1989. évi XXXIII. TÖRVÉNY

1. § E törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.

(2)²

3. § (1) A párt megszűnhet:

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

(3)³ A bíróság az ügyészség indítványára — a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával — megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a társadalmi szervezet megszűnésének vagyoni következményeire továbbra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(5)⁴ A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait a zárlati munkák elvégzését követően átadja a bíróságnak.

(7) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

4. § (1)⁵ A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből⁶ juttatott támogatásból, az állam által e törvény 5. §-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2)⁷ A párt részére — a 4. § (1) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve — költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében említett alapítvány céljaira.

(4) Az a párt, amely a (2)—(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét — az Állami Számvevőszék felhívására — tizenöt napon belül az állami költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(5)⁸ Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

5. § (1)⁹ E törvény alapján az állam tulajdonából — a (2) bekezdésben foglaltak szerint — állami költségvetési támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek ingyenesen a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok az ott meghatározott tulajdoni hányadok szerint.¹⁰

(2)¹¹ A párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át — egyenlő arányban — az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.

(3)¹² A költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(4)¹³ A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.

6. § (1)¹⁴ A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:

(2)¹⁵ A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.

(3) A párt vállalatot hozhat létre (Ptk. 70. § (1) bekezdés), továbbá egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.

(4) A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.

(5)¹⁶ Ha a párt az (1)—(4) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti a 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

7. § Ha a párt a 3. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

8. §¹⁷ (1) Ha a párt a 3. § (1) bekezdése c)-e) pontjának megfelelően szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött — az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló — bizottság dolgozza ki. Az alapítvány létrehozásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az (1) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

9. § (1)¹⁸ A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is – e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint – közzétenni.

(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.

(3) A párt gazdálkodására egyebekben a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

9/A. § (1) A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, az e §-ban meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre.

(2)²⁰ A költségvetési támogatás kifizetése naptári negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(3)²¹ A költségvetési támogatásra az adott negyedévben az az alapítvány jogosult,

(4)²² A költségvetési támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint az állami költségvetésben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.

(5)²³ A költségvetési támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők utolsó általános választásán az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg.

(6)²⁴ A költségvetési támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.

(7)²⁵

(8) Pártonként csak egy alapítvány részesíthető az e § szerinti költségvetési támogatásban.

10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

(2) Államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésre nem jogosult.

(3)²⁶ Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési támogatásban részesültek.

(4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását.

11. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg — a párt vagy annak tagja vonatkozásában — hatályát veszti minden olyan jogszabályi rendelkezés, amely valamely párt vagy annak tagjával kapcsolatban rendelkezést tartalmaz.

12. §²⁷

13. §²⁸

14. § Az e törvény hatálybalépésekor működő pártoknak a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket. E pártok bejegyzése nem érinti jogi személyiségük jogfolytonosságát.

15. § Ha már bejegyzett társadalmi szervezet pártként kíván működni, köteles bejelenteni a bíróságnak, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és alapszabályát egyidejűleg a bíróságnak benyújtani.

16. § Pártként az a társadalmi szervezet működhet, amely bejegyzési kérelmével, illetőleg a 15. §-ban említett bejelentésével egyidejűleg a 2. számú mellékletben meghatározottak szerinti vagyonmérlegét a bírósághoz benyújtotta.

17. §²⁹

18. § (1) Az a párt, amely a 6. § (3)—(4) bekezdésében meghatározott tilalom alá eső gazdasági tevékenységet folytat, 1989. december 31-ig köteles ezt a helyzetet megszűntetni.

(2) A pártok szervezeteit a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében, az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél 1989. december 31-ig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen 1990. december 31-ig, az egyéb munkahelyeken az országgyűlési képviselői választások előtt legalább kilencven nappal kell megszűntetni.

(3) A 2. § (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétes helyzetet 1989. december 31-ig kell megszűntetni.

19. §³⁰