6/1978. OKTH határozat
6/1978. OKTH számú határozat
a Mágorpusztai régészeti feltáróhely védetté nyilvánításáról1
1978.05.12.
A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Természetvédelmi területté nyilvánítom a Vésztő község (Békés m.) határában fekvő 0170/2 a, 0170/2 c, 0180, 0180/2, 0182, 0183/4 hrsz. területet.
2. A védetté nyilvánított terület neve: Mágorpusztai régészeti feltáróhely (továbbiakban: régészeti feltáróhely).
3. Területe: 12,9 ha.
4. Törzskönyvi száma: 161/TT/78.
5. A régészeti feltáróhely rendeltetése:
– őrizze meg a feltárt őskori település, valamint az árpád-kori templom és monostorrom maradványait,
– az őskori település és a romok későbbi helyszíni bemutatásával segítse az oktatást és az ismeretterjesztést,
– biztosítsa az ásatási terület természeti környezetét és őrizze meg annak élővilágát.
6. Alapvető védelmi előírások:
a) A védett területen nem szabad olyan létesítményt elhelyezni, üzemeltetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely kultúrtörténeti értékeket és azok természeti környezetét sérti vagy veszélyezteti.
b) A régészeti feltáróhely területén elhelyezésre kerülő létesítményeket és zöld felületet az eredeti terveknek megfelelően kell fenntartani.
c) A szántó művelési ágú földrészletek hasznosítása a műemléki és természetvédelmi érdekek sérelme nélkül történhet.
d) A legeltetés tilos.
e) A Holt-–Kőrös szakaszon a nádvágás, nádégetés és az egyéb vízinövényzet irtása csak annak felújítása céljából és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által esetenként meghatározott időszakokban történhet.
7. A régészeti feltáróhely természetvédelmi kezelésével a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőséget bízom meg.
A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőségének költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.
8. Egyéb rendelkezések:
a) A régészeti feltáróhely kezelési szabályzatát – az érintett szervek bevonásával – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal készíti el.
b) A védett terület határán „Természetvédelmi Terület” feliratú táblákat kell elhelyezni. Szükség szerint útmutató, figyelmeztető és tájékoztató táblákat kell felállítani.
c) E határozatban foglalt előírások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
d) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
Vésztő község határában a Sebes-Kőrös holtágának bal partján emelkedő Mágori-halom őskori telephely. Kiemelkedő jelentőségét rendkívüli rétegvastagsága adja meg. A telephely az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban volt lakott. Az évezredeken át tartó egyhelyben lakás során 720 cm vastag kultúrréteg képződött, amely 9 építési szintre tagolódik. A halmon először a középső neolitikus szakálháti csoport népe, majd a késő neolitikum tiszai kultúrájának embere, a korai rézkorban a tiszapolgári kultúra hordozói, illetve a középső bronzkorban a gyulavarsándi kultúra népesítette a telepet.
A felsorolt kultúrák hagyatékát gabonásvermek, tűzhelyek, újkőkori és rézkori temetőrészletek jelzik. Külön említést érdemel egy 12x6 m-es újkőkori épület, amelyben egy áldozati együttes került feltárásra. A leletegyüttes egy kb. 80 cm magasságúra becsülhető trónuson ülő istenszobor töredékeiből, díszített agyagoltárokból, állatplasztikából és cserépedényekből állt. A magyarországi neolitikumban először Mágoron sikerült koporsós temetkezéseket kimutatni. A lelőhelyet elsősorban a rétegsor, ezen belül a szakálháti és tiszai kultúra közötti, mintegy 150 cm vastag átmeneti réteg avatja nemzetközi jelentőségűvé. Lehetséges, hogy ez a réteg segít majd tisztázni a tiszai kultúra mindmáig bizonytalan eredetét, kialakulását és ethnogenezisét.
Az őskori települések közelében, szintén a Mágor halmon tárták fel az ún. Csolt monostor rommezőjét. Az épületcsoport első létesítménye minden bizonnyal egy XI. században emelt román stílusú, egyhajós kis templom, hatalmas oszlopokkal, díszes oszlopfőkkel. E kőből emelt félköríves szentélyzárófalú épületet a XII. században átépítették, háromhajós templommá bővítették. Ekkor épültek a rendház egyéb épületei is. A templom faragott homokkőből és nagyméretű téglából épült, vörösmárvány díszítéssel. A templom elrendezése bazilikás, feltételezhető, hogy itáliai hatás alapján készülhetett. A templom és a kolostorépületek külső és belső díszes kivitelére utalnak a feltárt oszlopfők, faragványok. A templom és a hajdani kerítés közötti területen középkori temető került felszínre, koporsós és koporsó nélküli sírokkal, téglával kirakott, kriptaszerű sírhelyekkel. A monostor a XIV. század közepe táján elvesztette eredeti rendeltetését. A háromhajós templom omladékaiból a múlt század első éveiben a területet birtokoló Wenkcheim család a Mágordomb belsejében pincét építtetett. Az 1968–77. időközében feltárt Csolt monostor romja a Délkelet-Alföld egyik legjelentősebb Árpád-kori műemléke.
A monostor romok és a szomszédos őskori településhelyek állagmegóvása utáni bemutatása az oktatást és tudományos ismeretterjesztést is szolgálja.
A régészeti feltáróhelyeket a Sebes-Kőrös vízinövényzetben gazdag holtága szegélyezi. A holtág nádasát az alföldi folyó-holtágakra jellemző madarak fészkelő közössége népesíti, így a szárcsa (Fulica atra), a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a kendermagos réce (Anas strepera), a törpegém (Ixobrychus minutus), barkós cinege (Panurus biarmicus), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), énekes nádiposzáta (Acrocepholus palustris) és foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobenus). A középkori romok a seregélynek (Sturnus vulgaris) és a hantmadárnak (Oenanthe oenanthe) biztosítanak fészkelőhelyet.
A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetőleg tényező az eljárás során nem merült fel.
A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971 (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosítja.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mb. elnöke
A VÉSZTŐ-MÁGORHALMI RÉGÉSZETI FELTÁRÓHELY FÖLDNYILVÁNTARTÁSI ADATAI VÉSZTŐ KÖZSÉG HATÁRÁBAN
|
0170/2–a |
Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula |
1 ha |
7816 m2 |
töltés |
|
0170/2–c |
Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula |
2 ˝ |
5698 ˝ |
Holtkőrös |
|
0180 |
Községi Tanács, Vésztő |
2 ˝ |
8500 ˝ |
szántó |
|
0180/2 |
Községi Tanács, Vésztő |
|
1766 ˝ |
út |
|
0182 |
Községi Tanács, Vésztő |
1 ˝ |
3282 ˝ |
szántó |
|
0183/4 |
Községi Tanács, Vésztő |
4 ˝ |
2275 ˝ |
romkert |
|
|
Összesen: |
12 ha |
9337 m2 |
|
MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT:
|
|
Szántó |
4 ha |
1783 m2 |
|
|
|
Nádas |
2 ˝ |
5698 ˝ |
|
|
|
Kivett |
6 ˝ |
1857 ˝ |
|
|
|
Összesen: |
12 ha |
9337 m2 |
|
TULAJDONOS CSOPORTONKÉNT:
|
|
Községi Tanács, Vésztő |
8 ha |
5823 m2 |
|
|
|
Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula |
4 ˝ |
3514 ˝ |
|
|
|
Összesen: |
12 ha |
9337 m2 |
|
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás