273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2) A NAV központi szervei:

(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:

(4) A NAV középfokú vámszervei:

(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

(7) A NAV alsó fokú vámszervei:

(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. § (1) A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)³ Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

(3)⁴

3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot.

4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést.

5. § (1) A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek.

(2)⁵ A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

(2) A KAFIG felettes szerve a KÜIG-nek, valamint a KAIG-nak.

7. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – felettes szerve az illetékességi területén működő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(2) A Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság felettes szerve a Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Pest megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak és a KAVIG-nak.

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4)⁶ A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

8. §⁷ A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak.

9. § (1) A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. § (1)⁸ A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint lefolytatják a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

10/A. §⁹ Az adóigazgatóságok ellátják a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

12. § A NAV Központi Hivatala:

13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

15. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen:

(2)¹⁵ Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a) és b) és f)–n) pontja szerinti feladatokat, ide nem értve a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos vámhatósági feladatokat, a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a) és b) és d)–o) pontja szerinti feladatokat, illetve a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat.

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a Vtv. 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

(4)¹⁶

15/A. §¹⁷ Az 1. § (4) bekezdés c) pont szerinti vámszerv hivatalból, az 1. § (7) bekezdés a)–d) pont szerinti vámszerv hivatalból, valamint – ha a vámhatóság hatáskörébe tartozó más eljárás ügyfél általi kezdeményezésekor az ügyfél nem rendelkezik vámazonosító számmal – kérelemre ellátja a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

16. § A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

18. § (1) Kizárólag a KÜIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

(2) A KÜIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben.

(3) Ha a KÜIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KÜIG látja el.

(4) A KÜIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5) Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KÜIG-hez kell teljesíteni.

(6) A KÜIG végzi az Art.-ban meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzést. Amennyiben az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a KÜIG egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(7) A KÜIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KÜIG folytatja le.

19. § (1) Kizárólag a KAIG jár el az illetékügyek kivételével – ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket – jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

20. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.

(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(3) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG-hoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a KAIG folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

21. § A KÜIG és a KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is megkeresheti.

22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.

24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl –

(2)²⁰ A Bevetési Főigazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

(3)²¹ A dunai hajózási forgalomban a Duna – Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő – teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

25. § A Szakértői Intézet:

26. § (1) A büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabását és beszedését a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerinti főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

(2)²³ A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

28. § (1) A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, végzi a 15. § (1) bekezdés b)–g) és i)–n) pontja szerinti feladatokat – ide nem értve a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést, illetve a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést – és a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.

(2)²⁷ A környezetvédelmi termékdíj, valamint a népegészségügyi termékadó megfizetésére kötelezett külföldi vállalkozás esetében a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentése, a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése, valamint a termékadó bevallása, befizetése, kiszabása, ellenőrzése során a KAVIG jár el.

(3)²⁸ A Magyarország területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

30. §²⁹ Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. §³⁰ A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt, az adó különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:

32. § (1) Budapesten és Pest Megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényben foglalt engedélyezési és a fémkereskedelmi tevékenységi biztosítékul felajánlott, visszavonható pénzügyi biztosíték esetén a visszavonás lehetőségének jóváhagyását – ide nem értve a kiemelt adózókat –, továbbá az ellenőrzési feladatokat. A kiemelt adózók tekintetében az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.

(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

36. § (1) A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(2) A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi kapcsolattartó szervként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(3)³¹

(4)³² A Kormány az Art. 70. § 5. pont 5.1. alpontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3)³³ A Kormány az Informatikai Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetként jelöli ki.

38. § (1) A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KÜIG jár el.

(2) A Kormány által központosított ellenőrzésre, valamint központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szervként a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KAVIG jár el.

39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. § (1) A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.

41. § (1)³⁴ A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(2)³⁵ Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(3)³⁶ Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

42. § A NAV tv. 23. § (3) bekezdése szerinti – országos illetékességű – adóztatási szerv a KAFIG, a KÜIG és a KAIG.

43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

(2) A Kormány a játékterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

(4) Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

44. § (1) Az eljárásra – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(3a)³⁷ Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, melynek illetékességi területén a mulasztással érintett, felszámolás alatt álló adózó székhelye található.

(4) Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére – a 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:

(4a)⁴² A NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál kezdeményezhető az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint a 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése, és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. Az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

(5) Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.

(6)⁴³ Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális adó főigazgatóságának vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7)⁴⁴ A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9)⁴⁵ A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(10) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

(12)⁴⁶ A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására a régió területén kívül.

46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(4)⁴⁷

(5)⁴⁸ Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.

47. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

(3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.

(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes igazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye székhelye szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. § A megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.

50. § (1)⁵⁰ A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára.

(2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(2a)⁵¹ A (2) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint – amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén van – az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes:

(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye Budapesten, illetve Pest megyében található, a KAVIG jár el.

52. §⁵² A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

53. §⁵³

54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.

(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)⁵⁴ A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását, amennyiben a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye az 1. illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4) A Vtv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az EK vámkódex 236–239. cikke értelmében az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyv szerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére a könyv szerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelyik az utólagos könyvelésbe vételt végzi.

57. § (1) A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

58. § (1)⁵⁵ A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)⁵⁶ Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság (ideértve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságot is) illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3)⁵⁷

59. § (1)⁵⁸ A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság az Art. 79. §-a szerint hatáskörébe tartozó adók tekintetében a NAV elnökének engedélyével a régió területén kívül is végezhet ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.

(2) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h.–14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.

(3) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(4)⁵⁹ A vámszervek által az Art. alapján végzett ellenőrzések során a 45. § (5)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5)⁶⁰ A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság mélységi ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 24. § (3) bekezdése szerinti mélységi ellenőrzést.

60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4) A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

61. §⁶¹

62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

64. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.

66. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.

(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.

(3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

(5) A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.

67. § (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(2) A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:

(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4)⁶²

68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

69. § A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.

70. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.

(2) Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.

(3)⁶³ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig tarthat.

71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.

71/A. §⁶⁴ (1) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-át, 15/A. §-át és 45. § (4) bekezdés b) és d) pontját a 2012. január 1-jétől induló vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben kell először alkalmazni. E rendelet hatályba lépését megelőzően indult, vámazonosító szám megállapítására és nyilvántartására irányuló eljárásokban a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 51. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

72–138. §⁶⁵

139. § (1)–(3)⁶⁶

(4)⁶⁷ Hatályát veszti az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrészében a „vám- és pénzügyőrségi” szövegrész.

(5)–(6)⁶⁸

140. §⁶⁹ (1) E rendelet 72. §–138. §-ai, továbbá a 139. § (1)–(3) bekezdése és (5)–(6) bekezdése 2011. január 2-án hatályát veszti.

(2) E rendelet 139. § (4) bekezdése 2013. január 2-án hatályát veszti.

(3)⁷⁰ E rendelet 67. § (4) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.

(4) Ez a § 2013. január 3-án hatályát veszti.