1988. évi XXIV. törvény
1988. évi XXIV. TÖRVÉNY
a külföldiek magyarországi befektetéseiről1
A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében — a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva — az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(2)3 A külföldit a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell.
(3)4 A kártalanításról az állam annak a közigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó közigazgatási hatósági határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
(4) A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni.
2. §5 E törvény alkalmazásában:
a) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény6 szerinti devizakülföldi;
b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;
c) külföldiek gazdasági célú letelepedése: a Magyar Köztársaság területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;
d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban van;
e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;
f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.
3. §7 (1) Külföldi a Magyar Köztársaság területén önálló, üzletszerű – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – gazdasági tevékenységet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:
a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:
a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
b) előadó-művészi tevékenység,
c) hivatásos sportolói tevékenység,
d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
e) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.
3/A. §8 (1) Külföldi – az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével – határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.
(2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.
3/B. §9 (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha
a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy
b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.
(2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.
(3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és – az engedélyköteles ügyletek esetén – az engedélyeket beszerezni.
(4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.
4. §10 Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetőleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései – a IV. fejezetben foglaltak kivételével – nem vonatkoznak.
5. § A külföldi részvétellel működő társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el.
6. §11 Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Külföldi részvétellel működő társaság alapítása, részesedés szerzése működő társaságban
7. §12
8. §13
9. § (1)14
(2)15
(3)16
10. §17
11. §18
12. § (1)–(2)19
(3)20
13. § (1)21
(2)22
A társaságok működési feltételei
14. §23
15. §24
16. §25
17. §26
18. §27
19. §28
20. §29
21. §30
22. §31
23. §32
24. §33
25. §34
26. § (1)35
(2)36
27. §37
28. §38
29. §39
30. §40
31. § (1)41
(2)42
(3)43
32. §44
33. §45
34. §46
35. §47
36. §48
Vámszabadterületi társaságok
37. §49 (1)50 Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabadterületen nem alapítható.
(2)51 Vámszabadterületi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére – az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel – ez a törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A vámszabadterület technikai elhatárolásának, a vámszabadterületen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabadterületen lebonyolódó személy- és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
37/A. §52
38. § A vámszabadterület a vám-, a devizajogszabályok és — a 39. §-ban szabályozott eltérésekkel — a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabadterületi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ennek megfelelően a vámszabadterületi társaságra nem alkalmazhatók az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok.
39. § (1) A Magyar Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabadterületi társaságra is kiterjednek.
(2)53 A vámszabadterületi társaság a kereskedelemért felelős miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Köztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van.
40. §54 (1) Vámszabadterületi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabadterületté nyilvánították.
(2)55 A vámszabadterület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot nyolc napon belül.
41. § (1) A vámszabadterületi társaság a könyveit — a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel — a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.
(2)56
(3)–(4)57
42. §58
43. §59
Záró rendelkezések
44. § A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitákban belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói, illetve tagjai ezt írásban kikötötték.
45. §60 Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba.
46. § (1)61
(2)62
(3) a törvény hatálybalépése előtt külföldi részvétellel működő társaság részére engedélyezett adókedvezmények lejáratukig a számított adóból — annak összege erejéig — visszatarthatók.
47. §63 Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a hitelintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi hitelintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.
Melléklet a törvény 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjához64
A kihirdetés napja 1988. december 31.
Az 1. § (1) bekezdése az 1997: CXXXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 1. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § a 2009: LVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § a 2009: LVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3/A. §-t a 2003: LIV. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3/B. §-t a 2009: LVI. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § a 2000: CXLI. törvény 92. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § a 2009: LVI. törvény 9. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. §-t az 1990: V. törvény 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdését a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (2) bekezdését a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdését az 1990: XCVIII. törvény 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t az 1990: XCVIII. törvény 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t az 1990: XCVIII. törvény 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1)–(2) bekezdését az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdését a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését az 1997: CXLIV. törvény 320. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t az 1991: LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. §-t az 1991: LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t az 1995: C. törvény 211. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit azonban alkalmazni kell az 1995: C.törvény 209. §-a (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
A 19. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 20. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 21. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 22. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 25. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdését a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdését az 1996: LXXXVIII. törvény 14.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27–28. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27–28. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 29. §-t az 1991: LXXXVI. törvény 20. §-a (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 31. § (1) bekezdését az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (2) bekezdését az 1994: LXXIX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 31. § (3) bekezdését az 1995: C. törvény 211. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit azonban alkalmazni kell az 1995: C. törvény 209. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
A 32. §-t az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 35. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2003: LIV. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 37. § az 1997: L. törvény 70. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2000: CXLI. törvény 92. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 37/A. §-t az 1997: L. törvény 70. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének m) pontja.
A 39. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (5) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § az 1997: L. törvény 70. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 41. § (2) bekezdését a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. § (3)–(4) bekezdését az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t az 1995: XCV. törvény 89. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Lásd a 2001: XCIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdését.
A 45. § a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 46. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A 47. § az 1995: XCVI. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.
A mellékletet az 1991: LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás