7/1977. OTvH határozat
7/1977. OTvH számú határozat
a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről1
1977.06.29.
A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Védetté nyilvánítom és tájvédelmi körzetnek jelölöm ki a Szabadkígyós környéki szikes legelők, szántóföldek és erdők egy részét, valamint az ott létesített parkot a csatolt vázrajz szerint (1. sz. melléklet).
2. A védetté nyilvánított terület neve: Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet (a továbbiakban: TK).
3. A TK a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték.
4. A TK Békés megyében Gyula város, Kétegyháza, Újkígyós, Szabadkígyós községek közigazgatási területén fekszik. Helyrajzi számait és földnyilvántartási adatainak összesítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A TK területe: 3785,0 ha.
6. A TK természetvédelmi törzskönyvi száma: 145/TK/77.
7. A TK rendeltetése:
a) Őrizze meg és tartsa fenn a táj jellegzetes képét és természetes értékeit:
– az egykori erdőspuszta maradványait, a szikes legelőket, réteket, erdőket;
– ezeknek az élőhelyeknek természetes növénytársulásait és állatvilágát,
– valamint a szabadkígyósi parkot.
b) Biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását.
c) Járuljon hozzá a mezőgazdasági táj és a természetes élőhelyek összhangjának a kialakításához.
d) Őrizze meg a táj műemlék jellegű épületeit.
e) Biztosítson a tudományos kutatáshoz zavartalan természeti feltételeket.
f) Segítse a természeti- és kultúrértékek megismerésére irányuló túrizmust és idegenforgalmat.
8. Szigorúan védett terület:
A TK jelentősebb értékeinek fokozott védelme érdekében szigorúan védett területnek jelölöm ki
– a Szabadkígyós 0.147. hrsz. alatt nyilvántartott parkot.
A tájvédelmi körzetből szigorúan védett terület: 23,7 ha.
9. Alapvető védelmi előírások:
a) A TK fenntartását, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását összehangoltan és tervszerűen kell végezni.
b) A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti.
c) A TK természetes növény- és állatvilágát, valamint a park növényzetét meg kell őrizni, és károsodott állapotát helyre kell állítani.
d) A TK területén a mező-, erdő-, rét-, legelő-, vad- és vízgazdálkodást és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
e) A TK részletes védelmi, kezelési, fejlesztési szabályait az OTvH az érintett szervek bevonásával a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetőleg részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.
10. A TK természetvédelmi kezelésével a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőségét bízom meg. A TK fenntartásával és természetvédelmi kezelésével kapcsolatos költségeket a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőség költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.
11. Egyéb rendelkezések:
a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, fejlesztési-, mező-, erdő-, vad-, víz- és egyéb gazdálkodási közép- és hosszú távú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.
b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. A megfelelő helyeken „Tájvédelmi Körzet” feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell kihelyezni.
c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetniök.
d) A TK magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított területet:
|
Törzskönyvi szám |
Határozat szám |
Teljes neve |
Terület ha |
|
53/TT/54 |
117/1954/OTT |
Szabadkígyósi park |
22,40 |
Elrendelem a fenti természetvédelmi területnek a Természetvédelmi Törzskönyvből – a TK bejegyzésével egyidejű – törlését.
e) E határozatban foglalt előírások és korlátozások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A Békés megyei Szabadkígyós körül még nagy területen megtalálhatók a szikes legelők és az Alföldre egykor jellemző erdős-puszta maradványai, valamint ezeknek jellegzetes növény- és állatvilága. A szélsőséges természeti viszonyok a terület nagy részén a gazdálkodást a külterjes állattenyésztésre korlátozták, ezért természeti értékei még megmaradtak. A pusztával határos park, a műemlék kastély, a mellette levő műemlék magtárral jelentős kultur- és gazdaságtörténeti értéket képviselnek.
A természeti-, kultur- és gazdaságtörténeti értékek együttesének megóvása és a gazdálkodás összehangolása csak átfogó természetvédelmi intézkedéssel, tájvédelmi körzet kialakításával valósítható meg.
A Szabadkígyós Tájvédelmi Körzet védelmet érdemlő értékei:
1. Növényvilág
A TK talajadottságait az Ó-Maros lerakódásából származó, a 19. századi vízrendezések után kiszáradt és elszikesedett löszös üledék határozza meg. A szolonyeces rétekből-legelőkből kiemelkedő löszhátakon még megtalálhatók az egykori sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris) maradványai, amelyeknek jellemzőik: a kocsányos tölgy (Quercus robur), a mezei szil (Ulmus minor), a mezei és a feketegyűrű juhar (Acer campestre, A. tataricum), a vackor (Pyrus achras); cserjeszintben a vesszős fagyal (Ligustrum vulgare), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea); aljnövényzetben az erdei szálkaperje (Brachypodium silvaticum), a széleslevelű Salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a salátaboglárka (Ficaria verna), a kék és az illatos ibolya (Viola cyanea, V. odorata), a szikesedő szegélyeken a réti őszirózsa (Aster punctatus), a sziki kocsord (Peucedanum verticillare) és a bárányüröm (Artemisia pontica). E jellegzetes társulás a talaj általános elszikesedése, az erdőirtás, az erdő- és vízgazdálkodás következtében napjainkban már csak nyomokban találhatók. Megmentése flóratörténeti és növényföldrajzi szempontból indokolt.
A szikespuszta jelenleg uralkodó növénytársulása az ürmös-csenkeszes gyep (Artemisio-Festucetum pseudovinae), amelynek szikes-löszös mozaikjában néhány, ősgyep-maradványként élő faj is kimutatható. Ezek: a vajszínű és a szürkés ördögszem (Scabiosa ochroleuca, s. canescens), a budai és a réti imola (Centaurea sadleriana, C. jacea), a közönséges borkóró (Thalictrum minus), a hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga) és a csattogó szamóca (Fragaria viridis). E felsorolt fajok zöme a magyar Alföldön viszonylag ritka, középhegységeink tisztásaira jellemző, ezért alföldi termőhelyeik védelme indokolt.
A már 1954 óta természetvédelem alatt álló park 80 fafajt számlál. Telepítése a természetes növénytársulások részbeni megtartásával történt és tervezése során a környező erdőspusztai táj elemeinek felhasználására törekedtek. Az erdőspusztai állományfoltokból maradt vissza a tölgyek, a fehér nyárak és a mezei juharok, valamint a cserjék nagy része. A szikes talajú park jelentős értékei a nagyméretű fenyő, tuja, mocsárciprus, hamisciprus fajok és változatok.
2. Állatvilág
A Szabadkígyós körüli szikes puszta elsősorban mint madárvonulási gyülekezőhely és táplálkozó terület jelentős. A megfigyelt 178 madárfajból 70 faj az itt fészkelő, a többi faj vonuló. Tavaszi vonuláskor a terjedelmes időszaki vadvizek a vadrécék (Anas sp.), a vadludak (Anser sp.), a partimadár fajok (Tringa, Calidris, Limosa, Numenius, Gallinago, Philomachus sp.) és a daru (Grus grus) tartózkodási helye. Az Európa-szerte veszélyeztetett ragadozómadarak közül számos ritka faj ismételten előfordult a TK területén, kihasználva az itt kínálkozó, háborítatlan táplálkozási adottságokat. Közülük legjelentősebb a kis héja (Accipiter brevipes), a fakókeselyű (Gyps fulvus), a pusztai sas (Aquila nipalensis) és héjasas (Hieraetus fasciatus), mely két utóbbi fajnak Szabadkígyós a második hazai előfordulását bizonyító területe. A kelet-európai és dél-balkáni területeken honos, ritka pusztai ölyv (Buteo rufinus) nyári-őszi időszakban évente megfigyelhető. A szélsőségesen változó száraz és csapadékos időjárásból adódik, hogy a jelentősebb fészkelő fajok jelenléte sem folyamatos. Így alkalmi megtelepedőként számon tartott itt a túzok (Otis tarda), a széki lile (Charadrius alexandrinus) és a széki csér (Glareola pratincola). A réteken rendszeres költőfaj a tőkés és bőjtiréce (Anas platyrhynchos, A. querquedula), a goda (Limosa limosa) és a mezei pacsirta (Alauda arvensis). A kopár szikes pusztának a bíbic (Vanellus vanellus) a legjellegzetesebb fészkelője. A pusztai erdőfoltokban kisebb fészkelő-telepeket alkot a kék vércse (Falco vespertinus), elhagyott szarkafészkek jellegzetes lakója az erdei fülesbagoly (Asio otus).
Az emlősök jellemző faja a védett molnárgörény (Mustela putorius ewersmanni).
Az ez ideig még csak tájékozódó jelleggel kutatott gerinctelen állatvilágból számos mediterrán és ponto-kaspi faunaelem előfordulása bizonyított, mint pl. a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), és a vele rokon egyéb farkaspókok (Lycosidae sp.), ugrópókok (Salticidae sp.).
3. Gazdaságtörténeti és kultúrtörténeti értékek
A TK környéke folyamatos régészeti kutatások színhelye, amelynek során gödörsíros (Jamnaja kultúra) és szarmatakori temetkezőhelyeket, rézkori emlékeket, valamint honfoglaláskori és a X. századból származó temetőket tártak fel.
1875–79 között Ybl Miklós építette a parkban levő kastélyt és a szintén műemléknek minősített közeli magtárépületet.
A védetté nyilvánítást megelőző helyszíni szemlén és tárgyalásokon az érdekelt hatóságok, a tulajdonosok és kezelők a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező nem merült fel.
A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971 (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke
A) A SZABADKÍGYÓSI TÁJVÉDELMI KÖRZET HELYRAJZI SZÁMAI
|
hrsz. |
|
|
Gyula |
|
|
0617 |
a–b |
|
Kétegyháza |
|
|
204 |
|
|
0206/1 |
|
|
0206/2 |
a–b |
|
208/1-214 |
|
|
216-218 |
|
|
222 |
|
|
223 |
a–r |
|
Szabadkígyós |
|
|
03-010 |
|
|
015-021 |
|
|
022/2-024 |
|
|
031-042 |
|
|
043/2-84 |
|
|
085 |
a–b |
|
0118 |
|
|
0122/1 |
|
|
0122/2 |
a–c |
|
0147 |
|
|
0148 |
|
|
0149/2 |
|
|
0149/4 |
|
|
0149/6 |
a–t |
|
0149/7 |
a–p |
|
0149/9 |
|
|
0149/11 |
|
|
0149/12 |
a–n |
|
0149/13 |
|
|
0170/6-0171 |
|
|
Újkígyós |
|
|
0148-0161/6 |
|
|
0163-0169/2 |
|
|
0169/3 |
a–c |
|
0171-0176 |
|
|
0180 |
|
B) A SZABADKÍGYÓSI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT
|
|
Művelési ág |
||||||||||||||||
|
szántó |
rét |
szőlő |
gyümölcsös |
legelő |
nádas |
erdő |
műv. alól |
Összesen |
|||||||||
|
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
|
Gyula |
18 |
4839 |
– |
|
– |
|
– |
|
90 |
9828 |
– |
– |
|
1 |
5180 |
110 |
9847 |
|
Kétegyháza |
215 |
1885 |
32 |
2493 |
– |
|
– |
2637 |
342 |
5611 |
– |
3 |
4415 |
198 |
7459 |
792 |
4500 |
|
Szabadkígyós |
521 |
3634 |
– |
|
1 |
9908 |
1 |
9310 |
960 |
3912 |
9877 |
147 |
7295 |
630 |
6853 |
2265 |
0789 |
|
Újkígyós |
414 |
1122 |
15 |
7035 |
– |
|
|
6294 |
167 |
7227 |
– |
– |
|
18 |
3346 |
616 |
5024 |
|
Mindösszesen: |
1169 |
1480 |
47 |
9528 |
1 |
9908 |
2 |
8241 |
1561 |
6578 |
9877 |
151 |
1710 |
849 |
2838 |
3785 |
0160 |
C) A SZABADKÍGYÓSI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA TULAJDONOSCSOPORTOK SZERINT
|
|
Művelési ág |
||||||||||||||||
|
szántó |
rét |
szőlő |
gyümölcsös |
legelő |
nádas |
erdő |
műv. alól |
Összesen |
|||||||||
|
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
|
I. ÁLLAMI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Községi tanácsok |
– |
0593 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
19 |
4523 |
19 |
5116 |
|
Állami |
– |
2669 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
33 |
3821 |
|
135 |
6292 |
7 |
8562 |
178 |
1221 |
|
Erdőgazd. |
25 |
4337 |
– |
– |
1 |
9908 |
1 |
7692 |
1 |
6055 |
9877 |
5 |
4440 |
18 |
6634 |
54 |
9066 |
|
Vízügyi |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1 |
4231 |
1 |
4231 |
|
Egyéb |
– |
5755 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
752 |
1574 |
752 |
7329 |
|
Áll. tu1. összesen: |
26 |
3354 |
– |
– |
1 |
9908 |
1 |
7692 |
34 |
9876 |
9877 |
141 |
0732 |
799 |
5524 |
1006 |
6963 |
|
II. Mg. Tsz. |
1141 |
1963 |
47 |
9528 |
– |
– |
– |
8120 |
1526 |
4041 |
– |
10 |
0978 |
46 |
3722 |
2772 |
8352 |
|
III. Egyéb |
1 |
6163 |
– |
– |
– |
– |
– |
2429 |
– |
2661 |
– |
– |
– |
3 |
3592 |
5 |
4845 |
|
IV. ÖSSZESEN: |
1169 |
1480 |
47 |
9528 |
1 |
9908 |
2 |
8241 |
1561 |
6578 |
9877 |
151 |
1710 |
849 |
2838 |
3785 |
0160 |
A 7/1977. OTvH sz. hat. 3. számú melléklete
Irányelvek a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet kezeléséhez
1. Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás.
A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK) területét, vagy rendeltetését érintő tervek jóváhagyásához, illetve módosításához, hatósági engedélyek kiadásához az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban: OTvH) hozzájárulása szükséges. Az engedélyek kiadásáról az engedélyező hatóság egyidejűleg tájékoztatja az OTvH-t.
2. Földhasználat.
a) A TK területén művelési ág megváltoztatásához az OTvH hozzájárulása szükséges. A korábban földhivatali engedély nélkül megváltoztatott művelési ágakat felül kell vizsgálni és intézkedni kell a TK rendeltetésének megfelelő művelési ág kialakításáról.
b) A legelő-, rét- és erdőművelési ágak elsődlegesen szolgálják a TK rendeltetését, ezért ezek művelési ágának megváltoztatásához csak kivételes esetben és csak a TK érdekeinek megfelelően lehet hozzájárulni.
3. Terület-felhasználás, létesítmények elhelyezése és fenntartása.
a) A TK területén minden terület-felhasználás, telekalakítás, létesítmények elhelyezése és használatbavétele engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) A TK szigorúan védett területén csak természetvédelmi és oktatási rendeltetésű létesítmények helyezhetők el. A meglevő, nem természet- vagy műemlékvédelmi jelentőségű épületek, létesítmények szükségességét felül kell vizsgálni, törekedni kell azok áthelyezésére, vagy felszámolására.
c) A TK területére ipari üzem, a kunhalmokra egyéb létesítmény sem helyezhető el. Föld feletti magasfeszültségű távvezeték nem építhető.
d) A műemléknek minősülő és agrártörténeti jelentőségű épületeket eredeti formájukban fenn kell tartani. Az épületek külső megjelenésében a jövőben elsősorban a táj jellegének megfelelő népi építészeti formákat kell alkalmazni.
4. Közlekedés szabályozása.
a) A TK területén a közlekedés csak a közutakon, illetőleg az erre a célra kijelölt dűlőutakon megengedett.
b) A természeti és műemléki értékek bemutatására szolgáló utakat, ösvényeket a természetvédelmi kezelőszerv a terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) egyetértésben állapítja meg.
c) A látogatók csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek.
d) Gépjárművel parkírozni csak a kijelölt helyeken szabad.
e) Az a) és d) pontokban foglaltak nem vonatkoznak a termelési, vagy természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó gépjárművekre.
f) A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató táblákon kell az áthaladókkal ismertetni.
5. Vízügyi előírások.
a) A TK területére kiható vízügyi munkák, vízi létesítmények és vízhasználat engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása is szükséges.
b) A TK területére szennyvizet rávezetni nem szabad. Szabadkígyós község szennyvizének gyűjtőhelyét a vízügyi hatóság az OTvH egyetértésével jelöli ki.
c) Csatornák létesítése, tisztítása és kotrása, valamint a műszaki létesítmények építése során kikerülő földet egyenletesen elterítve kell elhelyezni.
6. Legelők, rétek kezelése.
a) A legelőket és réteket továbbra is művelési águknak megfelelően kell hasznosítani.
b) A legelőket és réteket feltörni, fásítani, a természetes viszonyokat egyéb módon megváltoztatni nem szabad.
7. A fás növényzet kezelése.
a) A TK területéin levő erdők kezelését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben jóváhagyott erdőgazdasági üzemterv szerint szabályozza.
b) Az ősi jellegű erdőssztyeppe maradványait megőrző erdőrészeket természetvédelmi rendeltetéssel kell besorolni.
c) A szigorúan védett park területére fejlesztési tervet kell készíteni, amely tartalmazza az e területre vonatkozó természetvédelmi kezelés részletes előírásait, figyelembe véve az ott működő oktatási intézmény érdekeit.
8. Szántóföldi növénytermesztés.
a) A TK területén levő szántók és kertek – a természetvédelem érdekeinek figyelembevétele mellett – továbbra is művelési águk szerint hasznosíthatók.
b) A védett állapotot befolyásoló, új termelési mód alkalmazásához az OTvH előzetes hozzájárulása szükséges.
9. Növényvédelem.
a) A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben levő növényvédelmi előírások pontos betartásával kell végezni.
b) A TK területén felhasználásra kerülő növényvédő szereket a gazdálkodó szerv minden február 1-ig a természetvédelmi kezelővel egyeztetni köteles.
10. Állattenyésztés.
a) A puszta természetes növénytársulásainak fenntartása, a háziasított állatok géntartalékainak megőrzése, az ismeretterjesztés és az idegenforgalom lehetőségeinek bővítése céljából a hagyományos módszerekkel tartott, ősi jellegű háziállatfajták tenyésztését a TK területén elő kell segíteni.
b) A gémeskutakat eredeti formájukban kell megtartani, és a pusztai állattartáshoz szükséges új épületek létesítésénél a hagyományos építőanyagokat és stílust kell alkalmazni.
c) A TK szigorúan védett területén házibaromfi és sertés csak az erre kijelölt helyen, zárt körülmények között tartható.
11. A vadon élő állatok védelme.
a) A TK területén a vadászható fajok kivételével valamennyi vadon élő állatfaj védett, és azokat elpusztítani, gyűjteni, vagy tenyészetükben zavarni tilos.
b) Kaszálógépek csak vadriasztó berendezéssel működtethetők.
c) Elhagyott, vagy kikaszált túzok-fészekaljak mentéséről a természetvédelmi kezelőszervnek kell gondoskodni.
d) A TK területén eddig nem tenyésztett állatfajok és nem termesztett növények betelepítéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
e) Kamilla a természetvédelmi kezelő engedélyével, a kijelölt helyeken gyűjthető. A TK egyéb területén a kamillagyűjtés tilos.
12. A vadállomány természetvédelmi kezelése.
a) A TK területén a vadászat – a természetvédelmi érdekek figyelembevételével – megengedett.
b) A TK területén a vadászatra jogosultnak a vadállomány kezelését a természetvédelmi szempontoknak megfelelő, és a biológiai egyensúly elősegítését szolgáló „Vadgazdasági üzemterv” szerint kell végezni. A Vadgazdálkodási üzemtervet a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben hagyja jóvá.
c) A TK területén a Vadgazdálkodási üzemtervben meghatározott vadlelövést és befogást el kell végezni.
d) A Vadgazdálkodási üzemterv keretében végezhető kártékony vadfajok ritkításakor a kevésbé szelektív eljárásokat (csapóvas, mérgezés) nem szabad alkalmazni. Varjúfélék mérgezésére indokolt esetben a természetvédelmi kezelőszerv javaslatára az OTvH ad engedélyt.
e) A TK területén okozott vadkár a vadászatra jogosultat terheli.
13. Bányászat.
a) A TK területén bányanyitáshoz és üzemeltetéshez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) a TK területén a szénhidrogén-kutatást és kitermelést, elszállítást a Nehézipari Minisztérium az OTvH-val együttesen szabályozza.
14. Tájvédelem.
a) A TK területén a táj természetes jellegét zavaró, nem üzemeltetett létesítményeket (használatlan épületek, kikapcsolt csatornák, árkok stb.) meg kell szüntetni.
b) A táj szépségét zavaró létesítményeket takarófásítással el kell takarni.
c) Gondoskodni kell a TK területén levő létesítmények, építmények, épületek, berendezések környezetének rendezéséről, állapotuk megóvásáról.
d) A TK területén szemetet, hulladékot, állati tetemeket lerakni és megsemmisíteni csak az arra kijelölt helyen szabad.
15. Tudományos kutatás, oktatás.
a) A TK területén zavartalan feltételeket kell biztosítani a természeti, történeti, kultúrtörténeti értékek kutatásához és feltárásához, valamint az oktatásban történő felhasználásához.
b) Tudományos kutatásra a kutatóintézetek jóváhagyott kutatási terve alapján az OTvH ad engedélyt.
c) A TK területén végzett kutatások eredményeiről megjelent közleményeket az OTvH-nak is meg kell küldeni.
d) A kutatások, megfigyelések eredményeivel fejleszteni kell a TK védelmének és kezelésének tudományos szakmai alapját.
16. Látogatás, ismeretterjesztés.
A TK természeti és kulturális értékeinek, jellegzetes tájképi szépségeinek megismertetésére a védelemmel összehangolt látogathatóságot kell biztosítani. A TK látogatását az OTvH szabályozza, és annak alapján a természetvédelmi kezelőszerv engedélyezi.
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás