• Tartalom

8002/1986. (IK 2.) IM tájékoztató

8002/1986. (IK 2.) IM számú tájékoztató*

a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok egyes tagállamai között a tartási, gyermekelhelyezési és láthatási ügyek tekintetében létesített viszonosság gyakorlati alkalmazásához

1986.02.01.
I.
1. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államoknak az igazságügy-miniszter nyilatkozatának a mellékletében felsorolt tagállamai között létesített viszonosság a tartási, gyermekelhelyezési és láthatási ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására, valamint az ilyen ügyekben történő igényérvényesítésre terjed ki.
A viszonos gyakorlat követésének kezdő időpontja 1986. január 1. napja, a viszonosság azonban kiterjed az ezen időpont előtt hozott határozatok elismerésére és végrehajtására is.
A viszonosság kiterjed az ideiglenes intézkedések elismerésére és végrehajtására is.
2. Magyar részről a viszonosság kinyilvánításának jogi alapja a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 74. § (1)–(2) bekezdése, és – ami a viszonossági gyakorlat jogsegély-természetű kérdéseit illeti – a 68. § (1)–(2) bekezdése.
Az Amerikai Egyesült Államokban a családjogi ügyekkel kapcsolatos jogalkotás és jogalkalmazás az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyek e kérdéseket több-kevesebb eltéréssel, mégis viszonylag egységes elvi alapon, két szövetségi modelltörvény alapulvételével szabályozzák. E két szövetségi modelltörvény (a Revised Uniform Reciprocal Enforcement of Support Act – A tartásdíjak kölcsönös végrehajtásáról szóló módosított egységes törvény, a továbbiakban: RURESA, és a Uniform Child Custody Jurisdiction Act – A gyermekelhelyezés szabályozásáról szóló egységes törvény, a továbbiakban: UCCJA) lehetőséget ad az egyes tagállamoknak, hogy a fenti kérdésekben viszonossági gyakorlatot alakítsanak ki más államokkal.
3. A RURESA és a UCCJA alkalmazásában, s eképpen az e törvényeket alkalmazó tagállamokkal jogsegélyforgalmat bonyolító külföldi államokban – adott esetben nálunk, a Magyar Népköztársaságban – a hatékony ügyintézés elengedhetetlen eleme a központi hatóság intézménye. E központi hatóságnak a tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, 1956. június 20. napján kelt – az 1957. évi 53. tvr-rel kihirdetett – nemzetközi egyezmény központi hatóságával rokon természetű feladatai vannak (kérelmek fogadása, továbbítása; a másik fél központi hatóságával való kapcsolattartás, megkeresések teljesítése, az érdekelt személyek felkutatása stb.). Magyar részről központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium, közelebbről az IM Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztálya. Az Amerikai Egyesült Államok részéről a tartási ügyek tekintetében az Office of Child Support Enforcement, Washington D. C., a gyermekelhelyezési ügyek tekintetében pedig a State Department jár el központi hatóságként.
II.
Magáról az eljárásról (annak modelljét az ügyek legnagyobb számát kitevő gyermektartási ügyekre megalkotva):
Tartási ügyek: Magyarországon lakó vagy tartózkodó jogosult – az Amerikai Egyesült Államokban élő kötelezett
1. Ha van tartásdíjat megállapító magyar bírósági határozat, ennek végrehajtását kell kérni a RURESA alapján.
Ennek formája, illetve a végrehajtási eljárás első szakasza a tartási határozatnak az Egyesült Államok polgári törvénykönyve – Civil Code (amelynek 10. fejezete tulajdonképpen a RURESA) 1698. §-a szerinti nyilvántartásba vétele az illetékes amerikai bíróság által. Minden – a RURESA-t törvénybe iktató – USA tagállam bíróságai külön nyilvántartást vezetnek a külföldi tartási határozatokról. A nyilvántartásba vétel végett a külföldi hitelezőnek az alábbi iratokat kell eljuttatni a bírósághoz:
a) a tartási határozat három hiteles másolatát, annak összes módosításával együtt;
b) azon államnak a tartási ügyek tekintetében irányadó viszonossági rendelkezésének szövegét, amelyben a határozatot hozták;
