2015. évi CCXXII. törvény
2015. évi CCXXII. törvény
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól1
Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
1. ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;
2. archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is;
3. automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;
4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;
5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;
6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;
7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;
8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;
9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;
10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;
11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:
a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,
b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,
c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,
d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza;
12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között;
13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;
14. elektronikus fizetés:
a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás,
b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,
c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés,
d) a bankkártyával történő fizetés,
e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés;
15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;
16. elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;
17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv:
a) az államigazgatási szervek,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választottbíróságok,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyzők,
h) a bírósági végrehajtók,
i) a hegyközségek kivételével a köztestületek,
j) a közüzemi szolgáltatók,
k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint
l) a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;
18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;
19. elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét;
20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;
21. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;
22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;
24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;
25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;
26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;
27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;
28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;
29. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos;
30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;
31. központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti;
32. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv;
33. közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150 000 számlát bocsátott ki;
34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;
35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;
36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;
37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;
38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;
39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;
40. személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;
41. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;
42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;
43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;
44. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
45. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;
46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy;
47. természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;
48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.
2–50. §
51–78. §
79–100. §
AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK
101. § (1) Ha a 101–103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)–i) alpontjában meghatározott szervek
a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint
b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására
az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14–15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.
102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.
(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.
(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében
a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,
b) a létesítő okiratban meghatározott személy,
c) a jogi személy képviseletére jogosult személy
záradékolhat.
(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.
(5) Természetes személy esetén a záradéknak – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.
(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.
(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.
103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.
(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.
(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.
(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.
(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány
a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy
b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és
ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint
bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását
egyidejűleg tartalmazza.
(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.
104. §5
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
60. Felhatalmazó rendelkezések
105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)–f)6
g)7
h)8
i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,
j)–l)9
m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)–d)10
e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)–k)11
l)12
m)–n)13
(4)14
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)–b)15
c)16
(6)17
106. §18
61. Hatályba léptető rendelkezések
107. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)–(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)–d) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.
(3) A Negyedik Rész, a 104. §, a 105. § (1) bekezdés g) pontja, a 105. § (3) bekezdés l) pontja, a 105. § (5) bekezdés c) pontja, a 106. §, a 113. § (1)–(6) bekezdése, a 118. §, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 121. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(4) A Második és Harmadik Rész, a 105. § (1) bekezdés a)–f) pontja, h) pontja és j)–l) pontja, a 105. § (2) bekezdés a)–d) pontja, a 105. § (3) bekezdés a)–k), m) és n) pontja, a 105. § (4) bekezdése, a 105. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 105. § (6) bekezdése, a 108. § (1)–(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése, valamint a 121. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.
62. Átmeneti rendelkezések
108. § (1)–(6)19
(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.
(8) 2016. december 31-ig a 101. § (2) bekezdése szerinti irat és jognyilatkozat kézbesítésére a (9)–(16) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A biztonságos kézbesítési szolgáltatási címre vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőségre (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatalos elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,
a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény a címzett által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(10) Hivatalos elérhetőségnek olyan elérhetőség minősül, amely
a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott címzett elérhetősége,
b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,
c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,
d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és
e) a (9) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.
(11) A 101. § (1) bekezdése b) pontja szerinti fél (a továbbiakban e § alkalmazásában: fél) ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a (9) és (10) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) Ha az eljárást a fél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (11) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét a fél általa ismert, a (9) és (10) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg – ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér – a fél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti a felet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.
(13) Ha a fél a (11) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha a fél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki – megkísérelheti a fél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a (9) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.
(14) A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.
(15) Ha a fél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatás jellegű kapcsolatot tartani a féllel. Ha a fél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a féllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag a fél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.
(16) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a félnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.
109. §20
110. § Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik e törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. § és 16/N. § szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.
63. Az Európai Unió jogának való megfelelés
111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
64. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
113. § (1)–(6)21
(7)22
(8)23
114. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
(2)–(3)24
(4) Az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tároló elem tartalmazza:)
(5) Az Nytv. 29. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az Nytv. 29/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(7) Az Nytv. 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
(8) Az Nytv. 29/J. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
(9) Az Nytv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
(10) Az Nytv.
a) 4. § (2b) bekezdésében az „A 29/I. § hatálya” szövegrész helyébe az „A 29/J. § hatálya” szöveg,
b) 29/A. § (2) bekezdésében a „– ha törvény eltérően rendelkezik –” szövegrész helyébe a „– ha törvény eltérően nem rendelkezik –” szöveg,
c) 29/C. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,
d) 29/J. § (11) bekezdésében a „(8)–(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8)–(10a) bekezdés” szöveg,
e)25
lép.
115–117. §26
118. §27
119–120. §28
121. § (1) Hatályát veszti
a)29
b)30
(2)–(3)31
A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 23.
A Második Rész (2–50. §) a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A Harmadik Rész (51–78. §) a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A Negyedik Rész (79–100. §) a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 104. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 105. § (1) bekezdés a)–f) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (1) bekezdés g) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 105. § (1) bekezdés h) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (1) bekezdés j)–l) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (2) bekezdés a)–d) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (3) bekezdés a)–k) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (3) bekezdés l) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 105. § (3) bekezdés m)–n) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (4) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (5) bekezdés a)–b) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § (5) bekezdés c) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 105. § (6) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 108. § (1)–(6) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 109. § a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 113. § (1)–(6) bekezdése a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 113. § (7) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 113. § (8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 114. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 114. § (10) bekezdés e) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 115–117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 118. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 119–120. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121. § (1) bekezdés a) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 121. § (1) bekezdés b) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 121. § (2)–(3) bekezdése a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás