229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.

(2)² A Hivatal a KIR részeként rendszerként működteti

(3) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy

(4) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján megjeleníthetők.

(5)⁶ A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint – a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján – átadható személyes adatok átadásának módját az adatkezelő és a Hivatal között létrejött írásbeli szerződés határozza meg.

2. § (1) Az adatokat és az okiratokat a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg.

(2)⁷ Ha a KIR valamelyik rendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére.

(3)⁸ Az intézményi és fenntartói adatszolgáltatást – ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak – akkreditált intézményi és fenntartói adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani.

(4) A Hivatal a KIR-hez való hozzáférést biztosítja azon köznevelési intézmények számára, amelyek a 2011/2012. tanévet megelőzően nem voltak jogosultak az akkreditált intézményi adminisztrációs rendszernek az informatikai normatívából történő beszerzésére, vagy jogosultak voltak, de nem szereztek be ilyen rendszert.

3. § (1)⁹ A Hivatal – a fenntartó kérelmére – a KIR valamennyi rendszere tekintetében abban az esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye szerinti településen nem biztosított.

(2) Papír alapú adatszolgáltatás esetén fel kell tüntetni az adatszolgáltató fenntartó vagy az adatszolgáltató köznevelési intézmény

(3) A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedéllyel együtt küldi meg az adatszolgáltató részére, és egyidejűleg tájékoztatást ad az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatási kötelezettségéről és annak határidejéről. A Hivatal az engedély érvényességének ideje alatt megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi formanyomtatványt.

(4)¹⁰ Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát. Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(5) A papír alapú adatküldésre vonatkozó engedély annak visszavonásáig érvényes. A Hivatal a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedélyt évente június és július hónapban felülvizsgálja, amelynek keretében tájékozódik a fenntartó és a köznevelési intézmény székhelye szerinti település internet-lefedettségéről, és beszerzi a fenntartó erre vonatkozó nyilatkozatát.

3/A. §¹¹ A KIR-ből adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek befizetése esetén kérhetők. A KIR teljes működési és üzemeltetési költségét a Hivatalnak elkülönítetten kell nyilvántartani. A Hivatal nyilvántartása elkülönítetten tartalmazza a KIR működtetésével, üzemeltetésével összefüggő személyi és dologi költségeket, valamint az egyéb működési célú kiadásokat.

4. § (1) Az intézménytörzs tartalmazza

(2) Az intézménytörzsben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból átvett adatokat és okiratokat változatlan tartalommal kell nyilvántartani.

5. § (1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel.

(2) A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója lehet.

(3) A köznevelési intézmény OM azonosítója, hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és elérhetőségei a KIR honlapjáról bárki számára térítésmentesen hozzáférhető.

(4)¹⁶ Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési feladat, a szünetelő, a megszűnt feladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.

(5)¹⁷ Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető rendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata.

6. § (1) A Hivatal minden év október 31-ig az intézménytörzs adatai alapján a KIR honlapján táblázatos formában közzéteszi a köznevelési intézmények hivatalos jegyzékét.

(2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények

7. § (1) Az újonnan létesített köznevelési intézmény számára az OM azonosító kiadását, ha a köznevelési intézmény

(2)¹⁹ Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal – a köznevelési intézmény alapító okiratának kézhezvételét követő tizenöt napon belül – intézkedik.

(3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a jogerőre emelkedését követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja

(4) A kincstár a köznevelési intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül juttatja el a KIR részére.

8. § (1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.

(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatok és okiratok közlését követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét, hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a fenntartó, valamint a köznevelési intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.

8/A. §²⁰ (1) Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra – megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet vagy megyeközponti tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából.

(2) Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény módosított alapító okiratát és a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg.

(3) Az állami intézményfenntartó központ alapító okiratát – beleértve annak módosítását is – a kincstár küldi meg a Hivatalnak.

9. § (1) A KIR-be szolgáltatott adatokat és a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti okiratokat a Hivatal megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a köznevelési intézménynek és fenntartójának adatait az azok közlésétől számított nyolc napon belül a KIR honlapján hozzáférhetővé teszi.

(2) A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a köznevelési intézmény vagy fenntartójának tájékoztatása mellett jogosult a köznevelési intézmény vagy fenntartója által közölt adatok helyesbítésére.

(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak.

10. § (1) A fenntartó vagy annak megbízásából a köznevelési intézmény képviselője a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését.

(2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján hivatalból határoz a köznevelési intézmény szüneteléséről.

(3) Ha a köznevelési intézmény az (1) bekezdés szerinti szünetelést követően a bejelentést követő nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a köznevelési intézmény képviselője legkésőbb augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító visszaállítását kérni.

11. § A 7. § és a 9. § rendelkezéseit a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is alkalmazni kell.

12. § (1) A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el:

(2) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki.

(3) A Hivatal az OM azonosítót – legfeljebb egy nevelési évre, tanévre – visszavonja, ha

(4) Az OM azonosító visszavonásáról – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül – a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.

13. § (1) A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal

(2) A köznevelési intézmény törlését

(3) A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli.

14. § (1)²¹ A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) bekezdés a)–j) és m)–o) pontjában meghatározott adatok megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító száma.

(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.

(3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel.

(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.

(5) A köznevelési intézmény képviselője – az érintett kérelemére – a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett.

15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni.

(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.

16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki.

17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül.

(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el.

18. § A 14–17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.

19. § (1)²² A fenntartó minden év április 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl.

(2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót.

(3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét.

20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint

(2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül

(3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni

(4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket.

(5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit.

(6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte.

21. §²⁵ (1) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:

(2)²⁷ A köznevelés-fejlesztési tervnek ki kell térnie arra, hogy az állami köznevelési feladatok ellátásához járási, megyei, fővárosi szinten az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény bevonása milyen köznevelési alapfeladat ellátásba, milyen gyermek és tanulólétszámmal, milyen időtartammal szükséges.

(3) A köznevelés-fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, milyen módon tesz eleget a közneveléssel összefüggő feladatellátási kötelezettségének a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ. A köznevelés-fejlesztési tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy meg lehessen állapítani belőle, hogy az egyes településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló hol veheti igénybe az Nkt.-ban meghatározott közszolgáltatásokat, elsősorban a kötelező felvételt biztosító óvodai, iskolai ellátást és a pedagógiai szakszolgálatokat.

(4) A köznevelés-fejlesztési terv elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy minden tanuló aránytalan teher nélkül hozzájuthasson alapfokú művészetoktatáshoz legalább egy művészeti ágban.

(5) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell járási, megyei, a fővárosban kerületi és fővárosi szinten a működtetői feladatokat ellátó települési önkormányzatokat.

(6) Ha a nyilvántartásba vétel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának előfeltétele, hogy a köznevelési intézmény működése összhangban álljon a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal, a kérelemnek helyt kell adni, amennyiben a köznevelési intézmény az egyéb feltételeknek és a 21/A. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

21/A. §²⁸ (1) A kérelem nem tagadható meg, ha a köznevelési intézmény

(2) A kérelem nem tagadható meg akkor sem, ha a köznevelési intézményt az Nkt. rendelkezései alapján fel kell venni a köznevelés-fejlesztési tervbe.

(3) A nyilvántartásba vétellel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos kérelmet teljesíteni kell

(4) A felnőttoktatásban – kivéve a nappali oktatás munkarendje szerinti iskolai oktatást – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban áll az az alapfokú művészeti iskola, amely megfelel a 21. § (4) bekezdésben foglaltaknak.

21/B. §²⁹ (1)³⁰ A Hivatal nyolc napos felhívására – a területileg illetékes megyei kormányhivatalok közreműködésével – a központi költségvetési szervek, települési és nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói a 21. §-ban foglaltak szerint adatot szolgáltatnak a köznevelés-fejlesztési terv elkészítéséhez a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata évének március 10. napjáig, továbbá a köznevelés-fejlesztési terv rendszeres felülvizsgálata céljából – a terve első elkészítése évét kivéve – minden év szeptember 1-jéig.

(2) A települési önkormányzat a 21. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esélyegyenlőségi intézkedések meghatározásához az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készített helyi esélyegyenlőségi programját megküldi az elkészítése évének március 1-jéig az állami intézményfenntartó központ település szerint illetékes tankerületének, az illetékes megyei kormányhivatalnak és a Hivatalnak.

(3) A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi program módosítása vagy felülvizsgálata esetén a módosított vagy felülvizsgált programot az elfogadásáról szóló döntést követő nyolc napon belül juttatja el a (2) bekezdés szerinti tankerületnek és kormányhivatalnak, továbbá a Hivatal részére.

(4) Az állami intézményfenntartó központ a (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi programmal összhangban meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld a Hivatalnak és az illetékes megyei kormányhivatalnak.

(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, a (4) bekezdés szerinti tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét nyolc napon belül felülvizsgálja. Ha az állami intézményfenntartó központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a települési önkormányzat tájékoztatását követő harminc napon belül megküldi azt a Hivatal és az illetékes megyei kormányhivatal számára.

(6) A Hivatal – az Nkt. 75. § (1) bekezdésében leírtakra figyelemmel – az országos köznevelés-fejlesztési tervre vonatkozó javaslatát tizenöt napos határidővel véleményezésre közzéteszi a honlapján, és egyidejűleg annak a megyei, fővárosi szakképzési tervekre vonatkozó részei vonatkozásában megkéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.

(7)³¹ A köznevelési feladatok ellátásában részt vevő egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója a köznevelés-fejlesztési terv tervezetére vonatkozó véleményét

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés b) pontja szerinti adatokat összesíti és a véleményével együtt megküldi nyolc napon belül a Hivatal számára.

(9) A Hivatal a beérkezett véleményeket összegzi, kialakítja végleges javaslatát és azt megküldi a miniszternek, továbbá egyidejűleg a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára tájékoztatásul.

(10) A miniszter az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervet, a döntést követő nyolc napon belül a honlapján közzéteszi.

21/C. §³² (1)³³ A köznevelés-fejlesztési terv adatai és a KIR más rendszerében tárolt közérdekű adatok alapján a Hivatal járási, megyei, fővárosi bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladatellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként és köznevelési alapfeladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi köznevelési intézmény és magán köznevelési intézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen köznevelési feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló óvodai, iskolai, kollégiumi és pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában, továbbá az alternatív pedagógiai program alapján működő óvodákat, iskolákat.

(2) Ha a köznevelés-fejlesztési tervben szereplő köznevelési intézmények által ellátott köznevelési alapfeladatoknak az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervtől történő eltérését követően a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter felülvizsgálja a köznevelés-fejlesztési tervet, felülvizsgálattal kapcsolatos döntését követően a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmára figyelemmel gondoskodik a változások haladéktalan átvezetéséről.

22. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:

(2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR honlapján közzéteszi

(3) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be.

(4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)–(3) bekezdés szerinti adatokhoz.

23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista

(2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

(4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

(5) Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatói és a pedagógiai szakszolgálati közzétételi lista tartalmazza

24. § (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

(2)³⁵ Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más rendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé.

(3) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény képviselője a működés megkezdését követő két hónapon belül, iskola esetében október 31-ig köteles a tájékoztató rendszerbe a közzétételi listát és dokumentumokat megküldeni.

(4) A Hivatal a közzétételi listát – a köznevelési intézmény kérelemére – elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából.

25. § (1) A fenntartó minden év június 30-ig köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy

(2)³⁶ Az illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.

(3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig – a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában – statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.

(4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési intézmény képviselője – fenntartójának egyidejű értesítése mellett – október 15–31. között egy alkalommal kérheti a minisztertől a lezárt statisztikájának módosítását.

(5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését.

26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző hatóságok, szervek munkáját.

(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság

(3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre.

(4)³⁷ Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat.

27. §³⁸ (1) A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

(2) A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

(4) A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag

28. § A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása.

29. § (1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat – a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében – a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.

(2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat.

29/A. § (1) A köznevelési szerződés tartalmazza:

(2) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói esetében a köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal, települési önkormányzat véleményét, továbbá a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét is.

30. § (1) Az állami intézményfenntartó központ a megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer).

(2) A helyettesítési rendszer működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást az állami intézményfenntartó központ a honlapján közzéteszi.

(3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, megyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről.

(4)⁴⁰ A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói is.

31. § (1) A helyettesítési rendszerbe történő felvételét az kérheti, aki

(2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező

(3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat és a jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul személyes adatainak az e rendeletben szabályozottak szerinti kezeléséhez.

(4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás megszűnik

(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a helyettesítő pedagógust a (4) bekezdés b) pontja szerint törli a helyettesítési rendszerből, döntése ellen jogorvoslatért jogszabálysértésre hivatkozással a miniszterhez lehet fordulni.

32. § (1) A helyettesítő pedagógus feladata, hogy felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása szerint ellássa.

(2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, vagy az Nkt. szerinti óraadó pedagógusként foglalkoztatja.

(3) A köznevelési intézmény képviselője a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül tájékoztatja az állami intézményfenntartó központot a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról. A munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzésének kezdetét és annak befejezését, a foglalkoztatás módját, valamint a munkáltató szakmai véleményét a helyettesítő pedagógus munkavégzéséről.

33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

(2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás.

(3)⁴³ A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha

34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

(4)⁴⁴ A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.

35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

(2) Vendégtanulói jogviszony – a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet.

(3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél.

(4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:

(5)⁴⁶ Ha a 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg.

(6) A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos.

(7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:

(1a)⁴⁸ A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

(1b)⁴⁹ Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tandíj megfizetése mellett veheti igénybe.

(2) A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.

(3)⁵⁰ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.

(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

37. § (1)⁵² Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33–36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét.

(3)⁵³ Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

(4)⁵⁴ Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény, ha a tanuló alapfokú művészetoktatásban, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, beiratkozáskor köteles beszerezni a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli nyilatkozatát azzal összefüggésben, hogy meg lehessen állapítani, hogy a tanuló az érintett képzést ingyenesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni.

(5)⁵⁵ Az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést.

37/A. § E Fejezet alkalmazásában

37/B. § (1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,

(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatások (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy

(3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c) pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményre is alkalmazni kell.

37/C. § (1)⁶⁰ A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)⁶¹ A kérelmet

(2a)⁶² A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.

(3)⁶³ A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe, tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.

(4)⁶⁴ A fenntartó a becsült gyermek-, tanulólétszám változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigénylésre vonatkozó bejelentését

(5)⁶⁵ A fenntartó a minősített pedagógusok tárgyév április 1-jei foglalkoztatotti létszámának, valamint október 1-jei becsült létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenkénti, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban április 30-áig, a becsült létszám tekintetében október 31-éig kezdeményezi.

(6)⁶⁶ Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pótigény benyújtásához meg kell adni a minősített pedagógus előző munkáltatója OM azonosítóját, nevét és székhelyét.

(7)⁶⁷ A kérelem benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja

(8)⁶⁸ Ha a fenntartó a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetve a hiánypótlásra kitűzött határidőn belül nem nyújtja be, vagy azok tartalma a (7) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a kérelmet az Igazgatóság elutasítja.

37/D. § (1) Új köznevelési intézmény alapításával vagy átvételével összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)⁶⁹ A költségvetési támogatási kérelmet az új köznevelési intézmény

(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja

(4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a támogatásokkal összefüggésben korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia, amelyeket változás érintett.

(5)⁷⁰ Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül szerzi meg.

(6)⁷¹ Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR nyilvános felületén ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat szükség esetén a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azokat az Igazgatóság a Hivataltól megkéri.

37/E. § (1)⁷² A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében bevett egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, kormányzati funkció szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.

(2)⁷³ A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel küldi meg a miniszter részére

37/F. § (1)⁷⁴ Az Igazgatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján

(1a)⁷⁵ A támogatások igénylésénél és megállapításánál, ha az egy pedagógusra jutó gyermek-, és tanulólétszám nem egész szám, a létszámot fenntartói szinten két tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani.

(2) Az Igazgatóság támogatások megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.

(3) A támogatásokat megállapító határozat a támogatásokkal összefüggésben tartalmazza

37/G. § (1) A fenntartó a támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen tartja nyilván. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.

(2) A fenntartó az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére – az ellenőrzésre nyitva álló határidő leteltéig – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és a köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja el.

37/H. § (1)⁷⁷ A fenntartó nyolc napon belül változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a 37/C. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatában, a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság erről – az eltérés okának bemutatásával – tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és szükség esetén a Hivatallal. Ha a változtatás a támogatások jogosulatlan igénybevételéhez vezethet, az Igazgatóság az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót. Ha a fenntartó az igénylést nem módosítja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg az esetleges eltérést.

(2a)⁷⁸ Ha az Igazgatóság a fenntartói, intézményi adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változást tapasztal és ez a fenntartó 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerint megtett nyilatkozatában foglalt tényeket érinti, akkor az Igazgatóság

(3)⁷⁹ Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a költségvetési támogatást december 31-éig, és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be – a 37/L. § (1)–(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a költségvetési támogatás folyósítását a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság 37/F. § (1) bekezdése szerint hozott határozata alapján. A tárgyévben és az azt megelőzően igénybe vett támogatások ellenőrzésére az új székhely szerint illetékes Igazgatóság jogosult.

37/I. § (1)⁸⁰ A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a hivatalos lapban közzétett közleményt.

(2)⁸¹ A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátás megszűnésére, megszüntetésére, a köznevelési intézménye, feladatellátási helye megszűnésére, megszüntetésére, szüneteltetésére, fenntartói jogának átadására (a továbbiakban e bekezdés tekintetében: megszűnés) vonatkozó döntéséről és a megszűnés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot és a megszűnés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal. Évközi elszámolás esetén a fenntartót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg támogatás.

(3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló jogerős döntését.

37/J. § (1) A támogatásokat az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó hetedik napjáig folyósítja.

(2)⁸² Új fenntartó esetén, valamint a 37/D. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatások folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követő harmadik hónaptól kezdődően kerül sor.

(3)⁸³ A fenntartót megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít január–április hónapokra a tárgyévet megelőző év utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévet megelőző évi központi költségvetésről szóló törvény alapján a tárgyévet megelőző évre megállapított támogatás december hónapra jutó összege – a tárgyévre a megszűnt támogatási jogcím, továbbá a tárgyévet megelőző évben megszűnt intézmény és feladatellátási hely kivételével – szerinti támogatás összege különbözetének figyelembevételével.

(4)⁸⁴ A határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév május hónapjában kerül sor.

(5)⁸⁵ A 37/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben, a korábban folyósított és a pótigény vagy a lemondás alapján módosított támogatás – a módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított – különbözetének összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. Ha a visszafizetendő támogatás összege nem éri el az ezer forintot, a tartozást a lemondással egyidejűleg nem kell megfizetni.

(6)⁸⁶ A fenntartó a lemondással egyidejűleg a 37/N. § (4) bekezdése szerinti részletfizetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását. A levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha levonásra a tárgyévben folyósítandó támogatás már nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás tárgyában hozott határozatban rendelkezni kell.

37/K. § Ha a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van és annak mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi támogatások összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a minisztert.

37/L. § (1)⁸⁷ A fenntartó a 37/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak.

(2)⁸⁸ Az elszámoláshoz csatolni kell a 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint a pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal, továbbá a minősített pedagógusokkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai teljes mértékben megfizetésre kerültek. A 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjára vonatkozó nyilatkozat hiányában vagy eltérő tartalmú nyilatkozat esetén az Igazgatóság a fenntartót a tárgyévben igénybe vett támogatás – a 37/M. § szerinti – igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére kötelezi.

(3)⁸⁹ A fenntartó az (1) bekezdés szerinti adatlap benyújtásával egyidejűleg a tárgyév október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek és tanuló oktatási azonosító számát – köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában – az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.

(4)⁹⁰ Ha az elszámolással érintett évet megelőző év október 2-a és december 31-e között – az adott évre vonatkozó központi költségvetési törvényben meghatározott életkorú – első alkalommal óvodai jogviszonyt létesített gyermekek után az óvodai fenntartót az október 1-jei ténylétszám alapján igényeltnél több pedagógus után illetné meg átlagbér alapú támogatás, akkor a fenntartó a többlettámogatásra vonatkozó igényét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg érvényesítheti.

(5)⁹¹ Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem teljes körűen tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.

37/M. § (1) A fenntartó igénybevételi kamatot fizet az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatások után. A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a támogatások fenntartó fizetési számláján történő jóváírásának napja.

(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha

(3)⁹² Az igénybevételi kamat mértéke

(4) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (3) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság ellenőrzése során állapítja meg.

(5) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatások összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke a (3) bekezdésben meghatározott kamatmérték 50%-a.

(6)⁹³ E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.

37/N. § (1) Az elszámolás alapján hozott határozat tartalmazza

(2)⁹⁵ Az Igazgatóság által határozatban megállapított

(2a)⁹⁶ Ha a (2) bekezdés szerint megállapított összeg az ezer forintot nem haladja meg, azt nem kell teljesíteni.

(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(4)⁹⁷ Az Igazgatóság a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt.

(4a)⁹⁸ A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetését súlyosan veszélyeztetné, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára vonatkozóan valamennyi – a fenntartó saját és a köznevelési intézmény – fizetési számlájáról.

(5)⁹⁹ Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik.

(6) Ha a fenntartó (5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása

37/O. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Ha a fenntartó által az elszámoláskor közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest 10%-ot meghaladó mértékben változtak vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni vizsgálatot tart. A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető.

(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló – a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett – nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.

(3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a támogatásokat megalapozó gyermek-, tanulólétszám nem egyezik meg a KIR-ben az október 1-jei állapot szerint nyilvántartott létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi a fenntartót, szükség esetén a Hivatalt.

(3a)¹⁰⁰ Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza:

(4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának jogerőre emelkedését követő második hónapban kell kifizetni.

(4a)¹⁰¹ Ha a felülvizsgálat eredményeként a fenntartót fizetési, visszafizetési kötelezettség terheli, alkalmazni kell a 37/N. § fizetésre, visszafizetésre, késedelmi kamat megállapítására, a részletfizetés szabályaira, valamint a nem teljesítés esetére vonatkozó rendelkezéseit.

(5) Az Igazgatóság a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és az ellenőrzés alapján hozott határozatot a működést engedélyező szervvel is közli.

(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal – köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó – munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.

37/P. §¹⁰² A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében bevett egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.

37/Q. § (1) A működési támogatás megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstár adatszolgáltatására a 37/A–37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A működési támogatást

(3) A működési támogatást megállapító határozat a támogatással összefüggésben tartalmazza a 37/F. § (3) bekezdés b)–f) pontjában foglaltakat, és az Igazgatóság által közölt adatok közül köznevelési intézményenként az intézmény hivatalos nevét, OM azonosítóját, a székhelyét, fenntartója nevét, alapfeladatonként a megállapított támogatási összegeket és a gyermek-, tanulólétszámot.

(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.

(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.

(6)¹⁰³ A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét közneveléssel összefüggő feladatokra fordítani.

37/R. § (1) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése során előálló korrekció összegét az Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján folyósítja.

(2)¹⁰⁴ A korrekcióra, illetve – ha a korrekció mértéke negatív – a korrekció megfizetésére a tárgyévben működési támogatásban részesült bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény fenntartását másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot átvevő bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény, tagintézmény működési engedélyét visszavonták, vagy ha a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot nem egyházi jogi személy vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a bevett egyház azonban – ha a korrekció mértéke negatív – köteles a korrekció megfizetésére.

(3)¹⁰⁵ A bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi pótlékot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.

(4) A korrekcióból eredő visszafizetési kötelezettségre – a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

(4a)¹⁰⁶ A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget az Igazgatóság a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre jogerős döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.

(5) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani.

37/S. §¹⁰⁷ (1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatás és tankönyvtámogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A–37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.

(2) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatásra és tankönyvtámogatásra vonatkozó kérelmét

(3) Ha a hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók szeptember 1-jei és tárgyév október 1-jei létszáma egymástól eltér, akkor a bevett egyház a támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújtja be.

(4) A (2) bekezdés

(5) A bevett egyházat megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít a tárgyév szeptember–december hónapokra a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott létszámadat alapján.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján hozott határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév október hónapjában kerül sor.

(7) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságához nyújtja be.

(8) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.

(9) Az állami iskola fenntartója a hit- és erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát január 15-éig, a (8) bekezdés szerinti esetben a megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák számát.

(10) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága folyósítja.

(11) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás igénylésekor és az elszámolásakor nem kell alkalmazni a 37/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakat, továbbá a bevett egyház nem kötelezhető a hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő tanulók oktatási azonosító számának megadására.

38. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

(2) Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait – a 26. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – a miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.

39. §¹⁰⁹ (1) A települési önkormányzat az Nkt. 76. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét, továbbá az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettség alóli mentesülésre és az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelem benyújtását

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus önkormányzati információs rendszerben (a továbbiakban: ebr42 rendszer) rögzíti, és a lezárt rögzítés alapján kinyomtatott nyilatkozat egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújtja be.

(3) A nyilatkozat egy eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtási határidőt követően haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

40. §¹¹⁰

41. § (1)¹¹¹ A 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – a miniszter által létrehozott és működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján – a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem miniszterhez történő megküldésétől számított tizenöt napon belül együttesen

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés során figyelembe kell venni

(3) A tárcaközi bizottság 6 tagból áll, tagjait a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyenlő arányban delegálják.

(4)¹¹⁵

42. § (1)¹¹⁶ A 41. § (1) bekezdése szerinti döntésről – a döntést követő öt napon belül – a miniszter postai úton értesíti a települési önkormányzatot.

(2)¹¹⁷ A települési önkormányzat a hozzájárulási kötelezettségének megállapítása esetén a 2. melléklet szerinti adattartalommal meghozott képviselő-testületi vagy közgyűlési határozatát rögzíti az ebr42 rendszerben, továbbá annak egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével tájékoztatja a minisztert a megállapított hozzájárulás vállalásáról hozott döntéséről.

(3)¹¹⁸ A (2) bekezdés szerinti melléklet eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtástól számított 5 napon belül továbbítja a miniszter részére.

43. §¹¹⁹

44. §¹²⁰ E rendelet alkalmazásában a lakosságszám meghatározása során a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása évének első napján fennálló, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kezelt adatokat kell figyelembe venni.

44/A. § A köznevelési intézmény Nkt. 76. § (1) és (3) bekezdése szerinti működtetési feladatát ellátó települési önkormányzatot (a továbbiakban: köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat) az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződés alapján a 8. mellékletben meghatározott

44/B. § (1) A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.

(2) Nem kötelező feladatként a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat – az állami intézményfenntartó központtal az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződésben – kizárólag szakmai feladatellátás körébe tartozó dologi jellegű kiadásokat átvállalhat, illetve az őt megillető bevételről lemondhat az állami intézményfenntartó központ javára. Az állagmegóváson túl, a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat saját döntése szerint és az állami intézményfenntartó központ egyetértésével egyaránt vállalhat rekonstrukciós, fejlesztési célú kiadásokat.

44/C. § A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.

44/D. §¹²³ (1) A Hivatalhoz postai úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas kérelmező esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást.

44/E. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételhez a bejelentésnek tartalmaznia kell az Nkt. 82. § (2) bekezdésében a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt adatokon kívül a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát kell tartalmaznia.

(2) A bejelentéshez csatolni kell:

44/F. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő, az Nkt. 82. § (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás megindításához a kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt.-ban előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) A kérelem a Hivatal által rendszeresített adatlapon nyújtható be.

44/G. § Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell

44/H. § (1) Az integrált nyomon követő rendszerbe (a továbbiakban: INYR) való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal által e célból kialakított, központi szerverén működtetett, webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel valósul meg.

(2) A Hivatal az Nkt. 44/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül megküldi az INYR részére.

(3) Az INYR-be történő adatszolgáltatásért, valamint a szolgáltatott adatok hitelességéért a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa felel.

(4) A Hivatal az INYR működtetése során biztosítja, hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő adatokhoz ne férjenek hozzá.

(5) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan naplózza az INYR-rel kapcsolatos nyilvántartási, adatrögzítési eseményeket, az adatkezeléssel nem járó adatlekérdezéseket, valamint gondoskodik ezek visszakereshetőségéről.

44/I. § (1) Az adatok INYR-ben történő rögzítése a pedagógiai szakszolgálati ellátás része.

(2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési azonosítót képez, amelyet az intézményvezető útján megküld az érintett részére.

(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.

45. § (1) Ez a rendelet – (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)–(4)¹²⁵

46. § (1)¹²⁶ A helyi önkormányzat a 21/A. § (2) bekezdésben foglaltakat 2013-ban azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet hatályba lépését¹²⁷ követő nyolc napon belül megküldi a Hivatal és az állami intézményfenntartó központ számára a településre vonatkozó esélyegyenlőségi programját, továbbá a miniszter által 2013. április 30-ig elfogadott köznevelés-fejlesztési terv közzétételét követően módosított esélyegyenlőségi programját.

(2) A fenntartó a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzésekre fordított, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetéseket, továbbá a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető települési önkormányzat az ingatlan működésével kapcsolatos költségeit az állami intézményfenntartó központ útján első alkalommal 2014-ben közli.

47. § (1)¹²⁸ Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát. Amíg az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények nyilvántartása és a KIR között nem jön létre az elektronikus adatkapcsolás, addig a köznevelési intézmény is rögzítheti elektronikusan a 4. § (1) bekezdés szerinti adatokat azzal, hogy az intézménytörzsben a kormányhivatal által jóváhagyott adatok tárolhatók. A jóváhagyás beszerzéséről a Hivatal gondoskodik.

(2)¹²⁹ A 33. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja szerinti egyéb foglalkozás alatt a 2012/2013-as tanévben a napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezését is érteni kell.

(3)¹³⁰ Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladat megvalósítása érdekében a nem állami köznevelési intézmény fenntartója köznevelési intézményenként, ezen belül foglalkoztatottanként a köznevelési alapfeladatban közreműködő foglalkoztatottakról, köznevelési alapfeladatonkénti bontásban 2013. március 20-ig közli a KIR honlapján keresztül

48. § (1)–(3)¹³¹

(4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám érvényességét nem érinti.

49. § Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő személy – törvényi rendelkezés hiányában – nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták.

50. § A Hivatal 2013. május 31-ig kialakítja a KIR minőségfejlesztési és minőségbiztosítási rendszerét.

50/A. §¹³² (1) A fenntartó 2013. október–december hónapra járó, átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás, tankönyvtámogatás-, és a bevett egyház hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a 2013. október 1-jei létszám alapján 2013. október 18-áig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott óvodában nevelt gyermekek után a 2013. október–december hónapokra támogatásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be. Az e bekezdés szerinti igénylés alapján az Igazgatóság hivatalból állapítja meg az október–december hónapra járó működési támogatást.

(2) Az a fenntartó, amely 2013. szeptember 1-jével új köznevelési intézményt alapít vagy vesz át, az (1) bekezdésben meghatározott igénylése során valamennyi köznevelési intézményre tekintettel közli a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. szeptember 27-én hatályos 35. § (1) és (2) bekezdése alapján a 2013. szeptember hónapra járó támogatás megállapításához szükséges adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti, szeptember hónapra előlegben nem részesült fenntartó részére a 2013. szeptember és október hónapra járó (1) bekezdésben meghatározott támogatások folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.

(4) Ha a fenntartó – a (2) bekezdés szerinti fenntartó kivételével – 2013. szeptember hónapra előlegként támogatásban részesült, a 2013. január–augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján az Igazgatóság – külön kérelem benyújtása nélkül – 2013. szeptember hónapra folyósított előleggel megegyező összegű támogatást állapít meg a fenntartó részére 2013. szeptember hónapra.

(5) A kincstár – külön kérelem benyújtása nélkül – a 2013. január–augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján a 2013. szeptember hónapra folyósított előleg száztizenöt százalékának megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a fenntartó és a bevett egyház részére 2013. október hónapra 2013. október 7-éig.

(6) A (4) bekezdés alapján folyósított támogatás és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet rendezésére az éves elszámoláskor, az (5) bekezdés szerinti támogatási előleg és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.

(7) Az elszámoláskor és az ellenőrzéskor a 2013. szeptember–október hónapra vonatkozó különbözet után igénybevételi kamatot nem lehet felszámolni.

50/B. §¹³³ (1) A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény alapján

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatokat 2013. január–szeptember hónapra megillető kiegészítő támogatás elszámolásának elbírálására, ellenőrzésére a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága illetékes.

(3) A 2013. évi támogatások elszámolása során a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet igénybevételi kamat felszámítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

50/C. §¹³⁴ (1) A tankönyvtámogatás igénylésekor az általános iskola első évfolyamára beiratkozott tanulók 2013. október 1-jei létszáma nem haladhatja meg a 2013/2014-es tanév első évfolyamára beiratkozott tanulók ténylétszámát. A támogatást az Igazgatóság egy összegben a 2013. októberre járó támogatással együtt folyósítja a fenntartó számára.

(2) Az állami iskola fenntartója a bevett egyházzal a nemzeti köznevelésről szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2013. (X. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését¹³⁵ követő ötödik napig elektronikus úton közli a bevett egyház által szervezett hit- és erkölcsoktatásban 2013/2014-es tanévben részt vevő tanulók számát, az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számát az általa fenntartott köznevelési intézményenkénti, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban, a köznevelési intézmény hivatalos nevének, OM azonosítójának, székhelyének és a székhely szerinti megyének a megadásával.

50/D. §¹³⁶ A 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot, ha a meglévő tanulói jogviszonyok vonatkozásában ilyennel nem rendelkezik, a köznevelési intézmény 2013. december 5-éig köteles beszerezni.

50/E. §¹³⁷ 2015. január-április hónapokra a kincstár a 2014. évre e rendelet alapján megállapított köznevelési célú támogatásokat megállapító határozat alapján, külön kérelem benyújtása nélkül – a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján megszűnt jogcímek és a 2014. december 31-éig megszűnt intézmények, feladatellátási helyek kivételével – a 2014. december hónapra folyósított támogatásnak megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a bevett egyház számára.

50/F. §¹³⁸ A 2015. évre az átlagbér alapú támogatások igénylésével egyidejűleg a fenntartó a fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott minősített pedagógusok 2015. január 1-jei létszámát közli az Igazgatósággal. A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.

51–55. §¹⁴⁰

56. §¹⁴²

57. §¹⁴⁴