1/1977. OTvH határozat
1/1977. OTvH számú határozat
a Soproni Tájvédelmi Körzet létesítéséről1
1977.03.30.
A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Védetté nyilvánítom és tájvédelmi körzetnek jelölöm ki, a Soproni-hegységet a csatolt vázrajz (1. sz. melléklet) szerint.
2. A védetté nyilvánított terület neve: Soproni Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK).
3. A TK a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. tvr. végrehajtására kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték.
4. A TK Győr-Sopron megyében Sopron város, Ágfalva és Magyarfalva községek közigazgatási területén fekszik. Helyrajzi számait és földnyilvántartási adatainak összesítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A TK területe: 4904,8 ha.
6. A TK természetvédelmi törzskönyvi száma: 140/TK/77.
7. A TK rendeltetése:
a) Segítse elő a 700 éves, műemlékekben gazdag Sopron váras vonzóan szép természeti környezetének – a Soproni-hegység jellegzetes képének – fennmaradását és fejlesztését.
b) Tartsa fenn és védje a terület gazdag természeti értékeit
– különleges geológiai és hidrológiai adottságait;
– erdőit, rétjeit;
– ezeknek az élőhelyeknek ritka növényeit, növénytársulásait és állatvilágát.
c) Őrizze meg a táj kulturális értékeit.
d) Biztosítsa az erdészeti oktatás, továbbképzés és kutatás zavartalan természeti feltételeit.
e) A természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
8. Szigorúan védett területek:
A TK legjelentősebb természeti értékeinek fokozott védelme érdekében az alábbi területek szigorúan védettek (Jelölésük az érvényben levő erdőgazdasági üzemterv szerint.).
a) Daloshegyi vörösfenyves: Sopron 84/G. Területe: 1,2 ha.
b) Daloshegyi csarabos: Sopron 83/B. Területe: 14,2 ha.
c) Nagyfüzes: Sopron 105/A–105/I. Területe: 22,2 ha.
d) Várhely: Sopron 121/D–I, 122/'B. Területe: 41,2 ha.
e) Házhegy–Magashíd: Sopron 102/A–B, 103/B–E. Területe: 56,3 ha.
f) Tolvajárok: Sopron 127/F. Területe: 10,0 ha.
g) Hidegvízvölgy–Ágfalvi rétek: Sopron 152/A–B, 163/A–C, 159/A–D, 160/A–C, 161/A–F, 162/A–C, 163/A–D, 164/A–D, 165/A, 166/A–B, 167/C–D, 167/F, 168/A, 168/C–D, 187/A–B, 188/A, 189/A–C, 190/A, 202/A–B, 203/A–I.
Ágfalvi rétek helyrajzi számok szerint:
Ágfalva: 0237, 0238/1–5, 0242–0245, 0248–0252, 0253/1–3, 0253/8–19, 0254/1, 0254/3, 0255–0263, 0264/1–2, 0265–0267, 0268/1–2, 0269–0271, 0272/1–5, 0273–0274, 0275/1, 0275/12–19, 0276–0280, 0281/1–3, 0282, 0283/1–2. Területe: 496,8 ha.
h) Asztalfő: Sopron 179/A–C, 180/A–D, 181/A, 182/A–B. Területe: 63,0 ha.
9. Alapvető védelmi előírások:
a) A TK fenntartását, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását összehangoltan és tervszerűen kell végezni.
b) A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
c) A TK természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatvilág természetes termőhelyének, illetve élőhelyének fenntartására, szükség szerinti helyreállítására.
d) A TK területén megengedett gazdálkodási (erdő-, mező-, rét-, legelő-, vad- és vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
e) A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OTvH az érintett szervek bevonásával, a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetve részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban állapítja meg. A szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben, az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.
10. A TK természetvédelmi kezelését az Országos Természetvédelmi Hivatal végzi. A természetvédelemmel kapcsolatos költségeket az Országos Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell biztosítani.
11. Egyéb rendelkezések:
a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, fejlesztési-, mező-, erdő-, vad-, valamint vízgazdálkodási, stb. közép- és hosszú távú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat,
b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. Megfelelő helyeken „Tájvédelmi körzet” feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetnie.
d) A TK magába foglalja a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. által korábban védetté nyilvánított alábbi természetvédelmi területeket:
|
Törzskönyvi |
Határozat |
Teljes név |
Terület |
|
7/7/TT/42. |
94.095/42 |
Soproni |
1,0 |
|
7/13/TT/42. |
94.095/42 |
Ágfalvi rét |
0,2 |
Elrendelem a fenti természetvédelmi területeknek a Győr-Sopron megyei törzskönyvből való törlését.
e) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A Dunántúl északnyugati részén, már az Alpok keleti nyúlványain, viszonylag kis területű, jellegzetes hegyvidék a Soproni-hegység. A műemlékekben gazdag Sopron sajátos táji adottsága, hogy a természeti környezet szinte a városba hatol. A TK területét borító erdők csaknem fele fenyves, és ez magas hegyvidéki jelleget kölcsönöz a tájnak. Különleges földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi, stb. adottságok miatt a TK természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, sok ritka faj termő-, illetve élőhelye.
A természeti ritkaságok, a táj jellegzetes képe csak a káros hatások kiküszöbölésével, átfogó természetvédelmi intézkedésekkel őrizhető meg. A tájvédelmi körzet létesítése a természeti értékek megőrzése mellett lehetővé teszi a terület védelmével összehangolt gazdasági hasznosítást és szervezett bemutatását is.
A Soproni TK védelmet érdemlő értékei:
Földtani értékek
A Soproni-hegység földtani szempontból jellegzetes. Itt végződnek ugyanis a Keleti Alpok kristályos palái, amelyek É felé mélyen lesüllyedve, mint a Kis-Kárpátok emelkednek ki; másrészt K felé a kristályos palák a Kisalföld medencealjazatába mennek át, és rajtuk miocén, illetve negyedkori üledékek találhatók.
A hegység legidősebb képződményei a kristályos palák. Megjelenési formáik közül a muszkovit-gnejsz tipikus példái a területen jól tanulmányozhatók.
A Soproni-hegyvidék peremét harmadkori üledékek fedik. Ezek széntelepes rétegsorából bányászták a brennbergi barnakőszenet (1759–1950 között).
A hegység mai felszínét a pleisztocén lejtőtörmelék és az Ősikva által szállított, illetve lerakott törmelék alkotja.
Víztani értékek
A terület hidrológiailag különálló egység, vízrendszerét más terület vízrendszere nem befolyásolja. A TK területén összesen 70 forrás ismert, ezek közül 22 állandó, a többi időszakos. A vízgyűjtőterület forrásait a Rák-patak és a Kecske-patak gyűjti össze. A TK mesterséges tavai a Hermes-tó, a Pisztrángos-tó, és a Szalamandra-tó.
Növényvilág
A Soproni-hegység növényföldrajzi szempontból sajátos helyzetet foglal el, mert a kelet-alpesi flóratartomány (Noricum) alpokalji flórajárása (Ceticum) itt érinti hazánk területét, a Harkai kúpon pedig a magyar flóratartomány (Pannonicum) elő-alpesi flóravidékének (Praenoricum) két flórajárása (Castiferreicum és Laitaicum) találkoznak. A Soproni-hegység ezáltal számos szubalpin-montán növényfaj otthona. Ritka növényei a havasi palástfű (Alchemilla glabra ssp. alpestris), a hegyi árnika (Arnica montana,) a narancsvörös aggófű (Senecio aurantiacus), az enyves aszat (Cirsium erysithales), a hegyi pajzsika (Lastrea limbosperma), a struccharaszt (Matteuccia struthiopteris), az osztrák boraxmag (Pleurospermum austriacum), az erdei zsurló (Eyuietum silvaticum), az óriás zsurló (E. selmataga), stb. A táj jellegzetes növénye a tömegesen előforduló erdei ciklámen (Cyclamen purpurescens).
A Soproni-hegységet vegetációs szempontból a hazánkban másutt ilyen kiterjedésben sehol sem található mészkerülő növénytársulások teszik egyedülállóvá. Jellegzetes erdőtársulásai a mészkerülő tölgyesek (Castaneo-Queracetum), a mészkerülő gyertyános-tölgyesek (Luzulo-Querco-Carpinetum), a mészkerülő bükkösök (Deschampsio-Fagetum), a csarabos fenyérek (Callunetum) és a szelídgesztenyések (Castanetum sativae), fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus), csarabbal (Calluna vulgaris), egyéb acidofil fajokkal, a mohaszintben Buxbaumia aphylla-val. A völgyek patakpartjait hegyvidéki égerligetek (Aegopodio-Alnetum. Carici brizoidi-Alnetum) szegélyezik magaskórós vegetációval (Aruncus vulgaris, Petasites albus, stb.). A bükkösök (Cyclamino-Fagetum) és a gyertyános-kocsántalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) állományai jellegzetes közép-európai elegyes lomberdők (Cyclamen purpurascens, Knautia drymeia, Prenanthes purpurea, helyenként Primula vulgaris fajokkal), sok méretes és idős fával. Kiterjedtek a lucfenyvesek, a vörös-, erdei- és fekete-fenyvesek; a legszebb hazai jegenyefenyves (Abies alba) a Várhegyen áll. A Hidegvízvölgy környékén (Asztalfő, Mészverem) a lucfenyő (Picea abies) egyes, őshonosnak tartott példányai is élnek. Az erdészeti növénynemesítés és génbank vonatkozásában egyes fafajok állományai génkészletként kezelendők. E tekintetben a szlavontölgyesek, a lucfenyvesek, a vörösfenyvesek és a szelídgesztenyések a legjelentősebbek.
Az erdők közé beékelődő völgyek és tisztások növénytársulásai közül a hegyi kaszálók (Trisetetum flavescentis), kaszálórétek (Arrhenatheretum elatoris) és láprétek (Seslerietum coeruleae, Molinietum coeruleae), stb. nagyon sok pusztulófélben levő fajnak (Orchis ustalata, Dactylorhiza fuchsii, Veratrum album, Dinathus superbus, stb.) menedékei.
Az erdők egy részében folyó szálaló erdőgazdálkodás, a faállományok átalakításának tanulságos eredményei, a 25 erdőrészletben folyó erdészeti kutatás kiváló oktató-bemutató helye a termőhely, a növénytársulás és az erdőgazdasági munkák kapcsolatainak.
Állatvilág
A Soproni-hegység, éghajlata, növényzete meghatározza jellegzetes állatvilágát is. A halak közül a tisztavizű hegyi patakokban előforduló sebes pisztrángot (Salmo trutta fario) kell kiemelni. A kétéltűek közül a gyepi béka (Rana temporaria) a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) nagyobb számban található. A madárvilág számos ritka fajjal van képviselve a területen, itt fészkel a királyka (Regulus regulus), keresztcsőrű (Loxia curvirosta), a búbos cinege (Parus cristatus), a fenyves cinege (Parus ater), a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), a vízirigó (Cinclus cinclus), stb. Az apró énekesek mellett említésre méltó a császármadár (Tetrastes bonasia karpatticus), amely szórványosan fészkel a terület Ny-i részén.
A nyirkos, magas páratartalom a jellegzetes hegyvidéki rovarfajok életfeltételeit biztosítja. Az alpesi cincér (Rosalia alpina) sok más falakó rovar mellett gyönyörű színével tűnik ki.
Kultúrtörténeti emlékek
A Soproni-hegység kultúrtörténeti emlékekben is gazdag, minthogy az ember itteni letelepedése évezredekre nyúlik vissza. Legfontosabb régészeti lelet a korai vaskorból származik és a Várhely területén került elő, ahol illír-kelta eredetű népek monumentális sáncrendszert, azon belül halomsírokat emeltek. A halomsírok száma 200 felett van. A korai vaskorból „Istenszék”-én, „Váris”-on és a „Sánchegy”-en is maradtak fenn emlékek.
A későbbi korok emberének nyomait is megtalálhatjuk a területen. A Deák-kút, a Daloskő, a Prinz pihenő, Károly magaslat stb. ismert történelmi helyek.
A Klastromhegy oldalában 1840 körül keletkezett régi katonai temető maradványai lelhetők fel. A Soproni Gyalogezred I. Világháborús halottaira emlékeztet az ún. Ojtozi-emlékmű. A bánfalvi katonai temetőben – Magyarország egyetlen ilyen jellegű sírkertjében – az I. és II. Világháború különböző nemzetiségű 3000 halottja nyugszik.
A magyar antifasiszta mozgalomban résztvevő mártírok emlékét hirdeti a Tacsi-árokban levő forrásnál elhelyezett emléktábla, valamint a Szalamandra-tó rézsűjébe illesztett dombormű. Hazánk felszabadulása 30 éves évfordulójára készült a Thirring út és a Lővér körút között a jubileumi emlék-erdő.
A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a védelmi előírásokkal egyetértettek.
A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos természetvédelmi Hivatal elnöke
A/ A SOPRONI TÁJVÉDELMI KÖRZET HELYRAJZI SZÁMAI
|
Hrsz. |
A1részlet |
|---|---|
|
Győr–Sopron megye |
|
|
ÁGFALVA: |
|
|
0199 |
a–c |
|
0200 |
|
|
0201 |
a–c |
|
0202 |
|
|
0203/1–2 |
|
|
0204/1–2 |
|
|
0205 |
|
|
0206/1–3 |
|
|
0207 |
|
|
0208 |
a–f |
|
0209–0213 |
|
|
0215 |
a–c |
|
0216/1 |
a–c |
|
0216/2–4 |
|
|
0217–0220 |
|
|
0221/1–2 |
|
|
0222/1–2 |
|
|
0223–0225 |
|
|
0226/1–2 |
|
|
0226/4 |
|
|
0227–0230 |
|
|
0231/2 |
|
|
0231/48–50 |
|
|
0233–0237 |
|
|
038/1–5 |
|
|
0242–0245 |
|
|
0246/1–2 |
|
|
0247–0252 |
|
|
0253/1–2 |
|
|
0253/3 |
a–f |
|
0253/8–10 |
|
|
0253/12 |
|
|
0253/13 |
a–c |
|
0253/15–19 |
|
|
0254/1 |
|
|
0254/3–6 |
|
|
0255–0263 |
|
|
0264/1–2 |
|
|
0265–0267 |
|
|
0268/1–2 |
|
|
0269–0271 |
|
|
0272/1–4 |
|
|
0272/5 |
a–g |
|
0273–0274 |
|
|
0275/1–9 |
|
|
0276–0280 |
|
|
0281/1–3 |
|
|
0282 |
|
|
0283/1–2 |
|
|
2801–2843 |
|
|
2901–2924 |
|
|
|
|
|
MAGYARFALVA: |
|
|
040 |
|
|
042 |
a–d |
|
0134–0135 |
|
|
0136/1 |
|
|
0136/3–4 |
|
|
0137–0139 |
|
|
0140/1–2 |
|
|
0141/1 |
|
|
0141/3–4 |
|
|
0142–0143 |
|
|
0157–0160 |
|
|
0161/1–3 |
|
|
0162 |
|
|
0163/1 |
|
|
0163/3–4 |
|
|
0164 |
|
|
0167 |
|
|
|
|
|
SOPRON: |
|
|
0463 |
|
|
0527/1 |
|
|
|
|
|
0527/3–4 |
|
|
0528 |
|
|
0529/1 |
|
|
0531–0534 |
|
|
0535/1–3 |
|
|
0536/1–2 |
|
|
0537/2–4 |
|
|
0538/1–2 |
|
|
0539 |
|
|
0541/1–2 |
|
|
0542 |
|
|
0543/1–3 |
|
|
0544–0545 |
|
|
0546 |
a–c |
|
0547 |
|
|
0548 |
a–c |
|
0549–0550 |
|
|
0551 |
a–c |
|
0552 |
|
|
0553/1–2 |
|
|
0552/3 |
a–f |
|
0554 |
|
|
0555/1–2 |
|
|
0556 |
a–d |
|
0557–0564 |
|
|
0565 |
a–c |
|
0566 |
|
|
0567/1 |
a–d |
|
0567/2–3 |
|
|
0568 |
a–j |
|
0569 |
|
|
0570/1 |
a–b |
|
0570/2 |
|
|
0571 |
|
|
0572 |
a–d |
|
0573–0576 |
|
|
0577/1–2 |
|
|
0578 |
|
|
0579 |
a–c |
|
0580/1–2 |
|
|
0581/4 |
a–f |
|
0582/1 |
|
|
0582/2 |
a–c |
|
0583–0588 |
|
|
0589/1–2 |
|
|
0590–0598 |
|
|
0599/1–2 |
|
|
0600–0601 |
|
|
0602 |
a–b |
|
0603 |
|
|
0604 |
a–b |
|
0605–0606 |
|
|
0607 |
a–c |
|
0608 |
a–c |
|
0609–0611 |
|
|
0612/1–2 |
|
|
0612/3 |
a–d |
|
0613–0618 |
|
|
0619 |
a–c |
|
0620–0626 |
|
|
0627 |
a–c |
|
0628 |
|
|
0629 |
a–d |
|
0630–0633 |
|
|
0634 |
a–g |
|
0635 |
|
|
0636 |
a–b |
|
0637 |
|
|
0638/1 |
a–f |
|
0638/2 |
|
|
0639 |
|
|
0640 |
a–c |
|
0641 |
|
|
0642 |
a–g |
|
0643–0653 |
|
|
0655/1 |
|
|
0655/2 |
a–d |
|
0656 |
|
|
0657 |
a–l |
|
0658–0659 |
|
|
0660 |
a–c |
|
0661 |
|
|
0662 |
a–h |
|
0663–0664 |
|
|
0668–0672 |
|
|
0673 |
a–f |
|
0674–0676 |
|
|
0677 |
a–f |
|
0678 |
|
|
0679 |
a–f |
|
0680 |
|
|
0681 |
a–k |
|
0682/1–2 |
|
|
0683–0684 |
|
|
0685 |
a–r |
|
0686 |
|
|
0687 |
a–c |
|
0688 |
|
|
0689 |
a–f |
|
0690 |
|
|
0691 |
a–f |
|
0692–0699 |
|
|
0700 |
a–h |
|
0701–0708 |
|
|
0709 |
a–b |
|
0710–0711 |
|
|
0712/2 |
a–t |
|
0714–0716 |
|
|
0717/1 |
|
|
0717/3–5 |
|
|
0719 |
|
|
0720/1–4 |
|
|
0721/2 |
|
|
0722–0725 |
|
|
0726/1–2 |
|
|
0727/1–3 |
|
|
0728/1–2 |
|
|
0729–0730 |
|
|
0731/2 |
|
|
0731/3 |
a–f |
|
0731/4 |
|
|
0732 |
|
|
0733/1–2 |
|
|
0734 |
|
|
0735/1–2 |
|
|
0736 |
|
|
0737/1 |
|
|
0737/3 |
|
|
0738–0739 |
|
|
0740/1–4 |
|
|
0741 |
|
|
0742/1–4 |
|
|
0742/6–7 |
|
|
6703/1 |
a–d |
|
6703/2–6 |
|
|
6703/7 |
a–b |
|
6703/8–9 |
|
|
6791 |
|
|
6792 |
a–b |
|
6793–6794 |
|
|
6795 |
a–b |
|
6796 |
|
|
6797/1–2 |
|
|
6798 |
a–k |
|
6806 |
|
|
6808–6810 |
|
|
6812 |
|
|
6816 |
|
|
6817 |
a–c |
|
6819 |
|
|
7006–7007 |
|
|
7011 |
|
|
7167 |
|
|
7169 |
|
|
7171 |
a–b |
|
7172–7175 |
|
|
7176 |
a–b |
|
7177–7178 |
|
|
7576 |
a–b |
|
7577–7581 |
|
|
7583 |
|
|
7590–7594 |
|
|
Belterület: |
|
|
GÖRBEHALOM |
|
|
BRENNBERGBÁNYA |
|
|
Ó–HERMES |
|
|
ÚJ–HERMES |
|
|
SZT. ISTVÁN |
|
|
akna |
|
B) A SOPRONI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT
|
Község |
Művelési ágak |
Összesen |
|||||||
|
Szántó |
Rét |
Kert |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Műv. alól kivett |
Belterület |
||
|
terület ha–ban |
|||||||||
|
Ágfalva |
0,6848 |
3,7823 |
5,1028 |
0,7719 |
22,5690 |
339,4308 |
19,7386 |
– |
392,0802 |
|
Magyarfalva |
42,3228 |
0,3090 |
– |
– |
6,8919 |
231,7894 |
6,8333 |
– |
288,1464 |
|
Sopron |
6,2065 |
11,2124 |
– |
35,6006 |
34,0882 |
3821,6413 |
198,9695 |
116,8247 |
4224,5432 |
|
Összesen |
49,2141 |
15,3037 |
5,1028 |
36,3725 |
63,5491 |
4392,8615 |
225,5414 |
116,8247 |
4904,7698 |
C/ SOPRONI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA TULAJDONOS CSOPORTONKÉNT
|
Tulajdonos |
Művelési ágak |
Összesen |
|||||||
|
Szántó |
Rét |
Kert |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Műv. alól kivett |
Belter. |
||
|
terület ha–ban |
|||||||||
|
I. ÁLLAMI TULAJD. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Községi, városi |
– |
0,1155 |
– |
– |
0,0360 |
34,9530 |
15,6603 |
– |
50,7648 |
|
Tanulmányi Áll. |
0,4676 |
12,1853 |
– |
0,0917 |
8,9552 |
4043,1224 |
142,7297 |
– |
4207,5519 |
|
Á11. Gazdaság |
47,3869 |
0,3090 |
– |
– |
13,3900 |
– |
6,6670 |
– |
67,7529 |
|
Idegenforg. Hiv. |
– |
– |
– |
– |
– |
5,4831 |
1,5398 |
– |
7,0229 |
|
KPM Posta-Rádió- |
– |
– |
– |
– |
– |
0,0450 |
8,1403 |
– |
8,1853 |
|
Városi Viz- és |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
0,2316 |
– |
0,2316 |
|
Erdei Iskola |
0,3658 |
1,3189 |
– |
– |
– |
0,4676 |
– |
– |
2,1523 |
|
Megyei KISZ Biz. |
– |
– |
– |
– |
2,4211 |
– |
0,6820 |
– |
3,1031 |
|
Magyar Tud. Akad. |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
0,5399 |
– |
0,5399 |
|
Egyéb Á11. Tulajd. |
0,3090 |
– |
– |
– |
– |
1,0916 |
36,1452 |
– |
37,5458 |
|
I. ÁLLAMI TULAJD. |
48,5293 |
13,9287 |
– |
0,0917 |
24,8023 |
4085,1627 |
212,3358 |
– |
4384,8505 |
|
II. SZÖVETKEZETI |
– |
0,5449 |
1,8231 |
35,1456 |
38,1861 |
307,5215 |
12,8765 |
– |
396,0977 |
|
III. MAGÁN TUL. |
0,6848 |
0,8301 |
3,2797 |
1,1352 |
0,5607 |
0,1773 |
0,3291 |
– |
6,9969 |
|
IV. BELTERÜLET |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
116,8247 |
116,8247 |
|
MINDÖSSZESEN: |
49,2141 |
15,3037 |
5,1028 |
36,3725 |
63,5491 |
4392,8615 |
225,5414 |
116,8247 |
4904,7698 |
Irányelvek a Soproni Tájvédelmi Körzet kezeléséhez
1. Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás
a) A Soproni Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK) területét vagy rendeltetését érintő vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához, illetve módosításához, hatósági engedélyek kiadásához az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban OTvH) hozzájárulása szükséges. Az engedélyek kiadásáról az engedélyező hatóság egyidejűleg tájékoztatja az OTvH-t.
b) A TK területét és rendeltetését érintő, már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket, hatósági engedélyeket az illetékes hatóságnak az OTvH bevonásával felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.
2. Földhasználat
a) A TK területén a művelési ág megváltoztatásához, valamint a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének módosításához az OTvH előzetes hozzájárulása szükséges.
b) Az erdő, rét, legelő művelési ágak és a művelés alól kivett területek csoportjában a vízfelületek elsődlegesen szolgálják a TK rendeltetését, ezért ezek művelési ágainak megváltoztatásához csak kivételes esetben és csak a TK rendeltetésének megfelelően lehet hozzájárulni.
c) A földhivatali engedély nélkül korábban megváltoztatott művelési ágakat felül kell vizsgálni, és intézkedni kell a TK rendeltetésének megfelelő művelési ág kialakításáról.
3. Terület felhasználás, létesítmények elhelyezése
a) A TK területén minden terület-felhasználás, telekalakítás, létesítmények elhelyezése és használatbavétel engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) A TK területén egyéni üdülő épület elhelyezésére szolgáló telekalakítás nem engedélyezhető.
c) A TK szigorúan védett területein a természetvédelmi kezelést és fenntartást szolgáló létesítményeken kívül más létesítményeket (épületeket, építményeket és berendezéseket) nem szabad elhelyezni.
d) A TK területén ipari létesítmény, új magasfeszültségű elektromos légvezeték, mezőgazdasági nagyüzemi létesítmény nem helyezhető el.
e) A TK területén az épületek külső megjelenésében a táj jellegének megfelelő építészeti formákat kell alkalmazni.
4. Tájvédelem
a) Gondoskodni kell az épületek és létesítmények karbantartásáról és környezetük rendezéséről.
b) A TK területén nem üzemeltetett létesítményeket (használaton kívüli épületek, feleslegessé vált vadkárelhárító kerítések, stb.) meg kell szüntetni.
c) A vonalas létesítmények (utak, távvezetékek) elhelyezésekor fokozott figyelmet kell fordítani a táj védelmére.
d) A TK-ban levő településeken keletkezett szemetet, hulladékot, bontási anyagot, stb. csak az erre kijelölt helyen szabad elhelyezni.
e) A TK területére szemetet, hulladékot, egyéb szennyező anyagot (ipari szennyvizet, stb.) bevinni tilos.
5. Vízügyi előírások
a) Fokozott figyelmet kell fordítani a védett természeti állapot fenntartását szolgáló optimális talaj- és felszíni vízháztartás és vízminőség biztosítására.
b) a TK területére szennyvizet rávezetni tilos. A szigorúan védett területekre szennyvíz tisztított állapotban sem vezethető.
c) A vizek tisztasága és a természeti értékek védelme érdekében a TK területén – a lakóterületek kivételével – a gépkocsi mosása, olajcserélése tilos.
d) Természetes vizek medrét, partvonalát megváltoztatni csak az OTvH hozzájárulásával szabad.
e) A TK területére kiható vízügyi munkák, vízi létesítmények és a vízhasználat engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
f) A TK vízügyi kezelését az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az OTvH-val egyetértésben végzi.
6. Vadon élő növények és állatok védelme
a) A TK vadon élő állatvilágának – a vadászható vadfajok és a horgászható halfajok kivételével – minden faja védett. Azokat gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységükben zavarni nem szabad. Kivételt képez a kártékony vagy túlszaporodott fajoknak a biológiai egyensúly érdekében szükséges szabályozása. Ezt a szabályozást az illetékes szervek az OTvH egyetértésével végezhetik.
b) A TK területén állatokat és növényeket csak az OTvH engedélyével szabad gyűjteni.
c) A védett növényeket károsítani, a növényt (gumóját, hagymáját, gyökerét stb.) kiszedni nem szabad.
d) Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) virágjának eladási célra történő gyűjtése tilos.
7. A vadállomány kezelése
a) A TK területén a vadállomány kezelését a vadászatra jogosultnak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével készített, a biológiai egyensúly fenntartását szolgáló vadgazdálkodási üzemterv szerint kell végeznie. A vadgazdálkodási üzemtervet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben hagyja jóvá.
b) A TK területén a vadgazdálkodási üzemtervben meghatározott vadkilövést el kell végezni.
c) A kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (csapdázás, mérgezés, stb.) nem szabad alkalmazni.
8. Halászat, horgászat
A TK szigorúan védett területein a horgászat tilos. A TK egyéb vizein a vonatkozó jogszabályok betartásával szabad horgászni és halászni.
9. Szántók, szőlők, gyümölcsösök használata
a) A TK területén levő szántók, szőlők, gyümölcsösök továbbra is művelési águknak megfelelően hasznosíthatók.
b) A gazdaságosan nem hasznosítható szántók, szőlők, gyümölcsösök a földvédelemről szóló jogszabályok betartásával, erdősíthetők vagy vadgazdálkodási célra hasznosíthatók.
10. Rétek, legelők kezelése
a) A rétek és legelők művelési águknak megfelelően hasznosíthatók.
b) A réteket, legelőket feltörni nem szabad. A legelők természetes viszonyait befolyásoló egyéb eljárásokhoz (vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, villanypásztor alkalmazása, stb.) az OTvH hozzájárulását kell kérni.
c) A rétek fenntartása érdekébe a réteket rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A ritka növények előfordulási helyén az OTvH szabályozhatja a kaszálás időpontját. A korlátozások helyét és időpontját esetenként közli az érdekeltekkel.
d) A TK területén – a szigorúan védett területek kivételével – egyes rétek és legelők a tulajdonos (kezelő) és az OTvH egyetértésével felüdülési, közjóléti célra is felhasználhatók.
11. Erdők, fásítások kezelése
a) A TK területén levő erdők és fásítások kezelését a MÉM az OTvH-val egyetértésben jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervekben szabályozza.
b) A szigorúan védett területeken levő erdőket az erdőgazdasági üzemtervben természetvédelmi rendeltetésre kell besorolni.
c) A természetvédelmi rendeltetésű faállományok vágásérettségi korát a fatermesztést szolgáló faállományokénál általában magasabbra kell megállapítani úgy, hogy még a felújítást biztosító csíraképes magtermést adjanak.
d) A TK szigorúan védett területein kívüli erdőterületek továbbra is elsődlegesen fatermesztési, ill. egyéb célokat szolgálnak. A fatermesztést szolgáló erdőrészletekben a gazdálkodás során a természeti értékeket és a természetes állapotot legkevésbé zavaró módszereket, eljárásokat (magasabb vágásérettségi kor, fokozatos felújító-vágás, stb.) kell alkalmazni. Az üzemtervben előírt nevelővágásokat el kell végezni.
e) A TK területén az összefüggő végvágott terület a 10 ha-t csak kivételesen haladhatja meg. A véghasználatra besorolt erdőrészletek végvágásra kerülő részei, ha azok együttes területe a 10 ha-t meghaladja, nem érintkezhetnek. A végvágást a szomszédos erdőrészletekben csak akkor szabad folytatni, ha a korábban végvágott területen vagy erdőrészletben az újulat átlagos, magassága az egy méter magasságot már elérte és sűrűsége a befejezett erdősítés feltételeinek megfelel.
f) A szigorúan védett területeken szükséges fakitermelést csak a tenyészeti időn kívül szabad végezni.
g) Gondoskodni kell a ritka madarak fészkelő helyeit tartalmazó erdőrészletek, erdőfoltok és egyes nagyméretű, idős fák fenntartásáról.
12. Erdei melléktermék termelés, gyógynövénygyűjtés
A TK szigorúan védett területein, gyógynövény és erdei melléktermék nem gyűjthető. A TK egyéb területein az OTvH engedélyével, a kijelölt helyeken gyűjthető.
13. Növényvédelem, vegyszerek alkalmazása
a) A kártékony élő szervezetek elleni védekezést úgy kell végezni, hogy az más vadon élő védett állat- és növényfajokat ne veszélyeztessen.
b) A szigorúan védett területeken növényvédőszert és gyomirtószert nem, egyéb területeken az OTvH hozzájárulásával, az előírt módon szabad alkalmazni.
14. Bányászat
a) A TK-ban új bányák nyitása esik az OTvH hozzájárulásával engedélyezhető.
b) A szigorúan védett területeken bányászati tevékenység nem engedélyezhető.
15. Tudományos kutatás, oktatás
a) A TK területén zavartalan természeti feltételeket kell biztosítani a természeti értékek kutatásához, feltárásához, erdészeti kísérletek folytatásához és az oktatásban való felhasználásához.
b) A kutatások összehangolása és a természeti értékek háborítatlansága érdekében a TK területén kutatás, kísérlet, megfigyelés és gyűjtés végzéséhez az OTvH engedélyezése szükséges.
c) A b) pontban engedélyezett tevékenység időpontját a természetvédelmi kezelőszervvel, előre közölni kell.
d) Kutatások (bányászati, régészeti stb.) teljes vagy részleges megszűnése után a kutatószerv köteles a terepet rendezetten visszahagyni.
16. Közlekedés szabályozása
a) A TK területén a gépjárműforgalom csak közutakon és a közforgalom számára megnyitott magánhasználatú utakon megengedett.
b) Gépjárművel parkírozni csak a kijelölt helyeken szabad.
c) Az a) és b) alatti előírások nem vonatkoznak a termelési, hatósági, természetvédelmi kezelési, oktatási és kutatási feladatokat ellátó járművekre.
d) Szigorúan védett területeken gyalogos közlekedés csak a kijelölt utakon megengedett.
e) A TK területén a természeti értékek védelme érdekében az OTvH egyes utak használatát korlátozhatja. A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató, illetve tiltó táblákon kell az áthaladókkal ismertetni.
17. Látogatás, idegenforgalom
a) A TK természeti értékeinek és tájképi szépségeinek megismertetésére a természetvédelmi érdekekkel és a mindenkor érvényben levő határövezeti előírásokkal összehangolt látogathatóságot kell biztosítani.
b) A TK területén a sátorozásra engedélyezett helyeket a területileg illetékes szakigazgatási szerv az OTvH, a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő és a terület tulajdonosa (kezelője) egyetértésével jelöli ki.
c) A TK területén tüzet rakni csak a kijelölt helyeken szabad.
d) Szálláshelyeket, kereskedelmi és új vendéglátó-ipari, valamint egyéb hasonló jellegű létesítményeket a TK területén. Sopron város általános rendezési tervében szereplő szabályozás szerint, az OTvH hozzájárulásával lehet elhelyezni.
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás