2012. évi XXXVI. törvény

1. § Az Országgyűlés tisztségviselője

2. § (1) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

(2) A házelnök

(3) A házelnök

3. § (1) A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik.

(2) Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint – az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.

(3) Az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz.

(4) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2) bekezdés j)–l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.

4. §

5. § (1) Az Országgyűlés jegyzői

(2) Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.

(3) Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

6. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – titkos szavazással megválasztja a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

(2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában véleményük meghallgatását követően a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.

(3) Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(5) A szavazatok leadása után a négy legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(6) Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)–(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül.

(7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

7. § Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – titkos szavazással megválasztja a háznagyot.

8. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.

9. § Az Országgyűlés tisztségviselője a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

10. § (1) A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik

(2)⁵

(3) A házelnök, alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. A háznagy felmentésére irányuló javaslatot nem kell indokolni.

(4) Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

(5)⁶

11. § (1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

(2) A Házbizottság engedélyezi

(3) Ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, a Házbizottság dönthet úgy, hogy az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban teszi közzé.

12. § (1) A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.

(2) A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg.

13. § (1) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal.

(2) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(3) A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

(4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.

(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.

(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a), d), j) és m) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

14. § Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

15. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikainyilatkozat-tervezet és jelentés (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.

(3) A házelnök által kijelölt állandó bizottság ajánlást készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz.

(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

16. § (1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait, amelyek feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.

(2) Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.

(3) Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

17. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, de minden képviselőcsoportból legalább egy képviselő.

(2) A Kormány tagja, az államtitkár és a kormánymegbízott kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.

18. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(3) A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – a házelnöknek terjesztik elő.

(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője, személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.

(5) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.

19. § (1) Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik

(2) Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

20. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon állandó bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

(3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.

(4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

21. § (1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira – az albizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.

(3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

22. §

23. § (1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

(4) Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

24. § (1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.

(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.

(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.

(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

25. § (1) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).

(2) Az együttműködésre kötelezettet

(3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

26. § (1) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.

(2) A jelentés tartalmazza

(3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.

(4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

28. § (1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.

(3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható.

(4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni.

29. §

30. § (1) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be.

31. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.

(2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után

(3) Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

32. § Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

33. § Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

34. § Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök – a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel – úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

35. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.

(2) A házelnök rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.

36. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.

(2) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni.

37. § Az Országgyűlés üléseit – ha az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával eltérően nem határoz – az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.

38. § A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.

39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és – az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

(2) Ha a napirenden lévő önálló indítványt tanácskozási joggal rendelkező személy terjeszti elő, az előterjesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.

(3) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti.

(4) Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével – kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

40. § (1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét – egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot, kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.

(4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására – a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül – az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt.

(5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat.

41. § Az országgyűlési bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott.

42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.

(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.

(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.

(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.

(5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

(6) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és az országgyűlési bizottság javaslata alapján

(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

43. § (1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája).

(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.

(3) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik.

44. § (1) Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint az általa választott további közjogi tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.

(3) Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők esetében a kialakított véleményt az országgyűlési bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt az országgyűlési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.

45. § Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök javaslatára, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság állásfoglalásának kikérésével – az Országgyűlés a 46–51. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.

47. § Az ülést vezető elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét.

48. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(3) Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(4) Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(5) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(2) Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az ülést vezető elnök a felszólítás alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére.

(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) Azt a képviselőt, aki magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök – az intézkedés okának, illetve a megsértett házszabályi rendelkezésnek a megjelölésével – rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti, hogy további rendzavarás esetén az ülésnapról való kizárását fogja kezdeményezni.

(5) Ha a képviselő a rendreutasítás ellenére is folytatja a (4) bekezdésben meghatározott magatartást, az ülést vezető elnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását.

(6) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(7) A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság dönt. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

(8) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

50. § (1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, jogai gyakorlásának felfüggesztését és vele szemben pénzbírság kiszabását.

(2) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Ha a képviselőt kizárták, az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában nem vehet részt, tiszteletdíjra nem jogosult Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(3) A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről az Országgyűlés – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság állásfoglalásának kikérésével – a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A képviselő jogainak gyakorlása legfeljebb három ülésnapra függeszthető fel.

(4) A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság dönt. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.

(5) Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását

(6) Ha a képviselő képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban a képviselő nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában, tiszteletdíjra nem jogosult.

(7) A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. A felfüggesztés időtartamának számításakor az ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni.

51. § Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

52. § A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a 46–47. §-ban, a 48. § (1)–(2) bekezdésében és a 49. § (1)–(3) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

53. § (1) A házelnök – az Országgyűlés zavartalan működésének, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében – rendészeti jogkört gyakorol. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol.

(2)–(3)⁹

(4) Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.

(5) A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján

54. § (1) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, valamint az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(2) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(3)–(5)¹⁰

55. § (1) A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

56. § (1) Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlés Hivatalánál, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlés Hivatala útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

(2) Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

57. § (1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek, a háznagy, valamint az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

(3) A zárt ülésen hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – nem vehet részt.

58. § (1) Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság az országgyűlési bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az országgyűlési bizottság elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A nyilvánosság – ha azt az országgyűlési bizottság tevékenységével kapcsolatos megnövekedett érdeklődés indokolja – az 59. §-ban meghatározottak szerint is biztosítható. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart.

(2) Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.

(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint – ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van – a szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság szótöbbséggel más – nem bizottsági tag – képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(4) A határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről a képviselőket kizárni nem lehet.

(5) Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

59. § (1) Az Országgyűlés ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által – a Házbizottság véleményének kikérését követően – kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.

(2) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jeléből nyilvánosan elérhető valósidejű, internetes közvetítésre alkalmas jelfolyamot kell képezni, és azt az Országgyűlés honlapján elérhetővé kell tenni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(4) Az (1) bekezdés alapján nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági üléseket a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

(5) Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára – így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

(6) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Hivatalánál, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában kell elhelyezni. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít.

(7) Az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére.

60. § (1) Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni

(2) Az (1) bekezdés, valamint az 56. § (2) bekezdése és az 58. § (5) bekezdése szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

61. § (1) A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(2) Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság, vagy – ha azt legalább tíz képviselő támogatja – független képviselő kérésére állást foglal.

(4) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé.

(5) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább tíz képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz.

(6) Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell.

62. § (1) Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti – az e fejezetben meghatározott – ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja.

(2) Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben meghatározott eljárások során – ha e fejezet vagy a házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek – ügydöntő hatásköre van.

63. § (1) A Kormány – továbbítás útján vagy egyéb módon – biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3) A Kormány – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

(4) A Kormány a soros tanácsi elnökségi félév elején – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

64. § (1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

(4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

(5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

65. § (1) Az Országgyűlés – az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül – az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3) Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4) Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki.

(5) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(6) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(7) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

66. § A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

67. § (1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

(2) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl – szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

68. § Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárul

69. § (1) A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.

(2) A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök tájékoztatja az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét.

(3) Az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén a házelnök, a képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, valamint a házelnök által meghívott más személyek vehetnek részt.

(4) A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését.

(5) A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

70. § Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió – a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult – intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.

71. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3) Az Országgyűlés – az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány – az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül – keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

72. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

73. § (1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt – képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre: közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal.

74. § (1) A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A képviselőt csak

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor – legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig – lemondhat mentelmi jogáról.

75. § A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra.

76. § A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról tájékoztatni. Ha tájékoztatási kötelezettségének teljesítése ellenére a képviselő mentelmi jogát megsértik, a képviselő köteles a házelnöknek haladéktalanul azt bejelenteni.

77. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a mentelmi jog felfüggesztésével és a mentelmi jog megsértésével összefüggő, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv köteles haladéktalanul a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátani. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során átvett, illetve rendelkezésre bocsátott adatokat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben az érintett képviselő a határozathozatal előtt felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(4) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(5) A mentelmi jog megsértése miatti ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül javaslatot tesz a házelnöknek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről az Országgyűlést tájékoztatja.

78. § A képviselő mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

79. § (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.

(2) A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

80. § A képviselő nem lehet

81. § A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

82. § Képviselő nem lehet

83. § (1) A házelnök és az alelnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

84. § Képviselő nem lehet

85. § A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, magyarországi vagy külföldi egyház, vallásfelekezet, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.

86. § (1) Képviselő nem járhat el az állam, központi államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

(2) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.

(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

87. § (1) A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.

88. § Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

89. § A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

90. § (1) A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.

91. § (1) A képviselő a mandátuma igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem jogosult.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot.

(5) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése alapján.

92. § (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke.

(2) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezet.

93. § (1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.

94. § (1) A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezeti.

(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őrzi.

(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.

(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

95. § (1) A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

96. § (1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt – az összeférhetetlenségi eseteket kivéve – munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve keresőfoglalkozást folytathat.

(2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató – a munkavállaló kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

97. § (1) A képviselői megbízatás időtartama – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(2) A képviselői, valamint a háznagyi megbízatás időtartama vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(3) Ha a képviselő a 106. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.

98. § (1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. Ha a képviselő az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett személytől a feladatkörébe tartozó olyan kérdéssel kapcsolatosan kér írásban tájékoztatást, amelyről a beszámolásra kötelezett személy törvény alapján az Országgyűlésnek beszámolni köteles, az Országgyűlés előtt beszámolásra köteles személy a tájékoztatást a kézhezvételt követő 15 napon belül, írásban adja meg.

(2) A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősítet adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

(4) A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

99. § Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

100. § (1) A képviselő a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A képviselő lemondásának tényét az ülést vezető elnök haladéktalanul bejelenti az Országgyűlésnek.

101. § (1) Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,

(2) Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

102. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

103. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívása kizárólag a vele egyeztetett időpontban kerülhet sor. Különleges jogrend esetén a képviselő felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására kizárólag a kezdeményezésére kerülhet sor. A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésének az időpontját a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül bejelenti a házelnöknek.

(2) A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a 36–37. alcímben meghatározott javadalmazásra nem jogosult.

104–108. §

109–112. §

113–118. §

119. §

120–122. §

123. § (1) Az Országgyűlés Hivatala ellátja az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Országgyűlés Hivatala önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló cím. Az Országgyűlés Hivatala jogi személy.

(2)–(5)¹²

124. § (1) Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(3) Az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben állapítja meg.

125–126. §

127–132. §

133–137. §

138. §

139. §

140. §

141. §

142. §

143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a névhasználat és jelképhasználat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint a névhasználat és a jelképhasználat 11. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(5)¹⁴

144. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 149. § (1) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § c) pontja, a 2. § (2) bekezdés q) pontja, a 3. alcím, a 10. § (2) és (5) bekezdése, az 53. § (2) és (3) bekezdése, az 54. § (3)–(5) bekezdése, a 123. § (2)–(5) bekezdése, a XIII. Fejezet, a 143. § (5) bekezdése, a 145. § (4)–(6) bekezdése, a 148. §, a 151. § (1)–(5), (7) és (8) bekezdése, a 160. § (2) bekezdés c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 8. és 12. alcím, a Negyedik rész, a 147. §, 153. §, a 158. §, a 160. § (1) bekezdés b) és h) pontja, valamint a 160. § (3) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

145. § (1) E törvény rendelkezései nem érintik az Országgyűlés e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők, a megválasztott és kinevezett személyek, valamint a képviselők megbízatását, az Országgyűlés megalakult bizottságainak és működő képviselőcsoportjainak fennállását, rendelkezéseit azonban a hivatalban levő Országgyűlés tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A háznagyot az Országgyűlés első alkalommal 2012. december 31-ig választja meg. A főigazgatót a házelnök első alkalommal 2012. december 31-ig nevezi ki.

(3) E törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, jelképeit az e törvény hatálybalépése előtti időponttól felhasználó 2012. december 31-ig kérvényezheti a házelnöknél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését.

(4)–(6)¹⁵

(7) A házelnök az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjével összefüggő tevékenysége részletes szabályait 2013. január 1-jéig határozza meg és teszi közzé az Országgyűlés honlapján.

(8) Azon volt képviselőre, akinek megbízatása az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-át kell alkalmazni.

(9) A 124. § (1) bekezdésében és a 127. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat 2012. december 31-ig az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója látja el.

146. § (1) A 12. alcím és a 157. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 147. § (2)–(3) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 14. alcím az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 10. alcím és a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) Az Első rész, a 11. alcím és a 13. alcím, a 15–19. alcím, a IV–V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41–42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7) és (9) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(6) E törvény

(7) A 160. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 149. § (2) bekezdése, a 154. § és a 160. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(9) Az 50. alcím az Alaptörvénynek az (1)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott rendelkezései alapján sarkalatosnak minősül.

147. §¹⁶

148. §¹⁷

149. § (1)¹⁸

(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

150. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

151. § (1)–(5)¹⁹

(6) A Hszt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:

(7)–(8)²⁰

152. § Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

153. §²¹

154. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

155. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kttv. 226. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Kttv. 227. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Kttv. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

156. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 25/A. §-sal egészül ki:

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 26. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

(4) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 24. § (1) bekezdésében a „költségvetésről szóló törvénynek a fejezetek főösszegét, illetve a költségvetési hiány vagy többlet mértékét érintő módosítását” szövegrész helyébe a „költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiány mértékét növelő módosítást” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „módosító indítvány” szövegrész helyébe a „módosító javaslat” szöveg, a „25. § (5)–(9) bekezdését” szövegrész helyébe a „25/A. §-t” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25. § (5)–(9) bekezdése és 26. § (5) bekezdése.

157. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

158. §²²

159. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdésében a „Házszabálya szerint” szövegrész helyébe a „a házszabályi rendelkezésekben” szöveg lép.

(3) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (1a) bekezdés a) pontjában az „1990. évi LVI. törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.

(4) A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény

160. § (1) Hatályát veszti

(2) Hatályát veszti

(3)²⁶

(4) Nem lép hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés a) és c) pontja.