2011. évi CCIX. törvény
2011. évi CCIX. törvény
a víziközmű-szolgáltatásról1
Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében – összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel – a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapelvek
1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:
a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,
b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely
ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá
bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.
c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,
d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,
e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,
f) a regionalitás elve: ha – a felhasználók érdekeire figyelemmel – a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,
g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás,
h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek – a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meg kell térülniük,
i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,
j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél – az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül – törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,
k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
(2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.
2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
3. csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi,
4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,
5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja,
7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,
8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,
9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),
10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
11. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a) bekötési vízmérő esetében
aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,
13. kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,
14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,
15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközmű-szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,
17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),
18. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,
19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,
20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és
b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését
szolgálja,
21. víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége,
22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,
23. víziközmű-rendszer: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve – ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást – képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,
24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás,
25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy
b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be,
26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,
27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.
A VÍZIKÖZMŰVEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
3–5. §2
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI
3. A víziközművek tulajdonjoga
6–9. §3
4. A víziközmű-fejlesztés
10. §4
11. §5
5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása
12. §6
13. §7
6. A víziközmű működtető eszközök
14. §8
A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY
7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai
15–17. §9
18. § Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.
19–22. §10
8. A vagyonkezelési szerződés
23–26. §11
9. A koncessziós szerződés
27–28. §12
10. A bérleti-üzemeltetési szerződés
29–31. §13
11. A közérdekű üzemeltető
32–34. §14
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ
12. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély
35–37. §15
13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése
38–41. §16
14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok
42. §17
15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége
43–48. §18
16. Számviteli szétválasztás
49–50. §19
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY
17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai
51–55. §20
18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás,
valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében
56–58. §21
ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM
59–61. §22
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJAI
19. A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása
62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:
a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;
b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.
(2) A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.
(3) A víziközmű-szolgáltatás díjának felhasználó általi pénzügyi teljesítésével együtt járó, a víziközmű-szolgáltatónál felmerülő indokolt költségek a díjmegállapításnál költségnövelő tényezőként nem vehetők figyelembe, azok a felhasználó által alkalmazott fizetési megoldástól függően külön tételként érvényesíthetők.
(4) Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.
63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.
(2) Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni.
(3) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.
64. § (1) A fogyasztással arányos díjak tekintetében a lakossági felhasználókra nézve – a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel – a nem lakossági felhasználókhoz képest alacsonyabb díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés alkalmazása esetében víziközmű-szolgáltatás díja a nem lakossági felhasználók esetében nem lehet magasabb, mint a víziközmű-szolgáltatás lakossági felhasználókra vonatkozó díjának másfélszerese.
(3) A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.
65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 15-ig küldi meg.
(3) A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven napon belül tegye meg javaslatát.
(4) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.
(5) Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a Hivatal (4) bekezdés szerinti határozatában vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.
66. § (1) A hatósági díj közüzemi szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szerződés részévé válik.
(2) A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni kizárólag a Hivatal előzetes hozzájárulásával lehet.
20. A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai
67. § (1) Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban: átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-szolgáltatók által működtetett víziközmű-rendszerek átadási pontján keresztül.
(2) A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési adatai alapján történik.
(3) Az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz kezelési díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) – az átadási mennyiségek figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Az átadási ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az átadási árat mely – a rendelet hatálybalépését követő – időponttól kell alkalmazni.
(4) Az átadási ár megállapítására a 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hatósági díj alatt átadási árat kell érteni, valamint a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a víziközmű-szolgáltatót terheli.
68. § Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közüzemi szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.
21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet
a) közüzemi szerződés kötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá
c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.
(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.
70. §23
71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.
(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.
72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket is – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található.
(2) Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli vagy – amennyiben annak megvalósítása már megtörtént – terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű-szolgáltató – mint az ellátásért felelős megbízottja – a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be, és az így beszedett összeget – az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti elszámolást követően – az ellátásért felelős részére legalább évente átadja.
(3) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja.
22. Díjfelügyelet
73. § A víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal
a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,
b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének
ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és
c) bírságot szabhat ki.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Felhatalmazó rendelkezések
74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;
2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
3–13.24
14.25
15. a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;
16. a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;
17–18.26
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben
1–2.27
3. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;
4. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árait és azok alkalmazásának időpontját, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját;
5.28
6–8.29
(3)30
24. Hatályba léptető rendelkezések
75. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2011. december 31. 23.00. órakor lép hatályba.
(2) E törvény 90. § (1), (2) és (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)31 A 3–10. §, 12. §, 14–17. §, 19–61. §, 74. § (1) bekezdés 3–13. és 17–18. pontja, 74. § (2) bekezdés 1–2. és 5. pontja, 76. § (3)–(6) bekezdése, 78–85. §, 89. § (1)–(2) bekezdése és az 1. melléklet 2012. július 15-én lép hatályba.
(4) E törvény 93. § (4) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba.
(5) E törvény 11. §-a, 13. §-a, 74. § (2) bekezdés 6–8. pontja, 74. § (3) bekezdése, 86. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 70. §-a, 74. § (1) bekezdés 14. pontja, 87. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.
25. Átmeneti rendelkezések
76. § (1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig
a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,
b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat
alkalmazhat.
(2) Ha 2011. december 31-ig létrejött, víziközmű-beruházásra vonatkozó szerződés alapján – szerződésben vállalt kötelezettségként – a víziközmű pótlási fedezetét vagy a beruházás finanszírozásához igénybe vett külső forrás hitelszolgálati fedezetét a víziközmű-szolgáltatás díjába be kell építeni, akkor a víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül is jogosult – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – a víziközmű-szolgáltatás 2011. december 31-én alkalmazott díját megemelni.
(3)–(6)32
(7) A Hivatal a 65. § (2) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.
77. § (1) A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig
a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,
b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat
alkalmazhat.
(2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.
78–85. §33
86. §34
87. §35
26. Az Európai Unió jogának való megfelelés
88. § E törvény 62. §-a a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
27. Módosító rendelkezések
89. § (1)–(2)36
(3)37
90. § (1)–(2)38
(3)39
(4)40
91–92. §41
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
93. § (1)–(2)42
(3) E törvény 58. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet 9. § (3) bekezdése.
(4)43
29. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
94. § E törvény 89. § (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez44
A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 31.
A 3–5. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 6–9. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 10. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 11. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
A 12. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 13. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
A 14. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 15–17. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 19–22. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 23–26. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 27–28. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 29–31. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 32–34. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 35–37. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 38–41. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 42. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 43–48. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 49–50. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
Az 51–55. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
Az 56–58. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
Az 59–61. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 70. § a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.
A 74. § (1) bekezdés 3–13. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 74. § (1) bekezdés 14. pontja a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.
A 74. § (1) bekezdés 17–18. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 74. § (2) bekezdés 1–2. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 74. § (2) bekezdés 5. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 74. § (2) bekezdés 6–8. pontja a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
A 74. § (3) bekezdése a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
A 75. § (3) bekezdése a 2012: LXXXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (3)–(6) bekezdése a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 78–85. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 86. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
A 87. § a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.
A 89. § (1)–(2) bekezdése a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
A 89. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 91–92. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 93. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 93. § (4) bekezdése a 75. § (4) bekezdése alapján 2012. december 31-én lép hatályba.
Az 1. melléklet a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 15-én lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás