5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférés javítására és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

(3) Ha e rendelet vagy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet másként nem rendelkezik, e rendeletet – az 1–4. §, a 10–13. §, a 19. § (7) és (9) bekezdése, valamint az 1. melléklet, a 2. melléklet B) rész 4. pontja, a 3. melléklet és az 5. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni

(4) E rendeletet a kereskedelmi, szolgáltatási, közszolgáltatási célból vagy munkavégzéshez kapcsolódó tevékenység keretében napi átlagban 10 m³-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 50 főnél kevesebbet kiszolgáló ivóvízszolgáltatók esetén – az 1–5. §, a 7–24. §, valamint az 1–3. és 5–6. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni.

(5) E rendeletet a palackba vagy más zárt edényzetbe töltött ivóvizet előállító gyártók esetén – az 1–5. §, a 10. §, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontja és az 5. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni.

(6) E rendeletet a vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra – az 1–5. §, a 7–19. §, valamint az 1–3. és 5–6. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni.

(7) E rendelet 1. melléklet 1. pontjában szereplő minimumkövetelményekre vonatkozó rendelkezéseit a forrásvizekre nem kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Az 1000 m³/nap mennyiségnél kevesebbet szolgáltató és 5000 főnél kevesebb fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a járási hivatal, az ennél nagyobb, vagy egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a vízkivételi mű és a vármegyehatár között a hatáskör szerint érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a vármegyehatártól a szomszédos, hatáskör szerint érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.

(2) Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonában lévő, kizárólag az élelmiszerüzem vízellátását biztosító, az ingatlan határain belül elhelyezkedő és saját célt szolgáló vízilétesítmények esetében az élelmiszer előállításához felhasználásra kerülő víz tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében az ivóvízminőségi kérdésekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.

4. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket és parametrikus értékeket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A víz akkor minősül ivóvíznek, ha

(3) Ha a szolgáltatott víz az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. melléklet 3. és 4. pontjában előírt valamely parametrikus értéknek nem felel meg, akkor teljesíti az ivóvízminőségi követelményeket, de tűrhető minőségű ivóvíznek kell tekinteni. Ha az egészségi kockázat egyértelműen nem zárható ki, korrekciós intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség védelmére vonatkozó követelményeknek.

(4) Az országos tisztifőorvos

(5) A megfigyelési listán szereplő anyagok és vegyületek felügyeletét a 6. § és a 7. § szerinti veszélyelemzés és kockázatértékelés részeként szükséges végezni.

(6) Az e rendelet végrehajtása során tett intézkedéseknek az elővigyázatosság elvén kell alapulniuk és hatásukra az ivóvíz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezők tekintetében, valamint az intézkedések következtében nem növekedhet az ivóvíz kitermeléshez használt vizek szennyezettsége.

5. § (1)² A víz 1. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt határértékeknek való megfelelőségét a következő szolgáltatási pontokon kell igazolni:

(2)³ A 2. melléklet B) rész 3.2. pont 3.2.3. alpontjában felsorolt azon paraméterek vonatkozásában, amelyeknek a koncentrációja az elosztóhálózatban igazoltan nem változik, a megfelelési pont az (1) bekezdés a)–c) pontjától eltérően, az ellátási területen belül bármely ivóvízellátási ponton, az ivóvízkezelő mű ivóvíz kiadási pontján, az ivóvízellátó rendszer betáplálási pontján vagy az átadási ponton is kijelölhető.

(3)⁴ Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti rendelkezések, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti intézkedések teljesítettnek tekinthetők, ha a parametrikus értékeknek való meg nem felelés oka a házi vízelosztó rendszer nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája, az elsőbbségi létesítmények tekintetében a 10–13. §-ban foglaltak sérelme nélkül.

(4) A házi vízelosztó rendszerben előforduló vízminőségi határérték, illetve parametrikus érték túllépése miatt fennálló egészségkockázat csökkentése érdekében a népegészségügyi szerv

(5) Közintézményben, munkahelyként szolgáló épületben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani. Közintézmény esetében az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa gondoskodik a vízbiztonság fenntartásáról, a megfelelő ivóvízminőség biztosításáról és fenntartásáról annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott követelmények az ivóvízhasználat tényleges helyén teljesüljenek, elsőbbségi intézmények esetében a 10–13. § szerinti rendelkezések egyidejű érvényesülésével. Ha a közintézményben az ivóvíz minősége az épület belső hálózatának állapota, anyagai, vagy a vízellátás módja miatt nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa azonnal megkezdi a szükséges ivóvízminőség javító intézkedéseket, fejlesztéseket és beruházásokat, és gondoskodik azok lehetséges legrövidebb időn belül történő befejezéséről, valamint a szükséges fejlesztések és beruházások lezárultáig folyamatosan biztosítja legalább egy a fogyasztók számára reálisan elérhető jellemző fogyasztási ponton a 4. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő ivóvízhez való hozzáférést.

6. § (1) A fogyasztók számára évi átlagban 10 m³/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerek vízkivételi pontjaihoz tartozó vízgyűjtő területeinek azonosítását a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának az (1) bekezdés szerinti területre ivóvízbiztonsági tervben rögzítenie kell a veszélyelemzés, kockázatértékelés, valamint kockázatkezelés rendszerét azon veszélyek és veszélyesemények értékelésével, amelyek a víz olyan mértékű minőségromlását okozhatják, hogy az kockázatot jelenthet az emberi egészségre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékeléshez az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának figyelembe kell vennie

(4) A (3) bekezdéssel összhangban elvégzett kockázatértékelés eredménye alapján az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának az azonosított kockázatok megelőzésére vagy korlátozására irányuló kockázatkezelési intézkedéseket kell meghatároznia és végrehajtania a megelőző intézkedésekkel kezdve, amihez figyelembe kell vennie

(5) A (4) bekezdés szerinti megelőző, továbbá kockázatcsökkentő intézkedésekről az ivóvízbiztonsági terv készítőjének listát kell készítenie.

(6) A (2)–(5) bekezdésben előírtak alapján a 6. melléklet 1.1. pontja szerinti vizsgálatok eredményét az ivóvízbiztonsági terv készítője hozzáférhetővé teszi a területi vízügyi igazgatási szerv és a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság részére, majd szükség szerint, de legfeljebb hatévente aktualizálja.

(7) Az ivóvízbiztonsági terv (4) bekezdés c) pontja szerinti intézkedéseinek végrehajtását a szennyezés veszélyével járó, vagy ténylegesen szennyező tevékenységek felülvizsgálatával – az ivóvízszolgáltató általi megkeresést követően – a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság saját hatáskörben, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésével kezdeményezi.

(8) Az (1) bekezdés szerinti területre vonatkozóan a vízügyi igazgatási szerv vagy a nyersvíz monitorozását végző ivóvízszolgáltató tájékoztatja a hatáskör szerint érintett hatóságot az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területein vagy a nyersvízben monitorozott paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében észlelt tendenciákról, valamint azok szokatlan mennyiségéről vagy koncentrációjáról.

(9) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott veszélyelemzés, kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményei alapján a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálata során mérlegeli, hogy az adott paraméter a felszíni és a felszín alatti vizekben, valamint a vízkivételi pontok vízgyűjtő területein, a nyersvízben vagy a vízellátó rendszerben jelent-e a szolgáltatott ivóvizet fogyasztó egészségére kockázatot, továbbá az adott paraméter megjelenésére, mennyiségének növekedésére a veszélyelemzés alapján kell-e számítani. A területi vízügyi és vízvédelmi hatóság e mérlegelés eredménye alapján a vízszolgáltatónak

(10) A magán ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű a nyersvíz veszélyelemzés- és kockázatértékelés-készítési kötelezettsége alól mentesül.

7. § (1) Az ivóvízszolgáltatónak a fogyasztók számára évi átlagban 10 m³/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerre, valamint 10 m³/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó közösségi ellátást biztosító saját célú ivóvízműre vonatkozóan a kockázatértékelési és kockázatkezelési rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie. Az ivóvízbiztonsági terv részét képezik a 6. § szerinti kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményei.

(2) Az ivóvízellátó rendszer kockázatértékelése kiterjed az 1. melléklet 1–3. és 5. pontjában szereplő paraméterekre, a 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott és a 4. § (4) bekezdése szerinti megfigyelési listán szereplő anyagokra és vegyületekre. Az ivóvízbiztonsági terv továbbá tartalmazza:

(3) Az ivóvízbiztonsági tervet a népegészségügyi szerv közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén az ivóvízbiztonsági tervet a vízkivételi mű helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv hagyja jóvá. A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági tervet akkor hagyja jóvá, ha a terv alapján történő üzemeltetés biztosítja a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását.

(4) Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményeit és a (3) bekezdés szerinti jóváhagyáshoz benyújtandó dokumentumokat a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyására irányuló eljárása során – az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyása mellett – az üzemeltetés biztonsága érdekében az ivóvízminőség biztonságának és elfogadhatóságának folyamatos biztosítását, az ivóvíz minőségét veszélyeztető kockázatok megelőzését és csökkentését, valamint az ivóvízbiztonsági terv továbbfejlesztését szolgáló, az ivóvízbiztonságot fokozó következő kockázatkezelési intézkedéseket írhatja elő, az intézkedések végrehajtási idejét meghatározva, az ivóvízszolgáltatónak:

(6) Az ivóvízszolgáltatónak az ivóvízbiztonsági tervet évenként kötelezően felül kell vizsgálnia. Az ivóvízbiztonsági tervben eszközölt változásokat – különösen a kockázatértékelés és kockázatkezelés, beavatkozási értékek, monitorozás gyakorisága terén – a népegészségügyi szerv felé írásban, 30 napon belül be kell jelenteni. A felülvizsgálat során a 6. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés eredményeit is figyelembe kell venni.

(7) Az ivóvízellátó rendszerben az ivóvíz minőségét befolyásoló és az emberi egészségre gyakorolt veszélyeket érintő jelentős változások, így különösen új vízbázisra való áttérés vagy új vízkezelő technológia bevezetése esetén az ivóvízszolgáltató új ivóvízbiztonsági tervet készít, és közegészségügyi szempontú jóváhagyás céljából a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) által előzetesen elvégzett közegészségügyi értékeléssel együtt a népegészségügyi szerv részére százhúsz napon belül benyújtja. A népegészségügyi szerv az új ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi szempontú jóváhagyása során a terv és különösen annak a veszélyelemzésre és kockázatértékelésre vonatkozó szakmai módszertani megfelelőségét vizsgálja, és a helyi ismeretek, az adott rendszerre vonatkozó egyedi adatok birtokában szükség szerint kiegészíti.

(8) Új ivóvízszolgáltató esetén az ivóvízbiztonsági tervben történő változásokat az ivóvízszolgáltató legkésőbb az éves felülvizsgálat során átvezeti, és jóváhagyás céljából az NNK által előzetesen elvégzett közegészségügyi értékeléssel együtt a népegészségügyi szerv részére benyújtja. Az NNK a jóváhagyásra irányuló eljárása során az ivóvízbiztonsági terv tartalmi megfelelőségét vizsgálja, hogy a terv közegészségügyi szempontból megfelel-e a kockázatértékelő rendszerek követelményeinek.

(9)⁵ Az ivóvíz-szolgáltatónak az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatát az aktualizált ivóvízbiztonsági terv benyújtásával, hatévente az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szervnél kell kérelmeznie. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén az ivóvízbiztonsági tervet a vízkivételi mű helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv vizsgálja felül. A felülvizsgálat legalább a következőkre terjed ki:

(10) A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági tervre vonatkozó jóváhagyást visszavonja, ha az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak nem teljesülnek vagy az ivóvízbiztonsági terv szerinti megelőző és veszélykezelési tevékenységet az ivóvízszolgáltató nem alkalmazza.

8. § (1) Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszerre, valamint a kapcsolódó termékekre és anyagokra vonatkozó általános kockázatértékelést, amely tartalmazza

(2) Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszer egyedi kockázatértékelésének kidolgozásához alkalmazandó módszertant, amit évente felülvizsgál.

(3) Az országos tisztifőorvos az elvégzett általános kockázatértékelés alapján az emberi egészségkockázat csökkentése érdekében az ólom és a Legionella kockázatának megítélésével és a kockázat csökkentési lehetőségeivel kapcsolatos lakossági tájékoztató anyagokat készít és honlapján közzéteszi, amelyeket évente felülvizsgál, módosít, kiegészít, valamint indokolt esetben monitoring vagy beavatkozást célzó programokat dolgoz ki.

9. § (1) Ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény a kiemelt kockázatú gyermekintézmény, valamint a 8. § (1) bekezdésében előírt, az országos tisztifőorvos által elvégzett általános kockázatértékelés során ólom vonatkozásában kockázatosként azonosított egyéb létesítmény.

(2) Az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény üzemeltetője, a tulajdonossal egyeztetve, vagy üzemeltető hiányában az elsőbbségi létesítmény tulajdonosa a létesítményhez tartozó épületben vagy épületekben szolgáltatott ivóvíz ólomtartalmára vonatkozóan kockázatértékelést készít, amelyet a 8. § (2) bekezdése szerinti módszertani szempontoknak való megfelelés vizsgálatára irányuló jóváhagyás céljából a járási hivatal részére benyújt.

(3) A (2) bekezdés szerint jóváhagyott kockázatértékelés felülvizsgálatát az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa

(4) A járási hivatal a kockázatértékelés jóváhagyása során, ha az az ólomkockázat mértéke miatt szükséges, a következő intézkedések elvégzésére kötelezheti az elsőbbségi létesítmény üzemeltetőjét, ennek hiányában tulajdonosát:

10. § (1) Kizárólag az e rendeletnek megfelelő, ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok hozhatók forgalomba, amelyek:

(2) Kizárólag olyan ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók forgalomba, amelynek vízzel érintkező végleges anyagai előállításához felhasznált kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevőik szerepelnek az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) által összeállított, az ivóvízzel érintkező anyagok vagy termékek gyártása során felhasználásra engedélyezett valamennyi anyagcsoport – nevezetesen a szerves, cement típusú, fém, zománc, valamint kerámia vagy más szervetlen anyagok – kiindulási anyagai, anyagösszetételei vagy összetevői tekintetében létrehozott európai pozitív listákon (a továbbiakban: európai pozitív listák).

(3) A kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevők európai pozitív listákra való felvétele vagy onnan való törlése céljából a gyártók vagy forgalmazók, illetve az NNK kérelmet nyújthatnak be az Európai Bizottság által kidolgozott eljárás alapján.

(4) Kizárólag olyan, ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termék hozható forgalomba, amelyben a felhasznált vízzel érintkező végleges anyagok megfelelnek az ivóvízzel érintkező termékekre vonatkozó, az Európai Bizottság által elfogadott, vizsgálatra és elfogadásra szolgáló eljárások és módszertanok alapján végzett egységes értékelésnek, vagy annak hiányában az NNK által terméktípusonként kidolgozott egységes vizsgálati és értékelési szempontoknak. Az NNK az értékelés során az értékelési szempontokat tartalmazó szabványokat is figyelembe veszi.

(5) Az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi az európai pozitív listák, az Európai Bizottság által elfogadott, a végleges anyagok vizsgálatára és elfogadására szolgáló eljárások és módszertanok elérhetőségét és az ivóvízzel érintkező termékek egységes vizsgálatára és értékelésére szolgáló terméktípusonként kidolgozott európai szabványok listáját és elérhetőségét.

(6) Az ivóvízkezelő eljárások, technológiák közegészségügyi szempontú megfelelőségét az új ivóvízkezelő technológia létesítésekor, vagy jelentős, a vízkezelési eljárásokat érintő módosítás esetén a népegészségügyi szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés részeként a népegészségügyi szerv a megfelelőség igazolására legalább hat hónap időtartamú próbaüzemi vizsgálati programot ír elő.

(7) A bejelentőnek, az engedélyesnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok forgalmazásakor, illetve továbbforgalmazásakor a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan.

(8) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékeket, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok csomagolását egy jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelöléssel kell ellátni, amely igazolja, hogy az adott termék megfelel e rendelet előírásainak. Az alkalmazandó jelölésre vonatkozó előírásokat az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi, szükség esetén az Európai Unióban egységesen alkalmazott előírások alapján módosítja. A jelölés mellett fel kell tüntetni a nyilvántartásba vétel vagy az engedély számát.

(9) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok nyilvántartásba vételének vagy a termékek ivóvízbiztonsági engedélyének meglétét, az alkalmazási feltételek és a tájékoztatási kötelezettség betartását a népegészségügyi szerv és az NNK ellenőrzi.

(10) Ha egy már nyilvántartásba vett vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert az NNK közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi.

(11) Az NNK az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból törli, vagy az ivóvízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha a (10) bekezdés szerinti további vizsgálatok eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a termék nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt valamely feltételnek.

(12) A (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően az NNK további vizsgálatok elrendelése nélkül visszavonja az ivóvízbiztonsági engedélyt, illetve törli a terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható.

(13) Az élelmiszerüzemi célú víz megfelelési pontot követően az ivóvíz tekintetében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó hazai és európai uniós előírásoknak való megfelelőséget az élelmiszeripari vállalkozásoknál az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.

(14) Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében az élelmiszeripari vállalkozásoknál az e rendeletben előírt szabályok megsértését állapítja meg, a szabálysértés tényéről és az előírt, valamint a megtett intézkedésekről nyolc napon belül értesíti az NNK-t.

10/A. §⁶ Az ivóvízellátó rendszereket üzemeltető minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása – beszerzése, kezelése, tárolása, elosztása – során a vízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok, valamint a vízkezelési eljárások ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az élelmiszer-biztonságra és hatásuk ne okozzon vízminőségromlást.

11. § (1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozónak (a továbbiakban: bejelentő) az 5. melléklet 1. pontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező termékeket az NNK felé be kell jelenteni az 5. melléklet 3. pontjában előírt követelményeknek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az NNK vizsgálja az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1), (2) és (4) bekezdése figyelembevételével.

(3) A nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott meg nem felelés a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indokolásával együtt az NNK a honlapján közzéteszi.

(4) A nyilvántartásba vett termékek közegészségügyi szempontú megújítását a bejelentő ötévente az NNK-nál kérelmezheti. A megújítás elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után.

(5) A megújítási kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(6) A nyilvántartás adatainak módosítását a bejelentő kérelmezheti

12. § (1) Az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt termékeket az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozó (a továbbiakban: engedélyes) kérelmére az NNK ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi úgy, hogy az alkalmazási mód és a felhasznált anyagok figyelembevételével alkalmazási feltételeket határoz meg a fogyasztóra gyakorolt egészségkockázat elkerülése, csökkentése érdekében. Az NNK az engedélyezési eljárás során vizsgálja az ivóvízzel és a használati melegvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1), (2) és (4) bekezdése figyelembevételével. Az ivóvízbiztonsági engedélyben előírt, a termék biztonságos, egészséget nem veszélyeztető használatát biztosító közegészségügyi alkalmazási feltételekről az engedélyes a felhasználókat a termék használati útmutatójában tájékoztatja.

(2) Az ivóvízbiztonsági engedély öt évig hatályos.

(3) Az ivóvízbiztonsági engedély megújítását az engedélyes az engedély lejártát megelőzően kérelmezheti. A megújítási kérelem tartalmi követelményeit és a benyújtandó dokumentumok listáját az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(4) Az ivóvízbiztonsági engedélyt az NNK visszavonja

(5) Az ivóvízbiztonsági engedély módosítását az engedélyes kérelmezheti

(6) Közösségi alkalmazás esetén a hálózati víz utókezelő kisberendezések, illetve vízadagoló berendezések használatáról a járási hivatalt tájékoztatni szükséges. Az alkalmazás területi sajátosságaira vonatkozó feltételeket a járási hivatal meghatározza. A termék közösségi célra alkalmazása esetén a termék biztonságos, egészséget nem veszélyeztető használatát biztosító közegészségügyi alkalmazási feltételeket a felhasználás helye szerinti épület üzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa a termék használati helyén feltünteti.

13. § (1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazó minden, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert (a továbbiakban: szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszer) bejelent az NNK-nak az 5. melléklet 3. pontja szerinti követelményeknek megfelelően. A bejelentés alapján az NNK vizsgálja a szűrőanyagokra és ivóvízkezelő vegyszerekre vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1) és (4) bekezdése figyelembevételével.

(2) Az NNK a bejelentett szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból törli

(3) A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indokolásával együtt az NNK a honlapján közzéteszi.

(4) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett termékek közegészségügyi szempontú felülvizsgálatát a bejelentő ötévente az NNK-nál kérelmezheti. A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(5) A nyilvántartás adatainak módosítását a bejelentő kérelmezheti

14. § (1) Az ivóvízszolgáltató gondoskodik arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium, az ivóvízellátó rendszerben szolgáltatott vízminőséget reprezentatívan jellemző vízmintavételi helyeken, a 2. mellékletben meghatározottak alapján a népegészségügyi szervhez legkésőbb minden év január 31-ig benyújtott, és a népegészségügyi szerv által évente jóváhagyott ivóvízvizsgálati program szerint ellenőrizze. Az ivóvízszolgáltató a népegészségügyi szervvel egyeztetve, ahol lehetséges a 2. melléklet B) rész 3. pontja alapján számított minimális mintaszámnál több ivóvíz mintavételi pontot jelöl ki és rögzít a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerében (a továbbiakban: HUMVI rendszer). A kijelölt mintavételi pontok mintázását az ivóvízszolgáltató rotációs rendszerben, vagy véletlenszerűen végzi, úgy, hogy a vízellátó rendszer elosztó hálózatának áramlási viszonyaiból adódó keveredések, esetleges vízpangások is monitorozhatóak legyenek.

(2) A népegészségügyi szerv az ivóvízvizsgálati program jóváhagyása során dönt a 2. melléklet B) rész 2.3. pont 2.3.1. alpontja szerinti vizsgálati szám csökkentéséről, és ennek figyelembevételével dönt az ivóvízvizsgálati program elfogadásáról vagy elutasításáról.

(3) Az ivóvízvizsgálati program jóváhagyása során a népegészségügyi szerv figyelembe veszi a 2. melléklet B) rész 2.3. pont 2.3.2. alpontja szerinti vizsgálati szám csökkentést is.

(4) Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az ivóvízszolgáltató köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről, és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben – a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül – a lehető legalacsonyabb szintű legyen, és az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott határértékeket ne lépje túl. Az ivóvízszolgáltatónak az NNK által kiadott módszertani útmutató és a népegészségügyi szerv által elfogadott ivóvízvizsgálati terv alapján az ivóvízbiztonsági terv részeként igazolnia kell az alkalmazott fertőtlenítési eljárás hatékonyságát és elfogadhatóan alacsony kockázatát.

15. § (1)⁷ Az ivóvízmintavételi helyeket a népegészségügyi szerv az ivóvízszolgáltató kérelmére jóváhagyja, ha az ivóvízszolgáltató az ivóvízmintavételi helyeknek az 5. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti szolgáltatási pontokon a jogszabálynak való megfelelőségét igazolja.

(2) Az ivóvízszolgáltató az ivóvízellátó rendszerre specifikus üzemeltetési monitoring programot működtet a 2. melléklet A) rész 2. pont c) alpontjában meghatározottak szerint.

(3)⁸ Az élelmiszeripari vállalkozás gondoskodik arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. mellékletben foglaltak szerint, – az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén – az élelmiszerüzemi megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jóváhagyott ivóvízminőség vizsgálati program szerint ellenőrizze. Az ivóvízmintavételi helyeket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozás kérelmére jóváhagyja, ha az élelmiszeripari vállalkozás az ivóvízmintavételi helyeknek az 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szolgáltatási pontokon a jogszabálynak való megfelelőségét igazolja.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.

(5) A hatósági vízminták száma a 2. melléklet B) rész 3.1. pontjában megadott értékek 10%-a.

(6) A vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat a 3. melléklet szerinti előírásoknak megfelelő módszerekkel kell elvégezni, figyelemmel a (10) bekezdésben foglaltakra.

(7) Ha a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok során az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő, vagy az 1. melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, az ivóvízszolgáltató azonnal megkezdi a közegészségügyi kockázatot jelentő paraméter koncentrációjának csökkentése, és a szennyezés veszélyével járó hiba elhárítása érdekében szükséges beavatkozást, amellyel egyidejűleg telefonon vagy elektronikus úton tájékoztatja a népegészségügyi szervet, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet annak érdekében, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti intézkedést megtegye. A munkaidőn kívül történő tájékoztatás a népegészségügyi szerv készenléti elérhetőségein keresztül történik.

(8) Ha a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok során az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó értékek, vagy az 1. melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők a vízkivételi pontok vízgyűjtő területei szennyezettségének lehetőségére utalnak, az ivóvízszolgáltató a szennyezés kockázatáról és a hiba elhárítása érdekében szükséges beavatkozásokról három munkanapon belül vagy a vizsgálati eredmények rendelkezésre állását követően azonnal elektronikus levélben tájékoztatja a területi vízügyi és vízvédelmi hatóságot is, amely a birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében. A területi vízügyi és vízvédelmi hatóság a kivizsgálás eredményéről tájékoztatja a népegészségügyi szervet, vagy ha élelmiszeripari vállalkozás érintett, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(9) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a szennyezés feltételezett okára és a tervezett vagy megkezdett helyreállító intézkedésekre. A népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a tájékoztatás érdekében az elérhetőségét a honlapján közzéteszi.

(10) A 3. melléklet 1. pontjában foglaltakon kívül más analitikai módszer (a továbbiakban: alternatív módszer) akkor alkalmazható, ha bizonyított, hogy az alternatív módszerrel kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott módszer szerinti eredmény. Az alternatív módszer alkalmazását az NNK a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott módszerrel való egyenértékűség megállapítására irányuló értékelése alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi, és az engedélyt, annak véglegessé válását követően továbbítja az országos tisztifőorvosnak. Az alternatív módszer alkalmazása iránti kérelemhez csatolni kell a validációs dokumentációt, valamint az alternatív módszer NNK általi értékelését. A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott ivóvízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a 3. mellékletben előírt követelményeknek. A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott minimális teljesítménykövetelményeket teljesítő analitikai módszer hiányában az alternatív módszer alkalmazását az NNK részére be kell jelenteni az MSZ EN ISO 17994 szabvánnyal való egyenértékűséget igazoló dokumentumok benyújtásával, az alternatív módszer bevezetését megelőzően, vagy a rendelet hatálybalépésekor már alkalmazott módszerek esetében a rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül.

(11) A népegészségügyi szerv, vagy élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú ivóvíz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben vagy koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, vagy a 2. melléklet B) rész 3.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározottnál nagyobb gyakoriságú vizsgálatot írhat elő a helyben fennálló kockázatok vagy az ivóvízellátó rendszer jóváhagyott ivóvízbiztonsági terve szerint.

(12) A hatósági vízminta vizsgálati költségét a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv viseli.

(13) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a népegészségügyi szerv, a tudomást szerzést követően legfeljebb egy napon belül kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal kapcsolatosak.

16. § (1) Az ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálatokkal, a határérték-túllépésekkel, a szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményekkel, valamint az ivóvízminőség-javító intézkedésekkel kapcsolatos adatok, információk rögzítése, folyamatos tárolása és kezelése céljából az NNK működteti a HUMVI rendszert. Az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő vizsgálatok eredményeiről a NÉBIH gyűjti az adatokat.

(2) A HUMVI rendszerbe az NNK, valamint az NNK felhatalmazása alapján

(3) A HUMVI rendszerbe az ivóvízszolgáltató és az általa megbízott ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint rögzít adatokat.

(4)⁹ Az ivóvíz-szolgáltató gondoskodik arról, hogy az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredménye feltöltésre kerüljön az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül a HUMVI rendszerbe. Határérték-túllépés, illetve parametrikus érték túllépése esetén a feltöltés keretében a túllépés okát, a túllépés időtartamát és a szükséges beavatkozást is rögzíteni kell. Az ivóvíz-szolgáltató által feltöltött adatokat a népegészségügyi szerv az aktuális negyedévet követő harminc napon belül validálja.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak a következők szerint teljesíthetők:

(6) Az ivóvízszolgáltató adatváltozás esetén, de legalább évente egyszer, január 10-éig frissíti a HUMVI rendszerben az ivóvízellátási körzetre a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, következő adatokat:

(7)¹¹ Az ivóvízre vonatkozó, valamennyi hatósági ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményét az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül a népegészségügyi szerv által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat a népegészségügyi szerv tizenöt napon belül validálja.

(8)¹² Az ivóvízre vonatkozó, 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ivóvízminőségi vízvizsgálati eredményeket az aktuális negyedévet követő harminc napon belül a létesítmény üzemeltetője vagy ennek hiányában tulajdonosa által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat a járási hivatal tizenöt napon belül validálja.

(9) Az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő vizsgálatok eredményeiről a laboratórium a vonatkozó rendeletnek megfelelően küldi az adatokat a NÉBIH számára.

(10)¹³ A 15. § szerinti vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozások által végzett, az élelmiszerüzemi célú ivóvíz vizsgálatára vonatkozó eredményeket az aktuális negyedévet követő huszonegy napon belül összesíti és továbbítja a NÉBIH-nek, amely ezen adatokat az NNK részére átadja.

17. § (1)¹⁴ Az ivóvíz minőségére vonatkozó, ivóvízszolgáltató által jelentett vagy a népegészségügyi szerv által észlelt, a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén a népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja, és a szükséges ivóvízminőség-javító, valamint a víz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedéseket elrendeli, kivéve, ha a népegészségügyi szerv véleménye szerint a parametrikus értéktől való eltérés elhanyagolható vagy nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az élelmiszerüzemi célú víz élelmiszeripari vállalkozások által élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vizsgálja ki a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek túllépésének okát és rendeli el az élelmiszeripari vállalkozás részére a szükséges ivóvízminőség-javító, valamint a víz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedéseket. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azt az intézkedést rendeli el, amely a legalkalmasabb az ivóvízminőség javítására vagy a víz minőségének helyreállítására.

(3) Az ivóvízminőség-javító, valamint az ivóvíz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedések a következők lehetnek:

(4) Ha a vízkivételi pont vízgyűjtő területén a vízminőség változása környezetszennyezés miatt következett be, a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni.

(5) A népegészségügyi szerv a házi vízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése és az ivóvízminőség szolgáltatási pontot követő megfelelősége érdekében a szennyezés forrása, eredete és a szennyezés csökkentésének lehetséges technológiai megoldásai alapján elrendelheti, hogy

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti intézkedést a határérték-túllépés, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezés mértékére és az ezekből eredő egészségkockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni.

(7) A népegészségügyi szerv vagy élelmiszerlánc-felügyeleti szerv dönti el, hogy az (1) és (2) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell alkalmazni, szem előtt tartva azt, hogy milyen további kockázatokat jelenthet az emberi egészségre nézve az ivóvíz szolgáltatásának megszakítása vagy használatának korlátozása.

(8) A népegészségügyi szerv állásfoglalásában kizárólag az 1. melléklet 3. és 4. pontjában foglalt táblázatban meghatározott vízminőségi jellemzők vonatkozásában állapíthat meg elhanyagolható, jelentéktelen mértékű parametrikus értéktől való eltérést. A parametrikus értéktől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolhatónak, jelentéktelen mértékűnek, ha az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

18. § (1)¹⁵ Az emberi egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását és felhasználását a népegészségügyi szerv, az élelmiszerüzemi célú víz felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

(2) A népegészségügyi szerv, élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelési ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tiltást, illetve korlátozást abban az esetben oldja fel vagy a tiltást, a korlátozást abban az esetben nem rendeli el, ha az ivóvízszolgáltató az emberi egészségkockázat elhárításához, – az ivóvízminőségi kifogás tekintetében – az ivóvízbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket megtette és az ivóvízszolgáltató a megtett intézkedések eredményességét ivóvízvizsgálati eredmények benyújtásával igazolja.

(3) A népegészségügyi szerv közintézmények esetén, a házi vízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában foglalt határértékeinek túllépése esetén elrendelheti a vezetékes víz ivóvízként és ételkészítés céljából történő felhasználásának korlátozását és átmeneti ivóvízellátás biztosítását.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint a víz emberi fogyasztásra, főzésre, ételkészítésre való felhasználását meg kell tiltani, az ivóvízszolgáltató, illetve a közintézményt érintő korlátozás esetén az épület üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa az érintettek számára 3 liter/fő/nap ivóvizet biztosít. Az ivóvizet az érintettek számára – a helyi földrajzi sajátosságokra is figyelemmel – az érintett lakóépületekből megközelíthető helyen kell biztosítani. Ha a vízminőségi probléma az egész települést érinti, az átmeneti ivóvízellátást az elérhető legjobb technikával szükséges biztosítani.

(5) Ha az ivóvízellátási körzetben a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma a népegészségügyi szerv megállapítása szerint meghaladja az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott határértéket, a (4) bekezdés szerinti kötelezett a népegészségügyi szerv által előírt határidőig gondoskodik az érintett területen tartózkodó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák (4) bekezdés szerinti ivóvízellátásáról.

(6) Ha a vízszolgáltatás – az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból – az ivóvízszolgáltató által 6 óra időtartamot meghaladó előre tervezett leállítására kerül sor, az ivóvízszolgáltató saját költségén – az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – köteles ivóvizet biztosítani.

19. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, ivóvízszolgáltató által jelentett vagy a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által észlelt, a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén a beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről az ivóvízszolgáltató haladéktalanul telefonon és a HUMVI rendszer azonnali jelentési felületén keresztül tájékoztatást nyújt a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, majd a közegészségügyi kockázat elhárítása érdekében tett beavatkozás módját a határérték és parametrikus érték túllépés feltételezett okának megjelölésével, valamint a beavatkozás hatékonyságát igazoló ellenőrző minta eredményét a HUMVI rendszerben rögzíti.

(2)¹⁶ Az ivóvízszolgáltató az érintett fogyasztókat és az érintett települési önkormányzatot, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszeripari vállalkozást köteles haladéktalanul tájékoztatni a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről, kivéve, ha a népegészségügyi szerv véleménye szerint a parametrikus értéktől való eltérés elhanyagolható vagy a határértéktől és a parametrikus értéktől való eltérés nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a 17. § (6) bekezdésében foglaltakra. Az élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszeripari vállalkozás felé történő tájékoztatási kötelezettség az ivóvízszolgáltató honlapján keresztül is teljesíthető. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

(3) A 17. § (1) bekezdése szerint elrendelt intézkedésről, valamint az annak alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről a népegészségügyi szerv valamennyi érintett települési önkormányzatot, illetve élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével egyidejűleg értesíti.

(4) Az élelmiszeripari vállalkozás a 17. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a határérték túllépés feltételezett okának megjelölésével a beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről haladéktalanul telefonon tájékoztatást nyújt a 17. § (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A 17. § (2) bekezdése szerint elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ivási, főzési, ételkészítési és egyéb háztartási vízigény biztosítására szolgáló víz esetén a népegészségügyi szervet az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével egyidejűleg értesíti.

(5) Ha az élelmiszeripari vállalkozás ivóvízszolgáltatótól vesz át ivóvizet, és gyanú merül fel a szolgáltatott ivóvíz szennyezettségére vonatkozóan, vagy az élelmiszeripari vállalkozás által vizsgált víz minősége nem elfogadható vagy a vízminőségi jellemzők súlyos szennyezést jeleznek, erről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tájékoztatja a népegészségügyi szervet.

(6) Ha a 17. § (1) bekezdése és 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó ivóvízellátó rendszereket érintik, az intézkedésekről az engedély kiadására a területi vízügyi hatóságot is tájékoztatni kell az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével.

(7) Az 1. § (3) bekezdése szerinti esetben a népegészségügyi szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét, továbbá tájékoztatja az érintett lakosságot minden olyan intézkedésről, amely meghozható az emberi egészségnek az ivóvíz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások elleni védelme érdekében. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az 1. § (3) bekezdése szerint szolgáltatott víz minőségéből adódóan potenciális veszély áll fenn az emberi egészségre, akkor az érintett személyeket haladéktalanul megfelelő tanácsokkal látja el.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt feltételek átmenetileg nem teljesíthetők és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészségre negatív hatást gyakorolhat, az ivóvízszolgáltató haladéktalanul köteles erről az érintett lakosságot és az érintett helyi önkormányzatot tájékoztatni.

(9) A népegészségügyi szerv a házi ivóvízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében, az 1. mellékletben foglalt határértéknek és parametrikus értékeknek való meg nem felelés vagy annak kockázata esetén a következő, a házi vízelosztó rendszerben releváns tájékoztatásról gondoskodik, ha egyértelműen igazolt, hogy a kockázat a házi vízelosztó rendszerből ered:

(10) A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén a népegészségügyi szervek, az (1) bekezdés szerinti információkról, valamint az elrendelt intézkedésről és az azok alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről kölcsönösen, legfeljebb egy napon belül tájékoztatják egymást.

(11) Az első magyarországi forgalomba hozó a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben meghatározottak alapján az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekhez, vízkezelő vegyszerekhez és szűrőanyagokhoz magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket, amelynek tartalmaznia kell a víztisztításra vonatkozó tájékoztatást is. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. A forgalmazás során fel kell tüntetni a termék megnevezése mellett a bejelentés vagy az engedély számát.

20. § A 18. § (4) bekezdése szerinti ivóvízszolgáltatás költségét az ellátásért felelős, közintézményt érintő ivóvízkorlátozás esetén az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa viseli, ha a 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre nem az ivóvízszolgáltató bizonyíthatóan jogellenes magatartása következtében került sor.

21. § (1) Az NNK az ivóvízszolgáltatót annak kérelmére, a (3) bekezdésben meghatározott esetekben azok előrelátható időtartamának figyelembevételével, legfeljebb három évre engedélyben mentesíti az 1. melléklet 2. pontjában foglalt határértékeknek való megfelelési kötelezettség alól (a továbbiakban: derogáció), feltéve, hogy a derogáció nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az adott térségben az ivóvíz szolgáltatását más, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az engedélyben az NNK meghatározza az érintett vízminőségi jellemző ideiglenes határértékét, a derogáció időtartamát és a felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket, valamint az intézkedési terv végrehajtásának követésére alkalmas, új monitorozási rendszert állapít meg, szükség szerint megnövelt monitorozási gyakorisággal.

(2) A derogáció ideje alatt engedélyezett ideiglenes határértéket és az eltérés engedélyezett időtartamát az NNK a HUMVI rendszerben rögzíti.

(3) Az ivóvízszolgáltatónak derogációra vonatkozó engedély akkor adható, ha

(4) A derogáció iránti kérelem tartalmazza

(5) Az NNK az ivóvízszolgáltató kérelmére a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak tekintetében rendkívüli körülmények között egy alkalommal a lehető legrövidebb időtartamra, de legfeljebb további három évre ismételten engedélyt adhat a derogációra (a továbbiakban: második derogáció).

(6) A második derogáció engedélyezése esetén az országos tisztifőorvos jelentése alapján az egészségügyért felelős miniszter értesíti az Európai Bizottságot az első derogáció értékelésének eredményéről és a második derogációra vonatkozó döntést megalapozó indokokról.

(7) Nem kell derogációra vonatkozó engedélyt kérni, ha a 17. § (1) bekezdésének megfelelően hozott korrekciós intézkedés elegendő a határértéknek való meg nem felelés harminc napon belüli megoldására.

(8) Ha egy adott szolgáltatási helyen az ivóvízszolgáltatás a megelőző tizenkét hónapban összesen harminc napot meghaladó ideig nem felelt meg valamely határértéknek, a (7) bekezdés további alkalmazása nem lehetséges.

22. § (1) Az ivóvízszolgáltató kérelmére a népegészségügyi szerv legfeljebb három évre engedélyt adhat az 1. melléklet 3. és 4. pontjában foglalt parametrikus értékeknek való megfelelés alól (a továbbiakban: átmeneti eltérés), feltéve, hogy az ilyen eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és feltéve, hogy az adott térségben az ivóvízszolgáltatást más, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az engedélyben a népegészségügyi szerv meghatározza az érintett vízminőségi jellemző ideiglenes parametrikus értékét, az átmeneti eltérés időtartamát és a felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket, valamint az intézkedési terv előrehaladtának követésére alkalmas, új monitorozási rendszert állapít meg, szükség szerint megnövelt monitorozási gyakorisággal.

(2) Az átmeneti eltérés ideje alatt engedélyezett ideiglenes parametrikus értéket és az eltérés engedélyezett időtartamát a népegészségügyi szerv a HUMVI rendszerben rögzíti.

(3) Az engedélyes az átmeneti eltérés időtartama alatt köteles évente az engedély felülvizsgálatát kérelmezni a népegészségügyi szervnél.

(4) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti eltérés az engedélyezési feltételek fennállása esetén meghosszabbítható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti eltérésre vonatkozó engedély iránti kérelem tartalmazza:

(6) Nem szükséges átmeneti eltérésre vonatkozó engedély, ha a népegészségügyi szerv a parametrikus értéknek való meg nem felelést jelentéktelennek minősíti, és ha a 17. § (1) bekezdésének megfelelően hozott korrekciós intézkedés elegendő a parametrikus értéknek való meg nem felelés 30 napon belüli megoldására.

23. § (1) Az ivóvízszolgáltató köteles a 21. § (1) bekezdése szerinti derogációval és a 22. § (1) bekezdése szerinti átmeneti eltéréssel érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni az engedélyben foglaltakról, továbbá szükség szerint tanácsadással segíteni azokat a lakosságcsoportokat, amelyekre nézve a derogációval, illetve az átmeneti eltéréssel érintett ivóvíz fogyasztása különös kockázatot jelenthet.

(2)¹⁷ A 21. § (7) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében leírt körülmények között az érintett lakosság és az érintett települési önkormányzat tájékoztatására vonatkozó rendelkezéséket csak akkor kell alkalmazni, ha a népegészségügyi szerv a 19. § (2) bekezdése alapján ezt előírja.

(3)¹⁸ A 17. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedések, valamint a 15. § szerinti tájékoztatás nem szükségesek a parametrikus érték túllépése esetén, ha

24. § (1) Az ivóvízhez való hozzáférést az ellátás jellege alapján a következő szintekbe kell besorolni:

(2) Az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából marginalizált csoportba tartozó személyek a „B”, a „C”, a „D” és „E” szintű hozzáféréssel rendelkező személyek, továbbá akik részére az ivóvíz szolgáltatását az ivóvízszolgáltató a Vksztv. alapján korlátozza.

(3) Az ivóvízhez való, minden természetes személy számára biztosított hozzáférés javítása érdekében a települési önkormányzat

(4)²⁰ A települési önkormányzat a (3) bekezdés c) pontja szerint összeállított lista adatait évente aktualizálja és a következő év március 31-ig továbbítja a járási hivatalnak. Az adatokból a járási hivatal, a víziközmű-szolgáltató által évente január 31-ig felülvizsgált és a járási hivatalnak átadott, a Vksztv. 58. § (3) bekezdés d) pontja szerinti értesítési adatok összesítésével elkészíti az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából marginalizált csoportba tartozó személyek nyilvántartását, amelyet tárgyév április 30-ig továbbít az NNK-nak.

(5) A népegészségügyi szerv a „C”, a „D” és az „E” szintű hozzáféréssel rendelkező várandós személyek és 3 év alatti gyermeket nevelő személyek számára, egyszeri, ingyenes vízvizsgálati lehetőséget biztosít az ivóvízellátás mikrobiológiai minőségének, nitrit és nitrát tartalmának ellenőrzésére.

(6) Az ivóvíz felhasználásának ösztönzése érdekében a települési önkormányzat

(7) A (3) bekezdés e), f) és h) pontja, valamint a (6) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáshoz az NNK által készített tájékoztató anyagok felhasználhatók.

25. § (1) A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak.

(2) Az ivóvízszolgáltató köteles biztosítani, hogy a 4. mellékletben meghatározott információk az ivóvízszolgáltató honlapján elérhetőek legyenek a fogyasztók számára.

(3) Az ivóvízszolgáltató a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl gondoskodik arról, hogy az ivóvízzel ellátott valamennyi fogyasztó évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon

(4) A települési önkormányzat a honlapján köteles biztosítani, hogy az ivóvízszolgáltató adatai és elérhetőségei; az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos (3) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti információk, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli események, vagy ezek elérési helye elérhetőek legyenek a fogyasztók számára.

(5) Az NNK a HUMVI rendszerben rendelkezésre álló adatok alapján értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, erről évente összefoglalót készít, és azt az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokkal, valamint az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokkal együtt az országos tisztifőorvos honlapján közzéteszi.

(6) Az ivóvíz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv ad felvilágosítást.

(7) Az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv által jóváhagyott ivóvízbiztonsági terveknek megfelelően üzemelő ivóvízellátó rendszerek listáját a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, vagy a járási hivatal a honlapján közzéteszi, a listát szükség esetén, de legalább évente frissíti, valamint az adatokat az NNK-nak is megküldi.

(8) A napi átlagban legalább 10 000 m³ ivóvizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 főt ellátó ivóvízszolgáltatók esetében a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján éves tájékoztatást nyújt a víz köbméterenkénti díjának szerkezetére vonatkozóan, ideértve az állandó és a változó költségeket, valamint a 24. § szerinti intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, ha az ivóvízszolgáltató megvalósított ilyeneket.

26. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter – az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával – hatévente összeállítja a 24. §-sal összefüggésben az ivóvízhez való hozzáférés javítását és használatának előmozdítását célzó intézkedésekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészletet, azzal az információval, hogy a lakosság mekkora hányada fér hozzá az ivóvízhez. Az adatkészlet nem terjed ki a palackba vagy más zárt edényzetbe töltött vízre vonatkozó információkra.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter – a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával – hatévente összeállítja a 6. §-sal, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelettel összhangban a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozóan elvégzett kockázatértékelésére és kockázatkezelésére vonatkozó információt tartalmazó adatkészletet, beleértve a következő adatelemeket:

(3) Az egészségügyért felelős miniszter – az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával – hatévente összeállítja a 8–9. §-sal összefüggésben a házi vízelosztó rendszerekre vonatkozóan elvégzett kockázatértékelésére vonatkozó információt tartalmazó adatkészletet, amely tartalmazza:

(4) Az egészségügyért felelős miniszter évente összeállítja az ivóvíz minőségére vonatkozó vízminőségi adatokat tartalmazó adatkészletet, amely tartalmazza:

(5) Az (1) bekezdés és a (3)–(4) bekezdés szerinti adatkészletet az egészségügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerinti adatkészletet az egészségügyért felelős miniszter – a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával – hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ részére.

27. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

28. § (1) A 4. § (4) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettséget első alkalommal a 2024. évben kell teljesíteni.

(2) A biszfenol-A, a klorát, a haloecetsavak, a mikrocisztin-LR, a „PFA vegyületek összege”, az urán, valamint a 4. § (4) bekezdése szerint meghatározott paraméterek 1. melléklet 2. pontjában meghatározott határértékeknek való megfelelési kötelezettség 2026. január 12-től áll fenn.

(3) Az ivóvízszolgáltató a 14. § szerinti monitorozásra az (1) bekezdésben felsorolt paraméterek tekintetében 2026. január 12-től köteles.

(4) Újonnan létesülő ivóvízellátó rendszer esetén az ivóvízszolgáltató a 7. § szerinti ivóvízbiztonsági terv – a népegészségügyi szerv általi – hatósági jóváhagyását legkésőbb a szolgáltatás megkezdését követő 1 éven belül köteles kérelmezni.

(5) Az ivóvízszolgáltatónak ivóvíz kivételi pontjai vízgyűjtő területeiről a 6. § (6) bekezdése szerinti elemzéseket és vizsgálatokat, az intézkedések azonosítását folyamatosan, első alkalommal legkésőbb 2026. december 22-ig kell elvégeznie és az ivóvízbiztonsági tervbe beépítenie.

(6)²¹ A 8. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelést és a 8. § (2) bekezdése szerinti módszertant az országos tisztifőorvos legkésőbb 2027. január 12-ig készíti el. A 8. § (3) bekezdése szerinti lakossági tájékoztató anyagokat az országos tisztifőorvos legkésőbb 2029. január 12-ig készíti el.

(7) A 9. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés jóváhagyására irányuló kérelmet legkésőbb 2029. január 12-ig kell benyújtani a népegészségügyi szervhez.

(8) Az e rendelet hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett ivóvízzel és használati melegvízzel közvetlenül érintkező anyagra, termékre vonatkozó engedély – ha a kiadott engedély ettől eltérő határidőt nem állapított meg – annak kiadásától vagy a nyilvántartásba vételtől számított öt év elteltével hatályát veszti.

(8a)²² Az e rendelet hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, ivóvízzel és használati melegvízzel közvetlenül érintkező technológiára vonatkozó engedély – ha a kiadott engedély ettől eltérő határidőt nem állapított meg – annak kiadásától vagy a nyilvántartásba vételétől számított öt év elteltével hatályát veszti.

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő, a radiológiai paraméterekre vonatkozó vizsgálati szám csökkentések a következő, a 14. § szerinti ivóvízvizsgálati program összeállításakor már nem vehetők figyelembe. A következő 2. melléklet B) rész 2.3.1. pontja szerinti vizsgálati szám csökkentés igényléséhez felhasználhatók a korábbi, az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő vizsgálati szám csökkentéshez elvégzett vizsgálatok eredményei is.

(9a)²³ Az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő, a radiológiai paraméterekre vonatkozó vizsgálati szám csökkentések a következő, a 14. § szerinti ivóvízvizsgálati program összeállításakor már nem vehetők figyelembe. A következő, a 2. melléklet B) rész 2.3.2. pontja szerinti vizsgálati szám csökkentés igényléséhez felhasználhatóak a korábbi, az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő vizsgálati szám csökkentéshez elvégzett vizsgálatok eredményei is.

(10) A 13. § (1) bekezdése szerinti bejelentéseket az ivóvízkezelő vegyszerek tekintetében az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell megtenni.

(11) A 14. § szerinti vizsgálati program összeállítására, valamint a 2. melléklet A) rész 2. pont c) alpont ca) pontja szerinti vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket először 2024. január 1-től kell alkalmazni.

(12) Az egészségügyért felelős miniszter – az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával – a 26. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (3) bekezdése szerinti adatkészletet első alkalommal 2029. január 12-ig készíti el.

(13) Az egészségügyért felelős miniszter – a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával – a 26. § (2) bekezdése szerinti adatkészletet első alkalommal 2027. július 12-ig készíti el.

(14) A 3. melléklet 5. alcím c) pontja szerinti előírást a vizsgáló laboratóriumoknak első alkalommal 2023. november 30-ig kell teljesíteni.

29. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.