1235/1965. OTvH határozat
1235/1965. OTvH. sz. határozat
a Kardoskút-pusztaközponti Fehértó védetté nyilvánításáról. 1
1966.02.14.
A természetvédelemről szóló 1961 évi 18. sz. tvr. végrehajtására kiadott 23/1962. /VI.17./ Korm. sz. rendeletben nyert felhatalmazás értelmében, a Kardoskúton 1965. december hó 3-án a rendeletben előírt módon megtartott helyszíni szemle és tárgyalás alapján Kardoskút község határában fekvő Pusztaközponti Fehértót és környékét annak geológiai, hidrológiai, ornitológiai és botanikai nevezetességei, ezek további zavartalan fenntartása és kutatása érdekében természetvédelmi területté nyilvánítom.
A természetvédelmi terület kiterjed Kardoskút község határában a 0115 hrsz /135 kh 1135 n.öl/, a 0118 hrsz. /200 kh. n.öl/, a 0119 hrsz. /139 kh 1213 n.öl/, a 0120 hrsz. /171 kh. 241 n.öl/, a 0121 hrsz. /156 kh 169 n.öl/ ingatlan helyszínen és térképen megjelölt részleteire és alrészleteire, összesen 851 kh. 820 n.öl, illetve 487,6 ha területre, melyből 470 kh. 460 n.öl szántó, 200 kh. 375 n.öl legelő, 171 kh. 241 n.öl tó és 9 kh. 1344 n. öl kivett művelési ágú.
A terület tulajdonjogi, illetve kezelési használati megosztása az alábbi: Községi Tanács kezelésében 177 kh 00 n.öl, Művelődésügyi Tárca, tanító-földek 20 kh. 600 n.öl, Szőllősi Állami Gazdaság 243 kh 252 n.öl, Székkutasi Állami Gazdaság 42 kh. 1130 n.öl, Rákóczi MTSZ., Kardoskút 57 kh. 845 n.öl, Kossuth MTSZ., Kardoskút 81 kh 556 n.öl és magánosok 229 kh. 647 n.öl.
A természetvédelmi terület határai: É-on a 0122 hrszámú Kardoskút-Hódmezővásárhelyi műút, K-en a 0104 hrsz-mú Sámsoni, D-en a 0122 hrszámú Darackosi dűlőút, Ny-on pedig a községhatáron vezető Sóstói főcsatorna.
A védett terület törzskönyvi száma: 367.
A természetvédelmi terület védelmére vonatkozó előírások:
1./ A védett területen tilos minden olyan tevékenység, amely a táj jellegét és élővilágát bármilyen módon befolyásolja, illetve veszélyezteti.
2./ A védett területen belül a tómedernek fokozott védelmet kell biztosítani.
3./ Tilos a tóvízállásának önkényes szabályozása, ki- vagy bevezető csatornák ásása, az omladékos partoldal, vagy a tófenék természetes állapotának megbolygatása. A tómeder területén sziksót gyűjteni, emberi-állati- vagy gépierővel meghajtott járművel közlekedni, legeltetni, vagy oda háziállatokat bebocsátani nem szabad.
4./ A partvonalon belül tilos a nádvágás, az ott tenyésző egyéb növényzet bármilyen formában történő kitermelése, elhordása, állatok bántalmazása, fészkek kiszedése, madarak zavarása.
5./ A vadászat és a székfűvirág gyűjtése a védett terület teljes egészén tiltva van.
6./ Az OTvH előzetes engedélyéhez kötött:
a./ bármilyen művelési ág változtatása,
b./ magas- és mélyépítés,
c./ a kutak vízszolgáltatási módjának megváltoztatása, megszűntetése, vagy újak létesítése,
d./ fásítás, homok- vagy anyagbánya nyitása,
e./ a tudományos kutatás, gyűjtés, megfigyelő tevékenység, belépés, illetve ott-tartózkodás ilyen célból.
7./ A védett terület növény- és állatvilágának háborítatlansága mellett a szántóföldek és rétek gazdasági hasznosítása a jelenlegi módon tovább folyhat.
Az 1961 évi VI. törvény értelmében elrendelt művelési ág változások végrehajtását a védetté nyilvánítási határozat nem érinti.
8./ A tó nyugati szakaszának déli partoldalát a hullámverés romboló hatása ellen rőzsefonásokkal kell megvédeni.
A Farkas-féle tanya tóparti kútját állandóan jó karban kell tartani.
A rőzsefonások létesítésével, a kút kávájának felújításával és fenntartásával kapcsolatban felmerülő költségeket kezelőnek az OTvH megtéríti.
9./ A védett terület megfelelő helyein „Természetvédelmi terület” feliratú táblákat kell elhelyezni, melyeket az OTvH bocsát a kezelő rendelkezésére.
10./ A természetvédelmi terület kezelését a Szőllősi Állami Gazdaság látja el.
Indokolás
A Kardoskút-Pusztaközponti Fehértó természetvédelmi területté történő kijelölésére dr. Kiss István a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára és Dr. Sterbetz István, az OTvH Madártani Intézetének tudományos munkatársa tett javaslatot.
A Kardoskút-Pusztaközponti Fehértó Orosházától D-re, mintegy 11-12 km-re, nagyjából K-Ny-i irányban húzódik. Medre meglehetősen kanyargós, légvonalbeli hossza a 3 km-t is meghaladja. Szélessége változó, a keleti mederszakasz igen keskeny, alig éri el a 100 m-t, Nyugat felé azonban mindinkább szélesedik, néhol még 500 m-nél is szélesebb.
A meder mélysége is változó. A keleti keskeny szakasz partvonala, különösen az É-i oldalon, eléggé magas, néhol a 1,5 m-t is meghaladja, Nyugat felé azonban a part mindinkább laposodó, maga a tófenék is lapos.
A tavon végighaladva jól felismerhető, hogy a tómeder valamikor az Ős-Maros egyik mellékágának a része lehetett. Az altalaj régebbi mintái alapján Kreybig is megállapította, hogy a homokos altalajban jelenleg is vizet vezető folyó és érrendszer van. Feltételezések szerint a szikes tavak vize tehát nem teljesen a helyben leeső, ill. a közvetlen környéken felszínileg összegyülemlő csapadékból származik.
Ez a körülmény további tanulmányozás alapján talán elősegíti a Békés megyei szikes tavak és „fakadó vizek” keletkezésének tisztázását, mivel ez a probléma még ma sem egészen megoldott. Különös figyelmet érdemel ez a kérdés annál is inkább, mivel tanulmányozása nemcsak az időnként hirtelen fellépő „nagyvizek” okaira nyújthat magyarázatot, hanem magának a szikes folyamatának ily szempontból való vizsgálatát is lehetővé teszi.
A Kardoskút-Pusztaközponti Fehértó déli partja mentén négy olyan kút található, amelyek legalább tavaszi időszakban megtelnek vízzel.
Ezek közül egyből minden év tavaszán koranyárig megszakítás nélkül, egy másikból pedig némely esztendőben vízkifolyás is észlelhető. A minden esztendőben felemelkedett vizű kút vízfelületén tavasz végén és nyár elején jellegzetes algavegetáció alakul ki. A víz azonban ilyen állapotban is iható. Az alga-együttes összetétele a vegetációs időszakban változó, a tavaszi időszak elején és közepén főként az Ulthorix-félék, majd a tavasz végén és nyár elején inkább a Tribonema-fajok szaporodnak el benne.
Nyár közepe felé a tó néha teljesen kiszárad és fehérlő medrében mindig lehet találni sötétebb sáros foltokat.
A sártól csúszós és a testsúly alatt besüppedő kerülékes foltok néhány m2 kiterjedésűek és többnyire éles, átmenet nélküli vonallal határolódnak el a környező kőkemény és sókéreggel borított tófenéktől.
A július hó folyamán rendszerint teljesen kiszáradó tó fenekén látható mocsaras, sekély vizű foltok keletkezésének oka még tisztázásra szorul. Ezek lehetnek maradványvizek és vízfeltörések.
A Kardoskút-Pusztaközponti Fehértó vizéből a szaktudományra nézve új mikronövények is előkerültek.
Az újabb vizsgálatok szerint vegetáció szempontjából a Kardoskúti Fehértó és az európai tengerpartok egyes szakaszai közel hasonló képet mutatnak. Lényeges különbség azonban, hogy a tengerpartok kloridos, a kardoskutaik pedig karbonátos-hidrokarbonátos talajok.
Az ásott kutak vizének évi rendszeres térszint felé történő emelkedése a Fehértó déli partmellékének különleges jellegzetessége, melyhez hasonló tudomásunk szerint hazai területen másutt nem fordul elő.
A terület védetté nyilvánítása madártani szempontból alábbiak miatt indokolt:
A magyar szikesek madárvilágának védelmében és kutatásában különösképpen jelentősek azok a területek, ahol még ősi jellegű tájadottságok között találjuk a sós élettérre jellemző fészkelő fajokat, illetve átvonuló madártömegeket.
A Kardoskúti-Fehértó madártani értékeléséhez huszonöt évet felölelő, rendszeres megfigyelésekkel rendelkezünk. A negyedszázados kutatás rámutatott arra, hogy az előbbiekben ismertetett, sajátos természeti adottságai és földrajzi helyzete miatt ornitológiai vonatkozásban is sok tekintetben egyedülálló értékekkel rendelkezik.
A Kardoskúti-Fehértavon ezidőszerint rendszeresen költ 8-10 pár gulipán és valószínű, hogy országos viszonylatban is itt találjuk a legjelentősebb, mintegy 60-70 párból álló széki lile populációt. Középeurópában a Hortobágyon kívül egyedül itt költ a sziki pacsirta. A kékcsőrű réce kivételével valamennyi hazai récefaj fészkelése ki van mutatva. A tó közelében a túzok rendszeres fészkelő. Egyes években ismételten megtelepedett már a gólyatöcs, mindhárom szerkőfajunk, a kis lile, nyári lúd és székicsér.
Vonulási időben Kardoskút rendkívül látványos tömegmozgalmak színtere.
Reprezentatív látvány az ország keleti szegélyére szorítkozó daruvonulás, melynek során nem egyszer ezret meghaladó egyedszámban időztek már a tavon éjjelező daru-csapatok. Az országban kiemelkedően itt észleljük az átvonuló, vagy nyaraló kis és nagypólingok legjelentősebb tömegeit. A tó ezenkívül a különböző cankó, lile, partfutó, liba és récetömegeknek is országos jelentőségű állomása.
A rezervátum létesítését vadgazdasági érdekek is megkívánják. Európa-szerte egyre időszerűbb feladat a veszélyeztetett réce- és lúdállomány védelmének problémája. Hangsúlyozott feladat a fészkelőhelyek lehetőleg természetes környezethez kötött zavartalanságának biztosítása. A Kárpát-medencén át vonuló récék és ludak zöme Alföldünkön tömörül és azzal is nemzetközi érdekeket szolgálunk, ha számukra teljes vadászait tilalommal járó, eszményi nyugalmat biztosító gyülekezőállomásokat létesítünk.
A külföldi szakemberek eddig is tapasztalható érdeklődésére hivatkozva számolnunk kell a tó idegenforgalmi jelentőségével is. Kétségtelen, hogy a terület sajátosan magyar, pusztai tájadottsága, talaja, növény- és állatvilága miatt a jövőben egyre fokozódó látogatottságának fog örvendeni.
Fenti indokok alapján szükséges, hogy ez a nagyalföldi területekre jellemző és már eddig is alaposan tanulmányozott táj a jövő kutatásai számára biztosított természetvédelmi terület legyen.
A határozatot megkapják:
1./ Országos Erdészeti Főigazgatóság Erdőgazdálkodási Főosztálya, Budapest V., Kossuth L. tér 11.
2./ Országos Erdészeti Főigazgatóság Vadászati Főosztálya, Budapest V., Kossuth L. tér 11.
3./ Állami Gazdaságok Főigazgatósága, Budapest V., Kossuth L. tér 11.
4./ Békés Megye Tanácsa VB. Mezőgazdasági Osztálya, Békéscsaba
5./ Orosházi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya, Orosháza
6./ Orosházi Járási Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály, Orosháza
7./ Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szeged, Tanácsköztársaság u. 4.
8./ Békés-Csongrádmegyei Áll. Gazdaságok Igazgatósága Hódmezővásárhely
9./ Szőlősi Állami Gazdaság Igazgatójának, Orosháza
10./ Székkutasi Állami Gazdaság Igazgatójának, Székkutas
11./ Békés megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatalának, Békéscsaba
12./ Közegészségügyi és Járványügyi Intézet, Békéscsaba
13./ Községi Tanács VB. Kardoskút
14./ Rákóczi Termelőszövetkezet Elnökének, Kardoskút
15./ Kossuth Termelőszövetkezet Elnökének, Kardoskút
16./ Dózsa Vadásztársaság Elnökének, Fehérvári János elvt. Orosháza
17./ Dr. Nagy Lajos erdészeti és vadászati fel. Elvt. Békéscsaba, M. Tanács
18./ Dr. Kiss István tanszékvezető főiskolai tanár, Szeged Tanárképző Főisk.
19./ Dr. Sterbetz István tudományos munkatárs, Budapest II. Garas u. 14.
Budapest, 1966. február hó 14.
Dr. Tildy Zoltán sk.
az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás