1981. évi 27. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről2
2011.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése az 1981. évi május hó 14. napján megtörtént. A szerződés az 1981. évi augusztus hó 14. napján lépett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján aláírt szerződést - az aláírásakor felvett jegyzőkönyvvel, valamint az A és B melléklettel együtt - e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű hivatalos fordítása a következő:
Szerződés
a Magyar Népköztársaság
és a Svájci Államszövetség között
a származási jelzések, eredetmegjelölések
és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA
A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS
attól a törekvéstől vezérelve, hogy megszilárdítsák és kiterjesszék a kölcsönös kapcsolatokat az ipari tulajdon oltalma terén,
mindkét Szerződő Állam érdekeit szem előtt tartva, hatékonyan oltalmazzák a tisztességtelen verseny ellen a mezőgazdasági és az ipari termékeket, különösen a meghatározott mezőgazdasági és ipari termékek megjelölésére fenntartott származási jelzéseket, ideértve az eredetmegjelöléseket és egyéb földrajzi megjelöléseket,
megállapodtak abban, hogy e célból szerződést kötnek és kijelölték meghatalmazottaikat:
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA
a magyar Országos Találmányi Hivatal elnökét,
A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS
a Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatalának igazgatóját.
A meghatalmazottak jó és megfelelő formában talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
A szerződő Államok mindegyike kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére, hogy hatékonyan oltalmazza
(1) a másik Szerződő Állam területéről származó mezőgazdasági és ipari termékeket a tisztességtelen verseny ellen az üzleti forgalomban, továbbá
(2) a 2. és 3. cikkben és 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt elnevezéseket, megjelöléseket és ábrákat, valamint a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben felsorolt megjelöléseket, a jelen Szerződésben és a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben foglaltak szerint.
(1) A „Magyar Népköztársaság”, „Magyarország” elnevezéseket, a Magyar Népköztársaság megyéinek és tájainak neveit, valamint jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelöléseket, amennyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik, a Svájci Államszövetség területén kizárólag magyar termékek részére tartják fenn és ott csak a magyar jogszabályok által előírt feltételekkel azonos feltételek mellett alkalmazhatók. Ezen jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók. (2) Ha a jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét az A) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha 1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést az A) mellékletben felsorolt magyar termékekre jogszerűen használják, a versenyben hátrányt okozzon,
2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét, vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Magyar Népköztársaság területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekre használják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain, vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét - amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza. Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható.
(5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.
(1) A „Svájci Államszövetség” elnevezést, a „Svájc” és az „Eidgenossenschaft” megjelöléseket, a svájci kantonok neveit, valamint a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelöléseket - amennyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik -, a Magyar Népköztársaság területén kizárólag svájci termékek részére tartják fenn és ott csak a svájci jogszabályokban előírt feltételek mellett alkalmazhatók. E jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók. (2) Ha a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét a B) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, 1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést a B) mellékletben felsorolt svájci termékekre jogosan használják, a versenyben hátrányt okozzon vagy
2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Svájci Államszövetség területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekre használják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét - amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza. Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható. (5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.
(1) Ha a 2. és 3. cikk alapján oltalmazott neveket és megjelöléseket a jelen rendelkezésekkel ellentétesen alkalmazzák az üzleti forgalomban termékeken, azok külső kialakításán, csomagolásán, számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során, a használatot a jelen Szerződés alapján minden olyan bírósági vagy hatósági intézkedéssel meg kell akadályozni - ideértve az elkobzást is -, amelyet lehetővé tesznek azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol az oltalmat igénylik, a tisztességtelen verseny elleni vagy a meg nem engedhető megjelölések alkalmazásának megakadályozására vonatkozó rendelkezéseikben.
(2) A jelen cikk rendelkezéseit olyan esetben is alkalmazni kell, ha a kérdéses neveket vagy megjelöléseket fordításban, a tényleges származásra való utalással vagy „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat” vagy hasonló kiegészítéssel, továbbá, ha módosított formában alkalmazzák, amennyiben az eltérés ellenére a forgalomban az összetéveszthetőség veszélye fennáll.
(3) A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a jelen cikk értelmében ezen neveket és megjelöléseket mint fajta megjelöléseket sem lehet alkalmazni.
(4) A jelen cikk rendelkezéseit az átmenő forgalomban levő termékek vonatkozásában nem kell alkalmazni.
(1) A 4. cikk rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a terméken vagy külső kialakításán, csomagolásán vagy számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során olyan jelzéseket, védjegyeket, neveket, feliratokat vagy ábrákat alkalmaznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve hamis vagy megtévesztő adatokat tartalmaznak a termékek származása, eredete, természete, fajtája vagy lényeges tulajdonságai tekintetében.
(2) Az olyan helységek, épületek, műemlékek, folyók, hegyek, történelmi vagy irodalmi személyiségek, népviseletek, népművészeti (folklór) motívumok, jellegzetes szólásmondások és hasonlók nevét, vagy ábrázolását, amelyeket azon Szerződő Állam érdekelt forgalmi köreinek jelentős része, ahol az oltalmat igénylik, a másik Szerződő Államra, vagy annak valamely helységére vagy területére utalónak tekint, az (1) bekezdés szerinti hamis vagy megtévesztő származási jelzésnek kell tekinteni, amennyiben azokat olyan termékekkel kapcsolatban alkalmazzák, amelyek nem a kérdéses Szerződő Államból származnak, kivéve, ha a nevet vagy ábrázolást az adott körülmények között értelemszerűen csupán a termék jellegét kifejező, vagy fantázia-jelzésnek lehet felfogni.
A jelen Szerződés rendelkezéseinek megsértése miatt a Szerződő Államok bíróságainál - azokon a természetes és jogi személyeken és társaságokon kívül, akik a Szerződő Államok jogszabályai szerint erre jogosultak, - az olyan szövetségek és egyesülések is felléphetnek, amelyek az érdekelt gyártókat, termelőket, kereskedőket vagy fogyasztókat közvetlenül vagy közvetve képviselik és székhelyük a Szerződő Államok egyikében van, feltéve, hogy ez utóbbi állam jogszabályai alapján polgári jogvitákban fellépni jogosultak. E feltételek fennállása esetén igényeiket vagy jogaikat büntetőeljárásban is érvényesíthetik, amennyiben azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol a büntetőeljárás folyamatban van, ezeket lehetővé teszik.
(1) Az olyan termékek, csomagolások, számlák, fuvarlevelek, egyéb üzleti papírok és reklámeszközök értékesítése vagy felhasználása, amelyek a jelen Szerződés hatálybalépésének időpontjában valamelyik Szerződő Állam területén találhatók és amelyeket jogszerűen láttak el olyan adatokkal, amelyek a jelen Szerződés értelmében nem alkalmazhatók, a jelen Szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül lehetséges.
(2) Azok a természetes és jogi személyek és társaságok, amelyek valamely, a 2. vagy 3. cikk alapján oltalmazott megjelölést a Szerződés aláírásának időpontjában jogszerűen használták, a kérdéses megjelölést a Szerződés hatálybalépésétől számított hat éven belül használhatják. A továbbhasználati jogot csak azzal a vállalattal, vagy a vállalat azon részével együtt lehet örökölni, vagy átruházni, amelyhez a megjelölés tartozik.
(3) Ha a 2. vagy a 3. cikk alapján oltalmazott megjelölés olyan kereskedelmi név része, amelyet a Szerződés aláírásának időpontjában jogosan használtak, a 2. cikk (4) bekezdés 1. mondatát és a 3. cikk (4) bekezdés 1. mondatát az esetben is alkalmazni kell, ha a kereskedelmi név nem természetes személy nevét tartalmazza. A (2) bekezdés 2. mondatát értelemszerűen kell alkalmazni. (4) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.
(1) A jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltakat jegyzékváltás útján lehet módosítani vagy kibővíteni. A Szerződő Állam azonban jogosult a területének termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét a másik Szerződő Állam hozzájárulása nélkül is korlátozni.
(2) Ha az egyik Szerződő Állam termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét módosítják vagy kibővítik, a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni; a Szerződés aláírásának és hatálybalépésének időpontja helyébe a módosításnak vagy bővítésnek a másik Szerződő Állam részéről való közlési időpontja lép.
A jelen Szerződés rendelkezései nem zárják ki az olyan szélesebbkörű oltalmat, amelyet az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Államnak, a 2., 3. cikk és az 5. cikk (2) bekezdése alapján oltalmazott megjelöléseire vagy ábrázolásaira biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak, belföldi jogszabályok vagy más nemzetközi megállapodások alapján.
(1) A Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatala és a magyar Országos Találmányi Hivatal a Szerződés alkalmazásával kapcsolatban véleménycserére jogosultak. Törekednek arra, hogy a tudomásukra jutott, a jelen Szerződést sértő helyzetekre megoldást találjanak.
(2) A jelen Szerződés végrehajtásának megkönnyítése céljából a Szerződő Államok kormányképviselőiből vegyesbizottságot kell alakítani.
(3) A vegyesbizottság feladata, hogy javaslatokat tegyen a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltak olyan módosítására vagy bővítésére vonatkozóan, amelyekhez a Szerződő Államok hozzájárulása szükséges, továbbá, hogy értelmezze a jelen Szerződés alkalmazásával összefüggő kérdéseket.
(4) A vegyesbizottságot bármelyik Szerződő Állam kívánságára össze kell hívni.
(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni; a megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Budapesten ki kell cserélni.
(2) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított három hónappal lép hatályba és határozatlan ideig hatályban marad.
(3) A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam bármikor egyéves határidővel felmondhatja.
Ennek hiteléül a fent megnevezett meghatalmazottak a Szerződést aláírták.
Készült Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven: a két szöveg egyaránt hiteles.
A magas Szerződő Felek, attól az óhajtól vezérelve, hogy a mai naptól kezdve közelebbről szabályozzák a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó Szerződés egyes feltételeit,
a következőkben állapodtak meg, amelyek a Szerződés szerves részét képezik:
1. A jelen Szerződés rendelkezéseit állatfajták megjelöléseire nem lehet alkalmazni. Ez vonatkozik azokra a megjelölésekre is, amelyeket a növényfajták oltalmára 1961. december 2-án kötött nemzetközi Egyezmény értelmében mint fajtamegjelöléseket kell alkalmazni, amennyiben az említett Egyezmény a jelen Szerződés Szerződő Államai közötti viszonylatban hatályba lép.
2. Ez a Szerződés nem érinti az egyes Szerződő Államokban a termékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket.
3. A Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésében említett magyar megyék és tájak a következők:
4. A Szerződés 3. cikkének (1) bekezdésében említett svájci kantonnevek a következők:
5. A megfelelő latin megjelöléseket, továbbá a „westschweizerisch” megjelölést és a „romand” megjelölést is a Szerződés 2. és 3. cikke értelmében oltalmazott megjelölések (a szerződés 4. cikkének 2. bekezdése) fordításának kell tekinteni.
A „Graubünden” kantonnévre vonatkozóan e rendelkezés a „Bündner” rövidített formáira is kiterjed.
6. A 2. cikk és a 3. cikk (1) bekezdése értelmében oltalmazott megjelölésekkel azonos oltalmat élveznek a kérdéses megjelölések egyéb nyelvtani változatai is, mint pl. a melléknévi vagy főnévi változatok.
7. A „Helvécia” nevet az azonos nevű magyar községből származó borokra a kereskedelmi forgalomban csak mint a „Helvéciai Állami Gazdaság” cégnév elemét lehet azonos írásmóddal, nagyságban és színnel használni.
Ezen túlmenően hozzá kell fűzni a „Magyarország” kiegészítést.
8. A Szerződés B. mellékletében feltüntetett „Emmentaler Käse” sajtmegjelölés nem zárja ki, hogy a megjelölést a Magyar Népköztársaság területén a 7. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőn belül magyar sajtokra használják, amennyiben ahhoz írásmódját, nagyságát és színét tekintve azonos betűkkel hozzáfűzik a „Magyarország” vagy más, magyar származásra utaló földrajzi megnevezést. Készült Bernben, 1979. december 14-én, két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A magyar származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke:
2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek
2.1. Pék- és cukrásztermékek
2.3. Hal és halkészítmények
2.4. Hús és húskészítmények
(hentesipari termékek, sonka)
2.5. Mezőgazdasági termékek
2.7. Tejtermékek és sajtok
2.8. Vizek és ásványvizek
2.9. Ásványi sók, gyógyiszapok és tőzegiszapok
2.10. Égetett szeszes italok
3.1. Üveg- és porcelánkészítmények
3.2. Iparművészeti termékek, hímzések, csipkék
3.3. Textíliák és vászonkészítmények
3.4. Gépek, acél- és vaskészítmények és egyéb iparcikkek
3.5. Játékok és hangszerek
3.6. Kő-, kerámiakészítmények, kő, építőanyagok, földek, ásványok, hasznos bányatermékek (szén, kőolaj)
A svájci származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke
Regionális származási jelzés:
Regionális származási jelzések:
Hermitage (oder Ermitage)
Heidenwein (vin des payens)
Höllenwein (rouge d'enfer)
Község-, helység- és borvidéknevek:
Regionális származási jelzések:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Regionális származási jelzés:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Regionális származási jelzés:
(csak Kanton Zürich kiegészítéssel)
Regionális származási jelzések:
Község-, helység- és borvidéknevek:
(csak Kanton Zürich kiegészítéssel)
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Község-, helység- és borvidéknevek:
Regionális származási jelzések:
II. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek
Bellelay Käse (Téte de Moine)
Greyerzer Käse (Gruyčre, Gruviera)
10. Égetett szeszes italok
Freiämter Theilers-Freiämter Zwetschgenwasser
Gotthard Kräuterbranntwein
Innerschwyzer Kräterbranntwein
1. Üveg- és porcelánkészítmények
2. Iparművészeti termékek:
Brienzer Holzschnitzereien
3. Gépek, acél- és vaskészítmények
Gerlafinger Spezialprofile
Klauser Armaturen, Kochgeschirre, Oefen
Menziken-Maschinen, Leicht - metallwaren
5. Játékok és hangszerek:
Boítes ŕ musique de St. Croix
3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi augusztus hó 14. napjától kell alkalmazni.
(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.