forint

1 milliárd 500 millió forint

és az 5 milliárd forinton felüli rész 25 százaléka,

10 milliárd 1 forinttól

2 milliárd 750 millió forint

és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.

(2)²⁰³ A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.

(3)²⁰⁴ A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.

(4)²⁰⁵ A szerencsejáték-szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.

36. § (1)²⁰⁶ Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.

(2)²⁰⁷ Az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.

(3)²⁰⁸ Az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.

(4)²⁰⁹ Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.

(5)²¹⁰

36/A. §²¹¹ (1)²¹² A vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.

(2)²¹³ Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén — az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül —

(3)²¹⁶

36/B. §²¹⁷ Az állami adóhatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az állami adóhatóság nem utalja vissza.

37. §

38. § (1)²³⁹ E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2)²⁴⁰ Felhatalmazást kap a miniszter,²⁴¹ hogy

(3)²⁴⁹

(4)²⁵⁰ Felhatalmazást kap a miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon vendéglátóipari üzletek körét, amelyben II. kategóriájú játékterem működtetésére engedély adható.

39. §²⁵¹ (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)–(5), (7)–(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

40. §²⁵² (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.

(3)²⁵³ E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított Szjtv. 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22), (23) és (24) bekezdését, 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. október 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint üzemeltethetők.

(4)²⁵⁴ E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(5)²⁵⁵ E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

41. §²⁵⁷ Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)–(25) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.