2009. évi L. törvény

1. §³ (1)⁴ A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények – ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak – a MOKK rendszere útján az eljáró közjegyző nevében automatizáltan is végezhetőek.

2. §⁵ A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.

3. §⁶ (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.

(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 167–168. §-ában meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

(3) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 21. és 22. §-a szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.

(4) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

(6) E törvény alkalmazásában a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete és a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített magyarországi pénzügyi fióktelep minősül képviseletnek. E szerveket e törvény alkalmazása során az érintett külföldi vállalkozás képviselőjének kell tekinteni.

(7) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eljárásban, választottbírósági eljárásban vagy az ellene indított polgári perben viszontkereset, illetve beszámítás útján érvényesítse.

4. §⁸ (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.

(2) A MOKK elnöke – az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között – hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt.

(3) A közjegyző a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi.

(5)⁹ A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a Pp. 12. § f) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette.

5. §¹⁰ (1) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyző kijelöléséről; ilyenkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

(2)¹¹ Ha

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bejelentést az annak elbírálásához szükséges iratokkal együtt a közjegyző küldi meg a bíróságnak; ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyző a mellőzéséhez nem járult hozzá.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt esetekben a bíróság hivatalból is intézkedhet az iratok beszerzése iránt.

(6) Ha a kizárási okot nem maga a közjegyző jelentette be, a nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(7) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(8) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a MOKK elnökének; az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke jelöli ki.

(9) A MOKK elnökének e §-ban szabályozott intézkedései ellen jogorvoslatnak helye nincs.

6. §¹² (1)¹³ Az a közjegyző, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, a bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett közjegyző továbbra is eljárhat, de a Pp. 12. § a)–e) pontjai szerinti kizárási ok esetében a bejelentés elintézéséig a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki; ha ugyanaz a fél ugyanabban az eljárásban a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést ugyanazon közjegyző ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közjegyző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

7. §¹⁴ (1) A MOKK elnökének a kizárással és másik közjegyző kijelölésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a MOKK elnökhelyettese is gyakorolhatja, illetve teljesítheti.

(2)¹⁵ Ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzővel szemben jelentik be, vagy ha a kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyző kijelölése ügyében a MOKK székhelye szerint illetékes járásbíróság jár el.

8. §¹⁶ (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.

(2) Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

9. §¹⁷ (1) Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik.

(2) A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. A kérelmet a fél a (4) bekezdés alapján mentesített közjegyzőt kivéve bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti.

(3) Ha a közjegyzőnél egy héten belül az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottnál több fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtanak be papír alapon, a közjegyző – haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentési lehetőség megnyíltát követő munkanapon előterjesztett – kérelmére a MOKK elnöke (elnökhelyettese) egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára három munkanapon belül más közjegyzőt jelöl ki az eljárás lefolytatása végett. A kérelmeket a kijelölt közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, ebben az esetben a 26. § (1) bekezdésében írt határidő a kérelemnek a kijelölt közjegyzőhöz való érkezésétől számít.

(4)¹⁸ A közjegyző a MOKK elnökétől írásban, az érintett időszakot legalább harminc nappal megelőzően kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente összesen legfeljebb hatvannapos folyamatos időszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közreműködés alól mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet csak fontos okból, így különösen az ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában és az azt megelőző tizenöt napban új ügyet nem kap, a folyamatban lévő ügyekben pedig – szükség esetén – gondoskodnia kell a helyettesítéséről.

(5)¹⁹ A közjegyző a MOKK rendszerében rögzíti a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóinak és volt házastársának a vezetéknevét. Ha az ügyben a fél vagy képviselőjének vezetékneve megegyezik a közjegyző vagy az általa bejelentett személy vezetéknevével, az ügyet a MOKK rendszerének alkalmazásával nem lehet a közjegyzőre osztani.

10. §²⁰ (1) A beadványokat – ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik – egy példányban kell benyújtani. A beadványokat – a beadvány szóban történő előterjesztését kivéve – űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az adott beadványra űrlapot rendszeresít.

(2) Ha a beadványon a közjegyzői ügyszámot feltüntetik, azon az eljáró közjegyző feltüntetése nem szükséges.

(3)²¹ A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok kivételével – ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős miniszter rendeletében másként nem rendelkezik – a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet.

(4) A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy magára a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

11. §²² (1) Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és a beadványt

(2)²⁵ Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el.

(3)²⁶ A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.

(4)²⁷

(5) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e §-ban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.

12. §²⁸ (1) Az elektronikus úton benyújtani kívánt beadvány hiányosságairól a MOKK rendszere tájékoztatja az előterjesztőjét; a beadvány adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitelére akkor kerül sor, ha az előterjesztő a hiányokat pótolja.

(2)²⁹ A beadvány adatainak beviteléről annak benyújtója a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton automatikusan visszaigazolást kap. A visszaigazolás a beadvány tartalmi elemeit, az adatbevitel időpontját, az ügyszámot, az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint ha a díj – díjköteles beadvány esetén – megfizetésre került, a díj megfizetéséről szóló igazolást tartalmazza. Díjköteles beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor a díjat a MOKK pénzforgalmi számláján jóváírták.

13. §³⁰ (1) A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.

(2) Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Hiánypótlási felhívás esetén a kérelmet nem kell visszaadni a félnek.

(3) Az 5. § és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzőnek a beadvány adatait a kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül kell rögzítenie a MOKK rendszerében.

14. §³¹ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

(2)³² A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (159–161. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.

(3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyző pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási felhívást nem a kérelem előterjesztésekor adja át a közjegyző.

(4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítő közjegyző akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem ő jár el.

(5) A beadvány szóbeli előterjesztéséről – kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét – külön jegyzőkönyvet készíteni nem kell.

15. §³³ (1)³⁴ A belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani.

(2)³⁵ A jogosult az eljárás során folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy belföldi kézbesítési címmel rendelkezzen, és hogy ott részére az iratok – a kézbesítési fikciót is ideértve – kézbesíthetők legyenek. E kötelezettség megsértése esetén hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, és a jogosult részére az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni.

(3)³⁶ Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követően a jogosult belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem volt kézbesíthető,

(4)³⁷ Ha a fizetési meghagyás kötelezett részére történt kézbesítését követően a kötelezett belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem volt kézbesíthető, a kötelezett részére az iratokat külön felhívás nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni.

(4a)³⁸ A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi kézbesítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan államban ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező fél részére történő iratkézbesítés esetén, amely állam vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.

(5)³⁹ Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések az eljárás perré alakulása esetén nem érintik a bíróságnak a Pp. 142–143. §-ában meghatározott feladatait.

(6)⁴⁰ Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyző a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert kézbesítési címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendő iratot a címzett bármelyik közjegyzőnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény közzétételétől számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni.

16. § (1)⁴¹ A fizetési meghagyás kézbesítésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési kifogás a Pp. 138. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjeszthető elő. A fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott egyéb végzés, értesítés tartalmazza.

(2)⁴² A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.

(3)⁴³ Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, a 32. és 33. § rendelkezéseit pedig nem lehet alkalmazni. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

(4)⁴⁴ A határozatok jogerőre emelkedését megállapító végzést a 36. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel csak megküldeni kell a címzett részére.

(5)⁴⁵ A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az iratokat – a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével – a 16/A. § szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.

16/A. §⁴⁶ (1) Az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett az üggyel érintett regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá.

(2) A kézbesítendő irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a MOKK rendszere útján a címzett részére a felhasználói azonosítást követően megadott elektronikus levelezési címére értesítést kell küldeni.

(3) Az iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.

(4) Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban kézbesítettnek minősül.

(5)⁴⁷ Ha az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a címzett az annak hozzáférhetővé válásáról való értesítéstől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a MOKK rendszere az ötödik munkanapon ismételt értesítést küld az irat hozzáférhetővé válásáról. Ha a címzett az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a második értesítés ellenére nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon azt kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) Azok az iratok, amelyeket kézbesíteni nem, hanem csak megküldeni kell, az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kerülnek megküldésre a címzett részére.

17. §⁴⁸ (1) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye beavatkozásnak, és – a jogutódlás esetét kivéve – nem alkalmazhatók a Pp.-nek a felek személyében bekövetkező változásokra (Pp. 41–56. §) vonatkozó szabályai. Az eljárásban a közjegyző nem rendelhet el ideiglenes intézkedést.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye keresetkiterjesztésnek és keresetváltoztatásnak.

(3) A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. A visszautasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.

(4) Az eljárásban a felet nem képviselheti olyan személy, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű fél képviselője is. Ilyen esetben a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően az ellenérdekű fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.

18. §⁴⁹ (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a fél meghallgatásának nincs helye, kivéve a beadvány szóbeli előterjesztését, a fél szóbeli tájékoztatását és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatást. Egyebekben ahol a Pp. meghallgatást említ, ott ezen a fél írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

(2)⁵⁰ A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye. A közjegyző az eljárást hivatalból megszünteti, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye, vagy az eljárást fel kellene függeszteni. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.

(3) A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.

(4)⁵¹ Ha e törvény, vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a közjegyző a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elő. A MOKK rendszerén keresztül előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.

(5)⁵² E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

(6)⁵³ Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

(7)⁵⁴ Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.

(8)⁵⁵ Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha a fizetési meghagyásos eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának.

19. §⁵⁶ A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.

20. §⁵⁷ (1)⁵⁸ A kérelemben fel kell tüntetni:

(2) Papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelemben fel kell tüntetni az eljáró közjegyző nevét és székhelyét.

(3)⁵⁹

(4)⁶⁰ A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A 285. § (1)–(3) bekezdésének alkalmazása esetén azonban a tanú személyi adatait külön lapon sem kell bejelenteni, ebben az esetben a tanú zártan kezelendő adatait a kérelem nem tartalmazza.

(5) A kérelemben megjelölhető perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

(6) A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a jogosultnak visszafizeti.

(7)⁶¹ A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja.

(8)⁶² A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyre díjtúlfizetés esetén a különbözet visszautalását várja.

21. §⁶³ (1)⁶⁴ A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében kizárólag a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti feltételek, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében a Pp. 36. § és 37. § a), illetve b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén terjeszthető elő együttesen. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő.

(2) Ha a jogosult a papír alapon beadott kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy ha a fél az űrlapot nem megfelelően töltötte ki, őt a közjegyző a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitele után a hiányok pótlására hívja fel.

(3) A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.

22. §⁶⁵ A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.

23. §⁶⁶ (1)⁶⁷ A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy nincs-e helye a kérelem visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében a fizetési meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül.

(2)⁶⁸ Ha nincs szükség hiánypótlásra, nem kell visszautasítani a jogi képviselővel eljáró fél kérelmét annak hiányosságai miatt, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és ennek eredményeként a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző a kötelezett szervezet jogképességének vagy annak megállapítása érdekében, hogy a kötelezett ellen helye van-e fizetési meghagyás kibocsátásának, térítésmentesen:

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok igénylésére a közjegyző a MOKK rendszerének ilyen, automatizált szolgáltatását veszi igénybe.

(4)⁷¹ A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseknek az eljárás során szükség esetén bármikor helye van.

(5)⁷² A közjegyző az eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően eláll. A befejezetté nyilvánító végzést, ha a kötelezettnek a fizetési meghagyás nem került kézbesítésre, csak a jogosultnak kell kézbesíteni. A végzéssel szemben a jogosult fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

24. §⁷⁴ (1)⁷⁵ A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy

(2)⁷⁶ Ha a meghagyást a kötelezettnek – ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit – nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be.

(3)⁷⁷ Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján vissza kell utasítani.

(4)⁷⁸ Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés m) pontja alapján kell visszautasítani.

(5)⁷⁹ A fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítására a Pp. 176. §-ának (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6)⁸⁰ A fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítása esetén a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti.

(7)⁸¹ A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a jogosult ugyanarra a címre sikertelen postai kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérjen. A végrehajtói kézbesítés eredménytelensége esetén a kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján kell visszautasítani.

25. §⁸² (1)⁸³ A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

(2)⁸⁴ Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(3) Ha a jogosult a követelését a (2) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

(4)⁸⁵ A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet visszautasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az visszautasító végzést.

26. §⁸⁶ (1)⁸⁷ Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.

(2) A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra.

(3) Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kibocsátásra.

(4)⁸⁸ A közjegyző előzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan kerül kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem tárgyában döntő határozat kivételével.

(5) A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani.

27. §⁸⁹ (1)⁹⁰ A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:

(2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.

(3)⁹¹ A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének (Pp. 180. §).

(4)⁹² A Pp. 355. §-ának rendelkezései a fizetési meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a közjegyző kiegészítés esetén kiegészítő fizetési meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig mellőzi.

28. §⁹³ (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.

(2) Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.

(3)⁹⁴ Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára a Pp. 38. és 39. §-a megfelelően irányadó.

(4) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem tárgyában az ügyben eljáró közjegyző dönt.

29. §⁹⁵ (1)⁹⁶ Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség.

(2) A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

(3) A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a kérelem alaposságát ettől függetlenül meg kell vizsgálni.

(3a)⁹⁷ A részletfizetést, illetve fizetésre halasztást engedélyező végzés ellen fellebbezésnek van helye. A részletfizetés, illetve fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem visszautasítása, illetőleg elutasítása tárgyában hozott végzés ellen a kötelezett fellebbezhet.

(4) Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem.

30. §⁹⁸ (1) Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek – ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre – az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

(2)⁹⁹ Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző a 37. és 38. § rendelkezései szerint jár el. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki.

31. §¹⁰⁰ (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. A kötelezettnek – ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre – a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

(2) A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye.

32. §¹⁰¹ (1)¹⁰² Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.

(2)¹⁰³ Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli.

33. §¹⁰⁴ Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § (1) bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

34. §¹⁰⁵ (1) A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt az eljárást megszünteti

(2) A közjegyző az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az eljárást annak bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles.

(3) A jogosult a kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt.

(4)¹⁰⁸ Az eljárás megszüntetésével a meghagyás hatályát veszti. Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

(5) Az eljárás megszüntetése esetén a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(6) Ha a jogosult a követelését az (5) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

(7)¹⁰⁹ Ha az eljárás megszüntetésére a 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor, az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásának és a meghagyás kötelezettnek történő kézbesítésének a jogi hatályai fennmaradnak, ha az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, vagy e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben hivatkozni kell az eljárást megszüntető végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az eljárást megszüntető végzést.

35. §¹¹⁰ (1)¹¹¹ A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet. A közjegyző olyan határozata ellen, amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, külön fellebbezésnek nincs helye.

(2)¹¹² Ha az eljárás megszüntetését a kötelezett vagy a kötelezett is kérte, és a közjegyző e kérelemnek a felek nyilatkoztatása nélkül nem ad helyt, a kérelmet külön végzés hozatala nélkül ellentmondásnak kell tekinteni, és a 37., valamint a 38. § szerint kell eljárni.

36. §¹¹³ (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

(2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

(3)¹¹⁴ Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kell a részére kézbesítettnek tekinteni, a közjegyző – feltéve, ha annak alkalmazása nem kizárt – tájékoztatja a jogosultat a 32. §-ban foglaltakról, ha pedig erre az esetre a jogosult a meghagyás Vht. 31/D. §-a szerinti kézbesítését kérte, a meghagyást megküldi a kézbesítés díját pedig kiutalja a végrehajtónak.

(4)¹¹⁵ Ha a jogerős fizetési meghagyást a 32. vagy a 33. § rendelkezései alapján, az ott meghatározott határidőn belül ellentmondással megtámadják, a meghagyás hatályát veszti, feltéve ha az ellentmondást a közjegyző nem utasítja vissza, vagy e §-ok alkalmazását e törvény nem zárja ki.

(5)¹¹⁶ A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha

(6)¹¹⁷ Ha a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy ellentmondását nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn, az ellentmondást hiánypótlási felhívás nélkül kell visszautasítani.

(7)¹¹⁸ Az ellentmondást visszautasító végzés ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet.

37. §¹¹⁹ (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át.

(2) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 30. és 31. §-ban meghatározott esetekben is.

(3) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban azt a bíróságot kell feltüntetni, amelyet a jogosult a fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelemben megjelölt, ennek hiányában a Pp. vagy a Kp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. A közjegyző a felhívással egyidejűleg figyelmezteti a jogosultat, hogy a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja, ha ahhoz nem csatolja a közjegyző felhívásának másolatát és a közjegyzői felhívásban szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői iratanyag sem érkezik.

(5) A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat arról, ha

(6) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a bíróság az eljárást – a b) és c) pontban említett esetben a Pp. 259. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével megszünteti, ha a jogosult a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül

38. §¹²⁰ (1) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésének a jogosult részére történő kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített iratait (a továbbiakban: iratanyag) elektronikus úton megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) útján a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságnak.

(2) Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést azt követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja.

(3) Az iratanyag a közjegyző aláírása nélkül is hiteles.

39. §¹²¹ (1)¹²² A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen e törvény vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.

(2) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon az ügyben eljáró közjegyzőnél nyújthatja be.

(3)¹²³ Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el.

(4)¹²⁴ A közjegyző a fizetési meghagyásos ügy iratanyagából a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat elektronikusan az OBH útján küldi meg a bíróságnak.

(5)¹²⁵ A másodfokú határozatot a törvényszék kézbesíti a feleknek, az iratokat pedig határozat egy példányával együtt megküldi a közjegyzőnek vagy a MOKK rendszerének elektronikusan.

(6) A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye.

40. §¹²⁶ (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.

(2)¹²⁷ Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratanyagot a közjegyzőtől papír alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.

41. §¹²⁸ A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

42. §¹²⁹ (1)¹³⁰ A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.

(2) A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja.

(3)¹³¹ Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat (a továbbiakban: másolati díj) kell fizetni; a Pp. 619. §-ának (1) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

(4)¹³² Az e törvényben meghatározott eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik. A Pp. 86. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.

43. §¹³³ (1) A fizetési meghagyásos eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – illetéket nem kell fizetni.

(2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni

(3)¹³⁵ A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani. Ha azonban a pert a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasítása vagy az eljárás 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történő megszüntetése után indítják meg, az eljárási díjat csak akkor lehet az illetékbe beszámítani, ha a felperes a keresetlevelet a visszautasító, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja.

(4) A (2) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása esetén az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a fellebbezést elektronikusan terjesztik elő, az illetéket elektronikus úton kell megfizetni.

(6)¹³⁶ Az illeték megfizetésének megtörténtét a bíróság ellenőrzi.

44. §¹³⁷ (1)¹³⁸ Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

(2) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

(3)¹³⁹ A díjalapnak a leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történő megállapítása esetén az eljárási díj visszatérítésének nincs helye.

45. §¹⁴⁰ (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke:

(2)¹⁴⁴ Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1 600 forintnál, mint ahány fél van.

46. §¹⁴⁵ (1) Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

(2) Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek – az egymás közötti viszonyukban – az eljárási díjat érdekeltségük arányában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik, rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni.

(3) Az eljárási díjat

(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott fizetési mód alkalmazását kötelezővé teheti.

(5) Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja.

47. §¹⁴⁸ (1)¹⁴⁹ Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. A személyes költségkedvezményre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy lelet készítésének nincs helye.

(2) Nem részesíthető sem a 48. §-ban meghatározott személyes, sem a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

48. §¹⁵⁰ (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes díjfeljegyzési jog illeti meg (személyes díjfeljegyzési jog), ha a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény szerinti – a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló – feltételek fennállnak.

(2) Díjfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő eljárási díj, illetve a végrehajtási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. Ha a fél díjfeljegyzési jogban részesült, erre a beadványaiban utalnia kell.

(3) A személyes díjfeljegyzési jogra a Pp. 95. § (6) bekezdését és 97. §-át megfelelően alkalmazni kell, a Pp. 94–100. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.

49. §¹⁵¹ (1)¹⁵² Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. E költségeket az eljáró közjegyző viseli.

(2) Eljárási díj mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.

(3)¹⁵³ Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 10%-a, de legalább 3 200 forint – kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1 600 forint, ahány jogosult van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll.

(4)¹⁵⁴ Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 8 000 forint – ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1 600 forint, ahány fél van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasítása vagy az eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. E díjkedvezmény alapján visszajáró összeget a jogosult a MOKK-tól visszaigényelheti.

(5)¹⁵⁵ Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy az e § szerinti költségkedvezmény nem áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett díjat fizesse meg. Az e § szerinti költségkedvezmény fennállásáról külön végzést nem kell hozni.

50. §¹⁵⁶ (1) A 48. § szerinti költségkedvezmény (e §-ban a továbbiakban: költségkedvezmény) esetén a díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(2) A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő. A kérelmet – ideértve ebben az esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is – elektronikus úton nem lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(3)¹⁵⁷ A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően, az ellenfél meghallgatása nélkül dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről. A kérelmet visszautasító, illetve részben vagy egészben elutasító, valamint a díjfeljegyzési jogot megvonó végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos. A díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj összegét a közjegyző rögzíti a MOKK rendszerében. A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja vissza, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze elő.

(4)¹⁵⁸ Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem vagy csak részben ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének a költségkedvezményt visszautasító vagy elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül eleget tett, ellenkező esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hatálytalan. Ha a fellebbezés eredményeként a törvényszék a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a törvényszék végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.

(5) Ha a közjegyző a jogosultat költségkedvezményben részesítette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerén történő rögzítésekor a közjegyző nyilatkozik arról, hogy a jogosultat költségkedvezmény illeti meg, megjelöli annak mértékét és jogcímét; ha a költségkedvezmények tárgyában a másodfokú bíróság döntött, a nyilatkozatban elegendő erre a tényre utalni és a végzés számát feltüntetni. Egyébként a költségkedvezmény tárgyában benyújtott és keletkezett iratokat, eljárási cselekményeket nem kell a MOKK rendszerében rögzíteni. A közjegyző a nyilatkozat tartalmáért és a költségkedvezmény jogosult részére történő biztosításának jogszerűségéért a MOKK-nak anyagi felelősséggel tartozik.

(6) A területi közjegyzői kamara ellenőrizheti a költségkedvezmények tárgyában hozott és első fokon jogerőre emelkedett határozatok jogszerűségét; ha a határozat jogszabálysértő, a közjegyzőt a juttatott kedvezménynek a MOKK részére történő megtérítésére kötelezi. A területi kamara jogerős és végrehajtható határozata alapján a MOKK a közjegyzőt a 42. § (2) bekezdése alapján megillető összegből a jogszerűtlenül juttatott kedvezmény összegét levonja. A területi kamara határozata és a MOKK levonási joga a jogosult már megkapott kedvezményét nem érinti.

(7) A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg terjesztheti elő, ennek tárgyában a perbíróság dönt.

50/A. §¹⁵⁹ (1) A közjegyző a fizetési meghagyásban a kötelezettet kötelezi a díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj (a továbbiakban együtt: feljegyzett díj) MOKK részére történő megfizetésére.

(2) Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a közjegyző a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.

(3) A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a feljegyzett díj megfizetésére, ha

50/B. §¹⁶⁰ (1) A bíróság a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére a felet abban az arányban kötelezi, amelyben a Pp. szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles.

(2) A bíróság a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére, ha

(3) Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a bíróság külön végzésben a felperest kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.

50/C. §¹⁶¹ A díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a MOKK, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a közjegyzők viselik.

51. §¹⁶² A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a Vht.-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. §¹⁶³ (1) A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A kérelem benyújtására a 10–13. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2)¹⁶⁴ A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Ha a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző valamely okból – ide nem értve a kizárás esetét – nem tud eljárni, az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki.

(3)¹⁶⁵ A 10–13. §-t, 15–17. §-t, a 18. § (1) és (3)–(5) bekezdését, a 23. § (1) és (5) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés k) pontját, a 25. § (3) bekezdését, a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2)–(5) bekezdését és 44. § (3) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.

(4)¹⁶⁶ A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel (a továbbiakban együtt: végrehajtási lap) kerül sor.

(5)¹⁶⁷ Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E rendelkezés nem érinti a végrehajtási jog elévülését.

53. §¹⁶⁸ (1)¹⁶⁹ A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a fizetési meghagyásnak a 16. § (3) bekezdése alapján történő végrehajtói kézbesítésére.

(3)¹⁷⁰ A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton a 16/A. § megfelelő alkalmazásával küldi meg a végrehajtónak, és a végrehajtó ugyanezen eljárásban keletkezett iratokat a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzőnek.

54. §¹⁷¹ (1)¹⁷² A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztésére a végrehajtási kérelem előterjesztésére, a visszavonásról rendelkező végzés megküldésére pedig a végrehajtási lap megküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy végrehajtási lap visszavonása iránti papír alapú kérelmet nem űrlapon kell előterjeszteni.

(2)¹⁷³ A 11. § (3) bekezdésében meghatározott fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.

(3)¹⁷⁴ A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok felterjesztése helyett a MOKK rendszerén keresztül előállított iratanyagot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról.

55. §¹⁷⁵ (1)¹⁷⁶ A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 8 000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 8 000 Ft díjat kell adósonként megfizetni; az így megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(2)¹⁷⁷ A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 8 000 forint, legfeljebb 30 000 forint. A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése esetén – ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik – az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(3)¹⁷⁸ A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért további díj és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

(4)¹⁷⁹ A végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díj kétharmadát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeg felét a MOKK a működésére fordítja, a fennmaradó összeg másik fele a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart illeti, mely azt a működésére fordítja.

(5)¹⁸⁰ A végrehajtási díjra és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő díjra, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló eljárásra a 44. § (1) bekezdése, a 46–48. §, a 49. § (1), (2) és (5) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendelése vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti díj az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, de legalább 8 000 forint, vagy 50%-a, de legalább 8 000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, illetve a hiányoknak a közjegyző által a Vht. 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor. A közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezésre a 43. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(5a)¹⁸¹ A végrehajtási eljárás során a felet az a személyes költségkedvezmény illeti meg, amelyet a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban engedélyezett. Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.

(6)¹⁸² A Vht. 34. § (5) bekezdésének alkalmazása során illeték alatt a díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjakat is érteni kell.

(7)¹⁸³ Amennyiben a végrehajtást kérő díjfeljegyzési jogban részesült, a közjegyző végzésében a végrehajtást kérőt kötelezi a feljegyzett végrehajtási díj megfizetésére, ha

(8)¹⁸⁴ Ha a közjegyző a végrehajtási eljárást a 32. § (2) bekezdése alapján szünteti meg és a végrehajtást kérő díjfeljegyzési joga folytán a végrehajtási díjat nem fizette meg, a közjegyző felhívja a kötelezettet, hogy a feljegyzett végrehajtási díjat a MOKK részére a végzés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse meg; ezt a végrehajtási díjat a kötelezett viseli. Ha a kötelezett a végrehajtási díjat határidőn belül a MOKK részére nem fizeti meg, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja.

(9)¹⁸⁵ A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – 15.000 Ft díjat kell fizetni; a díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.

56. §¹⁸⁶ (1) A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A MOKK rendszerében – a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében – rögzített adatokat a közjegyző és a MOKK kezeli.

(2) A MOKK rendszere biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a MOKK rendszerében kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet szóban és elektronikus úton lehet előterjeszteni; a szóbeli kérelmet a közjegyző akkor is teljesítheti, ha nem ő jár el. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a MOKK rendszerében kezelt iratok adataival.

(3) A MOKK rendszere a közjegyzők számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A MOKK rendszerében a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.

(4) A MOKK őrzi a rendszerében rögzített és keletkezett iratokat, azok adatait. A MOKK a rendszerében kezelt iratokról az irat címzettjének és törvény alapján iratbetekintésre jogosultnak hiteles kiadmányt adhat.

(5) A MOKK rendszere nyomdatechnikailag alkalmas arra, hogy a papír alapú iratokat központilag állítsa elő és készítse elő a kézbesítésre.

(6) A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben keletkezett, a közjegyzőnél vagy a MOKK-nál lévő iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is – az eljárás befejezését követő tíz év után selejtezni kell, illetve a MOKK rendszerében kezelt adatokat törölni kell. E határidőn belül kérheti vissza a fél a jogszabály ellenére csatolt mellékleteket. Az eljárás során hozott határozatokat, valamint a MOKK rendszerében rögzített adatokat és a MOKK rendszerével előállított elektronikus okiratokat archiválni nem kell.

57. §¹⁸⁷ (1) A MOKK rendszere naplót készít:

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3)¹⁸⁸ A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

58. §¹⁸⁹ (1) A MOKK rendszere – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.

(2) A MOKK rendszerének működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a MOKK rendszere a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó feleket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3)¹⁹⁰ A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a MOKK rendszerében felmerült üzemzavar akadályozta a MOKK rendszerének működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a MOKK rendszerénél végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek a MOKK rendszere szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

59. §¹⁹¹ (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a továbbiakban: rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyás kibocsátására a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, az európai fizetési meghagyásos eljárásra megfelelően alkalmazni kell e törvény szabályait.

(2) A 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást is érteni kell. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a 3. § (3) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(2a)¹⁹² Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.

(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történő kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(4) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az európai fizetési meghagyásos eljárásra e törvény 32. és 33. §-át nem lehet alkalmazni.

(6)¹⁹³ Ha az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a közjegyző – a 37. § (2)–(6) bekezdés alkalmazásának mellőzésével – az iratanyagot megküldi az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak, ennek hiányában a Pp. szerint hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező bíróságnak. Amennyiben az eljárásra magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik, a közjegyző az iratanyagot az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriának küldi meg.

(7) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik,

(8)¹⁹⁵ Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az ügygondnoki díjat, a fordítás költségét és a külföldi kézbesítés költségét a jogosult a Kjnp. alkalmazásával köteles megelőlegezni.

(9) Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyző általi elrendelése iránti eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(10)¹⁹⁶ Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag papír alapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.

(11)¹⁹⁷ Az európai fizetési meghagyásos eljárásért a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon eljárási díjat kell fizetni; a 42. § (1) és (2) bekezdését, és a 46. § (3)–(5) bekezdését nem lehet alkalmazni. Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért az 55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű díjat a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon kell megfizetni, a díj az eljáró közjegyzőt illeti.

60. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

61. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. június 30-án lép hatályba.

(2) A 63. § (3) bekezdése, a 64. § (5) bekezdése, a 70. § (14) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés g) pontja, valamint (6) bekezdése, továbbá a 73. § g) pontja 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1–15. §, a 16. § (1)–(3) bekezdése, a 17–36. §, a 37. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése, a 38–59. §, a 62. § (2) bekezdése, – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 62. § (3) bekezdése, a 62. § (6)–(9) bekezdése, a 63. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)–(4), és (6)–(10), valamint (13)–(16) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 73. § a)–f) pontja és a 75. § 2010. június 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Pp. e törvény 62. § (3) bekezdésével megállapított 315. § (3) bekezdés b) pontja, 318. § (1) bekezdésének b) pontja és 319. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(5)²⁰⁸ A 64. § (4) bekezdése és a 71. § (1) és (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. A 16. § (5) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba, a 65. § (5) bekezdése és 71. § (2) bekezdése nem lép hatályba.

(6)²⁰⁹ E törvény rendelkezéseit – a 64. §-ban foglalt rendelkezések kivételével – a hatálybalépésük után indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezéseit a 2010. május 31-ét követően indult fizetési meghagyásos eljárásokban (európai fizetési meghagyásos eljárásokban) kell alkalmazni.

(7) A 62–74. § 2011. július 2-án a hatályát veszti.

(8) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2010. március 31-éig köteles biztosítani a MOKK rendszerének tesztelését a közjegyzők és a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szerv részére, 2010. április 30-áig pedig az interneten is elérhetővé tenni a felhasználók számára a MOKK rendszerének tesztelésre alkalmas változatát. A MOKK rendszerének módosítását célzó, az eljárásban szereplő felek felhasználói jogosultságait érintő program-fejlesztés esetében a MOKK köteles biztosítani a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szervnek a módosított program tesztelését.

(9)²¹⁰ E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. március 14-ét követően előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás elrendelése vagy biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(10)²¹¹ E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(11)²¹² E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 37. § (4a) bekezdését a 2016. január 1. napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(12)²¹³ E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 37. § (4a) bekezdését 2016. június 30. napjáig akkor kell alkalmazni, ha a jogosult vagy képviselője az elektronikus kapcsolattartást választja. 2016. július 1-jétől ugyanezen bekezdésnek a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(13)²¹⁴ E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel megállapított 55. § (9) bekezdése szerinti, a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni.

62–74. §²¹⁵

75. §²¹⁶ E törvény