7001/1988. (IK 11.) IM ie.
7001/1988. (IK 11.) IM irányelve
a jogszabályszerkesztésről1
1990.12.31.
A jogszabályok szerkesztésében és megszövegezésében az egységes gyakorlat kialakításához a jogszabályelőkészítést végzők számára a következő irányelvet adom ki:
I.
A JOGSZABÁLY CÍME
1. A jogszabály címe röviden megjelöli a jogszabály tárgyát, lehetővé teszi a más jogszabályoktól való megkülönböztetést és a jogszabályra való hivatkozást.
2. Ha a jogszabály más jogszabály végrehajlásáról, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről szól, a cím feltünteti az érintett jogszabály megjelölését címével együtt.
Több jogszabály esetén valamennyire utal, ilyenkor az érintett jogszabályok általánosságban, illetőleg rövid névvel is megjelölhetők. A túlságosan általános megjelölés – pl. egyes munkajogi rendelkezések módosításáról – nem elegendő.
Példa
A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról
A Polgári Törvénykönyv és a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról
3. Ha az elsősorban módosításra irányuló jogszabály jelentős új rendelkezést is tartalmaz, a jogszabály címe lehetőleg erre is utaljon.
Példa
A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről
4. A jogszabályokra való utalásnál (hivatkozásnál) a rövid nevet, illetőleg a rövidítést lehetőleg egységesen kell használni, mégpedig olyan formában, ahogyan ezt a jogszabály, illetőleg a végrehajtási jogszabály kibocsátója első ízben meghatározta. A gyakrabban előforduló jogszabályok rövidítését az irányelv melléklete tartalmazza.
5. Ha a cím az érintett jogszabály teljes megjelölését nem foglalja magában, azt a jogszabály bevezető része vagy az első érdemi rendelkezése (§-a) tünteti fel.
Példa
Törvény a Munka Törvénykönyvének módosításáról
1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) ... helyébe a következő rendelkezés lép: ...
II.
A JOGSZABÁLY RÉSZEI
6. A jogszabály tartalmi szempontból általában a következőképpen tagolódik:
a) elvi bevezetés,
b) bevezető rész,
c) általános rendelkezések,
d) részletes rendelkezések,
e) záró rendelkezések.
7. Kisebb terjedelmű jogszabálynál az ilyen tagolás szükségtelen, a törvénykönyvek tagolása pedig ettől eltérő is lehet.
Az elvi bevezetés
8. A szabályozás célját, indokait csak törvény esetén helyes a jogszabály rendelkezéseit megelőzően elvi bevezetésben (preambulumban) ismertetni. Ez is elsősorban nagyobb jelentőségű, átfogó törvényeknél lehetséges.
9. Az elvi bevezetés mellőzze a jogszabály rendelkezéseinek megismétlését, a normatív jellegű megfogalmazást.
A jogszabály bevezető része
10. a) Ha a jogszabály kibocsátásával egyetértő, érdekelt minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek, illetőleg az érdekelt társadalmi szervezetek vagy érdekképviseleti szervek vezető szerveinek a felsorolása túlságosan hosszú volna, elegendő annak közlése, hogy a jogszabályt az érdekelt miniszterekkel stb. egyetértésben bocsátják ki.
b) Az egyetértők felsorolásának sorrendje a következő: miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek vezető szervei, mindegyik csoporton belől betűrendben.
11. A bevezető részben lehet szólni arról, hogy – jogszabály rendelkezése alapján – egyes miniszterek (vezetők, szervek) véleményét kikérték a szabályozáshoz.
12. a) Módosító jogszabály esetén a bevezető rész tartalmazza a módosítandó jogszabály teljes megjelölését (címe, száma, a kibocsátás ideje, kibocsátója), és felsorolja e jogszabályt korábban módosító jogszabályokat is. Ha a jogszabály korábban már kettőnél többször módosult, a módosítások felsorolása helyett elegendő annak a jelzése, hogy „módosított” jogszabályról van szó. A bevezető részből a módosítandó jogszabály címe elhagyható, ha azt a módosító jogszabály címe tartalmazza.
Példa
A Minisztertanács az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 63/1982. (XI. 30.) MT rendelettel módosított 50/1981. (X. 27.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja: ...
b) Ha a jogszabály szövege a végrehajtani vagy módosítani kívánt jogszabályt rövidítéssel jelöli meg, erre a bevezető rész a teljes megjelölést követően utal. A rövidítést – ha az nem szerepel az irányelv mellékletében – esetenként az adott jogszabály határozza meg.
Példa
(a továbbiakban: Tv.)
(a továbbiakban: R.)
(a továbbiakban: Vhr.)
A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: JR) ...
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) ...
c) Rövid módosító jogszabály esetén az a)-b) pontban említettek az első érdemi rendelkezésbe is foglalhatók.
Példa
1. § Az építési adóról szóló, módosított 32/1975. (VIII. 3.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: …
d) Ha a jogszabály több jogszabályt módosít, a módosítandó jogszabályokra nem a bevezető rész utal, hanem a módosító jogszabálynak az a §-a, amely az adott jogszabály módosításáról először rendelkezik.
Az általános rendelkezések
13. a) Az általános rendelkezések tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek a jogszabály egésze szempontjából jelentősek, így elsősorban a szabályozás általános elveit, az alapelveket és a jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
b) Az általános rendelkezések végén vagy a záró rendelkezések között célszerű elhelyezni az értelmező rendelkezéseket, az egyes fejezetekre vonatkozókat pedig e fejezetek végén. Ugyanez vonatkozik a fogalommeghatározásokra is, ha a jogszabályba való felvételük elkerülhetetlen.
A részletes rendelkezések
14. A részletes rendelkezések megszövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik. Az anyagi jogi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat. Új szerv létesítése esetén előbb a szervezetet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást indokolt szabályozni. Az általános szabály megelőzi a kivételeset.
15. a) A részletes szabályok a tárgynak az adott jogszabályi szinten lehetséges teljes szabályozását foglalják magukban. A már meglevő szabályozás nem ismételhető meg.
b) Ha egy másik jogszabályra való hivatkozás elkerülhetetlen, azt pontosan meg kell jelölni. A „külön jogszabályra” való utalás csak akkor helyes, ha arra kell felhívni a figyelmet, hogy a kérdéssel más jogszabály foglalkozik, és ilyenkor is célszerű a külön jogszabály tárgyára utalni.
Példa
Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A munkáltató a Munka Törvénykönyve 55. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként az illetményföld mértékét csökkentheti vagy a földhasználatot megvonhatja.
Az 1. §-ban szabályozott esetben ... devizaszabálysértés (Sztv. 116. §) miatt nem vonható felelősségre …
c) Jogintézményre való utalásnál általában nem célszerű az azt meghatározó jogszabályt megjelölni. Fogalommeghatározás azonban kivételesen úgy is történhet, hogy a fogalmat követően zárójelben utalunk a jogszabályhelyre.
Példa
A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az állami költségvetési szervek (Ápt. 38. §).
Gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont).
16. Ha ugyanaz a jogintézmény, fogalom többször is előfordul, az első alkalommal való használatakor határozható meg, hogy a későbbiek során hogyan rövidítik.
Példa
A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet elsősorban földcserével kell kialakítani (önkéntes földcsere).
17. A részletes szabályok összeállítása során az egyszerű, áttekinthető, a jogszabályon belüli hivatkozásokat is lehetőség szerint mellőző, tömör szerkesztés a cél. A jogszabályon belüli hivatkozáskor a hivatkozó mondat az adott jogszabályhely tartalmára is utaljon, hogy így az önmagában is érthető legyen.
Példa
Ha az ügyfél a 22. § (1) bekezdése alapján nem idézhető ...
Szakértőként nem járhat el az, akire nézve az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, ...
A záró rendelkezések
18. a) A hatálybalépés időpontját általában maga a jogszabály állapítja meg. Kivételesen azonban más – rendszerint a végrehajtási – jogszabály is intézkedhet erről.
Példa
A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezésekről külön törvényerejű rendelet rendelkezik.
b) A jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére eltérő időpont is megállapítható.
Példa
Ez a rendelet 1988. február 1-jén, a 18. §-a 1988. szeptember 1-jén lép hatályba.
c) A hatálybalépés időpontja mellett – az egységes jogalkalmazás érdekében – meghatározható az is, hogy a jogszabályt milyen esetekben kell alkalmazni.
Példa
Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
19. Ha a jogszabálynak visszaható hatálya van, a záró rendelkezések között rendelkezik arról, hogy az visszamenőleg milyen esetekben, illetőleg mely időponttól kezdődően alkalmazható:
Példa
Ez a rendelet 1986. május 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1986. január 1-jétől kell alkalmazni.
A Btk. hatálybalépése előtt jogerősen szabadságvesztésre ítélt a Btk. 47-48. §-ának, illetve 112. §-ának rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.
20. a) Az átmeneti rendelkezések szólnak arról, hogy a jogszabály által hatályon kívül helyezett korábbi jogszabály alkalmazása még szükséges.
Példa
A 7. §-ban hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseit az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kőtelezettségre alkalmazni kell.
Ez a törvényerejű rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; a hatálybalépését megelőzően meghirdetett versenytárgyalást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell lefolytatni.
Ha az (1) bekezdés alapján az 1987. szeptember 1-jén meglevő termőföld tulajdonra elidegenítési kötelezettség áll fenn; ezt a korábbi jogszabályok alapfan kell teljesíteni.
b) Az átmeneti rendelkezések között lehet rendelkezni arról is, hogy a korábbi jogszabály alapján létrejött állapotot az új szabályozás érinti-e, illetőleg hogy a folyamatban levő ügyekben a régi vagy az új szabályt kell-e alkalmazni.
Példa
Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
E törvény hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre az adókötelezettség nem terjed ki.
Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
c) Az átmeneti rendelkezések között lehet intézkedni az új jogszabály alkalmazásával kapcsolatos konkrét teendőkről is.
Példa
Ha a rendelet hatálybalépése előtt a kiskorú részére rendszeres nevelési segélyt állapítottak meg, e döntést 1987. december 1-jéig felül kell vizsgálni.
21. Ha a jogalkalmazás érdekébeni szükséges, a záró rendelkezések között lehet kimondani azt is hogy a jogszabály más, hasonló tartalmú szabályozást (jogintézményt, jogokat stb.) nem érint.
Példa
E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét.
22. Módosító rendelkezést a záró rendelkezések közé akkor indokolt felvenni, ha az egyébként jellegénél fogva nem módosításra irányuló jogszabály más jogszabályt módosít. Ugyanígy célszerű szerkeszteni akkor is, ha a módosító jogszabály a címében nem emutett más jogszabályt is érint. Ezek a szabályok lehetőleg előzzék meg a jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést.
23. Az alacsonyabb szintű jogszabály hatályon kívül helyezéséről általában csak akkor célszerű a magasabb szintű jogszabály záró rendelkezései között rendelkezni, ha nem készül olyan szintű végrehajtási jogszabály, amellyel a hatályon kívül helyezés megtörténhet.
24. Módosított jogszabály hatályon kívül helyezése esetén a korábbi módosító rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni (12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (2) bek.). A módosított jogszabály újabb módosításakor a korábbi módosító jogszabályt csak akkor szükséges hatályon kívül helyezni, ha az a módosításon kívül egyéb rendelkezést nem tartalmaz.
Példa
Egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/2978. (IX. 5.) MüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1984. (III. 27.) ÁBMH rendelkezés és 6/1985. (IV. 13.) ME rendelet 7. §-a.
Egyidejűleg hatályát veszti az R. módosításáról szóló 9/1981. (II. 23.) ÉVM-MüM együttes rendelet.
25. a) A záró rendelkezések között lehet kimondani, hogy a jogszabály végrehajtása kinek a feladatkörébe tartozik. Ez nem jelenti a jogalkotásra való felhatalmazást.
b) Ha a jogszabály egészének vagy több rendelkezésének végrehajtásához külön jogszabály kiadása szükséges, az erre vonatkozó felhatalmazás a záró rendelkezések közé kerül. Ha csak egyes rendelkezések végrehajtása szükséges, a felhatalmazást e rendelkezésről szóló §-ban lehet megadni.
Példa
E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy
a) meghatározza ...
b) a külügyminiszterrel egyetértésben szabályozza
A jogszabály melléklete
26. Mellékletben indokolt elhelyezni a jogszabály szövegében jellege vagy terjedelme miatt, illetőleg más okból el nem helyezhető szöveget (pl. táblázat, ürlapminta, alapszabályminta). Kivételesen a melléklet tartalmazhatja a hatályon kívül helyezett jogszabályok felsorolását, feltéve hogy a jogszabály nemcsak erről szól.
27. A melléklet a jogszabály része, ezért a jogszabály szövege utaljon a mellékletben foglaltakra, és a melléklet is a címében – lehetőség szerint – arra a rendelkezésre (§, bekezdés stb.), amelyhez kapcsolódik.
Az indokolás
28. a) A törvényjavaslathoz és a törvényerejű rendelet tervezetéhez készült indokolás – a jogszabály tagolásának megfelelően – az egyes részekhez, fejezetekhez, alcímekhez vagy §-okhoz kapcsolódik.
b) Nagyobb terjedelmű jogszabály esetén vagy ha egyébként szükséges; általános és részletes indokolás készíthető.
Példa
Indokolás
az oktatásról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
az oktatásról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
…
Részletes indokolás
…
IV. fejezet
A pedagógusok és az oktatók
A 40 – 41. §-hoz
A pedagógusok és az oktatók
A 40 – 41. §-hoz
III.
A JOGSZABÁLY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
29. a) A jogszabályt az áttekinthetősége érdekében - a terjedelmét és jellegét figyelembe véve - megfelelően tago1ni kell. A tartalom megértését, illetőleg a szövegre való hivatkozást segítő tagolás a jogszabály mellékleteinél is nélkülözhetetlen.
b) A jogszabály részekre, ezen belül fejezetekre, a fejezeten belül alcímekkel megjelölt egységekre tagolható. A felsorolt nagyobb egység kialakítására akkor kerülhet sor, ha a kisebb egység szerinti tagolás nem elegendő. A különböző egységek számozása folyamatos.
Példa
MÁSODIK RÉSZ
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
III. FEJEZET
Az öröklési és az ajándékozási illeték
Az illeték tárgya
…
Az illeték mértéke
30. A végrehajtási jogszabály szerkezete általában a végrehajtandó jogszabály szerkezetéhez igazodik. A végrehajtási jogszabály egyes §-ai lehetőleg a végrehajtandó jogszabály megfelelő §-aihoz kapcsolódjanak. Az ennél kisebb egységek szerinti kapcsolódást célszerű mellőzni.
A szakasz
31. a) A jogszabályban a szabályozás alapegysége a szakasz (paragrafus), amelynek jele a §. A §-okat a jogszabályban folyamatosan, arab számmal jelöljük.
b) Ha a §-ban foglalt szabály feltételt vagy kivételt állapít meg, ez lehetőleg az alaprendelkezést tartalmazó §-ban – az alaprendelkezést követő bekezdésekben – vagy közvetlenül utána történjék.
32. a) A § – terjedelme vagy a benne foglalt szabály tartalma alapján – zárójelben levő arab számmal megjelölt bekezdésekre osztható.
b) A § és a bekezdés az abc kisbetűivel, illetőleg arab sorszámmal megjelölt pontokra és alpontokra tagolható.
c) A § – az áttekinthetőség érdekében – általában csak néhány bekezdésből álljon.
d) A jogszabályban a gondolatjellel történő tagolás (felsorolás) nem célszerű, mert megnehezíti a szövegre való hivatkozást.
Az alcím
33. A §-t; illetőleg ugyanazt a kérdést szabályozó több §-t alcímmel lehet ellátni. Ilyenkor lehetőleg a jogszabály valamennyi §-a valamely alcím alá tartozzon, kivéve a jogszabály vagy a fejezet elején levő egy vagy több §-t. Az alcím megelőzi a § sorszámát.
IV.
A JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS SAJÁTOS ESETEI
A jogszabálymódosítás
34. a) Módosító jogszabályt általában akkor célszerű alkotni, ha a hatályos jogszabály megváltoztatása kisebb jelentőségű vagy csekélyebb terjedelmű. Más esetben vagy ha az alapjogszabályt már többször módosították, helyesebb új jogszabályt alkotni.
b) A jogszabályok közötti hierarchikus kapcsolatra való tekintettel elvileg lehetséges, hogy magasabb szintű jogszabály módosítson alacsonyabb szintű jogszabályt. Erre a jogterület átfogó rendezése során kerülhet sor.
c) Egy jogszabály többet általában akkor módosítson, ha ezek rendelkezései azonos tárgykörbe tartoznak. A jogterület átfogó szabályait tartalmazó magas szintű jogszabályt (kódexet) azonban általában önálló jogszabályban indokolt módosítani.
Példa
A módosítások helytelen összevonására példa az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet, amely a Ptk-t, a Pp-t és a Vht-t módosította.
35. A több jogszabályhoz kapcsolódó jogszabály (pl. szabálysértési kódex, illetékkódex) gyakori módosításának elkerülése érdekében helyes, ha a módosításra vonatkozó igényt e kapcsolódó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériummal, országos hatáskörű szervvel közlik, és egyeztetik a módosítás időpontját. Az egyidejű módosítás érdekében célszerű, ha az ilyen jellegű jogszabályok módosításának előkészítéséről kellő időben tájékoztatást kap a többi jogszabályelőkészítő szerv, hogy a saját feladatkörükben is megvizsgálhassák a módosítás szükségességét, és indítványaikat megtehessék. Az így összegyűjtött javaslatok alapján az adott jogszabály módosítására általában évente csak egy ízben kerüljön sor. Ha a jogrendszer egysége megkívánja, a soron kívüli módosítás is lehetséges.
36. A módosító jogszabály címében elegendő csak a módosításra utalni, a kiegészítésre és hatályon kívül helyezésre csak akkor, ha egyéb módosításra nem kerül sor.
Példa
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény a helyes cím, holott a törvény több kiegészítő és hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz.
37. A jogszabály módosítása ne terjedjen ki a jogszabály címére, egyrészt mert a cím a jogszabály azonosíthatóságának egyik eleme, másrészt mert a cím a jogszabály lényegét fejezi ki, és ha a változás olyan mértékű, amely a cím változtatását is szükségessé teszi, akkor új jogszabály alkotása indokolt, figyelemmel a 33. pontban említettekre.
38. A módosító jogszabályban használt fogalmak, kifejezések legyenek összhangban a módosított jogszabály fogalmaival, szóhasználatával (pl. a gyűjtőfogalmak).
39. A módosító jogszabály tartalmazza a rendelkezés új szövegét. Ennek során a változatlanul maradó szövegből annyit ismételjen meg – zárójelben, más betűtípussal –, hogy a módosításként közölt új szöveg önmagában is érthető legyen.
Példa
19. § A Vht. 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A levonás a munkabér 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:)
„c) a társadalmi tulajdonban okozott kár és leltárhiány, továbbá a szerződéses (bérleti) üzemeltetés során keletkezett tartozás megtérítése,”.
40. a) A módosítást úgy helyes elvégezni; hogy az új szöveg a korábbi szöveggel egységes szerkezetbe foglalható legyen. Ezért általában egy vagy több §-t, bekezdést vagy pontot a maga egészében célszerű újraszövegezni. Az ilyen jogszabálymódosítás úgy történik, hogy az új rendelkezés a korábbinak a helyébe lép.
b) A „helyébe lép” kifejezés azt is jelenti, hogy a korábbi rendelkezés a hatályát veszti, és helyette a helyébe lépő új rendelkezés a hatályos. A korábbi rendelkezést ilyenkor nem szükséges kifejezetten is hatályon kívül helyezni.
c) Ha a módosítandó jogszabály valamely rendelkezése úgy veszti a hatályát, hogy a helyébe nem lép más rendelkezés, a hatályon kívül helyezésről a záró rendelkezések között célszerű rendelkezni.
41. a) A módosító jogszabály valamely §-a a módosított jogszabálynak általában csak egyetlen vagy közvetlenül egymás után következő több §-át módosítsa.
b) Ha a módosított jogszabály adott §-ának közvetlenül egymás után következő több bekezdését vagy pontját kell módosítani, a korábbi rendelkezések helyébe lépő új rendelkezéseket a módosító jogszabály adott §-ának egyetlen bekezdésébe lehet foglalni.
Példa
2. § (1) A Csjt. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ...
42. a) A korábbi jogszabályt kiegészítő rendelkezés feltünteti azt a jogszabályhelyet, amelyet kiegészít.
Példa
A 8/1987. (X. 21.) IM rendelet 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A becsérték nem lehet kevesebb a lakáshasználatbavételi díjnál.”
b) Ha az eredetileg bekezdés nélküli § új bekezdéssel egészül ki, azt is helyes kimondani, hogy a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul.
Példa
A 8/1987. (X. 21.) IM rendelet 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) Felülvizsgálati kérelem esetén a becsértéket a bíróság állapítja meg.”
c) Ha az eredeti § rendelkezései is hatályban maradnak, és a kiegészítő rendelkezés a § egyes bekezdései közé ékelődik, a bekezdések számozása módosul. Ez irányadó akkor is, ha a kiegészítésen kívül módosításról is szó van. Az ilyen módosítást célszerű elkerülni a hatályos rendelkezések megállapításának nehézsége, a félreértések miatt, továbbá azért, mert a számítógépes jogszabálynyilvántartásban is problémát okoz.
Példa
A 8/1987. (X.21.) IM rendelet 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) – (5) bekezdésének számozása (5) – (6) bekezdésre módosul:
…
A Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek; egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre módosul: ...
d) Ha a jogszabály szövegébe új §-t kell felvenni, ezt úgy jelölhetjük, hogy a kiegészítendő jogszabály megelőző §-ának számát törjük az abc nagybetűivel. Egyébként azonban a §-ok számozása ne változzék, tekintettel a c) pontban említett indokokra.
Példa
Az R. végrehajtásáról szóló 2/1976. (VI. 17.) HM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következő 26/A–26/C. §-sal egészül ki: ...
e) A módosítás során a korábbi módosításkor hatályon kívül helyezett § vagy bekezdés szövege helyére új rendelkezés felvehető.
Példa
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 38. §-sal egészül ki: ...
f) A jogszabály kiegészítése során a módosításra vonatkozó szerkesztési módszerek is irányadóak.
43. a) A „módosul” kifejezést használhatjuk, ha a korábbi jogszabály valamely szerkezeti egysége (§, bekezdés, pont stb.) csak részben és kisebb mértékben változik meg.
Példa
Az R. 4. §-ának (2) bekezdésében említett értékhatár 1500 forintra módosul.
b) Ha valamely szerv vagy jogintézmény elnevezése módosul, a módosulást a jogszabály általánosságban mondja ki.
Példa
A „panasz” szó a jogszabályokban „felülvizsgálati kérelem” kifejezésre módosul.
Ahol a jogszabály a „Magyar Kereskedelmi Kamarát” említi, ott a „Magyar Gazdasági Kamarát” kell érteni.
44. a) A jogszabály mellékletének módosítására a módosító jogszabály szövege utaljon, és a módosításra általában a mellékletben kerüljön sor.
Példa
Az R. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
b) Ha a módosítás olyan mértékű, hogy a melléklet helyébe célszerű újat iktatni, a melléklet megjelölésében mind a módosító, mind a módosuló jogszabályra utalni kell. Ugyanez vonatkozik az új melléklettel történő kiegészítésre is.
Példa
Az 1/1976. (I. 10.) BM rendelet 1., 4., 5. és 6. melléklete helyébe e rendelet 1., 2., 3. és 4. melléklete lép. ... (Vagy: ... kiegészül e rendelet 4. mellékletében foglalt 6. melléklettel.)
45. A jogszabály módosításának sajátos esete az, ha a jogalkotó a módosítással egyidejűleg a jogszabály egységes, új szövegét is megállapítja. Az ilyen jogszabályra való hivatkozáskor nem a módosító és egységes szöveget megállapító, hanem az eredeti jogszabályt keli megnevezni, de célszerű utalni az újabbra is; mert az egységes szöveg tagolása az eredetiétől eltérő lehet.
Példa
A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény – amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg – 30. §-ának ...
A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása
46 A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalására – a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken kívül – általában akkor kerül sor, ha a jogszabály széles kört érint, illetőleg azt többször módosították. Az egységes szerkezetbe foglalást a jogalkalmazásban érdekelt bármely szerv kezdeményezheti.
47. a) A jogszabály és az egy vagy több végrehajtási jogszabály egységes szerkezetbe foglalása során a végrehajtási jogszabály rendelkezéseit lehetőleg a végrehajtandó jogszabály megfelelő §-ait követően kell felvenni. Ha a végrehajtandó jogszabály egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról külön jogszabály rendelkezik, azt is e rendelkezést követően lehet – teljes egészében – felvenni.
b) Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok világos elkülönítése a jogszabályonként eltérő betűtípus alkalmazásával történik.
48. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg bevezető része jelölje meg a közölt jogszabályokat és rövidítéseiket, a figyelembe vett módosító jogszabályokat, valamint az egyes jogszabályokban alkalmazott betűtípusokat. Ezután következik a végrehajtási jogszabály bevezető része.
Példa
(Az álló betűs szöveg a módosított 1979: 18. tvr. (Vht.), a dőlt betűs szöveg a módosított 14/1979. (IX. 17.) IM r. (Vhr.) szövege.)
A bírósági végrehajtásról szóló 1979: 18. tvr. (Vht.) 115. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: ...
49. Ha egyes rendelkezések a hatályukat vesztették, a §, bekezdés vagy pont mellett a „hatályát vesztette” szöveget tüntessük fel.
V.
A JOGSZABÁLYOK SZÖVEGEZÉSE
50. a) A jogszabály szövege feleljen meg a nyelvhelyességi szabályoknak, legyen egyértelmű, áttekinthető és közérthető, lehetőleg rövid mondatokból álljon, kerülje a bonyolult mellékmondatokat.
b) A jogszabály szövege rövidítéseket, betűszavakat csak kivételesen olyankor használjon, ha az a jogszabályban gyakran előfordul, és a teljes formájában való használata nehézkessé teszi a szöveget. A rövidítés: betűszó, és előtte a névelő használata eszerint alakul (pl. az R.).
51. Idegen szó vagy kifejezés akkor használható, ha nincs megfelelő magyar szó, vagy az idegen szó, kifejezés közismertebb, pontosabb, egyértelműbb.
52. a) A szavak értelmének megállapításakor elsősorban a magyar nyelv értelmező szótárai az irányadók.
b) A szakkifejezéseket és fogalmakat a jogszabály abban az értelemben használja, ahogyan azokat a szaknyelv használja. Ha azonban a szakkifejezésnek van ugyanabban az értelemben használt köznyelvi változata is, a jogszabály ezt alkalmazza.
c) A jogszabályban ne legyenek bonyolult, nehézkes kifejezések.
53. Ha a jogszabályban használt kifejezés jelentése eltér a köznyelvi vagy szaknyelvi értelmétől, a jogszabály a kifejezést félreérthetetlenül magyarázza meg.
54. a) Ugyanannak a fogalomnak a megjelölésére csak ugyanaz a kifejezés használható. Rokonértelmű kifejezések nemcsak az adott jogszabályban, hanem a jogágon és a jogrendszeren belül sem használhatók.
b) A jogszabály sajátos gyűjtőfogalmat akkor határozzon meg, ha az a köznyelvben nincs meg, vagy azt a jogalkotó a köznyelvtől eltérő tartalommal használja. A gyűjtőfogalmak – ha nem ad alkalmat a félreértésre – feleljenek meg a köznyelvi kifejezéseknek.
Példa
Aki a vízijárművek, úszó munkagépek és úszóművek (a továbbiakban együtt: hajó) ...
55. a) Ha a jogszabályban a jogalkotó a fogalomhoz tartozó valamennyi egyedre nézve rendelkezik, a fogalmat általában egyes számban használjuk.
b) A kötelezettség az ige kijelentő mód jelenidejű alakjával is kifejezhető, főként akkor, ha állami szerv feladatának meghatározásáról van szó, minthogy ez egyben kötelezettséget is jelent.
Példa
„Azokról a nagykorú személyekről, akiknek nincs választójoguk, a helyi tanács végrehajtó bizottsága névsort készít.”
A mondat azt fejezi ki, hogy: kell (köteles) készíteni.
Dr. KulcsárKálmán s. k.,
igazságügyminiszter
Melléklet a 7001/1988. (IK 11.) IM irányelvhez
JOGSZABÁLYRÖVIDÍTÉSEK
az 1988. szeptember 1-jei helyzetnek megfelelően
az 1988. szeptember 1-jei helyzetnek megfelelően
|
Rövid név |
Rövidítés |
Teljes megjelölés |
|---|---|---|
|
Alkotmány |
Alk. |
1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság |
|
államigazgatási |
Áe. |
1957. évi IV. törvény az államigazgatási |
|
állampolgársági törvény |
Át. |
1957. évi V. törvény az állampolgárságról |
|
általános forgalmi adó |
Áfat. |
1987. évi V. törvény az általános forgalmi |
|
bányatörvény |
Bt. |
1960. évi III. törvény a bányászatról |
|
belkereskedelmi törvény |
Bkt. |
1978. évi I. törvény a belkereskedelemről |
|
bírósági törvény |
Bsz. |
1972. évi IV. törvény a bíróságokról |
|
bírósági végrehajtási |
Vht. |
1979. évi 18. törvényerejű rendelet a |
|
büntetésvégrehajtási |
Bvt. |
1979. évi 11. törvényerejű rendelet a |
|
büntető eljárási törvény |
Be. |
1973. évi I. törvény a büntető eljárásról |
|
Büntető Törvénykönyv |
Btk. |
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
|
Büntető Törvénykönyv |
Btké. |
1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető |
|
családjogi törvény |
Csjt. |
1952. évi IV. törvény a házasságról, a |
|
családjogi törvény |
Csjté. |
1952. évi 23. törvényerejű rendelet a |
|
egészségügyi törvény |
Et. |
1972. évi II. törvény az egészségügyről |
|
erdőtörvény |
Evt. |
1961. évi VI. törvény az erdőkről és a |
|
élelmiszertörvény |
ÉIt. |
1976. évi IV. törvény az élelmiszerekről |
|
építési törvény |
Ét. |
1964. évi III. törvény az építésügyről |
|
fogyasztási szövetkezeti tvr. |
Ftvr. |
1971. évi 35. törvényerejű rendelet |
|
földtörvény |
Ftv. |
1987. évi I. törvény a földről |
|
honvédelmi törvény |
Hvt. |
1976. évi I. törvény a honvédelemről |
|
illetéktörvény |
It. |
1986. évi I. törvény az illetékekről |
|
ingatlannyilvántartási tvr. |
Inyt. |
1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlannyilvántartásról |
|
ipari szövetkezeti tvr |
Iszt. |
1971. évi 32. törvényerejű rendelet az ipari szövetkezetekről |
|
jogtanácsosi tvr. |
Jt. |
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről |
|
közúti közlekedési törvény |
Kt. |
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről |
|
közúti közlekedési rendelet |
Kresz |
a közlekedési miniszter és a belügyminiszter |
|
külkereskedelmi törvény |
Kkt. |
1974. évi III. törvény a külkereskedelemről |
|
mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény |
Tszt. |
1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről |
|
Munka Törvénykönyve |
Mt. |
1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről |
|
Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete |
Mt.V. |
a Minisztertanács 48/1979. (XII. 1.) MT |
|
nemzetközi magánjogi tvr. |
Nmt. |
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a |
|
oktatási törvény |
Ot. |
1985. évi I. törvény az oktatásról |
|
pénzügyi törvény |
Ápt. |
1979. évi II. törvény az állami pénzügyekről |
|
Polgári perrendtartás |
Pp. |
1952. évi III, törvény a Polgári |
|
Polgári perrendtartás hatálybalépéséről szóló tvr. |
Ppé. |
1952. évi 22. törvényerejű rendelet a |
|
Polgári Törvénykönyv |
Ptk. |
1959. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság |
|
Polgári Törvénykönyv |
Ptké. |
1960. évi 11. törvényerejű rendelet a |
|
postatörvény |
Pt. |
1964. évi II. törvény a postáról és |
|
sajtótörvény |
St. |
1986. évi II. törvény a sajtóról |
|
statisztikai törvény |
Stt. |
1973. évi V. törvény a statisztikáról |
|
szabadalmi törvény |
Szt. |
1969. évi II. törvény a találmányok |
|
szabálysértési törvény |
Sztv. |
1968. évi I. törvény a szabálysértésekről |
|
személyi jövedelemadó törvény |
Szjat |
1987. évi VI. törvény a magánszemélyek |
|
szerzői jogi törvény |
Szjt. |
1969. évi III. törvény a szerzői jogról |
|
szövetkezeti törvény |
Szvt. |
1971. évi III. törvény a szövetkezetékről |
|
tanácstörvény |
Tt. |
1971. évi I. törvény a tanácsokról |
|
társadalombiztosítási törvény |
Tbt. |
1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról |
|
természetvédelmi tvr. |
Tvt. |
1982. évi 4. törvényerejű rendelet a természetvédelemről |
|
tervezési törvény |
Ntt. |
1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésről |
|
ügyészségi törvény |
Ütv. |
1972. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság ügyészségéről |
|
ügyvédi tvr. |
Üt. |
1983. évi 4. törvényerejű rendelet az ügyvédségről |
|
választási törvény |
Vát. |
1983. évi III. törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról |
|
vállalati törvény |
Vt. |
1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról |
|
vámtvr. |
Vámt. |
1966. évi 2. törvényerejű rendelet a vámjog szabályozásáról |
|
védjegytörvény |
Vjt. |
1969. évi IX. törvény a védjegyről |
|
vízügyi törvény |
Vizt. |
1964. évi IV. törvény a vízügyről |
1
Az irányelvet a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás