18/1976. OTvH határozat
18/1976. OTvH számú határozat
a Bükki Nemzeti Park létesítéséről1
1976.12.28.
A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendeleten alapuló jogkörömben, – az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben – meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Védetté nyilvánítom, és nemzeti parknak jelölöm ki a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében fekvő, a csatolt vázrajzon (1. sz. melléklet) feltüntetett területét.
2. A védetté nyilvánított terület neve: Bükki Nemzeti Park (továbbiakban: BNP).
3. A BNP a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték, amelynek megőrzéséről és fenntartásáról az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban: OTvH) gondoskodik.
4. A BNP Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Miskolc megyei város, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Dédestapolcsány, Kács, Kisgyőr, Mályinka, Parasznya, Répáshuta, Sály, Tard, Varbó községek; Heves megyében: Eger város, Bélapátfalva, Felsőtárkány, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szarvaskő, Szilvásvárad községek közigazgatási területén fekszik, részletes földnyilvántartási adatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A BNP területe: 38 774,6 ha.
6. A BNP természetvédelmi törzskönyvi száma: 138/NP/76.
7. A BNP rendeltetése:
a) Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit:
– a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat,
– a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.
b) Őrizze meg a táj kulturális értékeit.
c) Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket.
d) A természetes környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
e) Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló túrizmust és idegenforgalmat.
f) Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét.
8. Szigorúan védett területek:
A BNP legjelentősebb értékeinek fokozott védelme érdekében a nemzeti park alábbi területei szigorú védelem alatt állnak: Dédesi vár környéke, Csondróvölgy és Látó-kövek, Garadna oldal és Háromkúti völgy, Lillafüredi István barlang felszíne, Szinva oldal, Sebes víz völgye, Jávorkút környéke, Nagymező, Ballavölgy és Csúnyavölgy, Cserépváraljai Kővölgy, Hórvölgy, Ablakoskővölgy és Leányvölgy, Kövek vonulata, Szalajka völgy, Felsőtárkányi Várhegyi Szarvaskő, Imókő.
A szigorúan védett terület: 5664 ha.
A szigorúan védett területek pontos határvonalát, területét és a rájuk vonatkozó természetvédelmi előírásokat tudományos feltárás alapján – a gazdálkodó szervek bevonásával – a BNP Kezelési Szabályzatában, valamint területrendezési és fejlesztési tervében kell meghatározni.
9. A BNP szervezete:
a) Az OTvH a BNP természetvédelmi hatósági feladatainak ellátására, valamint a természet- és tájvédelmi kezelésére létrehozza a szervezetébe tartozó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, Miskolc székhellyel. A BNP Igazgatóság ellenőrzi és természetvédelmi szempontból koordinálja a BNP területén gazdálkodó (működő) szerveknek a BNP rendeltetését érintő tevékenységét, valamint közvetlenül végezteti a természetvédelmi és tájgondozási munkákat.
b) A BNP Igazgatóság mellett véleményező és tanácsadó szervként a tudományos és egyéb intézmények, szervek képviselőiből alakuló Bükki Nemzeti Park Tanács működik. Tagjait három évi időtartamra az OTvH elnöke kéri fel.
10. Tervszerű kezelés, fejlesztés
a) A BNP-re területrendezési és fejlesztési terveket kell készíteni.
b) A BNP részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OTvH – a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetőleg részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) – állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.
c) A BNP rendeltetése és célkitűzései megvalósítása érdekében a BNP Igazgatóságnak együtt kell működnie az érdekelt hatóságokkal, táji intéző bizottságokkal, a gazdálkodókkal és egyéb szervekkel.
11. Alapvető védelmi előírások:
a) A BNP fenntartását, kezelését, fejlesztését és tudományos kutatását összehangoltan és tervszerűen kell végezni.
b) A BNP földtani alakzatait, barlangjait, forrásait és vízfolyásait, valamint természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatvilág természetes tenyészőhelyének, illetve élőhelyének fenntartására, szükség szerinti helyreállítására.
c) A BNP területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, kedvező természeti tulajdonságait, barlang képződményeit, forrásait és vízfolyásait, védett növény- és állatvilágának tenyészetét, valamint a BNP rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
d) A BNP területén megengedhető gazdálkodási (erdő-, mező-, legelő-, rét-, vad-, hal-, vízgazdálkodási stb.) idegenforgalmi és egyéb tevékenységet a természet és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell elvégezni. Az érintett szerveket mentesíteni kell a nemzeti park rendeltetésével ellentétes tevékenységre késztető előírások alól.
e) A c) és d) pontban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a BNP területén levő katonai létesítményekre és az ott folyó katonai tevékenységre. Az ezekkel kapcsolatos kérdéseket – a honvédelmi érdekekre figyelemmel – a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Természetvédelmi Hivatal külön szabályozza.
f) A BNP-nek a területrendezési és fejlesztési tervben meghatározott részeit az üdülőerdők távlati fejlesztési tervével összhangban, – a természeti értékek védelmének és fenntartásának egyidejű biztosításával – a látogatásra alkalmassá kell tenni.
12. Pénzügyi rendelkezéseik
A BNP Igazgatóság természetvédelmi, kezelési feladataival kapcsolatos költségeket az OTvH költségvetésében, beruházási és felújítási terveiben kell előirányozni, illetőleg biztosítani. A BNP területén gazdálkodó (működő) szerveknek a BNP rendeltetéséből és kezelési előírásaiból eredő indokolt többletköltségeit – ha azok más forrásból nem téríthetők meg – az OTvH megtéríti.
13. Egyéb rendelkezések:
a) A BNP rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési, fejlesztési, mező-, erdő-, vad-, hal- és egyéb gazdálkodási, valamint vízgazdálkodási, idegenforgalmi stb. közép- és hosszútávú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a BNP rendeltetésének megfelelő módosításokat.
b) A BNP határvonalát határjelekkel meg kell jelölni. Megfelelő helyeken „Nemzeti Park” feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
c) A BNP területén levő földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetniök.
d) A BNP magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területeket:
|
Törzskönyvi |
Határozat |
Teljes neve |
Területe |
|---|---|---|---|
|
10/TT/42 |
87769/42 |
Jávorkúti lúcfenyves |
12 |
|
11/TT/42 |
87769/42 |
Szilvásváradi ősbükkös |
24 |
|
16/TT/44 |
239350/44 |
Szilvásváradi barlangok felszíne |
1 |
|
30/TT/51 |
603/51 |
Lillafüredi István-barlang felszíne |
– |
|
31/TT/51 |
689/51 |
Lillafüredi Petőfi-barlang felszíne |
– |
|
55/TT/54 |
1612/54 |
Bükki Nagymező |
7 |
|
58/TT/55 |
472/55 |
Szalajka völgy |
558 |
|
78/TT/60 |
1488/60 |
Cserépváraljai kaptárkő |
– |
Elrendelem a fenti természetvédelmi területeknek a természetvédelmi törzskönyvből – a BNP törzskönyvi bejegyzésével egyidejű – törlését.
e) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép érvénybe és ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A Bükk-hegységet az emberi környezetet szennyező, nagy ipari létesítmények veszik körül. E környezetből még viszonylag érintetlen szigetként emelkedik ki a Bükk-hegység. Országosan egyedülálló – nemzetközileg figyelemreméltó – tájképi megjelenése meredek ormaival, a „kövek” vonulatával, mély szurdokvölgyeivel, a fennsík hullámos felszínével, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bővizű patakjaival – magas fokú esztétikai élményt nyújt.
A Dinári-Alpokkal rokon Bükk-hegység geológiai formakincse Magyarországon páratlan: gazdag meredek sziklafalakban, különböző földtörténeti korú rétegfeltárulásokban.
A Bükk-hegység bővelkedik ritka növényfajokban és növénytársulásokban. Számos olyan őshonos (endemikus) és jégkorszaki maradvány (reliktum) növényfaj lelhető fel itt, amely az országban másutt nem található.
Több olyan kihaló madárfaj fészkel a Bükk erdőségeiben, sziklafalain, melyekből az országban csak kevés vagy néhány pár található.
A környező településeken élő közel félmillió ember, továbbá felüdülés, pihenés, ismeret- és élményszerzés, túrizmus céljából e tájat felkereső hazai és külföldi százezrek javára meg kell őrizni a Bükk vonzóerejét jelentő szép tájképi megjelenését, élettanilag kedvező természeti tulajdonságait: tiszta levegőjét, vizei tisztaságát, nyugalmat adó csendjét, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeit.
Az 1026/1971. (VI. 22.) sz. Kormányhatározat előírja a Bükk-fennsík védetté nyilvánítását. A Bükk természeti értékeinek védelmére több tudományos intézmény és számos magánszemély tett javaslatot.
A Bükk védelmet érdemlő értékei:
Földtani értékek
A Bükk-hegység nemcsak hazánknak, hanem a Kárpátokon belüli területnek több szempontból egyedülálló földtani értéke.
A Bükk-hegység olyan tengeri kifejlődésű karbon, perm és triász földtörténeti korú képződményekből áll, amelyekhez hasonlóak a Kárpát-medencében sehol másutt nincsenek a felszínen. A bennük levő ősmaradványok (a felső-karbon és a felső-perm mészalgái, foraminiferái, koralljai, puhatestűi és brachipodái), valamint a triász üledéksorban levő tengeralatti vulkáni testek alapján ezeket a képződményeket a mai Dinaridák és a Déli-Alpok irányából benyúlt egykori tengerág üledékeinek tekinthetjük.
A Bükk karbon-triász korú kőzetei a magyarországi hegységek közül a leghívebben őrizték meg a földtörténeti krétakor végén bekövetkezett szerkezetátalakulás gyűrt, pikkelyes, sőt egyes részleteiben áttolt jellegét. A Bükk ÉNy-i oldalán pedig hazánk egyik legjelentősebb nagyszerkezeti vonalának, az alsó-miocén földtörténeti kor utáni ún. darnói rátolódásnak a lefutása is megállapítható.
A meredekre állított, változatos színű és anyagú agyagpala, homokkő- ill. mészkő-képződmények környezetükhöz képest viszonylag fiatalon emelkedtek magasra. Ennek eredményeként a Bükk fennsíkjait szakadékszerű mély völgyek választják el egymástól, amelyek betekintést is nyújtanak a hegység felépítésébe, és magashegységi formákat adnak a Bükk-hegységnek.
A Bükk-hegység mészkőből álló területén a karszt jelenségek valamennyi formája (töbrök, víznyelők, zsombolyok, barlangok, időszakos források) egyaránt megtalálható. A négyszázat meghaladó barlang közül több jelentős méretű és cseppkövekkel dúsan ékesített. A fiatalabb kori édesvízi mészkőben alakult ki a lillafüredi Petőfi barlang, amely a Föld eddig ismert négy mésztufa barlangjai közül képződményeivel a leggazdagabb.
Megragadó szépségűek a Szalajka völgyi fátyolvízesés és a Sebesvízvölgy mésztufa padjai.
Növényvilág
A Bükk-hegység a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-Középhegység (Matricum) flóravidék Borsodense flórajárásába tartozik.
A Bükk-hegység bővelkedik ritka növényekben, endemikus (bennszülött), reliktum (maradvány) és montán (magashegységi) fajokban.
A Bükk változatos növénytakarójának kialakulását részben a tengerszint feletti magassággal és a változatos kitettséggel összefüggő éghajlati viszonyok szabják meg. Ennek megfelelően alakultak ki a vegetáció övek. Ezen belül további változatosságot jelent a különböző alapkőzet (mészkő, dolomit, agyagpala, kvarcit, riolit, gabbro), valamint az erősen tagolt felszín.
A mezőgazdaság terjeszkedése előtt még a hegységet körülvevő halomvidéken alföldi jellegű tatárjuharos erdőssztyepp tölgyesek voltak az uralkodók, a hegység alsó lejtői már a zárt tölgyesek övébe esnek.
A Déli Bükkben vulkáni és pala alapkőzeten 600–700 méter magasságig felhatoló széles vegetáció övet alkotnak a cseres tölgyesek. Jellegzetes fajai a hegyi sás (Carex monatana), fehér pimpó (Potentilla alba) és a vitéz bükköny (Vicia cassubica). Hazánkban csak itt őshonos és Kács-fürdőtől északra a cserrel alkot elegyes állományokat a délkelet-európai elterjedésű magyar tölgy (Quercus farnetto).
Ugyanebben a vegetáció övben, mészkő alapkőzeten fajokban gazdag mészkedvelő tölgyesek alakultak ki. Cserjeszintjükben tömeges a húsos som (Cornus mas), gyepszintjük jellemző növénye az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) és a ritka, déli elterjedésű pilisi bükköny (Vicia sparsiflora).
A száraz, meleg lejtőkön, ahol a tölgyesek nem tudnak záródni, különösen a Déli Bükkben és a fennsík déli peremén változatos sztyepprét és bokorerdő társulások alakultak ki. A karsztbokorerdőkben tömeges az ősszel narancsvörös színben pompázó cserszömörce (Cotynus coggygria). A sztyeppréteket barázdált csenkesz (Festuca sulcata) alkotja a törpe sással (Carex humilis) és árvalányhaj (Stipa) fajokkal. Tavasszal a Bükk sztyepprétjein tömegesen virít a tavaszi hérics (Adonis vernalis), leány- és hegyi kökörcsin (Pulsatilla grandis, P. zimmermannii). A völgyek alján gyertyános tölgyesek váltják fel a száraz tölgyeseket. A gyertyános tölgyesekben él a kora tavasszal nyíló pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). 700 méter magasságban a gyertyános-tölgyesek a Déli-Bükk egyes részein külön zónát is alkotnak, majd fokozatosan átadják helyüket az alacsony-hegyvidéki bükkösöknek. Ezeknek a szép bükkös szálerdőknek jellemző növényei a szagos müge (Asperula odorata), az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) és a bükksás (Carex pilosa).
A 600–-800 méter magasságban északi kitettségben, savanyú kémhatású pala vagy kvarcit alapkőzeten mészkerülő bükkösök és tölgyesek tenyésznek. Gyepszintjükben a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) mellett gyakoriak a rekettye fajok és megjelenik a ritkán előforduló csengettyű virág (Adenophora liliifolia) is, valamint az északi erdeifenyvesek növénye, az ernyős körtike (Chimaphila umbellata). Helyenkint a Középhegységben ritka mohafajok (Leucobrium glaucum, Bazzania trilobata) alkotnak hatalmas párnákat. A mészkőgörgeteges sziklás lejtőkön változatos sziklaerdő társulások alakultak ki, gyepszintjükben nitrogén kedvelő növények: falgyom (Parietaria officinalis), őzsaláta (Smyrnium perfoliatum) tömeges megjelenésével. E társulások jellegzetes növényei a keleti elterjedésű magas gyöngyperje (Melica altissima) és a maradványfaj mérges sás (Carex brevicollis). Nagy tömegben jelenik meg egy endemikus növényfaj a szép virágú bükki estike (Hesperis matronalis ssp. Vrabélyipana). A meredek dolomitsziklás lejtők ritka erdőtársulása a berkenyés-hársas sziklaerdő (Tilio-Sorbetum).
A szikla-éleken jellegzetes cserjést alkot a madárbirs (Cotoneaster) fajokkal társuló gyöngyvessző (Spiraea media).
A Bükk-fennsíkot és az északi völgyeket montán bükkösök borítják. A cserjeszintben és a gyepszintben több jellegzetesen hegyvidéki és az ország más részén ritka növény él: bérci rózsa (Rosa pendulina), fürtös bodza (Sambucus racemosa), örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillare), hajperje (Hordelymus europaeus), sugár kankalin (Primula elatior).
A magashegységi bükkösök egyik legszebb képviselője a Virágossár hegy oldalában közel száz éve érintetlen állapotban megtartott „őserdő”. A hegyvidéki bükkösök övében a tetők, meredek lejtők kőtörmelékes talaján sziklai bükkösök alakultak ki, amelyek gyepszintje gazdag magashegyvidéki növényekben. A gyér, eltörpülő bükkök alatt a nyúlfarkfű (Sesleria hungarica), tarka nádtippan (Calamagrostis varia), vagy a törpesás (Carex humilis) alkotta gyepben található az enyves aszat (Cirsium eristhales), havasi iszalag (Clematis alpina), tarka nyúlfarkfű (Sesleria varia), kövi szeder (Rubus saxatilis) és hazánkban csak a Bükkben előforduló havasi ikravirág (Arabis alpina).
Magashegyi növényfajokban gazdagok a Bükk igen szép szurdokerdői is. Jellegzetes növényeik a gimharaszt (Phyllitis scolopendrium), az illatos holdviola (Lunaria rediviva), havasi turbolya (Anthriscus nitida) és az alacsonyabb részeken a dél-európai elterjedésű, nálunk nagyon ritka Scopoli fű (Scopola carniolica).
A Bükk hegység ritka fajokban gazdag, színes növénytársulásai a sziklai növénytársulások is. Mészkövön a deres csenkesz (Festuca pallens) és a bükki nyúlfarkfű (Sesleria hungarica) alkotta gyepekben számos észak-kárpáti növény található: tátrai hölgymál (Hieracium bupleuroides), kövér daravirág (Draba lasiocarpa), a szép fehér virágú Lumnitzer szekfű (Dianthus Lumnitzeri). Szilikátos kőzeten főleg a sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), és a bennszülött magyar perje (Poa pannonica ssp. scabra) alkot gyepeket, amelyben megjelenik az Északi-Kárpátokkal közös bennszülött faj, a magyar kőhúr (Minuartia frutescens).
A különböző kitettségű sziklákon, sziklafalakon számos ritka növény él: pillás zanót (Cytisus ciliatus), hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens), sziklai borkóró (Thalictrum faetidum), a kelet-kárpáti zöldes kígyókapor (Silaum peucedanoides), a háromszínű árvácska két magashegyvidéki alfaja (Viola tricolor ssp. subalpina és a ssp. polychroma), a bennszülött magyar pikkelypáfrány (Cetrach Jávorkaeanum). Az ország területén csak itt található a mediterrán szirti pereszlény (Calamintha thymifolia).
A gabbró sziklák változatos formáin, kis területen belül változatos élőhelyek alakultak ki. Az északi lejtők erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana) gyepjein magashegyi növények élnek: kőtörőfű fajok (Saxifraga adscendens, S. aizoon), szirti páfrány (Woodsia ilwensis), jajrózsa (Rosa pimpinelli-folia). A meleg déli sziklafalakon a sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) csomói között mediterrán fajok is megjelennek: francia lepkeszeg (Trigonella monspeliaca), keménytövisű lucerna (Medicago rigidula).
A Kárpátok magashegyi kaszálóihoz hasonló hegyi irtásréteken az aranyzab (Trisetum flavescens), francia perje (Arrhenatherum elatius), a töbrök fenekén a szőrfű (Nardus stricta) gyepek alkotnak színpompás növénytársulásokat, amelyekben számos magashegyvidéki, nálunk másutt ritka növény található: vörös-áfonya (Vaccinium vitisidea), macskatalp (Antennaria dioica), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), orosz küllőrojt (Erigeron podolicus), csinos tárnicska (Gentianella livonica), hegyi tárnicska (Gentianella austriaca), tüzes liliom (Lilium bulbiferum).
A töbrök száraz, déli lejtőin sztyepprét társulások alakultak ki számos kontinentális és reliktum fajjal. Az északi sárkányfűnek (Dracocephalum Ruyschiana) a Bükk fennsíkja az egyetlen hazai előfordulási helye. A töbörlejtőkön ritka sisakvirág fajok: kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum ssp. gracile), a völgycsillag (Astrantia major) virítanak.
A jávorkúti „Mocsár” lápjain a gyapjassás (Eriophorum) fajok, számos orchidea faj és lápi mohák élnek.
Hazánkban csak a Bükkben találhatók: erdélyi lednek (Lathyrus transsilvanicus), bükki korpafű (Diphasium issleri), Hazslinszky berkenye (Sorbus austriaca ssp. hazslynszkiana), bérci ribiszke (Ribes petreum), Teleki virág (Telekia speciosa), havasi sárga ibolya (Viola biflora).
Az előzőekben említett növényfajokon kívül a Bükk értékes, ritka növényfajai még: kicsiny holdruta (Botrychyum multifidum), mohos csitri (Moehringia muscosa), medvetalp (Heracleum sphondylium), havasi tisztesfű (Stachys alpina), berki harmatkása (Glyceria nemoralis), tömött zabfű (Helictotrichon compressum), boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), havasi hagyma (Allium victorialis), ernyős körtike (Chimaphilla umbellata), egyvirágú körtike (Moneses uniflora), gyöngyvirágos körtike (Orthilia secunda).
A telepített faállományok közül idős korával és hatalmas méreteivel kiemelkedik a csanyikvölgyi és a rejteki vörös-fenyves és az eddig is természetvédelem alatt álló jávorkúti lúcfenyves.
Állatvilág
A Bükk állatvilága a növényvilághoz hasonlóan fajokban gazdag. Számos ritka állatfaja a hazai és nemzetközi természetvédelem számon tartott értéke.
A Bükk gerinctelen állatvilága még kevésbé feltárt, de az eddigi vizsgálatok is számos ritka, vagy veszélyeztetett fajt találtak. A rovarok között jégkorszak utáni maradványfaj a fűrészlábú szöcske (Saga pedo). A Bükkben több kontinentális lepkefajnak endemikus és szubendemikus alfajai élnek: Melitta britomartis confulgens, Maculinea alcon curiosa, Aricia artaxerxes issekutzi. A szibériai faunakörhöz tartozó, csak magas hegyvidéken előforduló rovarfajok: Catastia merginea, Pharmacia fusconebulosa, Perizoma minorata, Chersotis cuprea. A hazai rovarok óriásai közül megtalálható a szarvasbogár, hőscincér, az egyre ritkább orrszarvúbogár, és a nálunk ritka havasi cincér (Rosalia alpina). Számos faj képviseli a csillogó díszbogarakat.
A Bükk az egyik élőhelye a hegyi csigának (Helicigona faustina) és egy igen ritka orsócsiga fajnak (Laciniaria cana). Csak a Bükk-hegység hideg karsztforrásaiban található az endemikus zöld forráscsiga (Sadleriana pannonica).
A halak közül csak a Bükk területéről ismert az Unger pisztrángja (Salmo trutta morpha Ungeri). Másik ritka halfaja a petényi vagy magyar márna (Barbus meridionalis Petényi).
A hazai gyíkfajok közül állatföldrajzi ritkaság a magyar vagy pannon gyík (Ablepharus Kitaibelii). A kétéltűek nevezetes faja az alpesi gőte (Triturus alpestris). Megtalálható, egyik legritkább kígyó fajunk, a haragos sikló (Coluber jugularis caspicus).
Fajokban gazdag a Bükk madárvilága. Az énekes madarak nagy faj- és egyedszámban fészkelnek és van köztük néhány ritkán előforduló faj is: bajszos sármány (Emberiza cia), vízirigó (Cinclus cinclus), holló (Corvus corax). Számos ritka madár rendszeresen fészkel a Bükkben: fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos), fekete gólya (Ciconia nigra), parlagi sas (Aquilla heliaca), kerecsen sólyom (Falco cherrug), kígyászölyv (Circaetus gallicus) uhu (Bubo bubo). Az erdei szalonka nemcsak őszi–tavaszi vonuláskor fordul elő, hanem rendszeresen fészkel. A nálunk ritka császármadár (Tetrastes bonasia) szintén megtalálható.
A védelem alá helyezett emlősök közül számos faj él a Bükkben: keleti sün (Erinaceus europeus roumanicus), borz (Meles meles), Miller vízicickány (Neomys anamalus Milleri), vadmacska (Felis silvestris), nyest (Martes foina), nyuszt (Martes martes), hermelin (Mustela erminea), menyét (Mustela nivalis) és a denevérek több ritka faja.
Kultúrtörténeti értékek
A Bükk számos barlangjából mind őslénytani, mind ősrégészeti szempontból nemzetközi jelentőségű leletek sokasága került elő, bizonyítva, hogy a pleisztocén földtörténeti korban már emberek éltek a Bükkben.
Az őskori leletek három kultúrkörhöz: a mousteri, aurignaci, és a szeletai kultúrához tartoznak. Ez utóbbi a solutrei kultúrával mutat rokonságot, de a nemzetközi szakirodalom önálló kultúrának tekinti. A paleolit és neolit kőszerszámok: szakócák, pattintott pengék, nyílhegyek, egyéb megmunkált szilánkok és csiszolt állatcsontok tömege került elő az ásatások során a Szeleta-, a Herman Ottó, a Balla-, a Subalyuk-, a Büdöspest-, a Kőlyuk-, a Peskő-, az Istállóskő stb. barlangból.
A neolit korból a kőeszközök mellett sok díszített edénytöredéket is találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy a Bükkben élt emberek az anyagművesség mesterei voltak. A bronzkorból is számos lelet: edénytöredékek, bronzgombok stb. kerültek elő.
Az időszámításunk előtti évezredek tanúja több földvár, szarmata és avar sánc.
A dél-borsodi utóvulkáni riolittufa képződmények ún. „kaptárkövek” – kőfülkéi és az alapkőzetbe vájt nagyméretű istállók, barlanglakások a IX. században a Balkánról ide menekült agrián népcsoport emlékei.
Az ókori és a középkori magyar várépítészet emlékei:
Odorvár romjai. Az Odorvár őskori erődítmény lehetett, még a kőkorszakban választották védelmi helyül az itt lakó népek. Itt állt egykor Odor vára, amelynek történeti adatai eddig ismeretlenek.
Felsőtárkányi várrom. Heves megye eddig ismert, legmagasabban fekvő őskori települése volt. I. e. 3000 körül kőkorszaki szinten élő, ismeretlen nép élt itt. A kora vaskori műveltségű népcsoportok földsáncot is építettek. Gerendavázas házaik, tűzhelyeik maradványait 1965-ben tárták fel. A honfoglalás után kőfallal körülvett település emlékei kerültek elő. A felsőtárkányi Várhegyen levő várfal és várrom a török támadások idején Szarvaskő mellékvára volt.
Éleskő vára. A várat a Miskócz nemzetség alapította, később a Széchy család tulajdanába került. A hozzátartozó uradalmat 1366-ban Nagy Lajos király a diósgyőri várhoz csatolta. A romok betemették a várat, ásatást eddig nem végeztek rajta.
Gerenna vár. Szilvásvárad határában az azonos nevű hegycsúcson áll a középkori eredetű vár erdővel benőtt, feltáratlan omladéka.
Dédesvár romjai. A vár helyén ma csak a hajdani hatalmas torony leomlott fala áll. A torony belseje feltöltődött, külső fala eltűnt. A várat IV. Béla kedvelt híve, Ernye bán alapította. Fiai vereséget szenvedtek Róbert Károly párthíveitől és azok Dédes várát lerombolták. Róbert Károly királyi birtokként építtette újjá, majd a Palóczy családnak adományozta. 1567-ben Hasszán temesvári basa megostromolta, s a védők egy rejtett alagúton elhagyva a várat kanóccal a vártoronyban összegyűjtött puskaport felrobbantották, a maradék falakat Hasszán basa romboltatta le.
A Szentléleki kolostor romjai középkori építészetünk egyik szép alkotásának emlékét őrzik.
A Garadna völgyben ipartörténeti emlék a Fazola Frigyes által épített őskohó.
A felső-hámori temető öntöttvas síremlékei kultúrtörténeti értékek. Ebben a temetőben nyugszik Herman Ottó és tanítványa, a Bükk kutatója, Vásárhelyi István.
A Bükki Nemzeti Park területén jelenleg is több múzeum van: a Herman Ottó emlékház, a felső-hámori Kohászati Múzeum, a Garadna völgyben a Massa Múzeum, a Szalajka–Horotna völgyben a szabadtéri Erdei Múzeum.
Tájképi és üdülési értéke
A Bükk-hegység védetté nyilvánított területe országosan is egyedülálló tájképi jellegzetességű: meredek ormaival, a „kövek” vonulatával, mély szurdokvölgyeivel, a fennsík hullámos felszínével, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bővizű patakjaival magas fokú esztétikai élményt nyújt.
Klímája, tiszta levegője, csendje élettanilag kedvező hatású. Mindezek alkalmassá teszik arra, hogy évenként százezreknek nyújtson felüdülést, pihenési, kirándulási, sportolási lehetőséget.
A Bükk hegység többcélú hasznosítása, a természeti értékek megóvása, a felüdülés, a hazai turizmus és idegenforgalom, valamint a gazdasági tevékenységek és a tudományos kutatás összehangolása legcélszerűbben egy nemzeti park keretei között valósítható meg.
A védetté nyilvánítás biztosítja a természeti értékek megőrzését, fenntartását és ezáltal az ember természetes környezetének a fennmaradását. A nemzeti park létesítése elősegíti az emberközpontú természetvédelem megvalósítását és a természetben történő felüdülés iránt egyre fokozódó társadalmi igény kielégítését, valamint a turizmust és az idegenforgalmat.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke
2. sz. melléklet a 18/1976. OTvH sz. határozathoz
A) A Bükki Nemzeti Park földnyilvántartási adatai
|
Hrsz. |
Alrészlet |
|---|---|
|
|
|
|
MISKOLC m. város III. |
|
|
|
|
|
Külterület: |
|
|
0674/3 |
|
|
0674/5 |
|
|
0674/7 |
|
|
0674/10 |
A–H |
|
0675 |
|
|
0676/1–5 |
|
|
0678/1–5 |
|
|
0679 |
A–B |
|
0680/1 |
|
|
0680/5 |
|
|
0680/7–8 |
|
|
0680/10 |
|
|
0680/12–15 |
|
|
0680/17–22 |
|
|
0680/23 |
A–T |
|
0680/24 |
|
|
0681/1 |
|
|
0681/3–4 |
|
|
0682/1 |
A–G |
|
0682/2 |
|
|
0683–0687 |
|
|
0688/2–4 |
|
|
0688/5 |
A–B |
|
0688/6 |
A–F |
|
0688/7 |
|
|
0689 |
|
|
0691/1–3 |
|
|
0691/5–6 |
|
|
0692/1–2 |
|
|
0693 |
|
|
0694/1–6 |
|
|
0694/7 |
A–D |
|
|
|
|
Belterület: |
|
|
1–2 |
|
|
3/1–2 |
|
|
4–15 |
|
|
16/1–2 |
|
|
17–27 |
|
|
28/1–4 |
|
|
29/1–4 |
|
|
30 |
|
|
31/1–5 |
|
|
32–33 |
|
|
34/2–4 |
|
|
35/1–2 |
|
|
36/1–2 |
|
|
37–39 |
|
|
40/1–2 |
|
|
41/1–2 |
|
|
42–45 |
|
|
46/1–4 |
|
|
47–61 |
|
|
62/2–7 |
|
|
63–100 |
|
|
101/1–15 |
|
|
102/104 |
|
|
105/1–2 |
|
|
106/6 |
|
|
106/13 |
|
|
107 |
|
|
108/1 |
|
|
108/3–9 |
|
|
109/115 |
|
|
116/2 |
|
|
116/4 |
|
|
117–119 |
|
|
120/1–2 |
|
|
121–126 |
|
|
127/1–2 |
|
|
128–146 |
|
|
147/1–3 |
|
|
148–149 |
|
|
150/2 |
|
|
151–170 |
|
|
171/2–4 |
|
|
172 |
|
|
173/1–2 |
|
|
174/1–3 |
|
|
175–176 |
|
|
177/1–2 |
|
|
178–180 |
|
|
181/2–4 |
|
|
182–238 |
|
|
239/1–4 |
|
|
240–251 |
|
|
252/1–5 |
|
|
253 |
|
|
254/1–2 |
|
|
255/1–2 |
|
|
256–259 |
|
|
260/1–2 |
|
|
261–267 |
|
|
268/1–2 |
|
|
269/1–2 |
|
|
270–283 |
|
|
284/1 |
|
|
285–316 |
|
|
317/1–2 |
|
|
318–322 |
|
|
323/1–2 |
|
|
324–361 |
|
|
362/1–2 |
|
|
363–373 |
|
|
374/1–3 |
|
|
375–423 |
|
|
424/1 |
|
|
425–431 |
|
|
432/1–6 |
|
|
433–435 |
|
|
436/2–5 |
|
|
437–440 |
|
|
441/1–2 |
|
|
442–443 |
|
|
444/1–2 |
|
|
445–454 |
|
|
455/1 |
|
|
455/3–6 |
|
|
456–502 |
|
|
503/1–2 |
|
|
504–508 |
|
|
518 |
|
|
564–565 |
|
|
566/1–2 |
|
|
567–572 |
|
|
573/1–2 |
|
|
574–595 |
|
|
596/1–2 |
|
|
597 |
|
|
598/1–2 |
|
|
599 |
|
|
609/1–2 |
|
|
622–623 |
|
|
630 |
|
|
643 |
|
|
648 |
|
|
649/1–2 |
|
|
650–651 |
|
|
652/1–2 |
|
|
653–655 |
|
|
656/1–3 |
|
|
657–668 |
|
|
669/1–3 |
|
|
670–676 |
|
|
677/1–2 |
|
|
678–698 |
|
|
699/1 |
|
|
699/3 |
|
|
700/1 |
|
|
701/2 |
|
|
702–706 |
|
|
707/1 |
|
|
708–718 |
|
|
719/1–2 |
|
|
720–725 |
|
|
726/1–2 |
|
|
727–730 |
|
|
731/1 |
|
|
731/3–5 |
|
|
732/738 |
|
|
739/1–2 |
|
|
740–745 |
|
|
746/1–2 |
|
|
747–762 |
|
|
763/1–2 |
|
|
764–770 |
|
|
771/1–2 |
|
|
772/1–2 |
|
|
773–774 |
|
|
775–2 |
|
|
776 |
|
|
777/1–2 |
|
|
778–792 |
|
|
793/1–2 |
|
|
794–797 |
|
|
|
|
|
BÜKKSZENT–KERESZT: |
|
|
034/3–4 |
|
|
034/6–7 |
|
|
042/2 |
|
|
044/1–3 |
|
|
045/1 |
A–B |
|
045/2–3 |
|
|
045/5 |
A–B |
|
045/6 |
A–C |
|
045/7–8 |
|
|
045/9 |
A–B |
|
045/10 |
|
|
051/3–4 |
|
|
051/13 |
|
|
052/1–4 |
|
|
053 |
|
|
054/1–5 |
|
|
055/2 |
|
|
057/1–2 |
|
|
057/3 |
A–B |
|
057/4–9 |
|
|
057/10 |
A–C |
|
057/11–16 |
|
|
58/1–3 |
|
|
059/1–5 |
|
|
|
|
|
BÜKKZSÉRC: |
|
|
016–019 |
|
|
020/1 |
|
|
021 |
|
|
028 |
|
|
073–074 |
|
|
075/1 |
|
|
075/3–4 |
|
|
076/1–2 |
|
|
077/1–3 |
|
|
078/2–5 |
|
|
079/1–2 |
|
|
080–083 |
|
|
084/1–2 |
|
|
085/1–2 |
|
|
086/1–2 |
|
|
087 |
|
|
088/1 |
A–G |
|
088/2 |
A–C |
|
089/1–2 |
|
|
090 |
|
|
091/2 |
A–G |
|
091/3–4 |
|
|
092–095 |
|
|
096 |
A–B |
|
097 |
A–B |
|
098/1 |
A–D |
|
098/2 |
|
|
099 |
|
|
0100 |
A–D |
|
0101 |
A–B |
|
0102 |
|
|
0103 |
A–F |
|
0104–0106 |
|
|
0107 |
A–H |
|
0108–0110 |
|
|
0111 |
A–B |
|
0112/1–2 |
|
|
0113–0116 |
|
|
0117/1–2 |
|
|
0118/0119 |
|
|
0120/1 |
A–B |
|
0120/2–3 |
|
|
0121–0122 |
|
|
|
|
|
CSERÉPFALU: |
|
|
0265–0266 |
|
|
0267/1–3 |
|
|
0268/1–4 |
|
|
0269 |
|
|
0270/1–3 |
|
|
0271–0279 |
|
|
0280/1 |
|
|
0280/2 |
A–B |
|
0281 |
|
|
0282/1–2 |
|
|
0283–0285 |
|
|
0286/2 |
|
|
0286/4 |
|
|
0287–0288 |
|
|
0290/2–3 |
|
|
0290/5–6 |
|
|
0291–0293 |
|
|
0294/2 |
|
|
0295–0296 |
|
|
0297/1 |
|
|
0297/3–4 |
|
|
0298 |
|
|
0302/1–2 |
|
|
0303–0307 |
|
|
0314–0326 |
|
|
0327 |
A–B |
|
0328–0388 |
|
|
0389 |
A–F |
|
0407 |
|
|
0410 |
|
|
0413 |
|
|
0417 |
|
|
0421–0426 |
|
|
0429–0435 |
|
|
0436 |
A–B |
|
0437–0476 |
|
|
|
|
|
CSERÉPVÁRALJA: |
|
|
0130 |
|
|
0167 |
|
|
0168/1 |
|
|
0176 |
|
|
0177/2 |
|
|
0185 |
|
|
0186/1 |
A–B |
|
0186/2–3 |
|
|
0187 |
|
|
0189 |
|
|
0191 |
|
|
0193 |
|
|
0194–0197 |
|
|
0198/2 |
|
|
0200–0203 |
|
|
0205/1–2 |
|
|
0206–0228 |
|
|
|
|
|
DÉDESTAPOLCSÁNY: |
|
|
0192/1–2 |
|
|
0193/1 |
|
|
0193/2 |
A–B |
|
0194 |
|
|
0195/1 |
|
|
0195/2 |
A–B |
|
0196–0198 |
|
|
0200–0201 |
|
|
0207 |
|
|
|
|
|
KÁCS: |
|
|
035/1 |
|
|
036–038 |
|
|
039/1 |
|
|
039/4 |
|
|
040/2 |
|
|
043/1–2 |
|
|
044/1 |
A–C |
|
044/3–4 |
|
|
045/1–3 |
|
|
050–051 |
|
|
067–068 |
|
|
069/1–6 |
|
|
070/1 |
|
|
070/3–5 |
|
|
072–081 |
|
|
082/1–2 |
|
|
083–085 |
|
|
086/1–2 |
|
|
087–088 |
|
|
094–095 |
|
|
0100–0101 |
|
|
|
|
|
KISGYŐR: |
|
|
0356–0364 |
|
|
0365 |
A–D |
|
0366–0375 |
|
|
0376 |
A–B |
|
0377–0415 |
|
|
0421/1 |
A–V |
|
0421/2 |
A–C |
|
0464–0469 |
|
|
0471–0484 |
|
|
0485 |
A–B |
|
0486–0510 |
|
|
0511 |
A–B |
|
0512–0513 |
|
|
0514 |
A–B |
|
0515–0520 |
|
|
0521 |
A–B |
|
0522 |
A–B |
|
0523–0532 |
|
|
0533 |
A–B |
|
0534 |
|
|
|
|
|
MÁLYINKA: |
|
|
08/2 |
|
|
012/2 |
|
|
013–015 |
|
|
0211 |
|
|
0212/1–2 |
|
|
0213–0216 |
|
|
|
|
|
PARASZNYA: |
|
|
0135 |
A–G |
|
0140 |
|
|
0141 |
|
|
|
|
|
RÉPÁSHUTA: |
|
|
Kül– és belterülete |
|
|
|
|
|
SÁLY: |
|
|
0252/1–2 |
|
|
0253–0255 |
|
|
0258–0259 |
|
|
0262–0274 |
|
|
0278–0283 |
|
|
|
|
|
TARD: |
|
|
0211/2 |
|
|
0214/1 |
|
|
0217/2 |
|
|
0218/1 |
|
|
0219/2 |
|
|
0229/1 |
|
|
0230/2 |
|
|
|
|
|
VARBÓ: |
|
|
0137 |
|
|
0240 |
A–B |
|
0252 |
|
|
0253 |
A–B |
|
0254 |
|
|
0255 |
A–B |
|
0256–0261 |
|
|
0262 |
A–B |
|
0263 |
|
|
0264 |
A–C |
|
0265–0269 |
|
|
0270 |
A–C |
|
0271–0279 |
|
|
0280 |
A–C |
|
0281–0302 |
|
|
0303/1–2 |
|
|
|
|
|
HEVES MEGYE: |
|
|
|
|
|
EGER: |
|
|
01184 |
A–D |
|
|
|
|
BÉLAPÁTFALVA: |
|
|
094/2 |
|
|
0132 |
A–J |
|
0133–0134 |
|
|
0135/1–4 |
|
|
0135/13–50 |
|
|
0136 |
A–C |
|
0181/1 |
A–C |
|
0181/2 |
|
|
0182 |
A–J |
|
0184/1 |
A–B |
|
0184/2 |
|
|
0185 |
A–J |
|
0186 |
|
|
0187 |
A–F |
|
0188 |
A–G |
|
0190 |
|
|
|
|
|
FELSŐTÁRKÁNY: |
|
|
0175 |
|
|
0176/4 |
A–B |
|
0177 |
|
|
0188 |
|
|
0189 |
A–C |
|
0190 |
A–G |
|
0191 |
A–B |
|
0193 |
A–B |
|
0195 |
A–C |
|
0196 |
A–J |
|
0197–0201 |
|
|
0202 |
A–D |
|
0203 |
|
|
0204 |
A–B |
|
0205–0206 |
|
|
0207 |
A–B |
|
0208 |
A–B |
|
0209 |
A–D |
|
0210 |
A–B |
|
0211–0212 |
|
|
0216 |
A–B |
|
0217 |
A–D |
|
0218–0224 |
|
|
0225 |
A–D |
|
0226–0228 |
|
|
0229 |
A–B |
|
0230 |
|
|
0231 |
A–C |
|
0232 |
A–B |
|
0233–0236 |
|
|
0237 |
A–B |
|
0238 |
A–B |
|
0239 |
A–D |
|
0240 |
A–D |
|
0241 |
A–F |
|
0242 |
A–D |
|
0243–0247 |
|
|
0248 |
A–D |
|
0249 |
A–D |
|
0250 |
A–D |
|
0251 |
A–C |
|
0252 |
A–D |
|
0253 |
A–B |
|
0254–0257 |
|
|
0258 |
A–B |
|
0259/1–2 |
|
|
0260 |
A–B |
|
0261 |
A–C |
|
0262–0263 |
|
|
0264 |
A–C |
|
0265–0274 |
|
|
0275 |
A–B |
|
0276–281 |
|
|
0282 |
A–F |
|
0283 |
A–B |
|
0284 |
|
|
0285 |
A–F |
|
0286 |
A–B |
|
0287 |
|
|
0288 |
A–B |
|
0289–0293 |
|
|
0294/1 |
A–C |
|
0294/2 |
|
|
0295/1 |
A–B |
|
0295/2 |
A–B |
|
0295/3 |
A–B |
|
0296–0298 |
|
|
0309 |
A–C |
|
0310/2 |
A–B |
|
0311–0312 |
|
|
0313/1 |
A–C |
|
0313/2 |
|
|
0314 |
|
|
|
|
|
MONOSBÉL: |
|
|
051 |
|
|
052 |
A–C |
|
053/1–2 |
|
|
055/2 |
|
|
056/1–2 |
|
|
059 |
|
|
|
|
|
NAGYVISNYÓ: |
|
|
0107/1–2 |
|
|
0108–0111 |
|
|
0112/1–2 |
|
|
0113 |
|
|
0114/1 |
A–J |
|
0114/2 |
|
|
0147 |
|
|
0148 |
A–C |
|
0149–0151 |
|
|
0152/1 |
|
|
0161/2 |
A–C |
|
0162–0167 |
|
|
0168 |
A–D |
|
0169–0190 |
|
|
0191 |
A–B |
|
0192–0223 |
|
|
0224 |
A–B |
|
0225–0227 |
|
|
0228 |
A–B |
|
0231–0237 |
|
|
0238 |
A–B |
|
0239–0242 |
|
|
0243 |
A–C |
|
0244 |
|
|
0245 |
A–B |
|
0246–0248 |
|
|
0249 |
A–D |
|
0250–0251 |
|
|
0252 |
A–D |
|
0253–0264 |
|
|
0265 |
A–B |
|
0266–0272 |
|
|
0273 |
A–D |
|
0274–0276 |
|
|
0277/1–2 |
|
|
0278–0279 |
|
|
0280 |
A–C |
|
0281–0282 |
|
|
0283 |
A–B |
|
0284 |
|
|
0285 |
A–C |
|
0286–0290 |
|
|
0291 |
A–B |
|
0292–0312 |
|
|
0313 |
A–B |
|
0314–0315 |
|
|
0316 |
A–Z |
|
0317–0318 |
|
|
0319/1 |
A–M |
|
0319/2 |
A–P |
|
0320–0321 |
|
|
0322/1–3 |
|
|
0323–0327 |
|
|
0330 |
|
|
0332–0337 |
|
|
0338 |
A–F |
|
0339–0340 |
|
|
0341 |
A–D |
|
0342 |
|
|
0343 |
A–B |
|
0344–0345 |
|
|
0349 |
A–G |
|
0350 |
|
|
0353 |
A–B |
|
0354–0355 |
|
|
0356 |
A–K |
|
0357 |
|
|
0358 |
A–D |
|
0359 |
|
|
0360 |
A–K |
|
0361 |
|
|
0362 |
A–F |
|
0363–0366 |
|
|
0367 |
A–B |
|
0368–0369 |
|
|
0370 |
A–C |
|
0371 |
|
|
0372/1 |
|
|
0372/2 |
A–H |
|
0373–0376 |
|
|
0377 |
A–D |
|
0378–0380 |
|
|
0381/2–4 |
|
|
0382 |
A–H |
|
0383 |
A–N |
|
0384 |
|
|
0385 |
A–P |
|
0386 |
|
|
0387 |
A–L |
|
0388–0389 |
|
|
0390 |
A–B |
|
0392–0404 |
|
|
0405 |
A–C |
|
0406/1–2 |
|
|
0407/1 |
|
|
0408/1 |
A–C |
|
0408/2 |
A–B |
|
0409/1–3 |
|
|
0409/5 |
D–R |
|
0409/6 |
|
|
0410 |
|
|
0411/1–2 |
|
|
0412/1–2 |
|
|
0413–0416 |
|
|
0417 |
A–C |
|
0418–0420 |
|
|
0421 |
A–G |
|
0422–0424 |
|
|
0425 |
A–B |
|
0426 |
|
|
0427 |
A–B |
|
0428–0436 |
|
|
0437 |
A–C |
|
0438–0452 |
|
|
0453 |
A–C |
|
0455–0459 |
|
|
0460 |
A–B |
|
0461–0462 |
|
|
0463 |
A–C |
|
0464 |
|
|
0465/1–2 |
|
|
0466–0474 |
|
|
0475 |
A–C |
|
0476–0480 |
|
|
0481/1 |
|
|
0481/2 |
A–F |
|
0482–0483 |
|
|
0484 |
A–D |
|
0485–0495 |
|
|
0496 |
A–B |
|
0497–0499 |
|
|
0500 |
A–G |
|
|
|
|
SZARVASKŐ: |
|
|
0106–0111 |
|
|
0112/1–2 |
|
|
0113–0117 |
|
|
0118/1–4 |
|
|
0119 |
|
|
0130 |
|
|
0131/1 |
A–R |
|
0132 |
|
|
0133 |
A–B |
|
|
|
|
SZILVÁSVÁRAD: |
|
|
0145–0146 |
|
|
0147 |
A–C |
|
0150/2 |
A–L |
|
0151 |
|
|
0152 |
A–H |
|
0153–0157 |
|
|
0158/1 |
A–K |
|
0158/2 |
|
|
0159 |
A–D |
|
0160 |
A–G |
|
0161 |
A–S |
|
0162/1 |
A–Z |
|
0162/2 |
|
|
0163/1 |
A–C |
|
0163/3 |
A–D |
|
0163/4 |
A–P |
|
0163/5 |
|
|
0164/1 |
A–D |
|
0164/4 |
A–J |
|
0164/5 |
A–R |
|
0164/6 |
|
|
0164/7 |
A–F |
|
0164/8 |
|
|
0165–0169 |
|
|
0170/1 |
|
|
0170/2 |
A–H |
|
0171 |
|
B) A Bükki Nemzeti Park területének megoszlása művelési ágak szerint
|
KÖZSÉGHATÁR: |
MŰVELÉSI ÁGAK |
ÖSSZESEN |
||||||||||||||
Szántó |
Rét |
Gyümölcsös |
Legelő |
Erdő |
Kivett |
Belterület |
|||||||||||
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
||
|
B.-A.-Z. megye: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. |
Miskolc m. Város III. |
17 |
5329 |
82 |
1840 |
3 |
2129 |
104 |
2462 |
6179 |
9908 |
222 |
8845 |
71 |
9805 |
6682 |
0319 |
2. |
Bükkszentkereszt |
3 |
5140 |
9 |
4075 |
|
|
34 |
0409 |
1020 |
4661 |
22 |
1754 |
|
|
1089 |
6039 |
3. |
Bükkzsérc |
3 |
0914 |
9 |
9012 |
0 |
4773 |
14 |
9664 |
3018 |
5026 |
53 |
3896 |
|
|
3100 |
3285 |
4. |
Cserépfalu |
1 |
4484 |
3 |
5690 |
|
|
184 |
5167 |
3135 |
4458 |
41 |
0139 |
|
|
3365 |
9938 |
5. |
Cserépváralja |
3 |
2586 |
24 |
9852 |
|
|
|
|
754 |
9215 |
8 |
3710 |
|
|
791 |
5363 |
6. |
Dédestapolcsány |
2 |
9421 |
2 |
2634 |
|
|
1 |
3186 |
303 |
4242 |
0 |
9006 |
|
|
310 |
8489 |
7. |
Kács |
4 |
5818 |
3 |
4528 |
|
|
11 |
8801 |
924 |
6973 |
10 |
5840 |
|
|
955 |
1960 |
3. |
Kisgyőr |
10 |
9148 |
22 |
7456 |
1 |
1135 |
111 |
5972 |
2545 |
1855 |
30 |
5098 |
|
|
2722 |
0664 |
9. |
Mályinka |
3 |
0007 |
|
|
|
|
2 |
2939 |
1439 |
5081 |
0 |
5439 |
|
|
1445 |
3466 |
10. |
Parasznya |
|
|
3 |
0977 |
|
|
|
|
821 |
3459 |
1 |
2218 |
|
|
825 |
6654 |
11. |
Répáshuta |
51 |
2512 |
25 |
0420 |
0 |
1151 |
68 |
6987 |
1470 |
5828 |
23 |
1086 |
40 |
0388 |
1678 |
8372 |
12. |
Sá1y |
|
|
5 |
3288 |
|
|
2 |
9036 |
260 |
4063 |
3 |
6467 |
|
|
272 |
2854 |
13. |
Tard |
|
|
|
|
|
|
|
|
161 |
9448 |
1 |
0423 |
|
|
162 |
9871 |
14. |
Varbó |
|
|
5 |
2479 |
|
|
3 |
7858 |
1231 |
1520 |
13 |
4890 |
|
|
1253 |
6747 |
B.-A.-Z. megye összesen: |
101 |
5359 |
197 |
2251 |
4 |
9188 |
540 |
2481 |
23267 |
5737 |
432 |
8811 |
112 |
0193 |
24656 |
4020 |
|
|
HEVES megye: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15. |
Eger város |
|
|
1 |
8703 |
|
|
|
|
96 |
2910 |
1 |
2099 |
|
|
99 |
3712 |
15. |
Bélapátfalva |
3 |
6113 |
12 |
9373 |
|
|
|
|
1999 |
6952 |
10 |
3105 |
|
|
2026 |
5543 |
|
Felsőtárkány |
13 |
2609 |
58 |
7163 |
|
|
2 |
9229 |
5154 |
5660 |
61 |
3733 |
|
|
5290 |
8394 |
12. |
Mónosbél |
0 |
2521 |
1 |
2822 |
|
|
0 |
4672 |
439 |
4684 |
1 |
0584 |
|
|
422 |
5285 |
19. |
Nagyvisnyó |
12 |
2863 |
33 |
4294 |
|
|
143 |
1139 |
2789 |
8249 |
55 |
5487 |
|
|
3034 |
2032 |
20. |
Szarvaskő |
|
|
1 |
7408 |
|
|
0 |
3437 |
620 |
6524 |
10 |
4894 |
|
|
633 |
2263 |
21. |
Szilvásvárad |
11 |
2513 |
40 |
9917 |
0 |
2331 |
76 |
4536 |
2429 |
6624 |
32 |
9154 |
|
|
2591 |
5075 |
|
HEVES megye összesen: |
40 |
6615 |
150 |
9680 |
0 |
2331 |
223 |
3013 |
13530 |
1605 |
172 |
9056 |
|
|
14118 |
2304 |
BÜKKI NP. ÖSSZESEN: |
142 |
1978 |
348 |
1931 |
5 |
1519 |
763 |
5494 |
36797 |
7342 |
605 |
7867 |
112 |
0193 |
38774 |
6324 |
|
C) A Bükki Nemzeti Park területének megoszlása tulajdonos csoportonként
|
KÖZSÉGHATÁR: |
MŰVELÉSI ÁGAK |
ÖSSZESEN |
||||||||||||||
Szántó |
Rét |
Gyümölcsös |
Lege1ő |
Erdő |
Kivett |
Belterület |
|||||||||||
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
||
I. |
ÁLLAMI TULAJDON: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Borsodi EFAG |
37 |
1355 |
157 |
6163 |
4 |
3253 |
338 |
1973 |
16145 |
4654 |
139 |
0509 |
|
|
16821 |
7907 |
|
Mátrai EPAG |
31 |
2483 |
187 |
4054 |
0 |
5665 |
183 |
5149 |
19801 |
4031 |
200 |
0009 |
|
|
20404 |
1391 |
|
Szilvásváradi A.G. |
2 |
6144 |
0 |
4600 |
|
|
43 |
2487 |
|
|
0 |
7481 |
|
|
47 |
0712 |
|
Vízügyi Szervek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
19 |
8340 |
|
|
19 |
8340 |
|
K. P. M. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
96 |
4809 |
|
|
96 |
4809 |
|
Városi-Községi Tanács |
49 |
5741 |
0 |
4644 |
|
|
0 |
3173 |
1 |
4260 |
16 |
6642 |
|
|
68 |
4460 |
|
Egyéb állami |
|
|
|
|
|
|
0 |
0360 |
10 |
2330 |
123 |
7245 |
|
|
133 |
9935 |
|
ÁLAMI TUL. ÖSSZESEN: |
120 |
5723 |
345 |
9461 |
4 |
8918 |
565 |
3142 |
35958 |
5275 |
596 |
5035 |
|
|
37591 |
7554 |
II. |
SZÖVETKEZETI TULAJDON: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bükkalja MG. Tsz. |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
1636 |
|
|
|
|
3 |
1636 |
|
Rákóczi MG. Tsz. |
3 |
6959 |
|
|
|
|
|
|
14 |
5653 |
|
|
|
|
18 |
2612 |
|
Hór-völgye MG. Tsz. |
0 |
5035 |
|
|
0 |
1439 |
194 |
2247 |
385 |
4668 |
5 |
1263 |
|
|
585 |
4652 |
|
Egyetértés MG. Tsz. |
|
|
|
|
|
|
|
|
136 |
0504 |
0 |
7962 |
|
|
136 |
8466 |
|
Bükkalja. MG. Tsz. |
2 |
8542 |
1 |
5580 |
|
|
|
|
178 |
1622 |
0 |
4348 |
|
|
183 |
0092 |
|
Dózsa György MG. Tsz. |
12 |
3258 |
|
|
|
|
1 |
7166 |
96 |
4647 |
2 |
5335 |
|
|
113 |
0406 |
|
Erdőbirtokosság Leg. B. |
|
|
|
|
|
|
2 |
2939 |
25 |
2024 |
|
|
|
|
27 |
4963 |
|
SZÖV. TUL. ÖSSZESEN: |
19 |
3794 |
1 |
5580 |
0 |
1439 |
198 |
2352 |
839 |
0754 |
8 |
8908 |
|
|
1067 |
2827 |
III. |
MAGÁN TUL. TERÜLET: |
2 |
2461 |
0 |
6890 |
0 |
1162 |
|
|
0 |
1313 |
0 |
3924 |
|
|
3 |
5750 |
IV. |
EGYÉB TERÜLET: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
112 |
0193 |
112 |
0193 |
|
MINDÖSSZESEN: |
142 |
1978 |
348 |
1931 |
5 |
1519 |
763 |
5494 |
36797 |
7342 |
605 |
7867 |
112 |
0193 |
38774 |
6324 |
IRÁNYELVEK
a Bükki Nemzeti Park kezeléséhez
1. Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás
a) A Bükki Nemzeti Park (továbbiakban: BNP) területét, vagy rendeltetését érintő tervek jóváhagyásához és módosításához, hatósági engedélyek kiadásához az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban: OTvH) hozzájárulása szükséges. Az engedélyek kiadásáról az engedélyező hatóságnak egyidejűleg az OTvH-t tájékoztatni kell.
b) A BNP területét és rendeltetését érintő, már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket, hatósági engedélyeket az illetékes hatóságoknak az OTvH bevonásával felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a BNP rendeltetésének megfelelő módosításokat.
2. Földhasználat
a) A BNP területén művelési ág változtatásának, valamint a földnyilvántartási földrészletek alakja és terjedelem megváltoztatásának engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) Az erdő, rét, legelő művelési ágak és a művelés alól kivett területek csoportjában a természetes vízfelületek művelési ágának megváltoztatásához kivételes esetekben és csak a nemzeti park érdekeinek megfelelően szabad hozzájárulni.
c) A BNP területén zárt kertet kialakítani, a meglevőket bővíteni nem szabad.
d) A korábban földhivatali engedély nélkül megváltoztatott művelési ágakat felül kell vizsgálni, és intézkedni kell a BNP rendeltetésének megfelelő művelési ág kialakításáról.
3. Terület felhasználás; létesítmények elhelyezése
a) A BNP területén terület-felhasználás, telek- és területalakítás, létesítmények elhelyezése és használatbavétel engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) A BNP területén egyéni üdülő épület elhelyezésére szolgáló telekalakítás nem engedélyezhető.
c) A BNP szigorúan védett területein a BNP érdekeit és a természetvédelmi kezelést szolgáló létesítményeken kívül más létesítményeket (épületeket, építményeket és berendezéseket) nem szabad elhelyezni.
d) A BNP területén ipari létesítmény nem helyezhető el.
e) A BNP területén épület, építmény létesítésekor, átalakításakor a tájjellegnek megfelelő, hagyományos formákat kell alkalmazni.
4. Közlekedés szabályozása
a) A BNP területén a gépjárműforgalom csak a közutakon, illetve a közforgalom számára megnyitott magánhasználatú utakon megengedett.
b) Gépjárművel parkírozni csak a kijelölt helyeken szabad.
c) Az a) és a b) pontban foglaltak nem vonatkoznak a termelési, természetvédelmi kezelési, ellenőrzési, hatósági feladatokat ellátó járművekre.
d) A keskeny nyomtávú erdei vasutak fejlesztése a nemzeti park megközelítése és a területen való közlekedés céljából kívánatos.
e) A szigorúan védett területeken a gyalogos közlekedés csak a kijelölt útvonalakon megengedett.
f) Lovagolni erre a célra kijelölt közutakon és magánhasználatú utakon, erdei utakon és lovagló ösvényeken szabad.
g) A közforgalmi utak kijelölését, a forgalom szervezését a BNP Igazgatóság az illetékes hatóságokkal és gazdálkodó szervekkel egyetértésben végzi.
h) A közlekedést úgy kell szabályozni, hogy az a természeti értékek védelmét biztosítsa és megfeleljen a biztonsági előírásoknak.
i) A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató táblákon kell az áthaladókkal ismertetni.
5. Vízügyi előírások
a) A BNP területén különös figyelmet kell fordítani a forrásvidék és a védett természeti állapotot fenntartó karsztvíz-nívó, a források és a patakok védelmére.
b) A BNP-re kiható vízügyi kutatások, munkák, vízi-létesítmények és vízhasználat engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
c) A BNP területén keletkezett szennyvizeket az illetékes hatóságok előírásai szerint kell kezelni. A BNP területén keletkezett szennyvizeket csak teljes biológiai tisztítás után szabad a befogadóba bevezetni.
d) A vizek tisztasága és természeti értékek védelme érdekében a BNP területén – a lakóterületek kivételével – a gépkocsi mosása, olaj cserélése tilos.
e) A táji és természeti értékek megőrzése, valamint a környezet vízminőségi követelményeinek biztosítása, a védett állapot fenntartása és fejlesztése érdekében ellátandó vízügyi feladatokat, valamint a BNP egységes vízügyi kezelésének módját az Országos Vízügyi Hivatal az OTvH-val egyetértésben határozza meg.
f) A BNP vízügyi kezelését az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a jogszabályok alapján a BNP Igazgatósággal egyetértésben végzi.
6. Erdők kezelése
a) A BNP területén levő erdők kezelését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervekben szabályozza.
b) A BNP szigorúan védett területein levő erdőket az erdőgazdasági üzemtervekben természetvédelmi rendeltetésre kell besorolni.
c) Az üdülési célra szolgáló erdőket az üdülőerdők távlati fejlesztési terve alapján, a BNP természeti értékeinek figyelembevételével kell kijelölni.
d) A természetvédelmi rendeltetésű faállományok vágás-érettségi korát a fatermesztést szolgáló faállományokénál általában magasabban, úgy kell megállapítani, hogy még felújítást biztosító csíraképes magtermést adjanak.
e) A b) és c) pontban nem érintett erdők továbbra is elsődlegesen fatermesztési, ill. egyéb célokat szolgálnak. A termelési célú erdőkezelés során azonban a táj képét és a természeti állapotot legkevésbé zavaró módszereket, eljárásokat kell alkalmazni. A véghasználatra kerülő bükk és tölgy állományokat fokozatos felújító-vágással kell felújítani. Pótlásra is tölgy és bükk csemetét, ill. makkot kell használni. Egyéb állományok véghasználata esetén a termőhelyi adottságokat is figyelembe véve törekedni kell a bükk és tölgy, valamint egyéb őshonos fafajok alkalmazására. Az előbbieken kívül alkalmazható a lúc-, vörös-, és duglászfenyő is.
Egybefüggő végvágott terület a 10 ha-t csak kivételesen haladhatja meg. A véghasználatra besorolt erdőrészletek végvágásra kerülő részei, ha azok együttes területe a 10 ha-t meghaladja, nem érintkezhetnek. A végvágást a szomszédos erdőrészletekben csak akkor szabad folytatni, ha a korábban végvágott területen vagy erdőrészletben az újulat átlagos magassága az egy méter magasságot már elérte és sűrűsége a befejezett erdősítés feltételeinek megfelel.
f) A kirándulók által gyakran látogatott rétek szegélyén 30–40 m-es védősávot, források, víznyelők, barlangok bejárata körül az idős állományból legalább 0,5 ha-os faállományrészt fenn kell tartani.
g) Óvni kell a legelők, rétek fáit és az erdőszegélyek, nyiladékok mellett található nagyméretű vagy különleges alakú fákat.
h) A szigorúan védett területeken szükséges fakitermelést csak a tenyészeti időn kívül szabad végezni.
i) Az éves fakitermelési és az erdőművelési terveket a gazdálkodó szerv vezetője az illetékes MÉM állami erdőrendezőség és az OTvH hozzájárulásával hagyja jóvá.
7. Erdei melléktermékek termelése, gyógynövény-gyűjtés
a) A hagyományos boksa faszénégetés és a kisüzemi mészégetés megengedett.
b) A mészégetéshez szükséges kő csak a BNP Igazgatóság és a kezelőszerv által közösen kijelölt bányákból termelhető, illetve a kijelölt helyeken gyűjthető.
c) Szigorúan védett területen meszet égetni nem szabad.
d) Hófogósövény és nőtt-szerszámnyél csak a vágástervben szereplő erdőrészletekből termelhető.
e) Gyógynövény az OTvH engedélyével a kijelölt helyeken gyűjthető.
8. Legelők, rétek kezelése
a) A legelők és rétek – a szigorúan védett területen levők kivételével – művelési águknak megfelelően továbbra is korlátozás nélkül hasznosíthatók.
b) A szigorúan védett területen levő legelők és rétek a Kezelési Szabályzatban részletezett korlátozásokkal hasznosíthatók.
c) A Kezelési Szabályzatban fel kell sorolni azokat a réteket, amelyek kaszálásáról rendszeresen gondoskodni kell.
d) A területrendezési és fejlesztési tervben meghatározott rétek és legelők – a tulajdonos, kezelő egyetértésével – üdülési célra is felhasználhatók.
9. Állattenyésztés
A BNP területén a karsztvizek tisztasága és a természeti értékek védelme érdekében az állattenyésztési és állattartási előírásokat – különös tekintettel a csipkéskúti lipicai ménesre – a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az Országos Vízügyi Hivatallal, az Egészségügyi Minisztériummal, és az OTvH-val egyetértésben szabályozza.
10. Vadon élő növények és állatok védelme
a) A BNP vadon termő növényeit letépni, kiszedni, és más módon károsítani nem szabad. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 6., 7., 8., 9., 17. és 18. pontban szabályozott tevékenységre.
b) A BNP vadon élő állatvilágának – a vadászható vadfajok, valamint a halászható és horgászható halfajok kivételével – minden faja védett, azokat gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységükben zavarni nem szabad. Kivételt képez a kártékony, vagy túlszaporodott fajoknak a biológiai egyensúly érdekében szükséges szabályozása. Ezt a szabályozást az illetékes szervek az OTvH egyetértésével végezhetik.
c) A parlagi sas, vándor- és kerecsensólyom és az uhu fészkelőhelyei védelmére legalább 20 ha-os védett területet kell kijelölni, amelyre a szigorúan védett területre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
d) Az egyéb sas fajok, a kígyászölyv, vöröskánya, holló és fekete gólya fészkelőhelyén költési és fiókanevelési időben erdőgazdasági tevékenység (fakitermelés, szállítás, stb.) legalább 20 ha-on nem végezhető.
e) A c) és d) pontban meghatározott madár fészkelőhelyek védelmére a területeket, illetve e területek módosítását a BNP Igazgatóság a terület kezelőjének bevonásával határozza meg.
f) A c) és d) pontban foglalt fészkelő területekre költési időben belépni és ott tartózkodni csak a BNP Igazgatóság engedélyével szabad.
g) A madarak fészkelőhelyein fényképezéshez, filmezéshez, megfigyelések végzéséhez a BNP Igazgatóság engedélye szükséges.
h) A BNP területére tájidegen állat- és növényfajokat betelepíteni nem szabad. Ez alól felmentést az OTvH adhat.
11. Génkészletek védelme
A fás növények géntartalékait képező állományokat az Erdészeti Tudományos Intézet jelöli ki. E génkészletek fenntartásához szükséges természeti viszonyok megőrzésének módját és a faállományok kezelését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben írja elő.
12. A vadállomány kezelése
a) A vadállomány kezelését a természetvédelmi szempontok figyelembevételével készített, a biológiai egyensúly fenntartását szolgáló Vadgazdálkodási üzemterv szerint kell végezni. A Vadgazdálkodási üzemtervet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az OTvH-val egyetértésben hagyja jóvá.
b) A BNP területén a Vadgazdálkodási üzemtervben meghatározott vadkilövést, befogást el kell végezni.
c) A Vadgazdálkodási üzemterv keretében végezhető kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (mérgezés, csapdázás) nem szabad alkalmazni.
13. Halgazdálkodás
Az egészségügyi és vízügyi előírások betartásával a Bükk hegységben hagyományos pisztrángtenyésztést fenn kell tartani. Az állandó vízű patakok pisztrángtelepítését fokozni kívánatos.
14. Földtani értékek és vizek védelme
a) A BNP felszíni és felszín alatti földtani értékeit minden károsítástól, átalakítástól védeni kell.
b) Forrást foglalni, természetes vizek medrét, partvonalát megváltoztatni csak az OTvH hozzájárulásával szabad.
15. Földtani kutatás
a) A BNP-re kiható ill. a területén végzendő földtani kutatások megvalósítását a Központi Földtani Hivatal az OTvH-val egyetértésben szabályozza.
b) A Központi Földtani Hivatal a földtani kutatás révén megismert ásványi nyersanyagok népgazdasági hasznosítására készített tervjavaslatait az OTvH-val egyezteti.
16. Bányászat
a) A bányatelek nélküli kisüzemi kőbányákat a kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek és a bányaművelést engedélyező hatóságoknak az OTvH bevonásával felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell a BNP érdekeinek érvényesítéséről
b) Újabb bányatelek létesítése és újabb bánya nyitása az OTvH hozzájárulásával engedélyezhető.
c) Gondoskodni kell a felhagyott bányák tájjellegnek megfelelő rendezéséről.
17. Szántók, szőlők, gyümölcsösök kezelése
A BNP területén levő szántók, szőlők, gyümölcsösök továbbra is művelési águknak megfelelően hasznosíthatók.
18. Növényvédelmi vegyszerek alkalmazása
a) A kártékony élőszervezetek elleni védekezést úgy kell végezni, hogy az más vadon élő védett állat- és növényfajt ne veszélyeztessen.
A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben levő növényvédelmi előírások pontos betartásával kell végezni.
b) A BNP szigorúan védett területein vegyszert csak az OTvH hozzájárulásával szabad alkalmazni.
c) A BNP területén növényvédőszer-tárolóhely a BNP Igazgatósággal egyeztetett helyen létesíthető.
d) A BNP szigorúan védett területein szerves- és műtrágya nem alkalmazható.
19. Tájvédelem
a) Gondoskodni kell a BNP területén levő létesítmények, épületek, építmények, berendezések környezetének rendezéséről és állaguk megóvásáról.
b) A táj természetes jellegét zavaró vagy nem üzemeltetett létesítményeket meg kell szüntetni.
c) Fokozott figyelmet kell fordítani a vonalas létesítményekkel (távvezetékek, utak) kapcsolatos tájvédelemre.
Új távvezeték csak a szigorúan védett területeken kívül, a természeti értékek sérelme nélkül – a BNP területrendezési tervében meghatározott helyen – építhető.
Az újonnan épülő, illetve a meglevő kisfeszültségű villamos vezetékeket a BNP területrendezési és fejlesztési tervében meghatározott helyeken földkábelben kell vezetni. A meglevő kisfeszültségű vezetékek felújításakor a földkábelbe helyezés többletköltségeiről az OTvH költségvetésében kell gondoskodni.
d) Gondoskodni kell a talajerózió megakadályozásáról. Az arra szolgáló építményekhez lehetőleg helyi építőanyagokat kell felhasználni.
20. Tudományos kutatás, oktatás
a) A BNP területén zavartalan feltételeket kell biztosítani a természeti és kultúrtörténeti értékek kutatásához és feltárásához, valamint az oktatásban történő felhasználáshoz.
b) A kutatások, megfigyelések eredményeivel fejleszteni kell a BNP kezelésének és védelmének tudományos szakmai alapját.
c) A BNP területén végzendő tudományos kutatások, kísérletek egymás közötti, valamint a természet- és tájvédelemmel történő összehangolás érdekében a kutatni szándékozó intézményeknek távlati és éves kutatási tervet kell készíteni, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályaival és az OTvH-val egyeztetni kell.
d) A c) pontban foglaltakon kívül egyéb kutatás, kísérlet és gyűjtés végzéséhez a BNP Igazgatóság engedélye szükséges.
21. Látogatás, ismeretterjesztés, üdülés, sport
a) A BNP természeti és kulturális értékeinek, jellegzetes tájképi szépségének széles körű megismertetését, valamint a természetjárás, a természetben történő sportolás, felüdülés és látogatás feltételeinek megteremtését a természeti értékek megóvásának előtérbe helyezésével kell biztosítani. E célból részletes tervet kell készíteni, amelyet össze kell hangolni a regionális rendezési tervvel és egyéb tervekkel.
b) Meg kell határozni a nemzeti park szabadon látogatható, korlátozottan látogatható és látogatás elől elzárt területeit, valamint a látogatás részletes szabályait.
c) A földtani értékek oktatási, ismeretterjesztési, idegenforgalmi célú bemutatási lehetőségeit, hasznosítását az OTvH a Központi Földtani Hivatallal egyetértésben szabályozza.
d) A különböző szervek (intéző bizottságok, erdő- és fagazdaságok) részéről a látogatás és ismeretterjesztés érdekében eddig tett kezdeményezéseket fel kell karolni és a létesítményeket (Szabadtéri Erdei Múzeum stb.) annak a szervnek a kezelésében kell hagyni, amely azt létesítette és üzemelteti.
e) A látogatás zavaró hatásának kiküszöbölését és a védelem céljait szolgáló berendezéseket fokozatosan kell létrehozni és a korlátozottan látogatható területeket ezzel párhuzamosan kell megnyitni a látogatás számára.
f) A BNP területén a sátorozásra engedélyezett helyeket a területileg illetékes szakigazgatási szerv a BNP Igazgatóság, a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő és a terület tulajdonosa (kezelője) egyetértésével jelöli ki.
22. Egyéb előírások
a) A BNP területét és rendeltetését érintő rövid, közép és hosszúlejáratú terveket, működési szabályokat, erdőgazdasági üzemterveket, termelési és szervezési intézkedéseket, üzemeltetési előírásokat, engedélyeket felül kell vizsgálni és szükség esetén a BNP rendeltetésének megfelelő módosításokat azokon el kell végezni.
b) A BNP tanács (továbbiakban: Tanács) feladata a BNP természeti és történeti értékei feltárásának, oktatásának, fejlesztésének, védelmének, valamint tudományos ismeretterjesztési és idegenforgalmi hasznosításának elősegítése vélemény-nyilvánítással, valamint állásfoglalás a BNP-vel kapcsolatos azon kérdésekben, amelyekben a BNP Igazgatóság vagy az OTvH a Tanács véleményét kéri.
A Tanács ügyrendjét az OTvH elnöke hagyja jóvá. A Tanács működésével kapcsolatos kiadásokat a BNP Igazgatóság költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás