3260/2018. (VII. 17.) AB végzés
3260/2018. (VII. 17.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2018.07.17.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.83/2017/21. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (Magyar György, 5700 Gyula, 48-as utca 6.) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2018. április 4-én meghozott 6.Kbf.83/2017/21. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] A Szegedi Törvényszék KB.I.75/2015/76. sorszámú ítéletében az indítványozót bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében, mely ítéletet a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla 6.Kbf.72/2016/5. sorszámú ítéletével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban első fokon eljáró a Győri Törvényszék Kb.II.22/2016/25. sorszámú ítéletével az indítványozót ismételten bűnösnek találta. Fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla ugyanazon tanácsa (6.Kbf) a támadott ítéletével enyhítette a kiszabott büntetést, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A fellebbezési eljárás során a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácstagjainak kizárása érdekében az indítványozó kizárási indítványt terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kvki.10012/2018/3. sorszámú végzésével elutasított.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint azáltal, hogy a büntetőeljárás során kétszer is ugyanazon bírósági tanács járt el az ügyében, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel az eljárás nem felelt meg a pártatlanság, előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményének. Az indítványozó mindennek alátámasztására hivatkozik az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) és 17/2001. (VI. 1.) AB határozataiban foglaltakra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának több döntésére is.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek, különösen a 27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29–31. § szerinti követelményeknek.
[5] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. Jelen indítvány ugyanakkor nem vet fel sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, az alábbiak miatt.
[7] Az Alkotmánybíróság a 3342/2017. (XII. 20.) AB határozatban egyértelműsítette, hogy a kizárással és a pártatlanság követelményével kapcsolatos korábbi határozatai a bírósági szakaszt megelőző szakaszban eljárt, nyomozási bírói feladatokat ellátó bírók vonatkozásában állapítanak meg alkotmányos követelményt. A 34/2013. (XI. 22.) AB határozat és a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat alkotmányos követelmény megfogalmazását azért tartották szükségesnek, mert kétely övezhette az ítélkező bírók pártatlanságát abban az esetben, ha a nyomozás során eljáró bíróként a bizonyítékokról – szükségképpen – előzetesen állást foglaltak, vagy azzal összefüggésben a büntetőügyre vonatkozó olyan adatokat ismer(het)tek meg, amelyekhez az ítélkezés során eljáró bíró egyébként már nem jut hozzá, így azt bizonyítékként nem értékelheti. Ezzel szemben az azonos – bírósági – eljárási szakaszokban hozott döntések (így az azonos eljárási szakaszban hozott különböző határozatok felülbírálata, vagy – hacsak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény másként nem rendelkezik – a másodfokú és a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárások) vonatkozásában e kétely nem merül fel. Az azonos eljárási szakaszban hozott döntések az eljáró bíró vagy bírói tanács összetétele szempontjából nem hozhatók összefüggésbe a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal {Indokolás [41]–[46], 3096/2017. (IV. 28.) AB végzés, Indokolás [10], 3354/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [14]}.
[8] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2018. július 2.
Dr. Schanda Balázs s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Pokol Béla s. k., |
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szívós Mária s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Varga Zs. András s. k., |
||||||
előadó alkotmánybíró |
||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/967/2018.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás