28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet
28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet1
az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről
1. § A Kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében egzisztencia hitel (a továbbiakban: hitel) és részletfizetési kedvezmény konstrukciót hoz létre.
2. §2 A hitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozási hitel.
3. § (1)3 A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) — ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát — értékesítése esetén vehető igénybe.
(2) Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték — a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja (a továbbiakban: vagyonkezelő szervezet) nyilatkozata alapján — az államadósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket — az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után — csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet.
(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül:
a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség);4
b)5
c) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet;6
d)7
e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek.
(4) A vagyonrész értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezetére ez a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
4. § (1)8 Ha a befolyt vételárnak — a 3. § (4) bekezdés szerinti összeggel csökkentett — meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével.
(2)9 Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés lebonyolításáért, ideértve a részletfizetéseknek az alapítói jogot gyakorló önkormányzathoz juttatását, a hitelt igénybevevőnek a 9. § (1) bekezdése szerinti kamatkülönbséggel azonos mértékű, évi 4% kezelési költséget kell fizetnie.
5. §10 (1) Hitelt és részletfizetési kedvezményt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek, s kizárólag e személyekből álló társaságok, szövetkezetek — kivéve a takarékszövetkezetet, a lakásszövetkezetet és az iskolaszövetkezetet —, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek vehetik igénybe, amelyek
a) a hitel folyósításában részt vevő pénzintézetek hitelbírálati követelményeinek megfelelnek,
b) rendelkeznek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással.
(2) A hitel és részletfizetési kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető. Új hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezmény együttes összegét figyelembe kell venni, és az így kiszámított hitel és részletfizetési kedvezménynek megfelelő, a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel vehető igénybe az újabb hitel, illetve részletfizetési kedvezmény.
(3)11 A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén — az átruházástól számított öt éven belül — a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse.
(4) A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvénykönyv 332. § (3) bekezdése az irányadó.
6. § (1)12 A hitel működtetése érdekében az állami vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja, az MFB Rt. és a pénzintézetek feladatait külön megállapodásban rögzített eljárási rend szabályozza.
(2)13
7. § (1) A pénzintézetek az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árához viszonyítva meghatározhatják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
(2)14 A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését — kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget — törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzat között.
(3)15 A hitelintézetet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzatot a hitellel és részletfizetéssel megvásárolt vagyontárgyon jelzálogjog illeti meg, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(4) A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó — pénzintézetet ért — hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért — a garanciális tartalék mértékétől függetlenül — kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint.
(5) A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett — a (4) bekezdés alapján — mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni — saját követelésének beszámítása után még fennmaradó — tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti.
8. § (1)16 A hitel, illetve részletfizetés iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a vagyonrész megvásárlásához szükséges, a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással — ideértve a kárpótlási jegyet — rendelkezik.
(2)17 A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás — hitelfelvevőnként számított — mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje:
Az igényelt hitel és részletfizetés együttes összege |
Saját pénzforrás az igényelt hitel és részletfize- |
Futamidő |
Türelmi |
|
---|---|---|---|---|
5 millió Ft-ig |
2 |
|
15 |
3 |
5 millió Ft fölött |
15 |
|
15 |
3 |
(3) Részvényvásárlás esetén a szükséges saját pénzforrás mértékére a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény az irányadó.
(4) A 4. § (1) bekezdés szerinti esetben is egy törlesztő részletet állapít meg a pénzintézet.
9. § (1)18 A refinanszírozási hitel kamatának mértéke évi 3%. A hitelfelvevő által a pénzintézet részére fizetendő kamat mértéke évi 7%.
(2) A részletfizetés után a kamat — a 4. § (2) bekezdés szerinti kezelési költség kivételével — az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
10. §19
11. § (1)20 Ez a rendelet 1991. március 1-jén lép hatályba.
(2)21 A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanoknak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság22 által történő értékesítése esetén, ahol e rendelet alapítói jogot gyakorló önkormányzatot említ, azon az illetékes települési önkormányzatot kell érteni.
A rendelet számozása a Magyar Közlöny 1991. évi 27. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 2. §-t az 59/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 3. § (1)–(2) bekezdése a 36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A § új (3) bekezdést is iktatott a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.
Az 1995: XXXIX. törvény 70. §-ának (1) bekezdése szerint, ahol jogszabály Állami Vagyonügynökséget, valamint Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot említ, ott Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot kell érteni.
A 3. § (3) bekezdésének b) pontját a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet neve időközben Kincstári Vagyoni Igazgatóságra változott.
A 3. § (3) bekezdésének d) pontját a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdése a 36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1)–(2) bekezdése az 59/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 6. § (1) bekezdése a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) és (4) bekezdése a 36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (5) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 7. § (3) bekezdése a 79/1997. (V. 13.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) és (3) bekezdését megállapította, az eredetileg (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta az 59/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 6. §-a.
A 8. § (2) bekezdése a 36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1495. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1495. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 121/1993. (IX. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet neve időközben Kincstári Vagyoni Igazgatóságra változott
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás