• Tartalom

17/1975. (VI. 14.) MT rendelet

17/1975. (VI. 14.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról

1975.07.01.

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) végrehajtására a következőket rendeli.

1. § A társadalombiztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed

a) az alkalmi fizikai munkát végző személyre,

b) az ösztöndíjas aspiránsra és az ösztöndíjas doktorjelöltre,

c) a gépjárművezetőképző munkaközösség tagjára,

d) a javító-nevelő munkát végző személyre.

2. § A biztosítás nem terjed ki a munkáltató házastársára (élettársára), továbbá

a) a magánháztartásban alkalomszerűen,

b) a vállalkozási jogviszonyban és

c) az eseti megbízás alapján

munkát végző személyre.

3. § A biztosítás, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn.

4. § A mezőgazdasági szövetkezetekbe tagként belépett személy biztosítása a munka megkezdésének, legkorábban a felvételi kérelem benyújtásának a napjától kezdődik. A felvételi kérelem elutasítása esetén a munkaviszonyban állók biztosítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1) A háztartási alkalmazottra a biztosítás abban az esetben terjed ki, ha munkaszerződés szerinti vagy tényleges munkaideje ugyanannál a munkáltatónál a heti huszonnégy órát eléri.

(2) A munkáltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásában dolgozó gyermekére, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére és házastársának az előbb említett rokonaira a biztosítás csak akkor terjed ki, ha munkaszerződés alapján végez munkát, és a rokkantsági nyugdíjhoz a munka felvételének időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt már megszerezte. Az utóbbi feltételtől a társadalombiztosítási bizottság indokolt esetben eltekinthet.

6. § A bedolgozónál a biztosítás a munkába lépés napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyekre keresete a havi 250, illetőleg a napi 10 forintot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken munkát igazoltan nem végez.

7. § (1) Megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek azt kell tekinteni, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes havi munkaidőnek a felét eléri; ha a munkaidő nem állapítható meg, keresete eléri az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított havi munkabér alsó határának a felét.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem terjed ki a biztosítás arra, akinek ugyanannál a munkáltatónál a havi keresete az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított munkabér felső határát meghaladja.

(3) A megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzőre a biztosítás csak arra az időre terjed ki, amely alatt az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek megfelel.

8. § Az alkalmi fizikai munkát végző személy, továbbá a természetes személy gazdaságában foglalkoztatott dolgozó (a továbbiakban: gazdasági dolgozó) biztosítása a munkavégzés napjain, valamint azokon a napokon áll fenn, amelyeken e nélkül is díjazásban részesül. Ha az említett személy egymást követő hat munkanapon át munkát végez, a közbeeső vagy a közvetlenül követő heti pihenőnapot, munkaszüneti napot is biztosításban töltött időként kell számításba venni.

9. § (1) Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben betegségi és anyasági ellátást, valamint családi pótlékot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága (a továbbiakban: Társadalombiztosítási Főigazgatóság) engedélyezhet.

(2) Nyugellátás és baleseti nyugellátás kivételes esetben történő engedélyezésére külön rendelkezések az irányadók.

10. § (1) A T.-nek és az R.-nek a betegségi és anyasági ellátásra, s a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjaira és családtagjaikra. A hivatásos, illetőleg a továbbszolgáló állományban töltött időt – ideértve a leszerelési segéllyel ellátás idejét is – biztosításban töltött időnek kell tekinteni.

(2) A fegyveres szolgálat sajátosságaiból adódó eltéréseket az illetékes miniszter a SZOT-tal egyetértésben állapítja meg.

11. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy társadalombiztosítási ellátására – a kiküldetés tartamára tekintet nélkül – a tartós külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a kiküldött belföldön nem áll munkaviszonyban, és a nemzetközi szervtől részesül díjazásban.

12. § A betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időnek kell tekinteni, ha a biztosítás a katonai szolgálatra bevonulást megelőző tizenöt napon belül vagy a katonai szolgálat alatt szűnt meg.

13. § (1) Betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából hozzátartozó a biztosított

a) felesége,

b) gyermeke, mostohagyermeke, unokája, testvére, mostohatestvére a tizenhatodik életévének a betöltéséig, illetőleg ha oktatási intézmény – ideértve a hittudományi főiskolát (akadémiát, teológiát) is – nappali tagozatán tanul, a huszonötödik életévének a betöltéséig,

c) hatvanadik életévét betöltött férje, szülője, mostohaszülője, nagyszülője.

(2) Hozzátartozónak kell tekinteni a biztosítottal közös háztartásban élő

a) azt a nőt, aki a biztosított élettársa,

b) nevelt gyermeket, ideértve a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet által nevelőszülőhöz kihelyezett gyermeket is, ha az (1) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek megfelel,

c) azt a nőt, aki a biztosított háztartását vezeti,

d) hatvanadik életévét betöltött személyt.

(3) Korára tekintet nélkül hozzátartozó

a) a gyermek, a mostohagyermek, a nevelt gyermek, az unoka, a testvér, a mostohatestvér,

b) a biztosított férje, szülője, mostohaszülője, nagyszülője,

c) a biztosítottal közös háztartásban élő személy,

ha betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt az illetékes orvos igazolása szerint munkaképességét kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota egy éve tart, vagy előreláthatóan egy évig fennáll.

(4) Betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából hozzátartozó az elvált házastárs is, ha a biztosítottól tartásdíjban részesül, vagy eltartására a biztosítottat jogerős bírói ítélet (bírósági egyezség) kötelezi.

(5) Nem tekinthető eltartott hozzátartozónak az,

a) akinek a havi keresete, jövedelme – ide nem értve az eseti segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat – az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [R. 71. §-ának (1) bek.] meghaladja,

b) akit a biztosított tartási (életjáradéki, öröklési) szerződés alapján tart el.

14. § Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot, ezek időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

15. § Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, és az ezt követő tizenöt napon belül, még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik, táppénzre 180 napi megszakítás nélküli biztosítási idő hiányában is jogosult.

16. § (1) Keresőképtelen az is,

a) aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol,

b) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

(2) Vörhenybeteg gyermek ápolása címén táppénz esetenként legfeljebb huszonkét napon át jár.

17. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) Ha a biztosított a keresőképtelenség megállapításának a napján a munkakörére irányadó munkarend szerinti idejének legalább a felét munkában töltötte, az ezt követő napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni.

(3) Ha a biztosított a katonai szolgálat, ideértve a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos, valamint továbbszolgáló állományú tagjainak a szolgálati idejét is, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség első napjának a katonai szolgálat, illetőleg a segély folyósításának a megszűnését követő napot kell tekinteni.

18. § (1) A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időként kell figyelembe venni.

(2) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs.

19. § (1) Ha a biztosított betegség – ide nem értve a gümőkóros megbetegedést – terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított gümőkóros megbetegedés miatt részesült táppénzben.

(2) Gümőkóros megbetegedés esetén azt az időt kell előzményként figyelembe venni, amely alatt a biztosított e megbetegedését megelőző két éven belül gümőkór miatt részesült táppénzben.

20. § Az egy évesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült.

21. § Az egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet.

22. § (1) Nem jár táppénz

a) a heti pihenőnapra,

b) a fizetés nélküli szabadság idejére,

c) a katonai szolgálat idejére,

d) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére,

e) a keresőképtelenség első tizenkét napjára annak, akinek a keresetét a várható termés előre meghatározott részében (hányadában) állapították meg,

f) a részegség miatt vagy az abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára,

g) a letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés tartamára.

(2) Ha a biztosított a heti munkaidőt rendszeresen hat napnál kevesebb munkanap alatt dolgozza le, nem jár táppénz a hétnek arra a napjára, amely napon a reá irányadó munkarend szerint egyébként sem dolgozna.

(3) A munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett alkoholistának az intézeti gyógykezelés időtartamára táppénz nem jár. Ha a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabályok szerint illeti meg.

23. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag keresőképtelensége esetén tagsága alapján táppénz helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint betegségi segélyre jogosult.

24. § A táppénzt meg lehet vonni attól, aki

a) gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget,

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg,

c) beteg gyermekének az ápolása címén kap táppénzt, és a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el.

25. § (1) A táppénz összegének a megállapításánál keresetként azokat a pénzbeni és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak

a) nyugdíjjárulékot kell fizetni, ide nem értve a hűségjutalmat,

b) nyugdíjjárulék helyett jövedelemadót kell fizetni (másodállásból stb. származó kereset).

(2) Az ösztöndíjas szakmunkástanulónál az ösztöndíjat kell keresetként figyelembe venni.

(3) Nem lehet keresetként figyelembe venni azokat a juttatásokat, amelyek a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak a tagság alapján járnak.

26. § Annak, aki a szakmunkásvizsga letételének a napján keresőképtelen, táppénzét e naptól legalább havi 1700 forint alapulvételével kell megállapítani. Legalább havi 1700 forint alapulvételével kell megállapítani a táppénzét annak is, aki a szakmunkásvizsga letételét követő kilencven napon belül válik keresőképtelenné.

27. § (1) Az év végi részesedés után táppénz a megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincegyedik napjától jár.

(2) Jutalom után táppénz akkor jár, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül harminc napnál hosszabb ideig tart. Ebben az esetben a táppénz a jutalom után a keresőképtelenség első napjától jár.

28. § (1) A kereset napi átlagának a megállapításánál – az év végi részesedés és a jutalom kivételével – azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző három naptári (bérfizetési) hónapra (a továbbiakban: irányadó időszak) járt. Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs keresete, a napi átlagot a keresőképtelenség hónapjára a keresőképtelenség első napjáig járó kereset alapján kell megállapítani.

(2) Ha a keresőképtelenség időtartama tizenöt napnál nem hosszabb, és a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott idő alatt munkahelyet változtatott, a kereset napi átlagának a megállapításánál az utolsó munkáltatónál elért keresetét kell figyelembe venni.

(3) Az év végi részesedés és a jutalom napi átlagának a megállapításánál a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben kapott év végi részesedést, illetőleg jutalmat kell figyelembe venni.

29. § Ha a biztosított keresőképtelenségének a megszűnése után huszonnyolc napon belül újból keresőképtelenné válik, táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. Az év végi részesedés és a jutalom után azonban a táppénzre jogosultságot és a táppénz összegét külön kell megállapítani. A korábbi táppénz alapját képező átlagkereset nem vehető figyelembe, ha azt az R. 28. §-ának (2) bekezdése szerint állapították meg.

30. § (1) A táppénz összegét legfeljebb napi 400 forint, jutalékos szervezőnél, ha a kereset több mint ötven százaléka jutalékból származik, legfeljebb napi 200 forint alapulvételével lehet megállapítani.

(2) Ha a biztosított a keresőképtelenségét megelőzően utoljára bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 100 forint alapulvételével lehet megállapítani.

(3) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egyes jogviszonyokban elért keresetet az (1)–(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egybe kell számítani. Ha az egyes jogviszonyokban a határösszeg eltérő, a kedvezőbbet kell a táppénz megállapításánál figyelembe venni.

31. § (1) Ha a biztosítás megszakítás nélkül két év óta fennáll, a táppénz a napi átlagkereset hetvenöt, egyéb esetben hatvanöt százaléka.

(2) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs. Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint a bedolgozói jogviszonyban töltött az az idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn.

(3) A megszakítás nélküli biztosítás tartamára tekintet nélkül hatvanöt százalékos táppénzre jogosult

a) a természetes személy és a közkereseti társaság alkalmazásában álló biztosított,

b) az, aki biztosítása megszűnését követően vált keresőképtelenné,

c) a javító-nevelő munkára ítélt személy, a javító-nevelő munka tartama alatt.

32. § (1) A gazdasági dolgozó, továbbá a háztartási alkalmazott táppénzének a napi összege 42 forint. A táppénz kétharmada jár a háztartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja.

(2) Annak, aki gazdasági dolgozóként, illetőleg háztartási alkalmazottként mellékfoglalkozásban áll, e mellékfoglalkozása alapján az (1) bekezdésben meghatározott táppénz fele összege jár, ha főfoglalkozása alapján is jogosult táppénzre.

33. § A kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból elbocsátás napját, a táppénz ötven százaléka, eltartott hozzátartozó (R. 13. §-a) esetén nyolcvan százaléka jár.

34. § A gümőkór miatt szükséges kórházi ápolás idejére járó ötven százalékos mértékű táppénzt anyagi támogatásként napi 10 forinttal, legfeljebb napi 50 forintra, a nyolcvan százalékos mértékű táppénzt pedig napi 15 forinttal, legfeljebb napi 100 forintra kell kiegészíteni.

35. § Arra, aki saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál csak azokat a munkanapokat és munkaszüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított nyugdíjazását követően munkabérben (munkadíjban), táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült,

b) a táppénz összegének a megállapításánál csak a nyugdíjazást követően kapott munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni,

c) a nyugdíjas táppénzre a biztosítás fennállása alatt is csak akkor jogosult, ha az a) pontban megjelölt időtartam utolsó napját követő tizenöt napon belül válik keresőképtelenné.

36. § A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi, illetőleg 270 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,

b) az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,

c) azt az időt, amelyre a szülést megelőzően a X. fejezet rendelkezései szerint társadalombiztosítási járulékot vagy betegségi járulékot kellett fizetni,

d) a T. hatálybalépése előtt betegségi biztosításban vagy az önkéntes betegségi biztosításban töltött időt.

37. § Azokra a napokra, amelyekre táppénz nem jár (R. 22. §-a), terhességi-gyermekágyi segély sem jár.

38. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag szülése esetén tagsága alapján terhességi-gyermekágyi segély helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint szülési segélyre jogosult.

39. § (1) A gazdasági dolgozó, valamint a háztartási alkalmazott terhességi-gyermekágyi segélyének az összege, ha előzetes 270 napi biztosítási ideje van, napi 65 forint, ha előzetes 180 napi biztosítási ideje van, napi 42 forint. A terhességi-gyermekágyi segély kétharmada jár a háztartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja.

(2) Annak, aki gazdasági dolgozóként, illetőleg háztartási alkalmazottként mellékfoglalkozásban áll, e mellékfoglalkozása alapján az (1) bekezdésben meghatározott terhességi-gyermekágyi segély fele összege jár, ha főfoglalkozása alapján is jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre.

40. § A kórházi ápolás idejére a terhességi-gyermekágyi segély nyolcvan százaléka jár.

41. § A jogosult a gyermekgondozási segély igénybevétele céljából a terhességi-gyermekágyi segélyről lemondhat.

42. § (1) Az anyasági segély összege gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett, és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Egyéb esetekben a segély összege gyermekenként 1000 forint.

(2) Külföldön történő szülés esetén gyermekenként 2500 forint anyasági segély jár akkor is, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt.

43. § Az anyasági segélyre nem jogosult szülő nőnek – kérelmére –, ha terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, a lakhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének, megyei városban a kerületi hivatalnak, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének a javaslatára az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az R. 42. §-ában meghatározott összegű anyasági segélyt folyósít.

44. § Temetési segély külföldön történt elhalálozás esetén is jár.

45. § A temetési segély összege a biztosított halála esetén 800 forint, tíz évesnél idősebb hozzátartozó halála esetén 600 forint, ennél fiatalabb hozzátartozó halála esetén 400 forint.

46. § Tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos

a) az a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt állandó felügyeletre szorul,

b) az a tizenhat évesnél idősebb gyermek, aki tizenhatodik – továbbtanulás esetén tizenkilencedik – életévének a betöltése előtti időtől kétharmad részben csökkent munkaképességű,

és ez az állapota már egy éve tart, vagy előreláthatóan egy évig fennáll.

47. § Nem jár családi pótlék

a) a térítés nélkül a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, szociális intézetben, továbbá javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben levő gyermek után,

b) a gyermek eltartására kötelezettnek az után a gyermek után, akit állami gondozásba vettek.

48. § (1) A családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál figyelembe kell venni a biztosított

a) háztartásában levő gyermeket, ideértve az árvaellátásban részesülő, valamint a harmadéves szakmunkástanuló gyermeket is,

b) háztartásán kívül elhelyezett vérszerinti és örökbefogadott gyermekét,

c) mostohagyermekét, testvérét és unokáját, ha háztartásából helyezték el szakmunkás tanulóotthonba, vagy térítés nélkül intézetbe (R. 47. §-ának a) pontja), nevelőotthonba, csecsemő-, vagy gyermekotthonba.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál nem lehet figyelembe venni a biztosítottnak azt a vérszerinti gyermekét, akit örökbe fogadtak, kivéve, ha a biztosított házastársa az örökbefogadó.

49. § A szükséges idő hiányában családi pótlékra nem jogosult különélő szülő részére a közös gyermek után a másik szülő jogán akkor jár családi pótlék, ha az rendelkezik a jogosultsághoz szükséges idővel, az a szülő pedig, akinek a háztartásában a gyermek él, a jogosultság egyéb feltételeivel.

50. § (1) Ha a gyermek olyan személy háztartásában él, aki családi pótlékra a szükséges idő hiányában nem jogosult, e gyermek után részére a családi pótlékot a szülő jogán, ha a szülők nem élnek, annak a jogán kell megállapítani, akitől a gyermek a családi pótlékra nem jogosult személy háztartásába került.

(2) Az (1) bekezdés alapján akkor jár a családi pótlék, ha a szülő, illetőleg az a személy, akitől a gyermek a családi pótlékra nem jogosult háztartásába került, rendelkezik a jogosultsághoz szükséges idővel, az a személy pedig, akinek a háztartásában a gyermek él, a jogosultság egyéb feltételeivel.

51. § A munkaviszonyban álló dolgozó és az ipari szövetkezeti tag részére engedélyezett megszakítatlan fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát a huszonegy napi biztosítási idő megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Azt a fizetés nélküli szabadságot azonban, amelynek az engedélyezését jogszabály kötelezővé teszi, figyelembe kell venni.

52. § (1) Az a munkaviszonyban álló biztosított, akinek a munkaidejét megállapítani nem lehet, valamint a bedolgozó huszonegy napi biztosításban töltött idő esetén is csak arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyre járó keresete az 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot eléri. Biztosítással járó több jogviszony esetén a kereseteket egybe kell számítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett biztosítottnak arra a hónapra, amelyben azért nem volt keresete, mert igazoltan nem végzett munkát, a családi pótlék akkor jár, ha a munkában nem töltött idő kezdetének a hónapjában vagy a megelőző hónapban a családi pótlékra jogot adó időt megszerezte.

53. § A gépjárművezetőképző munkaközösség tagjára a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

54. § Teljes naptári évre jogosult családi pótlékra – a T. 32. §-ában előírt feltétel fennállása esetén – az a mezőgazdasági szövetkezeti tag, aki az előző naptári évben 120, nő 80 munkanapot teljesített. Aki kevesebb munkanapot teljesített, a naptári év első napjától annyi hónapra jogosult családi pótlékra, ahányszor tíz, nő hét munkanapot teljesített az előző naptári évben.

55. § (1) A mezőgazdasági szövetkezetbe belépő tag a belépést követő hat hónapon át a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül jogosult családi pótlékra.

(2) A hat hónap lejárta után a tag a következő hat hónapon belül annyi hónapra jogosult családi pótlékra, ahányszor tíz, nő hét munkanapot teljesített az előző hat hónapban.

(3) A (2) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni mindaddig, amíg a szövetkezeti tagsági viszony egy teljes naptári éven át nem állott fenn.

(4) A családi pótlékra jogosultságot a (2)–(3) bekezdésben említett időtartam alatt is az R. 54. §-a rendelkezéseinek az alkalmazásával kell megállapítani, ha az a tagra kedvezőbb.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezését a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjára akkor lehet alkalmazni, ha nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

56. § (1) A biztosítás megszűnését követő azt az időt, amely alatt a volt biztosított

a) gyermekgondozási segélyben részesül,

b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül,

c) keresőképtelen, de táppénzre az előírt biztosítási idő hiányában nem jogosult,

d) mezőgazdasági szövetkezettől betegségi vagy szülési segélyben részesül,

e) katonai szolgálatot teljesít,

a családi pótlékra jogosultság szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha a megszűnt biztosítás az említett idő alatt fennállana.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett időt addig az időpontig lehet figyelembe venni, ameddig folyamatos biztosítás esetén – az előzmények beszámításával – táppénz járna.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a katonai szolgálatot akkor lehet figyelembe venni, ha a bevonult a bevonulás hónapjában vagy a megelőző hónapban a családi pótlékra jogot adó időt megszerezte.

57. § (1) A családi pótlék a jogosult halálát követő hat hónapra jár annak, akinek a háztartásában van a meghaltnak a gyermeke. E rendelkezés alkalmazásánál azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki után az elhaltnak a halála hónapjára, vagy a megelőző hónapra már járt a családi pótlék. Az utószülött gyermeket a születés hónapjának első napjától úgy kell tekinteni, mintha az a biztosított elhalálozása előtt született volna.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alapján a családi pótlék akkor is jár, ha a gyermeket a meghalt biztosított után árvaellátás illeti meg.

(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a családi pótlék az elhalt személy jogán a halálát megelőzően más személy részére járt.

58. § (1) A családi pótlékra jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt összes feltétel bekövetkezett.

(2) Arra a hónapra, amelyben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén, még jár a családi pótlék. Ha ugyanebben a hónapban e gyermek után más személy jogosulttá válik családi pótlékra, részére a családi pótlék a jogosultság beálltát követő hónap első napjától jár.

(3) Arra a hónapra, amelyben a jogosult egyedülállóvá válik, vagy egyedülállósága megszűnik, a családi pótlék az egyedülállókra vonatkozó rendelkezések szerint jár. Ezt a rendelkezést az egyedülállóvá válás hónapjára nem lehet alkalmazni akkor, ha erre a hónapra a gyermek után más személy részesült családi pótlékban.

59. § (1) A családi pótlék összege

a) egy gyermek után havi 300 forint,

b) két gyermek után összesen havi 600 forint,

egyedülállónak összesen havi 640 forint,

c) három és több gyermek után gyermekenként havi 320 forint,

(2) Havi 320 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, valamint a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után.

(3) Ha a két gyermek közül az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 640 forint családi pótlék jár.

60. § (1) A családi pótlékot az erre jogosító összes gyermek (R. 48. §) figyelembevételével kell kiszámítani, és az így kiszámított összegnek azokra a gyermekekre eső arányos részében megállapítani, illetőleg folyósítani, akik után családi pótlék jár.

(2) A családi pótlék ugyanazon gyermek után egyszeresen jár.

61. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő részére a családi pótlék arra az időre jár, amelyre a munkáltató a munkajogi szabályok szerint saját terhére családi pótlékot nem fizet.

(2) Érvényes útlevéllel magánszemélyként átmenetileg külföldön tartózkodó jogosult részére a családi pótlék arra a hónapra még jár, amelyben a külföldi tartózkodás időtartama a harmincadik napot eléri. Az ezt követő időre a családi pótlék folyósítását az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), illetőleg a Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztályának a vezetője engedélyezheti. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a gyermek tartózkodik külföldön.

62. § Saját jogú nyugellátás a növelt összegű öregségi járadék és a növelt összegű munkaképtelenségi járadék, hozzátartozói nyugellátás a növelt összegű özvegyi járadék is.

63. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagként eltöltött időt a korkedvezményre jogosultság szempontjából abban az esetben is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A külföldön eltöltött időnek csak azt a tartalmát lehet számításba venni, amelynek során az igénylő bányában föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben.

(3) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

64. § A Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője – a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben – engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki.

65. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében megjelölt járművezetői munkakörben eltöltött idő akkor számít korkedvezményre jogosító időnek, ha a járművezető legalább tíz éven át – ebből megszakítás nélkül legalább öt évet közvetlenül a nyugdíj megállapítása előtt, illetőleg az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzéséig – a Budapesti Közlekedési Vállalatnál vagy jogelődjénél ebben a munkakörben dolgozott.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén korkedvezményre jogosító időként kell figyelembe venni a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (jogelődjénél) járművezetői munkakörben töltött időn kívül az egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen, valamint bármely más munkáltatónál járművezetői (autóbusz-, villamos-, gépkocsivezető) munkakörben eltöltött időket is.

66. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorolt munkakörben töltött azt a naptári évet lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapításánál a légügyi hatóság külön megbízása alapján végzett repülési órák számát is figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a ténylegesen repüléssel töltött órák számát

a) a berepüléseket, hatósági műszaki ellenőrző repüléseket, repüléstechnikai vizsgáztatásokat végző dolgozónál, a helikopter személyzeténél, valamint a vitorlázó repülőnél négyszeresen,

b) az a) pontban nem említett különleges (mezőgazdasági, erdővédelmi, egészségügyi, vízügyi stb.) repülési feladatokat ellátó dolgozónál, valamint a légitaxi személyzeténél kétszeresen

kell figyelembe venni.

(3) Ejtőernyősnél – az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – korkedvezményre jogosító időnek azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben légijárműből legalább ötven ugrást hajtott végre, vagy pedig ejtőernyős ugrással, illetve ejtőernyősök ugrásának az előkészítésével kapcsolatos repülési óraszáma legalább huszonöt.

(4) A táppénzes állományban töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjaira átlagosan esik.

(5) A repülési (ejtőernyős) szakképzés idejét – tényleges tartamára tekintet nélkül – öt évi korkedvezményre jogosító időként kell figyelembe venni.

67. § A fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt polgári repülési munkakörnek megfelelő beosztásban hivatásos állományban eltöltött időt a hivatásos állományúak szolgálati idejének a számítására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

68. § (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél

a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,

b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt,

ha a hivatásos szolgálat 1954. szeptember 30-a után nem jogvesztéssel szűnt meg.

(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres erők és a fegyveres testületek továbbszolgáló állományában 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek továbbszolgáló állományában 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban töltött időt (R. 138. §-a) abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben dolgozott. Különösen indokolt esetben e harminc naptól a társadalombiztosítási bizottság eltekinthet.

69. § Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj csak abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

70. § (1) Az öregségi nyugdíjnak a T. 43. §-a (1) bekezdése szerint járó összegét a havi átlagkereset fél százalékával kell növelni minden olyan év után, amelyre az igénylő nyomdász segélyező egyesület vagy nyugdíjpénztár tagjaként 1946. augusztus 1-e és 1951. december 31-e közötti időben járulékot fizetett. Az öregségi nyugdíj így növelt összege sem haladhatja meg az átlagkereset hetvenöt százalékát.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél 1946. augusztus 1-e és 1951. december 31-e között fennállott tagsági időnek arra a tartamára is, amely alatt a tag egyidejűleg munkaviszonyban állott.

71. § (1) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 910 forint.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az öregségi nyugdíj legkisebb összege

a) havi 810 forint, ha az igénylő az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg,

b) havi 860 forint, ha az igénylő az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosként, magánkereskedőként vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, illetőleg művészeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg.

(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

72. § (1) Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék (a továbbiakban: ösztönző nyugdíjpótlék) jár annak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után – a nyugdíj megállapítása nélkül – munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött.

(2) A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál a szolgálati időnek azt a tartamát kell figyelembe venni, amely alatt az igénylő

a) munkaideje a munkakörére megállapított törvényes (teljes) munkaidőt elérte, és

b) munkabért (munkadíjat) kapott.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapot – naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot – kell figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkavégzéssel tizenhárom, nő nyolc munkanapot szerzett. Ha az igénylő mezőgazdasági szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság fennállott.

(4) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából a bedolgozóként, továbbá 1976. január 1-ét megelőzően mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban vagy tagként munkában töltött időt figyelembe venni nem lehet.

73. § (1) Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörben munkában töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1972. január 1-ét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy százaléka.

(2) A munkában töltött idő egy vagy több évet meghaladó, de 365 napot el nem érő tartamára (töredékidőre) az ösztönző nyugdíjpótléknak a töredékidővel arányos része jár. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a harminc napnál rövidebb időre.

(3) A különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idők egybeszámításának a részletes szabályait, valamint az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító fizikai munkaköröket a SZOT – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – állapítja meg.

74. § (1) Az öregségi nyugdíj megállapítása után munkában töltött idő alapján – az R. 72. és 73. §-a megfelelő alkalmazásával – ösztönző nyugdíjpótlék jár annak a nyugdíjasnak, akinek a nyugdíját kérelmére vagy a foglalkoztatási keret kimerítése után szüneteltetik. A nyugdíj szüneteltetése iránti kérelmet az év január 8-ig, későbbi munkába lépés esetén a munkába lépést követő nyolc napon belül kell a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtani.

(2) A nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló 45/1970. (XI. 4.) számú kormányrendelet 6. §-ától eltérően a szüneteltetett öregségi nyugdíjat annyiszor két százalékkal kisebb mértékben kell felemelni, ahány évre a nyugdíjast az (1) bekezdés rendelkezése szerint ösztönző nyugdíjpótlék illeti meg.

75. § Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj összege, ha a hét százalékos mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő legalább egy év, a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kilencvenöt százalékánál, egyéb esetben pedig kilencven százalékánál több nem lehet. Kivételesen indokolt esetben lehetővé kell tenni azt, hogy a nem fizikai munkakörben történő továbbdolgozás esetén is a nyugdíj felső határa elérhesse a kilencvenöt százalékot.

76. § (1) A T. 44. §-a (1)–(2) bekezdésében említett öt naptári év közül azt a három naptári évet lehet figyelembe venni, amelyben

a) az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és összesen legalább 730 naptári napra keresete volt, illetőleg

b) a mezőgazdasági szövetkezeti tag naptári évenként legalább 150, nő 100 munkanapot teljesített.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában, vagy ha előnyösebb, az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért kereset havi átlaga alapján kell kiszámítani.

(3) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, és az igénylőnek a (2) bekezdésben megjelölt idő alatt nincs 730 napi keresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak legalább 300, nőnek 200 munkanapja, vagy a keresetre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a munkáltatójánál az utolsó munkakörének megfelelő munkakörben a nyugdíj megállapítását megelőző hónapban foglalkoztatottak átlagos keresetét kell figyelembe venni.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkakör figyelembevétele – az igénylő előző foglalkozásaira tekintettel – nem megnyugtató, a társadalombiztosítási bizottság a nyugdíj összegét a korábban betöltött és az igénylőre jellemző munkakörben a nyugdíjazását megelőző hónapban annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál) foglalkoztatottak átlagos keresetének az alapulvételével is megállapíthatja, amelynél a reá jellemző munkakörben utoljára dolgozott.

77. § Az öregségi nyugdíj összegét az R. 76. §-a (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával – kérelemre – az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett.

78. § (1) Az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal (ipari szövetkezeti tagsággal) egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták.

(2) A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet.

(3) Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset nagyobb.

79. § Ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött munkakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg, és az ebből származó keresete havi 1800 forintnál kevesebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 1800 forintra egészíti ki.

80. § (1) A havi átlagkereset megállapításánál keresetként minden olyan pénzbeni és természetbeni juttatást számításba kell venni, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget kell keresetként számításba venni.

(2) A gazdasági dolgozóként és a háztartási alkalmazottként eltöltött időre havi 1700 forint keresetet kell figyelembe venni.

(3) Bedolgozói keresetként naptári negyedévenként legfeljebb annyi vehető figyelembe, amennyi a bedolgozót azonos vagy hasonló munkakörben a törvényes munkaidő alatt végzett munka fejében a munkaviszonyban, illetőleg ipari szövetkezeti tagként közös műhelyben foglalkoztatott biztosítottakra irányadó munkabérszabályok szerint megillette volna.

(4) Keresetnek számít az átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel azonos időre járó baleseti járadék is. Arra az időre, amelyre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni.

81. § (1) Az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkereset 10 000 forintnál több nem lehet.

(2) Az 1968. július 1-ét megelőző arra az időre, amely alatt az igénylő – a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe átirányított (áthelyezett) szakembert kivéve – mezőgazdasági szövetkezetnél állott munkaviszonyban, legfeljebb havi 5000 forint átlagkeresetet lehet figyelembe venni.

82. § (1) A bányászatban föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben, és a korábbi munkakörben elért átlagkereset összege nagyobb. Ezeket a rendelkezéseket akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe.

(2) Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott.

83. § (1) A polgári repülésnél korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő alapján a jogosult kérelmére az öregségi nyugdíjat

a) annak a keresetnek az alapulvételével kell – az R. 76. §-a (1)–(2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával – megállapítani, amelyet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben utoljára elért, ha ebben a munkakörben legalább tíz évet dolgozott, vagy

b) annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a korkedvezményre jogosító munkakörével azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál), ahol az igénylő utoljára korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő az öregségi nyugdíj megállapításáig tizenöt évet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a nyugdíjazást megelőzően azonban utoljára egy éven át már nem ilyen munkakört töltött be.

84. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

(2) Az, aki a megrokkanásakor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévenként kell számításba venni.

85. § Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

86. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén:

Szolgálati idő
év

A havi átlagkereset
százaléka

 

 

2-nél kevesebb

51,0

2

51,5

3

52,0

4

52,5

5

53,0

6

53,5

7

54,0

8

54,5

9

55,0

10

55,5

11

56,0

12

56,5

13

57,0

14

57,5

15

58,0

16

58,5

17

59,0

18

59,5

19

60,0

20

60,5

21

61,0

22

61,5

23

62,0

24

62,5

25

63,0

(2) A rokkantsági nyugdíj mértékének a megállapításánál a ténylegesen megszerzett és nem az R. 84. §-ának (3) bekezdése szerint számított szolgálati időt kell alapul venni.

87. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén:

Szolgálati idő
év

A havi átlagkereset százaléka

35-39

40-44

45-49

50-54

55-59

60-64

éves életkorban bekövetkezett
megrokkanás esetén

 

 

 

 

 

 

 

10

54,0

51,0

46,5

42,0

37,5

33,0

11

56,0

53,0

48,5

44,0

39,5

35,0

12

56,5

55,0

50,5

46,0

41,5

37,0

13

57,0

57,0

52,5

48,0

43,5

39,0

14

57,5

57,5

54,5

50,0

45,5

41,0

15

58,0

58,0

56,5

52,0

47,5

43,0

16

58,5

58,5

58,5

54,0

49,5

45,0

17

59,0

59,0

59,0

56,0

51,5

47,0

18

59,5

59,5

59,5

58,0

53,5

49,0

19

60,0

60,0

60,0

60,0

55,5

51,0

20

60,5

60,5

60,5

60,5

57,5

53,0

21

61,0

61,0

61,0

61,0

59,5

55,0

22

61,5

61,5

61,5

61,5

61,5

57,0

23

62,0

62,0

62,0

62,0

62,0

59,0

24

62,5

62,5

62,5

62,5

62,5

61,0

25

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

88. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolc évi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján:

Szolgálati idő
év

A havi átlagkereset százaléka

35-39

40-44

45-49

50-54

55-59

60-64

éves életkorban bekövetkezett
megrokkanás esetén

 

 

 

 

 

 

 

8

54,5

51,5

47,0

42,5

38,0

33,5

9

55,0

53,5

49,0

44,5

40,0

35,5

10

55,5

55,5

51,0

46,5

42,0

37,5

11

56,0

56,0

53,0

48,5

44,0

39,5

12

56,5

56,5

55,0

50,5

46,0

41,5

13

57,0

57,0

57,0

52,5

48,0

43,5

14

57,5

57,5

57,5

54,5

50,0

45,5

15

58,0

58,0

58,0

56,5

52,0

47,5

16

58,5

58,5

58,5

58,5

54,0

49,5

17

59,0

59,0

59,0

59,0

56,0

51,5

18

59,5

59,5

59,5

59,5

58,0

53,5

19

60,0

60,0

60,0

60,0

60,0

55,5

20

60,5

60,5

60,5

60,5

60,5

57,5

21

61,0

61,0

61,0

61,0

61,0

59,5

22

61,5

61,5

61,5

61,5

61,5

61,5

23

62,0

62,0

62,0

62,0

62,0

62,0

24

62,5

62,5

62,5

62,5

62,5

62,5

25

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

89. § (1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének a betöltése után rokkant meg, és az R. 84. §-ának (2) bekezdése szerint jogosult a rokkantsági nyugdíjra, ennek az összegét tíz évi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolc évi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(2) Ha az igénylő a harmincötödik életévének a betöltése után rokkant meg, és az R. 84. §-ának (3) bekezdése szerint jogosult a rokkantsági nyugdíjra, ennek az összegét tíz évi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

90. § A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban annyi, mint az öregségi nyugdíj mértéke [T. 43. §-ának (1) bek.].

91. § Az R. 70. §-ának a rendelkezéseit a rokkantsági nyugdíj megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

92. § A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

93. § (1) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 910 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 940 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 970 forint.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 810 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 840 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 870 forint,

ha az igénylő a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg.

(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 860 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 890 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 920 forint,

ha az igénylő a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosként, magánkereskedőként vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, illetőleg művészeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg.

(4) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

94. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál a szakmunkástanulóként eltöltött időre havi 1700 forintot kell számításba venni.

95. § Az R. 83. §-a (1) bekezdésének b) pontja arra is alkalmazható, aki a polgári repülésnél szolgálati idejének a fele részében dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben.

96. § A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után – ide nem értve a korkedvezményes életkort – csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani.

97. § Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a T. 53. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntetni nem lehet.

98. § A rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét módosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba került. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor – ide nem értve a korkedvezményes életkort – betöltése után a jogosult csak a III. rokkantsági csoport szerint kaphat rokkantsági nyugdíjat.

99. § (1) Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményes életkort – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását, ha nyugdíját

a) azért szüntették meg, mert az orvosi bizottság véleménye szerint nem rokkant, vagy

b) keresete miatt szüntették meg, és rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminchat havi keresete van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a nyugdíj újbóli megállapításánál szolgálati időként a korábbi rokkantsági nyugdíjnál már figyelembe vett és az ezt követően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó harminchat havi keresetet kell alapul venni. A szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, a nyugdíj mértékének a megállapításánál figyelembe venni nem lehet.

100. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, az ipari szövetkezeti tagsági viszony, a szakmunkás tanulóviszony alapján, a bedolgozóként, a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízás alapján, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és az ösztöndíjas doktorjelöltként, a gépjárművezetőképző munkaközösségi tagként biztosításban töltött idő.

(2) Szolgálati időként, ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek azt a harminc napot meghaladó tartamát, amely alatt a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült.

(3) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat három évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tíz évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg, vagy

b) a biztosított a szabadságot azért kapta, hogy tartósan külföldön szolgálatot teljesítő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette.

(4) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát végzett.

101. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig vagy más munkaviszony létesítéséig telt el, akkor is, ha erre az időre a dolgozó munkabért nem kapott. Ezt a rendelkezést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az arra hivatott szerv határozata megállapította, hogy a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, és

a) a dolgozó a határozat jogerőre emelkedése előtt más munkaviszonyt létesített, vagy

b) a határozat alapján a dolgozó eredeti munkaviszonyát helyreállították.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ez alatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

102. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-e előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.

(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

103. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján munkában töltött időt, legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykorú okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.

104. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a táppénz, a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak és

c) a gyermekgondozási segély folyósításának

a tartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

105. § Rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez az igény elbírálásakor szükséges idő.

106. § A gépjárművezetőképző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-től lehet szolgálati időként figyelembe venni.

107. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész, illetőleg művészeti oktató a T. hatálybalépése után társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2) Járulék fizetése nélkül is szolgálati időnek számít az előadóművész, illetőleg a művészeti oktató

a) szülése esetén a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,

b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig

eltelt idő.

108. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés büntetés, valamint a közbiztonsági őrizet tartamát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntető eljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés büntetésben töltött időt, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette,

c) a közbiztonsági őrizet idejét, ha a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem állottak fenn, és

a letartóztatás vagy az őrizetbe vétel a szolgálati idő tartama alatt történt.

109. § A háborús és népellenes, az állam elleni, valamint a béke és az emberiség elleni bűntett miatt jogerősen legalább öt évi szabadságvesztésre ítélt személynek a bűncselekmény elkövetését megelőzően szerzett szolgálati idejét figyelembe venni nem lehet. Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben a társadalombiztosítási bizottság az elvesztett szolgálati idő beszámítását – részben vagy egészben – engedélyezheti.

110. § (1) A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni.

(2) A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel,

b) egykorú okirattal,

c) a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal,

d) hitelt érdemlő egyéb módon

igazolja, illetőleg bizonyítja.

(3) Hitelt érdemlő módon bizonyított szolgálati időnek számít a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott helyszíni vizsgálat során feltárt adatok és bizonyítékok alapján megállapított idő is.

111. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az R. 100. §-ának a szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azokra is, akik a T. hatálybalépése előtt fennállott jogviszonyuk alapján a T. és az R. rendelkezései szerint biztosítottnak minősülnének.

112. § Háztartási alkalmazottként a T. hatálybalépése előtt munkaviszonyban töltött időt szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti harminc óra volt. Bejáró háztartási alkalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább harminc órát dolgozott, és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább harminc napon át fennállott. Az 1944. július 1-e előtt háztartási alkalmazottként munkaviszonyban töltött idő csak egykorú okirati bizonyíték vagy helyszíni vizsgálat alapján vehető figyelembe.

113. § A munkáltató saját vállalatában (üzemében) foglalkoztatott gyermekének, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének, testvérének 1952 előtt munkában töltött idejét szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni, ha egykorú okirati bizonyíték szerint

a) tanoncszerződéssel,

b) iparossegédként vagy gyári munkásként munkakönyvvel,

c) gyakornoki minőségben szerződéssel

állott alkalmazásban.

114. § (1) Egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, továbbá a megyei városi tanács kerületi hivatala elnökének a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítványa is.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hatósági bizonyítvány alapján naptári évenként legfeljebb annyi időt lehet figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyban töltött idő címén elismert szolgálati idő a 150 napot, az összes szolgálati idő pedig a 300 napot ne haladja meg. Azt a munkaviszonyt azonban, amely alatt az igénylő gazdasági cseléd vagy szegődményes iparos volt, és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább 365 naptári napon át fennállott, teljes egészében figyelembe kell venni.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkaviszonyban 1938. december 31-e, nő dolgozó esetében 1945. augusztus 31-e után eltöltött idő egykorú okirati bizonyítékon kívül egyéb hitelt érdemlő módon is bizonyítható.

115. § Szolgálati időként egykorú okirati bizonyíték alapján vehető figyelembe

a) a gazdatisztként, illetőleg a gazdaság igazgatásában foglalkoztatott személy 1937. július 1-e előtt munkaviszonyban töltött ideje,

b) a házfelügyelőként Budapesten 1940. szeptember 1-e előtt, egyéb helységekben – ideértve az 1950. évben Budapesthez csatolt kerületeket is – 1947. augusztus 1-e előtt munkaviszonyban töltött idő,

c) az 1952. november 1-e és 1969. december 31-e között munkaviszonyban töltött idő, ha a dolgozó munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidő felét nem érte el.

116. § Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a baloldali politikai magatartás vagy származás miatt – a munkaviszony kényszerű megszűnése következtében – munkaviszonyon kívül töltött időt, ha ennek az időnek a beszámítását kérelemre 1950 előtt az illetékes szerv jóvátételként elrendelte,

b) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg a bányanyugbérbiztosításban 1952 előtt önkéntes fizetéssel és önkéntes továbbfizetéssel szerzett, egykorú okirattal igazolt időt.

117. § Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének e minőségben 1952 előtt eltöltött idejét, ha egyidejűleg a társaság tagja volt.

118. § (1) Az 1929. január 1-e és 1951. december 31-e között közszolgálatban töltött vagy ebbe beszámított időt a társadalombiztosítási bizottság engedélyével lehet – részben vagy egészben – figyelembe venni, ha a közszolgálati alkalmazottat

a) az 1080/1945. (V. 2.) ME számú rendelet alapján végrehajtott igazolási eljárás során minden igény kizárásával,

b) az 5000/1946. (V. 19.) ME ME számú rendelet alapján minden igény kizárásával,

c) az 1950. június 15-e előtt hozott jogerős fegyelmi határozattal, ideértve az 1620/1949. (II. 20.) Korm. számú rendelet alapján történt jogerős azonnali elbocsátás esetét is,

d) az 1950. június 15-e és 1951. december 31-e közötti időben hozott jogerős fegyelmi határozattal minden igény kizárásával,

e) az 1952 előtt jogerőssé vált és hivatalvesztést, illetőleg közügyektől eltiltást kimondó büntetőbírói (népbírósági) ítélet alapján

a közszolgálatból elbocsátották, vagy ha a közszolgálati alkalmazott

f) az 1080/1945. (V. 2.) ME számú rendelettel elrendelt igazolási eljárás lefolytatása előtt, 1946. május 19-ét megelőzően állásáról lemondott, vagy az alkalmazottat az igazoló bizottság előtti meg nem jelenés miatt a létszámból törölték.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt közszolgálati alkalmazottnak a közszolgálat fennállása alatt teljesített katonai szolgálata is csak a társadalombiztosítási bizottság engedélyével vehető figyelembe.

(3) A társadalombiztosítási bizottság engedélye nélkül figyelembe lehet venni az (1) bekezdésben megjelölt közszolgálati alkalmazottnak azt az idejét,

a) amelynek során öregség és rokkantság esetére ténylegesen biztosítva volt, vagy

b) amelyet közszolgálatban történt újbóli alkalmazása során szerzett és egyébként figyelembe vehető szolgálati idejébe 1952 előtt korpótlék és szabadságidő szempontjából beszámítottak,

c) amelyet az 1620/1949. (II. 20.) Korm. számú rendelet szerint történt azonnali hatályú elbocsátása előtt közszolgálatban töltött, ha az elbocsátott kérelmére megindított fegyelmi eljárást határozathozatal nélkül lezárták.

119. § (1) Szolgálati időnek számít a közszolgálati alkalmazottnak egykorú okirattal igazolt az az ideje, amelyet nyugdíjjogosultság vagy korpótlék és szabadságidő szempontjából 1952. január 1-e előtt közszolgálati idejébe beszámítottak.

(2) A közszolgálat megszűnésének az okát és időpontját egykorú okirattal kell igazolni, ha a közszolgálat 1952 előtt szűnt meg. Ennek hiányában a közszolgálatban töltött idő – részben vagy egészben történő – beszámítását a társadalombiztosítási bizottság engedélyezheti.

120. § (1) A bírósági végrehajtónak e minőségben 1955. szeptember 1-e előtt eltöltött idejét egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(2) Szolgálati időnek számít az ügyvédjelöltnek, valamint a helyettes ügyvédnek e minőségben eltöltött és az ügyvédi kamara által igazolt ideje.

121. § Szolgálati időnek számít az 1952 előtt nyugdíjpénztár tagjaként töltött és az eredeti nyugdíjpénztári nyilvántartás adataival vagy egyéb egykorú okirattal igazolt idő.

122. § (1) A nyugdíjpénztári tagság 1945. április 1-e előtti idejét a társadalombiztosítási bizottság engedélyével lehet – részben vagy egészben – szolgálati időként figyelembe venni, ha a nyugdíjpénztári tag keresete az érvényes biztosítási bérhatárt meghaladta, és a tagot

a) az 5000/1946. (V. 19.) ME számú rendelet alapján állásából minden igény kizárásával elbocsátották,

b) a 10610/1948. (X. 22.) Korm. számú rendelet 12. §-a szerint lefolytatott felülvizsgálat eredményeként a Nyugdíjszerződéseket Felülvizsgáló Bizottság jogerős döntéssel nyugdíjigényétől megfosztotta,

c) a bíróság hivatalvesztésre (állásvesztésre) vagy a demokratikus államrend elleni bűncselekmény miatt 1952 előtt jogerősen szabadságvesztésre ítélte.

(2) A társadalombiztosítási bizottság engedélyével, egykorú okirati bizonyíték alapján, részben vagy egészben szolgálati időként vehető figyelembe az 1945. április 1-e előtt magánszolgálatban nem nyugdíjpénztári tagként eltöltött időnek az a tartama, amely alatt az alkalmazott keresete a biztosítási bérhatárt meghaladta.

123. § A társadalombiztosítási bizottság engedélyével lehet – részben vagy egészben – figyelembe venni azt az időt, amelynek alapján az 1952 előtti jogszabályok szerint nyugdíjat állapítottak meg, ha a nyugdíjat utóbb jogszerűen megvonták, illetőleg jogerős büntetőbírói ítélet alapján megszüntették, vagy a törvénytelenül megvont nyugdíjat az 1957. évben lefolytatott vizsgálat eredményeként nem adták vissza.

124. § A csendőrség volt tagjának a csendőrségi és az ezt megelőző közszolgálati idejét csak akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha a volt csendőrt az 1690/1945. (V. 10.) ME számú rendelet szerint létesített bizottság igazolta.

125. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-e előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) az első belépés teljes naptári éve,

b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített,

c) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(3) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.

126. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt

a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy

b) a tagot a T. hatálybalépése előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.

127. § A mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja, aki korábban mint családtag a közös munkában részt vett, a szövetkezetbe történt belépésétől számított két éven belül kérheti azoknak a naptári éveknek – legfeljebb öt naptári évnek – szolgálati időként beszámítását,

a) amelyekben mint segítő családtag a közös gazdaságban végzett munkával 150, nő 100 munkanapot – 1967. január 1-e előtt 120, nő 80 munkaegységet, szakszövetkezetnél 120, nő 80 munkanapot – teljesített, és

b) amelyekre a nyugdíjjárulékot megfizeti.

128. § (1) Az öregségi járadékos kérheti azoknak a naptári éveknek szolgálati időként történő beszámítását, amelyekben a naptári év beszámításához szükséges munkaegységet, illetőleg munkanapokat teljesítette, és a nyugdíjjárulékot utólag megfizeti. Beszámításnak csak akkor van helye, ha a kérelmező a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alól történt mentesítéséig legalább öt évi szolgálati időt szerzett, és a beszámítási kérelem teljesítése esetén öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Azokat a naptári éveket, amelyek figyelembevételével a szolgálati idő a tíz évet meghaladná, beszámítani nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés alapján nem kérheti a beszámítást az a szövetkezeti tag, akinek a részére 1972. december 31-ét követően állapítottak meg öregségi járadékot.

129. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a tagsági viszony fennállott volna.

(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végez.

130. § A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag mint munkaviszonyból átirányított (áthelyezett) szakember működött, a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére vonatkozó rendelkezések szerint kell szolgálati időként számításba venni.

131. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.

132. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni:

a) a Csehszlovákiától és Jugoszláviától ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területeken lakott személyeknek az idegen vagy magyar jogszabályok alapján öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban töltött vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-én Magyarország területén volt;

b) a Románia területén szerzett biztosítási vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-én Magyarország területén volt;

c) a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek a csehszlovák öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött idejét;

d) az idegen állam jogszabályai szerint biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött azt az időt, amelyet a fegyverszüneti egyezménnyel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján korábban el kellett ismerni.

(2) Ha az igénylő igazolja az (1) bekezdés hatálya alá eső munkaviszony fennállását, a külföldi biztosítás tényét azonban nem tudja bizonyítani, a biztosítás fennállását vélelmezni kell, amennyiben a munkaviszonyban töltött idő egyébként szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának az alkalmazásánál a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek kell tekinteni, aki ezt a minőségét az Áttelepítési Kormánybiztosság által kiállított személyi lappal vagy a Pénzintézeti Központ által saját nyilvántartásai alapján kiállított igazolással bizonyítja. Az áttelepült személynek Csehszlovákiában szerzett idejét az illetékes csehszlovák társadalombiztosítási szerv, csehszlovák közszolgálati alkalmazottak esetében a szolgálati főnökség által kiállított igazolás, határozat, szolgálati bizonyítvány vagy hitelt érdemlő egyéb egykorú okirat alapján lehet a szolgálati idő számításánál figyelembe venni.

133. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1945. április 4-e és 1967. december 31-e közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha

a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte,

b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és

c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.

(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár

a) a munkavállalásra az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és

b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre

a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,

b) külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.

(4) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha

a) a munkavállalásra az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,

b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és

c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(5) A (2)–(4) bekezdések szerint kell szolgálati időként számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.

134. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni az egyházi személynek e minőségben eltöltött idejét, ha ezt követően

a) legalább annyi szolgálati időt szerzett, mint amennyi időn át egyházi személyként működött, vagy

b) nem egyházi személyként szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult lenne nyugdíjra.

135. § (1) A szerzetesrendi tagként 1948. június 16-át megelőzően pedagógus munkakörben eltöltött időt a szolgálati idő számítása szempontjából közszolgálatban töltött időnek kell tekinteni.

(2) Az iskolák államosításakor pedagógus munkakörben nem állami iskolánál (óvodánál stb.) foglalkoztatott szerzetesrendi tag pedagógusként eltöltött idejét akkor lehet figyelembe venni, ha az állami szolgálatba történt átminősítését elfogadta. Aki az átminősítést nem fogadta el, vagy az átminősítés tekintetében az előírt határidőn belül nem nyilatkozott, a pedagógus munkakörben eltöltött idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha

a) az iskolák államosításától számított öt éven belül munkaviszonyba lépett, és

b) legalább egy éven át pedagógus munkakörben dolgozott, és

c) 1957. június 1-én pedagógusként állott munkaviszonyban.

(3) Szerzetesrendi tagként nem pedagógus munkakörben eltöltött időt akkor kell szolgálati időként figyelembe venni, ha a szerzetesrendi tag

a) túlnyomórészt nem szerzetesrendi tagok részére végzett munkát, vagy

b) a szerzetesrendi tagok részére létesített intézménynek az állam által történt átvételekor munkaviszonyba lépett.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései szerint kell figyelembe venni a diakonissza nővérek és a Szociális Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában töltött idejét is.

136. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi munkaközösség tagjának 1954. április 30-a után eltöltött idejét, továbbá

a) a magángyakorlatot folytató ügyvédnek,

b) az 1954. május 1-e előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek

kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett.

(2) A társadalombiztosítási bizottság engedélyével lehet – részben vagy egészben – figyelembe venni az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt időt, ha az ügyvéd kamarai tagsága

a) igazoló bizottsági határozat [1080/1945. (V. 2.) ME sz. r.],

b) 1952 előtt jogerőssé vált büntetőbírói ítélet,

c) 1952 előtt hozott jogerős fegyelmi határozat következtében megszűnt, vagy ha

d) az ügyvéd az elrendelt igazolási eljárás lefolytatása előtt, 1946. május 19-ét megelőzően kamarai tagságáról lemondott, illetőleg az ügyvédet az igazoló bizottság előtti meg nem jelenés miatt a kamarai tagok sorából törölték.

(3) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony harminc napot meghaladó olyan tartamát, amelynek során az ügyvéd neki felróható okból ügyvédi működést nem fejtett ki.

137. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként és a magánkereskedőként töltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő a T. hatálybalépése előtt nyugdíjjárulékot, a T. hatálybalépését követően pedig társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2) Járulék fizetése nélkül is szolgálati időnek számít a kisiparos és a magánkereskedő

a) szülése esetén a szülés napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,

b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig

eltelt idő.

138. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni

a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a volt honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,

b) a honvédelmi munkaszolgálatban töltött időt,

c) a katonai vagy polgári személynek hadifogságban töltött idejét, ha a volt hadifogoly a hadifogság megszűnését követő 180 napon belül Magyarország területére visszatért,

d) a deportálásban töltött időt, ha a volt deportált 1947 előtt Magyarország területére visszatért és

e) az 1939. évi II. törvényen alapuló leventeszolgálatban külföldön töltött időt, ha a leventét akarata ellenére kényszerítették az ország területének elhagyására, és szabadon bocsátásától számított 180 napon belül Magyarország területére visszatért.

139. § (1) Szolgálati időként figyelembe kell venni a fegyveres erők és a fegyveres testületek – ideértve a pénzügyőrséget és a vámőrséget is – hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg.

(2) A közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni a Néphadseregnél, a volt honvédségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél, a pénzügyőrségnél, a vámőrségnél hivatásos vagy továbbszolgáló állományban 1952. január 1-ét megelőzően eltöltött időt, ha a szolgálat 1952 előtt megszűnt.

140. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának a munkásmozgalomban 1949 előtt eltöltött idejét.

141. § A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszeresen lehet figyelembe venni.

142. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha a bíróság az eltűnést jogerősen megállapította.

143. § (1) Özvegyi nyugdíjra jogosult a feleségre előírt feltételek fennállása esetén az a nő, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(2) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az a nő, aki az (1) bekezdésben megjelölt együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

144. § (1) Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 710 forint.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az özvegyi nyugdíj legkisebb összege

a) havi 620 forint, ha az elhunyt házastárs az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg,

b) havi 570 forint, ha az elhunyt házastárs az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosként, magánkereskedőként vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, illetőleg művészeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg.

(3) Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset a sajátjogú nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, az özvegyi nyugdíj a sajátjogú nyugdíjnak [R. 71. § (3) és 93. § (4) bek.] a hetvenöt százaléka.

145. § A házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha

a) az igénylő a házasságkötéskor végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

146. § A férj állapotjavulás miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor éled fel, ha az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül újból munkaképtelenné válik.

147. § (1) A végkielégítés a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszeres összege.

(2) A végkielégítés összegének a megállapításánál az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették.

(3) Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, a házasságot kötő özvegyi nyugdíjas végkielégítésének az összegét az őt megillető özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

148. § Az árvaellátás legkisebb összege havi 510 forint.

149. § (1) A mostohagyermek árvaellátásába a vérszerinti szülő által fizetett tartásdíjat be kell számítani. Ha a tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a vérszerinti szülő tartási kötelezettségének nem tesz eleget, az árvaellátás teljes összege jár. A tartásdíj behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

(2) Az árvaellátás és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegű árvaellátás közötti különbözetet be kell hajtani attól a szülőtől, aki gyermekét elhagyta. A különbözet behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

150. § A szülői nyugdíj legkisebb összege azonos az özvegyi nyugdíj legkisebb összegével.

151. § Öregségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) a hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg.

152. § Munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) teljesen munkaképtelen,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg.

153. § Nem állapítható meg öregségi, munkaképtelenségi járadék annak a szakszövetkezeti tagnak, aki vagy akinek a vele együttélő házastársa a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadójának a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja.

154. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultságához szükséges tagsági időbe be kell számítani azt az időt, amely alatt a tag a szövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően mezőgazdasági szakszövetkezetnek vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja, ha a tagsági idők között megszakítás nincs.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet tagjának öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultságához szükséges tagsági időbe azokat a naptári éveket kell beszámítani,

a) amelyekben a tag az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett, és nyugdíjjárulék, járulék, illetőleg szakszövetkezeti járulék fizetésére kötelezett volt, vagy növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) amelyeket a szakszövetkezetnek vagy jogelődjének a tagjaként az 1971. január 1-ét megelőzően eltöltött időből a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az előírt járulék megfizetése ellenében öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosító időként elismert [37/1970. (X. 7.) Korm. sz. r. 4. §-a],

c) amelyekben a szakszövetkezeti tag e tagságát közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül mezőgazdasági termelőszövetkezetnek volt a tagja.

155. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 578 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 369 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki később terjeszti elő igényét.

(2) A különélő házastársak mindegyike az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék teljes összegére jogosult, ha

a) a házastársak az igénybejelentést megelőzően már öt év óta különélnek, vagy

b) különélésük a mezőgazdasági szövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott.

156. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékot meg kell szüntetni annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a járadékos mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonya megszűnik.

(2) A munkaképtelenségi járadékot meg kell szüntetni az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától, ha a járadékos már nem teljesen munkaképtelen.

157. § (1) Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt,

b) házastársának a halálakor a hatvanötödik – özvegyen maradt férj a hetvenedik – életévét betöltötte, vagy munkaképtelen,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg.

(2) Aki házastársa halálakor a hatvanötödik – férj a hetvenedik – életévét nem töltötte be és nem volt munkaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötödik – férj a hetvenedik – életévét eléri vagy munkaképtelenné válik.

158. § (1) Özvegyi járadékra az R. 157. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az a nő is jogosult, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(2) Élettársa után nem jogosult özvegyi járadékra az a nő, aki az (1) bekezdésben megjelölt együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban, baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

159. § A munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor [T. 61. §-ának (1) bek.] betöltése előtt házasságot köt.

160. § Az özvegyi járadék összege havi 475 forint.

161. § Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet keresetként számításba venni a mezőgazdasági szövetkezettől kapott juttatásokat, keresőfoglalkozásból származó jövedelemként pedig a kisipari működési engedély alapján folytatott javító-szolgáltató tevékenységből származó jövedelmet.

162. § (1) Az, aki

a) özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra, a „Népművészet Mestere” kitüntető cím alapján járó ellátásra, hadigondozási pénzellátásra,

b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő

öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, szülői nyugdíjra, kivételes nyugellátásra és öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra is jogosult, kérheti, hogy az a)–b) pontokban felsorolt ellátását az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék összegével, legfeljebb azonban az R. 208. §-ában meghatározott összegre egészítsék ki. Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot és a 100 százalékos hadirokkant pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag egyidejűleg öregségi vagy munkaképtelenségi és özvegyi járadékra is jogosult, mindkét ellátás megilleti.

163. § A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki arra a szakszövetkezeti tagra, aki a nyugdíjbiztosítás alól a T. hatálybalépésekor mentes volt.

164. § Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az, aki

a) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort [T. 41. §-ának (1) bek.] elérte, de öregségi nyugdíjra nem jogosult,

b) tíz évi növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett,

c) a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett, és

d) keresőfoglalkozást nem folytat.

165. § Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra az R. 164. §-ának b)–d) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén az jogosult, aki teljesen munkaképtelen, de rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.

166. § Növelt összegű járadékra jogosító időként azt az időt kell figyelembe venni, amely alatt a szakszövetkezeti tag

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) a növelt összegű járulék, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének megkezdése után nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett,

d) 1973. január 1-e előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-től növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

167. § A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 680 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik.

168. § (1) Növelt összegű özvegyi járadékra az jogosult, akinek a házastársa növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg ilyen járadékosként halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt,

b) házastársának a halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort (T. 41. §-ának (1) bek.) elérte vagy munkaképtelen, és

c) keresőfoglalkozást nem folytat.

(2) Aki házastársának a halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem érte el és nem volt munkaképtelen, növelt összegű özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársának a halálától számított tizenkét hónapon belül az említett életkort eléri vagy munkaképtelenné válik.

169. § (1) Az R. 168. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az élettárs (R. 158. §) is jogosult növelt összegű özvegyi járadékra.

(2) A munkaképtelenség címén megállapított növelt összegű özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor (T. 60. §) betöltése előtt házasságot köt.

170. § A növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 500 forint.

171. § (1) Házastársi pótlékra az jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása a havi 1500 forintot nem éri el.

(2) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (T. 60., illetőleg 61. §) betöltötte vagy rokkant, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [R. 144. §-ának (1) bek.] nem haladja meg.

(3) Az öregségi, a munkaképtelenségi járadékost és a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékost az után a vele együttélő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az özvegyi járadékra, illetőleg a növelt összegű özvegyi járadékra jogosító életkort elérte vagy munkaképtelen, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [R. 144. §-ának (1) bek.] nem haladja meg.

(4) A saját jogú nyugellátásban részesülő nő házastársi pótlékra teljesen munkaképtelen férje után csak akkor jogosult, ha férjét saját háztartásában legalább egy év óta túlnyomó részben eltartja.

172. § A saját jogú nyugellátásban részesülő férfi élettársa után házastársi pótlékra az R. 171. §-ának (2) és (3) bekezdésében előírt feltételekkel is csak akkor jogosult, ha élettársával megszakítás nélkül legalább egy év óta együtt él.

173. § Nem jogosult házastársi pótlékra az a járadékos, akinek a házastársa, illetőleg élettársa öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

174. § A házastársi pótlék összege havi 300 forint. Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj összege a havi 1200 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, ami a nyugdíjat havi 1500 forintra egészíti ki. Az ösztönző nyugdíjpótlékot a határösszegek szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

175. § A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a II. számú melléklet tartalmazza.

176. § (1) Ha az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjas üzemi balesetet szenved, és munkaképesség-csökkenése alapján 2–4. fokozatú baleseti járadékra jogosult, nyugdíját a baleseti járadék ötven százalékával ki kell egészíteni.

(2) Ha az üzemi balesetet szenvedett öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot eléri, de baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását nem kéri, nyugdíját a 4. fokozatú baleseti járadék ötven százalékával kell kiegészíteni. Ha e nyugdíjas választási jogának az érvényesítése előtt meghal, a hozzátartozók nyugellátását – választásuk szerint – a korábbi nyugellátás vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

177. § (1) A baleseti táppénzre, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet.

178. § Ha a baleseti járadék megállapításánál egy évnél rövidebb időre eső keresetet kell alapul venni, és ez a kereset a sérültnek a baleset időpontjában betöltött, illetőleg foglalkozási betegség veszélyének kitett munkaköre (munkahelye) szerinti átlagkeresethez képest aránytalanul magas vagy alacsony, a tényleges kereset helyett ezt a munkaköri átlagkeresetet kell alapul venni.

179. § (1) A baleseti járadékot – ide nem értve a foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot – a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani akkor is, ha a sérült az üzemi balesetet mellékfoglalkozásában vagy másodállásában szenvedte el.

(2) A főfoglalkozásban és a mellékfoglalkozásban elért kereset figyelembevételével az R. 78–79. §-ainak a rendelkezései szerint kell a baleseti járadék alapját képező havi átlagkeresetet megállapítani.

180. § A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az R. 80–81. és a 94. §-ainak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

181. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti járadékát legalább havi 900 forint alapulvételével kell megállapítani. Havi 900 forint alapulvételével kell megállapítani a baleseti járadékát annak a szövetkezeti tagnak, aki nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett.

182. § Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét huszonhat százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

183. § A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

184. § Az R. 70. §-ának a rendelkezéseit a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

185. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 950 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 1000 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 1050 forint.

(2) Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a baleseti rokkantsági nyugdíj összege azonos a havi átlagkeresettel.

186. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat ösztönző nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni, ha a sérült a nyugdíj megállapításáig ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultságot szerzett. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített baleseti rokkantsági nyugdíj a havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(2) Az ösztönző nyugdíjpótlékot a baleseti rokkantsági nyugdíj alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a sérült a baleseti rokkantsági nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíjban részesült, vagy erre jogot szerzett.

187. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

188. § (1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén, valamint a nyugdíj módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál, továbbá baleseti rokkantsági nyugdíj helyett járadék megállapítása esetén azt a havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti rokkantsági nyugdíjat (járadékot) utoljára megállapították.

(2) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet – az igénylő kérelmére – az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

189. § (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba, illetőleg rokkantsági csoportba kerül.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

190. § A baleseti rokkantsági nyugdíjast házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg.

191. § A baleseti sérült hozzátartozóit baleseti nyugellátás megilleti abban az esetben is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

192. § Társadalombiztosítási ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

193. § (1) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igény elbírálásához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha az igénylő ezeket nem terjesztette elő, a hiányzó adatok és igazolások pótlására az igényelbíráló szervnek – legalább harminc napi határidő kitűzése mellett – az igénylőt fel kell hívnia.

(2) Ha az igénylő az ismételt felhívásnak sem tesz eleget, az eljárást határozattal fel kell függeszteni. Felfüggesztés esetén, ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni.

(3) Az eljárás felfüggesztése helyett a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján kell a társadalombiztosítási ellátást megállapítani, ha az igénylő az ellátásra a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján is jogosult.

194. § (1) Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is kötelezheti meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. Ha az igénylő ismételt felhívásra sem jelenik meg, és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, vagy orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást határozattal fel kell függeszteni. A felfüggesztés utáni jelentkezés napját új igénybejelentésnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőkkel kapcsolatban is. Ha az ellátásban részesülő az orvosi felülvizsgálaton vagy kórházban ismételt felhívásra sem jelenik meg, ellátását a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. Ilyen esetben a megszüntetett ellátás – a mulasztás igazolásának hiányában – legkorábban a jelentkezés hónapjának az első napjától jár.

195. § (1) Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hozni

a) a biztosítási jogviszony fennállásának a megállapítására irányuló kérelem,

b) a betegségi és anyasági ellátás iránti igény,

c) a családi pótlék iránti igény

elutasításáról,

d) a nyugellátási, a baleseti nyugellátási, valamint az ezekhez kapcsolódó családi pótlék, házastársi pótlék iránti igény teljesítéséről és elutasításáról.

(2) Határozatot kell hozni

a) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegének a felemeléséről vagy csökkentéséről, kivéve az ellátások évenkénti rendszeres emelését,

b) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság megszűnéséről,

c) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás szüneteltetéséről vagy korlátozott összegben történő folyósításáról,

d) a nyugellátáshoz, a baleseti nyugellátáshoz kapcsolódó családi pótlék és házastársi pótlék megszüntetéséről, valamint folyósításának a szüneteltetéséről,

e) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság feléledéséről,

f) a nyugellátásnak, a baleseti nyugellátásnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosításáról és újbóli megállapításáról.

196. § Ha a gyermek keresete, aki után a családi pótlék betegség, illetve testi vagy szellemi fogyatékosság címén jár, három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [R. 71. § (1) bek.] meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset ennél az összegnél több. A szüneteltetésről határozatot kell hozni.

197. § (1) A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének a napjától kell számítani.

(2) Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehet csak megállapítani.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van.

198. § (1) Ha a baleseti ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, a társadalombiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni.

(2) A Vasutak [71/1955. (XII. 31.) MT sz. r. 77. § (1) bek.] dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség a Vasutak illetékes igazgatási szerveinek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, az igazgatási szerv a Vasutasok Szakszervezetének a közreműködésével tart helyszíni vizsgálatot.

199. § A nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban a rokkantság fokát és a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményezik. A részletes szabályokat, valamint az orvosi bizottságok szervezetét az egészségügyi miniszter – az érdekelt miniszterekkel és a SZOT-tal egyetértésben – állapítja meg.

200. § (1) A nyugellátásnak és a baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő leszállítását vagy megszüntetését az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától, felemelését pedig az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosítani.

(2) Ha a rokkantsági vagy a baleseti rokkantsági nyugdíjas azért nem tekinthető rokkantnak, mert keresete lényegesen nem kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél, e tény megállapítását követő hónap első napjától kell a nyugdíjat megszüntetni.

201. § (1) Nem lehet a nyugellátási, baleseti nyugellátási igényét külföldi tartózkodása alatt elbírálni annak, aki az ország területét külföldön való állandó letelepedés szándékával hagyta el vagy tartózkodik külföldön.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy részére, ha az ország területére állandó letelepedés szándékával visszatér, legkorábban a visszaérkezést követő hónap első napjától lehet nyugellátást, baleseti nyugellátást megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó és külföldön meghalt személy jogán hozzátartozói nyugellátást és baleseti nyugellátást megállapítani nem lehet.

(4) Az állandó letelepedés szándékával külföldre távozott külföldi állampolgár nyugellátási és baleseti nyugellátási igényének az elbírálását a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője a Pénzügyminisztériummal egyetértésben engedélyezheti.

202. § (1) A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – meghatározott munkakörben pedig az 1260 órát (a továbbiakban: foglalkoztatási keret) nem haladja meg.

(2) A 840 órában meghatározott foglalkoztatási keret annyiszor hetven, az 1260 órában meghatározott foglalkoztatási keret annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán korábban szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt.

203. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben – bármilyen rövid időre – foglalkoztatják.

(2) A rokkantsági nyugdíj egyharmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíj felét kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben – bármilyen rövid időre – foglalkoztatják. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas részére – a rokkantság fokára tekintet nélkül – a III. csoport szerint járó nyugdíj egyharmadát, illetőleg felét kell folyósítani.

204. § A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kell folyósítani az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot annak,

a) aki vak,

b) akinek a nyugdíja (járadéka) a SZOT által – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – megállapított összeget nem haladja meg,

c) akit a SZOT által – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – meghatározott munkakörben foglalkoztatnak.

205. § (1) A munkaviszonyon, a szövetkezeti tagsági és a bedolgozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszony (megbízás stb.) keretében munkát végző öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig korlátozás nélkül kell folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 12 000 forintot (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladja meg. Ez a keretösszeg annyiszor 1000 forinttal csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán korábban szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas keresete a naptári év folyamán a keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári évnek ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben a nyugdíjasnak bármennyi keresete van. Ha a keresetnek a keretösszeget meghaladó része legalább kétszerese a nyugdíj összegének, a nyugdíjat annyi naptári hónapon át kell – a naptári éven túl is – szüneteltetni, ahányszorosa a keretösszeget meghaladó kereset a nyugdíj összegének. Ha pedig a nyugdíjas nyugdíjának a szüneteltetése alatt újabb díjazásban részesül, a szüneteltetés tartamát annyi naptári hónappal kell – a naptári éven túl is – meghosszabbítani, ahányszorosa az egy-egy naptári hónapban kapott újabb díjazás a nyugdíj összegének.

(3) Arra az időre, amely alatt a (2) bekezdés szerint a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, a nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasra is, akit a naptári év folyamán munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy bedolgozóként és egyéb jogviszonyban (megbízás stb.) is foglalkoztatnak.

(5) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosokra is.

206. § (1) Keresőfoglalkozás folytatása esetén

a) az öregségi, a rokkantsági nyugdíj, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetni kell,

b) a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés alapján a nyugdíj (járadék) folyósítását arra a hónapra kell szüneteltetni, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot folyósítani, amelyben a keresőfoglalkozás fennáll.

(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az orvosi magángyakorlatot folytató arra a nyugdíjasra is, aki egyidejűleg munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban áll.

207. § (1) A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának a folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles hozzátartozója tartásra képessé válik.

(2) Ha a rokkantság miatt árvaellátásban részesülő személy keresete három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [R. 71. §-ának (1) bek.] meghaladja, az árvaellátás folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset ennél az összegnél több.

208. § Ha az özvegyi nyugdíjra, a baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultat öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy baleseti járadék is megilleti, a két ellátás havi 1200 forint keretben együttesen folyósítható. E határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugdíj megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósított járadékrészt és az ösztönző nyugdíjpótlékot.

209. § (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult – beszámítva az őrizetbe vétel idejét is – előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő harminc napnál hosszabb.

(2) Az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás idejére szüneteltetett nyugellátást és baleseti nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre folyósítani kell, kivéve, ha a bíróság a jogosultat jogerősen javító-nevelő munkára vagy harminc napot meghaladó, végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélte.

210. § (1) Érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodó személy nyugellátásának és baleseti nyugellátásának a folyósítását a külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára szüneteltetni kell. A szüneteltetett ellátást legkorábban a visszaérkezés napját követő naptól kezdődően lehet újból folyósítani. A külföldről visszaérkezés után kell kifizetni a külföldi tartózkodás első kilencven napjára járó ellátást is.

(2) A külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára – méltányos esetben – a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője engedélyezheti a nyugellátás, baleseti nyugellátás teljes vagy részbeni kifizetését.

(3) A diplomáciai képviselethez vagy külkereskedelmi kirendeltséghez, valamint a vállalat által tartós külföldi szolgálatra kiküldött dolgozóval együttélő hozzátartozónak a külföldi tartózkodás tartamára járó nyugellátását, baleseti nyugellátását a nyugdíjfolyósító szerv külön köteles kezelni. A külön kezelt összegeket a jogosult belföldön tartózkodása alatt, illetőleg visszaérkezése után kell kifizetni. Esetenként adott meghatalmazás alapján az ellátás legfeljebb három-három havi összege a belföldön tartózkodó meghatalmazott részére is kifizethető.

211. § A külföldi tartózkodás tartamára a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője a Pénzügyminisztériummal egyetértésben engedélyezheti a nyugellátás és a baleseti nyugellátás külföldre folyósítását annak a külföldi állampolgárnak, aki állandó letelepedés szándékával távozott külföldre.

212. § A házastársi pótlék folyósítását szüneteltetni kell arra a hónapra, amelyben

a) a jogosult nyugellátása, baleseti nyugellátása szünetel, vagy azt korlátozott összegben folyósítják,

b) a házastárs nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [R. 144. §-ának (1) bek.] meghaladja.

213. § A társadalombiztosítási igény érvényesítésével, valamint az ellátás folyósításával kapcsolatban személyes megjelenésre kötelezettnek az ezzel összefüggésben felmerült indokolt költségeit meg kell téríteni.

214. § Az állami vállalatok, a vállalati gazdálkodási rendszerben működő egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek vállalatai, a szövetkezeti vállalatok, a közös vállalatok, az egyesülések (ha különálló szervezetük van), a szövetkezeti közös vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá e szövetkezetek közös vállalkozásai

a) a bérköltséget terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás, továbbá

b) a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tizenhét százalékát, az illetményadómentes juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

215. § (1) Az állami és a tanácsi költségvetési szervek, a költségvetési folyószámlás szervek, valamint a költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó társadalmi és érdekképviseleti szervezetek

a) a béralapot terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás, továbbá

b) a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szakmai szövetségeire, továbbá az ügyvédi kamarákra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

216. § (1) A mezőgazdasági szövetkezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek közös vállalkozásai, a mezőgazdasági szövetkezeteknek más szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetekkel létrehozott közös vállalkozásai

a) a bérköltséget, illetőleg a részesedési alapot terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatásnak,

b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagok javára a háztáji gazdaságban végzett állattartás és zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelemnek,

c) a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló személyek részére adott – a SZOT által meghatározott – egyéb juttatásnak

a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában résztvevő családtagjaira eső része tíz százalékát, a fennmaradó résznek pedig a tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági szakszövetkezeti tagoknak, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok közös munkát végző családtagjainak az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban említett jövedelme után.

217. § (1) Az R. 214–216. §-ainak a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, jutalom, természetbeni juttatás, valamint a SZOT által meghatározott egyéb juttatás tizenhét százalékát, az illetményadómentes juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók nem kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni a részesedési alapot, a jutalmazási keretet és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keretet terhelő pénzbeni és természetbeni juttatások után.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók a SZOT által meghatározott esetekben és összegben társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a napokra, amelyeken a biztosított munkabérben, munkadíjban nem részesül.

218. § (1) Az illetményadómentes juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni

a) a nem költségvetési szervként működő állami gazdaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdasági és erdőgazdasági szakvállalatok, valamint ezek társulásai,

b) a Baromfiipari Vállalatok Trösztje, a Konzervipari Tröszt, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje és e trösztökhöz tartozó vállalatok, valamint ezek társulásai,

c) a munkaközösségek és az alkotóközösségek,

d) a társasházak,

e) más államok vagy külföldi cégek Magyarországon működő vállalatai, lerakatai, kirendeltségei, irodái, ügynökségei, intézményei, intézetei, külkereskedelmi szervei,

f) más államokkal vagy külföldi cégekkel létrehozott, Magyarországon működő vegyes vállalatok, külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, társaságok,

g) a természetes személyek és a közkereseti társaságok.

(2) Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében sertéshizlalással, baromfi- és tojásfeldolgozással foglalkoztatottak részére adott juttatások tizenhét százalékát kell társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

219. § Az egyházakra, a felekezetekre (egyházközségekre, egyházi intézményekre stb.) az R. 217. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítottak részére az Állami Egyházügyi Hivatal által folyósított államsegélyt is juttatásként kell figyelembe venni, és az összes juttatás tizenhét százalékát kell társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

220. § (1) A SZOT által meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni

a) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók,

b) a háztartási alkalmazottak,

c) a gazdasági dolgozók

után.

(2) Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók után az R. 214–216. §-aiban említett munkáltatók nem kötelesek az (1) bekezdés alapján meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha az ösztöndíj a bérköltséget, a béralapot, a mezőgazdasági szövetkezeteknél és közös vállalkozásaiknál a részesedési alapot terheli.

221. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek – ideértve az állami tűzoltóság területi szerveit is – a hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjaik, valamint polgári alkalmazottaik részére adott juttatások után az illetékes minisztérium és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság által kötött megállapodás szerint fizetnek társadalombiztosítási járulékot.

222. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő biztosított után a külföldi szolgálat idejére a munkáltató a társadalombiztosítási járulékot a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott összeg után köteles havonként fizetni.

(2) A havidíjjal foglalkoztatott biztosítottnál a társadalombiztosítási járulék alapját

a) a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző hónapra a belföldi beosztására megállapított alapbérnek és bérjellegű pótlékoknak, továbbá az erre a hónapra járó túlóradíjnak, valamint

b) a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző naptári évben a biztosított részére kifizetett jutalom, hűségjutalom, prémium, év végi részesedés és természetbeni juttatás egy hónapra jutó arányos részének

együttes összege képezi.

(3) A változó összegű munkabérrel (időbér, teljesítménybér) foglalkoztatott biztosítottnál a társadalombiztosítási járulék alapját

a) a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző hónapra a belföldi beosztásban végzett munkáért járó teljes havi munkabérnek és bérjellegű pótlékoknak, továbbá az erre a hónapra járó túlóradíjnak, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett juttatások egy hónapra jutó arányos részének

együttes összege képezi.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett biztosított a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző hónap nem minden munkanapjára részesült munkabérben, az erre a hónapra járó munkabért egy hónapra kell átszámítani. Ha a biztosított a külföldi szolgálat megkezdését közvetlenül megelőző hónapra munkabérben nem részesült, a külföldi szolgálat első napját magában foglaló hónapban a belföldi beosztásban elért munkabért kell egy hónapra átszámítani.

(5) Ha a külföldi szolgálat alatt a munkáltató felemeli a biztosított belföldi beosztására megállapított alapbérét, a társadalombiztosítási járulékot a következő hónap első napjától a felemelt alapbér figyelembevételével módosított összegben kell fizetni.

223. § Az előre meghatározott, szerviz és hasonló munka elvégzése végett, három hónapot meghaladó időre tartós külföldi szolgálatra beosztott után a munkáltató a külföldi szolgálat idejére annak az átlagkeresetnek az alapján köteles havonként a társadalombiztosítási járulékot fizetni, amelyet a biztosított részére a külföldi szolgálat időtartamára folyósít.

224. § Ha a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, valamint az R. 223. §-ában említett szervizmunkát végző, továbbá a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy közös háztartásában élő házastársát vagy gyermekét magyar munkáltató ugyanazon a külföldi állomáshelyen alkalmazza, a hozzátartozó által ténylegesen betöltött munkakörre előírt, belföldi foglalkoztatás esetén irányadó jogszabályoknak megfelelő teljes munkabére után kell a társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha azonban a hozzátartozó külföldi szolgálatának az idejére a munkáltatótól a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókat megillető alapbérben részesül, a társadalombiztosítási járulékot az R. 222. §-ának rendelkezései szerint kell fizetni.

225. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke tizenhét százalék, ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében említett munkáltató foglalkoztatja, a járulék mértéke tíz százalék.

(2) A tartós külföldi szolgálatot teljesítők után fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezéseket az R. 214–216. §-aiban említett munkáltatókra abban az esetben kell alkalmazni, ha a külföldi illetmény, illetőleg a külföldi szolgálat idejére járó munkabér nem a bérköltséget, béralapot terheli.

226. § (1) A biztosított – ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót, a háztartási alkalmazottat, a gazdasági dolgozót, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagját – nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján a munkáltatótól kapott munkabér, munkadíj és ilyen jellegű egyéb pénzbeni és természetbeni juttatás után köteles fizetni.

(2) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó munkabére, munkadíja és ilyen jellegű egyéb pénzbeni és természetbeni juttatása után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha

a) mindegyik jogviszonyában fizikai munkát végez, vagy

b) mindegyik jogviszonyában alsó- vagy középfokú oktatási intézménynél pedagógus munkakört tölt be, vagy

c) munkaideje egyik jogviszonyában sem éri el a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt.

(3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, és munkaideje az egyik jogviszonyában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, az ebből származó munkabére, munkadíja és ilyen jellegű egyéb pénzbeni és természetbeni juttatása után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, a másik jogviszonyából származó keresete után csak akkor, ha fizikai munkát végez.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni

a) a biztosított a másodállásból származó keresete után, továbbá

b) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló.

227. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő biztosított a külföldi illetményének a folyósítása, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy a kiküldetés tartamára az R. 222. §-ában meghatározott összeg, szervizmunkát végző biztosított pedig a külföldi szolgálat idejére folyósított átlagkereset után köteles nyugdíjjárulékot fizetni.

(2) Ha a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy nem áll munkaviszonyban, ipari szövetkezetnek nem tagja, a nyugdíjjárulékot a külföldi beosztásának megfelelő, a kiküldő szerv által meghatározott munkabér alapulvételével köteles fizetni.

228. § (1) Az a biztosított, aki tartós külföldi szolgálatot teljesítő, illetőleg nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött házastársával történő külföldre utazás címén engedélyezett fizetés nélküli szabadságon van, ennek tartamára nyugdíjjárulék fizetését vállalhatja. A nyugdíjjárulék az R. 222. §-ában meghatározott összeg hét százaléka.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyugdíjjárulék fizetését vállaló az a biztosított, akit a házastársáéval azonos külföldi állomáshelyen magyar munkáltató alkalmaz, e jogviszonya alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a hét százalékos mértékű nyugdíjjárulékot változatlanul tovább fizeti.

229. § (1) A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni

a) a közösben végzett munkájáért járó, a bérköltség, illetőleg a részesedési alap terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeni és természetbeni járandóság,

b) a földterület családi vagy egyéni művelése címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem,

c) a háztáji gazdaságban végzett állattartás és zöldségtermelés címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem

után.

(2) Az (1) bekezdés alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni az öregségi, a munkaképtelenségi, a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékos, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja, akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás.

230. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezet tagja az R. 229. §-a alapján abban az esetben köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a közös munkában

a) a megelőző évben legalább harminckilenc, nő huszonnégy munkanapot teljesített, és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a tárgyévben legalább harminckilenc, nő huszonnégy munkanapot teljesít.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet tagjánál a tagsági viszony első és második évében az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételtől el kell tekinteni.

(3) A mezőgazdasági szakszövetkezet öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő tagja az R. 229. §-ának a rendelkezései szerint köteles nyugdíjjárulékot fizetni.

(4) A mezőgazdasági szakszövetkezet tagja nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás hatálya alól mentesítették, és mentesítése a T. hatálybalépésekor is fennáll.

231. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai a szolgálati viszony alapján kapott illetmény és illetményjellegű járandóság után nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

232. § A nyugdíjjárulék mértéke, ha a nyugdíjjárulékköteles pénzbeni és természetbeni juttatások havi együttes összege

az 1800 forintot nem haladja meg, 3 százalék,

1801–2300 forint, 4 százalék,

2301–3000 forint, 5 százalék,

3001–4000 forint, 6 százalék,

4001–5000 forint, 7 százalék,

5001–6000 forint, 8 százalék,

6001–7000 forint, 9 százalék,

a 7000 forintot meghaladja, 10 százalék.

233. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezet nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettséget nem vállaló tagja havi 120 forint szakszövetkezeti járulékot köteles fizetni.

(2) A szakszövetkezeti tag az (1) bekezdésben meghatározott járulék helyett – növelt összegű járadékra jogosultság megszerzése céljából – havi 150 forint növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésére vállalhat kötelezettséget.

234. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezeti tag kérelmére engedélyezni kell a havi 120 forint helyett havi 50 forint szakszövetkezeti, a havi 150 forint helyett havi 80 forint növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetését, ha

a) mint hozzátartozó a betegségi és anyasági ellátásra jogosult, és jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg, vagy

b) a kedvezményekkel csökkentett évi jövedelemadója az 1000 forintot nem haladja meg, vagy

c) kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alapján adott engedély a megadása évének utolsó napjáig, a méltányosságon alapuló engedély pedig visszavonásig érvényes.

235. § Nem köteles szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetni

a) az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas, az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, továbbá az, akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás,

b) akit a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás hatálya alól mentesítettek és mentesítése a T. hatálybalépésekor is fennáll.

236. § (1) Kérésére mentesíteni kell a szakszövetkezet tagját a szakszövetkezeti, illetve a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt

a) keresőképtelen beteg,

b) katonai szolgálatot teljesít,

c) munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek vagy másik mezőgazdasági szövetkezetnek nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagja, mint bedolgozó nyugdíjjárulék, illetőleg mint kisiparos vagy magánkereskedő társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

d) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

(2) Kérésére mentesíteni kell a szakszövetkezet tagját a szakszövetkezeti, illetve a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.

237. § (1) Ha a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettséget vállaló mezőgazdasági szakszövetkezeti tag [R. 230. §-ának (1)–(2) bek.] tagsági viszonya a teljes naptári évben fennáll, és a naptári évben 150, nő 100 munkanapot nem teljesített, a tárgyévre társadalombiztosítási hozzájárulás címén annyiszor 100 forintot köteles fizetni a nyugdíjjárulékon felül, ahányszor tizenhárom, nő nyolc munkanappal kevesebbet teljesített a 150, nő 100 munkanapnál.

(2) Ha a tagsági viszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, illetőleg a tag részére az év folyamán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, öregségi, munkaképtelenségi, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot vagy kivételes nyugellátást állapítottak meg, az (1) bekezdésben meghatározott 150, nőnél 100 munkanapot csökkenteni kell annyiszor tizenhárom, nőnél nyolc nappal, ahány teljes hónapban a tagsági viszony nem állt fenn, illetve ahány teljes hónapra a tag ellátásban részesült.

238. § A társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, valamint a szakszövetkezeti járulék, a növelt összegű szakszövetkezeti járulék és a társadalombiztosítási hozzájárulás behajtására, továbbá a járuléktartozásért felelős személyek körére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az adókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó egyéb szabályokat a SZOT állapítja meg.

239. § (1) A T. 106. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a munkáltató és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

a) az ellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) az ellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a munkáltató, illetőleg egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett ellátás nem hajtható be.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért több munkáltatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték vagy elengedték.

240. § A T. 108. és 109. §-a alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott társadalombiztosítási ellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező ellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné társadalombiztosítási ellátás.

241. § A nyugellátás és a baleseti nyugellátás megtérítéseként a SZOT – a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben – átalányösszegben történő fizetési kötelezettséget is előírhat.

242. § Ha a nyugellátásban vagy a baleseti nyugellátásban részesülő személy mástól – ide nem értve a dologi kár megtérítését – kártérítést kapott anélkül, hogy a kártérítés összegének a megállapításánál ellátását figyelembe vették volna, az ellátás ugyanarra az időre a kártérítés mértékéig nem jár. Ha a kártérítést időtartam megjelölése nélkül egy összegben fizették ki, a nyugellátás, a baleseti nyugellátás annyi időre nem jár, amennyire a kártérítés fele összege fedezetet nyújt.

243. § Az a munkáltató és egyéb szerv, amely

a) valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetőleg mindaddig, amíg a társadalombiztosítási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot megfizetni,

b) a biztosított keresetét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bekövetkezett csökkenés bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig, köteles a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a bejelentett magasabb összeg alapján megfizetni.

244. § (1) Késedelmi pótlékot a társadalombiztosítási hozzájárulás után is fizetni kell.

(2) A késedelmi pótlék mértéke havi két százalék. A késedelmi pótlék összege a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét, illetőleg a be nem fizetett szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulék, társadalombiztosítási hozzájárulás összegét nem haladhatja meg.

(3) A késedelmi pótlékot, a T. 104. §-ának a megfelelő alkalmazásával az eredeti esedékesség napjától kell számítani.

245. § (1) A rendbírság 50 forinttól 1000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási hozzájárulást kell kiróni, a rendbírság a kirótt járulék, hozzájárulás összegének a huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka.

(2) Ugyanazon mulasztás miatt rendbírságot kiszabni és szabálysértési eljárást is kezdeményezni nem lehet.

246. § Az átalányösszegben megállapítható megtérítés a nyugellátás, a baleseti nyugellátás megállapításától, az egyéb megtérítési követelés az ellátás mindenkori esedékességétől számított öt éven belül érvényesíthető.

247. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni. A társadalombiztosítási szerv egyéb követelését is fizetési meghagyással érvényesíti.

(2) A jogalap nélkül felvett betegségi és anyasági ellátás, valamint családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot az a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a munkáltató, egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre és a megtérítésre kötelező határozatot a munkáltató, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) hozza.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás, baleseti nyugellátás – ide értve az ellátással együtt folyósított családi pótlékot is – visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelező határozatot az ellátást folyósító szerv hozza. Ha a túlfizetés az ellátás helytelen megállapítása miatt történt – a megállapító határozat módosításával egyidejűleg a megállapító szerv hoz határozatot.

248. § (1) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban a táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(2) A jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pedig nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósították, bármelyik ellátásból le lehet vonni. A levonás a családi pótlék, illetőleg a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti nyugellátást elsősorban a nyugellátásból, baleseti nyugellátásból kell levonni. A levonás a folyósított ellátás ötven százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A jogalap nélkül felvett terhességi-gyermekágyi segélyt a keresetből kell levonni.

249. § Ha a jogalap nélkül felvett ellátást nem a munkáltató folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, köteles a mulasztása miatt meg nem térült összeget megfizetni.

250. § (1) A társadalombiztosítási követelésnek levonással vagy egyéb módon meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani.

(2) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető társadalombiztosítási ellátásból – ide nem értve a T. 102. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett ellátást – a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

251. § A T. 113. §-át megfelelően alkalmazni kell a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai és ezek hozzátartozói részére megállapított ellátásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére is.

252. § A T. 115. §-ának az (1) bekezdésében megjelölt vitás ügyekben eljáró szervek

a) a társadalombiztosítási tanácsok,

b) a társadalombiztosítási bizottságok,

c) a Vasutasok Szakszervezete társadalombiztosítási bizottságai,

d) a közlekedés- és postaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Vasutasok Szakszervezete képviselőiből alakított bizottság.

253. § (1) A betegségi és anyasági ellátással, a családi pótlékkal és a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedés, illetőleg hozott határozat ellen, az intézkedés közlését, illetőleg a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül,

a) ha a munkáltatónál társadalombiztosítási tanács működik, a társadalombiztosítási tanácshoz,

b) ha a munkáltatónál társadalombiztosítási tanács nem működik, vagy az igényelbíráló szerv társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz

lehet felszólalni.

(2) Az illetményhivatal intézkedése, illetőleg határozata ellen, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási tanács működik, a társadalombiztosítási tanácshoz, ellenkező esetben a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni.

(3) A Vasutak biztosítottaira az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a munkáltatónál társadalombiztosítási tanács nem működik, a Vasutasok Szakszervezete illetékes társadalombiztosítási bizottságához lehet felszólalni.

254. § A társadalombiztosítási tanács határozatát, annak közlését követő tizenöt napon belül, az igénylő és az igényelbíráló szerv a területileg illetékes társadalombiztosítási bizottságnál megfellebbezheti. Ha a társadalombiztosítási tanács határozata jogszabályt sért, az igényelbíráló szerv köteles a határozatot megfellebbezni.

255. § (1) A nyugellátással, a baleseti nyugellátással, valamint az ezek alapján járó családi pótlékkal kapcsolatban hozott határozat ellen, a kézbesítést követő tizenöt napon belül, az igénylő, a nyugdíjas, a járadékos lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni. A felszólalást az első fokú határozatot hozó társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), illetőleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az ellátás megszüntetéséről szóló határozata ellen a Budapesten működő társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni, ha az ellátás megszüntetése azon a címen történt, hogy

a) az árva a tizenhatodik, továbbtanulás esetén a huszonötödik életévét betöltötte,

b) az özvegyi nyugdíjas újabb házasságot kötött,

c) az özvegyi nyugdíjas árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról már nem gondoskodik,

d) a családi pótlékra, illetőleg a házastársi pótlékra a jogosultság már nem áll fenn,

e) az ellátás folyósítását egészben vagy részben szüneteltetni kell.

(3) A Vasutak igazgatási szerveinek a nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban hozott határozata ellen, a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül, az R. 252. §-a d) pontjában megjelölt bizottsághoz lehet felszólalni. Ez a bizottság dönt a Vasutak igazgatási szerveihez tartozó nyugellátási és baleseti nyugellátási igényekkel kapcsolatban azokban a kérdésekben is, amelyekben az engedélyezési, illetőleg a kizárólagos mérlegelési jogkört az R. szerint a társadalombiztosítási bizottság gyakorolja.

256. § (1) A társadalombiztosítási bizottság és az R. 252. §-ának d) pontjában megjelölt bizottság határozata ellen, a kézbesítést követő harminc napon belül, az érdekelt keresettel fordulhat a határozatot hozó bizottság székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz:

a) a nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra jogosultság kérdésében;

b) a szolgálati idő megállapítása tárgyában;

c) abban a kérdésben, hogy üzemi baleset történt-e;

d) a felróhatóság címén visszafizetésre kötelező, továbbá a megtérítésre kötelező határozat ellen.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz:

a) a rokkantság és a foglalkozási betegség fennállásának, a rokkantság, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékének a kérdésében;

b) abban az orvosi szakkérdésben, hogy a munkaképesség-csökkenés, illetőleg a halál a balesettel összefüggésben áll-e;

c) az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékigénnyel kapcsolatban;

d) abban a kérdésben, hogy a nyugellátás, a baleseti nyugellátás milyen összegű átlagkereset alapján jár;

e) a házastársi pótlékkal és a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatban.

(3) Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a munkaügyi miniszternek az állásfoglalása az irányadó. Az állásfoglalás előtt az illetékes szakszervezet véleményét ki kell kérni.

257. § (1) A társadalombiztosítási bizottságnak és az R. 252. §-ának a d) pontjában megjelölt bizottságnak a keresettel meg nem támadható határozata jogerős és végrehajtható.

(2) Az engedélyezési vagy kizárólagos mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet.

258. § A T. 116. §-ában említett orvosi bizottságok szervezetét és eljárását az egészségügyi miniszter a SZOT-tal, a munkaügyi miniszterrel, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben külön jogszabályban állapítja meg.

259. § A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a T. 117. §-a szerint bírósághoz fordulhat.

260. § A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

261. § Anyasági segélyre, temetési segélyre és családi pótlékra jogosultak a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai és a tényleges szolgálatban álló egyházi személyek is.

262. § Anyasági segélyre és temetési segélyre jogosultak a T. 118. §-ának a (3) bekezdésében felsoroltakon kívül:

a) a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a képzőművészeti, iparművészeti alkotóközösségek tagjai;

b) a baleseti táppénzben, a kivételes nyugellátásban, az ipari szövetkezettől kegydíjban részesülők;

c) az egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülők;

d) a kisiparosok és a magánkereskedők segítő családtagjai;

e) az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről hazatelepült személyek.

263. § Baleseti ellátásra jogosultak a T. 118. §-ának (4) bekezdésében felsoroltakon kívül:

a) az önkéntes rendőrök, az önkéntes tűzoltók, valamint a rendőri, a tűzoltói feladat ellátásában közreműködő személyek;

b) az időleges munkakötelezettség teljesítésére kirendelt személyek;

c) a cséplőgépnél nem biztosítottként dolgozó személyek;

d) az oktatási intézmények, iskolák, tanfolyamok gyakorlati képzésben részesülő tanulói (hallgatói);

e) a munkaterápiás gyógykezelésben részesülő elmebetegek és alkoholisták;

f) a letartóztatottak és azok, akik szabadságvesztés-büntetésüket töltik.

264. § A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult személyekre, valamint hozzátartozóikra a T. és az R. rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

265. § (1) Anyasági segélyre, temetési segélyre, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult a társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett kisiparos és magánkereskedő, ideértve a kereskedői iparigazolvánnyal rendelkező közkereseti társaság tagját is.

(2) Anyasági segélyre és temetési segélyre jogosult az a kisiparos és magánkereskedő is, aki nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni (R. 275. és 277. §-ai).

266. § A kisiparosokra és a magánkereskedőkre vonatkozó társadalombiztosítási rendelkezések nem terjednek ki arra a gyámra, aki az ipart, illetőleg a kereskedést a kiskorú gyermek vagy ellátatlan unoka jogán folytatja.

267. § A kisiparos, a magánkereskedő, valamint hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás az ipari, kereskedői tevékenység tartama alatt vagy az ezt követő 180 napon belül vagy a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt következik be. A jogosultságot nem érinti a járulék fizetése alól adott mentesítés.

268. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a kisiparost

a) a telephelyén, munkahelyén végzett ipari tevékenysége során, vagy

b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elkészített, illetőleg javított termék szállítása közben, vagy

c) a lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá a munka teljesítésének a helyére és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben

éri.

(2) Üzemi baleset az a baleset, amely a magánkereskedőt

a) a telephelyén (üzlethelyiségben, árusító helyén) végzett kereskedői tevékenysége során vagy

b) áru beszerzése, szállítása közben, vagy

c) a lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá az árubeszerzés helyére és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben

éri.

269. § (1) A baleseti táppénz összegét arra az osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, amelybe a kisiparos, a magánkereskedő a baleset bekövetkezésekor tartozott.

(2) A baleseti táppénz a figyelembe vett havi jövedelem hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár.

(3) Baleseti táppénz arra az időre jár, amely alatt a kisiparos, a magánkereskedő iparának, kereskedésének a gyakorlását szünetelteti.

270. § (1) A nyugellátás és a baleseti nyugellátás összegének a megállapításánál 1975. november 1-e előtt kisiparosként vagy magánkereskedőként eltöltött arra az időre, amely alatt a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítására vonatkozó rendelkezés szerint

az I. nyugdíjosztályba tartozott, havi 1500 Ft,

a II. nyugdíjosztályba tartozott, havi 2000 Ft,

a III. nyugdíjosztályba tartozott, havi 2500 Ft

keresetet kell alapul venni.

(2) A nyugellátás és a baleseti nyugellátás összegének a megállapításánál az 1975. október 31-ét követő időre keresetként azt a havi jövedelmet kell alapul venni, amely után a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő a társadalombiztosítási járulékot fizette.

271. § (1) A kisiparosok és a magánkereskedők az ipari, kereskedői tevékenységük folytatása miatt kivetett általános jövedelemadó alapját képező adóköteles jövedelmük (a továbbiakban: adóköteles jövedelem) figyelembevételével I–X. osztályba tartoznak, és az ezekre meghatározott társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Az egyes osztályokban a figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő járulék havi összege a következő:

Osztály

Az adóköteles
jövedelem évi összege

 

A figyelembe
vehető jövedelem
havi összege

A társadalom-
biztosítási járulék
havi összege

 

 

f o r i n t

 

 

 

 

 

 

 

I.

18 000-nél nem több

 

1200

80

II.

18 001−24 000

 

1600

210

III.

24 001−30 000

 

2000

280

IV.

30 001−36 000

 

2400

360

V.

36 001−42 000

 

2800

420

VI.

42 001−50 000

 

3200

510

VII.

50 001−58 000

 

3600

580

VIII.

58 001−66 000

 

4000

640

IX.

66 001−74 000

 

4400

750

X.

74 000-nél több

 

4800

820

(2) Az a kisiparos és magánkereskedő, aki ipari, kereskedői tevékenysége alapján általános jövedelemadó fizetésére nem kötelezett, vagy kizárólag vándoripar gyakorlására jogosult, az I. osztályba tartozik.

272. § (1) A társadalombiztosítási járulékot az iparjogosítvány, illetőleg a kereskedői iparigazolvány – telepengedélyhez kötött tevékenység gyakorlása esetén a telepengedély – kézbesítésének a napját magában foglaló hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben

a) az iparjogosítványt, iparigazolványt visszaadják, vagy jogerősen visszavonják, vagy

b) a kisiparost, illetve a magánkereskedőt jogerős büntetőítélet foglalkozásának a gyakorlásától eltiltja.

(2) Ha a kisiparos, a magánkereskedő meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg. Az elhalt után az ipari, kereskedői tevékenységet özvegyi jogon folytató házastárs (élettárs) járulékfizetési kötelezettsége az ipari, kereskedői tevékenység tényleges megkezdése hónapjának az első napjával kezdődik.

273. § (1) Az adófizetésre kötelezett kisiparos és magánkereskedő a havi társadalombiztosítási járulékot november 1-től a következő év október 31-ig terjedő időszakra a november 1-ét közvetlenül megelőző naptári évre vonatkozó adóköteles jövedelmének megfelelő osztály szerinti összegben köteles fizetni.

(2) Az adófizetésre kötelezett kisiparos és magánkereskedő az iparjogosítvány, kereskedői iparigazolvány, telepengedély kézhezvétele évében és az ezt követő év október 31-ig a havi társadalombiztosítási járulékot e tevékenysége első naptári évére vonatkozó, teljes évre átszámított adóköteles jövedelmének megfelelő osztály szerint köteles fizetni.

274. § (1) A társadalombiztosítási járulékot havonta utólag kell fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

(2) A kisiparos és a magánkereskedő az iparjogosítvány, iparigazolvány, telepengedély kézbesítésének a napját magában foglaló hónapra és az ezt követő két hónapra a társadalombiztosítási járulékot, illetőleg járulékelőleget a kézbesítés napját magában foglaló hónapot követő harmadik hónap 15. napjáig késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg.

275. § Nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni

a) az a kisiparos és magánkereskedő, aki az érdekképviseleti szerv javaslatára a 38/1962. (X. 22.) Korm. számú rendelet 3. §-a alapján mentesítést kapott és mentesítése a T. hatálybalépését követően is fennáll,

b) az a magánkereskedő, akinek kizárólag hulladékgyűjtésre, kerékpármegőrzésre vagy utcai mérlegelésre jogosító kereskedői iparigazolványa van.

276. § (1) A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt

a) keresőképtelen beteg, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez idő alatt iparának, kereskedésének a gyakorlását szünetelteti,

b) munkaviszonyban áll vagy ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, és munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri, ha alkalmazottja nincsen,

c) mezőgazdasági szövetkezetnek a tagja, ha a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc munkanapot dolgozott, ha alkalmazottja nincsen.

(2) A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.

277. § A Társadalombiztosítási Főigazgatóság a kisiparost és a magánkereskedőt kérelmére a Kisiparosok Országos Szervezete, illetőleg a Kiskereskedők Országos Szervezete javaslata alapján – különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén – ideiglenesen vagy véglegesen mentesítheti a járulékfizetési kötelezettség alól.

278. § (1) A kisiparosok és a magánkereskedők társadalombiztosítási járulékából származó bevétel hetvennyolc százalékát, valamint a kisiparosként, illetőleg magánkereskedőként szerzett szolgálati idő figyelembevételével megállapított nyugellátásokkal és a kisiparosként, illetőleg magánkereskedőként elszenvedett üzemi baleset miatt megállapított baleseti ellátásokkal kapcsolatos kiadásokat elkülönítetten, alapszerűen kell kezelni. A járulékbevétel további huszonkét százalékát a társadalombiztosítás egyéb bevételei között kell kezelni.

(2) Az elkülönítetten kezelt számadás (alap) terhére kell elszámolni a kisiparosként és magánkereskedőként elszenvedett üzemi baleset miatt megállapított (folyósított) baleseti ellátásokat – ideértve az ezek alapján járó házastársi pótlékot, családi pótlékot is –, továbbá a nyugellátásoknak és az ezek alapján járó házastársi pótléknak, családi pótléknak a kisiparosként, a magánkereskedőként szerzett szolgálati idővel arányos összegét.

279. § A munkaviszonyban nem álló előadóművész és művészeti oktató (a továbbiakban: előadóművész), valamint hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül vagy baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt következik be. A jogosultságot a járulék fizetése alól adott mentesítés nem érinti.

280. § Üzemi baleset az a baleset, amely az előadóművészt

a) a működési engedélyben meghatározott művészeti tevékenység végzése közben vagy azzal összefüggésben,

b) a művészeti tevékenység végzésének a helyére vagy onnan a lakásra (szállására) menet közben

éri.

281. § (1) A baleseti táppénz összegét arra az osztályra meghatározott havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, amelybe az előadóművész a baleset bekövetkezésekor tartozott.

(2) A baleseti táppénz a figyelembe vett havi jövedelem hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár.

282. § A nyugellátás és a baleseti nyugellátás összegének a megállapításánál keresetként azt a havi jövedelmet kell alapul venni, amely után az előadóművész a társadalombiztosítási járulékot fizette.

283. § Az előadóművészek a társadalombiztosítási ellátás alapját képező jövedelem és a társadalombiztosítási járulék fizetése szempontjából I–IV. osztályba tartoznak és az ezekre meghatározott társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Az egyes osztályokban figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő társadalombiztosítási járulék havi összege a következő:

Osztály

A figyelembe
vehető jövedelem
havi összege

A társadalom-
biztosítási járulék
havi összege

 

f o ri n t

 

 

 

I.

1200

80

II.

1600

210

III.

2800

420

IV.

4000

640

284. § (1) Az előadóművész, ha más osztályba nem sorolják, a II. osztályba tartozik.

(2) Az előadóművész kérelmére a III. vagy a IV. osztályba kell sorolni, ha a kérelem előterjesztésekor az ötvenötödik, nő az ötvenedik életévét még nem töltötte be.

(3) A magasabb osztályba besorolt előadóművészt kérelmére alacsonyabb osztályba kell besorolni.

(4) Az előadóművészt kérelmére az I. osztályba akkor lehet besorolni, ha a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége javasolja.

285. § (1) A társadalombiztosítási járulékot havonta utólag kell fizetni a működési engedély kiadásának a napját magában foglaló hónap első napjától – legkorábban a T. hatálybalépésétől – annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a működési engedélyt visszaadják, illetőleg visszavonják. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig késedelmi pótlék mentesen fizethető.

(2) Ha az előadóművész meghal, a járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg.

286. § (1) Az előadóművészt kérésére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) mentesíti a társadalombiztosítási járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt

a) keresőképtelen beteg, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) munkaviszonyban áll vagy ipari szövetkezetnek közös munkahelyen dolgozó tagja, és munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt eléri,

c) mezőgazdasági szövetkezetnek a tagja, ha a hónap folyamán legalább tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített.

(2) Az előadóművészt kérésére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.

287. § (1) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének a javaslatára – különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén – ideiglenesen vagy véglegesen mentesítheti az előadóművészt a járulékfizetési kötelezettség alól.

(2) Azt az időt, amelyre az előadóművész az (1) bekezdés alapján a járulékfizetési kötelezettség alól mentesítést kapott, kizárólag az anyasági segélyre és a temetési segélyre jogosultság szempontjából lehet figyelembe venni.

288. § Az ügyvéd, valamint hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély akkor jár, ha a szülés, illetőleg az elhalálozás az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony fennállásának a tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül vagy baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt következik be.

289. § (1) A baleseti táppénz összegét a baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A baleseti táppénz a figyelembe vett havi átlagkereset hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár.

290. § (1) Nyugellátás és baleseti ellátás megállapításánál az ügyvédi időre keresetként az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel, az alapokhoz való hozzájárulás, valamint a jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett részét kell figyelembe venni.

(2) Az Országos Ügyvédi Tanács elnökénél, elnökhelyettesénél és titkáránál, az ügyvédi kamara elnökénél, elnökhelyettesénél és titkáránál, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál, továbbá az ügyvédi munkaközösség vezetőjénél és helyettesénél e tisztség alapján járó tiszteletdíjnak a jövedelemadóval és a községfejlesztési hozzájárulással csökkentett összegét is keresetként kell számításba venni.

(3) A figyelembe vehető ügyvédi átlagkereset havi 8000 forintnál több nem lehet.

291. § (1) Az ügyvéd társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulék az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíj és az R. 290. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tisztségviselőknél e tisztség ellátásáért járó tiszteletdíj tizenkét százaléka.

(2) A társadalombiztosítási járulékot az ügyvédi munkaközösségi tagság megszűnését követően felvett munkadíj után is fizetni kell.

(3) A naptári hónapban befolyt munkadíj és a naptári hónapra járó tiszteletdíj után a társadalombiztosítási járulék a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

(4) Az ügyvédi munkaközösség köteles az ügyvéd keresetéből az esedékes társadalombiztosítási járulékot levonni és havonként a (3) bekezdésben megjelölt időpontig a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) átutalni.

292. § (1) Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékából származó bevételek kilencvenkét százalékát, valamint az ügyvédként szerzett szolgálati idő figyelembevételével megállapított nyugellátásokkal és az ügyvédként elszenvedett üzemi baleset miatt megállapított baleseti ellátásokkal kapcsolatos kiadásokat elkülönítetten, alapszerűen kell kezelni. A járulékbevétel további nyolc százalékát a társadalombiztosítás egyéb bevételei között kell kezelni.

(2) Az elkülönítetten kezelt számadás (alap) terhére kell elszámolni az ügyvédként elszenvedett üzemi baleset miatt megállapított (folyósított) baleseti ellátásokat – ideértve az ezek alapján járó házastársi pótlékot, családi pótlékot is –, továbbá a nyugellátásoknak és az ezek alapján járó házastársi pótléknak, családi pótléknak az ügyvédi szolgálati idővel arányos összegét.

293. § (1) Az anyasági és a temetési segély

a) a felsőfokú oktatási intézmény – ideértve a hittudományi főiskolát (akadémiát, teológiát) is – nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatójának e tanulmányok

b) a nemzeti gondozási díjban, a nyugellátásban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a hozzátartozói nyugellátásban és a hozzátartozói baleseti nyugellátásban, a kivételes nyugellátásban, az ipari szövetkezettől kegydíjban, az átmeneti segélyben, a rendszeres szociális járadékban és az egyháztól (felekezettől) nyugdíjban részesülőnek az ellátás folyósításának a

tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(2) Az anyasági és a temetési segély a baleseti táppénzben részesülőnek a táppénz folyósításának a tartama alatt bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(3) Az anyasági és a temetési segély

a) az egyénileg gazdálkodónak,

b) az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezettnek;

c) a mezőgazdasági szakcsoport tagjának;

d) a tényleges szolgálatban álló egyházi személynek;

e) a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a képzőművészeti, iparművészeti alkotóközösség tagjának;

f) a kisiparos és a magánkereskedő segítő családtagjának;

g) az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről hazatelepült személynek

a betegségi járulék fizetésének tartama alatt vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(4) A hozzátartozó szülése, illetőleg halála esetén a segély akkor jár, ha a szülés vagy a halál az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt következett be.

(5) Az anyasági és a temetési segélyre jogosultságot a betegségi járulék fizetése alól adott mentesítés nem érinti.

294. § (1) A családi pótlék

a) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató részére arra a naptári hónapra jár, amelyben e tanulmányokat folytatja,

b) a nemzeti gondozási díjban, a saját jogú nyugellátásban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, az átmeneti segélyben és a rendszeres szociális járadékban részesülőnek arra a naptári hónapra jár, amelyben ellátását egészben vagy részben megkapja,

c) a tényleges szolgálatban álló egyházi személynek arra a naptári hónapra jár, amelyben e minőségében tényleges szolgálatot teljesít.

(2) Ha a saját jogú nyugellátás vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a nyugdíjasnak munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként történő foglalkoztatása vagy özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj megállapítása miatt szüneteltetik, a szüneteltetés tartamára a családi pótlékot tovább kell folyósítani.

295. § (1) A mezőgazdasági szakcsoport tagja arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyre betegségi járulék fizetésére kötelezett, ha az előző naptári évben legalább 120, nő 80 munkanapot teljesített. Ha a szakcsoport tagja az előző évben ennél kevesebb munkanapot teljesített, a naptári év első napjától annyi hónapra jogosult családi pótlékra, ahányszor tíz, nő hét munkanapot teljesített az előző naptári évben.

(2) A betegségi járulék fizetése alól adott mentesítés a jogosultságot nem érinti.

296. § Üzemi balesetnek számít

a) a mezőgazdasági szövetkezeti tag családtagjánál a közös munka végzése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

b) a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjánál a munkásőri szolgálat közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset vagy betegség,

c) a társadalmi munka közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

d) az önkéntes rendőrnél és az önkéntes tűzoltónál, valamint rendőri vagy tűzoltói feladat ellátásában közreműködő személynél az e tevékenység közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

e) az időleges munkakötelezettség teljesítése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

f) a cséplőgépnél a cséplési munka végzése közben elszenvedett baleset,

g) az oktatási intézmények, iskolák, tanfolyamok tanulóinál (hallgatóinál) a gyakorlati képzés közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset.

297. § (1) Az R. 296. §-ának a) pontjában említett baleset alapján járó ellátást havi 900 forint, a b) pontjában említett baleset alapján járó ellátást havi 1950 forint, a c)–g) pontjában említett baleset alapján járó ellátást pedig havi 1700 forint figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A baleseti ellátást az (1) bekezdésben meghatározott összeg helyett a biztosítottként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani, ha ez a kedvezőbb, és az üzemi balesetet szenvedett személy a baleset időpontjában vagy a baleset bekövetkezését megelőző tizenöt napon belül biztosított volt.

298. § (1) A munkaterápiás gyógykezelésben részesülő elmebetegnél és alkoholistánál üzemi balesetnek a munkaterápiás foglalkoztatás közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset számít.

(2) Az (1) bekezdés alapján járó baleseti ellátást havi 850 forint figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a biztosítottként elért kereset figyelembevételével kell a baleseti ellátást megállapítani, ha ez a kereset a kedvezőbb és az elmebeteg, illetve az alkoholista a gyógykezelését közvetlenül megelőzően biztosított volt. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni arra, akinek a munkaterápiás kezelés keretében történő foglalkoztatására büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés vagy kényszerelvonókezelés miatt került sor.

299. § (1) A letartóztatottnál és annál, aki szabadságvesztés büntetését tölti, üzemi balesetnek a letartóztatás, a szabadságvesztés büntetés tartama alatt végzett munka közben vagy ezzel összefüggésben, valamint a büntetésvégrehajtó szerv, illetve a közege által adott utasítás teljesítése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset számít.

(2) Az (1) bekezdésben említett baleset alapján járó baleseti ellátást a balesetkor végzett munkáért kapott díjazás havi átlagának a figyelembevételével kell megállapítani. Ha a baleset olyan munka végzése közben történt, amelyért díjazást nem fizettek, vagy ennek összege nem állapítható meg, vagy havi 850 forintnál kevesebb, a baleseti ellátás összegét havi 850 forint figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett személyt a bíróság az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a baleseti nyugellátást a (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a biztosítottként elért kereset, de legalább havi 1700 forint figyelembevételével kell megállapítani, ha ez a kedvezőbb, és az üzemi balesetet szenvedett személy a letartóztatásakor vagy az ezt megelőző tizenöt napon belül biztosított volt.

300. § A baleseti táppénz a figyelembe vett havi átlagkereset hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár.

301. § Az R. 298. és 299. §-ában említett személyek részére a baleseti ellátást a gyógyintézet elmeosztályán, munkaterápiás intézetben, elmebeteg otthonban vagy kórházi elmeosztály családi ápolási telepén elhelyezés, illetőleg a letartóztatás, a szabadságvesztés büntetés tartama alatt folyósítani nem lehet. Az alkalmazkodó (adaptációs) szabadságra bocsátott elmebeteget azonban e szabadság tartamára a baleseti ellátás megilleti.

302. § A T. 118. §-a (2)–(3) bekezdésében, valamint az R. 261–262. §-aiban említett személyek után, ide nem értve a baleseti táppénzben és a rendszeres szociális járadékban részesülőket, betegségi járulékot kell fizetni.

303. § A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók után a betegségi járulékot az Oktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztériummal és a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodás szerinti átalányösszegben és módon, köteles a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak átutalni.

304. § (1) A nyugellátásban, a baleseti járadék kivételével a baleseti nyugellátásban, a nemzeti gondozási díjban, az átmeneti segélyben és az ipari szövetkezettől kegydíjban részesülő személyek után a folyósító szerv az ellátás öt százalékát köteles betegségi járulék címén fizetni.

(2) Az egy-egy naptári hónapra kifizetett ellátás után a járulék a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

305. § (1) A mezőgazdasági lakosság jövedelemadója fizetésére kötelezett egyénileg gazdálkodó az év első napjától az év végéig havi 80 forint betegségi járulékot köteles fizetni, ha az előző naptári évre is a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának a fizetésére volt kötelezett.

(2) Az általános jövedelemadó, valamint a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának a fizetésére kötelezett személy az év első napjától az év végéig azokra a hónapokra, amelyeken a járulékfizetés alól nem mentesül, havi 130 forint betegségi járulékot köteles fizetni, ha az előző naptári évre általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére volt kötelezett.

(3) A mezőgazdasági szakcsoport tagja a tagsági viszony tartamára havi 70 forint betegségi járulékot köteles fizetni azokra a hónapokra, amelyeken a járulékfizetés alól nem mentesül. Ha a tagsági viszony a hónap második felében kezdődik vagy a hónap első felében szűnik meg, erre a hónapra 35 forint betegségi járulékot kell fizetni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben említett járulék félévenkénti egyenlő részletekben a félév első napján esedékes és március, illetőleg szeptember 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

(5) Az általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezett által fizetendő járulékot a lakóhelye, az egyénileg gazdálkodó és a mezőgazdasági szakcsoport tagja által fizetendő járulékot az egyénileg gazdálkodó, illetőleg a tag földterületének (több helységhez tartozó földterület esetén a legnagyobb földterület) fekvése, ha földje nincs, a lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve veti ki és adók módjára szedi be.

306. § (1) Az R. 305. §-ának (1)–(3) bekezdésében említett személy nem köteles betegségi járulékot fizetni

a) arra a hónapra, amely alatt rá az anyasági és a temetési segélyre jogosultság egyéb jogcímen is kiterjed,

b) a naptári évre, ha a kedvezményekkel csökkentett előző évi jövedelemadója az 1000 forintot nem haladja meg.

(2) Nem kell betegségi járulékot fizetni az elhalálozás hónapjára.

(3) Kérésére mentesíteni kell az R. 305. §-ának (1)–(3) bekezdésében említett személyt a járulékfizetési kötelezettség alól, ha azt különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják. A mentesítés a kérelem beérkezése hónapjának első napjától visszavonásáig tart.

307. § (1) A mezőgazdasági szakcsoport tagját kérésére mentesíteni kell a betegségi járulék fizetése alól

a) arra a naptári hónapra is, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen beteg, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.

(2) Az (1) bekezdés szerint mentesítés az ennek alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított három hónapon belül benyújtott kérelem esetén adható. Ha a mezőgazdasági szakcsoport tagja mentesítést kapott, a mentesítésre jogot adó körülmény megszűnésétől számított tizenöt napon belül köteles arról az illetékes szakigazgatási szervet értesíteni.

308. § A tényleges szolgálatban álló és államsegélyben nem részesülő egyházi személyek után az egyház (felekezet, intézmény stb.) személyenként havi 20 forint betegségi járulékot köteles fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

309. § (1) A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a képzőművészeti és iparművészeti alkotóközösségek tagjai után az Alap, illetőleg az alkotóközösség személyenként és havonként 130 forint betegségi járulékot köteles fizetni. Ha a tagsági viszony a hónap második felében kezdődik, vagy a hónap első felében szűnik meg, erre a hónapra 65 forint betegségi járulékot kell fizetni.

(2) A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

(3) Nem kell járulékot fizetni

a) arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt az Alap, az alkotóközösség tagja keresőképtelen beteg, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti vagy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett,

b) a tag szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig, és

c) a tag elhalálozásának a hónapjára.

310. § (1) A segítő családtag után a kisiparos és a magánkereskedő köteles betegségi járulékot fizetni. A járulékot családtagonként és havonta kell fizetni, a segítő családtagként történő közreműködés megkezdését követő hónap első napjától a közreműködés megszűnése hónapjának az utolsó napjáig.

(2) A betegségi járulék havi összege

a) Budapesten 130 Ft,

b) megyeszékhelyen 110 forint,

c) egyéb városban 105 forint,

d) községben 100 forint.

(3) Havi 100 forint betegségi járulékot kell fizetni a segítő családtag után annak a hónapnak az első napjától, amelyben a segítő családtag a hatvanötödik, nő a hatvanadik életévét betöltötte vagy munkaképességét az illetékes orvos igazolása szerint kétharmad részben elvesztette.

(4) A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

311. § (1) Nem kell betegségi járulékot fizetni a segítő családtag után, ha a kisiparos, a magánkereskedő társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett (R. 275. §-a), vagy különös méltánylást érdemlő körülmények miatt (R. 277. §-a) a járulékfizetési kötelezettség alól mentesítést kapott, továbbá, ha az I. osztályba tartozik. Nem kell betegségi járulékot fizetni a kisiparos és a magánkereskedő, valamint a segítő családtag elhalálozásának a hónapjára.

(2) A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a segítő családtag utáni járulékfizetés alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt

a) a családtag keresőképtelen beteg, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a családtagra az anyasági és a temetési segélyre jogosultság egyéb jogcímen is kiterjed,

c) a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő az ipar, a kereskedés gyakorlását szünetelteti.

(3) A kisiparost és a magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a családtag utáni járulékfizetés alól a családtag szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.

312. § Az R. 311. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti mentesítés a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) hatáskörébe tartozik. Mentesítés az ennek alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított három hónapon belül benyújtott kérelem esetén adható. Ha a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő mentesítést kapott, a mentesítésre jogot adó körülmény megszűnésétől számított tizenöt napon belül köteles arról az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) értesíteni.

313. § (1) Az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről hazatelepült személy havonként 130 forint betegségi járadékot köteles fizetni. Az Állami Biztosító az életjáradékban részesülőtől köteles a járulékot havonta levonni és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatósága részére átutalni.

(2) Az (1) bekezdésben említett járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

(3) Nem kell betegségi járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek a teljes tartama alatt az életjáradékban részesülőre az anyasági és temetési segélyre jogosultság egyéb jogcímen is kiterjed, valamint az életjáradékban részesülő személy halálának a hónapjára.

314. § Ha a betegségi járulékfizetési kötelezettség több jogcímen áll fenn, a járulékot egyszeresen, az alacsonyabb összegben kell fizetni. Ha azonos összegű járulékot kellene egyik jogcímen a szakigazgatási szervhez, más jogcímen a társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) fizetni, a járulékfizetést az utóbbi szervnél kell teljesíteni.

315. § (1) Az időleges munkakötelezettség teljesítésére kirendelt dolgozók, a letartóztatottak és a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek után baleseti járulékot kell fizetni.

(2) A foglalkoztató szerv (intézmény stb.) az időleges munkakötelezettség teljesítésére kirendelt dolgozók után baleseti járulék címén a kifizetett díjazás négy százalékát, a letartóztatottak és a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek után pedig fél százalékát köteles fizetni.

(3) Az egy-egy naptári hónapra kifizetett díjazás után a járulék a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

316. § A T. és az R. rendelkezéseinek a figyelembevételével a SZOT megállapodást köthet iskolát (tanfolyamot) szervező minisztériummal, országos hatáskörű szervvel, társadalmi szervezettel az iskola (tanfolyam) olyan hallgatóinak a társadalombiztosítási ellátására, akik a tanulmányok tartama alatt keresetüket az iskolától kapják vagy nem biztosítottak. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a hallgató milyen ellátásra jogosult, továbbá az ellátásra jogosultság feltételeit és mértékét (összegét), a járulékfizetésre, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

317. § (1) Betegségi és anyasági ellátásra, továbbá nyugellátásra jogosult az a magyar állampolgár, aki az arra feljogosított szervtől kapott

a) munkavállalási engedéllyel

– nemzetközi szervezetnél rendelkezésre bocsátott munkakör betöltésére,

– államközi egyezmény, illetőleg magyar állami vagy társadalmi szerv által kötött szerződés (megállapodás) végrehajtására,

– szocialista országgal munkaerő kooperációra kötött megállapodás végrehajtására,

– vállalat vagy egyéb szerv által saját feladatai ellátása érdekében külföldi munkáltatónál tapasztalatcsere, szakmai ismeretek bővítése céljából

külföldön munkát vállal,

b) engedéllyel

– államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,

– külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján

ösztöndíjban részesül.

(2) Betegségi és anyasági ellátásra, továbbá nyugellátásra jogosult az az előadóművész, aki a Nemzetközi Koncert Iroda vagy a magyar Cirkusz és Varieté Vállalat közvetítésével harminc napot meghaladó időre szóló szerződés alapján külföldön folytat előadóművészi tevékenységet.

(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezése nem terjed ki arra, aki

a) külföldi ösztöndíjasként közép- vagy felsőfokú oktatás keretében külföldön tanulmányokat folytat,

b) államközi egyezmény szabályai szerint jogosult társadalombiztosítási ellátásra.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben említett személy hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély jár, s a hozzátartozók jogosultak hozzátartozói nyugellátásra.

318. § (1) A betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából biztosításban eltöltött időként kell figyelembe venni azt az időt, amely alatt az R. 317. §-ának (1)–(2) bekezdésében említett személy nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély csak a belföldi tartózkodás tartamára jár. Ha a keresőképtelenség külföldi tartózkodás alatt kezdődött, a keresőképtelenség első napjának a hazaérkezés napját kell tekinteni.

(3) Nem jogosult táppénzre, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre az, aki a külföldi állam szabályai szerint magyarországi tartózkodás alatt táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, illetőleg ezeknek megfelelő ellátásban vagy díjazásban (munkabérben, munkadíjban stb.) részesül.

319. § A külföldi tartózkodás alatt történt szülés vagy elhalálozás esetén anyasági segély, illetőleg temetési segély akkor jár, ha a külképviseleti hatóság igazolása szerint az R. 317. §-ának (1)–(2) bekezdésében említett személy, illetőleg hozzátartozója a külföldi állam jogszabályai szerint e segélyekre nem jogosult, és azokra önkéntes biztosítással nem szerezhetett jogosultságot.

320. § Az R. 317. §-ának (1) bekezdésében említett az a személy, aki belföldön nem biztosított, valamint hozzátartozója a betegségi és anyasági ellátásra csak akkor jogosult, ha az igény megnyílásakor három hónapot meghaladó járulékhátraléka nincs. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az előadóművészre is.

321. § (1) Az R. 317. §-a (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó személy a külföldi tartózkodás, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára, ha

a) belföldön biztosított, nyugdíjjárulékot,

b) belföldön nem biztosított, társadalombiztosítási járulékot

köteles abban a devizában (valutában) fizetni, amelyben a külföldi munkabért (munkadíjat), illetőleg ösztöndíjat kapja.

(2) A nyugdíjjárulékot és a társadalombiztosítási járulékot havonta, utólag kell fizetni. A járulék egy-egy naptári hónapra a következő hónap első napján esedékes és e hónap 15. napjáig fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

322. § (1) A külföldön munkát vállaló, illetőleg a külföldi ösztöndíjban részesülő személy, ha belföldön biztosított, külföldi tartózkodásának, illetőleg külföldi ösztöndíja folyósításának a tartamára a nyugdíjjárulékot az R. 222. §-a rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazásával kiszámított összeg után köteles fizetni.

(2) Ha a belföldön biztosított külföldi munkavállalásának, illetőleg külföldi ösztöndíjának folyósítása alatt a belföldi munkáltatótól munkabért (munkadíjat) kap, és ennek összege az R. 222. §-a rendelkezései szerint számított összegnél magasabb, a nyugdíjjárulékot e magasabb összeg után kell fizetni.

323. § (1) A külföldön munkát vállaló, illetőleg a külföldi ösztöndíjban részesülő, ha belföldön nem biztosított, külföldi munkavállalásának, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára havi 420 forint – napi 14 forint – társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(2) A társadalombiztosítási járulékot, külön felszólítás nélkül, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatóságához kell havonta átutalni abban a devizában (valutában), amelyben a külföldi munkabért (munkadíjat), illetőleg ösztöndíjat fizetik.

324. § (1) A külföldön munkát vállaló előadóművész a külföldi munkavállalásának a tartamára havi 420 forint – napi 14 forint – társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(2) A társadalombiztosítási járulékot

a) abban a devizában (valutában) kell fizetni, amelyben a külföldi munkadíjat fizetik,

b) ahhoz a szervhez kell átutalni, amelynek a közvetítésével vállalt az előadóművész külföldön munkát.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett közvetítő szerv köteles a társadalombiztosítási járulékot az előadóművész lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) havonta – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – forintban átutalni.

(4) Az az előadóművész, akinek a külföldi munkavállalása a harminc napot nem haladja meg, annak az osztálynak megfelelő összegű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amelybe belföldi működése alatt tartozik. Külföldön elszenvedett üzemi baleset alapján baleseti ellátás ebben az esetben sem jár.

325. § A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a nyugellátás és a baleseti nyugellátás összegének a megállapításánál a külföldi munkavállalásnak, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet, a havi 420 forint társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett esetében pedig havi 2800 forintot kell keresetként figyelembe venni. A táppénz összegének a megállapításánál a nyugdíjjárulék alapját képező keresetnek az esetleges hűségjutalom átlagával csökkentett része vehető figyelembe.

326. § A társadalombiztosítás céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, illetőleg adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat a SZOT állapítja meg. A SZOT egyes társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban meghatározott időpontra vonatkozóan általános bejelentési kötelezettséget is előírhat.

327. § A társadalombiztosítási járulék, a betegségi járulék, illetőleg a baleseti járulék fizetésére kötelezetteket a SZOT e járulékok bevallására kötelezheti. A bevallásnak a fizetési meghagyással azonos joghatálya van.

328. § (1) A munkáltatók és egyéb szervek belső ellenőrzésük során kötelesek a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatok végzését is ellenőrizni.

(2) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetőleg ügyviteli szervei, a nyilvántartások vezetését és a bejelentések teljesítését, továbbá a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli tennivalók végzését ellenőrizhetik, és ebből a célból bármikor vizsgálatot tarthatnak. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, bérjegyzékeket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A Vasutaknál a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztályának a feladatkörébe tartozik.

329. § (1) A T. hatálybalépése után bejelentett igény alapján a betegségi és anyasági ellátást, az 1975. július 1-én hatályba lépett rendelkezések szerint kell megállapítani a T. hatálybalépése előtti időre is, legfeljebb azonban az igény bejelentését megelőző hat hónapra. A meghatározott összegben megállapított ellátást azonban 1975. június 30-ig a T. hatálybalépése előtt járó összegben kell folyósítani.

(2) A T. hatálybalépése után bejelentett igény alapján családi pótlék a korábbi rendelkezések szerint az 1975. július 1-e előtti időre is jár.

330. § Az, akinek a nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra jogosultsága a T. hatálybalépése előtt már megnyílt, 1975. július 31-ig kérheti nyugellátásának, illetőleg baleseti nyugellátásának a T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint történő megállapítását. Akinek a jogosultsága 1975. június 30-a után nyílik meg, nyugellátását, illetőleg baleseti nyugellátását akkor is a T. rendelkezései szerint kell megállapítani, ha igénybejelentését 1975. július 1-e előtt terjesztette elő.

331. § A T. hatálybalépése előtt bekövetkezett baleset alapján baleseti ellátást akkor lehet megállapítani, ha a baleset bekövetkezésének az időpontjában hatályos jogszabályok szerint a sérültet üzemi baleset címén táppénz (kártalanítási segély), illetőleg nyugellátás vagy baleseti nyugellátás megillette, vagy megillette volna.

332. § A T. hatálybalépése előtti elhalálozás alapján akkor lehet a T. rendelkezései szerint hozzátartozói nyugellátást megállapítani, ha a halál a T. hatálybalépését megelőző tizenöt éven belül következett be. Baleseti állandó özvegyi nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha az üzemi baleset alapján az özvegyet a halál időpontjában érvényben volt jogszabályok szerint is megilletné állandó özvegyi nyugdíj.

333. § (1) A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a T. hatálybalépése után szerzett szolgálati idő minden éve után a nyugdíj egy és fél százalékával fel kell emelni. A szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyugdíjhoz 1976. december 31-ig előterjesztett kérelem esetén a T. hatálybalépése előtti időre nyugdíjkiegészítést kell megállapítani a korábbi rendelkezések szerint. A nyugdíjkiegészítést a szolgálati idő (munkaviszony stb.) fennállása alatt is lehet igényelni.

334. § (1) A T. hatálybalépése előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjhoz az R. 74. §-ának a rendelkezései szerint ösztönző nyugdíjpótlék jár a nyugdíjasként 1971. december 31-e után nem mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként, 1975. december 31-e után pedig munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként munkában töltött időre.

(2) Az 1972. január 1-e és 1974. december 31-e között nyugdíjasként munkában töltött időre ösztönző nyugdíjpótlék csak akkor jár, ha az öregségi nyugdíjas a naptári év folyamán munkavégzés mellett nyugdíjat nem vett fel. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az 1975. január 1-e és június 30-a közötti naptári időszakra is.

335. § A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított rokkantsági nyugdíjat és baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak a hét és fél százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában a III. rokkantsági csoportban megilleti, illetőleg megilletné.

336. § (1) A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mintha megszüntetésére nem került volna sor.

(2) Ha a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogának a feléledésekor más rokkantsági csoportba tartozik, vagy rokkantsági nyugdíjának a korábbi megállapítása óta újabb szolgálati időt szerzett, a nyugdíjnak az (1) bekezdés szerint járó összegét az R. 333. §-ának, illetőleg 335. §-ának rendelkezései szerint módosítani kell.

(3) A feléledés címén járó rokkantsági nyugdíj helyett az R. 99. §-ának a rendelkezései szerint lehet a rokkantsági nyugdíjat újból megállapítani.

337. § (1) Az 1952. január 1-e előtt hatályban volt jogszabályok szerint hatvanhét százalékot el nem érő munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadékban részesülőt állapotváltozás esetén a T. 83. §-ának megfelelő baleseti fokozatba kell besorolni, és a baleseti járadékot, ha az állapotváltozás miatt a járadékos más baleseti fokozatba került, a következő összegekben kell megállapítani:

 

A korábbi jogszabály szerint

A

B

C

D

mezőgazd.

j á r a d é k o sz t á l y b a n
h a v i f o r i n t

 

 

1. baleseti fokozat

253

242

227

217

225

2. baleseti fokozat

303

284

268

253

265

3. baleseti fokozat

343

318

297

272

291

4. baleseti fokozat

535

492

449

407

414

(2) Ha az 1952. január 1-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megállapított baleseti járadékban részesülő személy munkaképesség-csökkenése állapotrosszabbodás miatt a hatvanhét százalékot eléri, a III. rokkantsági csoport szerint megállapítható baleseti rokkantsági nyugdíj havi összege az

A járadékosztályban

1115 forint,

B járadékosztályban

1069 forint,

C járadékosztályban

1000 forint,

D járadékosztályban

1000 forint,

mezőgazdasági járadékosztályban

1000 forint.

(3) Az 1952. január 1-e előtti jogszabályok szerint szilikózis alapján megállapított baleseti járadékot állapotváltozás esetén a T. rendelkezései szerint kell módosítani, illetőleg helyette baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani.

338. § (1) Az 1952. január 1-e és 1958. december 31-e között megállapított baleseti járadékot állapotváltozás esetén a T. 83. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mérték arányában kell módosítani.

(2) Ha a baleseti járadékos állapotrosszabbodás miatt baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a nyugdíj összegét a T. és az R. rendelkezései szerint úgy kell megállapítani, mintha az állapotrosszabbodást újabb baleset okozta volna.

339. § Állapotváltozás esetén az 1959. január 1-e és 1975. június 30-a között, mezőgazdasági szövetkezeti tag részére 1967. január 1-e és 1975. június 30-a között megállapított baleseti járadékot úgy kell módosítani, mintha az állapotváltozás a megállapítás időpontjában már bekövetkezett volna.

340. § (1) A T. hatálybalépése előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság akkor éled fel, ha az özvegy a megszüntetéstől számított tizenöt éven belül rokkanttá válik, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betölti. A mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének a negyvenedik életévét követően megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultsága akkor is feléled, ha az állandó özvegyi nyugdíjra a T. 61. §-ának (1) bekezdésében meghatározott életkort betölti, vagy ezt megelőzően rokkanttá válik.

(2) Feléledés címén nem lehet özvegyi nyugdíjat megállapítani annak,

a) akinek az özvegyi nyugdíját 1963. május 1-e előtt kötött házasság miatt szüntették meg,

b) akinek az állandó özvegyi nyugdíját azért szüntették meg, mert árvaellátásban részesülő gyermeke nem maradt, vagy továbbtanuló gyermeke a tizennyolcadik életévét betöltötte, és az (1) bekezdés szerint özvegyi nyugdíjra nem jogosult.

(3) A T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság nem éled fel azon a címen, hogy a férj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében halt meg.

(4) Az állandó özvegyi nyugdíj legkorábban 1975. július 1-étől történő továbbfolyósítását kérheti az is, akinek az állandó özvegyi nyugdíját 1963. április 30-a után kötött házasság miatt szüntették meg, ha a házasságkötés időpontjában az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte és végkielégítést nem vett fel.

(5) Ha a T. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi nyugdíjra a jogosultság feléled, olyan összegű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani, mintha megszüntetésére nem került volna sor.

341. § Az árvaellátásra jogosító életkor betöltése, illetőleg a középiskolai tanulmányok befejezése címén a T. hatálybalépése előtt megszüntetett árvaellátást kérelemre újból folyósítani kell, ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán iskolai tanulmányokat folytat és a huszonötödik életévét még nem töltötte be. Az árvaellátást legkorábban 1975. július 1-étől kell folyósítani olyan összegben, mintha az árvaellátás megszüntetésére nem került volna sor.

342. § (1) Az 1975. július 1-e előtti időponttól öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas halála esetén az özvegyi nyugdíjat olyan összegű saját jogú nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani, amely a nyugdíjast 1973. december 31-e után a rendkívüli pótlék, az időközben hatályos rendelkezések szerint folyósított emelések, illetőleg kiegészítések nélkül, a halálakor megillette.

(2) Ha a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjas elhalálozásakor nem abba a rokkantsági csoportba tartozott, amely szerint járó nyugdíj képezi az özvegyi nyugdíj alapját, az alapul szolgáló összeg számításánál az R. 335. §-ának a rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint számított összeg alapulvételével megállapított hozzátartozói nyugellátásokat a figyelmen kívül hagyott rendkívüli pótlékra, emelésekre és kiegészítésekre vonatkozó szabályoknak a hozzátartozói ellátásokkal kapcsolatos rendelkezései szerint kell felemelni és kiegészíteni.

343. § (1) A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásánál munkáltatón

a) a biztosítottat foglalkoztató vállalatokat, szövetkezeteket, gépjárművezetőképző munkaközösségeket és egyéb szerveket, továbbá természetes személyeket,

b) a szakmunkástanuló vonatkozásában az ösztöndíjat vagy szakmunkásbért fizető iskolát, vállalatot, szövetkezetet, illetőleg természetes személyt,

c) az ösztöndíjas aspiránsok és doktorjelöltek vonatkozásában az ösztöndíjat folyósító Tudományos Minősítő Bizottságot

kell tekinteni.

(2) A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetésére, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, ideértve az ezekkel kapcsolatos felelősségi szabályokat is, továbbá az általa jogalap nélkül megállapított, illetőleg folyósított ellátásokért a munkáltatót terhelő felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából az illetményhivatalt kell munkáltatónak tekinteni.

344. § A SZOT a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza, hogy az állami és a tanácsi költségvetési szervek dolgozói jogán megállapított családi pótlékot milyen esetekben kell az említett szervek költségvetésének a terhére folyósítani.

345. § (1) Az, aki 1975. június 30-án táppénzben, kártalanítási segélyben vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, arra folytatólagosan a korábbi rendelkezések szerint jogosult.

(2) Az, aki táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igényét a T. hatálybalépése előtt jelentette be, igényét azonban azt követően bírálják el, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre a korábbi időre is az 1975. július 1-től hatályos rendelkezések szerint jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben említett ellátást, ha meghatározott összegben kellett megállapítani, továbbá a kórházi ápolásban részesülő gümőkóros beteg anyagi támogatását 1975. július 1-től a felemelt összegek figyelembevételével kell tovább folyósítani.

346. § (1) Azt, akinek 1975. június hónapra családi pótlék jár, a családi pótlék folytatólagosan csak akkor illeti meg, ha jogosultsága a T. és az R. rendelkezései szerint is fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerint családi pótlékra jogosult mezőgazdasági szövetkezeti tag részére a családi pótlékot 1975. július 1-től az R. 59. §-ában meghatározott összegben kell folyósítani.

347. § (1) Ha az I. vagy a II. csoportba tartozó rokkantnak havi 500 forintot elérő munkabérátlag figyelembevételével a T. hatálybalépése előtti időponttól megállapított rokkantsági nyugdíja az R. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget nem éri el, ezt az összeget kell 1975. július 1-től folyósítani.

(2) Ha az I. vagy a II. rokkantsági csoportba tartozó kisiparosnak, illetőleg magánkereskedőnek a T. hatálybalépését megelőző időponttól megállapított rokkantsági nyugdíja az R. 93. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeget nem éri el, ezt az összeget kell 1975. július 1-től folyósítani.

348. § Ha a havi 500 forintot elérő munkabérátlag figyelembevételével megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj összege az R. 185. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget nem éri el, ezt az összeget kell 1975. július 1-től folyósítani.

349. § A mezőgazdasági szövetkezetben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját 1975. december 31-ig a korábbi rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg korlátozni. E rendelkezések szerint kell korlátozás nélkül folyósítani az 1976. január 1-ét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat, ha a nyugdíjast mezőgazdasági szövetkezetben tagként

a) fizikai munkakörben foglalkoztatják,

b) nem fizikai munkakörben foglalkoztatják, mindaddig, amíg foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán az 1260 órát nem haladja meg.

350. § (1) A természetes személy az általa foglalkoztatott alkalmi fizikai munkát végző személyt 1975. december 31-ig az 1975. június 30-án érvényes rendelkezések szerint köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni és utána a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

(2) A természetes személy az általa foglalkoztatott gazdasági dolgozó után 1975. december 31-ig az 1975. június 30-án érvényes rendelkezések szerint köteles a napi 14, heti 85, havi 340 forint összegű társadalombiztosítási járulékot bélyegben leróni, a gazdasági dolgozó pedig a bélyeglapját felülbélyegzés (érvényesítés) céljából az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), ahol társadalombiztosítási szerv nincs, a városi tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél, illetőleg községekben a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél bemutatni. A gazdasági dolgozó az 1975. évi bélyeglapját legkésőbb 1976. január 31-ig az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek), illetőleg az említett tanácsi szervnek köteles átadni.

351. § (1) A T-nek és az R-nek a mezőgazdasági szövetkezeteket és közös vállalkozásaikat terhelő társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezései – ideértve az eljárási rendelkezéseket is – 1976. január 1-től lépnek hatályba. Eddig az időpontig – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1975. június 30-án érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni a tagok utáni társadalombiztosítási, illetőleg betegségi biztosítási járulék, az alkalmazottak utáni betegségi biztosítási járulék és nyugdíjjárulék alapjára, mértékére, esedékességére, bevallására, fizetésére és a járulékfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén felszámítható késedelmi pótlékra.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkáltatók 1975. július 1-től az addig mezőgazdasági biztosítottnak tekintett dolgozóik részére járó juttatások után tíz százalékos betegségi biztosítási és hét százalékos nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

352. § A T-nek és az R-nek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjjárulékára, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulékára és társadalombiztosítási hozzájárulására vonatkozó rendelkezései – ideértve az eljárási rendelkezéseket is – 1976. január 1-től lépnek hatályba. Eddig az időpontig az 1975. június 30-án érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

353. § A kisiparosok és a magánkereskedők betegségi biztosítási járulékára, valamint nyugdíjjárulékára, továbbá az említett személyek segítő családtagjai után fizetendő betegségi biztosítási járulékra vonatkozó, 1975. június 30-án érvényes rendelkezések – ideértve az eljárási rendelkezéseket is – 1975. október 31-ig hatályban maradnak.

354. § (1) Az R. 1975. július 1-jén lép hatályba; végrehajtásáról a SZOT szabályzattal gondoskodik.

(2) Egyidejűleg hatályba lép az egészségügyről szóló törvénynek az egészségügyi ellátás állampolgári jogon történő biztosításáról szóló 25. §-a; ennek végrehajtásáról az egészségügyi miniszter gondoskodik.

(3) Egyidejűleg hatályát veszti:

a 71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet – a 77. §-a kivételével -, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító 66/1957. (X. 29.) Korm. számú rendelet, 20/1958. (II. 23.) Korm. számú rendelet, 32/1958. (V. 11.) Korm. számú rendelet, 47/1962. (XII. 24.) Korm. számú rendelet, 18/1966. (VI. 23.) Korm. számú rendelet, 59/1967. (XII. 21.) Korm. számú rendelet, 23/1968. (VI. 30.) Korm. számú rendelet, 19/1969. (IV. 30.) Korm. számú rendelet, 42/1969. (XII. 6.) Korm. számú rendelet, 17/1970. (VI. 3.) Korm. számú rendelet, 44/1970. (XI. 4.) Korm. számú rendelet, 53/1970. (XII. 31.) Korm. számú rendelet, 48/1971. (XII. 29.) Korm. számú rendelet, 6/1972. (II. 29.) Korm. számú rendelet, 34/1972. (XI. 2.) MT számú rendelet, 30/1973. (XII. 23.) MT számú rendelet, 18/1974. (V. 15.) MT számú rendelet és 13/1975. (V. 10.) MT számú rendelet;

a 46/1960. (X. 13.) Korm. számú rendelet;

a 34/1968. (IX. 21.) Korm. számú rendelet;

a 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító 41/1967. (X. 22.) Korm. számú rendelet, 20/1968. (V. 21.) Korm. számú rendelet, 42/1968. (XI. 27.) Korm. számú rendelet, 50/1971. (XII. 29.) Korm. számú rendelet, 7/1972. (II. 29.) Korm. számú rendelet, 31/1973. (XII. 23.) MT számú rendelet és 17/1974. (V. 15.) MT számú rendelet;

az 1/1958. (I. 3.) Korm. számú rendelet;

a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító 47/1959. (XII. 20.) Korm. számú rendelet, 7/1960. (II. 14.) Korm. számú rendelet, 20/1962. (V. 28.) Korm. számú rendelet, 48/1962. (XII. 24.) Korm. számú rendelet, 11/1963. (V. 11.) Korm. számú rendelet, 14/1964. (VI. 28.) Korm. számú rendelet, 4/1965. (I. 31.) Korm. számú rendelet, 7/1965. (VI. 13.) Korm. számú rendelet, 2/1966. (I. 14.) Korm. számú rendelet, 23/1966. (VIII. 13.) Korm. számú rendelet, 22/1967. (VIII. 8.) Korm. számú rendelet, 60/1967. (XII. 21.) Korm. számú rendelet, 25/1968. (VI. 30.) Korm. számú rendelet, 48/1968. (XII. 18.) Korm. számú rendelet, 29/1969. (VIII. 31.) Korm. számú rendelet, 49/1971. (XII. 29.) Korm. számú rendelet, 35/1972. (XI. 2.) MT számú rendelet és 36/1974. (IX. 29.) MT számú rendelet 3. §-a;

a 12/1959. (III. 1.) Korm. számú rendelet;

a 41/1960. (IX. 1.) Korm. számú rendelet;

a 48/1961. (XII. 30.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító 38/1962. (X. 22.) Korm. számú rendelet, 19/1963. (VIII. 11.) Korm. számú rendelet és 18/1969. (IV. 30.) Korm. számú rendelet;

a 24/1963. (IX. 28.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt módosító 15/1969. (IV. 14.) Korm. számú rendelet;

a 16/1964. (VII. 19.) Korm. számú rendelet 6. §-a (3) bekezdésének a) és e) pontja;

a 17/1966. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet;

a 30/1966. (XII. 24.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító 26/1968. (VI. 30.) Korm. számú rendelet, 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 181. §-a, 5/1970. (III. 22.) Korm. számú rendelet 2–4. §-a, 37/1970. (X. 7.) Korm. számú rendelet, 3/1972. (II. 19.) Korm. számú rendelet, 32/1972. (XI. 2.) MT számú rendelet és 33/1972. (XI. 2.) MT számú rendelet;

a 29/1967. (IX. 8.) Korm. számú rendelet;

a 63/1967. (XII. 27.) Korm. számú rendelet 2. §-a;

az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet. 4. §-a;

a 46/1969. (XII. 31.) Korm. számú rendelet;

a 16/1970. (V. 26.) Korm. számú rendelet;

a 45/1971. (XII. 24.) Korm. számú rendelet.

(4) Ahol nem társadalombiztosítási jogszabály a T. hatálybalépése előtt érvényben volt társadalombiztosítási jogszabályt említ, a hivatkozott rendelkezésen a T. és az R. megfelelő rendelkezését kell érteni.

Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke

I. számú melléklet a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelethez


Korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke

M u n k a k ö r

M u n k a k ö r i l e í rá s

Korkedvezmény hatálya

 

 

 

1. Föld alatt végzett munka

 

 

 

 

 

Vájár, segédvájár (aknavájár, bányamentő, brigád-, csapat-, csoport-, front-, harmadvezető vájár, előfúró, elővájó, előkészítő és fejtési vájár, feltáró vájár, fenntartó vájár, főtecsavarozó vájár, fejtőpajzs és vándorbiztosító berendezést kezelő vájár, frontmester, injektáló vájár, iszapoló vájár, iszapmester, jövesztő vájár, kőporöv készítő vájár, kőműves vájár, lakatosvájár, meddős vájár, mintavevő vájár, műszaki fejlesztési vájár, omlasztó vájár, réselő gép kezelő vájár, robbanó anyagszállítást ellenőrző vájár, robbanóanyag kiadó vájár, robbantókamra kezelő-, vezető vájár, robbantó vájár, lőmester, frontlőmester, körzeti lőmester, szénmaró és széngyalu kezelő vájár, TH gyűrű rabló vájár, tömedékelő vájár, tűzvédelmi vájár, vájár szakoktató)

Gondoskodás a biztonságos munkavégzés feltételeiről. A munka irányítása, termelés, jövesztés, rakodás, mintavétel. A különböző fúró-, fejtő-, rakodó- és biztosító berendezések kezelése, bányatérségek készítése, fenntartása, biztosítása. Omlasztás végzése, irányítása, biztosító szerkezetek visszanyerése. Robbantó vizsgával rendelkező vájár részéről a robbanóanyagok tárolásával, szállításával és a robbantással kapcsolatos munkák ellátása. Kutatófúrás esetében a mélyfúró, feltörési fúrógépek kezelése. Vájár szakmunkástanulók oktatása.

Bányászat

 

 

 

Csapatcsillés (csapoló-, elővájó-, falazási-, feltáró-, fenntartó-, front-, csapatcsillés, műszaki fejlesztési csapatcsillés, csatlós vagy szállítócsillés munkakörben szerzett gyakorlat után a csapatra került segédmunkás)

A vájár által rábízott termelőmunka végzése, biztosítási anyag előkészítése, szállítóeszköz munkahelyre továbbítása, gépek szerelése, áthelyezése, sínfektetés, rakodás, gyámlyuk ásás, szerszámtisztítás, a munkahely közvetlen és teljes kiszolgálása termelőmunka közben

Bányászat

 

 

 

Csatlós (aknánál, lejtős és szintes pályánál fő-, másod-, segéd-, vezető csatlós, aknakapcsos, buktatós, csilleakasztó, csillekapcsoló, frajos, kapcsos, kuplis, siklófékes)

A bányaszállító vágatokban szállítás. Csillék összekapcsolása, csatlakoztatása, átállítása, átkapcsolása, rendezése, forgatása, siklófékek, csillefogók kezelése. Kötélkorongok, görgők, biztonsági berendezések karbantartása és tisztítása. A munkahelyek takarítása és víztelenítése. Jelzések adása és fogadása valamennyi aknánál, a vízszintes és lejtős pályáknál, a fősiklónál, a főszállító vágatoknál.

Bányászat

 

 

 

Szállító csillés (anyagbeadó, anyagmozgató, baligás, cúgos, csapoló, csillebeadó, csilleforgató, csillekísérő, csilleszámláló, csillerendező, csilletoló, csilleürítő, fabeadó, fékes, garatos, kocsis, kiskocsis, nagykocsis, kutyás (facsille toló), légajtós, lóvezető, mozdonykísérő, robbanóanyagszállító, sorompó nyitogató, urasági csillés, vipperes, vonatkísérő, vonatos)

A gurítón leadott termék csapolása, csillébe rakása, szállítás elősegítése, üres csillének a munkahelyre leadása, csillék csatlakoztatása a kötélpályához, csilletolás kézi erővel, siklófék kezelése, fék- és egyéb szállítóberendezések karbantartása. Jelzések adása, vétele. A termeléshez szükséges anyagok szállítása, biztonsági berendezések karbantartása, takarítása, vágatok víztelenítése, seprése, lehullott anyagok eltakarítása, telt csille egyengetése, válogatás, a csillében maradt anyagok kitakarítása, a csillék kitisztítása. Váltók, légajtók, vonatjelző lámpák kezelése, vonatok kísérése, fékezése. Mozdony karbantartásánál, olajozásánál, tisztításánál segédkezés.

Bányászat

 

 

 

Bányaiparosok, szakmunkások, csapatra telepített vagy csapatokat közvetlenül kiszolgáló iparosok [ács, fúrómester, hegesztő, gumiszalag-, kaparószalag-, légcsőszerelő, kovács, aknakovács, tűzikovács, kőműves, lakatos: (elektrofront-, gép-, karbantartó-, mozdonyszerelő-lakatos), villanyszerelő, frontvillanyszerelő, vízvezetékszerelő, vulkanizáló]

A bányatérségek képzésével, felszerelésével, biztosításával, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos szakmunkák végzése. Falazás, gépalapozás, aknakészítés, hajtás, vezérlécek felszerelése, járóosztályok, pihenők, létrák építése, sikló és ereszke készítése. Föld alatti szállítóberendezések helyszínre szállítása, szerelése, villamosberendezések szerelése, javítása és megelőző karbantartása. Hegesztő berendezések szállítása, szerelése, mozgatása és hegesztések végzése.

Bányászat, ha a dolgozó teljes munkaidejét föld alatt tölti

 

 

 

Csapatra telepített vagy csapatokat közvetlenül kiszolgáló betanított és segédmunkások (bányafarabló, bányanapszámos, csavar utánhúzó, figuráns, fúrómunkás, kőporöv-készítő, mintavevő, operátor, penészsepregető, szállító, TH gyűrű rabló, ürszéktakarító, vasútfenntartó, javító, karbantartó)

A bányabeli vasútpályák építése, fenntartása, karbantartása. Részvétel a szállításban, a termelvények csillébe rakásánál, betöltésénél, a főszállító vágatokhoz való továbbításánál, a TH gyűrűk, vastámok és egyéb biztosító berendezések szétszedésénél. A biztosítási anyagok szállítása, a csavarok utánhúzása, munkahelyek és vágatok stb. tisztítása, takarítása. Műszeres bányafelmérési munkáknál segédkezés. Kutató-fúróberendezések szállítása, kezelése, mintavétel.

Bányászat, ha a dolgozó teljes munkaidejét föld alatt tölti

 

 

 

Gépész, szállítógépkezelő (csörlőkezelő, elektromos-, diesel-, sűrített levegőjű mozdonyvezető, segédvezető és kezelő, függőszékpálya kezelő, gumiszalag kezelő, kaparószalag kezelő, láncosvonszoló kezelő, lejtősakna gépkezelő, szivattyúkezelő, vitlakezelő)

A gépek, szállítóberendezések kezelése, áttelepítése, tisztántartása, kenése és karbantartása. Fejtő-, rakodó-, réselőgépek kisebb hibáinak helyszíni javítása. Bányatérségek világító berendezéseinek javítása, jelzőberendezések kezelése. Gépterek, gépházak takarítása. A biztonsági és óvórendszabályok betartása és betartatása, jelzések vétele, továbbítása és végrehajtása. Mozdony vezetése, karbantartása, tisztítása, üzemanyaggal való ellátása, kenőolaj cseréje. Szivattyúk, kompresszorok kezelése, karbantartása. Az üzemzavar jelentése.

Bányászat

 

 

 

Bányatechnikus, aknász, felvigyázó (alőr, felőr, főfelőr, főbányafelőr, bányafelmérő-, bányamentő-, biztonsági-, légvezetéki bányatechnikus, bányamentő állomásparancsnok-helyettes, front-, fő-, körletvezető-, revier-, segéd-, szállításrendező aknász, hutmann, főhutmann, oberhutmann, műszaki ellenőr, főellenőr, segédfelvigyázó, steiger, obersteiger, szállítási felvigyázó)

A fejtési, a frontfejtési és az elővájási, kutató fúrási munkát végző dolgozók napi munkájának irányítása és ellenőrzése. A munka szervezése a biztonság figyelembevételével, a műszaki akadályok elhárítása, baleseti források megszüntetése. Közreműködés az üzemeltetési és művelési tervek készítésénél, a feltárási és kutatási kérdések megoldásánál. Munkaátvétel, műszaki napló vezetése, a folyamatos termelés és szállítás biztosítása.

Bányászat

 

 

 

Bányamérnök, bányamester (aknamélyítő mérnök, aknavezető főmérnökhelyettes, bányamentő parancsnok, bányagondnok, bányamérnök gyakornok, bergmeister, főbányamester, föld alatti műszaki tiszt I., II., III. légvezetési felelős bányamérnök, műszakmester, segédmérnök, üzemmérnök)

A bányaüzemek biztonságos és gazdaságos termelésének megtervezése, művelési módok kidolgozása, bevezetése, technológiai folyamatok előírása, racionalizálása, korszerűsítése, fejlesztése, műszaki leírások kidolgozása, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a termelési programok teljesítésének biztosítása. Mentési munkálatoknál a rájuk bízott egység vezetése.

Bányászat, ha a dolgozó munkaidejének legalább 3/4 részét föld alatt tölti

 

 

 

Műszaki munkakörök (bányamérő, bányafelmérő, bánya levegő-, pormérő, bányageológus, geofizikus, bányafúró vezető, biztonsági megbízott, energetikus, elővájási-, feltárási-, fejtési-, frontfejtési- gépmester, szakipari munkahelyi vezető)

A termelés biztonsági követelményeknek megfelelő szervezése, az előírt rendszabályok betartásának ellenőrzése, a levegőellátás tervezése és elkészíttetése, a levegőnyomás, por állandó mérése, naplók vezetése, jelentések készítése. Földtani szelvények, munkahelyi geológiai felvételek készítése. A bányagépek energiaellátásának megtervezése, kivitelezése, az ellátás ellenőrzése. Az energia vezetékek és fogyasztóhelyek védelme, a villamos és gépüzemi munkák irányítása és ellenőrzése.

Bányászat, ha a dolgozó munkaidejének legalább 3/4 részét föld alatt tölti

 

 

 

2. Fúrótoronynál végzett munka

 

 

 

 

 

Fúrómester, főfúrómester

A fúró, lyukbefejező, kútjavító, mentő munkában való részvétel, a műszak harmadok munkájának irányítása.

Nehéziparban és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó területen a mélyfúrás

 

 

 

Segédfúrómester

Csőszerelés, kisebb javítások, egyszerűbb alkatrész-cserék végzése, irányítása.

Nehéziparban és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó területen a mélyfúrás

 

 

 

Kapcsoló

Csőszerelési tevékenység keretében a szállítószék kezelése a kapcsoló állásban. Az iszapszivattyú üzemeltetése.

Nehéziparban és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó területen a mélyfúrás

 

 

 

Kulcsos

A munkapadozaton csőszerelői tevékenység végzése, a gépkulcsok, szállítószékek kezelése, karbantartó és szerelő munka végzése.

Nehéziparban és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó területen a mélyfúrás

 

 

 

Fúrási gépész

Fúró és lyukbefejező berendezéseket meghajtó erőgépek üzemeltetése, javítások, alkatrészcserék és karbantartási munkák végzése.

Nehéziparban és az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó területen a mélyfúrás

 

 

 

3. Sűrített levegőben végzett munka

 

 

 

 

 

Keszonos

Tartósan sűrített levegőben végzett munka.

A népgazdaság egész területén, egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozóknál

 

 

 

Búvár

Búváröltözékben, változó nyomású sűrített levegőben, víz alatti munka végzése.

A népgazdaság egész területén

 

 

 

4. Csatorna (zárt) karbantartásnál végzett munka

 

 

 

 

 

Zárt csatorna tisztító (zárt csatorna javító-, tisztító-, szak-, segéd- és betanított munkás)

A zárt szennyvíz csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének ellenőrzése, folyamatos karbantartása.

Vízügy, helyiipar

 

 

 

Csatornabúvár

A zárt csatornákban keletkezett hibák feltérképezése, a hibák gyors megszüntetése, dugulások felszabadítása, a csatorna TMK munkák kijelölése.

Vízügy, helyiipar

 

 

 

Zárt csatorna szűrőrács-tisztító (főgyűjtőcsatorna befogadójában dolgozók)

A zárt szennyvízcsatornákban a csatornahordalék, rácsszemét kiszűrése, összegyűjtése, eltávolítása.

Vízügy, helyiipar

 

 

 

5. Melegüzemben végzett munka

 

 

 

 

 

Adagoló [darukapcsoló (elektrokemence berakásnál), anyagos (III. segéd), adagkészítő (sarzsás), kohóadagoló (ötvözetgyártásnál), generátor fűtő, zsugorító-gép kezelő, ingás-szalag kezelő, rostagépkezelő, töltőkocsi kezelő, keverődob kezelő, Schenk-vályu kezelő, vedres-emelő kezelő, szénporadagoló (érctömörítésnél), csillagtörő kezelő, visszatértiszalag kezelő, tömörítvénykocsi ürítő, zsugorítvány ürítő]

Kézi erővel vagy gépi úton gépek, berendezések anyaggal ellátása, ürítése feldolgozás céljából.

Kohó- és gépipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Olvasztár (főolvasztár, acélgyártó-, torkrettáló-, kemencekarbantartó-, fenékjavító főolvasztár, kemence főmester, olvasztár II., III., IV., V., keverő-, elektro-, metalló-, torkrettáló olvasztár, olvasztár csapoló I., II., III., segéd, rácsfúvató olvasztár, III. segéd, keverősegéd, olvasztár I., II. segéd, acélgyártó segéd, torkrettáló olvasztár I. segéd, keverőkemence-motor kezelő, salaklehúzó, alumíniumkohász, metallótermikus ötvözetgyártó, bórkarbidgyártó)

Közreműködés folyékony nyersvas, vas, acél, elektroacél és más fémek, ötvözetek előállításához szükséges technológiai berendezések üzemeltetésében.

Kohó- és gépipar, nehézipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Kohómunkás [begyújtófejkezelő, gyújtókocsi kezelő, nyersvas utókezelő csoportvezető, nyersvas utókezelő, öntőgépész, öntőgépi vaslazító, hűtőszerelvény lakatos, hűtőszerelvény mosó, hűtőszerelvényes (lapmosó), hűtőlapmosó, vízőr, betanított vizes, műszakos csőszerelő, kohógépész, nyersvas utókezelő lakatos, multicyklon kezelő, szállópor eresztő, granuláló csoportvezető, granuláló, granuláló öntőmunkás, salak granuláló csoportvezető, folyékony salak öntőcsoportvezető, folyékony salak döntő, salakhabosító csoportvezető, salakhabosító segédmunkás, sínszerelő (alumíniumkohászatban), kohóüzemi általános segédmunkás (alumíniumkohászatban), granuláló (kokillás)]

Kohó- és segédberendezései zavartalan, folyamatos üzemeltetésének biztosítása a technológiai előírásoknak megfelelően, részvétel a folyékony salak feldolgozásában.

Kohó- és gépipar, nehézipar

 

 

 

Kohó-léghevítő (forrószél szerelvényes)

Léghevítő berendezés felfűtése, kezelése, átváltása, a füst, gáz, kupola hőmérséklet, kéményhuzat figyelemmel kísérése, a kohó zavartalan ellátásának biztosítása előmelegített levegővel.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Kohó-tömítő (tömőgép kezelő)

Tűzálló massza előkészítése, dugaszológépbe rakása, csapolónyílások dugaszológéppel lezárása a csapolás után.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Martin berakó darus (berakó darus)

Szilárd hulladék ötvöző és kikészítő anyagok gépi úton történő berakása a Martin kemencébe (adagolás), belső kemence javításnál anyagok kemencébe rakása.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Csapoló (kúpoló csapos, kúpoló csapoló, kúpoló kemencekezelő, főcsapoló, alumínium csapoló)

Kemence előkészítése beolvasztásra, levegőfúvókák kezelése, próbavétel, folyékony halmazállapotú fémek, ötvöző anyagok csapolásának előkészítése és lecsapolása, salak leeresztése, csapolóteknő eltávolítása, megdermedt ötvözőanyagok kiszedése a csapolóteknőből.

A népgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti

 

 

 

Öntőcsarnoki darus, öntődarus [félportál darus, konzol darus, konzoldaru kormányos, nyersvasbeöntő darukormányos, keverőcsarnoki darukormányos, öntődaru kormányos, öntödei darus, üstfordító kormányos, melegsalak feldolgozó darus, kohócsarnoki darus, beöntő darus, nyomócsőöntödei (öntőcsarnoki) darus]

Öntőcsarnokban gépi úton anyagok mozgatása, olvadékkal, folyékony fémmel teli üstöknek az öntés helyére szállítása, öntés, keverőkemence folyékony nyersvassal ellátása, salak és salakostál szállítása, salaküst és salaktál cserélése, üres üst előkészítéshez szállítása, hulladék vagonba ürítése, törzsminta formába helyezése, kihúzása és összerakása.

Kohó- és gépipar, nehézipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Martin-kokillamunkás (kokilla előmunkás, kokilla segéd I., II., III., IV., kokillás, salakfazék és kokilla tapasztó, fejtapasztó és falazó, felöntés javító, felöntőfej javító, felöntés döngölő, kokilla hegesztő, kokilla hegesztő segéd, kokilla hegesztő és oxigénes, öntőcsarnoki autogénes, autogén vágó, autogén vágó segéd, lehúzó munkás)

Martin-öntőcsarnokban a kokillák, felöntőfejek, alaptáblák, beöntő tölcsérek előkészítése, kezelése, javítása, mozgatása. Közreműködés az öntésnél, kokillák lehúzásánál, öntecsek kinyomásánál.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Fémkokilla munkás (kokillaöntő)

Kokillák előkészítése öntéshez, öntés, folyékony fémek szállítása, öntvények kiemelése kokillákból.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Kokillatéri darus (kokilla-lehúzó darukormányos, kokilla-lehúzó és öntecsátadó darus, kokillacsarnoki darukormányos, futódarus)

Kokillák lehúzása az öntecsekről, öntecs kinyomása, a kokillák, anyagok szállítása gépi úton.

Kohó- és gépipar (a Dunai Vasmű kivételével)

 

 

 

Üstös (üst előmunkás, üstkezelő, üstsegéd, nyersvasüst kezelő)

Folyékony halmazállapotú nyersvas, acél, fém, ötvözet, salak szállításánál alkalmazott üstök előkészítése, tisztítása és javítása, szárítása, alaptábla falazása, állítása, beöntőtölcsér, kokilla előkészítése, kezelése.

Kohó- és gépipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Kemencekőművesek (kemence tapasztó-, kemencekőműves csoportvezető, kemence karbantartó-, öntőcsarnoki-, öntőgödör, falazó-, üstfalazó-, kádépítő kohócsarnoki-, samott-, üvegolvasztó kemencekőműves, kemencejavító segéd, kemencekőműves segítő)

Tűzálló téglából készült kemencefalazatok, öntőgödrök építése, bontása és javítása. Üstök, salaktálak, csapoló-csatornák, alaptáblák, tölcsérek, üstdugószerkezetek bélelése, falazása és javítása tűzálló téglával. Üvegolvasztó kemencék és tartozékaik javítása, építése, bontása.

Kohó- és gépipar, nehézipar, építőipar, építőanyagipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Kemencés [kemence-, gép-, izzítókemence-, tartó tolókemence-, mélykemence-, öntödei kemencelágyító-, kemence-, edzőüzemi kemencekezelő, esztergakés-forrasztó, forrasztár, kemencefűtő, ajtóhúzó, berakó gurító, lemeztoló kezelő, melegítő, melegítő segítő, hámorelőkovácsoláshoz-, köpükovácsoláshoz-, hámorszélesítéshez-, planírozáshoz-, kasza és sarlószélesítéshez kifűtő, salakhúzó melegítő, salakos, salakzsák tisztító csoportvezető, salakzsáktisztító, kemencesegéd (puslihúzó, lemezcsomaghúzó), tömörítőgép-, tömörítvény-gépkezelő, kemence vízügyeletes lakatos csoportvezető, kemenceügyeletes-, kemence vízügyeletes-, kemence-, melegüzemi karbantartó-, kemencekarbantartó-, karbantartó-, kemence és öntőcsarnoki ügyeletes lakatos, csatlakozó felrakó, anódkeret csúsztató, tüskehúzó, tüskeverő, anódköpenyező, anódrendszer kezelő, masszázó, milivoltmérő, kohócsarnoki karbantartó]

Izzító-, olvasztó-kemenceberendezés üzemeltetése, előírásszerű működtetésük biztosítása. Előmelegített anyagok továbbítása.

Kohó- és gépipar, nehézipar

 

 

 

Meleghengersori darus (másodmelegítő-kemence berakó daruvezető)

A hengerlő anyagok kemencéhez szállítása izzítás céljából, előmelegítés után a hengersorra történő átszállítása. Hengersori javításoknál, cseréknél közreműködés.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Meleghengerész [hengerműi kormányos, hengerlő motoros, csőhengerlő redukáló csőgyártásnál, csavarhajtó (csavarállító), duplázó, felfogó, kötélhúzó, csapkenő, görgőkezelő, átvezető kezelő I. II., III., IV., V., lyukkenő, abroncssori csatorna kezelő, csőkezelő, áthordó, átvonszoló-, triósori adagoló szánka-, melegráma vonszoló kezelő, számlálógép kezelő, egyengető, motollás, abroncs-elhúzó, drótkarika rendező, selejthúzó, blokkolló előmunkás, anyagirányító, blokk-olló kezelő, bugaolló segéd I., II., blokk-olló segéd I., II., hengersori melegolló kezelő I., II., elővágó, melegolló elővágó, melegollós, melegolló segéd, melegolló-, meleg fűrész kezelő, melegfűrészes, melegolló-, melegfűrész munkás (elővágó bélyegzős, ráverő), tartó és triósori fűrészsegéd, melegbuga kihordó, meleghulladákos végelhordó, lemezrajzoló I., II. segéd, revéző (revés, revés előmunkás), kalapácsoló (revesepregető)]

Előmelegített acélnak és fémnek hengerállványon, hengersoron, hengerlőgépen vagy ezek segédberendezésein történő melegalakítása, megmunkálása, kikészítése, méretre vágása.

Kohó- és gépipar, nehézipar (hőhatásnak ki nem tett munkahelyek kivételével)

 

 

 

Meleghengerdei térdarus

A hengerdében feldolgozásra kerülő anyagok ki- és beszállítása gépi úton.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Formázó (héjformázó, héjöntő, héjsütő, héjmagkészítő, melegmaggyártó)

Héjformázó gépen formázás, héjforma sütése, héjforma előkészítése, leöntése, alakos maghéj sütése, gyantás homokkal megtöltött minták, illetve magszekrények sütése kályhában.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Formaszárító-kemencekezelő (szárítókezelő)

Formák és magok szárítókemencébe rakása, kemence felfűtése, a kész formák kézi vagy gépi úton történő kirakása.

Kohó- és gépipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Öntő (csarnoki előmunkás, öntő előmunkás, fémöntő-, vasöntő-, öntőformázó, kézi formázó-, gépi formázó-, kokilla formázó-, folyékony fém-, acélformázó-, magvas-, acélforma-összerakó-, centrifugál-, precíziós-, csapágyöntő, öntő-magkészítő, öntő I., II., III. segéd, öntés előkészítő, öntőcsarnoki anyagkészítő, öntőcsarnoki tisztogató segéd, gödrös segéd, darukapcsoló gödrös segéd, salakos, salakoskocsi tisztító, oxigénes, öntő szakoktató)

Öntő forma készítése, az öntés előkészítése, folyékony halmazállapotú fém szállítása, formába öntése kézi vagy gépi úton. Szakmunkás tanulók oktatása.

A népgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti.

 

 

 

Öntőcsoportnál segédmunkás (öntő melletti segédmunkás, öntő segédmunkás)

Formaszekrények összerakása, folyékony fémek hordása, öntésnél közreműködés, formagázok gyújtása, öntéskarikák eltávolítása, homok szórásával sugárzó hő csökkentése.

Kohó- és gépipar, nehézipar, könnyűipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Öntödei rámoló (formaszekrény ürítő, rámoló, kirámoló, ürítő, kiverő rámoló)

A leöntött formáknak az öntvények dermedése után kézi vagy gépi erővel történő kiszedése, szétbontása, öntvények kikészítőbe, tárolóhelyre szállítása.

A népgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti

 

 

 

Öntvénytisztító (öntvényköszörűs)

Munkadarabokról a homok, féder, valamint a belső magváz eltávolítása, az öntvények forgatása kézi vagy gépi erővel. A felöntések eltávolítása kézi kalapáccsal, szalag vagy körfűrésszel, hegesztő készülékkel, különböző gépi eszközökkel. Féderek, fáncok eltávolítása állványos, lengő vagy légköszörűvel, nyeles, illetve kézi vágóval.

A népgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti

 

 

 

Öntödei föld alatti munkás

Föld alatti formahomok-alagútban homok lapátolása, vashulladék mágnessel történő eltávolítása.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Öntvényhegesztő (hengerfej-hegesztő)

Öntvény előmelegítése, az öntvényben keletkezett üreg, repedés kijavítása hegesztéssel.

Kohó- és gépipar, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés

 

 

 

Edző, hőkezelő (edzőlágyító, cementáló edző, cementáló, csomagoló, nemesítő, nitráló, lágyító előmunkás, daruláncos, homokos, görgős és láng kemence előmunkás, görgős és lángkemence segéd, öntödei hőkezelő)

Hőkezelő kemencébe anyag berakása, izzítása, hőn tartása, kiszedése, vízben, olajban, sókályhában, gázban, lángban, betétben, edzőprésben, készülékben, indukciós kemencében edzés, megeresztés, feszültség oldása, nemesítés, normalizálás, szénítés, nitrálás.

A népgazdaság egész területén − az OFU és AICHELIN típusú hőkezelő berendezések kezelőinek kivételével − ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti

 

 

 

Kovács [kovácsoló munkás, fogós, emelő, emelőszállító, kis villás, nagy villás, forgató peremező, pöröly-, sajtoló kormányos, kalapácsvezető, manipulátor kezelő, tűzi-, próba-, hámor-, szerszám-, rugó-, lemez-, kézi-, hengerészsegítő-, csővéghegyező meleg-, süllyesztékes-, meleg-, sorozati kovács, tűzi kovács segédmunkás, hámorvezető, hámor és köpü előkovácsoló, hámor szélesítő-planírozó, hámor melegkivágó, kaszarudacs készítő (csoportmunka), kasza és sarló szélesítő, kaszaperemező, kaszamarkolat hajlító, kaszaalak sajtoló, patkósarok-, boronafogkovácsoló és sajtoló, penge kovácsoló, sarló formázó, sarló hegyező, melegsajtoló előmunkás, hydraulikus kályhás, csavar-, szegecs-, frikciós-, kengyel-, anyasajtoló, ívcsőhajlító melegpréselő, sajtolósegéd, késhajlító, kemencesegéd, kovácsolásnál revés, melegdarus, kovácsüzemi darus]

Munkadarab kemencében izzítása, szállítása, megmunkálás közben tartása, mozgatása, forgatása, kovácsolással, sajtolással melegen alakítása, formálás, zömítés, darabolás kézi vagy gépi úton.

A népgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik

 

 

 

Zománcégető (zománcolvasztó)

A zománcozás alapanyagának olvasztókemencében tűzi úton történő előállítása, alapzománccal, zománcporral bevont munkadarab égetése kemencében, zománcozott késztermék kemencéből kiszedése.

A népgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti

 

 

 

Pácoló [hengerműi-, horganyzói (ónozói)-, Siemag pácolói előmunkás, segéd, darus, daruvezető, hákos, vizes, szárítós]

Pácfürdő készítése, a pácolandó anyag előkészítése, pácfürdőbe helyezése kézi vagy gépi úton, a lepácolt anyagok fürdőből kiemelése, az elhasznált páclevek leengedése, páckádak tisztítása, pácolt lemezek szárítása.

Kohó- és gépiparban kizárólag lemezpácolás

 

 

 

Horganyzó, ónozó [horganyzó, (ónozó), kazánnál fémolvasztó előmunkás, segéd, beadó, lemezhordó, hamuelhúzó]

Alapanyag kemencébe rakása, fémkokillák előkészítése, a fémolvasztó kemence tüzelésének ellenőrzése, a kiolvadt horgany (ón) kiöntése öntőkanállal fémkokillákba, a kihűlt horgany (ón) téglák máglyázása, horgany (ón) fürdő készítése, a lemezek horgany (ón) fürdőbe merítése, a horganyozott (ónozott) lemezek kiemelése, hajlítása és tárolása, a fürdőről salak lehúzása és kiszedése.

Kohó- és gépiparban kizárólag lemezkészítés

 

 

 

Generátor-adagoló darus

A széntároló helyről a szénnek gépi úton a generátor adagoló nyílása fölé továbbítása, generátorba adagolása.

Kohó- és gépipar

 

 

 

Klinkerégető (cementégető)

Égetőkemencében nyersanyagból a minőségi előírásoknak megfelelő klinker égetése.

Építőanyagipar

 

 

 

Mészégető (kemencefűtő)

Mészégető kemencében a mészkőből a minőségi előírásoknak megfelelő mész égetése.

A népgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében kör-, vagy aknakemencénél dolgozik

 

 

 

Kemencebehordó tégla- és cserépégetésnél

A tárolt félkész száraz tégla és cserépáru szállítóeszközre rakása (karéval, kocsival). A megrakott szállítóeszköznek kézi erővel a kemencébe továbbítása és ott a nyersterméknek a rakóval közösen falba, máglyába rakása.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Kemencekihordó tégla- és cserépégetésnél

A kiégett téglaárunak, tűzálló anyagnak karéra vagy kocsira rakása, majd a szállítóeszköznek kézi erővel a kemenceajtón keresztül a tárolóhelyre továbbítása és ott a késztermék máglyába rakása.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Kemencerakó munkás (kemencébe rakó munkás, kemence rakó)

A kemencébe szállított száraz téglaáru szakszerű felrakása úgy, hogy a tűz járata az áruégetéshez biztosított legyen.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Tégla-, cserép- és tűzállóanyagipari (magnezit, samott, szilika) égető

Égetés végzése körkemencében, kamrás vagy alagútkemencében. Széntüzelésű kemencénél kézi lapátolással a tüzelőnyíláson keresztül a szén beszórása a tűztérbe, gáztüzelésnél a berendezés kezelése a tüzeléstechnikai előírásoknak megfelelően. Az égetésnél a kemence hőfokának folyamatos ellenőrzése.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Kemence be- és kihordó, mészhúzó mészégetésnél (körkemencénél kőberakó és mészkihordó, aknakemencénél kemence be- és kihordó, mészhúzó)

Égető kemencébe mészkő berakása, égetett mész kihordása. Széntüzelésű aknakemencénél húzónyílás felnyitása, égetett mész lazítása, kihúzása, a gáz- és olajtüzelésű aknakemencénél a mészhúzó berendezés kezelése. A mész csillébe, szállítószalagra továbbítása kézi erővel, húzónyílás lezárása.

A népgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében kör-, vagy aknakemencénél dolgozik

 

 

 

Finomkerámiai kemencemunkás (kemencemunkás, kerek kemence rakó-, szedő-, folyamatos üzemű kemencekocsi rakó, leszedő, takarólap tisztító, kátrányozó, salakozó)

Kerek vagy folyamatos üzemű kemence kiégetendő tárgyakkal való feltöltése, kiégetés után a kerek kemencénél a kész termék kihordása, folyamatos üzemű kemencénél a késztermék leemelése az égető kocsiról. Az égető kocsinál a takaró samottlapok és kátránylefolyók tisztítása. A kerek kemencénél az égetés alatt a salak eltávolítása a tűzszekrényből.

A népgazdaság egész területén

 

 

 

Finomkerámiai égetőmunkás, csiszolókorong égető [finomkerámiai égető, szakaszos széntüzelésű kemenceégető (kerek és szögletes), szakaszos gáztüzelésű kemenceégető, folyamatos üzemű kemenceégető]

Szakaszos széntüzelésű (kerek és szögletes) kemence előkészítése égetésre. A megrakott tokok behordása a kemence égető terébe, illetve a kolonok elhelyezésével a tűzjáratok kialakítása. Az égetés lefolytatása, az égetett áru kiszedése. Szakaszos gáztüzelésű kemencénél az áruval megrakott samott-tokok behordása a kemencetérbe, azok egymásra rakása, a kemencenyílás befalazása, gázégők begyújtása, hőfok ellenőrzése, gáz és levegő szabályozása, a kiégetett áruk kiszedése. Folyamatos üzemű kemencénél az égetéshez előkészített áruval megrakott kemencekocsinak a tolóhídra tolása és rögzítése, égetés után az égetőkocsinak a tolóhíddal együtt a tároló vágányra tolása és a kiégetett árunak tároló helyre juttatása.

A népgazdaság egész területén

 

 

 

Samottmassza készítő, égetési segédeszköz gyártó

Az alapanyag előtörése, őrlése, hengerlése. Az őrölt és hengerelt anyag keverése nedvesen, gépi úton, majd a massza pihentetése, többszörös átgyúrása és feldolgozása.

Építőanyagipar

 

 

 

Kemencében samott-tok tisztító

A keramitlapok égetésénél használt samott-tok tisztítása a kemencében a keramitlapok berakásával egyidejűleg. A tisztítás elvégzése két tok összedörzsölésével.

Építőanyagipar

 

 

 

Kamratisztító

A téglaiparban az égető kemence alján lerakódott szénsalak, téglatörmelék szállítóeszközre rakása és kézi erővel a tárolótérre továbbítása.

Építőanyagipar

 

 

 

Üvegolvasztó, berakó, üvegkiszedő-áruhordó, páckeverő, keverőgépkezelő [kézi anyagkeverő (páckeverő), gépi anyagkeverő (előkeverő, szódaadagoló, mérlegelő, homok és dolomitszárító), adagoló, kemencekezelő]

Az üveggyártás alapanyagának tárolása, aprítása, szitálása, szárítása, a nyersanyag keverése az előírt technológia szerint. A nyersanyag keverék berakása a kemencébe kézi vagy gépi úton, a kemence járatása, a hőfok állítása, a kemence, az üvegolvadék ellenőrzése és próba vétele.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Üvegfúvó pipával [golyófúvó (bankafúvó), befúvó, szár és talp készítő, korsó és palacktágító, fülkészítő, melegítő, üvegmerítő]

Az üvegolvasztó kemencéből fúvócsővel üvegolvadék kiemelése, a kezdő gömb fújása, formázása, üvegtest készre fújása. A kész üvegtestre szár, talp, fül rakása. Korsó, palack tágítása a beégető doboknál.

Építőanyagipar, kohó- és gépipar

 

 

 

Üvegipari öntő [kikós nyomópréselő, melegítő, préselő, fújtató, nyomóprés merítő, nyomó (fesz) préselő, melegítő (heftoló ragasztó), perem beégető, gyűrű (ring) rakó, lencsepréselő, ballonfúvó, automata főgépész, gépész, gépkezelő, gépbeállító, kezelő, olajozó, frittes]

A kemencéből az üvegolvadék vaskanállal kiemelése, öntőasztalhoz szállítása, a folyékony üvegnek hengerek közé öntése. Hengerelés, majd a kész üvegtáblának a hűtőszalagra rakása. Formapréselés végzése, automata gép üzemeltetése, kezelése, forma cserélése, fritt szállítása.

Építőanyagipar, kohó- és gépipari

 

 

 

Öntött üveggyári hengerlőgép kezelő, síküveghúzó gépkezelő (öntött üvegipari hengerlőgép főgépész, hengerlő gépész)

A kemencéből kilépő üvegolvadék táblává hengerlése, a gép kezelése, javítása meleg állapotban. Üvegszalagon haladó anyag követése, törés kikezelése, üvegszalag kezelése, húzókamra melegítése, kezelése és tisztítása, gép szerelése, gáz és levegő dobok váltása.

Építőanyagipar

 

 

 

Karbidkemence fűtő

A gyártáshoz szükséges nyersanyagok beadagolása a kemencébe kézi vagy gépi erővel, elektróda hosszabbítása, önsütő massza összetörése, utántöltése elektróda hüvelybe.

Nehézipar

 

 

 

Karbidkemence csapoló

Csapolótál csapolónyílás elé tolása, a csapolónyílás megnyitása, a folyékony karbid lecsapolása, csapolónyílás elzárása, karbid mérése, kihűlés után karbidlap kiemelése.

Nehézipar

 

 

 

Karbid csomagoló, kiszerelő

Karbidlepények szállítása daruval, karbidlepény törése, karbid betöltése dobokba, azok lezárása, konténerbe, vagonba rakása.

Nehézipar

 

 

 

Karbidkemence (műszerterem) kezelő

Kemence-műszerek ellenőrzése, kemence terhelés szabályozása, részvétel az elektróda hüvely hosszabbításában.

Nehézipar

 

 

 

Olvasztár műkorundgyártásnál

Ívfénykemencében korundtömb előállítása, kemence kezelése, terhelés irányítása, kemencehűtés ellátása, ellenőrzése.

Nehézipar

 

 

 

Áramszabályozó műkorundgyártásnál

Az olvasztáshoz szükséges áram szabályozása műszerekkel és kisegítő berendezésekkel.

Nehézipar

 

 

 

Őrlőmű kezelő, adagoló műkorundgyártásnál

Pofástörő-, henger-, mágneshenger-, vibrátor-, elevátor-, szita kezelése, szemcsék mérlegelése, csomagolása, tárolóhelyre szállítása.

Nehézipar

 

 

 

Szemcse kalcináló
műkorundgyártásnál

Műkorund vegyes szemcse izzítása, karbidos elbontása, kemence töltése, ürítése, porlasztó pisztolyok szabályozása, izzított anyag hűtése, csomagolása.

Nehézipar

 

 

 

Durvatörő kezelő
műkorundgyártásnál

Műkorund tömb leemelése kemencekocsiról, a tömb törése előírt darabnagyságra, daru kezelése, anyag szállítása, mérlegelése.

Nehézipar

 

 

 

Szita kezelő és karbantartó műkorundgyártásnál

Vegyes nagyságú szemcséből, porból finom szemcse leválasztása, mérlegelése, csomagolása, szitaszövetek tisztítása, szitakeretek cserélése.

Nehézipar

 

 

 

Válogató műkorundgyártásnál

Műkorund tömb törésénél keletkezett kérges anyag és törési salak minőség szerinti osztályozása kézi erővel.

Nehézipar

 

 

 

Anódozó műkorundgyártásnál

Kemence-kocsi újraépítése, anódmassza készítése, berakása, döngölési munkák végzése.

Nehézipar

 

 

 

Olvasztár kádkőgyártásnál

Timföldből ívfénykemencében korund olvasztása.

Nehézipar

 

 

 

Öntő kádkőgyártásnál

Forma készítése, beágyazása, szekrény összeállítása, olvasztó kemence billentése, folyékony korund formába öntése.

Nehézipar

 

 

 

Formázó kádkőgyártásnál

Kádkő forma készítése.

Nehézipar (ha formakészítés mellett öntést is végez)

 

 

 

Bontó és tolópad kezelő kádkőgyártásnál

Formaszekrények kibontása, szigetelőanyag eltávolítása, köpeny leemelése, kádkő mérlegelése, formaszekrények előkészítése, mozgatása.

Nehézipar

 

 

 

Hűtőtéri darukezelő kádkőgyártásnál

Bontásra kerülő szekrények és kádkövek szállítása gépi úton.

Nehézipar

 

 

 

Kádkő megmunkáló

Kádkő megmunkálása gépi úton az adott méret alapján, kádkő szállítása a tárolóhelyre.

Nehézipar

 

 

 

6. Villamosenergia iparban végzett munka

 

 

 

 

 

Kazánüzemi belső salakos

Tüzes salak és pernye eltávolító berendezés kezelése, salak elhordása, salaktorlódás és szénpor-dugulás elhárítása.

Nehézipar, kohó- és gépipar, az Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek

 

 

 

Kazántisztító

Kazánok és tartozékainak belső és külső tisztítása.

Nehézipar, kohó- és gépipar, az Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek

 

 

 

Kazánkőműves (kazánkőműves segéd, betanított munkás)

Erőműben a kazánok belső falazatának javítása, karbantartása.

Nehézipar, kohó- és gépipar, az Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek

 

 

 

7. Textiliparban végzett munka

 

 

 

 

 

Előfonónő, előfonatot gyártó vigony-kártolt gyapjúipari kártolónő [minden textilipari (fésűs, kártolt, nyújtott) előfonó tevékenység]

A gép folyamatos üzemelésének biztosítása, kézi erővel az előtét csévék előkészítése és utánrakása, a kész előfonal leszedése, szakadás kijavítása, géptisztítás.

Könnyűipar

 

 

 

Fonónő, szelfaktor-kötőnő, szelfaktor kötözőnő, fonógépkezelőnő, fonókötözőnő (minden fonó tevékenység: fésűs, kártolt, nyújtott eljárás, harangfonás, gyűrűs és szelfaktor fonás)

A gép kezelése, a berendezés anyaggal való ellátása, előfonal cseréje, kész fonal leszedése, elrakása, szakadás kijavítása, hulladék összegyűjtése, géptisztítás.

Könnyűipar

 

 

 

Szövőnő [malheur-fűzőnő (fűző-fejtőnő) szalagszövőnő, hevedergyári szövőnő, azbesztszövőnő]

Vetülékcséve cseréje, vetélőváltás, lánc- és vetülékfonal szakadás kijavítása, egyéb géphibák kiküszöbölése. A láncfonal, a fonalőr tisztítása. Kész darab levágása, leszedése, elszállítása, hulladékgyűjtés, géptisztítás.

Könnyűipar, Iparművészeti Vállalat szövőüzeme és az ipari szövetkezetek mechanikai szövőgépekkel működő közös műhelye

 

 

 

8. Sütőiparban végzett munka

 

 

 

 

 

Magyar, gőzös és platnis kemencénél lapátos vető és kisütő

Nyers termék lapátra helyezése, lemosása, kemencébe vetése, kemencéből kiszedése, lemosása, átsütő kemencébe helyezése. Kész termék kiszedése, lemosása, kisütő edénybe helyezése.

A népgazdaság egész területén napi 7 tonna/16 óra feletti kapacitású üzemekben

 

 

 

Kemencekőműves

Falazott (magyar, gőzös) melegkemence fenék (herd) javítása, cseréje, kemenceboltozat füst- és gőzcsatorna, kemencerepedés, kemence-, kazánház, fűtőtér javítása, gázcső beépítése és cseréje.

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Sütőipari Vállalat

 

 

 

9. Hűtőházban végzett munka

 

 

 

 

 

Hűtőházi rakodó

Hűtőházba szállított áru hűtőtérbe továbbítása, tárolása, mozgatása, kirakása.

A népgazdaság egész területén, legalább −20 °C hőmérséklettől

 

 

 

10. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka

 

 

 

 

 

Sugárzó-, radioaktív-anyagokkal és készítményekkel dolgozók (orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mérnök, kutatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápolónő, laboráns, asszisztens, szak-, betanított-, segédmunkás)

Természetes és mesterséges radioaktív anyagokkal gyógykezelések, vizsgálatok, besugárzások, sugárkezelések végzése, preparátumok előkészítése, sterilizálás, radioaktív anyagokkal kezelt betegek ápolása, ellátása, kutató-, analitikai és preparatív munkák végzése, előkészítése, műanyagok sugárzásos polimerizációjának tanulmányozása, mérési vizsgálatok-, állatkísérleti kutató-, izotópos nyomjelzéstechnikai „C” vagy annál magasabb szintű izotóplaboratóriumban munkák végzése, thorium, wolfram ipari felhasználásával kapcsolatos munkák végzése.

A népgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

 

 

 

Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel dolgozók [orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mérnök, kutatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápolónő, asszisztens, röntgenes, röntgengépkezelő, radiológus, anyagvizsgáló, műszaki dolgozó, próbatermi bemérő, szerelő, szervizelő, MEO-s (főállású), szak-, betanított, segédmunkás]

Röntgenvilágítással, felvétellel-, átvilágítással vizsgálatok végzése, röntgentherápia alkalmazása, részecskegyorsítókkal végzett kutatás, nagyenergiájú sugárzásokat kibocsátó forrásokkal végzett analitikai és preparatív munka, preparátumok előkészítése, acélok és más fémanyagok, öntvények, varratok vizsgálata és minősítése. Elektronmikroszkópos vizsgálathoz metszetek előkészítése, ezek vizsgálata, fényképezése, elektron mikroszkóp és berendezések működtetése, karbantartása, szerviz végzése. Röntgengépek, röntgengenerátorok-, therápiás-, diagnosztikai berendezések-, röntgencsövek próbája, a hibák megállapítása, beszabályozás, beállítás, javítás, szerelés, átvizsgálás, felújítás, üzemi próbák végzése, átadás, kutató munkánál közreműködés, laboratóriumi vizsgálati munkák végzése, műanyagok, katalizátorok anyagának vizsgálata, hibák röntgensugaras vizsgálata, ellenőrzése.

A népgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

 

 

 

Sugárforrások felhasználásánál dozimetriai és egyéb mérési feladatokkal foglalkozó fizikus

Természetes vagy mesterséges radioaktív anyagokkal, nyitott és zárt radioaktív izotópokkal, részecskegyorsítókkal nagy energiájú sugárzásokat kibocsátó egyéb forrásokkal végzett kutatásokkal kapcsolatban a sugárforrások dozimetriai és egyéb mérési feladatainak végzése.

A népgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

 

 

 

Ionizáló sugárforrásokat alkalmazó részlegekben dokumentációval és adatfelvétellel foglalkozó dolgozók

Természetes és mesterséges ionizáló sugárforrásokat alkalmazó részlegekben − azonos légtérben − dokumentáció és adatfelvétel készítése.

A népgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

 

 

 

Az uránércdúsító technológiai folyamathoz közvetlenül kapcsolódó munkakörökben dolgozók [dekontamináló (szennyezettség mentesítő) dezaktiváló, ércdúsítói mintavevő, ércdúsítói szakmunkás és gépkezelő laboráns, ércdúsítói karbantartó lakatos, ércdúsítói műszakvezető, művezető]

Az üzem sugárszennyezett területéről javítás vagy egyéb célból kikerült gépnek, alkatrésznek sugárzó anyagtól mentesítése. Sugárszennyezett épület, fal, berendezés sugármentesítése. A technológiai keverő, feltáró stb. tartályokból anyagmintának végleges hányadolása laboratóriumi vizsgálathoz. Folyamatos üzemelés biztosítása, üzemzavar elhárítása teljes munkaidőben gép mellett. A folyamatból vett minta laboratóriumban történő vizsgálása, elemzése. Technológiai gép, berendezés karbantartása, javítása, üzemzavar elhárítása a technológia helységeiben. Zavartalan üzemelés biztosítása, szervezése, irányítása. Közreműködés műszaki fejlesztési, egészségvédelmi tervek üzemrészre vonatkozó feladatainak gyakorlati végrehajtásában.

Nehézipar, ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka

 

 

 

11. Közlekedésnél végzett munka

 

 

 

 

 

Mozdonykísérő, [mozdonyvezető, diesel-, villamos-, gőzmozdonyvezető, segédkezelő, fűtő, mozdonyfűtő, utazó kazánfűtő, utazó gépkezelő, mozdonyfigyelő, diesel-gépkezelő, dieselgép-kísérő, diesel-motorkenő, diesel- és gőzhajtású daruvezető (kötött pályán), utazó oktató mozdonyfelvigyázó]

Mozdony (motor) vezető: a vontató jármű vezetése, vonat továbbítása, a gép továbbítása, műszaki kiszolgálása, kezelése, kocsik sorolása, rendezése, tolatása. Segédkezelő: állomáson és pályaudvaron tolatás végzése.
Utazó kazánfűtő: gőzmozdonyok, fűtőkocsik kazánjának fűtése.
Utazó gépkezelő: korszerű vontatójárműveken (diesel, villamos) a mozdony kezelése (olajozás, tisztítás, ellenőrzés), menet közben a pálya, jelző és a gép megfigyelése.
Diesel és gőzhajtású daruvezető: jármű vezetése, műszaki kiszolgálása, kezelése, emelés végzése.
Utazó oktató mozdonyfelvigyázó: mozdonyszemélyzet gyakorlati képzése, ellenőrzése, a gép műszaki ellenőrzése.

Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, a népgazdaság egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál. Utazó oktató mozdonyfelvigyázónál, ha munkaidejének legalább 3/4 részét tengelyen tölti.

 

 

 

Vonatkísérő (vonatvezető, vonatkezelő, vonatlevelező, jegyvizsgáló, fékező, kirakó, személyvonat vizsgáló főkalauz, utazó takarítónő)

Vonatvezető: állomás területén kívül levő vonatnál a közlekedéssel és tolatással kapcsolatos tevékenység irányítása, bizonylatok vezetése, jelzők megfigyelése.
Vonatkezelő: árukezelés, áruk ki- és berakásának végzése, ha a vonatvezető más teendői miatt ezt a feladatot ellátni nem tudja.
Vonatlevelező: a vasút tevékenységével kapcsolatos levelezés, pénzszállítás, kisebb csomagok továbbítása.
Jegyvizsgáló: jegyek vizsgálata, menetjegy kiadása, utasok felvilágosítása, forgalmi tevékenység végzése (jelzésadás, vonatfedezés, tolatási munkában való részvétel).
Fékező: fékkezelés, figyelés, vonatfedezés, tolatási munkák, kocsik szét- és összekapcsolása.
Kirakó: darabáru kezelést is végző vonatnál ki- és berakodás végzése, szükség esetén kézi fék kezelése.
Személyvonat vizsgáló főkalauz: jegyvizsgálók munkájának ellenőrzése.
Utazó takarítónő: menet közben takarítás, az utasok kényelmének biztosítása.

Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, a népgazdaság egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál

 

 

 

Étszolgálati dolgozók és hálókocsi kalauz (szakács, kézilány, felszolgáló, fizető felszolgáló, étszolgálati büfés, kosaras, hálókocsi kalauz)

Szakács: étkezőkocsin étel készítése, tálalása.
Kézilány: étkezőkocsin szakács munkájának segítése, előkészítés, konyhai munka végzése.
Felszolgáló, fizető felszolgáló: étkezőkocsin étel, ital felszolgálása, gondoskodás az utasok számlájának kiegyenlítéséről.
Étszolgálati büfés, kosaras: büfés kocsiban az utasok kiszolgálása, az utasok étel, ital igényének helyben történő kielégítése.
Hálókocsikalauz: hálókocsi rendbentartása, ágyazás, fűtés, értékek megőrzése, jegyeladás, utasok elhelyezése, ébresztése és egyéb igényeinek kielégítése.

Vasúti közlekedésnél az utazó forgalomban

 

 

 

Kocsirendező (kocsimester, tolatásvezető, sarus, saruscsoportvezető, kocsirendező gépkísérő)

Kocsimester: több tolató csapat munkájának irányítása és ellenőrzése.
Tolatásvezető: tolatási (kocsirendezési) feladatoknak a helyszínen történő irányítása és ellenőrzése.
Sarus, saruscsoportvezető: irányvágányokra guruló kocsik sarukkal történő megállítása.
Kocsirendező gépkísérő: személy- és teherkocsik szét-, illetve összeakasztása, mozgó kocsik, vontatójárművek kísérése.

Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, a népgazdaság egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál

 

 

 

Mozgópostás [mozgóposta vezető, (rovatoló), mozgóposta raktárkezelő, hírlap feldolgozó és továbbító]

Vasúti szállítás ideje alatt mozgópostával továbbított valamennyi postai küldemények (levél, hírlap, csomag) menet közben rendeltetési hivatalok, illetőleg útirányok szerinti feldolgozása és zárlatba foglalása.

Vasúti közlekedés

 

 

 

Járművezető-, oktató járművezető (autóbusz-, villamos-, metró-, trolibusz-, HÉV motorvezető, fogaskerekű és FAV vezető)

Kötött, részben kötött vagy nem kötött pályán közlekedő jármű vezetése, utasok szállítása, fel- és leszállás figyelemmel kísérése, teherszállítás lebonyolítása.

Budapesti Közlekedési Vállalatnál (jogelődjénél) a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Tengeri hajós, fedélzeti dolgozók (matróz, kormányos matróz, fedélzetmester, rádiós, fedélzeti tiszt, hajóparancsnok, hajóács, szakács, pincér)

Az úszóegység rendeltetésszerű működtetése érdekében végzett fedélzeti tevékenység. Az úszóegység navitikailag irányítása, karbantartása, kormányzása, kötélmanőver végrehajtása.

Hajózás

 

 

 

Hajógépházi dolgozók (tengeri-, folyami gépüzem vezető, első-, másod géptiszt, tengeri hajón harmadik-, negyedik géptiszt, elektrikus, olajozó, gépmester, gépápoló, folyami hajón gépkezelő, hajókazán-kezelő, balatoni hajón gépüzemvezető, gépvezető)

Tengeri, folyami és tavi hajókon a gépüzem és segédüzemek üzemeltetésének biztosítása.

Hajózás

 

 

 

Dokkmunkás

Különböző áruknak, gépeknek, berendezéseknek a hajótérből raktárba, vasúti kocsiba rakása gépi és kézi erővel.

Hajózás

 

 

 

Mentőgépkocsi vezető (mentőállomáson, HM, BM, MÁV mentőgépkocsi vezető)

Mentőgépkocsi vezetése (forgalmi elsőbbség igénybevételével), hordágy vitele, részvétel a beteg kézi szállításában, balesetnél közreműködés az elsősegély nyújtásban.

Egészségügy, honvédelem, belügy és a MÁV területén

 

 

 

12. Polgári repülésnél végzett munka

 

 

 

 

 

Repülőgép vezető (légi járművezető, gépparancsnok, első pilóta, másodpilóta, pilóta)

A légi jármű manuális és műszeres vezetése, légi üzemeltetés és irányítás a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Navigátor

Több személyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt navigációs feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Hajózó-távírász (rádió-távírász)

Több személyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt rádió-távírászi feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Hajózó-szerelő
(mérnök, technikus, szerelő)

Több személyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt hajózó-szerelői feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Ejtőernyős, ejtőernyős kiképző

Ejtőernyős ugrások végzése, ezeknek a személyeknek a hivatásszerű gyakorlati kiképzése, ellenőrzése és vizsgáztatása.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Repülésnél gyakorlati oktató, kiképző, ellenőrző, vizsgáztató

A repülésben sportolóként részt vevő légi járművezetők hivatásszerű repülési gyakorlati kiképzése, ellenőrzése és vizsgáztatása, valamint a hivatásos légi járművezető, navigátor, hajózó-távírász és hajózó-szerelő képzésében részvétel.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

 

 

 

Légiutas kísérő (stewardess)

Légi járművön történő utasszállításnál az utasok kiszolgálása, ellátása, esetleges elsősegély nyújtás, az utastérben rendszeresített utaskiszolgálásra szolgáló és mentő felszerelések, valamint eszközök kezelése.

A népgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel

II. számú melléklet a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelethez


A baleseti ellátásra igényt adó foglalkozási betegségek jegyzéke

Sor-
szám

A foglalkozási betegség megnevezése

Munkakör (munkahely)

 

 

 

1.

Ólom és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely ólomnak és vegyületeinek előállítására és feldolgozására irányul.

 

 

 

2.

Kadmium és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely kadmiumnak és vegyületeinek előállítására és feldolgozására irányul.

 

 

 

3.

Foszfor és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely foszfornak vagy vegyületeinek termelésére, kivonására és felhasználására irányul.

 

 

 

4.

Higany, valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely a higanynak, valamint foncsorainak és vegyületeinek nyerésére, előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

5.

Arzén és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely arzénnek vagy vegyületeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.

 

 

 

6.

Mangán és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely mangán termelésére, előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

7.

Berillium és vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely berillium termelésére, előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

8.

Benzol vagy homológjai által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely benzol vagy homológjai előállítására, kivonására és felhasználására irányul.

 

 

 

9.

Benzol és homológjainak nitro- és aminoszármazékai által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely a benzol és homológjainak nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivonására és felhasználására irányul.

 

 

 

10.

Metilalkohol által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely metilalkohol előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

11.

A zsírsorozat halogén vegyületei által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely a zsírsorozat halogén vegyületei termelésére, kivonására és felhasználására irányul.

 

 

 

12.

Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

13.

Szénkéneg által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely szénkéneg előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

14.

Kénhidrogén által okozott mérgezés

minden olyan munka, amely kénhidrogén előállítására és felhasználására irányul.

 

 

 

15.

Szénmonoxid által okozott mérgezés

minden olyan ipari üzem, ahol a levegő CO-szennyezettsége előfordulhat.

 

 

 

16.

Mindazok a károsodások, amelyeket kemény ionizáló sugárzások ( pl. a rádium és a radioaktív anyagok, a röntgensugarak stb.) okozhatnak

minden olyan munka, amely a rádium, radioaktív anyagok vagy röntgensugarak hatásának kitétellel jár.

 

 

 

17.

Bőr egyszerű rákos megbetegedései

minden olyan munka, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár.

 

 

 

18.

Húgyutak rákos vagy egyéb daganatos nyálkahártya-megbetegedései, amelyek aromás aminok hatására keletkeznek

aromás aminokat előállító és feldolgozó üzemekben végzett munka.

 

 

 

19.

Sűrített levegős szerszámok és hasonló hatású gépek és munkaeszközök okozta rázkódás következtében fellépő megbetegedések

minden olyan munka, amely légkalapáccsal, könnyebb sűrített levegős szerszámokkal és cipőgyári „Anklopf” gépen történik, továbbá minden olyan munkaeszközzel végzett munka, amely vibrációs ártalmat okoz.

 

 

 

20.

Dekompressziós megbetegedés következtében fellépő idült állapotok (keszonbetegség, a központi idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv, a váll- és csípőízület idült elváltozásai)

sűrített levegővel végzett munka, búvármunka, magassági repülés.

 

 

 

21.

Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek és szalagok megbetegedése (fluorózis)

minden olyan munka, amely fluor előállítására és vegyületei előállításával és felhasználásával, valamint nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) felhasználásával jár.

 

 

 

22.

Szilikózis tüdőgümőkórral vagy anélkül

minden olyan munkafolyamat, amely szabad kovasavtartalmú por belélegzésével jár.

 

 

 

23.

Alumíniumpor hatására a mélyebb légutak és tüdők megbetegedése

minden olyan munka, amely alumínium termelésére, előállítására és feldolgozására irányul.

 

 

 

24.

Azbesztózis tüdőrákkal vagy anélkül

minden olyan munka, amely azbeszt termelésére és feldolgozására irányul.

 

 

 

25.

Légutak foglalkozás okozta rákos megbetegedései

minden olyan munka, amely alkálikromátok előállítására és krómfestékké való feldolgozására irányul.

 

 

 

26.

Rövidhullámú hősugárzás hatására keletkezett szürkehályog

üveghuták, üvegipari feldolgozóüzemek, vas- és acélkohók, fémolvasztó üzemek és hengerdék.

 

 

 

27.

Zoónózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkeztek

állattartás, állatgondozás és egyéb mezőgazdasági munka, valamint állati tetemekkel és hulladékokkal való foglalkozás, áruk berakása, kirakása vagy szállítása.

 

 

 

28.

Műtrágya és növényvédőszerek által okozott mérgezés és károsodás

minden olyan munka, amely műtrágya vagy növényvédőszer előállítására, kiszerelésére, csomagolására és felhasználására irányul.

 

 

 

29.

Dioxán (dietilénoxid) által okozott mérgezés

minden olyan munka, amelynek során a dioxánt oldószerként alkalmazzák és minden gyártási eljárás, amelynek során dioxánt is felhasználnak, pl. kerámiaipar.

 

 

 

30.

Zaj okozta halláskárosodás

minden olyan munka, ahol a zajszint a 6/1965. (XII. 7.) SZOT sz. szabályzattal kiadott Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályban megengedett zajszintet meghaladja és ha ezen a munkahelyen a dolgozó 1966. július 1-ét követően legalább öt éven át a zajártalomnak ki volt téve.

 

 

 

31.

Fertőző betegségek által okozott idült egészség károsodás, ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett

minden olyan munka, amely a tüdőgyógyintézetekben, a fekvőbeteg-gyógyintézetek tüdőosztályain, a tüdőgondozó intézetekben a gümőkóros betegek, a fertőző beteg kórházakban vagy általános kórházak fertőzőbeteg osztályain a heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására irányul, illetve az ott dolgozók és az ápolás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó alkalmazást jelent.

 

 

 

32.

Térdízületi meniscus sérülése

bányák, ahol a munkát térdelő helyzetben kell végezni; a MÁV járműjavító üzemek és vontatási főnökségek térdelő, guggoló testhelyzetben dolgozó kocsi és mozdonylakatosai, továbbá kazánkovácsai; parkettrakók, kövezőmunkások, útburkoló munkások, amennyiben munkájukat térdeplő helyzetben végzik, ha ilyen munkakörben legalább három évet dolgoztak, vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes degeneratív elváltozást kimutatta.

 

 

 

33.

Talkózis

minden olyan munka, amely a talkum (magnéziumszilikát) termelésére és feldolgozására irányul.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére