2017. évi LXXVIII. törvény

1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

(2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.

(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

(6) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

2. § (1) Ügyvédi tevékenység:

(2) Nem minősül ügyvédi tevékenységnek

(3) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyvédi tevékenységnek a törvényes képviselet, valamint a szervezeti képviselet ellátása.

3. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.

(3) Az (1) bekezdés i)–k) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a 2. § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.

4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében

(2) Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.

(3) Az ügyvédi irodára e törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(4) Ügyvédi tevékenységet természetes személy egyidejűleg csak az (1) bekezdésben meghatározott egyetlen kamarai formában végezhet.

5. § (1) Ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország egész területén folytathat.

(2) Ha az ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország területén kívül folytatja, e tevékenységére e törvényt és a kamarai szabályzatokat is alkalmazni kell.

(3) Ügyvéd külföldi ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat.

6. § Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységében szabad és független, és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

7. § (1) Az ügyvédi kamarai felvételét, illetve a nyilvántartásba vételét követő két hónapon belül a területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke előtt az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az alkalmazott ügyvéd esküt, az ügyvédjelölt és a jogi előadó fogadalmat tesz.

(2) Az ügyvédi eskü, illetve a fogadalom letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele.

(3) Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”

(4) A fogadalom szövegét kamarai szabályzat állapítja meg.

(5) Az eskü-, illetve fogadalomtételről a területi kamara okiratot készít, amely az eskü, illetve a fogadalom (a továbbiakban együtt: eskü) szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az esküokirat másolatát a területi kamara megőrzi.

(6) Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

8. § (1) Az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti – az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – minőségére való utalással.

(2) Ügyvédi tevékenység olyan, az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely nem téveszthető össze másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével.

(3) A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(4) Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd neve mellett és a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvédi iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást.

(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak névhasználatára vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.

9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

10. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.

(2) Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:

11. § (1) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.

(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.

(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel.

12. § (1) Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.

(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja.

(5) Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

13. § (1) Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az ezen alcímben meghatározott esetek kivételével – közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E jogairól az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik.

(3) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból.

(4) A hatóság jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. Az irat minősítése kérdésében a hatóság kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásban dönt. Az iratot a hatóság csatolja a kérelméhez.

(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.

(7) E § rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

14. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével, a 2. § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a 3. § (1) bekezdés a)–f) és m) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani.

(2) Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában

(4) Az ügyvédi iroda tagja biztosítására az ügyvédi iroda, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott európai közösségi jogász biztosítására a munkáltató köt felelősségbiztosítást.

(5) A munkáltató felelősségbiztosításának az ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységére és az ügyvédasszisztens tevékenységére is ki kell kiterjednie.

15. § (1) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász, valamint a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosítására annyiban kell felelősségbiztosítást kötni, amennyiben a saját EGT-államának előírásai szerinti, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítása vagy biztosítópénztári tagsága nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az ügyfél kérelmére a kamara

16. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a működési területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.

(2) Az ügyvéd alirodája a székhelyen kívüli, az (1) bekezdés szerinti területi kamara működési területén található irodahelyiség.

(3) Az ügyvéd fiókirodája az (1) bekezdésen kívüli területi kamara működési területén található irodahelyiség.

(4) Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával, illetve alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

(5) Ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét köteles bejelenteni annak a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette.

17. § (1) Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd (a továbbiakban: egyéni ügyvéd), az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: helyettesített ügyvéd) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet bíz meg.

(2) A helyettes ügyvéd az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el.

(3) Helyettes ügyvéd lehet ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megbízás a helyettes ügyvédnek az ügyvédi kamarai nyilvántartásba helyettesként való bejegyzésével lép hatályba, és akkor veszti hatályát, ha

(5) A területi kamara a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból

(6) A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében – e törvény keretei között – helyettesítéséről mással állapodjon meg.

18. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenység végzése során, – ha jogszabály elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás használható:

(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát vagy igazolást csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha a területi kamara nyilvántartása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamarával megállapodást kötő személy vagy szervezet a bizalmi szolgáltató részére igazolta, hogy a kibocsátás időpontjában az aláíró kamarai tagsága fennállt, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelt, valamint azt, hogy az ügyvédi tevékenysége gyakorlását nem szüneteltette és nem függesztették fel.

(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról adatot szolgáltat az ügyvédi kamaráknak.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Eüsztv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti az ügyvédi kamarát is.

(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

(6) A területi kamara az (5) bekezdés a)–c) pontjában, az ügyvédi tevékenység gyakorlója az (5) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését vagy visszavonását.

(7) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt a területi kamara megkeresésére haladéktalanul visszavonja, vagy ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, haladéktalanul gondoskodik a tanúsítvány érvényességének felfüggesztéséről.

(8) Okiratok ellenjegyzése kivételével az ügyvédi iroda által használt elektronikus bélyegzőre e törvénynek az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

19. § (1) Ügyvédi joggyakorlat az ügyvédként, kamarai jogtanácsosként, alkalmazott ügyvédként, európai közösségi jogászként, alkalmazott európai közösségi jogászként, alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédjelöltként vagy jogi előadóként folytatott joggyakorlat.

(2) Külföldön teljesített ügyvédi joggyakorlat kamarai szabályzatban meghatározott feltételekkel fogadható el.

(3) Az ügyvédi joggyakorlat időtartamát együttesen kell figyelembe venni.

20. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.

(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem láthat el jogi képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.

(5) Korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó korábbi munkáltatójával szemben a versenytilalmi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenységet folytathat azzal, hogy korábbi munkáltatójával szemben jogi képviseletet akkor láthat el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.

(7) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, ha

(8) Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.

21. § (1) Ha a 20. § szerinti valamely korlátozó ok

(2) A 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző ügyvédi tevékenységet folytató természetes személyek és ügyvédasszisztensek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított az ügyvédi titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.

22. § (1) Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az,

(2) Az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható.

23. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontját a kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra.

(3) A választott közjogi tisztségviselői megbízatás – ideértve a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is – az ügyvédi tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik.

24. § (1) Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:

(2) A kamarai jogtanácsosi és a jogi előadói tevékenység gyakorlásával a 23. § (1) bekezdés c) pontja alá eső tevékenységek közül nem összeférhetetlen továbbá a jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.

(4) Az e § szerinti tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem ügyvédként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.

(5) Ugyanazon ügyben nem folytatható egyidejűleg a 2. § és 3. § szerinti ügyvédi tevékenység és az e § szerinti tevékenység.

(6) Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a 2. § és 3. § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízás teljesítésében az ügyvédi iroda (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.

25. § A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó munkáltatója és munkáltatójának kapcsolt vállalkozása számára munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenységet folytathat.

26. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.

(2) Az összeférhetetlenségi okot az ügyvédi tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.

27. § (1) Ügyvédi tevékenység

(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya.

(2) Az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

(4) A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.

(5) A megbízás teljesítésében – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el.

(6) A megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható.

29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

(3) Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.

30. § (1) A felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

(2) A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult.

(3) Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele

31. § A megbízó javára átvett pénzből – a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, ha

32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

(4) A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.

(5) Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.

(6) Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.

(7) A (2)–(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseit az okirat ellenjegyzését megelőzően a jognyilatkozatot tevő olyan személyek, szervezetek, és az azok képviseletében eljáró személyek vonatkozásában is alkalmazni kell, akiknek az azonosítását az ügyvéd korábban nem végezte el.

(8) A korábban már azonosított személy vagy szervezet adatainak esetleges változását az ügyvéd az okirat ellenjegyzését megelőzően a (2)–(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ellenőrzi.

(9) Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.

33. § (1) Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.

(2) Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(3) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (2) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

(4) Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(5) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (4) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

(6) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja.

(7) Az ügyvéd a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.

34. § (1) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.

(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.

(3) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak.

(4) A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.

(5) A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.

(6) A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti.

(7) A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.

(8) A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben – ideértve a (7) bekezdésben megjelölt szerveket is – a közléssel hatályosul.

35. § (1) A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik

(2) A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.

(3) A megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

(4) Kamarai formaváltás esetén – ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást – a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni.

36. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.

(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.

(3) A területi kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.

(4) A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt.

(5) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.

(6) A területi kamara és a kirendelt ügyvéd a hatóságot haladéktalanul értesíti, ha a kirendelt ügyvéd

(7) Az eseti gondnok, az eseti gyám és az ügygondnok részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.

(8)² A kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.

37. § (1) Törvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet.

(2) A kirendelt védő a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből jelölhető ki.

(3) A területi kamara a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon jelöli ki.

(4) A kijelöléskor biztosítani kell a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését.

(5) A kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja.

38. § (1) A területi kamara a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.

(2) A területi kamara a jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen.

(3) A jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy – az önkéntes jelentkezésen túlmenően – minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a jegyzékbe.

(4) A területi kamara köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni és a változást honlapján közzétenni.

39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.

(2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.

(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.

40. § (1) Az ügyvéd a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat.

(2) A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

41. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint – az e törvényben meghatározottak szerint – a külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél érdekeinek megfelelő joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.

(2) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait.

(3) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során – ha a felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg – az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el.

(4) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.

42. § (1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.

(2)³ A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.

(3) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.

(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.

43. § (1)⁴ Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.

(2) Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –

(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.

(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.

44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

(3)⁵ Az (1) bekezdés b)–d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat

(4)⁶ Az (1) bekezdés b)–d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(5) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el.

(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett – az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására – más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.

45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

46. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) papíralapú okiratot – utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével – elektronikus okirati formába alakíthat.

(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t – az Eüsztv. 102. § (6) bekezdése, 103. § (4) és (5) bekezdése kivételével – és a végrehajtási rendeleteit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyvéd az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást használhat és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti minősített elektronikus aláírás elhelyezésével az ügyvéd tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. A tanúsítás – az ellenkező bizonyításáig – teljes bizonyító erővel bír.

(4) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus formába való alakítása során az elektronikus okiratot is ellenjegyzi a 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Az ügyvéd az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.

(6) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított öt évig megőrzi.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit a kamarai jogtanácsos azon ügyfele biztosítja, akinek az ügyében az okirat keletkezett.

47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)

(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.

(5) Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.

48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.

(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.

49. § (1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre

(2) Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.

(3) A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető.

(5) A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.

50. § (1) A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét.

(2) Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz vagy kamatai terhére nem számolhatók el.

(3) Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az ügyvéd, akadályoztatása esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes ügyvéd, valamint a területi kamara által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az ügyvéd más személyt is meghatalmazhat.

(4) Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.

51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

(2) Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.

(4) Az elektronikus letéti nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a letéti szerződés megszűnését követő tíz évig tartalmazza.

(5) Az elektronikus letéti nyilvántartásból az ügyvédi kamara

52. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e § szabályait nem kell alkalmazni.

(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.

(4) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízottat megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.

(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles megtéríteni a kárt a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzben vagy dologban bekövetkezett hiány esetén, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

53. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.

(2) Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(3) Az ügyvéd a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.

(4) Az ügyekről vezetett nyilvántartásba

(5) Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.

(6) Az ügyvéd a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd részére történő kiadásáról, valamint az e törvény szerinti nyilvántartás megőrzéséről.

(7) A kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okirat és a kamarai jogtanácsos által kezelt nem selejtezhető iratok megőrzéséről, valamint a kamarai jogtanácsos által az e törvény szerint vezetendő nyilvántartás vezetéséről és megőrzéséről a kamarai jogtanácsos munkáltatója gondoskodik.

54. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a területi kamara engedélyével határozott ideig szüneteltetheti ügyvédi tevékenységét, ha

(2) Ügyvédi iroda tagja ügyvédi tevékenységének szüneteltetéséhez az ügyvédi iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy a szüneteltetés tartama alatt is ellátja.

(4) Ha a 23. § (3) bekezdése szerinti megbízatás az érintett tisztségviselő jogállását szabályozó törvény alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen, az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a megbízatás időtartama alatt ügyvédi tevékenységét szünetelteti. A megbízatást és annak a megszűnését a területi kamarának be kell jelenteni, amely azt hivatalból nyilvántartásba veszi.

(5) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének az időtartama nem lehet rövidebb, mint három hónap és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – ötévenként meghosszabbítandó.

55. § (1) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és – a tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével – nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

(2) Az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvédi kamarai tisztségviselő e megbízatása a szüneteltetés kezdő napjával megszűnik.

56. § (1) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének a meghosszabbítását – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a területi kamara határozott időre engedélyezi.

(2) Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles az ügyvédi tevékenység folytatását legalább harminc nappal megelőzően a területi kamarának bejelenteni.

(3) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi tevékenységét a munkaviszonya megszűnése miatt szünetelteti, az ügyvédi tevékenység az új, ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló munkaviszony létesítésének igazolását követő naptól folytatható. Ebben az esetben a szünetelés időtartamának nem kell elérnie a három hónapot.

(4) A területi kamara az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságot az ügyvédi tevékenység folytatását megelőzően hivatalból ellenőrzi.

(5) A tevékenység folytatásának a tényét a területi kamara a nyilvántartásba hivatalból jegyzi be.

57. § (1) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából gyakorolja.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet a területi kamara tagjaként folytathatja.

(3) A 97. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel ügyvéd nem lehet egyidejűleg egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda tagja.

(4) Az ügyvéd ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között is folytathat. E törvénynek az ügyvédi megbízásra vonatkozó rendelkezéseit – az ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezések kivételével – az ügyvéd e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, megbízóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel az ügyvéd az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.

58. § (1) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki

(2) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként kell felvenni azt az európai közösségi jogászt, aki

(3) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként felvehető az európai közösségi jogász akkor is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a hároméves időtartamot eléri, de a magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos ügyvédi tevékenysége három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel a (2) bekezdésben írt feltételeknek.

(4) Az európai közösségi jogász a területi kamarába történő felvétellel a területi kamara teljes jogú tagjává válik. Névhasználatában az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmai megnevezését szerepeltetni.

59. § (1) Az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi tevékenységet ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd vagy ügyvédi iroda helyetteseként, azok ügyfelei számára gyakorolja.

(2) Alkalmazott ügyvédként ügyvédi tevékenység a területi kamara tagjaként folytatható.

60. § (1) Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt, aki

(2) Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki

61. § (1) Az alkalmazott ügyvéd több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi irodaközösségnek a tagja és ezt a területi kamarának bejelentették.

(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.

(3) Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet önállóan nem folytathat, abban kizárólag munkáltatója felelősségi körén belül és utasításai alapján működhet közre. Alkalmazott ügyvéd felett munkáltatói jogköröket csak ügyvéd gyakorolhat.

(4) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét, és munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet, európai közösségi jogászt vagy ügyvédi irodát.

(5) A munkáltató biztosítja az alkalmazott ügyvéd számára a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.

(6) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazott ügyvédekre is irányadók.

62. § (1) Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.

(2) Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként való felvételt követően folytatható.

63. § Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként fel kell venni azt, aki

64. § (1) Ügyvédjelölt felett munkáltatói jogkör gyakorlására az az ügyvéd vagy európai közösségi jogász jogosult, aki

(2) A területi kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

65. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

(2) A területi kamara ellenőrzi az ügyvédjelölt joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.

(3) Az ügyvédjelölt több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi irodaközösségnek a tagja, és ezt a területi kamarának bejelentették.

(4) A munkáltató biztosítja az ügyvédjelölt számára az ügyvédi kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.

(5) Az ügyvédjelölt munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik, a munkáltató ügyvédi tevékenységét felfüggesztik, vagy a munkáltató ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságát törlik.

(6) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben az ügyvédjelöltekre is irányadók.

66. § (1) A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonya, egyházi szolgálati viszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) keretei között,

(2) A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit a kamarai jogtanácsos e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a kamarai jogtanácsos az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.

(3)⁷ A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének kamarai jogtanácsosa, az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben ügyvédi tevékenységet folytathat.

(4) A kamarai jogtanácsos területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül

67. § (1) Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt, aki

(2) Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt az európai közösségi jogászt, aki

(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat.

68. § (1) A kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.

(2) A kamarai jogtanácsos munkáltatóját, munkáltatója kapcsolt vállalkozását, valamint a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervet, általános vagy külön meghatalmazással képviseli. A meghatalmazásra alkalmazni kell az ügyvédi meghatalmazás szabályait.

(3) A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására megbízást nem fogadhat el.

69. § (1) A 20. § (5) és (6) bekezdés kivételével e törvénynek a kamarai jogtanácsos munkaviszonyára és munkáltatójára vonatkozó szabályait a legalább részben ügyvédi tevékenység ellátására létrejött, a 66. § (1) bekezdés szerinti jogviszonyára kell alkalmazni. A kamarai jogtanácsos és a munkáltató e bekezdés szerinti jogviszonyára a munkaviszonyra vonatkozó törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné.

(3) Semmis az a megállapodás, amely a kamarai jogtanácsos (2) bekezdésben meghatározott utasítás megtagadási jogához hátrányos jogkövetkezményt fűz.

(4) A kamarai jogtanácsos köteles a fegyelmi biztosnak harminc napon belül bejelenteni, ha bármely munkaviszonyát a munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, a kamarai jogtanácsos vétkes kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg.

(5) A kamarai jogtanácsos ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítését munkáltatója átvállalhatja.

(6) A munkáltató biztosítja a kamarai jogtanácsos számára az ügyvédi kamara által szervezett képzésben és a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.

70. § (1) A jogi előadó az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése és a kamarai jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása érdekében, munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonya, egyházi szolgálati viszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) alapján, kamarai jogtanácsos irányításával és ellenőrzésével,

(2) A jogi előadó ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit a jogi előadó e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a jogi előadó az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.

(3)⁸ A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének jogi előadója, az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben ügyvédi tevékenységet folytathat.

(4) Jogi előadó a kamarai jogtanácsos által végezhető ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos helyetteseként és utasítása szerint – az e törvényben meghatározott korlátozással – ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként való felvételt követően folytathat.

71. § (1) Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként fel kell venni azt, aki

(2) Az állampolgársági követelmény alól a miniszter felmentést adhat.

(3) A jogi előadó – kapcsolt vállalkozások kivételével – egy nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.

(4) A jogi előadóra egyebekben alkalmazni kell a 68. § és a 69. § rendelkezéseit.

72. § (1) A jogi előadót olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja a kamarai jogtanácsosi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

(2) A területi kamara ellenőrzi a jogi előadó joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.

73. § (1) Az európai közösségi jogász valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult természetes személy, aki az ügyvédi tevékenységet esetileg vagy állandó jelleggel, üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából, az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezése alatt gyakorolja.

(2)⁹ E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve – kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(3) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.

74. § Európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység

75. § Kérelmére az ügyvédi kamara nyilvántartásába európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki

76. § (1) Az európai közösségi jogász akkor folytat eseti jelleggel ügyvédi tevékenységet Magyarországon, ha e tevékenysége megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak.

(2) Ha a folyamatosan vagy alkalmanként legfeljebb hat hónapos megszakítással folytatott ügyvédi tevékenység időtartama a három évet meghaladja, vélelmezni kell, hogy az európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytatja.

(3) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül végzi – első alkalommal történő eljárása esetén –, a tevékenység megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász

(5) Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységének időtartama az egy évet meghaladja, köteles az eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységet a Magyar Ügyvédi Kamarának minden évben újból, az évforduló lejárta előtt bejelenteni.

77. § (1) Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezését szerepeltetheti, köteles továbbá feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető. Az európai közösségi jogász nem kelthet olyan látszatot, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály ügyvédi ellenjegyzésről rendelkezik, az európai közösségi jogász csak akkor működhet közre, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött, és az okiratot az együttműködő ügyvéd vagy az együttműködő ügyvédi iroda ügyvéd tagja ellenjegyzi.

(4) Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.

(5) Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és más hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.

(6) Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit kamarai szabályzat határozza meg.

78. § (1) A Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász a működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a kamarai szabályzatokban foglaltakat.

(2) Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadók; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.

(3) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi kamara ellenőrizheti.

(4) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra egyebekben az egyéni ügyvédre vonatkozó szabályok irányadók.

79. § (1) Az alkalmazott európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet európai közösségi jogásszal, ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszonya alapján, munkáltatója helyetteseként, munkáltatója ügyfelei számára gyakorolja.

(2) Alkalmazott európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység

80. § Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki

81. § (1) Alkalmazott európai közösségi jogász felett munkáltatói jogkört csak európai közösségi jogász vagy ügyvéd gyakorolhat.

(2) Az alkalmazott európai közösségi jogászra egyebekben az alkalmazott ügyvédre vonatkozó rendelkezések irányadók.

82. § (1) A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról ad jogi tanácsot. A külföldi jogi tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem végezhet.

(2) A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során – a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással – használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.

(3) Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba külföldi jogi tanácsadóként történő felvételt követően folytatható. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.

83. § (1) Kérelmére a külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba fel kell venni azt, aki

(2) Nem vehető fel külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba az a külföldi ügyvéd, aki, illetve akinek a külföldi ügyvédi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.

84. § (1) A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte.

(2) Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.

(3) Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával is megköthető.

(4) A külföldi jogi tanácsadónak tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar joggal kapcsolatban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.

85. § (1) A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül:

(2) Az irodagondnok

(3) Az irodagondnok a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében jogosult az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.

(4) Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.

(5) Az irodagondnok kijelölését meg kell szüntetni, ha a kijelölés oka megszűnt.

86. § (1) A területi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultsága annak,

(2) A területi kamara törli az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát annak, aki ezt kéri, valamint annak, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

87. § (1) Az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.

(2) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász csak egy ügyvédi iroda tagja lehet.

(3) Ügyvédi iroda az alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható.

(4) Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, az (5) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az ügyvédi iroda kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot az ügyvédi irodának a vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

(5) Ha az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, az ügyvédi iroda tagja az általa ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért, illetve sérelemdíj megfizetéséért a saját vagyonával korlátlanul felel. Az ügyvédi iroda e bekezdés szerinti kárt okozó tagja – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető.

88. § (1) Az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után – ideértve a tagsági jogviszony kamarai formaváltás miatti megszűnését – a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (a továbbiakban: vagyoni tagság).

(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint az elszámolás módjáról.

(3) A vagyoni tag ügyvédi iroda keretében nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit a vagyoni tag látja el.

(4) A vagyoni tagság közös megegyezéssel és a 92. § szerinti rendes felmondással megszüntethető, valamint az ügyvédi iroda megszűnésével és a vagyoni tag halálával megszűnik. A vagyoni tagság megszűnése esetén az ügyvédi iroda köteles a vagyoni taggal vagy örököseivel elszámolni.

89. § (1) Az ügyvédi iroda létrehozására a jogi személy létrehozására vonatkozó szabályok azzal alkalmazandók, hogy ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvétellel jön létre.

(2) Az ügyvédi iroda létrehozásáról a tagok alapító okiratban rendelkeznek. Az alapító okiratban a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl meg kell határozni:

(3) Az egyszemélyes ügyvédi iroda az alapító okiratában a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl a (2) bekezdés a) és h) pontjában felsoroltakat kell meghatározni, és az ügyvédi iroda tagja gyakorolja az irodavezető jogait, illetve teljesíti kötelezettségeit.

(4) Az ügyvédi iroda tagja jogosult az ügyvédi iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(5) Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. Társas ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik.

(6) Az irodavezető kérelmére az ügyvédi irodák nyilvántartásába kérelmére fel kell venni az ügyvédi irodát, ha

90. § (1) Az ügyvédi iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az ügyvédi irodában tag európai közösségi jogász.

(2) Az ügyvédi iroda nevére vonatkozó további szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg.

91. § (1) Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve az ügyvédi iroda tagjaiból álló taggyűlés.

(2) Egyszemélyes ügyvédi iroda esetében a döntéshozó szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja, aki a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben írásban határoz.

(3) Az ügyvédi iroda ügyvezetését a tagok közül választott egy vagy több irodavezető látja el.

92. § (1) Az ügyvédi irodai tagsági viszony megszűnik:

(2) A tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével – a 88. § (1) bekezdés kivételével – köteles elszámolni.

93. § (1) A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda tagja három hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

(2) A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda három hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő tizenöt napon belül köteles az irodának bejelenteni. Többségi szavazati joggal rendelkező tag tagsági jogviszonya nem mondható fel.

(3) Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.

94. § Legalább háromtagú ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.

95. § (1) Az ügyvédi iroda más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.

(2) Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi irodákra válhat szét. Az ügyvédi irodák egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek egyesülésére és szétválására vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(4) Az ügyvédi iroda egyesülése és szétválása tárgyában az érintett ügyvédi iroda vagy ügyvédi irodák taggyűlése dönt. Az egyesülés és a szétválás az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétellel hatályosul.

(5) A megbízásnak a jogutód ügyvédi irodára való átszállásáról a megbízott ügyvédi iroda a megbízót haladéktalanul, de legkésőbb a változásbejegyzési kérelemnek az ügyvédi kamara részére történő előterjesztésével egyidejűleg értesíti, és egyúttal tájékoztatja a megbízás felmondására vagy korlátozására vonatkozó feltételekről.

(6) A szétváló ügyvédi iroda jogutódai az ügyvédi irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód ügyvédi irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód ügyvédi irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett ügyvédi iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre lehet alkalmazni.

96. § (1) Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg.

(2) A területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha

(3) Ha az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek nem felel meg, a területi kamara felszólítja, hogy e feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.

(4) Ha az adóhatóság az ügyvédi iroda adószámának a felfüggesztéséről értesíti, a területi kamara a tagot írásban figyelmezteti a (2) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményre.

97. § (1) Az ügyvédi iroda taggyűlése akkor dönthet az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről, ha

(2) Egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára annak egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával – ügyfelei hozzájárulása nélkül is – átruházhatja, azzal, hogy a bejegyzést követően az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységet nem folytathat.

(3) Ha a területi kamara – a felszámolás esetét kivéve – az ügyvédi irodát a jogutód nélküli megszüntetéséről való döntést követő két éven belül bármely okból nem törli a nyilvántartásból,

(4) Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – vagyoni hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.

(5) Ha az ügyvédi iroda megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti vagyonrész az örököst illeti meg.

(6) A jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda tagja, illetve örököse az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel.

(7) A jogutód nélküli megszűnés esetén, – ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor – a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

98. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal kell használni.

(2) Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az ügyvédi iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személynek a taggyűlést egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(3) A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az ügyvédi iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.

(4) Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, vagy a felszámolási eljárást megszünteti, az erről szóló jogerős végzést a jogerőre emelkedést követő három munkanapon belül megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A területi kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki, illetve az irodagondnok kijelölését megszünteti, és erről, a kijelölést tartalmazó kamarai határozat megküldésével, a bíróságot és – irodagondnok kijelölése esetén – a felszámolót három munkanapon belül értesíti.

(5) A felszámolási eljárás elrendelését követően az ügyvédi iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.

(6) Az ügyvédi iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései beszedésre kerülhessenek.

(7) Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.

99. § (1) Az ügyvédi irodának adott megbízás megszűnik a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével.

(2) Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd – az ügyfél hozzájárulása esetén – az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik.

100. § Ha az ügyvédi irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az európai közösségi jogászi iroda kifejezést kell alkalmazni. Az európai közösségi jogászi irodára egyebekben az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

101. § (1) Ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából, írásbeli társulási megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt működő ügyvédi társulás hozható létre.

(2) Ügyvédi társulás tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.

(3) Az ügyvédi társulás nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő ügyvéd nevét, az ügyvédi társulásban részt vevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni, valamint a területi kamarának be kell jelenteni.

102. § (1) Ügyvédi tevékenység közös infrastruktúra igénybevétele és részleges vagy teljes közös költségviselés mellett való, minden más tekintetben önálló és független, tartós folytatása esetén, írásbeli megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt nem működtethető, ügyvédi irodaközösség is létrehozható.

(2) Ügyvédi irodaközösség tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.

(3) Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben résztvevőket, illetve a résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell jelenteni.

103. § Az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat állapítja meg.

104. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, és az ügyvédi iroda saját maga, illetve az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség munkájának segítése érdekében egy vagy több általános képviseleti joggal is rendelkező ügyvédasszisztenst alkalmazhat munkaviszonyban.

(2) Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát az e törvényben meghatározott keretek között és kivételekkel.

(3) Ügyvédasszisztensi tevékenységet az végezhet, akit a területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként felvett.

105. § (1) Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját

(2) Az ügyvédasszisztens az (1) bekezdéstől eltérően jogosult munkáltatója képviseletében ügyvéd vagy európai közösségi jogász irányítása mellett

(3) Az ügyvédasszisztens jogosult munkáltatója ügyleti képviseletére, valamint munkáltatója mint az eljárás alanya képviseletére bírósági, hatósági eljárásban, ha a jogi képviselet nem kötelező.

(4) Az ügyvédi iroda alkalmazásában álló ügyvédasszisztens – az ügyvédi irodával fennálló jogvitában való képviselet kivételével – jogosult az ügyvédi iroda tagjának a képviseletére, ha a jogi képviselet nem kötelező.

106. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként munkáltatója kérelmére fel kell venni azt a nagykorú személyt, akinek a cselekvőképességét e tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá. Az ügyvédi iroda által előterjesztett kérelemhez csatolni kell az alapító okirat módosítását, valamint be kell szerezni az ügyvédasszisztens hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) Nem lehet ügyvédasszisztens

(3) Az ügyvédasszisztens egyszerre több ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda ügyvédasszisztense kizárólag valamennyi érintett ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda hozzájárulása esetén, valamennyi ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, illetve ügyvédi irodával fennálló munkaviszony keretében lehet.

(4) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell azt az ügyvédasszisztenst

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a (4) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok csupán valamely munkáltató tekintetében áll fenn, az ügyvédasszisztenst az ügyvédi kamarai nyilvántartásból csak e munkáltatója tekintetében kell törölni. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba-vételi kérelem elutasítása, valamint a nyilvántartásból való törlés az ügyvédasszisztens munkaviszonyát nem szünteti meg.

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:

109. § (1) A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.

(2) A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével –

(3) A pénzbírságot az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.

(5) Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.

(6) A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.

(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható

110. § (1) A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

(2a)¹¹ Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség

(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(6) Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(7) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.

111. § (1) Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.

(2) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

(3) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.

112. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja

(3) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.

113. § (1) Elhunyt személlyel szemben fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye.

(2)¹² Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel –, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.

(4) Ha a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben vagy egészben a (3) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.

(5) A fegyelmi eljárás a (4) bekezdés szerinti körülménynek a fegyelmi biztos tudomására jutásától számított hat hónapon belül kezdeményezhető.

114. § (1) Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a regionális fegyelmi bizottságból, másodfokon az országos fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.

(2) Az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a működési területén működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy szerepel. Ennek hiányában az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.

(3) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjának, főtitkárának, titkárának, a regionális fegyelmi bizottság elnökének és tagjának, a fegyelmi biztosnak, valamint az országos fegyelmi főbiztosnak a fegyelmi ügyében az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.

(4) Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.

(5) Az előzetes vizsgálat lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamarának az illetékességi területén működik. Ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában országos nyilvántartásban tartják nyilván, az előzetes vizsgálat lefolytatására a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt fegyelmi biztos jár el.

115. § (1) Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – három tagból áll.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács öt tagból áll, ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott, vagy a fegyelmi biztos fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására irányul.

(3) Ha a fegyelmi eljárás kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja kamarai jogtanácsos.

(4) Ha a fegyelmi eljárás alkalmazott ügyvéd ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja alkalmazott ügyvéd.

(5) Ha a fegyelmi tanács a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt.

(6) Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.

116. § (1) A fegyelmi biztos a területi kamara, az országos fegyelmi főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara választott tisztségviselőjeként jár el.

(2) A fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos tisztségével járó feladatokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő láthatja el.

117. § (1) A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott esetekben az elfogultságot vélelmezni kell.

118. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, a fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának, a fegyelmi biztosnak vagy az országos fegyelmi főbiztosnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(3) A kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács tagjaként eljáró regionális fegyelmi bizottság elnöke kizárása tárgyában az országos fegyelmi bizottság elnöke határoz.

119. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot

(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, ha

(3) Ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, erről tájékoztatja a területi kamara elnökét.

120. § (1) Bejelentés esetén a területi kamara elnöke a területi kamarához történő érkezéstől számított hatvan napon belül tájékoztatást ad a bejelentőnek arról, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem került sor.

(2) Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost a bejelentés területi kamarához történő érkezéstől számított százhúsz napon belül az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.

121. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről azzal egyidejűleg, a határozat megküldésével tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, és közli vele az eljárás okát.

(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesíti a területi kamara elnökét.

(3) A területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A fegyelmi biztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.

122. § (1) Az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a fegyelmi biztos indokolt esetben, egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője részére kell kézbesíteni. E határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

123. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményétől függően határozatában

(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot az (1) bekezdés c) pontja alapján akkor szünteti meg, ha

(3) Az előzetes vizsgálatra nyitva álló határidőn belül intézkedni kell a határozatnak az eljárás alá vont személy, valamint a képviselője részére történő kézbesítés iránt.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. A fegyelmi eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a határozat hatályát veszti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés szerinti határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

124. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a 123. § (1) bekezdése szerinti határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.

(2) A területi kamara elnöke az értesítés kézhezvételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.

(3) Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi eljárást kezdeményez.

(4) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően, a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.

(5) Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az eljárás megszüntetéséről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az eljárást megszüntető határozat meghozatalától számított hatvan napon belül az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.

125. § (1) A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére.

(2) A regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt továbbítja a regionális fegyelmi tanács elnöke részére.

126. § (1) A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatnak és az ügy iratainak a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:

(3) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, a fegyelmi biztos soron kívül jár el, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a fegyelmi tanács elnökét.

(4) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.

(5) Ha a fegyelmi tanács a (4) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.

(6) A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

127. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.

(3)¹⁴ A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(4) Ha az eljárás alá vont személy

128. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, képviselőjét és a fegyelmi biztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni.

(2) Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt az idézésben tájékoztatni kell.

(3) Az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

129. § (1) A tárgyalás a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott fegyelmi eljárás kivételével nem nyilvános. A fegyelmi tanács a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott nyilvános tárgyalásról az eljárásban részt vevő személyek személyiségi jogai vagy az ügyvédi titok védelme érdekében, kérelemre vagy hivatalból a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.

(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(3) A jegyzőkönyvvezető kizárására a fegyelmi tanács tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

130. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha

(2) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(4) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.

(6) A felfüggesztésre egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.

131. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.

(3) A fegyelmi tanács a határozatában

(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a fegyelmi biztos részére történő kézbesítés iránt.

(6) A fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.

(7) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a jogerős határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.

(8) A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított kilencven napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.

132. § (1) Ha a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a védirat előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

133. § (1) A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

(3) A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre – a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után – hoz határozatot. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a kijavított vagy kiegészített határozatot kézbesítették.

134. § A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat módosítása és kiegészítése ellen olyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyennek az eredeti határozat ellen volt.

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

136. § Az országos fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a másodfokú fegyelmi tanács elnöke részére.

137. § (1) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tárgyalásra az országos fegyelmi főbiztost – a fellebbezés megküldésével egyidejűleg – meg kell idézni.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, nem határidőben nyújtották be vagy nem tartalmaz indokolást.

(4) A másodfokú fegyelmi eljárásban akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.

(6) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy, a képviselője és az országos fegyelmi főbiztos felszólalhat.

(7) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

138. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács – a fellebbezési kérelem keretei között – az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát

(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a határozat végrehajtásának elmaradása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint az országos fegyelmi főbiztos részére harminc napon belül kézbesíti.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét.

(5) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.

139. § (1) A jogerős határozatot az eljárás alá vont személy és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának a fegyelmi határozat hatályosulására halasztó hatálya van kivéve, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendelte el.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására utasíthatja.

(3) A pert az országos fegyelmi bizottság ellen kell megindítani.

(4) A bíróság határozatában a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott fegyelmi határozatot megsemmisíti és

(5) A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséről a bíróság a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.

140. § (1)¹⁷ A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.

(2) A büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy elleni büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás befejezéséről tájékoztatja a területi kamara elnökét.

(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

(4) A kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(5) Ha a 113. § (4) bekezdése alapján fegyelmi eljárás alá vont kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyának a 113. § (4) bekezdése szerint megszüntetése jogellenességének megállapítása miatt bírósághoz fordul, a fegyelmi eljárást a bírósági eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

141. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a területi kamara elnöke vagy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha

(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy terhére csak az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy életében, az elévülési időn belül van helye.

(3) Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú fegyelmi tanács – szükség szerint a kérelmező és az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően – tárgyaláson kívül határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz, amely – szükség szerint a kérelmező és az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően – tárgyaláson kívül határoz.

142. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személy a saját költségét maga előlegezi, és az e §-ban meghatározott kivétellel maga viseli, a fegyelmi eljárás egyéb költségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegezi.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

(4) Ha az előzetes eljárást vagy a fegyelmi eljárást megszüntették, az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek eljárási költségként való megtérítésére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint tarthat igényt.

(5) A fegyelmi tanács az eljárás résztvevőjét az eljárás eredményétől függetlenül a jogellenes vagy rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költség viselésére kötelezheti.

143. § (1) A fegyelmi tanács

(2) A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A 110. § alapján alkalmazott fegyelmi büntetés esetén nincs helye mentesítésnek.

144. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara (a továbbiakban együtt: ügyvédi kamara) az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba, de ha jogszabály a jogi személy nyilvántartásba vételéhez jogkövetkezményt fűz, azt az ügyvédi kamarára is alkalmazni kell.

(3) Az ügyvédi kamara az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak szakmai irányításával, érdekképviseletével, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos, valamint az alapszabályában meghatározott közfeladatokat látja el.

(4) Az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.

145. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult Magyarországon egy területi kamara tagja lehet.

(2) Az ügyvéd bármely területi kamara területén tarthat fenn fiókirodát.

146. § (1) Az ügyvédi kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

(2) Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ott meghatározott körülmény fennáll-e.

(4) A területi kamara abban az esetben, ha a kérelmező más területi kamara működési területén fiókirodát kíván fenntartani, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda megfelel-e az e törvényben, valamint a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, az fiókiroda címe szerint illetékes területi kamarát szakhatóságként keresi meg.

(5) A kérelmező az 58. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 67. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek fennállását az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, nyelvvizsgával, illetve a területi kamara előtti személyes meghallgatáson igazolja.

147. §¹⁸ Ha a kérelmező ellen – közvádra üldözendő – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti.

148. § (1) A területi kamarai tagság megszűnik, ha

(2) A területi kamara a kamarai tag tagságának megszűnését hivatalból állapítja meg, egyidejűleg rendelkezik a kamarai tagnak a nyilvántartásból való törléséről, valamint szükség szerint irodagondnok kijelöléséről.

149. § (1) A területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag

(2) A területi kamarába az 58. § (2) vagy (3) bekezdése alapján felvett ügyvéd kamarai tagságát az ügyvédi kamara megszünteti, ha az ügyvéd a saját EGT-államában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt és az ügyvédi kamarai tagság 58. § szerinti feltételei nem állnak fenn.

(3) A területi kamara megszünteti annak az alkalmazott ügyvédnek a kamarai tagságát, aki a munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt.

(4) A területi kamara megszünteti annak a kamarai jogtanácsosnak a kamarai tagságát, aki a munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül nem létesített ügyvédi tevékenység végzésére irányuló munkaviszonyt, és ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti.

(5) A területi kamara megszünteti annak az ügyvédnek a kamarai tagságát, továbbá az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törli azt az európai közösségi jogászt valamint egyéni ügyvédi irodát, amely a helyettesítésére kötött megállapodás megszűnésének napjától számított három hónapon belül nem gondoskodik újabb helyettesítési megállapodás megkötéséről.

(6) Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

(7) Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig nem vehető fel tagként területi kamarába és nem vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba. A kamarai tagság hiányára vagy a kamarai nyilvántartásból való törlésre tekintettel nem tagadható meg az előírt kamarai továbbképzésen való részvétel.

150. § (1) Ha a területi kamara tagja a kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, illetve vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a területi kamara írásban felhívja az ügyvédet, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt napon belül tegyen eleget, illetve az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg.

(2) Ha az adóhatóság a kamarai tag adószámának a felfüggesztéséről értesíti, a területi kamara a tagot írásban figyelmezteti a 149. § (1) bekezdés g) pontja szerinti jogkövetkezményre.

(3) Ha a kamarai tag adószámát véglegesen törölték, a kamarai tagság azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy a kamarai tag adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, véglegessé vált határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megadásáról a területi kamara megkeresése alapján harminc napon belül kell dönteni, e határidő elmulasztása esetén a területi kamara a kamarai tag tagsági jogviszonyát megszünteti. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem számít bele.

151. § (1) Az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásba a véglegessé válását követően haladéktalanul be kell jegyezni.

(2) A területi kamara a kamarai tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnését nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő tizenöt napon belül a területi kamara honlapján közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.

152. § (1) A kamarai tisztségviselők választásán ügyvéd választhat és választható.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara választott testületeinek kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagjait országos tagozatuk delegálja. A területi kamarák választott testületeinek kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagjait területi tagozatuk delegálja.

(3) A területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.

153. § (1) A tisztségviselőket – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, elnökségének, bizottságainak és tagjainak a kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – négyévente titkos szavazással, közvetlenül választják (a továbbiakban: általános választás).

(2) Az általános választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy ügyvédi kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata az e törvényben meghatározottakon kívül más tisztségviselő e fejezet szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában lehetővé teheti a jelölés során elektronikus hírközlő eszközök, a szavazatok összeszámlálása tekintetében elektronikus eszközök alkalmazását, ha a szabályzat az igénybe vehető elektronikus eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a jelölés során a jelölést leadó tagok azonosítása, a szavazatszámlálás során pedig az eredmény utólagos – akár elektronikus eszköz igénybevétele nélküli – ellenőrizhetősége biztosított legyen.

154. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

(3)¹⁹

(4) A korábban megválasztott tisztségviselők

155. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét a területi kamarák, azok tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára, azok közös érdekeinek megfelelően folytatja. A Magyar Ügyvédi Kamara által, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara koordinálása mellett valamely területi kamara vagy kizárólag ügyvédi kamara részvételével működő jogi személy által a területi kamarák tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára nyújtott szolgáltatásokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a területi kamarák a saját tagjaik számára nyújtanák.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.

156. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

(2) A kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatok delegálással létrehozzák az országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozatot. Az országos tagozatok tagjai a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához és nem egyedi döntés meghozatalához a (2) bekezdésben meghatározott országos tagozatok véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó, és egyetértésük szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó szabályok tekintetében.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.

(6) A Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az Alapszabály felsorol.

(7) A Magyar Ügyvédi Kamarát feladatai teljesítésének fedezetére a kamarai tagdíj összegének szabályzatban meghatározott legalább negyede, legfeljebb fele illeti meg.

157. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból áll. Tagjai

(2) A küldöttgyűlés

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A küldöttgyűlés tagjait a meghívásban a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.

(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirend tekintetében – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.

(5) A küldöttgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének a támogató szavazata, a szabályzatok elfogadásához, módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.

(6) A küldöttgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a küldöttgyűlés tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, az Alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik.

158. § (1) A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik

(2) Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14. és 20. pontban felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.

(3) Az Alapszabály a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaira, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.

(4) Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján kell közzétenni.

(5) A nem egyedi ügyben hozott határozatok a tagok számára nyilvánosak.

(6) Az alkalmazott ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos által fizetendő kamarai tagdíj összege az ügyvéd által fizetendő kamarai tagdíj összegének nyolcvan százaléka.

(7) Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók továbbképzéséről szóló szabályzatban legalább öt éves továbbképzési ciklust kell meghatározni. amely továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez számonkérés nem írható elő.

159. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, illetve titkárból, a területi ügyvédi kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A választott ügyvéd tagok száma – az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – tíz fő.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd. E tagok közül a kamarai jogtanácsosok országos tagozatának az elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara egyik elnökhelyettese.

(3) Az elnökség ülésén a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának az elnöke, valamint az országos fegyelmi főbiztos tanácskozási joggal vesz részt.

(4) Az elnökség

(5) Az elnökség nem hatósági határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba, az Alapszabályba, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

(6) Az elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.

160. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.

161. § (1) A területi kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik.

(2) A területi kamara működési területén

(3) A területi kamarák működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos. A területi kamara elnevezésében a működési területére vagy székhelyére utalni kell.

(4) A területi kamarák az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzése, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak továbbképzése kapcsán együttműködhetnek.

162. § (1) A területi kamara szervei

(2) Az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet. A küldöttgyűlés a területi kamara választott tisztségviselőiből, ezen belül a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú, a közgyűlés által közvetlenül megválasztott küldöttből áll.

(3) A területi kamarák kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai e törvény erejénél fogva kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak. A tagozatok

(4) Az európai közösségi jogászok létrehozhatják az európai közösségi jogászok bizottságát, az ügyvédjelöltek az ügyvédjelöltek bizottságát, a jogi előadók a jogi előadók bizottságát, amelyeknek a véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál és nem egyedi döntéseknél.

(5) A területi kamara az alapszabályában meghatározott további bizottságokat is választhat.

163. § (1) A területi kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabálya felsorol.

(2) A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.

164. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

(2) A közgyűlés

(3) A területi kamara alapszabálya kiemelt szabályzat.

(4) A területi kamara alapszabályát – az abban meghatározott módon – a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni.

(5) Ahol a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata alapján küldöttgyűlés választására kerül sor, a közgyűlés hatásköre a tisztségviselők – ezen belül a küldöttek – megválasztására és visszahívására terjed ki, az e törvényben meghatározott más hatásköreit a küldöttgyűlés gyakorolja. E törvénynek a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit a küldöttgyűlésre alkalmazni kell.

(6) A kamarai jogtanácsosok területi tagozata által a területi kamara elnökségébe delegált tagok a területi kamara küldöttgyűlésének tagjai.

165. § (1) A területi kamara alapszabályát tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

(2) A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi kamara által ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre, valamint a területi kamara területén működő fiókirodákra kötelező.

(3) A közgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, a területi kamara alapszabályába vagy kamarai szabályzatba ütközik, vagy a meghozatala során olyan lényeges szabályszegést követtek el, amely kihatott a határozat érdemére. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

166. § (1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.

(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a területi kamara tagjainak több mint fele jelen van.

(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc, legfeljebb tizenöt nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.

(4) A közgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.

(5) A közgyűlési határozatok a tagok számára nyilvánosak.

167. § (1) A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, főtitkárából, illetve titkárából és a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma tizenöt, ha a területi kamara alapszabálya másképpen nem állapítja meg.

(2) Ha a területi kamara tagjainak legalább öt százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökségben az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy, legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, illetve legalább egy, legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd.

(3) Az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetén, vagy ha a területi kamara tagjainak legalább húsz százaléka kamarai jogtanácsos, a (2) bekezdés szerinti tagok közül a kamarai jogtanácsosok területi tagozatának az elnöke a területi kamara egyik elnökhelyettese.

(4) A területi elnökség ülésén a regionális fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

(5) A területi elnökség

(6) A területi elnökség nem hatósági határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

(7) A nem egyedi ügyben hozott elnökségi határozatok a tagok számára nyilvánosak.

168. § (1) A területi kamara elnöke

(2) A területi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.

(3) A területi kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.

169. § (1) A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, amely elnökét tagjai közül maga választja meg. A regionális fegyelmi bizottság és az országos fegyelmi bizottság választásának rendjét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

(2) A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.

(3) A regionális fegyelmi bizottságban a választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú,

(4) A regionális fegyelmi bizottság működési területét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg azzal, hogy a működési területüket a területi ügyvédi kamarák illetékességéhez igazodóan kell meghatározni. A regionális fegyelmi bizottság működési területe akkor eshet egyetlen területi kamara illetékességi területére, ha a területi kamarának legalább ezer tagja van.

(5) A regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat közösen terheli.

(6) A regionális fegyelmi bizottság elnevezésében utalni kell a működési helyére.

170. § (1) Az ügyvédi kamara közigazgatási hatóságként jár el a következő kamarai hatósági ügyekben:

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában

171. § (1) Kamarai hatósági ügyben első fokon – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a területi kamara elnöke jár el.

(2) A kamarai tagfelvételi, a tagság megszüntetése iránti, a változásbejegyzési eljárás kivételével a nyilvántartásba vételi, nyilvántartásból való törlési, kamarai formaváltási eljárásban első fokon a területi kamara elnöksége jár el. Az e bekezdés szerinti eljárásban az önállóan nem fellebbezhető végzéseket a területi kamara elnöke is meghozhatja.

(3) A 186. § (6) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a területi kamara elnöksége által kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.

(4) A területi kamara hatósági határozata ellen fellebbezésnek van helye. Kamarai hatósági ügyben másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.

172. § (1) A területi kamara illetékességi területe azonos a működési területével.

(2) Kamarai hatósági ügyben a területi kamarák közül az jár el,

(3) Az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenységet az a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén az ügyvédi, ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlója vagy munkáltatója fiókirodával rendelkezik. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni kell azt a területi kamarát, amelynek az ellenőrzött a tagja, illetve amely az ellenőrzöttet ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.

(4) A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységét az a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén bármely munkáltatójának a székhelye, vagy az a telephelye, fióktelepe található, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni kell azt a területi kamarát, amelynek az ellenőrzött a tagja.

173. § (1) Kamarai hatósági ügyben – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott kivétellel – kötelező az elektronikus ügyintézés. Az ügyvédi kamara az elektronikus ügyintézéshez elektronikus űrlapot rendszeresíthet, amelynek alkalmazása kötelező.

(2) Kamarai hatósági ügyben keletkezett, ügyvédi titkot tartalmazó iratba a titoktartásra kötelezetten és a titok felett rendelkezésre jogosulton kívüli személy csak akkor tekinthet be, ha ahhoz a titok felett rendelkezésre jogosult hozzájárult.

(3) Kamarai hatósági ügyben

(4) Az ügyvédi kamara a kamarai hatósági eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az eljáró ügyvédi kamarának az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(5) Nem kérhető a kérelmezőtől olyan adat, amely köztudomású, vagy amelyről az ügyvédi kamarának hivatalos tudomása van.

(6) Kamarai hatósági ügyben az ügyintézési határidő harminc nap.

(7) Ha kamara az ügyintézési határidőn belül nem hoz határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga.

174. § A kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért az eljáró ügyvédi kamara részére a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

175. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

(2) Ha az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ott meghatározott körülmény fennáll-e.

(4) Ha a kérelmező más területi kamara működési területén fiókirodát kíván fenntartani, az eljáró területi kamara, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda megfelel-e az e törvényben, valamint a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, a fiókiroda címe szerint illetékes területi kamarát szakhatóságként keresi meg.

(5)²⁶ Ha a kérelmező ellen – közvádra üldözendő – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, a kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti.

176. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységet Magyarországon eseti jelleggel folytató európai közösségi jogász bejelentésben szereplő adatait egyéves időtartamra hivatalból nyilvántartásba veszi.

(2) Az ügyvédi tevékenységet Magyarországon nyilvántartásba vétel mellett folytató európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele iránti kérelmet

(3) Az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele iránti kérelmet munkáltatója irodájának címe szerint illetékes területi kamaránál kell előterjeszteni.

(4) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba-vételi kérelméhez csatolni kell

(5) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba-vételi kérelmében fel kell tüntetni a kérelmező saját EGT-államában működő ügyvédi társulás adatait, ha a kérelmező ilyen társulás tagja.

(6) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételéről a kamara értesíti a kérelmező saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetet.

177. § (1) Törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból azt,

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésre az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a kamarai tagság megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

178. § (1) Az európai közösségi jogászt és a külföldi jogi tanácsadót akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha

(2) Az alkalmazott európai közösségi jogászt akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a munkaviszonya megszűnésének napját követő három hónapon belül nem létesített újabb, e törvénynek megfelelő alkalmazott európai közösségi jogászi munkaviszonyt.

(3) Az ügyvédjelöltet akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a munkaviszonya megszűnésének napját követő három hónapon belül nem létesített újabb, e törvénynek megfelelő ügyvédjelölti munkaviszonyt.

(4)²⁷ A jogi előadót akkor is törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, ha a munkaviszonya megszűnésének napját követő három hónapon belül nem létesített újabb, e törvénynek megfelelő jogi előadói munkaviszonyt.

(5) Az ügyvédjelöltet és a jogi előadót a jogi szakvizsga letételének napját követő három hónap eltelte után is törölni kell a nyilvántartásból.

(6) Törölni kell a nyilvántartásból azt a külföldi jogi tanácsadót is,

(7) A területi kamara a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásból való törléséről szóló végleges határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.

179. § (1) Az ügyvédi irodát a területi ügyvédi kamara

(2) Az ügyvédi iroda az (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetén azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvédi iroda fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy az ügyvédi iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, végleges határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megadásáról az ügyvédi kamara megkeresése alapján harminc napon belül kell dönteni, e határidő elmulasztása esetén az ügyvédi kamara az ügyvédi irodát törli a nyilvántartásból. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

180. § (1) A területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

(2) Ha a büntetőügyben eljáró bíróság megállapítja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek vagy az ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését, erről a területi kamara elnökét tájékoztatja. A területi kamara elnöke az értesítés alapján a felfüggesztő végzést visszavonja, és a határozat visszavonásáról az értesítést küldő bíróságot tájékoztatja.

(3) A területi kamara elnöksége a kamarai tagság megszüntetése, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés iránti eljárás megindításával egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti, ha az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok merül fel, és az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztése a hatálya alatt egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztése elleni fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(5) Haladéktalanul meg kell szüntetni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a felfüggesztését, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(6) A felfüggesztés tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.

181. § Ha a területi kamara tagja vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvédi tevékenységet gyakorló más személy az ügyvédi tevékenységet más formában kívánja folytatni, a kamarai formaváltás iránti kérelmet a területi kamarába történő felvétel, illetve a kamarai nyilvántartásba vétel szabályai szerint kell elbírálni. A kamarai formaváltási eljárás a kamara tagja számára díjmentes.

182. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül be kell jelentenie annak az ügyvédi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette, és kérnie kell azok átvezetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.

(2) A változásbejegyzési kérelem előterjesztésével a változásbejegyzés feltételeinek a fennállását igazolni kell.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója munkaviszonyának a megszűnését a munkáltató, az ügyvédasszisztens munkaviszonyának a megszűnését az ügyvédasszisztens, a helyettesítésre kötött megállapodás megszűnését a helyettesítő ügyvéd is bejelentheti, és kérheti a változás átvezetését a nyilvántartásban.

(4) Az ügyvédi irodának az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda vagy irodák alapító okiratát vagy alapító okiratait a taggyűlés döntését követő harminc napon belül, a változások bejelentésével együtt kell benyújtania az ügyvédi kamarához, és kérnie kell azok átvezetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.

(5) Az ügyvédi kamara a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ha a kérelemben foglalt változás, annak bejegyzése vagy az alapjául szolgáló okirat jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik.

(6) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója új fiókirodát kíván működtetni vagy meglévő fiókirodáját meg kívánja szüntetni, a kérelmet a fiókiroda címe szerint illetékes területi kamaránál kell előterjeszteni.

(7) Ha a területi kamara megállapítja, hogy a működési területén működő fiókiroda nem felel meg az e törvényben vagy kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, a fiókirodát törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

183. § (1) Az ügyvédi, illetve ügyvédasszisztensi tevékenység másik területi kamara illetékességi területére való áthelyezéséhez az átjegyzés iránti kérelmet a kérelmező irodájának, ennek hiányában a munkáltatójának a kérelem benyújtása időpontjában nyilvántartott címe szerinti területi kamaránál kell előterjeszteni.

(2) Ügyvédi iroda átjegyzésének feltétele, hogy az ügyvédi iroda új irodája címe szerinti területi kamarában legyen bejegyzett vagy nyilvántartásba vett tagja, vagy valamely tagja kérje az átjegyzését az ügyvédi iroda új irodája címe szerinti területi kamarába.

(3) Az átjegyzés iránti kérelmet a korábbi iroda szerinti területi kamara az iratokkal együtt továbbítja a kérelem szerinti területi kamarához, amely a kérelem tárgyában meghozott döntését közli a korábbi iroda szerinti területi kamarával is.

(4) Az átjegyzési kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válásával az elsőfokú határozatot hozó területi kamara gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételéről.

184. § (1) A területi kamara az ügyvédi kamara tagja, az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytató európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász, az ügyvédjelölt, a jogi előadó, valamint a külföldi jogi tanácsadó részére a területi kamarába való felvételekor, vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételekor hivatalból arcképes igazolványt ad ki.

(2) A területi kamara az arcképes igazolványt visszavonja, ha

(3) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és felfüggesztésének az időtartama alatt, valamint a kamarai tagság megszűnését, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést követően az arcképes igazolvány nem használható, azt a területi kamaránál haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül le kell adni.

(4) A területi kamara az arcképes igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez csatlakozott kártyakibocsátóként az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyaként is kibocsáthatja.

185. § (1) A területi kamara az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatáról az annak megismerésére jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Ha az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatának a megismerésére csak meghatározott célból van lehetőség, ezt a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.

186. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi.

(3) A kamarai hatósági ellenőrzés nem terjed ki az ügyvédi tevékenység tartalmára, valamint olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek ellenőrzése más hatóság hatáskörébe tartozik.

(4) A kamarai hatósági ellenőrzést a területi kamara hivatalból indítja meg.

(5)²⁸ A területi kamara az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzési kötelezettsége teljesítése érdekében éves ellenőrzési tervet fogad el, és tesz közzé az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint.

(6)²⁹ A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni.

187. § (1) A területi kamara a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges mértékben kötelezheti az ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve léphet be az ellenőrzött irodájába, fiókirodájába, alirodájába, tekintheti meg az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, kérhet azokról másolatot.

(2) A területi kamara az ügyvédi letétkezelés ellenőrzése céljából jogosult az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető számlavezető nevét, a letéti számla számát, egyenlegét, valamint a kamarai hatósági ellenőrzés kezdő napját megelőző tízévi forgalmát megismerni. A számlavezető az ellenőrzött letéti számlájára vonatkozó, e bekezdésben meghatározott adatokat kamarai szabályzatban meghatározott formanyomtatványon vagy űrlapon előterjesztett megkeresés közlésétől számított három napon belül a területi kamara rendelkezésére bocsátja.

(3) Az intézkedést elrendelő végzésben meg kell jelölni az ellenőrzési cselekmény, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség célját, valamint indokolni kell annak szükségességét.

188. § (1) A területi kamara a hatósági ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Ha a területi kamara a hatósági ellenőrzés során jogszabály, kamarai szabályzat vagy végrehajtható kamarai határozat megsértését (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelességszegés) állapítja meg, és

(3) A területi kamara a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha a kötelességszegés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések megsértésén alapul.

(4) Ha a kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a területi kamara a bejelentést az ügyvédi tevékenységet gyakorló helyett megteszi.

(5) A (2) bekezdés a) pontjának az alkalmazása kizárt, ha

(6) A kamarai hatósági nyilvántartásban a (2)–(4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából közhitelesen nyilván kell tartani az (2) bekezdés a) pontja szerinti

(7) Ha a kamarai hatósági ellenőrzés eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.

189. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás – az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen – tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység természetes személy gyakorlója 1. mellékletben meghatározott adatait.

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, azokat az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni.

190. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza az ügyvédi iroda

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza

(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1–13. pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1–12. pontja és a (2) bekezdése szerinti adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, a fennálló adatait az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be, illetve átadja az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásnak, ha azt az ügyvédi iroda az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jelentette be.

191. § Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott adat bejegyzésének és törlésének az időpontját, valamint az annak alapjául szolgáló ügyvédi kamarai határozat számát és keltét.

192. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara a szabályzatában meghatározottak szerint a területi kamarák bevonásával gondoskodik

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik az ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel folytató európai közösségi jogász adatainak az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a bejelentéstől számított egy évig történő nyilvántartásáról, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.

(3) A területi kamara gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az ügyvédi tevékenység gyakorlója adatainak, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.

(4) Az az ügyvédi kamara, amelyik az érintett adat nyilvántartásba való bejegyzésére e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ha az arra okot adó körülményről hivatalos tudomást szerez, törli a jogszabálysértő, javítja a hibás és pótolja az elmulasztott bejegyzést.

193. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nyilvános adataiból egyedi adatszolgáltatás bárki számára ingyenesen teljesíthető.

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adataiból csoportosított adatszolgáltatás a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott mértékű eljárási díj ellenében a felhasználás céljának igazolása esetén szolgáltatható. Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához csoportosított adatszolgáltatás nem teljesíthető.

(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem nyilvános adataiból adatszolgáltatás annak teljesíthető, aki az adat megismerésére jogosult.

(4) Az ügyvédkeresőben közzétett adatok az érintett eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbíthatóak az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.

194. § (1) A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait jogszabályban, alapszabályban és kamarai szabályzatban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni.

(2) A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése során az eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti.

195. § (1) A területi kamara elnöke – ha a bejelentés alapján a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti, megbízási jogviszonyukkal összefüggésben álló vita várhatóan közvetítői eljárás során rendezhető – tájékoztatja a bejelentőt és az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről.

(2) Ha a bejelentő a felajánlott közvetítői eljárást

(3) A közvetítői eljárás időtartama legfeljebb három hónap.

(4) A közvetítői eljárásra, valamint a közvetítői eljárás költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.

196. § (1) Az ügyvédi kamarák az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben kötelesek együttműködni, és egymásnak, valamint a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.

(2) Az együttműködés keretében az ügyvédi kamara köteles:

(3) Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.

197. § (1) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: kamara) működése felett.

(2) A törvényességi felügyelet – az e fejezetben foglalt kivétellel – nem terjed ki a kamara által hozott egyedi döntésre, és az olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

198. § (1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében gondoskodik arról, hogy a kamara működése ne ütközzön jogszabályba, alapszabályba és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába.

(2) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara valamely szervének működése jogszabályba, alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogsértés), legalább tizenöt, legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintett kamarát a jogsértés megszüntetésére.

(3) Az érintett kamara köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni.

199. § (1) Ha az érintett kamara a miniszter által a felhívásban meghatározott határidőn belül a jogsértést nem szünteti meg, a miniszter a 198. § szabályai szerint felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében.

(2) Ha a felhívásában megadott határidő lejártától számított harminc napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége sem szünteti meg a jogsértést, a miniszter közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.

(3) Ha a bíróság az (2) bekezdés alapján indított perben megállapítja a jogsértést,

200. § (1) A felügyelőbiztos az érintett kamara és annak szervei feladat- és hatáskörén belül

(2) Felügyelőbiztos kizárólag olyan, legalább tízéves tagsági jogviszonnyal rendelkező kamarai tag lehet, aki a törvényességi felügyeleti eljárással érintett kamarai szervnek nem tagja.

201. § (1) A miniszter a kamarai szabályzatok törvényességéről

(2) A kamara kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi a miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a miniszter megállapítja.

(3) A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter az Alapszabály, illetve a területi kamara alapszabálya esetén legfeljebb harminc, más kiemelt szabályzat esetén legfeljebb tizenöt napon belül megvizsgálja. Ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve területi kamara alapszabálya nem ütközik a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását elektronikus úton haladéktalanul megküldi a kamarának.

(4) Ha a kiemelt szabályzat jogszabályba, illetve területi kamara alapszabálya a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik, a miniszter a szabályzat jóváhagyásának megtagadását és annak indokait elektronikus úton haladéktalanul közli a kamarával. Az érintett kamara

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerint a miniszter és az érintett kamara nem ért egyet, az érintett kamara a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét. A bíróság a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül dönt.

202. § (1) A miniszter a nem kiemelt szabályzat törvényességét annak elfogadását követő hatvan napon belül ellenőrzi.

(2) A kamara nem kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi a miniszternek.

(3) Ha a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, alapszabályba, vagy egyéb szabályzatba ütközik, a miniszter haladéktalanul, határidő tűzésével felhívja az érintett kamarát a nem kiemelt szabályzat módosítására.

(4) A nem kiemelt szabályzat érvényességét a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.

203. § (1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve alapszabályban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább öt, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.

(2) A kamara a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(3) Ha az érintett kamara a mulasztást a miniszter által meghatározott határidőn belül nem pótolja, a miniszter felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében.

(4) Ha a mulasztás a (3) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.

(5) Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett, csak felügyelőbiztost rendelhet ki.

(6) A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében – szabályzat megalkotásának kivételével – jogosult megtenni minden, az érintett kamara és annak szervei feladat- és hatáskörébe tartozó szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében.

204. § A miniszter az e fejezetben gyakorolt jogosítványai gyakorlása során

205. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel szabályozza a pártfogó ügyvéd díjának kifizetésére irányuló eljárás részletszabályait.³⁰

206. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

207. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 206. § f) pont és a 208. § (1)–(32) bekezdés 2017. október 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1–36. §, a 38–205. §, a 206. § a)–e) pont, a 92. alcím és a 210. § a)–c) pont és az 1. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § és a 210. § d) pont 2018. július 1-jén lép hatályba.

208. § (1) A területi kamara a 2017. december 31. napján alkalmazott ügyvédi névjegyzékben szereplő személyeket 2018. január 1. napjával hivatalból alkalmazott ügyvédként a tagjai közé felveszi.

(2) A 2017. december 31. napján területi kamarai névjegyzékben szereplő személyeket és adatokat 2018. január 1. napjával hivatalból az e törvény szerinti ügyvédi kamarai nyilvántartásba kell venni.

(3) A területi kamarába kamarai jogtanácsosként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöksége a kérelemnek helyt ad, a jogtanácsost legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszi fel a területi kamara tagjai sorába.

(4) Az ügyvédi nyilvántartásba jogi előadóként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöksége a kérelemnek helyt ad, a jogi előadót legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.

(5)³⁴ A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó határozat alapján a 2018. január 1-től hatályos szabályok alkalmazásával 2018. január 1-jét megelőzően is

(6) Az a kamarai jogtanácsos és jogi előadó, aki a (3) és (4) bekezdés szerinti kérelmét legkésőbb 2017. október 31. napjáig előterjeszti, ha az eljárás felfüggesztésére nem kerül sor, az eskü-, illetve fogadalomtételéig vagy, ha a kérelemnek nem adnak helyt az eljárás jogerős befejezéséig jogtanácsosi, illetve jogi előadói tevékenységét a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet és a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatja.

(7) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott jogtanácsosi igazolványok 2018. január 1-jén érvényüket vesztik, és azokat 2018. január 31. napjáig a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos 8. § (2) bekezdése szerint vissza kell vonni.

(8) A védekezés céljából készült irat e törvény szerinti védelmére vonatkozó rendelkezéseket a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett iratokra is alkalmazni kell. A 13. § (3) bekezdés alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően kifejtett jogtanácsosi tevékenység ügyvédi tevékenységnek minősül.

(9) Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege

(10) Ha az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja 2018. január 1-je előtt a kamara döntése alapján a tevékenységét egyéni ügyvédként folytatta, az ügyvédi iroda túlfizetését az állami adóhatóság az érintett egyéni ügyvéd kérelmére az egyéni ügyvéd folyószámlájára átvezeti, amely kérelem előterjesztése az elévülést megszakítja.

(11) E törvénynek az irodagondnok kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit 2018. január 1-jétől a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az irodagondnokot e törvény rendelkezései alapján ki kell jelölni, ha a kijelölésre okot adó e törvény szerinti körülmények 2018. január 1-jét megelőzően álltak be, és 2018. január 1-jén fennállnak.

(12) A 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.

(13) A területi kamara azt az ügyvédet, európai közösségi jogászt, ügyvédi irodát és külföldi jogi tanácsadót, akinek az adószámát 2018. január 1-ig jogerősen felfüggesztették vagy törölték, 2018. január 1-ig a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felhívja a jogszerű állapot helyreállítására, ennek elmulasztása esetén 2018. január 31. napjával kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(14) A területi kamara azt, akinek 2018. január 1-jén végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő, lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felszólítja fizetési kötelezettségének a figyelmeztetés közlésétől számított tizenöt napon belüli teljesítésére, amelynek elmulasztása esetén a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(15) A területi kamara azt az ügyvédi tevékenységét szüneteltetőt, akinek 2018. január 1-jén lejárt tagdíjfizetési vagy végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő, lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felszólítja fizetési kötelezettségének a figyelmeztetés közlésétől számított harminc napon belüli teljesítésére, amelynek elmulasztása esetén – fizetési kötelezettsége elengedése mellett – a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(16) Az e törvény rendelkezései hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.

(17) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.

(18) E törvénynek az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó szabályait a 2018. január 1-jét megelőzően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha ezt a jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésére jogosult 2018. január 1-jét követően írásban kérelmezi.

(19) E törvény, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseitől eltérően

(20) A 2018. február 1-jén az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelő kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek 2018. március 1-jéig delegálással országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozatot hoznak létre, amely gyakorolja a (21) bekezdés alapján elfogadott szabályzatok esetében az e törvényben meghatározott jogköröket. A delegálás szabályait a Magyar Ügyvédi Kamara 2018. február 1-jéig elfogadott ideiglenes szabályzatban határozza meg. E tisztségviselők megbízatása legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő első általános választás napján megszűnik.

(21) E törvény hatálybalépése és 2017. december 31. napja között az e törvénnyel összhangban álló szabályzat elfogadható, azzal, hogy a szabályzat legkorábban 2018. január 1-jén léphet hatályba. A szabályzatok azon rendelkezései, amelyek esetében a (20) bekezdésben meghatározott országos tagozatok e törvény szerint szükséges egyetértésüket nem adták meg, 2018. július 1-jével hatályukat vesztik.

(22) 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. A regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulásáról a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos honlapján közleményt tesz közzé.

(23) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a kizárás vagy névjegyzékből való törlés fegyelmi büntetések hatálya alatt álló természetes személy nem folytathat ügyvédi tevékenységet.

(24) Az ügyvédi tevékenységét e törvény hatálybalépésekor több mint öt éve szüneteltetőre az 54. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(25) A 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül.

(26) A 2018. december 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a 2018. január 1. napját megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül.

(27) A területi kamara 2018. december 31-ig az e törvény alapján vezetett nyilvántartás mellett az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint vezetheti a kamarai nyilvántartásokat és névjegyzéket.

(28) Az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel való rendelkezésnek megfelelés a kamarai jogtanácsos, valamint a 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda esetében 2019. január 1-jétől vizsgálható.

(29) Azt az alkalmazott ügyvédet, aki az ügyvédi tevékenységét 2017. december 31. napján szünetelteti, 2018. január 1-jétől az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kizárólag alkalmazott ügyvédként kell nyilvántartani.

(30) A kirendelt védőként eljáró ügyvéd esetében 2018. június 30-áig a meghatalmazást a kirendelő hatóság határozata pótolja.

(31) A 30. § (3) bekezdését a 2018. január 1-jét követően megkötött vagy módosított ügyvédi munkadíj megállapodásokra kell alkalmazni.

(32) A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2018. január 1-jétől a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűléseként működik tovább.

(33) Az ügyvédi kamarák az Eüsztv. 109. § (3) bekezdése szerinti információátadási szabályzataikat a 2018. január 1-jétől hatályos szabályoknak megfelelő tartalommal 2017. október 1-ig kötelesek a Felügyeletnek véleményezés céljából megküldeni.

(34)³⁶ Ha a 2018. január 1-je előtt indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban alkalmazandó jogszabály jogtanácsos jogi képviseleti jogáról rendelkezik, 2018. január 1-jétől jogi képviselőként – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kamarai jogtanácsos járhat el, és az e jogszabályoknak a jogi előadóra vonatkozó szabályai szerint 2018. január 1-jétől ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó járhat el.

(35)³⁷ 2018. július 1-jéig e törvény szabályainak megfelelőnek kell tekinteni a felelősségbiztosítást, ha a Magyar Ügyvédi Kamara 2017. december 31-én hatályos szabályzatának és iránymutatásának – a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – megfelel.

209. § Ez a törvény

210. §⁴⁰