c) a hitelező által aláírt és hitelesített nyilatkozatot, amely tartalmazza a hitelező lakcímét; az adós legutolsó ismert tartózkodási helyét, a tartásdíj hátralékot, az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak leírását, feltalálási helyét és azon államok listáját, amelyekben a határozatot nyilvántartásba vették.
A magyarországi jogosult az erre rendszeresített kétnyelvű nyomtatványokon terjeszti elő végrehajtási kérelmét. A jogosultnak az űrlapok magyar nyelven történő kitöltéséhez a lakhelye szerint illetékes bíróság – kérelmére – segítséget nyújt (a jogosult azonban tetszése szerint fordulhat más bírósághoz is). A nyomtatványok a megyei bíróságok elnökeitől szerezhetők be. Ezért célszerűnek látszik, hogy a kérelmek kitöltése a megyei bíróság székhelyén működő bíróság közreműködésével történjék.
A bíróság gondoskodik a végrehajtási kérelem előírt mellékleteinek beszerzéséről és a kérelemhez csatolásáról. A kitöltött és a bíróság által megfelelően hitelesített (esetenként a megfelelő záradékkal ellátott) nyomtatványokat a megyei bíróságok elnökein keresztül kell az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztályához felterjeszteni, amely gondoskodik az iratoknak az átvevő központi hatósághoz való továbbításáról. Az előírt mellékletek között a b) pontban felsorolt viszonossági rendelkezések szövegét az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztálya állítja össze, azt tehát a bíróságnak nem kell csatolnia.
Az Amerikai Egyesült Államok központi hatósága az iratokat eljuttatja a kötelezett lakhelye szerint illetékes bírósághoz, amely, miután a határozatot nyilvántartásba vette, annak egy példányát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló értesítést megküldi a kötelezettnek és a kézbesítés megtörténte után a kötelezett által aláírt tértivevényt az iratokhoz csatolja. Ezt követően a bíróság a fentiekről értesíti az ügyészt, aki – az önkéntes teljesítés elmaradása esetén – megteszi a szükséges lépéseket a határozat végrehajtására.
2. Ha magyar bíróság még nem hozott határozatot az ügyben, a jogosult amerikai bíróság előtt is érvényesítheti igényét, hasonlóan a New York-i tartási egyezmény rendszeréhez.
Ez esetben a Magyarországon élő jogosult az amerikai bíróság előtt eljárási segélyben részesül, aminek legfontosabb eleme, hogy helyette és nevében a perben felperesi pozícióban az alperes lakhelye szerint illetékes ügyész jár el. Az ügyész azonban nemcsak a perben és az azt követő végrehajtási eljárás során képviseli a jogosultat, hanem – saját kezdeményezésére – már a per megindítása előtt és a per során is belátása szerint minden szükséges intézkedést megtesz a kötelezett teljesítésre szorítása érdekében (pl. a kötelezett lakcímének, vagyontárgyai feltalálási helyének megállapítása; kapcsolattartás a megkereső bírósággal; a kérelemből hiányzó adatok beszerzése stb.).
A magyarországi jogosult ilyen esetben is az erre rendszeresített kétnyelvű nyomtatványokon terjeszti elő kérelmét. A kérelem előterjesztésére, a szükséges mellékletek csatolására a II/1. pontban írtak irányadók. Mind az 1. mind a 2. pont szerinti esetben az iratok felterjesztésekor a bíróságnak csatolnia kell a jogosult részére kiadott devizahatósági engedélyt, vagy arra a felterjesztésben utalnia kell.
3. A fenti két esetcsoporttal kapcsolatban az alábbiak érdemelnek még kiemelést:
a) A viszonosság a kötelezett lakhelyének felkutatására is kiterjed, a kötelezett lakhelyének ismeretlen volta tehát már nem zárja el a jogosultakat az igényérvényesítéstől. A kötelezett felkutatása érdekében a jogosultnak a kötelezettről rendelkezésre álló valamennyi információt közölnie kell (pl. születési adatokat, különös ismertető- jegyeket, munkáltatójának nevét és címét, társadalombiztosítási számát, fényképét és –, ha mód van rá – a kötelezett ujjlenyomatait).
b) A Civil Code 1677. §-a szerint a megkereső bíróság a jogosulttal szemben semmiféle illetéket vagy költséget nem számíthat fel, kérheti azonban, hogy a megkeresett bíróság a felmerült költségeket hajtsa be a kötelezettől.
c) A Civil Code 1671. §-a szerint azt az állami vagy politikai szervet, amely valamely jogosultnak (természetes személynek) tartást nyújt, a természetes személy jogosulttal azonos jogok illetik meg a kötelezettel szemben (eljárást indíthat mind a folyamatos, mind a hátralékos – általa megelőlegezett – tartásdíj behajtására). Ez azt jelenti, hogy – szemben az 1958-as hágai gyermektartási egyezmény rendszerével – az állam által ideiglenesen folyósított gyermektartásdíj is behajtható a külföldön élő kötelezettől.
d) Abban az esetben, ha az alperes apasága nincs megállapítva, de a gyermektartásdíj megállapítása iránti perben az alperes apaságát illetően valamennyi szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, az amerikai bíróság az apaság kérdését is elbírálhatja. Ellenkező esetben a per tárgyalását az apaság, mint előzetes kérdés elbírálásáig felfüggeszti. Ha az alperes apaságát magyar bíróság állapította meg vagy az alperes Magyarországon teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az ítéletet, illetve a nyilatkozatot az amerikai bíróság saját eljárásában nyomatékos bizonyítékként veszi figyelembe.
e) Ha a tartásdíjat az Amerikai Egyesült Államokban élő kötelezettel szemben magyar bíróság állapítja meg, mellőznie kell a százalékos megállapítást, a tartásdíjat mindig határozott összegben kell megállapítania.
III.
Tartási ügyek: az Amerikai Egyesült Államokban lakó vagy tartózkodó jogosult – Magyarországon élő kötelezett
1. Ha van amerikai bíróság által hozott, tartásdíjat megállapító határozat, az annak végrehajtása iránt előterjesztett kérelmet és annak mellékleteit az Egyesült Államok áttevő központi hatósága a magyar Igazságügyi Minisztériumnak, mint átvevő központi hatóságnak küldi meg, amely azt a végrehajtás elrendelése végett továbbítja a kötelezett lakhelye szerint illetékes városi bírósághoz. A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nemperes eljárásban jár el, s, mindössze azt vizsgálhatja, hogy az elismerés, s így a végrehajtás megtagadásának az 1979. évi 13. tvr. 73. §-ában foglalt esetei nem forognak-e fenn. Ha a határozat e feltételek figyelembevételével is elismerhető, akkor a bíróság nemperes eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. sz. tvr. (a továbbiakban: Vht.) 11. § b) pontja alapján végrehajtási lapot állít ki a kötelezettel szemben. A végrehajtásra a továbbiakban a Vht. rendelkezései irányadók.
2. Ha nincs tartásdíjat megállapító amerikai bírósági határozat, az Igazságügyi Minisztérium mint központi hatóság az Amerikai Egyesült Államokban élő kérelmező kérelmét és annak mellékleteit tartalmazó, kitöltött kétnyelvű nyomtatványokat a kötelezett lakhelye szerint illetékes városi bírósághoz továbbítja. A bíróság nemperes eljárásban pártfogó ügyvédet rendel a külföldi jogosult képviseletére. Erre a bíróságnak a költségmentesség alkalmazásáról szóló 16/1976. (XII. 31.) IM r. 3. §-a értelmében lehetősége van. E rendelkezés, szerint tárgyi költségmentesség esetén a feleket a (2) és (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 84. §-ával meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik. A törvényen alapuló tartással kapcsolatos per és a kiskorú gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per tárgyi költségmentes. A Pp. 87. § (1) bekezdése értelmében pártfogó ügyvéd kirendelésére költségmentesség esetében is csak akkor kerülhet sor, ha a kirendelés az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik. Tekintve, hogy a külföldi jogosult a körülmények folytán a perben személyesen eljárni nem képes és költségmentességet élvez (esetenként akár személyes költségmentességet is), részére – kérelmére – pártfogó ügyvéd kirendelhető.

Erre amiatt van szükség, mivel a most létesített viszonosságnak egyik leglényegesebb eleme, hogy az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a megkeresett állam bírósága a külföldi kérelmező képviseletére hivatalból rendel ingyenes jogi képviselőt, akinek képviseleti jogosultsága nemcsak a per vitelére, hanem a pert megelőző és a végrehajtási eljárásra is kiterjed.

A pártfogó ügyvédnek, mint a külföldi jogosult teljes jogkörű jogi képviselőjének, lehetősége van arra, hogy keresetindítás előtt a bíróságtól a Pp. 127. § (2) bekezdése alapján egyezségi kísérletre kérje idézni a kötelezettet. Ez feltétlenül célszerű és ajánlatos; mivel ezáltal – megegyezés esetén – a peres eljárás kiiktatódik, s így az egész eljárás tartama lerövidül. Emellett a viszonossági megállapodásban nem, illetve nemcsak a peres eljárás lefolytatására vállaltunk kötelezettséget, hanem az igényérvényesítésre általános értelemben. Ez az amerikai gyakorlathoz, de a New York-i tartási egyezményben részes államok gyakorlatához is igazodva azt jelenti, hogy a kötelezettet bármilyen rendelkezésre álló eszközzel teljesítésre kell szorítani. A rendelkezésre álló eszközöknek csak egyike a peres eljárás. Mindezekből értelemszerűen következik, hogy lehetőség szerint élni kell azzal az eljárásjogi intézménnyel, amellyel a kötelezett, a teljesítést önként vállalhatja.
Ha a felek között egyezség jön létre, azt nemperes eljárásban a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja, majd – ha annak feltételei fennállnak – a Pp. 148. §-a alapján jóváhagyja. A létrejött egyezség bírósági egyezség, amelynek végrehajtására – jóváhagyása, illetve a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után – a Vht. megfelelő rendelkezései irányadók. Ha a kérelmező jogi képviselője és a kérelmezett között egyezség nem jött létre, a bíróság az eljárást a felperes kérelmére a Pp. 127. § (3) bekezdése értelmében – figyelemmel az (1) bekezdésre is – peres eljárásként folytatja. Figyelemmel arra, hogy a pártfogó ügyvéd jogállása teljesen azonos a meghatalmazott ügyvéd jogállásával, a fél helyett a perben minden perbeli cselekményt elvégezhet, s a Pp. 97. §-a értelmében a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni, így a pereknek a külföldi kézbesítés miatti elhúzódása elkerülhető. A perben hozott tartási határozat végrehajtására ugyancsak a Vht. megfelelő rendelkezései irányadók.
IV.
Gyermekelhelyezési és láthatási ügyek
A gyermekelhelyezési és láthatási ügyekre is a fenti keret, illetve eljárásrend az irányadó, az alábbi kiegészítéssel:
Az ilyen ügyekben a bírósági szervezet, de mindenekelőtt a központi hatóság teendői sokkal differenciáltabbak, kevésbé határolhatók körül. Emiatt feltétlenül az látszik célszerűnek, ha a bíróságok minden egyes ilyen ügyben közvetlen (telefon) kapcsolatba lépnek az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztályával. A napi, operatív kapcsolattartás a külföldi gyermekelviteli ügyekben azért is fontos, mert ezekben az ügyekben a halasztást nem tűrő intézkedések különös jelentőséget kapnak, a késedelem súlyos érdeksérelemmel, a végrehajtási eljárás elnehezülésével vagy akár lehetetlenülésével is járhat. A külföldi vonatkozású gyermekelhelyezési és láthatási ügyek idegenrendészeti és útlevél vonatkozásai miatt elengedhetetlen a napi kapcsolattartás a Külügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal, ami ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztálya, mint központi hatóság közbejöttével valósítható meg.

Megjegyzés: A fenti tájékoztató megjelenése óta számos jogszabályi változás történt, amelyek figyelembevétele feltétlenül szükséges. A gyermekelhelyezési és láthatási ügyekben pedig azóta az Amerikai Egyesült Államokkal a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.) kerül alkalmazásra.
*

Megjelent az Igazságügyi Közlöny 2001. évi 4. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére