2012. évi CLXXXV. törvény
2012. évi CLXXXV. törvény
a hulladékról1
Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, a versenyképesség hosszú távú biztosítása és a körforgásos gazdaság felé történő átmenet céljából a hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése, a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § (1)3 A törvény hatálya kiterjed
a) a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,
b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,
c) a hulladékgazdálkodásra és
d) a hulladékgazdálkodási létesítményekre.
(2)4 Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki
a) a szennyvízre,
b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,
c)5 az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják,
d)6 a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is, valamint
e)7 az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya
a)8 a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,
b) a radioaktív hulladékra,
c) a hatástalanított robbanóanyagokra,
d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,
e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,
f)9 a fekáliára – ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki –, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,
g) a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.
(4)10 E törvény rendelkezéseit a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1/A. 11 A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai
1/A. § (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.
(2) Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.
(3) Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában
1.12 anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;
2.13 ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez;
2a.14 betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj;
3.15 biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;
4. biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;
5.16 elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege – adott esetben típusa – szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését;
6.17 elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg – adott esetben típus – szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek;
7.18 előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet;
8. energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel;
8a.19 élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;
9. életciklus-szemlélet: olyan összehasonlító megközelítési mód, amely a megelőzés, valamint a hulladékgazdálkodás során az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra vonatkozó általános környezetvédelmi elvekre, a műszaki megvalósíthatóságra, továbbá az erőforrások védelmére és a gazdasági életképességre vonatkozó szempontokra figyelemmel, az általános környezeti és gazdasági hasznok, költségek, valamint az emberi, egészségügyi és társadalmi hatások felmérésére irányul;
10.20 építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény építéséből vagy bontásából származó hulladék;
11. ésszerű nyereség: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikk (5) bekezdése szerinti nyereség;
12.21 feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során
a) a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,
b) talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,
c) a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve, valamint
d) szigorúan a célok eléréséhez szükséges mennyiségben;
13. fogyasztó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja;
14. forgalmazó: terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet;
15.22 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;
16. gyártó: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza;
17.23 gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;
17a.24 gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi;
18.25 gyűjtőedény: szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés;
19.26 gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;
20.27 hasznosítás: bármely kezelési művelet – ideértve a válogatást is –, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse;
21.28 háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;
22.29 háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék;
22a.30 helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes;
23. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;
24. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van;
25. hulladékfajta: az az anyagfajta – így különösen fa, fém, papír, üveg, kompozit, műanyag, biológiailag lebomló –, amelyből az adott hulladék képződik;
26.31 hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása;
26a.32 hulladékgazdálkodási eszközök: a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátását szolgáló és ahhoz bármilyen jogcímen használt vagyon és vagyoni értékű jogok;
26b.33 hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termékcsomagolásoknak és az abból képződött hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;
26c.34 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának – ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát –, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését;
26d.35 hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége;
27.36 hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás;
27a.37 önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti közfeladat az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése;
27b.38 állami hulladékgazdálkodási közfeladat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése.
28.39 hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket, így különösen a környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;
29. hulladékjelleg: a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője;
30. hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;
31. hulladékolaj regenerálása: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajat állítanak elő a hulladékolaj finomításával, így különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával;
32. hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;
33.40 hulladéktípus: a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzék szerinti azonosító kóddal jelölt hulladék;
33a.41 indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet működéséhez ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is;
34.42 ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll;
35.43 kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;
36a.44 kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt;
36b.45 kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért;
36c.46 kompenzáció: az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték;
36d.47 koncessziós társaság: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott, a koncesszor által, annak részvételével alapított gazdasági társaság;
36e.48 koncessziós terület: az ország egész területe, amelyre vonatkozóan a koncesszor a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységre vonatkozó koncessziós szerződést kötött;
36f.49 koncesszor: a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése tekintetében az állam által lefolytatott, jogszabályban meghatározott nyilvános kiválasztási eljárás nyertes ajánlattevője, a koncesszió jogosultja;
36g.50 koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek;
36h.51 koncesszori alvállalkozói nyilvántartás: a koncesszori alvállalkozókról a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás;
36i.52 közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;
37.53 közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;
37a.54 közszolgáltatói alvállalkozó: a hulladékgazdálkodási közszolgáltató által, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében közvetlenül igénybe vett nonprofit gazdasági társaság, ide nem értve a 42. § (2) bekezdése szerinti hulladékkezelőt;
38.55 közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve –, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
38a.56 közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő – a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezetet kivéve –, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi;
38b.57 kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag;
39.58 lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja;
40.59 megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti
a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy
c) az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;
40a.60 nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék;
41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
41a.61 szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás;
42.62 tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet;
43.63 települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot;
43a.64 termékcsoport: a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termékkel és csomagolásával jellegében és funkciójában azonos termékek csoportja;
44. újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel;
45. újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált;
46.65 újrahasználatra való előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen;
46a.66 üzlet: termékértékesítést szolgáló, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, a vendéglátási tevékenységet folytató üzlet kivételével;
47. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek;
48. veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék;
49.67 veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek;
50.68 zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó állati mellékterméket az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással összhangban kell értelmezni.
(3) Az élelmiszer- és konyhai hulladékra vonatkozó előírásokat
a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendeletben, valamint
c) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott eltérésekkel összhangban kell értelmezni.
(4)69 A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.
(5)70 A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg.
(6) A hulladék e törvény szerinti behozatalára, kivitelére és átszállítására a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti szállítás fogalmat kell alkalmazni.
(7)71 A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott fogalmak, továbbá rendelkezések tekintetében a Polgári Törvénykönyvet, a számvitelről szóló törvényt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Kvt.) kell alkalmazni.
(8) Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában e törvénnyel összhangban álló további rendelkezéseket állapíthat meg.
(9)72 A közszolgáltatók minősítésének részletes szabályait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény határozza meg.
(10)73 Az (1) bekezdés 43. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását.
3. Alapelvek
3. §74 (1) A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a)75 a hulladékképződés megelőzésének elve:
aa) elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,
ab) elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a betétdíjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,
ac) a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint
ad) ha szükséges, intézkedni kell a betétdíjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;
b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
c) az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
d) a közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
e) a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;
f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
g)76 a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;
h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
(2) A közszolgáltató tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény g) pontban meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a g) pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.
(3)77 E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.
(4)78 Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során.
A HULLADÉKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
4. A környezet és az emberi egészség védelme
4. § Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
5. § (1) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:
a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
b) az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását;
d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
(2) A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.
6. § (1) Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.
(2) Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse.
(3)79 A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.
(4) A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását, illetve forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti.
(5)80 Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni.
5. A hulladékhierarchia
7. § (1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:
a) a hulladékképződés megelőzése,
b)81 a hulladék újrahasználatra való előkészítése,
c) a hulladék újrafeldolgozása,
d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint
e) a hulladék ártalmatlanítása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását.
(3) Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesülése érdekében bizonyos hulladékáramok esetében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység a hulladékhierarchia szerinti elsőbbségi sorrendtől eltérően is megválasztható. Ennek indokoltságát a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni.
(4) A (3) bekezdés szerinti hulladékáramokat, valamint a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
(5)82 A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg.
6. Melléktermék
8. §83 Valamely anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősül:
a) további felhasználása biztosított,
b) előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,
c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és
e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.
8/A. §84 (1) A 8. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(2) Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(3) A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.
(4) A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.
(5) Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a (4) bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.
7. A hulladékstátusz megszűnése
9. § (1)85 Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:
a) az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,
b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.
(2) Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és
a)86 a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,
b) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben,
c)87 az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,
d)88 az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és
e) a tárgykörbe tartozó további uniós jogi aktusok átültetését szolgáló vagy más hazai jogszabályban
meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.
10. § (1)89 A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesítéséhez szükséges egyedi, illetve részletes előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(2)90 Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus nem rendelkezik, a hulladékstátusz megszűnésének további feltételeit, valamint az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(3)91 Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:
a) a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;
b) engedélyezett kezelési eljárások és technikák;
c) az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;
d) a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre – ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra – vonatkozó követelmények; és
e) a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.
(4)92 A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.
(5)93 A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.
(6)94 Aki hulladéknak már nem minősülő
a) és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy
b) anyagot első alkalommal hoz forgalomba,
biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.
(7)95 A 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük.
A HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE
8. A hulladékképződés megelőzése
11. § A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét – a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban – szolgáló minimum követelmények:
a) fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;
b) az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;
c) a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;
d) a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;
e) a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;
f) az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;
g) az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy
ga) 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és
gb) az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén
csökkenjen;
h) az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;
i) az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;
j) a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;
k) a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott – piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli – intézkedések bevezetése;
l) az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;
m) a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK
9. A hulladék gyűjtése
12. §97 (1)98 A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.
(2)99 A gyűjtő – a (2a) és (2c) bekezdésben, valamint a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.
(2a)100 A nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik.
(2b)101 A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az általa forgalmazott termékcsoportból származó termékből, és a termék csomagolásából származó szennyeződésmentes, nem veszélyes, elkülönítetten gyűjtött csomagolási üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére.
(2c)102 A lakosságnál képződő, 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék az annak gyűjtése céljából üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, az erre vonatkozó külön hulladékgazdálkodási engedély nélkül átvehető.
(3) A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell.
(4)103 A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni – az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel – a következő esetekben lehet:
a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. § (1) bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,
b) az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,
c) az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy
d) az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását.
(5)104 Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy a hulladékkezelőnek átadja.
10. A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása
13. §105 (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.
(2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.
(3)106 A kereskedő és a közvetítő a hulladékot – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti.
(4)107 A kereskedő és a közvetítő – ha a hulladék a birtokába kerül – az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában adja át.
(5) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne.
(6)108 A kereskedő, a közvetítő, a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó – a 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a 32/A. § (2) bekezdés alapján létrehozott szervezet nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, gyűjtheti, szállíthatja és közvetítheti.
14. §109 (1)110 Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha
a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja, vagy
d) a természetes személy ingatlantulajdonos vagy ingatlanbirtokos által használt ingatlanon képződő, elkülönítetten gyűjtött 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladékot az annak szállítására és tárolására alkalmas gyűjtőedényben, környezetveszélyeztetést kizáró módon – nem üzletszerű szállítás keretében – az (5)–(8) bekezdésben foglaltak betartásával hulladékgyűjtő pontra vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja.
(2) A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.
(3) Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról.
(4) Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.
(5)111 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállításról az átadó
a) elektronikus tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt közvetlenül,
b) papíralapú tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt 48 órával
igazolható módon tájékoztatja az átvevőt.
(6)112 Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza
a) a hulladékbirtokos vagy -tulajdonos természetes személy 65. § (2) bekezdés szerinti adatait,
b) a hulladék képződése szerinti ingatlan azonosításához szükséges adatokat, a képződött hulladék becsült mennyiségét,
c) a szállításhoz felhasználni tervezett gyűjtőedény megnevezését, méretét, darabszámát,
d) a szállítás várható időpontját,
e) a gépjármű rendszámát, és
f) amennyiben van, az építési (bontási) engedély számát.
(7)113 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállítás ellenőrzése során a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét az átadónak – elektronikusan vagy papíralapon – kétséget kizáróan bizonyítani kell tudni.
(8)114 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállítás esetén a hulladék átvevője az átvett hulladékról igazolást ad.
11. A hulladék hasznosítása
15. § (1)115 A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.
(1a)116 A hulladék hasznosítója az (1) bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja.
(2)117 Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.
(3) Ha a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladék más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.
(3a)118 A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.
(3b)119 Az (1) bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani.
(4)120 Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben a hulladékhierarchiát betartva égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható.
(5)121 A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
(6)122 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 92. § (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét.
12. A hulladék ártalmatlanítása
16. § (1) A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet alkalmazza, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnjenek, és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.
(3)123 A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.
17. § (1)124 Ártalmatlanítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
(2)125 Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
(3) Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.
(4) Az ártalmatlanító létesítmény működésével – hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal – okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év.
(5) Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi.
18. §126 Hulladéklerakó létesítményhez kapcsolódó tevékenység esetében a hulladékgazdálkodási hatóság a 92. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározza a hulladéklerakón a települési hulladék részeként elhelyezhető biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét.
18/A. §127 (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható – hulladék átvételét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott hulladéklerakási díjért.
(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett B3 alkategóriájú hulladéklerakó szabad kapacitásáról tájékoztatást ad.
(3) Ha a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére a lerakóban ártalmatlanítható hulladék átvételét legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.
(4) E § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását 2023. június 30. napjáig szolgáló lerakó kapacitás szabad kapacitásnak minősül.
18/B. §128 (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére.
(2) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
(3) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.
18/C. §129 (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal
a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a jogszerű ellenérték alkalmazására, és
b) kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben alkalmazott jogkövetkezmény mellett bírságot szab ki a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjével vagy a tulajdonosával szemben. A bírság mértékére az 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.
(3) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap.
(4) A Hivatal a hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait közhírré teszi.
(5) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője, vagy a tulajdonosa.
(6) A bíróság a Hivatal hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban hozott határozatát nem változtathatja meg.
18/D. §130 (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos nyilvános pályázat kiírásának időpontját megelőzően üzembe helyezett nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű, amelynek hulladékgazdálkodási engedélye a koncessziós területen a legnagyobb éves befogadható égethető hulladékmennyiséget tartalmazza, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz (e § alkalmazásában a továbbiakban: eszköz) üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az eszköz használatát az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben, a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott díj ellenében.
(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett eszközök tekintetében a szabad kapacitásokról tájékoztatást ad.
(3) Ha az érintett eszköz üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére az eszköz használatát legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal, vagy új eszköz létesítése esetén a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követő egy hónapon belül, szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.
(4) Az e §-ban alkalmazandó díj, a díjra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezményei, a bírság és a díjfelügyeleti eljárás tekintetében a 18/B–18/C. § rendelkezései irányadók.
(5) Az e § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához 2023. június 30. napjáig igénybe vett eszköz szabad kapacitásnak minősül.
13. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása
19. § (1) Hulladék Magyarország területére az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben előírtak szerint hozható be.
(2)131 Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet.
20. § (1)132 A hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra szánt hulladék behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak alapján kifogást emel.
(2)133 Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 12. cikk d) pontjában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, illetve ártalmatlanításra szánt hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben akkor emel kifogást, ha
a) a bíróság a bejelentő, a bejelentő szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: bejelentő), vagy a címzett, a címzett szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: címzett) büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti.
(3)134 A hulladék behozatalára, illetve kivitelére irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező bejelentő, illetve címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a hulladékgazdálkodási hatóság által benyújtott adatigénylés alapján továbbítsa. Az adatigénylés során a hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat kérheti.
(4)135 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával összefüggésben folytatott hatósági ellenőrzés keretében azt is ellenőrizheti, hogy a bejelentésre kötelezett vagy a címzett nem áll-e a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot kérhet. Az adatkérés kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak igazolásához szükséges adatra irányulhat.
(5)136 A hulladékgazdálkodási hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány időbeli hatályának lejártáig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a hatósági ellenőrzés alapján indított eljárás végleges befejezéséig kezeli.
21. §137 A hulladékgazdálkodási hatóság a 20. §-ban foglaltakon kívül a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával kapcsolatban akkor is kifogást emel, ha
a) a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé, vagy
b) a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGYES SZEREPLŐINEK KÖTELEZETTSÉGEI
14. A gyártó kötelezettségei
22. § (1)138 A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását – ideértve a csomagolószer előállítását is – úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával – figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat – a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét.
(2)139 A gyártó a nyers- és alapanyag, termék, valamint csomagolószer közül azt igyekszik előnyben részesíteni, amelynek előállítása és felhasználása alacsonyabb anyag- és energiaigénnyel, előállítása és használata kisebb környezeti hatással, kevesebb veszélyes hulladék képződésével jár, alacsonyabb a veszélyes jelleget előidéző összetevőinek mértéke, továbbá, amely tartósabb, többször használható, és hulladékká válását követően kevésbé terheli a környezetet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint eljáró gyártó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén – az abban meghatározott módon és mértékig – kedvezmény igénybevételére jogosult.
23. § (1)140 A gyártó közérthető módon tájékoztatja a termék fogyasztóit a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék és csomagolásának újrahasználhatóságáról, elhasználódása vagy hulladékká válása esetén annak feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről.
(2)141 A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, betét- vagy letéti díjas forgalmazását.
(3)142 A fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagolásra felhasznált csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(4)143 A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra való előkészítésének elősegítése érdekében – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrésze, valamint a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító hálózatot alakít ki és működtet.
24. §144 (1) A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában
a) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket, továbbá a csomagolására felhasznált csomagolószert a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá
b)145 az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószerből származó hulladékot a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása
érdekében.
(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény az újrahasználatra visszavett termékdíjköteles termékre és a termék csomagolását képező termékdíjköteles csomagolószerre vonatkozó visszaváltási, visszavételi, továbbá a termékdíjköteles termékből és a csomagolására felhasznált termékdíjköteles csomagolószerekből származó – hasznosítás céljára átvett – hulladék fajtáira vonatkozó átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányokat, és a teljesítés határidejét a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint az általános környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza meg.
25. § (1)146 A gyártó a terméke forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer betétdíj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – ellenében történő visszavételére a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
(2)147 A gyártó azt a betét- vagy letéti díjas terméket, továbbá annak csomagolását, amely után a fogyasztó betét- vagy letéti díjat fizetett, a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és a betét- vagy letéti díjat részére visszafizeti.
15. A forgalmazó kötelezettségei
26. §148 (1) A forgalmazó a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik
a) az általa forgalmazott termék, továbbá csomagolás fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről és a gyártónak történő átadásáról, valamint
b) az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.
(2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.
27. §149 A forgalmazó azt a terméket és csomagolását, amely után a fogyasztó betét- vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és részére a díjat visszafizeti.
16. A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok
28. § (1)150 A gyártó a más gyártó által előállított, a forgalmazó a más forgalmazó által forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos.
(2) Termék forgalmazását
a) törvény vagy kormányrendelet betét- vagy letéti díj,
b) törvény termékdíj megfizetéséhez
kötheti.
(3) Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, forgalmazásával, használatával vagy feldolgozásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet részben vagy egészben kötelezheti a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.
(4)151 A gyártó, a forgalmazó a 24–27. § alapján átvett hulladékról a hulladék birtokosaként gondoskodik.
(5)152 A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.
(6)153 A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladék – a betét- vagy letéti díjas terméket, csomagolását, valamint az abból visszamaradt hulladékot ide nem értve – átvételéért ellenértéket nem kérhet.
(7)154 A 22–27. §-ban, valamint az e §-ban foglaltakat a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott termékdíjköteles termékből származó hulladékra vonatkozó szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
29. §155 (1) A gyártók, a forgalmazók a 22–28. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében – a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kivétellel – közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.
(2)156 Az (1) bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a hulladékgazdálkodási hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.
(3)157 A hulladékgazdálkodási hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét és a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését a honlapján közzéteszi.
30. § (1) A 24. § (1) bekezdésében, valamint a 26–27. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint.
(2) Az (1) bekezdés, valamint a 23. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
16/A. 158 A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények
30/A. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek
a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,
b) a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,
c) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerint – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,
d) a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,
e) biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és
f) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.
(2) A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;
b) az a) pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;
c) rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;
d) rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás – beleértve a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat –, valamint az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és
e) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:
ea) a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,
eb) a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,
ec) a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.
(3) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás
a) legalább a gyártó által forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:
aa) a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő betétdíjakból befolyó bevételek figyelembevételével,
ab) az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és
ac) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,
b) kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és
c) nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.
30/B. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében – ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is – magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.
(2) Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.
(3) Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.
(4) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.
(5) A hulladékgazdálkodási hatóság – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából – a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét.
(6) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között – beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket – a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja.
30/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét.
(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek gyártóinak, szervezeteinek a közszolgáltatók illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben meg kell téríteni.
17. A hulladékbirtokos kötelezettségei
31. § (1)159 A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.
(2)160 A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről
a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,
b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
c) a hulladék szállítónak történő átadása,
d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,
e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,
f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,
g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása – ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is –, vagy
h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása
útján gondoskodik.
(2a)161 Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)–h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató birtokába került. A közszolgáltató által történő birtokbavétellel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a Koordináló szerv tulajdonába kerül.
(3) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.
(4) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.
(5)162 Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató részére történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
32. § (1)163 A hulladékgazdálkodás – ideértve a szükséges infrastruktúrát és annak működtetését – költségeit – a szennyező fizet elvvel összhangban – az eredeti hulladéktermelő, illetve a hulladék tényleges vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek teljesítésére jogszabály (részben vagy egészben) a hulladékot eredményező termék gyártóját, forgalmazóját is kötelezheti.
(2) Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.
(3)164
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
17/A. 165 Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések
32/A. § (1)166 Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,
b) meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,
c) elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat,
d) ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,
e) ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,
f) ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.
(2)167 A Hivatal megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról – a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően – véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).
(3)168 A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó nyilvántartást vezet, amelyhez minden, a Hivatal feladatkörével érintett szervezet adatot szolgáltat. A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.
(4)169 A Koordináló szerv, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó megad minden adatot és információt, amely a Hivatal megfelelőségi vélemény kiadásával kapcsolatos feladatának ellátásához szükséges.
(4a)170 A megfelelőségi vélemény kiállítása iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden naptári év május 31. napjáig, a közszolgáltatói alvállalkozó minden naptári év június 30. napjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal nyújtja be.
(4b)171 Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik, a közszolgáltatói, illetve a közszolgáltatói alvállalkozói tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt.
(4c)172 A megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap.
(4d)173 A (2)–(4) és a (4b) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások adatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatainak ellátása érdekében megismerheti és kezeli.
(4e)174 A Koordináló szerv:
a) ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt, amelynek keretében gondoskodik a közszolgáltatás során elkülönítetten gyűjtött és a vegyes hulladék kezelése során keletkezett hasznosítható hulladék hasznosításának megszervezéséről, továbbá koordinálja a hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanítását,
b) megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,
c) a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,
d) kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,
e) beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglaltaknak megfelelően meghatározott szolgáltatási díjat,
f) kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.
(4f)175 A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a (2) és a (4e) bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.
(4g)176 A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.
(4h)177 A (4g) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint – a hulladékgazdálkodási hatóság részére – a Koordináló szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatot.
(5)178 A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlevőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől.
(5a)179 A közszolgáltató a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli.
(6)180
(7) A Koordináló szerv kijelöléséről, részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás – személyes adatokat nem tartalmazó – tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A közszolgáltató, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a Koordináló szerv által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a közszolgáltató a szolgáltatási díj meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Koordináló szerv a szolgáltatási díjat a megfelelő adatszolgáltatásig nem fizeti ki.
18. A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok
33. § (1)181 A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.
(2)182 A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.
(3)183 A felhívásban az ajánlatkérő meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás során milyen, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint osztályba sorolt gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot vagy nyújthatnak be részvételi jelentkezést.
(4)184 A települési önkormányzat önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettsége nem mentesíti a települési önkormányzatot a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásának, azon belül is a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettsége alól.
34. § (1)185 A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására a közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.
(2)186 A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.
(3)187 A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítési engedéllyel (a továbbiakban: minősítési engedély) és a 32/A. § (2) bekezdése szerinti megfelelőségi véleménnyel rendelkező gazdasági szereplővel köthet.
(4)188 A települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a 32/A. § (2) bekezdése szerinti megfelelőségi véleménnyel rendelkező, de minősítési engedéllyel nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai – az államot és a települési önkormányzatot kivéve – valamennyien rendelkeznek minősítési engedéllyel.
(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)189 a közszolgáltató, illetve a tagok azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosító, statisztikai számjel),
b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését,
c)190 a közszolgáltatási területet,
d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát.
(6)191
(7) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval legfeljebb 10 évre köthető meg.
(8)192 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető.
(9)193 A lakosság tájékoztatása érdekében a települési önkormányzat a közszolgáltatási szerződés közzétételről a helyben szokásos módon gondoskodik.
35. §194 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a)195 az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat tartalmát, a közszolgáltatási terület határait az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltakkal összhangban.
b)196 a közszolgáltató tagjai, illetve a közszolgáltatói alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve a közszolgáltatói alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve közszolgáltatói alvállalkozó végzi;
c)197 az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;
d)198 az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;
e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit;
f) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g)199 a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket.
h)200 az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.
(2) A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről.
(3)201 Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt vagy díjkompenzációt állapít meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj ezáltal meg nem fizetett összegét a Koordináló szerv számára az önkormányzat köteles megtéríteni.
36. § (1) A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak. A társulás tartalmát és feltételeit a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó jogszabályok keretei között társulási megállapodásban állapítják meg.
(2) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.
(3)202 A települési önkormányzat közmeghallgatást tarthat a települési hulladék elkülönített gyűjtésével kapcsolatos döntés meghozatala előtt.
37. § (1)203 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató
a)204 a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította,
b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.
(1a)205 A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést legfeljebb hat hónapos felmondási idővel felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik minősítési engedéllyel, vagy megfelelőségi véleménnyel, vagy a megfelelőségi vélemény visszavonásra került. A felmondási idő alatt a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.
(2)206 Az (1) bekezdés szerinti felmondási idő legfeljebb 6 hónap. A felmondási idő alatt a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzat képviselő-testületének haladéktalanul intézkednie kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
(4)207 A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a szerződés megszűnésétől az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés hatályba lépéséig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról haladéktalanul gondoskodik.
(5)208 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos, folyamatban lévő ügyek iratait és nyilvántartásait a közszolgáltató a települési önkormányzatnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése napján átadja.
(6) A települési önkormányzat a birtokában lévő és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos, folyamatban lévő ügyek iratait és nyilvántartásait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés hatályba lépésének napján az új közszolgáltatónak átadja.
37/A. §209 Ha a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a 33–34. §-ban foglaltak szerint nem biztosítja, vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a 33–34. §-ban meghatározott eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szerint kell eljárni.
37/B. §210 A települési önkormányzat és az önkormányzatok társulása a tulajdonukban álló hulladékgazdálkodási létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket – ha nem adják át a Koordináló szervnek vagyonkezelésre – a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően kötelesek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosítani, e körben az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak üzemeltetésre átadni. A települési önkormányzat és az önkormányzatok társulása a tulajdonában álló hulladékgazdálkodási rendszerek azon fejlesztését, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben szereplő az adott területre vonatkozó feladatokat, előírásokat érinti, csak a 32/A. § (4e) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat birtokában kezdheti meg.
37/C. §211 A települési önkormányzat ingyenes közterület-használatot köteles biztosítani, ha a 12. § (2a) és (2b) bekezdései szerinti átvétel saját terület hiányában közterület-használattal valósítható meg. A közterületen történő átvétel szabályait, az átvételi hely kialakításának módját kormányrendelet határozza meg.
37/D. §212 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához – hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül – rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja.
19. 213 Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok
38. § (1)214 Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.
(2)215 Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.
(3)216 A 32/A. § (4e) bekezdésében meghatározott állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.
39. § (1)217 Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – e törvényben meghatározott kivételekkel – a közszolgáltatónak átadja.
(2)218 Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot – kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére megfizette.
(3)219 A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.
(4)220 Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik és a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a közszolgáltató biztosítja, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága és lebontása biztosítható legyen.
(5)221 Önkormányzati rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére.
40. § (1) A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék – a 43. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a közszolgáltató birtokába kerül.
(2)222 Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak.
(3)223 Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.
20. A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok
41. § (1)224 A közszolgáltató a közszolgáltatási területen gondoskodik az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos ellátásáról.
(2)225 A közszolgáltató gondoskodik arról, hogy a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységeket a hulladékhierarchiára figyelemmel úgy válassza meg, hogy az e törvényben, illetve a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések teljesülni tudjanak. A közszolgáltató a tevékenységét az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben előírtaknak megfelelően köteles ellátni, amelyet a Hivatal ellenőriz, és erről megfelelőségi véleményt állít ki.
(3)226 A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott, továbbá a (2) bekezdés szerinti célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására – közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény alvállalkozóra vonatkozó előírásainak megfelelően – megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatói alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltatói alvállalkozókról a közszolgáltató a Koordináló szerven keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni az alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.
(3a)227 A közszolgáltatói alvállalkozók közszolgáltatás keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi.
(4)228 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult közszolgáltató külön kormányrendeletben meghatározott összegben környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez, és ennek tényét a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja.
42. § (1)229 A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében:
a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja (ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is),
b) – ha e törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vegyes hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról hetente legalább egy alkalommal gondoskodik,
c) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, átveszi és elszállítja,
d) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,
e)230
f)231 az a)–e) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezeli, vagy annak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a hulladékkezelőnek történő átadás útján gondoskodik,
g) a 37/B. § szerinti, valamint a Koordináló szerv mint vagyonkezelő által a részére üzemeltetésre átadott létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett egyéb hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti, és
h) köteles az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatot működtetni.
(1a)232
(2)233 Ha a közszolgáltató hulladékkezelő létesítménnyel vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezéssel nem rendelkezik, hulladékkezelő létesítményt vagy közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezést nem üzemeltet, a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik. Ebben az esetben a hulladékkezelőnek nem szükséges minősítési engedéllyel rendelkeznie.
(3)–(4)234
(5)235 A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb, hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet csak abban az esetben végezhet, ha a Hivatal a közszolgáltatási feladatok ellátását megfelelőnek minősítette legalább egy üzleti évre vonatkozóan. Az egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét a közszolgáltató köteles úgy megszervezni, hogy az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevekénységét ne veszélyeztesse. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységéből származó eredményét köteles a közszolgáltatásra fordítani.
43. § (1)236 Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a Koordináló szerv tulajdonába és a közszolgáltató birtokába kerül.
(2)237 A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a Koordináló szerv tulajdonát képezi és egyben a közszolgáltató birtokába kerül.
(2a)238
(2b)239 A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult az állam tulajdonába kerülő hulladékkal kapcsolatos tevékenységet végző közszolgáltató, a Koordináló szerv és az alvállalkozó, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is. A Koordináló szerv az állam hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátása érdekében tulajdonjogára és vagyonkezelői jogára tekintettel jogosult a tulajdonába kerülő hulladékkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján a Koordináló szerv felé adatszolgáltatásra kötelezettek ellenőrzésére, ideértve a hulladékgazdálkodási létesítményeket érintő helyszíni ellenőrzést is. Ha az adatszolgáltatásra vagy az ellenőrzés tűrésére kötelezett a Koordináló szerv ellenőrzését akadályozza, nem működik közre vagy hamis adatot, nyilatkozatot szolgáltat, a Koordináló szerv kezdeményezi a hulladékgazdálkodási hatóság eljárását.
(2c)240 A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók.
(3)241 Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
a) legalább a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;
b) a házhoz menő gyűjtés minél több fajtájú és jellegű települési hulladék esetében biztosított legyen;
c) a lomhulladék átvételének, összegyűjtésének és elszállításának megszervezése biztosított legyen;
d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható;
e) a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről tudjon gondoskodni.
(4)242 A közszolgáltató (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.
44. §243 (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.
(2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.
(3) A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
45. § (1)244
(2)245 A közszolgáltató a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túlmenően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha
a) a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz, vagy akadályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítését; vagy
b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.
(3)246 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a közszolgáltató nem rendelkezik minősítési engedéllyel, vagy a megfelelőségi véleményét visszavonták, a közszolgáltató az új közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.
(4)247 Ha a hulladékgazdálkodási szerződést a közszolgáltató felmondja, a települési önkormányzat haladéktalanul gondoskodik az új közszolgáltató kiválasztásáról.
21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj
46. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy
a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint
b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.
47. §248 (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg.
(3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.
(4) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.
47/A. §249 (1)250 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)251 A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát.
(4)252 A közszolgáltató, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására igénybevett közszolgáltatói alvállalkozó (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
(4a)253 A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíjat, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
(5)254 Ha a Hivatal által kötelezett a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.
(6)255 A miniszter rendeletben állapítja meg a beszedett közszolgáltatási díj felosztásának elvét. A miniszter a Koordináló szerv javaslatának figyelembevételével rendeletben állapítja meg a Koordináló szerv által fizetendő szolgáltatási díjat.
(7)–(8)256
47/B. §257 (1)258 Az olyan közszolgáltató tekintetében, amely működését a 47/A. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet hatálybalépését követően kezdi meg, a Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat szedi be a Koordináló szerv. Az ilyen közszolgáltató tekintetében a miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti szolgáltatási díjat kell alkalmazni.
(2) A közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljeskörűen alátámasztja, hogy mely körülmények és mely tényezők milyen mértékben indokolják az alkalmazandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj nagyságát, figyelemmel az adott településen korábban alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra.
(2a)259 Ha a közszolgáltató a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.
(3) A Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legfeljebb a 47/A. § (1) bekezdése alapján kiadott – következő díjfizetési időszakra vonatkozó – miniszteri rendelet hatálybalépéséig alkalmazható.
47/C. §260 (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
(3) Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.
(4) A hulladékgazdálkodási hatóság
a) szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,
b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.
47/D. §261 (1) A Hivatal a működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglalt, valamint a hivatalból tudomására jutott adatok alapján vagyonkatasztert működtet a Hivatal és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. A vagyonkataszter tartalma tekintetében az ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatásra az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
(3) A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő január 31-ig megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.
48. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal
a)262 megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a Koordináló szervet, illetve a közszolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,
b)263 kötelezi a Koordináló szervet, illetve a közszolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének
ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
bb) a közszolgáltató által nyújtott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett valamennyi ingatlanhasználó részére történő visszatérítésére, ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg,
c)264
(1a)265 A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túl, a közszolgáltatóval szemben bírságot szab ki, ha a nem megfelelő adatszolgáltatása következtében került sor jogszabálysértő díj alkalmazására.
(2)266 Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap. Az eljárás során hozott véglegessé vált döntések a Hivatal honlapján kerülnek közzétételre.
(3)267 A Hivatal a díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait közhírré teszi.
(4)268 A díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a közszolgáltató, valamint az érintett települési önkormányzat.
(5)269 A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.
49. § (1)270 A Koordináló szerv a Hivatal részére a tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.
(2)271 A felügyeleti díj éves mértéke egyenlő az ország valamennyi önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett települése lakosainak száma és 100 forint szorzatával. A települések lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal által, a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett tájékoztatási adatbázis Magyarország lakónépességének továbbszámított, éves és települési bontásban megadott adatai alapján kell meghatározni.
(3)272
(4)273
50. § (1) A közszolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
(4) A közszolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak.
(5) A közszolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a közszolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat – ideértve az üzleti titkot is – megismerhesse, azokba betekinthessen.
51. §274 (1) A hulladékgazdálkodási vagy minősítési eljárásban, valamint a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más eljárásában hozható döntés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben hozható döntés feltétele.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a meghatározott cselekmény végrehajtását a Hivatal foganatosítja.
(3)275 A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (4) és (4a) bekezdése, a 47/D. § (2) bekezdése és a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.
52. § (1)276 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(2)277 A behajtás kezdeményezéséhez szükséges mértéket elérő díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.
(2a)278 A (2) bekezdés szerinti felszólításnak tartalmaznia kell:
a) a Koordináló szerv nevét, címét,
b) az ingatlanhasználó nevét, címét,
c) a tartozás jogcímét,
d) a lejárt tartozás esedékességét,
e) a számla végösszegét (a végösszeg elkülönítve tartalmazza a lejárt idejű tartozás összegét, a késedelmi kamat összegét, a behajtás egyéb költségeinek összegét),
f) a számla kiegyenlítésének határidejét, valamint
g) tájékoztatást a részletfizetés lehetőségéről és a nemfizetés következményeiről.
(2b)279 A (2) bekezdés szerinti felszólítás postai úton vagy elektronikus úton történik. Természetes személy ingatlanhasználó esetén az elektronikus úton történő felszólításhoz az ingatlanhasználó előzetes hozzájárulása szükséges. A cégjegyzékbe bejegyzett ingatlanhasználó esetén, valamint azon nem természetes személy ingatlanhasználó esetében, amely számára az elektronikus kézbesítési cím közhiteles hatósági nyilvántartásban történő szerepeltetése kötelező, a felszólítás elektronikus úton az ingatlanhasználó elektronikus kézbesítési címén keresztül történik. A felszólítás megtörténtének igazolása elektronikus úton történt felszólítás esetén az elektronikus üzenettel, postai megküldés esetén az ajánlott szolgáltatás igénybevételével történt felszólítás igazolásával, vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi.
(4) A NAV – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – igazolást ad a követelés jogosultjának.
22. Ügyfélszolgálat
53. § (1)280 A Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint a közszolgáltató az ingatlanhasználó önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladattal kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladattal kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet. A Koordináló szerv ügyfélszolgálati feladatai teljesítése érdekében a közszolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokat is igénybe veheti.
(2)281 A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően
a)282 a minősítési engedélyt,
b) az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,
c) a közszolgáltatási területre vonatkozó adatokat,
d)283
e) a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat, valamint
f)284 a közszolgáltatói alvállalkozóra vonatkozó közérdekű adatokat – ha a közszolgáltató közszolgáltatói alvállalkozót alkalmaz –,
g)285 az általa megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést és annak módosítását
az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.
(3)286 A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.
(4)287 A közszolgáltató köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a Koordináló szerv közzétett szabályzatában foglaltaknak megfelelően, a Koordináló szerv által meghatározottak szerint, a szabályzatban meghatározott körbe tartozó, a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni, megfelelően intézni, és az azok alapján a Koordináló szervvel szemben indult fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokban a Koordináló szervvel együttműködni.
(5)288 A közszolgáltató biztosítja az általa működtetett ügyfélszolgálaton a Koordináló szerv által meghatározott általános tájékoztatásnyújtást.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCESSZIÓRA VONATKOZÓ ÁGAZATI SZABÁLYOK
22/A. A hulladékgazdálkodási koncesszió tartalma
53/A. § (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót bevonhat.
(3) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított koncessziós jog (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság) alapján és az e törvényben meghatározottak szerint végezhetők.
(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait – beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését – a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót bevonhat.
(4a)290 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás. A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság egyben a koncesszor és a koncessziós társaság számára kötelezettséget jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátására. A koncesszor és a koncessziós társaság megbízását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő hulladékgazdálkodási résztevékenységek ellátásával a koncessziós szerződés tartalmazza.
(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság nem mentesít a jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettség teljesítése alól.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott jogszabályoknak való megfelelést – így különösen az engedélyek meglétét, a nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettségek teljesítését – a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.
(7)291 A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba felvett alvállalkozó által végezhető.
53/B. § (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos pályázatra (a továbbiakban: pályázat), valamint a koncessziós szerződésre vonatkozó, a Konctv.-ben és az e törvényben előírt szabályokat a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A pályázat előkészítésére, kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés nyertes ajánlattevővel való megkötésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter jogosult. A pályázatok értékelésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter dönt.
(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő ellátás minden magyarországi településen folytatható legyen, a koncesszor teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértékeket, a lakossági közszolgáltatás színvonala egységesen magas minőségű legyen, és mindezekhez biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételeket.
(4) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság földrajzi alapja az ország teljes területe.
(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni.
(6) A pályázati kiírást a koncesszióval érintett területre vonatkozó hulladékgazdálkodás jellemzőit bemutató tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) adatainak felhasználásával kell elkészíteni.
(7) A Hivatal a pályázati eljárás lefolytatásához összeállítja az alábbi adatokat tartalmazó tájékoztatót a miniszter részére:
a) a koncessziós területen a pályázati kiírást megelőzően három egymást követő évben képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjtött és kezelt hulladék mennyiségét;
b) a koncessziós területen működő önkormányzati és önkormányzati társulás, valamint az állam tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében álló, továbbá az Európai Unió támogatásával megvalósítás vagy beszerzés alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények [e bekezdés és a (8) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonelemek] bemutatása és az ilyen vagyonelemek hasznosításával és működtetésével kapcsolatos korlátokat, korlátozásokat, továbbá az ilyen hulladékgazdálkodási eszközökkel kapcsolatos fejlesztési terveket;
c) az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglalt, a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatás tartalmát és az annak ellentételezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat, illetve az esetleges kedvezményeket településenkénti bontásban;
d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók jellemzőit, különösen a tulajdonosi szerkezetük, a rendelkezésre álló vagyonelemek tételes könyv szerinti értéke, valamint a Hivatal elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint megállapított forgalmi érték és cégérték.
(8) A (7) bekezdésben foglalt feladat teljesítése érdekében a Hivatal részére megküldi:
a) a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő (7) bekezdésben meghatározott,
b) a helyi önkormányzat – szükség esetén ideértve az önkormányzati társulást is – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem érintett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába bevont önkormányzati vagyonelemekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő,
c) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter – a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával – a nem hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez és a hasznosítás kivételével a kezeléséhez igénybevett – ideértve a bérletet vagy lízinget is – vagyonelemek hulladékgazdálkodási engedélyében szereplő
adatokat.
(9) A tájékoztató – az üzleti titokhoz fűződő jogok védelmének eleget tevő tartalommal – az eljárást megindító dokumentáció részét képezi.
(10) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat átengedésére vonatkozó pályázat során a pályázónak vállalnia kell
a) a 91. § szerinti díjtétel érvényesülését és
b) az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek határidőre teljesítését
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: koncessziós alapfeltételek].
53/C. § (1) A koncessziós szerződés a pályázati felhívásban meghatározott időtartamra köthető.
(2) A koncessziós szerződés tartalmazza különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység meghatározását, az annak teljesítését szolgáló biztosítékot, az éves szinten teljesítendő, a hulladékgazdálkodási jogszabályokban az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértéket.
(3) A koncessziós szerződésben rögzíteni kell, hogy a megkötését követően bekövetkező jogszabály-módosításból eredő változások a szerződés részévé válnak.
(4) A koncesszor a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben
a) a (3) bekezdés szerinti jogszabályváltozások a koncessziós társaság számára olyan mértékben hátrányosak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el;
b)292
c)293
(5) A (4) bekezdésben foglalt felmondási okokat a koncessziós szerződésben szükséges rögzíteni.
(6) A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.
(7) A koncesszor a koncessziós szerződés tartalmának újratárgyalását kezdeményezheti a miniszternél – a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályaira tekintettel – amennyiben
a) a gazdasági környezetben vagy működési feltételekben bekövetkező változások a koncesszorra, illetve koncessziós társaságra nézve lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el a koncesszortól, illetve a koncessziós társaságtól, vagy
b) a koncessziós alapfeltételek jogszabályi változása a koncesszor vagy a koncessziós társaság számára lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés eredeti tartalommal történő fenntartása a továbbiakban már nem várható el.
(8) A Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a koncessziós társaság
a) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
b) a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.
(9) A (8) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a koncessziós szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.
53/D. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőzően legalább 6 hónappal a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultságra vonatkozó új pályázatot kell kiírni.
(2) A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a koncessziós társaság nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a koncesszor az új koncesszor kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási tevékenységet változatlanul ellátja. A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.
(3) Az 53/B. § szerinti pályázat eredménytelensége esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.
(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladat bármelyik résztevékenységének ellátására az e törvényben vagy a koncessziós szerződésben foglaltak szerint nem kerül sor vagy az bármely okból nem biztosítható, e törvény szabályait az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
22/B. A hulladékgazdálkodási ágazati feladatok folytonosságának biztosítása és a koncessziós tevékenység ellátásának finanszírozása
53/E. § (1) A pályázati eljárást úgy kell megindítani és a koncessziós szerződést úgy kell megkötni, hogy a koncessziós modellt megelőzően működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátása folytonos és a koncessziós modellre történő átállás akadálymentes legyen.
(2)294 A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel.
(3)295 Az 53/A. § (4) bekezdése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a koncessziós társaság ilyen tevékenysége körében felmerülő indokolt költségeket, és az ilyen költségekből nem vonhatóak le a hulladék értékesítéséből származó árbevételek.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok betartásával.
(5)296
(6)297
(7)298 Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal.
(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.
53/F. § (1) A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.
(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
(3) A koncessziós díj legkisebb összegét a pályázati kiírás tartalmazza, amelynél magasabb összegre, vagy más ellentételezésre a pályázó ajánlatot tehet.
(4) A koncessziós díjat vagy az ellentételezést a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy – a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával – harmadik fél teljesíti.
53/G. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján szedi be.
(2) A koncessziós díjból befolyt összeg a miniszter által vezetett minisztérium bevétele, azt a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kell fordítani.
(3) A koncessziós díj felhasználásáról a miniszter évente – az 53/L. § (1) bekezdésben előírt átfogó elemzés részeként – beszámol a Kormány számára.
22/C. A koncessziós társaság és az általa ellátott hulladékgazdálkodási tevékenység
53/H. § (1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.
(2) A koncesszornak koncessziós társaságként olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és működése alatt folyamatosan a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.
(3) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon és annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.
53/I. § (1) A koncesszor a koncessziós szerződésben kifejezetten vállalja – a koncessziós társasággal egyetemben – a koncesszió tárgyává tett hulladékgazdálkodási tevékenység vagy résztevékenység ellátásával kapcsolatos felelősséget és kockázatokat, amelyek a koncessziós tevékenység szerződés szerinti megkezdésének időpontját követően felmerülő okból keletkeztek.
(2) A koncessziós jogviszony nem zárja ki, hogy a koncessziós társaság támogatáspolitikai eszközöket igénybe vegyen, különösen a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.
(3) A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó bevonásával látja el.
(4) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.
(5) A miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a koncessziós szerződés fennállása alatt.
53/J. § (1) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság útján küldött – megkeresésére a koncessziós társaság köteles minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt rendelkezésre bocsátani az adatkéréstől számított 15 napon belül.
(2) A koncessziós társaság – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – a miniszter részére a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről évente május 31. napjáig beszámol és minden félévet követő három hónapon belül tájékoztatást ad.
(3) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást kérhet a koncessziós társaságtól.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a koncessziós társaságra vonatkozó kötelezettségek kiterjednek a koncesszorra és a koncesszori alvállalkozóra is.
53/K. § (1) A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – benyújtani a miniszternek.
(2) A gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság javaslata alapján – hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül.
(3) A miniszter a rendszerelem fejlesztését akkor hagyja jóvá, ha a koncessziós társaság igazolja, hogy a fejlesztés szükséges a hulladékgazdálkodási jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási kötelezettségek, különösen az egyes, a koncessziós szerződéssel érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséhez és a fejlesztéssel járó költségek arányban állnak az elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel.
(4) A megvalósított éves fejlesztésekről a koncessziós társaság a következő év január 15. napjáig beszámol – a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül – a miniszternek.
(5) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával – a koncessziós társaság (4) bekezdésben foglalt beszámolója alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül elvégzi a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzését.
(6) A koncessziós szerződés hatálya alatti rendszerelem fejlesztés során keletkező vagyonelem tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg azzal, hogy azt a koncessziós szerződés megszűnéséig – az állam részére történő elidegenítés kivételével – nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A koncesszió időtartama alatt fejlesztett vagyonelemek tekintetében az államot a koncessziós szerződés megszűnésekor könyv szerinti értéken vételi jog illeti meg.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti rendszerelem fejlesztéséhez a koncesszor az 53/I. § (2) bekezdése szerinti támogatáspolitikai eszközt vett igénybe, akkor csak a fejlesztéshez biztosított önerő könyv szerinti értéke vehető figyelembe a vételi jog érvényesítésekor.
53/L. § (1) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával – az 53/J. § szerinti éves beszámoló és az 53/K. § szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján átfogó elemzést készít a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a koncessziós díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről a Kormány számára minden év október 31-éig.
(2) A miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén kezdeményezheti a koncessziós társaság nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését.
53/M. § A koncessziós kötelezettségek teljesítése során törekedni kell az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott hulladékgazdálkodási vagyonelemek további használatára a legkisebb költség elvét is figyelembe véve.
53/N. § (1) A koncesszor – ideértve a koncessziós társaságot és a koncesszori alvállalkozókat is – indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év augusztus 15-ig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján közzétesz a tárgyévet megelőző év október 31-ig.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, valamint a módszertani útmutatók előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti indokolt költség legmagasabb mértékét a Hivatal elnöke – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókra – rendeletben állapítja meg, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak kell eltelnie.
AZ EGYES HULLADÉKFAJTÁKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
23. A termelési hulladék
54. §299 (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy alakítsa ki és a hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár.
(2) Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik, elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását.
(3) A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
(4) Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
(5) A termelési hulladékra a termelési hulladékkal, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
24. A veszélyes hulladék
55. § (1)300 A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak.
(2)301 A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
(3)302 A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem.
56. § (1)303 Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.
(2)304 Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.
(3)305 Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.
(3a)306 Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről.
(4)307 A hulladékgazdálkodási hatóság – a megvalósíthatóságtól függően – az intézkedésében a hulladékbirtokost a hulladék szétválasztására kötelezi, ha a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha
a) a gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység összhangban van a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
b) a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek, valamint
c) a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának.
57. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik,
a) a veszélyes hulladék képződését eredményező termelő tevékenységéről anyagmérleget készít,
b) a veszélyes hulladék képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását és kezelését nyilvántartja, azt bizonylattal igazolja, továbbá
c)308 tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat.
58. § (1) A hulladéktermelő a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja és címkézi annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során.
(2) A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot – elektronikus formában is kiállítható – nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat.
(3)309 A hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
59. § (1) A háztartásban képződő vegyes hulladékra – a (2) bekezdést ide nem értve – az 56–58. §-ban foglaltak nem vonatkoznak.
(2)310 A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja.
(3)311 A háztartásban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében az 56–58. §-ban foglaltak teljesítése a hulladék gyűjtőjét, szállítóját és kezelőjét terheli.
25. A hulladékolaj
60. § (1)312 A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható.
(2)313 A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.
(3)314 Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben előírtakat az 56. § (5) bekezdésében, valamint az 58. §-ban meghatározott kötelezettségek betartásával kell gyakorolni.
A HULLADÉK JOGELLENES ELHELYEZÉSÉVEL, ILLETVE ELHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
61. §315 (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.
(2) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.
(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.
(5) A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.
(6) Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie
a) a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,
b) arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint
c) arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.
(8) A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.
(9) A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.
(10) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.
(11) A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.
(12) Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,
b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,
c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,
d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
(13) A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.
(14) A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.
(15) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.
(16) A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.
(17) A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.
(18) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.
(19) A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
(20) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.
(21) A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.
(22) A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza
a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,
b) a munkavégzés helyére,
c) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),
d) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,
e) a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,
f) a kötelezett személy azonosítására,
fa) a családi nevére és utónevére (neveire),
fb) a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),
fc) a nemére,
fd) a születési helyére és idejére,
fe) az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),
ff) – külföldi személy esetén – a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,
fg) az állampolgárságára, hontalanságára, és
fh) a lakcímére és értesítési címére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére, értesítési címére (címeire),
g) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
h) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
i) a halasztás kezdetére és végére, valamint
j) a félbeszakítás kezdetére és végére
vonatkozó adatokat.
(23) A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.
(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.
(25) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a területileg illetékes közszolgáltató útján – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.
(26) A hulladékgazdálkodási hatóság e § szerinti döntését 15 napon belül hozza meg.
(27) A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.
(28) Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK
26. Engedély és nyilvántartásba vétel
62. § (1)316 Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.
(2)317 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítési engedély alapján végezhető.
(3)318 A hulladékgazdálkodási engedély, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.
27. 319 A hulladék besorolása, a melléktermék megfelelőségének igazolása
63. § (1) A hulladék termelője, vagy – ha az nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja.
(2)320 Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.
(3)321 Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és – ha a besorolás feltételei fennállnak – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.
(4) A hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában foglaltaknak.
(5)322 A kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglévő anyag termelőjének, vagy – ha az nem állapítható meg – birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak. A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor. Az előzetes felmérésre, a felhasználás feltételeire, a tervezett felhasználás előzetes, illetve a megtörtént felhasználás utólagos igazolására vonatkozó előírásokat kormányrendelet tartalmazza.
64. §323 (1)324 Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a 8. § szerinti melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a hulladékgazdálkodási hatóságnak nyilatkozik. A hulladékgazdálkodási hatóság a megfelelés tényét igazolja.
(2)325
27/A. 326 Minőségvédelmi bírság
64/A. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy a kezelésére alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de az nem haladja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt.
28. Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás
65. § (1)327 A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.
(1a)328 A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint.
(2)329 A hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében
a) a természetes személyazonosító adatokat, valamint
b) a lakcímet
kezeli.
(3)330 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító kódok alapján kell vezetni.
(4)331 A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – megőrzi. Hulladéklerakó esetén a hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető.
(5)332 A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.
(6)333 Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről – kormányrendeletben meghatározott tartalommal – nyilvántartást vezet.
66. § (1)334 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a közszolgáltató gondoskodik.
(2)335 A 65. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a hulladék birtokosa a 24–27. § szerinti – a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó – kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen adja át.
(3)336 A gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő szervezetre kormányrendelet külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.
(4)337 A hulladék átvevője az átvett hulladékról jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.
(4a)338 A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.
(5)339 A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat be kell mutatni.
28/A. 340 A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai
67. § (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.
(2) A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője
a) az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,
b) igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,
c) a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,
d) együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,
e) megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,
f) a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak.
29. Hulladéklerakási járulék
68. § (1)341 A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet.
(2)342 Hulladéklerakási járulékot – a 69. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után kell fizetni. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni.
(3)343 A járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül a hulladékgazdálkodási hatóságnak – az e célra készített formanyomtatványon – bejelenti (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés).
(4)344 A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára forintban fizeti be. A hulladéklerakási díjról szóló számlában a hulladéklerakási járulék összegét – a járulékköteles hulladék mennyisége szerint – külön soron, kapcsolódó tételként kell szerepeltetni.
(5) A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék összegére, valamint
b)345 a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére, jellegére és típusára
vonatkozó adatokat.
(6)346 A járulékfizetésre kötelezett a bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a hulladékgazdálkodási hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat. Az adatokat igazoló dokumentumokhoz csatolja a járulék megfizetését igazoló okiratok másolatát.
(7)347
(8)348
69. § (1)349 A hulladéklerakási járulék bizonylatait a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.
(2)350 Ha a hulladékgazdálkodási hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, a járulékfizetésre kötelezettet kötelezi
a) a megfizetendő járulék vagy
b) a nem megfelelő összegben megfizetett járulék különbözetének
kamattal növelt összegben történő megfizetésére.
(3)351 A járulékfizetésre kötelezett által megfizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a hulladéklerakási járulék tartozásra kell elszámolni.
(4)352 Ha a járulékfizetésre kötelezett a bejelentési, a nyilvántartási, az adatszolgáltatási, valamint a hulladéklerakási járulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon hulladékgazdálkodási hatóságot kell érteni.
(4a)353
(5)354 A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha
a)355
b) az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,
c) 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
d) a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
e)356 lakosságnál képződött, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék lerakása valósul meg,
f)357 erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes
fa) salak, pernye,
fb) egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék
lerakása valósul meg,
g)358 nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,
h)359 a 15. § (6) bekezdése szerinti építési célú felhasználás valósul meg.
(6)360 A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.
69/A. §361 (1) A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó területén elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.
(2) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel – hang rögzítése nélkül – mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít.
(3) Az elektronikus megfigyelőrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a felvételen a hulladéklerakó területére be- és kilépő gépjárművek raktere, szállítmánya a hulladéklerakó bejáratától a hídmérlegig tartó útszakaszon folyamatosan és teljes egészében látható legyen, és a felvétel lehetőség szerint – az érintett személy azonosítására alkalmas módon – személyes adatot ne rögzítsen.
(4) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus beléptető rendszerrel a hídmérlegen áthaladó gépjármű rendszámát és a Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat rögzíti.
69/B. §362 (1) A járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatokat (a továbbiakban: adatok) a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi. A megőrzési határidő elteltével – a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az adatokat haladéktalanul törli.
(2) A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el
a) a hulladéklerakó területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer alkalmazásáról,
b) a felvétel rögzítésének, gyűjtésének, tárolásának céljáról,
c) az elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert üzemeltető személyéről,
d) a felvétel és az adatok kezelésének módjáról, valamint
e)363 az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.
(3) A felvétel és az adatok – megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával – kizárólag
a)364 a környezetvédelmi hatóság,
b)365 bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,
c)366 a bíróság, és
d)367 a hulladékgazdálkodási hatóság
részére adhatók át.
69/C. §368 (1)369
(2)370
(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel vagy a rögzített adatok érintik, a felvétel vagy az adatok rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt vagy az adatokat annak kezelője ne törölje.
(4) A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával a felvételt és az adatokat a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.
(5) Ha a felvétel vagy az adatok törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a felvételt és az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési határidő még nem járt le.
(6) A felvételt és az adatokat csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult megismerni jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételt, az adatokat, valamint az adatkezelőt, a felvétel és az adatok megismerésére egyéb okból jogosult személy nevét, a felvétel és az adatok megismerésének okát, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
30. 371 A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás
70. § (1)372 Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – a közszolgáltató, és a közszolgáltatói alvállalkozó kivételével – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.
(2)373 A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.
(3)374 A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.
(4)375 A hulladékgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés szerinti becslést az abban foglaltak szakmai értékelésével kiegészítve a Hivatal részére minden év július 15-éig megküldi.
71. § A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet,
a)376 amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,
b)377 amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint
c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.
72. § (1)378 A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll.
(2)379 A pénzügyi biztosítékkal, a környezetvédelmi biztosítással, a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat kormány- vagy miniszteri rendelet határozza meg.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE
31. 380 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program
73. § (1)381 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek – különösen a hulladékképződés megelőzésének elve – érvényesítésének érdekében előkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a továbbiakban: OMP).
(2)382 Az OHT és az OMP kidolgozásakor a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter együttműködik az Európai Unió érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal.
(3)383 Az OHT-t és az OMP-t a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.
(4) Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt.
32.384
74. §
33. 385 Az OHT-re és az OMP-re vonatkozó közös szabályok
75. §386 (1)387 Az OHT-t és az OMP-t – a vonatkozó országos tervekkel és programokkal összhangban – 7 évre kell elkészíteni.
(2)388 A hulladékgazdálkodási hatóság az OHT és az OMP készítésébe az önkormányzati szövetségeket, érdekképviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá az érintett hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja.
(3)389 Az OHT és az OMP kidolgozását, egyeztetését, elfogadását a hulladékgazdálkodási tervre és a megelőzési programra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint kell elvégezni.
(4)390 A hulladékgazdálkodási hatóság az OHT-t és az OMP-t a tervezési időszak negyedik évében felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter elé terjeszti.
(5)391 A beszámolóban a hulladékgazdálkodási hatóság bemutatja a képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a kezelési kapacitásokra, a kezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat, valamint ezek alapján ismerteti a tervezett intézkedések előrehaladását, az OHT és az OMP esetleges módosításának szükségességét.
76. § (1)392 Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)393 a hulladékképződés, illetve a hulladék káros hatásainak megelőzése, a gazdasági növekedés és az abból fakadó környezeti hatások megszüntetésének érdekében az elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat;
b)394 a képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét;
c)395
d) a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését;
e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;
f) a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;
g) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;
h)396 a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;
i)397 a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek – beleértve a helyi hatóságokéit is – kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;
ia) információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;
ib) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;
j) a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert;
k) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket;
l)398 az e) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében a hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit;
m)399 annak értékelését, hogy az OHT hogyan járul hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához.
n)400 a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;
o)401 megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében.
(1a)402 Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie
a) a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,
b) az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint
c) az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek.
(2)403 Az OHT tartalmazhatja az alábbiakat:
a)404 a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és az ingatlanhasználó közötti megosztását,
b) a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését,
c) a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, valamint
d) a felhagyott és környezetszennyezéssel, illetve környezetkárosítással érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, továbbá ezek rekultivációjára, utógondozására, továbbá monitoringjára vonatkozó intézkedéseket.
(3)405 Az OHT-t és az OMP-t a 92. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.
(4)406 A csomagolási hulladékra vonatkozó feladatokat, ösztönző rendszereket és tilalmakat – az (1) bekezdés szerinti tartalommal – az OHT önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.
(5)407 Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) önálló tervrészként a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá a jogszabályalkotásra, illetve módosításra, valamint a gazdasági ösztönzők bevezetésére vonatkozó javaslatokat,
b)408 önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,
c) a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:
ca) a fenntartható fogyasztás,
cb) a termelő technológiák fajlagos hulladékkibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képződésének érdekében,
cc)409 a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése – különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra –,
d)410 a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában, figyelemmel a 4. és 5. mellékletben felsorolt eszközökre és intézkedésekre.
77. §411 (1)412 Az OHT-t és az OMP-t a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.
(2)413 A Kormány az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit biztosítja.
(3)414 Az OHT-ben és az OMP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezés és végrehajtási tevékenység, valamint a hatósági döntések meghozatala során lehetőség szerint érvényre kell juttatni.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA
34. Az állam feladatai
78. § (1) Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállás, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében
a) működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,
b) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,
c) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben külön az elhagyott hulladék felszámolása, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít, valamint
d) ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.
(3) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében
a) hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,
b) adatokat gyűjt – a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan – az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,
c) felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.
(5) A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben – kijelölt szerv látja el.
(6) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja
a) valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,
b) a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,
c) a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint
d) az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.
78/A. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében
a) irányítja
aa) a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,
ab) a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és
ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,
b) szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,
c) közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,
d) jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint
e) ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.
(2) A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter feladata.
(3) A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
(4) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.
78/B. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási igazgatásért való felelőssége körében
a) közreműködik a nemzeti hulladékgazdálkodási politika végrehajtásában,
b) kapcsolatot tart az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a körforgásos gazdaság, valamint a hulladékgazdálkodás területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, különös tekintettel a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozó Science Park(ok) tevékenységére,
c) a körforgásos gazdaságra történő átállásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez,
d) adatokat gyűjt és elemez körforgásos gazdasággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tényezőkről,
e) hulladékgazdálkodási, szemléletformálási képzéseket, rendezvényeket szervez,
f) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint szervezi, irányítja, felügyeli a 78. § szerinti felügyelettel összefüggő állami feladatok ellátását,
g) részt vesz a hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kutatásban, és
h) közigazgatási feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság
1. a honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi – a személyes adatok megismerhetetlenné tételével – az eljárást kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, az érdemi és a hulladékgazdálkodási ügy véglegessé vált határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási perben hozott bírói határozatot,
2. kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi
a) a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a hatósági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek,
b) a kiemelt hulladékjogi szabályszegéseket elkövetők listáját,
c) a hulladékgyűjtő pontok listáját, és
d) a hulladékudvarok listáját,
3. a körforgásos gazdaság tekintetében a terméklánc különböző etapjaiban részt vevők és a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók segítése érdekében – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve – állásfoglalásokat ad,
4. figyelemmel kíséri e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,
5. véleményezi a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a hulladékgazdálkodási hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogalkotási koncepciókat,
6. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában,
7. ellátja a hulladékgazdálkodási hatósági, piacfelügyeleti, tanúsítási feladatokat,
8. ellátja a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatokat, ide nem értve a közszolgáltatók és közszolgáltatói alvállalkozók megfelelőségére vonatkozó, a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket,
9. ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatásához szükséges jogszabályban meghatározott feladatokat a miniszter utasításának megfelelően,
10. ellátja a jogszabályban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,
11. folyamatos hulladékgazdálkodási adatelemzéseket végez a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,
12. folyamatos piacelemzést végez, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,
13. javaslatot tesz a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,
14. a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter egyetértésében kidolgozza a hulladékgazdálkodási szabványokat és öko-címkéket,
15. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,
16. végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését és annak eredményét negyedévente megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére,
17. felügyeli és ellenőrzi a hulladékgazdálkodás e törvényben meghatározott egyes szereplőinek tevékenységét, tapasztalatairól beszámol a miniszternek,
18. az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,
19. ellátja a hulladékgazdálkodási ágazat piacfelügyeleti ellenőrzési feladatait,
20. egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,
21. kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,
22. koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,
23. ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatokat,
24. központi kockázatkezelési rendszert működtet a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,
25. ellátja a hatósági feladatokat annak érdekében, hogy minden új hulladékgazdálkodási létesítmény, különösen a hulladéklerakó, vagy egyéb hulladékártalmatlanító helyszín kijelölése, az ilyen tevékenység megkezdése kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalása vagy engedélye birtokában legyen lehetséges,
26. biztosítja a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó gépek, berendezések, felszerelések műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét,
27. ellenőrzi a különböző termékek forgalomba hozatalára, illetve a használatához kapcsolódó hulladékgazdálkodási korlátozásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
28. ellenőrzi a települési szennyvíziszap előírásoknak megfelelő elszállítását és lerakását,
29. a termék értékláncban kivizsgálja és felderíti az elhagyott hulladékot, feltárja a hulladékgazdálkodási jogsértő cselekményeket, azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében,
30. működteti az e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatait tartalmazó hulladékgazdálkodási nyilvántartást,
31. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a hulladék szállítás céljára használt szállítóeszközöket és ellenőrzi a hulladék szállítását, a szállítóeszköz szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt,
32. részt vesz a hulladék e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja a hulladék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
(3) A hatóságok és egyéb érintett szervezetek a hatékony, koordinált és magas színvonalú hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági feladatok ellátása érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére – intézkedést igénylő esetben soron kívül – átadják a hulladékgazdálkodási hatóságnak.
(4)416 Az e törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a 86. § (11) és (13) bekezdése szerinti szervezetek, valamint az utak és a vasutak vonatkozásában elhelyezett informatikai rendszerek adatgazdái kötelesek a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködni, és minden szükséges információt megadni a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. E szervezetek a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátják a feladatkörükben tudomásra jutott, a hulladékgazdálkodás szempontjából jelentős áruforgalmi, rendészeti és határellenőrzési adatokat.
(5) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok – személyes adatok kivételével – adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint adatot küldenek a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében.
78/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a közigazgatási hatósági feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a 78. § szerinti felügyeleti jogköreivel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet
1. a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatókról,
2. a hulladékgazdálkodási létesítményekről,
3. a napi adatszolgáltatáson alapuló, összegyűjtött települési hulladék mennyiségéről,
4. a közúti hulladékszállításra engedélyezett hulladékszállítókról és hulladékszállítmányozókról,
5. a hulladékgazdálkodási felügyelet alá tartozó helyekről,
6. az egyes hulladékfajtákra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokról,
7. a hulladékkezelő létesítményekről,
8. az elhagyott hulladék fellelési helye szerinti ingatlanról és az ilyen hulladék mennyiségi, minőségi ismérveiről,
9. a hulladék közúti szállításra engedélyezett szállítóeszközökről,
10. a hulladékképződéssel járó terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról,
11. a tanúsító szervezetekről,
12. a bejelentési, engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi tevékenységhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységekről, azok jogosultjairól,
13. a hulladékgazdálkodási bírságokról, és
14. a hulladékkezelési gépekről, felszerelésekről, berendezésekről.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az ügyfél-azonosító számot,
b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély és hatósági bizonyítvány, számát,
c) természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, az egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot, és
d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.
(4) A (2) bekezdés 1., 2., 4., 5., 7–13. pontja szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás.
(5) A hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásával, a hulladékkezelési létesítmény létesítésével, bővítésével kapcsolatos engedély kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot a környezetvédelmi hatósággal is közölni kell.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít – annak hatósági eljárásához szükséges mértékben – a hulladékgazdálkodási hatóság részére, amelynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett azonosításához szükséges adatokat is hozzáférhetővé teszi.
(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy a hulladékgazdálkodási hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer a hulladékgazdálkodási hatóság felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatait a rögzítést követően haladéktalanul, továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóság részére az ügyfél azonosítása és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatának ellátása céljából.
(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő, hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával kapcsolatban – a hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.
78/D. § (1) A hulladékgazdálkodás megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság létrehozza és működteti az NHIR-t.
(2) Az NHIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (3) bekezdés f) pontja kivételével a (3) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.
(3) Az NHIR tartalmazza
a) az e törvény hatálya alá tartozó
aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat,
ab) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó adatokat,
ac)417 ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység helyére vonatkozó adatokat a térinformatikai leíró adatokkal együtt,
b) a termékek, a hulladékfajták nyilvántartási adatait,
c) a hulladékgazdálkodás keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen,
d) a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások adatait,
e) a hulladékgazdálkodással összefüggő kérelem, bejelentés, panasz (a továbbiakban együtt: bejelentés) adatait, és
f) az NHIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.
(4) Az NHIR kialakításához és működtetéséhez a hulladékgazdálkodási hatóság kezeli
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét és adószámát, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát,
b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását,
c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként, illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy természetes személyazonosító és lakcímadatait.
(5) Az NHIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is az NHIR-ben kezelni.
(6) A hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége – érdekében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) szerinti útdíjszedő az Útdíjtörvény 26. § (3) bekezdése alapján az általa kezelt adatkörből, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 45. § (5) bekezdésében kijelölt szervezet az általa a Kkt. 45. § (5) bekezdése alapján kezelt adatkörből a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére elektronikus úton adatszolgáltatást végez.
(7) A hulladékgazdálkodási hatóságtól az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.
A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGEK
34a.418 A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokra vonatkozó különös szabályok
78/E. § (1) A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban
a) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap,
b) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével a végrehajtást foganatosító szerv a hulladékgazdálkodási hatóság, ideértve a hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban elrendelt meghatározott cselekmények foganatosítását is.
(2) A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés az e törvény szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntés feltétele.
78/F. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez – ha az az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője a hatósági ellenőrzés során jogosult
a) az ellenőrzött ingatlanra, illetve létesítménybe belépni,
b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,
c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni,
d) az eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni,
e) az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,
f) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére ellenmintát venni,
g) a hulladék ingatlanon történő elhagyásának, lerakásának alapos gyanúja esetén, továbbá annak elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni – lakás céljára szolgáló ingatlan esetében a (3) bekezdés szerint.
(3) Ha alapos a gyanú, hogy a lakás céljára szolgáló ingatlanon elhagyott hulladék az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas, a hulladékgazdálkodási hatóság
a) az ellenőrzést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva hajtja végre, az ellenőrzés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen;
b) az ellenőrzést lehetőleg a napnak a nyolcadik és huszadik órája között hajtja végre;
c) biztosítja, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének az eljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai;
d) az ellenőrzés végrehajtása során kerüli a szükségtelen károkozást;
e) az ellenőrzés során hatósági tanú közreműködését kéri.
(4) A hulladékgazdálkodási hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.
(5) A hulladékgazdálkodási hatóság kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára kell befizetni.
(6) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáró-hálózat részét képező erdei úton, az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást, az ártereket, forgalom elől elzárt területeket bejárni, és a fellelt, elhagyott hulladék felszámolása érdekében a szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.
78/G. § (1) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a – jogszabálysértés megállapítását megalapozó – vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá a hulladék ártalmatlanításával, kezelésével kapcsolatos költségeket.
(2) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét a hulladékgazdálkodási hatóság önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A kötelezett jogsértő magatartása miatt felmerült, a hulladékgazdálkodási hatóság által hivatalból végzett vizsgálat költségét a kötelezett viseli.
35. 419 Hatósági engedélyezés, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és felügyeleti díj
79. § (1)420 Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.
(2)421 A 13. § (1) bekezdés szerinti kereskedőt, közvetítőt, valamint a közvetítő szervezetet a hulladékgazdálkodási hatóság bejelentés alapján, határozott időre, de legfeljebb 5 évre veszi nyilvántartásba.
(3)422
(4)423 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat módosíthatja vagy visszavonhatja.
(5)424 Hivatalból eljárva vagy kérelemre induló eljárás esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt korábbi módosításaival együtt egységes szerkezetbe foglalja. Kérelem esetén a kérelem előterjesztője igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(6)425 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
(7)426 Nem adható hulladékgazdálkodási engedély, illetve minősítési engedély annak, továbbá nem vehető nyilvántartásba az, akinek vagy amelynek az önkormányzati vagy az állami adóhatósággal szemben köztartozása van.
(8)427 A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 30 nap.
(9) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (4)–(7) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja.
(10)428 A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 30 nap.
80. § (1)429 A hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)430 az engedélyes azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),
b) a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét,
c) az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,
d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet,
e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint
f) az engedély időbeli hatályát.
(2)431 A hulladékgazdálkodási hatósági nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)432 a nyilvántartásba vételre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),
b) a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,
c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző telephelyének pontos címét, valamint
d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladék fajtáját, jellegét.
(3)433
(4)434
81. § (1)435 A hulladékgazdálkodási hatóság minősítési engedélyt csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.
(2)–(3)436
(4)437
(5)438
82. § (1)439 A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékbirtokostól, a hulladék gyűjtőjétől, szállítójától, közvetítőjétől, kereskedőjétől, kezelőjétől és a közszolgáltatótól, valamint a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet.
(2)440 A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a közszolgáltatót a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. A hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A hulladékgazdálkodási hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.
(3)441 Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi veszélyhelyzet, súlyos kötelezettségszegés vagy ennek lehetősége szükségessé teszi, a hulladékgazdálkodási hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.
(4)442 A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfelelését a hulladékgazdálkodási hatóság, továbbá a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.
(5)443 A (4) bekezdésben meghatározott hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot, ha megállapítja, hogy a melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy nem felel meg a 8. § szerinti feltételeknek.
82/A. §444 (1)445 Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik –, a tárgyév február 28-ig a hulladékgazdálkodási hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.
(2)446 A felügyeleti díj a hulladékgazdálkodási hatóság bevételét képezi, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.
(3) A felügyeleti díj mértéke
a)447 hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,
b)448 nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.
(4)449 A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység végzését a (3) bekezdés szerinti telephelyek vonatkozásában a hulladékgazdálkodási hatóság rendszeres időközönként ellenőrzi.
83. § (1)450 A Koordináló szerv vagy a közszolgáltató által az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések természetes személy ingatlanhasználókkal, társasházakkal, illetve lakásszövetkezetekkel szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kötelezi a Koordináló szervet, illetve a közszolgáltatót a vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség, továbbá a lakásszövetkezet az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
(3)451 A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt az érintett Koordináló szerv vagy közszolgáltató felé megtette.
35a. Hulladékgazdálkodási információk publikus felületen történő közzététele452
83/A. §453 Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén – a személyes adatok kivételével – közzé kell tenni
a) a 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a hulladékgazdálkodási engedélyben vagy a nyilvántartásban szereplő adatokat – a hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó adatokat tevékenységfajtánként és hulladéktípusonként –,
b) a képződő és a kezelt hulladékok mennyiségére vonatkozó, a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatásból származó összesített adatokat területi bontásban és térképi megjelenítéssel, külön feltüntetve a települési hulladék képződésére és kezelésére vonatkozó összesített adatokat.
36. 454 A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményei, a közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok
84. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, a Kvt.-ben, az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék – a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – hulladékjegyzék szerint történő besorolására.
(3) Eltiltás során a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.
(4) Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása,
a) ha a hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, vagy attól eltérően végzik,
b) ha a hulladékkal kapcsolatos tájékoztatási, nyilvántartási, adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget egymást követő két naptári évben is megsértik,
c) hulladék jogellenes elhelyezése, illetve elhagyása esetén, vagy
d) a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén, kivéve a nemzetközi hulladékszállítás során rendszeresített, szállítmányt kísérő dokumentum hibás vagy hiányos kitöltését, valamint a zöldlistás hulladékok behozatalához és kiviteléhez kapcsolódó adatszolgáltatást.
(5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha
a) a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy
b) az elkövetéstől számított öt év
eltelt.
36/A. 455 Intézkedések
85. § A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével
a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti,
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását,
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából,
d) a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végző nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja,
e) az újbóli engedélyezést az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgához kötheti,
f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja,
g) elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,
h) elrendelheti a termék vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését,
i) szállítóeszköz engedélyének visszavonását kezdeményezheti, használatát megtilthatja,
j) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat,
k) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,
l) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra,
m) a hulladékképződéssel járó termék értéklánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a jogszabályban előírtaknak nem megfelelő képesítéssel foglalkoztatottak munkavégzését.
36/B. 456 Hulladékgazdálkodási bírság
86. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely
a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,
c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy
d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,
a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető – a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett – a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre kötelezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető a tízezer forintot elérő vagy azt meghaladó bírság esetén e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási képzésen való részvételre kötelezhető.
(4) Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.
(5) A hulladékgazdálkodási bírság
a) a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,
b) az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy
c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó
jogsértés esetén nem mérsékelhető.
(6) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső határt.
(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a joghátrányt megállapító döntésének véglegessé válását követő tizenöt napon belül közzéteszi honlapján – a jogsértés meghatározásával – annak a személynek a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, akivel szemben a hulladékgazdálkodási hatóság az adott költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírságot állapított meg.
(8) A hulladékgazdálkodási hatóság honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a (7) bekezdésben foglalt adatokra vonatkozóan.
(9) Akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt, két évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.
(10) A hulladékgazdálkodási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
(11) A hulladékgazdálkodási hatóság mellett hulladékgazdálkodási bírságot helyszíni bírságként
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
b) a rendőr,
c) a jegyző,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője,
e) a közterület-felügyelő,
f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
g) a mezőőr, a hegyőr,
h) az állami halőr,
i) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja,
j) az erdészeti, vadászati, természetvédelmi hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
k) az élelmiszer-rendész
(a továbbiakban együtt: közreműködő hatóság) is kiszabhat.
(12) A (11) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott személy helyszíni bírságot az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában meghatározott illetékességi területén szabhat ki.
(13) A vízügyi őrszemélyzet, a polgárőrség, az útellenőr, a vasúti személyzet, a fegyveres biztonsági őr, az erdészeti szakszemélyzet az e törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén köteles jelzéssel élni a hulladékgazdálkodási hatósághoz.
(14) A hulladékgazdálkodási hatóság által ellátott feladatok díjtétellel, illetve bírságbevétellel nem ellentételezett költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.
(15) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(16) A hulladék mennyiségének meghatározása különösen méréssel, számítással, valamint műszaki becsléssel történhet.
36/C. 457 Adatvédelem a hulladékgazdálkodási közigazgatási eljárások során
86/A. § E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában hulladékgazdálkodási adat a miniszter, a hulladékgazdálkodási hatóság által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat.
86/B. § (1) A hulladékgazdálkodás feladatai ellátása során
a) a hulladékgazdálkodási ágazat állami irányításának szerve a hulladékgazdálkodási irányítás, felügyeleti feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,
b) a hulladékgazdálkodási hatóság e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,
c) a hulladékgazdálkodási hatóság az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,
d) a hulladékgazdálkodási hatóság a bejelentések fogadása keretében megismert személyes adatokat
kezeli.
(2) A hulladékgazdálkodási adatok kezelésének célja a hulladékgazdálkodási tevékenységek felügyelete, az elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
86/C. § A hulladékgazdálkodási adat tekintetében adatkezelő a minisztérium és a hulladékgazdálkodási hatóság.
86/D. § A hulladékgazdálkodási hatóság az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a közigazgatási hatósági célú adatkezelésekben a hatósági eljáráshoz kapcsolódó adatokat kezeli és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti képzett azonosító kódokat használhat.
86/E. § A hulladékgazdálkodási hatóság által az e törvény alapján kezelt személyes adatok forrása:
a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint panasz,
b) helyszíni ellenőrzés, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,
c) mintavétel,
d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
f) az általa lefolyatott közigazgatási eljárás.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. 458 Adatszolgáltatás, tájékoztatás az Európai Bizottság felé
87. § (1)459 A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter teljesíti.
(2)460 A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
a)461 6. cikk (4) bekezdése alapján a 10. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletről az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban;
b) 7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az 55. § (2) bekezdésében foglalt eset megvalósulásáról, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, bizonyítékot;
c)462 10. cikkének végrehajtásáról a települési hulladék és a biohulladék tekintetében, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét, valamint az elkülönített gyűjtéstől való eltéréseket;
d)463
e) 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 3. § c) pontja, valamint a 20. és 21. § alapján tett kifogásokról;
f) 25. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról;
g)464 33. cikkének megfelelően a IX. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról és az OMP-ről, valamint ezek lényeges módosításáról;
h)465 37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról.
38. Felhatalmazó rendelkezések
88. § (1)466 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
1.467 a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;468
2. a termelési hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladék képződésének megelőzésével, és a termelési hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
3.469 a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeit;470
3a.471 a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások, a hatósági feladat- és hatáskörök, valamint a hatósági szervezet kialakításának részletes szabályait, a hulladékgazdálkodási eljárások során és a hatósági eljárásokban vizsgálandó hulladékgazdálkodási szakkérdéseket,472
4.473 a hulladékgazdálkodási engedélyezés, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmi követelményeit,474
5. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;475
6.476 az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program előkészítésének részletes szabályait, részletes tartalmi követelményeit;477
7.478 a hulladékgazdálkodási bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a helyszíni bírság kiszabásának és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait;479
8. a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását;
9. a letéti díj, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíja megállapításának és alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a letéti díjjal, illetve a betétdíjjal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket;
10. a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve a hulladék átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét;480
11. a csomagolás és a csomagolószer hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált csomagolással kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;481
12.482 az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek és a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikus berendezések vissza- és átvételi díját;483
13. az elem és akkumulátor hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált elemmel és akkumulátorral kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;484
14. a gépjárművek hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;485
15.486 az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
16. a szennyvíziszapok és a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági felhasználásának és a szennyvíziszapokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;
17. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj szerkezetét;
18. a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményeit;487
19.488 a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait, valamint a gyártók biztosítékadására vonatkozó részletes szabályokat;489
20. az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályait;
21. a hulladékképződés megelőzését szolgáló technológia- és termékfejlesztés, a termék újrahasználata, továbbá a hulladék környezetkímélő kezelése érdekében a gyártó által igénybe vehető kedvezmények részletes szabályait;
22. a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait;490
23. a közszolgáltató által teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;
24. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;
25.491 a megfelelőségi vélemény kiállításának részletes szabályait;
26. a közterület tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokat;
27.492 a melléktermék státusznak való megfelelés igazolására, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésére, valamint a melléktermék tárolására és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat;
28.493 a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységek, valamint a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályait;
29.494 a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat, műszaki és felhasználási feltételeket, valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, a tanúsításra jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat;
29a.495 a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésének részletes szabályait;
30. a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg felhasználásának céljait és szabályait;496
31.497 az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;
32.498 az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
33.499 a Koordináló szerv kijelölésének módját, a részletes feladatkörét, a koordinációjával, valamint tulajdonjogával kapcsolatos egyes szabályokat, valamint az erőforrás-gazdálkodásával összefüggő szabályokat;500
34.501 az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervre vonatkozó részletes szabályokat, e körben a közszolgáltatási területek lehatárolásának részletes szabályait;502
35.503 a Koordináló szerv adatkezelésének részletes szabályait, továbbá a közszolgáltató, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait.504
36.505 a kitermelt talaj és más, építési tevékenység során kitermelt természetes állapotában meglévő anyag kitermelés helyén kívüli felhasználásának részletes szabályait.
37.506 a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos részletes szabályokat;
38.507 a körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a termékek forgalmazásával, azok korlátozásával összefüggő részletes szabályokat;508
39.509 a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős anyagok adatszolgáltatásával kapcsolatos előírásokat;510
40.511 az e törvény szerinti NHIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek NHIR-ben történő nyilvántartásba vételének, valamint az NHIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének, valamint az NHIR működtetését érintő részletes szabályait;
41.512 a termék értéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;
42.513 a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait.
43.514 a koncessziós társaság és a Koordináló szerv együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat;
44.515 a 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott kártalanítás feltételeit és megállapításának rendjét;
45.516 a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(1a)517 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hulladékgazdálkodási hatóságot és a hulladékgazdálkodási szakhatóságot.518
(2)519 Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a veszélyes és nem veszélyes hulladéktípusokat tartalmazó hulladékjegyzéket, és a hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságok megállapítására vonatkozó részletes szabályokat;520
2.521 az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai előírásokat;
3.522 a hulladéklerakás technikai követelményeit, a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit, valamint részletes szabályait és a hulladéklerakás körforgásos gazdasággal összefüggő követelményeit;
4.523 a hulladék termikus kezelésének technikai követelményeit és részletes szabályait;524
5. a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;525
6. a poliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT), valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait;526
7. a titán-dioxid-ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;527
8. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának részletes szabályait;
9.528 a hasznosítási műveleteket és az energetikai hasznosítás feltételeként meghatározott energiahatékonysági mutató megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint az ártalmatlanítási műveleteket;529
10. a hulladékgazdálkodási engedélyre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.530
11.531 a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap:
a)532 az egészségügyért felelős miniszter a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy
aa)533 a humán gyógyszer hulladékká válását megelőző tevékenységek és a gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének szabályait, valamint a gyógyszergyártók biztosítékadására és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,534
ab)535 az egészségügyi intézményekben képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének részletes szabályait,536
ac) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket;537
b)538 miniszter, hogy
ba) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása érdekében a közszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok – különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjmegállapítás, költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk – körét és a közzététel módját,
bb) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét,
bc)539 a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,540
bd)541 az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet,
be)542 a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételi kötelezettségének időpontjára, rendjére, módjára, tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,543
bf)544 a Koordináló szerv részére történő adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,545
bg)546 a díjhátralék kezelésére vonatkozó részletszabályokat,
bh)547 a szolgáltatási díjat, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét, a közszolgáltatási díj felosztásának elvét,548
bi)549
c)550 a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási szolgáltatási díjköteles hulladékgazdálkodási eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések után fizetendő díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3a)551 Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy
a) a 18/B. § (3) bekezdésében és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott díj mértékét, elemeit, a díjalkalmazási feltételeket és a díjmegfizetés rendjét,
b) az 53/B. § (7) bekezdés d) pontjában meghatározott érték meghatározásának szempontrendszerét,
c) az 53/N. §-ban előírt indokolt költségek meghatározására, valamint szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, továbbá az indokolt költség mértékét
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat;
b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;
c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;
d)552 a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.
39. Hatályba léptető rendelkezések
89. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 94. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 95. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
40. Átmeneti rendelkezések
90. § (1)553 E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)554
(3)555
(4)–(5)556
(6)–(7)557
(8)558 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal, vagy – a 34. § (3) bekezdésben és a (9) bekezdésben foglaltakra tekintettel – 2015. június 30-át követően kiadott minősítési engedéllyel rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal az e törvény hatálybalépését követően és minősítési okirat birtokában hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.
(9)559 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély 2015. június 30-át követően nem adható ki. Az e törvény alapján kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély az abban meghatározott ideig, de legkésőbb 2015. december 31-ig hatályos.
(9a)560 Ha a környezetvédelmi hatóság 2015. június 30-át követően, de a (9) bekezdésben meghatározott hatályvesztést megelőzően minősítési engedélyt ad ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező közszolgáltató részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt a minősítési engedély kiadásával egyidejűleg visszavonja.
(10)561 Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, a 2013. évben az e tevékenység folytatása miatti éves felügyeleti díj 50%-át a környezetvédelmi hatóság részére legkésőbb 2013. augusztus 31-ig megfizeti.
(11)562 A 2. § (1) bekezdés 37. pontja szerinti közszolgáltatón kívül 2013. december 31-ig közszolgáltatónak kell tekinteni azt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetet is, amely 2012. december 31-én hulladékgazdálkodási közszolgáltatást látott el, és azóta e tevékenységét folyamatosan végzi.
91. §563 (1)564 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.
(2)565 A természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.
(2a)566 A Koordináló szerv a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a (2), (2b), (5) és az (5a) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.
(2b)567
(2c)568 A (2) bekezdés szempontjából alkalmazott díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében a természetes személy ingatlantulajdonosra megállapított teljes díj, vagy
b) ha a települési önkormányzati rendelet díjat nem állapított meg, akkor a 2012. április 14-én a közszolgáltatóval fennálló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a természetes személy ingatlantulajdonosokra vonatkozóan meghatározott díj összegének a díjfizetésre egyébként kötelezett lakosszámra eső értéke tekintendő.
(2d)569 Ha a szolgáltatási, illetve műszaki tartalom változása vagy a közszolgáltató döntése folytán a 2012. április 14-ét követően 2013. június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb, a (2) bekezdés szerinti díj számításánál ezt – több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat – kell a számítás alapjául venni.
(3)570 A társasházat a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a Koordináló szervet a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A Koordináló szerv a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó a lakásszövetkezetre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni.
(4)571 A közszolgáltatást igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlanhasználót a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel alapján a díjcsökkentés összegéről tájékoztatja.
(5)572 A Koordináló szerv a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével köteles tájékoztatást nyújtani a természetes személy ingatlanhasználók, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a (2), a (2d), a (3) és a (10) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A tájékoztatásnak összegszerűen tartalmaznia kell, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen fizetési kötelezettség terhelte volna a természetes személy ingatlanhasználókat, illetve társasházakat és lakásszövetkezeteket.
(5a)573 A Koordináló szerv a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. A Koordináló szerv személyében bekövetkező változás esetében a korábbi Koordináló szerv rezsicsökkentéssel kapcsolatos adatait a 37. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell biztosítani az új Koordináló szerv részére.
(5b)574 Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
(6)575 E § vonatkozásában a költségvetési szervre és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézményre a természetes személy ingatlanhasználóra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(7)576 A nem természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a települési önkormányzat 2012. december 31-én hatályos rendeletében meghatározott – kedvezmények és mentességek nélküli – teljes közszolgáltatási díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét.
(8)577 Ha a nem természetes személy ingatlantulajdonos vonatkozásában a települési önkormányzat 2012. december 31-én külön díjat nem alkalmazott, a (7) bekezdés esetében közszolgáltatási díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében általánosan megállapított, vagy
b) a természetes személy ingatlantulajdonos által – kedvezmények és mentességek nélkül – fizetett
közszolgáltatási díjat kell tekinteni.
(9)578 2013. évre vonatkozóan a közszolgáltató a felügyeleti díjat a Hivatal részére díjfelügyeleti tevékenységéért szeptember 1. napjáig fizeti meg.
(10)579 Ha a (2) vagy a (2d) bekezdés szerint megállapított díj 2013. július 1-jét követően legalább 10%-kal nem alacsonyabb a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál, akkor a Koordináló szerv köteles azt legalább annyival csökkenteni, hogy a fizetendő díj a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál legalább 10%-kal alacsonyabb legyen.
(11)580 A (2) és (10) bekezdés szerinti, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a Koordináló szervnek akkor is érvényesítenie kell, ha 2013. június 30-át követően a műszaki tartalom megváltozott, az azonban nem a természetes személy ingatlanhasználó kifejezett kérésére történt.
(12)581 Ha a közszolgáltató a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható legmagasabb ürítési díjat – egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat – a (13)–(16) bekezdés szerint számítja ki a közszolgáltató.
(13)582 A közszolgáltató az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).
(14)583 Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a közszolgáltató legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.
(15)584 Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény mérete, és az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet nem határozza meg, a közszolgáltató ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékének és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.
(16)585 Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15) bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj legmagasabb összege emelkedne, a közszolgáltató a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.
(17)586 A (12)–(16) bekezdésben meghatározott rendelkezések a rendelkezésre állási díj meghatározását nem érintik.
91/A. §587 (1)588 Ha a közszolgáltató az általa nyújtott közszolgáltatást közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc (a továbbiakban együtt: közvetített szolgáltatás) útján juttatja el a természetes személy ingatlanhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy (a továbbiakban együtt: rezsicsökkentésre jogosult) részére, a Koordináló szerv legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.
(2)589 A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a Koordináló szerv részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. A Koordináló szerv ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a közszolgáltatást közvetítő személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjáról. Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a Koordináló szerv csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki.
(3) A 91. §-ban meghatározott mértékű díjcsökkentés a (2) bekezdés szerint előírt adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultat, melynek terhét a közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli.
(4) A közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy az általa kibocsátott számlában legfeljebb a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.
(5) A közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy a (4) bekezdés szerint kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg, egyértelműen, írásban köteles tájékoztatást nyújtani a rezsicsökkentésre jogosult részére az e § szerinti előírt díjcsökkentésről. A tájékoztatásban külön, összegszerűen fel kell tüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint összesítve az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény hatálybalépését követő időszakban.
(6)590 A Koordináló szerv bármikor jogosult betekinteni a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba.
(7) A (4) és az (5) bekezdésekben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
91/B. §591 (1)592 A Koordináló szerv legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet
esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
92. § (1)593 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.
(2) A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.
(2a)594 A hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét, a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 10 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni, legkésőbb a 2035. évtől.
(3)595 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra való előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.
(4)596 Az OMP-ben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzése, továbbá a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2035. évre elérendő célokat, valamint az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, illetve mutatókat.
(5)597 A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig.
(6)598 A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig.
(7)599 A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 65 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.
92/A. §600
92/B. §601
92/C. §602 (1)603 A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a 92. § (2a) bekezdésében, valamint a 92. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott teljesítési határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását a 92/D. §-ban meghatározott végrehajtási terv megküldésével
a) a 92. § (2a) bekezdése esetében 2032. december 31-ig,
b) a 92. § (5) bekezdése esetében 2023. december 31-ig,
c) a 92. § (6) bekezdése esetében 2028. december 31-ig,
d) a 92. § (7) bekezdése esetében 2033. december 31-ig
kezdeményezheti az Európai Bizottságnál.
(2) Ha az Európai Bizottság szerint az (1) bekezdés szerinti végrehajtási terv nem felel meg 92/D. §-ban meghatározott követelményeknek, az Európai Bizottság tájékoztatásának kézhezvételétől számított három hónapon belül a végrehajtási tervet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felülvizsgálja, és újból benyújtja az Európai Bizottság részére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott halasztási kezdeményezés Európai Bizottság általi jóváhagyása esetén:
a) a 92. § (2a) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 25 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni 2034. december 31-ig;
b) a 92. § (5) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 50 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig;
c) a 92. § (6) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig;
d) a 92. § (7) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.
92/D. §604 A 92/C. § (1) bekezdése alapján benyújtandó végrehajtási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a települési hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a települési hulladékot alkotó hulladékáramok értékelése;
b) a hatályos hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése;
c) azon okok, amelyek alapján az állapítható meg, hogy a célértékek határidőre nem érhetők el, továbbá a célértékek eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás hatásának értékelése;
d) a célértékek elérése érdekében tervezett intézkedések megjelölése, ideértve a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és más intézkedéseket;
e) a d) pontban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;
f) a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a szennyező fizet elvvel összhangban;
g) szükség esetén az adatminőség javítására irányuló intézkedések, a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.
92/E. §605 (1) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 37/D. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor606 folyamatban lévő, a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó társulásból történő kiválás esetében is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában folyamatban lévő kiválásnak minősül:
a) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása a Mód. tv. hatálybalépése607 előtt megtörtént, de a vagyon kiadása a Mötv. 90. § (5) bekezdése szerint elhalasztásra került és a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás még nem került megkötésre, vagy
b) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása után a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás a Mód. tv. hatálybalépése608 előtt már megkötésre került és az abban foglaltak szerint a vagyon tulajdonosként való rendelkezésre jogosító átengedése a Mód. tv. hatálybalépését követően valósul meg.
92/F. §609 (1) A közszolgáltató részére a 2020. évben kiállított és 2021. július 31. napját megelőzően lejáró megfelelőségi vélemény hatálya 2021. július 31-ig meghosszabbodik.
(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely közszolgáltatói vagy közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdi meg, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2021. július 31. napjáig köteles beszerezni.
(3) E törvény Mód. tv.-nyel megállapított 16/A. alcíme szerinti követelményeinek a 2018. július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek 2023. január 5-től kell megfelelni.
92/G. §610 (1)611 Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépésétől612 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését és az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók az olyan szerződéses jogviszonyokra, amelyek
a) a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelemek napi funkcionális működőképességének biztosításához szükségesek, és nem keletkeztetnek tízmillió forintot meghaladó fizetési kötelezettséget, vagy
b)613 olyan, az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződések, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozóan.
(3)614 A miniszter a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a jogviszony létesítése a koncessziós modellre való átállás szempontjából hátrányos lenne.
(4) Ha a miniszteri jóváhagyás alapján a hulladékgazdálkodási vagyonelem az állam tulajdonába kerül, akkor az azzal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat a Koordináló szerv látja el.
(5) A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése előtt előzetesen tájékoztatni kell a minisztert a (2) bekezdésben meghatározott szerződés tervezetének megküldésével.
(7) A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztésével összefüggő (1) bekezdésben meghatározott szerződés jóváhagyását megelőzően beszerzi a Koordináló szerv véleményét. Ha a Koordináló szerv a véleményt a miniszteri megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg a miniszter részére, a miniszter anélkül dönt. A vélemény megadása tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.
(8)615 2023. június 30-ig a miniszter hozzájárulása szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó Polgári Törvénykönyv szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő felemeléséhez vagy leszállításához, kivéve, ha az alaptőke vagy a törzstőke felemelését vagy leszállítását jogszabály kötelezővé teszi.
(9)616 2023. június 30-ig a miniszter hozzájárulása szükséges bármely közszolgáltatóban, valamint közszolgáltatói alvállalkozóban a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez.
(10)617 A cégjegyzékbe való bejegyzésre, illetve változásbejegyzésre irányuló kérelemhez csatolni kell a miniszter hozzájáruló határozatát, vagy meg kell jelölni az alaptőke vagy a törzstőke felemelését vagy leszállítását előíró jogszabályi rendelkezést.
(11)618 A miniszter a (8) és (9) bekezdésben meghatározott jogügylethez a hozzájárulást abban az esetben kötheti feltételhez vagy tagadhatja meg, ha
a) annak végrehajtása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztonságát, az e törvényben előírt közszolgáltatási kötelezettség teljesítését, az ingatlanhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti, vagy
b) a közszolgáltató nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátását.
(12)619 A miniszter hozzájárulásához kötött esetekben – a hozzájárulás hiányában – a (8) és (9) bekezdés szerinti, a szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a miniszter hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani.
(13)620 Ha a miniszter a miniszteri jóváhagyásra irányadó határidőn belül nem adja ki határozatát, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
92/H. §621 (1) A pályázat eredményeként megkötött koncessziós szerződés első alkalommal 2023. július 1-jén lép hatályba.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a koncessziós szerződés, a koncesszor érdekkörében bekövetkező változást kivéve, nem lép hatályba, a koncesszor kártalanításra jogosult az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a hulladékgazdálkodási hatóság dönt.
(3) A pályázati eljárásra és a koncessziós szerződésre vonatkozó szabályokat e törvény, a Kbt. és a Konctv. határozza meg.
(4) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés legfeljebb 2023. június 30. napján lejáró hatállyal köthető. A Mód. tv. hatálybalépésekor622 érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lényeges elemeit, különösen a közszolgáltatás műszaki tartalmát, ellátásának rendjét az ingatlanhasználóra nézve hátrányt okozóan – a jogszabállyal való összhang biztosítása kivételével – nem lehet módosítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések e törvény erejénél fogva 2023. június 30. napján megszűnnek.
(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozó korlátozással, valamint e szerződések törvény erejénél fogva történő megszűnésével összefüggésben keletkezett, igazolt vagyoni hátrányokért a központi költségvetés – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – arányos kártalanítást biztosít.
(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító vagyonelemek tulajdonosai és üzemeltetői kötelesek a vagyonelemek állagát megóvni és a közszolgáltatás ellátását biztosító fejlesztéseket a Mód. tv. hatálybalépésétől623 kezdődően 2023. július 1-jéig biztosítani.
(7) A közszolgáltatók a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben új szerződést úgy köthetnek, hatályos szerződésüket úgy módosíthatják, vagy vállalhatnak más módon kötelezettséget, ha ezek hatálya legkésőbb 2023. június 30. napján lejár. A közszolgáltatók kizárólag a Hivatal jóváhagyásával köthetnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő szerződést, vagy vállalhatnak kötelezettséget. Nem kell a Hivatal jóváhagyását kérni az olyan szerződéshez, vagy kötelezettségvállaláshoz, amely a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás napi funkcionális működőképességének biztosításához szükséges.
(8) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a közszolgáltatók kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében a koncessziós szerződés megkötése és hatálybalépése közötti időszakban.
(9) Ha az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet 2023. július 1-jén rendelkezik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal és azt
a) a koncessziós társaságnak,
b) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek,
c) az a) vagy b) pontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül,
d) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek, vagy
e) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az a)–d) pont helyett az állam által kijelölt jogi személynek
átadja, annak átadásakor kompenzációra jogosult. Az érintett, eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet a kompenzációra való jogosultságát elveszíti, ha a hulladékot nem adja át 2023. szeptember 30-ig.
92/I. §624 E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/H. § (1) bekezdését első alkalommal, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie.
92/J. §625 (1) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 2. § (1) bekezdés 26a–26d., 33a., 36c–36h. és 49b. pontja, 53/A–53/K. §-a, 53/M. §-a és 53/N. §-a rendelkezéseit a koncessziós jogosultság gyakorlása tekintetében – a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződéssel, valamint annak megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő rendelkezések kivételével – 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/A. § (1) és (4a) bekezdése, valamint 47/D. § (3) bekezdése rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a 18/B. § (3) bekezdésében és a 92/K. §-ban foglaltak teljesítése érdekében kell alkalmazni.
92/K. §626 (1) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjjavaslatot – a közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslat kivételével – a Hivatal első alkalommal 2022. december 31-ig teljesíti.
(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/D. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkatasztert a Hivatal 2021. december 31-ig állítja fel és első alkalommal 2022. január 31-ig szolgáltat adatot a miniszternek.
(3) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a Hivatal első alkalommal 2021. július 31-ig teljesíti.
(4) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (8) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 2021. április 30-ig kell teljesíteni.
(5)627 E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 18/A–18/D. §-ában meghatározott rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a Hivatal elnökének a vonatkozó díjmegállapító rendelete megalkotásával összefüggő feladata teljesítésével kapcsolatban kell alkalmazni. A Hivatal elnökének a Mód. tv. által megállapított 18/B. § (3) bekezdésében, és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal féléves díjfizetési időszakra vonatkozóan 2023. július 1-jéig kell teljesítenie.
(6) E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal
a) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. augusztus 15-ig,
b) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (2) bekezdése esetében 2022. október 31-ig, és
c) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (4) bekezdése esetében 2023. június 1-jéig
teljesíti.
40/A. 628 Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
92/L. § A 31/A. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
41. Az Európai Unió jogának való megfelelés
93. § (1) Ez a törvény
a) a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalásnak;
b) a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek;
c) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. január 22-i 2000/119/EK bizottsági határozatnak;
d) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
f) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozatnak
g)629 a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2015. július 10-i 2015/1127/EU bizottsági irányelvnek;
h)630 a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
i)631 a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
j)632 a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
k)633 az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i
(EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
l)634 a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)635 Ez a törvény
b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet
c)637 a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 8-i 2017/997/EU tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(4)638 A Mód. tv.
a) 29. § (9) – a Ht. 2. § (1) bekezdés 26b. pontját érintően – és (10) bekezdése, 50. §-a és 62. §-a – a Ht. 53/A. § (1) bekezdését érintően – tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke és
b) 38. § (2) bekezdése – a Ht. 18/B. § (3) bekezdését érintően –, 49. § (1) bekezdése – a Ht. 31. § (2) bekezdését érintően – és 57. § (1) bekezdése, valamint 62. §-a – a Ht. 53/A. § (3), (7) és 53/H. § (2) bekezdését érintően – tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
42. Módosító rendelkezések
94. §639
95. § (1)–(5)640
(6)641
(7)–(8)642
96–107. §643
43. Hatályon kívül helyező rendelkezés
108. §644
1. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez645
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: |
Figyelmeztető mondatok kódjai: |
instabil robbanóanyagok |
H 200 |
robbanóanyagok 1.1 |
H 201 |
robbanóanyagok 1.2 |
H 202 |
robbanóanyagok 1.3 |
H 203 |
robbanóanyagok 1.4 |
H 204 |
önreaktív anyagok A |
H 240 |
szerves peroxidok A |
|
önreaktív anyagok B |
H 241 |
szerves peroxidok B |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: |
Figyelmeztető mondatok kódjai: |
oxidáló gázok 1 |
H 270 |
oxidáló folyadékok 1 |
H 271 |
oxidáló szilárd anyagok 1 |
|
oxidáló folyadékok 2 |
H 272 |
oxidáló folyadékok 3 |
|
oxidáló szilárd anyagok 2 |
|
oxidáló szilárd anyagok 3 |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai: |
Figyelmeztető mondatok kódjai: |
tűzveszélyes gázok 1 |
H 220 |
tűzveszélyes gázok 2 |
H 221 |
aerosol 1 |
H 222 |
aerosol 2 |
H 223 |
tűzveszélyes folyadékok 1 |
H 224 |
tűzveszélyes folyadékok 2 |
H 225 |
tűzveszélyes folyadékok 3 |
H 226 |
tűzveszélyes szilárd anyagok 1 |
H 228 |
tűzveszélyes szilárd anyagok 2 |
|
önreaktív anyagok CD |
H 242 |
önreaktív anyagok EF |
|
szerves peroxidok CD |
|
szerves peroxidok EF |
|
öngyulladó folyadékok 1 |
H 250 |
öngyulladó szilárd anyagok 1 |
|
önmelegedő anyagok 1 |
H 251 |
önmelegedő anyagok 2 |
H 252 |
vízzel reakcióba lépő anyagok 1 |
H 260 |
vízzel reakcióba lépő anyagok 2 |
H 261 |
vízzel reakcióba lépő anyagok 3 |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Koncentrációs határértékek |
STOT SE 1 |
H 370 |
1% |
STOT SE 2 |
H 371 |
10% |
STOT SE 3 |
H 335 |
20% |
STOT RE 1 |
H 372 |
1% |
STOT RE 2 |
H 373 |
10% |
Asp. tox. 1 |
H 304 |
10% |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Koncentrációs határértékek |
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 1 |
H 300 |
0,1% |
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 2 |
H 300 |
0,25% |
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 3 |
H 301 |
5% |
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 4 |
H 302 |
25% |
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 1 |
H 310 |
0,25% |
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 2 |
H 310 |
2,5% |
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 3 |
H 311 |
15% |
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 4 |
H 312 |
55% |
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 1 |
H 330 |
0,1% |
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 2 |
H 330 |
0,5% |
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 3 |
H 331 |
3,5% |
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 4 |
H 332 |
22,5% |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Koncentrációs határértékek |
karcinogén anyagok 1A |
H 350 |
0,1% |
karcinogén anyagok 1B |
||
karcinogén anyagok 2 |
H 351 |
1,0% |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Koncentrációs határértékek |
reprodukciót károsító anyagok 1A |
H 360 |
0,3% |
reprodukciót károsító anyagok 1B |
||
reprodukciót károsító anyagok 2 |
H 361 |
3,0% |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Koncentrációs határértékek |
mutagén anyagok 1A |
H 340 |
0,1% |
mutagén anyagok 1B |
||
mutagén anyagok 2 |
H 341 |
1,0% |
Figyelmeztető mondatok/kiegészítő figyelmeztetések: |
|
Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat |
H 205 |
Száraz állapotban robbanásveszélyes |
EUH001 |
Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet |
EUH019 |
Zárt térben hő hatására robbanhat |
EUH044 |
2–3. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez646
4. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez
A hulladékképződéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések
1. Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb gazdasági eszközök használata.
2. A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata.
3. A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig.
A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések
4. Az ökotervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész életciklusra kiterjedő javítása érdekében).
5. A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében.
6. Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó követelményeknek az e törvény és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban.
7. Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei.
8. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra támaszkodnak.
9. Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését eredményező termékeken vagy csomagolásokon.
10. A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és az ISO 14001-et is.
A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések
11. Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának.
12. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás.
13. A megbízható ökocímkézés előmozdítása.
14. Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások.
15. A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én közzétett, a „Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel” összhangban.
16. A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának, illetve megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.
5. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez647
1. A hulladéklerakásra és hulladékégetésre kivetett díjak és korlátozások, amelyek a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására ösztönöznek oly módon, hogy a hulladéklerakás váljon a legkevésbé alkalmazandó hulladékkezelési eszköznek;
2. A hulladékbirtokos által kezelésre átadott hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszerek, amelyek a képződő hulladék tényleges mennyiségét mérséklik, továbbá az újrafeldolgozható hulladék képződésének helyén történő elkülönített gyűjtésre, és a vegyes hulladék csökkentésére ösztönöznek;
3. Pénzügyi ösztönzők a termékek, különösen az élelmiszerek adományozására;
4. Hulladékfajtára és -típusra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint ezen rendszerek eredményességét, költséghatékonyságát és irányítását javító intézkedések;
5. Betétdíjas rendszerek és egyéb, a használt termékek és anyagok hatékony gyűjtését ösztönző intézkedések;
6. A hulladékgazdálkodási infrastruktúrához igazodó, így különösen az Európai Unió pénzügyi alapjain keresztül finanszírozott beruházás tervezés;
7. A fenntartható fejlődés szempontú közbeszerzés megteremtése a hulladékgazdálkodás javítása, és az újrafeldolgozott termékek vagy anyagok felhasználásának ösztönzése érdekében;
8. A hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások fokozatos kivezetése;
9. Pénzügyi intézkedések vagy egyéb eszközök alkalmazása az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott termékek és anyagok felhasználásának ösztönzése céljából;
10. A fejlett újrafeldolgozási technológiákra és újragyártásra irányuló kutatás és innováció támogatása;
11. A hulladékkezelés terén elérhető legjobb technikák alkalmazása;
12. Gazdasági ösztönzők megteremtése az önkormányzatok számára, így különösen a hulladékképződés megelőzése és az elkülönített gyűjtési rendszerek ösztönzése érdekében, elkerülve a hulladéklerakás és hulladékégetés támogatását;
13. A lakossági szemléletformáló kampányok, így különösen az elkülönített gyűjtés, a hulladékképződés megelőzése és az elhagyott hulladék csökkentése terén, valamint e témák beépítése az oktatásba és nevelésbe;
14. A hulladékgazdálkodás hatósági és igazgatási rendszerének koordinációja, különösen az informatikai rendszerek és eszközök segítségével;
15. A hulladékgazdálkodásban közreműködők közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint az önkéntes megállapodások és a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése.
A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. november 30.
A preambulum a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés d) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés e) pontját a 2021: II. törvény 27. §-a iktatta be.
Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCL. törvény 183. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés f) pontja a 2013: CXXV. törvény 61. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdését a 2020: LIX. törvény 22. §-a iktatta be.
Az 1/A. alcímet (1/A. §) a 2021: II. törvény 28. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 1. pontja a 2021: II. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 2. pontja a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 2a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 3. pontja a 2021: II. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 5. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 6. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § b) pontja, a 2014: XXXIX. törvény 77. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 7. pontja a 2014: XXXIX. törvény 79. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 8a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 10. pontja a 2021: II. törvény 29. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 12. pontja a 2021: II. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 15. pontja a 2013: CCLII. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 17. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 17a. pontját a 2013: CXXV. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXIX. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 18. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 19. pontja a 2014: XXXIX. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 20. pontja a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 21. pontja a 2021: II. törvény 29. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 22. pontja a 2021: II. törvény 29. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 22a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (8) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 26. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 26a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (9) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 26b. pontját a 2021: II. törvény 29. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 26c. pontját a 2021: II. törvény 29. § (9) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 26d. pontját a 2021: II. törvény 29. § (9) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 27. pontja a 2015: CCXXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 27a. pontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 27b. pontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 28. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 33. pontja a 2013: CXXV. törvény 62. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 33a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (11) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 34. pontja a 2017: LXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 35. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 36a. pontját a 2013: CXXV. törvény 26. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 29. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 36b. pontját a 2021: II. törvény 29. § (12) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36c. pontját a 2021: II. törvény 29. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 29. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 36d. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36e. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36f. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36g. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36h. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 36i. pontját a 2021: II. törvény 29. § (13) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 37. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (5) bekezdésével megállapított, a 2014: XCIX. törvény 136. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 37a. pontját a 2017: CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 38. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 38a. pontját a 2013: CXXV. törvény 26. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 135. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 38b. pontját a 2021: II. törvény 29. § (14) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 39. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 40. pontja a 2013: CXXV. törvény 26. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 40a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (15) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 41a. pontját a 2021: II. törvény 29. § (16) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 42. pontját a 2013: CXXV. törvény 77. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XXXIX. törvény 73. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXXXIX. törvény 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 43. pontja a 2021: II. törvény 29. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 43a. pontját a 2017: LXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 46. pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 46a. pontját a 2017: LXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 49. pontja a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 50. pontját újonnan a 2021: II. törvény 29. § (20) bekezdése iktatta be.
A 2. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 26. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (7) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 63. § (2) bekezdése, a 2013: CCLII. törvény 64. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (9) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 26. § (8) bekezdése iktatta be.
A 2. § (10) bekezdését a 2021: II. törvény 29. § (21) bekezdése iktatta be.
A 3. § a 2013: CXXV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: II. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés g) pontja a 2021: II. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2021: II. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § (4) bekezdését a 2021: II. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a 2021: II. törvény 31. §-a iktatta be.
A 8. § nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 2021: II. törvény 32. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: CXXV. törvény 27. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 2. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 2021: II. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (6) bekezdése a 2021: II. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (7) bekezdését a 2021: II. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.
A II/A. fejezetet (11. §) a 2021: II. törvény 35. §-a iktatta be.
A 12. § a 2013: CXXV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2014: XXXIX. törvény 77. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2014: XXXIX. törvény 77. § (3) bekezdése, a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2a) bekezdését a 2014: XXXIX. törvény 74. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (2b) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 12. § (2c) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 12. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § a 2013: CXXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2014: XXXIX. törvény 77. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 2014: LXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 3. §-ával megállapított és a 2017: CXCVI. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § a 2013: CXXV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (6) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (7) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (8) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a 2021: II. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 64. § (4) bekezdése, a 2014: XXXIX. törvény 77. § (5) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3a) bekezdését a 2021: II. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3b) bekezdését a 2021: II. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (4) bekezdése a 2014: LXXXVII. törvény 9. § (1) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 64. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (6) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 4. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 64. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 18/A. §-t a 2021: II. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18/B. §-t a 2021: II. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18/C. §-t a 2021: II. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18/D. §-t a 2021: II. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 64. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2014: XXXIX. törvény 77. § (6) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 428. § a) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 65. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 65. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 65. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § a 2013: CXXV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCL. törvény 194. § a) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 65. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § a 2013: CXXV. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § a 2013: CXXV. törvény 65. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (6) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (7) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § a 2013: CXXV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2013: CCL. törvény 185. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. alcímet (30/A–30/C. §) a 2021: II. törvény 48. §-a iktatta be.
A 31. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2a) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 65. § (7) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdését a 2014: XXXIX. törvény 79. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17/A. alcímet (32/A. §) a 2015: CCXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (4a) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4b) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4c) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4d) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4e) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4f) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4g) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (4h) bekezdését a 2021: II. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32/A. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 117. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (5a) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 117. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/A. § (6) bekezdését a 2018: XL. törvény 117. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. [E módosító törvény 65. § (8) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint az „OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó szervezet indulhat” szövegrész helyébe az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplő lehet ajánlattevő (közös ajánlattevő) vagy részvételre jelentkező” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 33. § (4) bekezdését a 2021: II. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.
A 34. § (1) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (5) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 65. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (5) bekezdés c) pontja a 2013: CXXV. törvény 65. § (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (6) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (8) bekezdése a 2013: CCL. törvény 186. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (9) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 132. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § a 2013: CXXV. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CCXXI. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés g) pontját a 2015: CCXI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXVI. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdés h) pontját a 2021: II. törvény 52. §-a iktatta be.
A 35. § (3) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (3) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 188. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 428. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (1a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 188. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXVI. törvény 8. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 37. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 37/A. §-t a 2013: CXXV. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 37/B. §-t a 2015: CCXXI. törvény 1. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 37/C. §-t a 2017: LXVI. törvény 9. §-a iktatta be.
A 37/D. §-t a 2021: II. törvény 53. §-a iktatta be.
A 19. alcím címe a 2013: CXXV. törvény 66. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (5) bekezdése, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 10. §-ával megállapított, szövege a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2019: XXXIV. törvény 118. § b) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (7) bekezdése, a 2013: CCL. törvény 193. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (4) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény – a 2013: CCL. törvény 213. §-ával megállapított – 37. § (4) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 66. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 37. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 67. § (1) bekezdése, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 1. § (10) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (3a) bekezdését a 2021: II. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.
A 41. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 67. § (3) bekezdése, a 2014: XCIX. törvény 136. § (1) bekezdés 3. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés e) pontját a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (1) bekezdés f) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (1a) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontja.
A 42. § (2) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (3)–(4) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (5) bekezdése a 2021: II. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a 2016: XLVII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 43. § (2) bekezdése a 2016: XLVII. törvény 2. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 43. § (2a) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 2. pontja.
A 43. § (2b) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (2c) bekezdését a 2021: II. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43. § (3) bekezdését a 2014: LXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 43. § (4) bekezdését a 2021: II. törvény 56. § (6) bekezdése iktatta be.
A 44. § a 2013: CXXV. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 15. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (4) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be.
A 47. § a 2013: CXXV. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47/A. §-t a 2013: CXXV. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
A 47/A. § (1) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 72. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47/A. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 404. §-ával megállapított szöveg.
A 47/A. § (4) bekezdése a 2016: XLVII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: LXVI. törvény 23. § c) pontja, a 2017: CXCVI. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 47/A. § (4a) bekezdését a 2021: II. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be.
A 47/A. § (5) bekezdése a 2016: XLVII. törvény 2. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47/A. § (6) bekezdését a 2013: CCL. törvény 194. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCXXI. törvény 1. § (11) bekezdése iktatta be.
A 47/A. § (7)–(8) bekezdését a 2013: CCL. törvény 194. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 47/B. §-t a 2013: CXXV. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
A 47/B. § (1) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 16. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 47/B. § (2a) bekezdését a 2017: L. törvény 427. § (1) bekezdése iktatta be.
A 47/C. §-t a 2021: II. törvény 57. § (3) bekezdése iktatta be.
A 47/D. §-t a 2021: II. törvény 57. § (4) bekezdése iktatta be.
A 48. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: XLVII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: XLVII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés c) pontját a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § (1a) bekezdését a 2021: II. törvény 58. §-a iktatta be.
A 48. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 427. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 427. § (2) bekezdése iktatta be.
A 48. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 427. § (2) bekezdése iktatta be.
A 49. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 39. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (2) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (3) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (4) bekezdését a 2013: XXII. törvény 43. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. §-t a 2013: CXXV. törvény 77. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: L. törvény 427. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (3) bekezdését a 2021: II. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 67. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (2a) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 18. §-a iktatta be.
Az 52. § (2b) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 18. §-a iktatta be.
Az 53. § (1) bekezdése a 2017: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdés d) pontját a 2014: XCIX. törvény 136. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (2) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdés g) pontját a 2014: LXXXVII. törvény 6. §-a iktatta be.
Az 53. § (3) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (4) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 53. § (5) bekezdését a 2017: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.
Az V/A. fejezetet (53/A–53/N. §) a 2021: II. törvény 62. §-a iktatta be.
Az 53/A. § (4a) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 53/A. § (7) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53/C. § (4) bekezdés b) pontját a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53/C. § (4) bekezdés c) pontját a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53/E. § (2) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53/E. § (3) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53/E. § (5) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53/E. § (6) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53/E. § (7) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § a 2013: CXXV. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 68. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 55. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (3) bekezdése a 2016: LXXXIX. törvény 2. § b) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 56. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 68. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 56. § (3a) bekezdését a 2021: II. törvény 63. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 56. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. és 27. pontja szerint módosított szöveg.
Az 57. § c) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 68. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 68. § (5) bekezdése, 78. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 59. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 68. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 60. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § a 2021: II. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 69. § (1) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 62. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 135. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 62. § (3) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 136. § (1) bekezdés 4. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. alcím címe a 2016: LXXXIX. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (5) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 10. §-a iktatta be.
A 64. § a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 14. pontja, 91. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (2) bekezdését a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27/A. alcímet (64/A. §) a 2021: II. törvény 68. §-a iktatta be.
A 65. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 69. § (7) bekezdése, a 2014: LXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 65. § (1a) bekezdését a 2021: II. törvény 69. §-a iktatta be.
A 65. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXXV. törvény 69. § (8) bekezdése szerint módosított, záró szövegrésze a 2019: XXXIV. törvény 118. § c) pontjával megállapított szöveg.
A 65. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 69. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 65. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 69. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 65. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 69. § (11) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § (6) bekezdése a 2014: XXXIX. törvény 77. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 66. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 66. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 66. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 66. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 66. § (4a) bekezdését a 2021: II. törvény 70. §-a iktatta be.
A 66. § (5) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28/A. alcímet (67. §) a 2021: II. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be.
A 68. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 208. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (2) bekezdése a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 70. § (3) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 22. és 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: CXXV. törvény 70. § (4) bekezdése, a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (6) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 70. § (5) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7) bekezdését a 2013: CCIII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte.
A 68. § (8) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 70. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 69. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 70. § (7) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (4a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 406. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLIX. törvény 209. § 1. pontja.
A 69. § (5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (5) bekezdés a) pontját a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § (5) bekezdés e) pontját a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (5) bekezdés f) pontját a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 69. § (5) bekezdés g) pontját a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 69. § (5) bekezdés h) pontját a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 69. § (6) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXXXIX. törvény 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 69/A. §-t a 2013: CXXV. törvény 47. §-a iktatta be.
A 69/B. §-t a 2013: CXXV. törvény 47. §-a iktatta be.
A 69/B. § (2) bekezdés e) pontja a 2019: XXXIV. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 69/B. § (3) bekezdés b) pontja a 2021: II. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.
A 69/B. § (3) bekezdés c) pontja a 2021: II. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.
A 69/B. § (3) bekezdés d) pontját a 2021: II. törvény 72. §-a iktatta be.
A 69/C. §-t a 2013: CXXV. törvény 47. §-a iktatta be.
A 69/C. (1) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 119. §-a hatályon kívül helyezte.
A 69/C. (2) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 119. §-a hatályon kívül helyezte.
A 30. alcím címe a 2021: II. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § a) pontja a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § b) pontja a 2013: CXXV. törvény 71. § (1) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 71. § (2) bekezdése, a 2013: CCL. törvény 193. § f) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. alcím (73. §) a 2013: CXXV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 73. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 73. § (3) bekezdése a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja szerint módosíott szöveg.
A 32. alcímet (74. §-t) a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. alcím címe a 2013: CXXV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § a 2013: CXXV. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 75. § (1) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 75. § (2) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 12. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (3) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 75. § (4) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 10. pontja, a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (5) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés d) és e) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 11. pontja, 19. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 72. § (1) bekezdés a) pontja, a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés c) pontját a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 76. § (1) bekezdés h) pontja a 2021: II. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés i) pontja a 2021: II. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés l) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés m) pontja a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1) bekezdés n) pontját a 2021: II. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be.
A 76. § (1) bekezdés o) pontját a 2021: II. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be.
A 76. § (1a) bekezdését a 2021: II. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be.
A 76. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 72. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 76. § (3) bekezdés a 2013: CXXV. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 72. § (3) bekezdése, a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (5) bekezdés b) pontja a 2021: II. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (5) bekezdés c) pont cc) alpontja a 2013: CXXV. törvény 51. § (3) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 36. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (5) bekezdés d) pontja a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 8. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § a 2013: CXXV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 77. § (1) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 16. pontja, a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (2) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 19. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (3) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.
A IX/A. fejezetet a 2018: XL. törvény 113. §-a iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.
A 78/B. § (4) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 78/D. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2021: LXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34a. alcímet a 2017: L. törvény 427. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. alcím címe a 2013: CXXV. törvény 73. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 79. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 54. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (3) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (4) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés 13. pontja, a 2014: XCIX. törvény 136. § (1) bekezdés 5. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 70. § (5) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (6) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 73. § (2) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (7) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 135. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (8) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 189. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 428. § c) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 38. pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (10) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 189. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 109. §-ával megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 39. pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 73. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 80. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CXXV. törvény 73. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 80. § (3) bekezdését a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 80. § (4) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 8. pontja.
A 81. § (1) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 135. § 10. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 81. § (2)–(3) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 136. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. § (4) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 55. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 136. § (2) bekezdés 3. pontja.
A 81. § (5) bekezdését a 2013: CCL. törvény 190. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 136. § (2) bekezdés 3. pontja.
A 82. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 73. § (5) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 55. § (4) bekezdésével megállapított, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (3) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 73. § (6) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 40. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (4) bekezdése a 2016: LXXXIX. törvény 2. § e) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (5) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 82/A. §-t a 2013: CXXV. törvény 56. §-a iktatta be.
A 82/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 428. § d) pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 82/A. § (2) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 82/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCL. törvény 193. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 82/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CCL. törvény 193. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 82/A. § (4) bekezdését a 2017: CXCVI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (1) bekezdése a 2017: CXCVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 83. § (3) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 2. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 35a. alcímet (83/A. §) a 2014: LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 83/A. §-t a 2014: LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36. alcím (84. §) a 2021: II. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.
A 36/A. alcímet (85. §) a 2021: II. törvény 81. §-a iktatta be.
A 36/B. alcímet (86. §) a 2021: II. törvény 82. §-a iktatta be.
A 36/C. alcímet (86/A–86/E. §) a 2021: II. törvény 83. §-a iktatta be.
A 37. alcím címe a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 41. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (1) bekezdése a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 42. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (2) bekezdés a) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 43. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (2) bekezdés c) pontja a 2021: II. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § (2) bekezdés d) pontját a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 87. § (2) bekezdés g) pontja a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (2) bekezdés h) pontja a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 1. pontja a 2014: XCIX. törvény 136. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 3. pontja a 2013: CCL. törvény 191. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 3a. pontját a 2017: L. törvény 427. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 44. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 4. pontja a 2017: L. törvény 427. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletet, a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletet, a 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletet.
A 88. § (1) bekezdés 6. pontja a 2017: CXCVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 7. pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 45. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 12. pontja a 2013: CCL. törvény 191. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 15. pontja a 2016: LXXXIX. törvény 2. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 19. pontja a 2021: II. törvény 85. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 25. pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 46. pontjával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 27. pontja a 2014: XXXIX. törvény 77. § (8) bekezdése, a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 28. pontja a 2014: XXXIX. törvény 77. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 29. pontja a 2018: XL. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 29a. pontját a 2021: II. törvény 85. § (3) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 31. pontját a 2013: CCL. törvény 191. § (3) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 32. pontját a 2014: XXXIX. törvény 76. §-a iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 33. pontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (1) bekezdés 34. pontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (13) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 35. pontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (13) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 36. pontját a 2017: CXCVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 37. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 38. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 39. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 40. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 41. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 42. pontját a 2021: II. törvény 85. § (4) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 43. pontját a 2021: II. törvény 85. § (5) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 44. pontját a 2021: II. törvény 85. § (5) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1) bekezdés 45. pontját a 2021: II. törvény 85. § (5) bekezdése iktatta be.
A 88. § (1a) bekezdését a 2021: II. törvény 85. § (6) bekezdése iktatta be.
A 88. § (2) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 58. §-ával megállapított, a 2018: XL. törvény 116. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (2) bekezdés 2. pontját újonnan a 2021: II. törvény 85. § (7) bekezdése iktatta be.
A 88. § (2) bekezdés 3. pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 48. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (2) bekezdés 4. pontja a 2013: CCL. törvény 191. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 29/2014. (XI. 28.) FM rendeletet.
A 88. § (2) bekezdés 9. pontját a 2013: CCL. törvény 194. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.
Lásd a 43/2016. (VI. 28.) FM rendeletet.
Lásd a 95/2013. (X. 14.) VM rendeletet.
A 88. § (2) bekezdés 11. pontját a 2021: II. törvény 85. § (8) bekezdése iktatta be.
A 88. § (3) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 20. pontja, a 2018: XL. törvény 116. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: CCL. törvény 191. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2013: CCL. törvény 191. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 21. pontja, a 2018: XL. törvény 116. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontját a 2013: XXII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 409. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 16/2015. (IV. 9.) NFM rendeletet.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontját újonnan a 2021: II. törvény 85. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontját a 2014: XCIX. törvény 407. §-a iktatta be.
Lásd a 16/2015. (IV. 9.) NFM rendeletet.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bf) alpontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be.
Lásd a 12/2016. (V. 24.) NFM rendeletet.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bg) alpontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontját a 2015: CCXXI. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be.
Lásd a 13/2016. (V. 24.) NFM rendeletet.
A 88. § (3) bekezdés b) pont bi) alpontját a 2017: CXCVI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XL. törvény 117. § 4. pontja.
A 88. § (3) bekezdés c) pontját a 2018: XL. törvény 115. §-a iktatta be.
A 88. § (3a) bekezdését a 2021: II. törvény 85. § (11) bekezdése iktatta be.
A 88. § (4) bekezdés d) pontja a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 49. pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (1) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 75. §-a szerint módosított szöveg.
A 90. § (2) bekezdését a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. § (3) bekezdését a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. § (4)–(5) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 136. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (6)–(7) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 77. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. § (8) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 134. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 90. § (9) bekezdését a 2013: CCL. törvény 194. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be.
A 90. § (9a) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be.
A 90. § (10) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.
A 90. § (11) bekezdését a 2013: CXXV. törvény 59. § (3) bekezdése iktatta be.
A 91. § a 2013: LIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § (1) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 408. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § (2) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (2a) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (2b) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CCXI. törvény 3. §-a.
A 91. § (2c) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 91. § (2d) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 91. § (3) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (4) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (5) bekezdése a 2013: CLXVII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (5a) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XLI. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (5b) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 91. § (6) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (7) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (8) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (9) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91. § (10) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CLXVII. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXI. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (11) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XLI. törvény 12. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXI. törvény 2. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 91. § (12) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 91. § (13) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 409. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 91. § (14) bekezdését a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 91. § (15) bekezdését a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 91. § (16) bekezdését a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 91. § (17) bekezdését a 2015: CLXXXV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 91/A. §-t a 2014: XI. törvény 18. §-a iktatta be.
A 91/A. § (1) bekezdése a 2015: CCXXI. törvény 1. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 91/A. § (2) bekezdése a 2015: CCXI. törvény 2. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 91/A. § (6) bekezdése a 2015: CCXI. törvény 2. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 91/B. §-t a 2014: XI. törvény 18. §-a iktatta be.
A 91/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXI. törvény 2. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 92. § (1) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 92. § (2a) bekezdését a 2021: II. törvény 86. § (1) bekezdése iktatta be.
A 92. § (3) bekezdése a 2021: II. törvény 90. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 92. § (4) bekezdése a 2021: II. törvény 86. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 92. § (5) bekezdését a 2021: II. törvény 86. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92. § (6) bekezdését a 2021: II. törvény 86. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92. § (7) bekezdését a 2021: II. törvény 86. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/A. §-t a 2014: XLI. törvény 12. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 12. pontja.
A 92/B. §-t a 2021: II. törvény 91. § (1) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 92/C. §-t a 2021: II. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 92/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 92/D. §-t a 2021: II. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 92/E. §-t a 2021: II. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. március 1.
A hatálybalépés időpontja 2021. március 1.
A hatálybalépés időpontja 2021. március 1.
A 92/F. §-t a 2021: II. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 92/G. §-t a 2021: II. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (1) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2021. június 13.
A 92/G. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 92/G. § (3) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 92/G. § (8) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (9) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (10) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (11) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (12) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/G. § (13) bekezdését a 2021: LXVIII. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.
A 92/H. §-t a 2021: II. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. március 1.
A hatálybalépés időpontja 2021. március 1.
A 92/I. §-t a 2021: II. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 92/J. §-t a 2021: II. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 92/K. §-t a 2021: II. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 92/K. § (5) bekezdése a 2021: LXVIII. törvény 77. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 40/A. alcímet (92/L. §) a 2021: II. törvény 87. § (3) bekezdése iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: LXXXIX. törvény 1. § (7) bekezdése iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés h) pontját a 2017: LXVI. törvény 22. §-a iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés i) pontját a 2021: II. törvény 88. § (1) bekezdése iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés j) pontját a 2021: II. törvény 88. § (1) bekezdése iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés k) pontját a 2021: LXVIII. törvény 76. §-a iktatta be.
A 93. § (1) bekezdés l) pontját a 2021: LXVIII. törvény 76. §-a iktatta be.
A 93. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 93. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 93. § (2) bekezdés c) pontját a 2017: CXCVI. törvény 16. §-a iktatta be.
A 93. § (4) bekezdését a 2021: II. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.
A 94. § a 2013: CXXV. törvény 79. § a) pontja alapján nem lép hatályba.
A 95. § (1)–(5) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 79. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 95. § (6) bekezdése a 2014: LXXXVII. törvény 10. §-a alapján nem lép hatályba.
A 95. § (7)–(8) bekezdése a 2013: CXXV. törvény 79. § c) pontja alapján nem lép hatályba.
A 96–107. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 108. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 2015: CLXXXV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2017: CXCVI. törvény 17. §-a és 19. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2–3. mellékletet a 2016: LXXXIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet újonnan a 2021: II. törvény 89. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás