26/1990. (XI. 8.) AB határozat
26/1990. (XI. 8.) AB határozat
az 1952. évi III. tv. egyes paragrafusainak alkotmányellenességéről1
1990.11.08.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság dr. Feldmájer Péter ügyvéd (Kecskeméti 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Kecskemét, Klapka u. 4.) indítványozónak a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tárgyaláson kívüli elintézést lehetővé tevő rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére benyújtott indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 225. § (6) bekezdésének a tárgyalás kitűzése nélküli elintézésre vonatkozó rendelkezése, továbbá a 256/A. §-ának (1) bekezdése b)—e) pontjai, 256/B. §-a, 333. §-a, 334. §-a, 376. §-a és 387. §-ának (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezéseket a határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó egy konkrét ügy kapcsán annak megállapítását kérte, hogy a Polgári perrendtartás (Pp.) 333. §-ának (1) bekezdése és minden olyan rendelkezése, amely az ügyek érdemének tárgyaláson kívüli elbírálását a felek hozzájárulása nélkül lehetővé teszi, szemben áll a Magyar Köztársaság Alkotmányával, ezért e rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. Cikkére, amely szerint ,,mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.''
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának az indítványra adott észrevételei szerint a Pp. 333. §-a, amely közel 20 éves rendelkezés, valóban anakronisztikussá vált, ezért a közigazgatási bíráskodásról szóló, 1989. decemberben benyújtott, de még nem tárgyalt törvényjavaslat azt úgy kívánja módosítani, hogy a bíróság a pert tárgyaláson kívül csak akkor bírálhassa el, ha tárgyalás tartását nem kérik.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta.
A tárgyalási elv, a nyilvánosság, a szóbeliség és a közvetlenség a polgári peres eljárás alapelvei közé tartozik. Ezek az alapelvek a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény konkrét rendelkezéseiben is érvényesültek. Egyszerűsítési és gyorsítási szempontokra hivatkozva az 1972. évi 26. tvr. hozott áttörést a Pp. 256/A. és 256/B. §-aival a fellebbezési eljárásban, a 333. § és 334. §-okkal az államigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perek elbírálásánál, valamint a 376. § és 387. § (1) bekezdésével a gazdasági perek külön szabályai között.
A fellebbezés tárgyaláson kívüli elintézésének lehetővé tétele mellett azonban a Pp. 256/A. §-ának (3) bekezdése 1972-től azt a garanciális rendelkezést is tartalmazta, hogy ha a fellebbező fél a tárgyalás kitűzését kéri, a kérelem teljesítése — néhány kivételtől eltekintve — nem tagadható meg. E rendelkezés azonban az 1979. évi 31. tvr. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette, tehát ezt követően a bíróság a fél kérelmétől függetlenül választhatott a tárgyalás kitűzése vagy a tárgyaláson kívüli elintézési mód között.
A magyar polgári peres eljárás így ellentmondásba került a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. Cikkével annak ellenére, hogy utóbbi az 1976. évi 8. tvr-vel kihirdetésre került.
Az egyezségokmány fent már idézett Cikkével egyezően tartalmazza a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdése, hogy ,,a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.'' A Polgári perrendtartásnak azok a rendelkezései tehát, amelyek a felek kérése ellenére lehetővé teszik a per tárgyaláson kívüli elbírálását, alkotmányellenesek.
Az 1989. évi XXXII. tv. 40. §-a szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. E törvényi rendelkezésnek megfelelően járt el az Alkotmánybíróság, amikor a Polgári perrendtartás alkotmányellenesnek minősülő rendelkezéseit megsemmisítette.
III.
A megsemmisített rendelkezésen kívül vizsgálta még az Alkotmánybíróság a Pp. 257. §-ának második mondatát is. Ez a végzés elleni fellebbezés tárgyában teszi lehetővé a tárgyaláson kívüli határozat hozatalát. A Pp. 212. §-ának (1) bekezdése értelmében a per érdemében a bíróság ítélettel határoz, végzés alakjában a per során felmerült egyéb kérdésekben jelenik meg a határozat.
A perek alapos és gyors tárgyalásáról a Pp. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság hivatalból gondoskodik.
Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése a fél jogait érintő kérdések tárgyaláson történő elbírálását teszi kötelezővé, a per során felmerült más — a fél jogait nem érintő — kérdésekben hozandó határozatok tárgyaláshoz kötése csak a bíróság munkáját nehezítené, és a határozat meghozatalát késleltetné.
Ezeket a szempontokat mérlegelve az Alkotmánybíróság a Pp. 257. §-ának második mondatát nem találta alkotmányellenesnek, ezért annak megsemmisítése nem volt indokolt.
* * *
Az Alkotmánybíróság e határozatát az indítványozónak és a Magyar Köztársaság igazságügyi miniszterének kézbesíti. A Magyar Közlönyben való közzététel az 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Az Alkotmánybíróság ügyszáma: 354/B/1990/5
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás