2008. évi XLVI. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről¹

2022.03.21.

Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével

a) a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása;

b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében – figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására – a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer- előállítás és értékesítés elősegítése;

c) az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása, az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos előállításának, kereskedelmének, felhasználásának biztosítása;

d) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő biztonsági szabályok betartásával;

e)² az emberi fogyasztásra kerülő, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) történő termesztésének elérése;

f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végső fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának elősegítése;

g)³ haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása;

h)⁴ az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.

i)⁵ az élelmiszer-pazarlás megelőzése, csökkentése.

A törvény hatálya és alkalmazási köre

2. § (1)⁶ E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője.

(2) A törvény alkalmazási köre kiterjed

a)⁷ az élelmiszer – beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát – termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;

b)⁸ a vadon élő növény begyűjtésére, a kifogott hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett vad szállítására és felhasználására;

c)⁹ az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára;

d) az élelmiszer-, takarmány és élőállat-szállító járművekre, azok fertőtlenítésére;

e)¹⁰ az állat tartására, tenyésztésére, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára, valamint az állatszaporítási létesítmények és technológiák higiéniai körülményeire;

f)¹¹ az engedélyköteles termék, EK-műtrágya, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra;

g) az élő állat, növény, ezek szaporítóanyagának, állati vagy növényi terméknek, takarmánynak az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén – a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – történő átvitelére;

h)¹² a föld, vagy olyan dolog (eszköz, berendezés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntartható, továbbá az ezeken történő növénytermesztésre, növény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legeltetést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására;

i) a növényi, valamint állati eredetű melléktermék birtoklására, gyűjtésére, tárolására, ártalmatlanítására, szállítására, kezelésére és forgalomba hozatalára;

j)¹³ a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségeket, illetve az élelmiszer-fertőzéseket okozó kórokozókkal, károsítókkal vagy azokat potenciálisan tartalmazó anyagokkal folytatott egyes tevékenységekre;

k) a növényvédelmi gép, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezés (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hozatalára és üzemeltetésére;

l) az állatok etetésére szánt takarmány előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;

m) az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatásra;

n)¹⁴ a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére.

(3)¹⁵ Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánfogyasztásra történő előállítására, valamint – takarmányhigiéniai szempontból – a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontjában szabályozott tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában a mellékletben szereplő kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete

4. § Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed

a)¹⁶ a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő tevékenységekre;

b)¹⁷ az engedélyköteles termékek, EK-műtrágyák gyártására, kiszerelésére, szállítására, forgalomba hozatalára, tárolására és felhasználására;

c) a növények termesztésére, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára;

d) a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;

e) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;

f) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;

g)¹⁸ az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaira, valamint az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerére,

h) az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyeletére;

i) az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára;

j) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;

k) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;

l)¹⁹ az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására;

m)²⁰ a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint a géntechnológiával módosított összetevőt tartalmazó termékek ellenőrzésére;

n)²¹ az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára;

o)²² az élelmiszerláncban felhasználásra szánt takarító- és fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;

p)²³ az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra;

q)²⁴ az e törvény hatálya alá tartozó termék előállítására, forgalmazására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására;

r)²⁵ az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;

s)²⁶ az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok feltüntetésére;

t)²⁷ a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására.

Alapvető rendelkezések

5. § (1)²⁸ Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó talajon és termesztőközegben.

(2) Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai előírások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja

a) a növények egészségének és a növényi termékek minőségének megőrzése

aa) megelőző intézkedésekkel,

ab) a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,

ac) a károsítók elleni hatékony védekezéssel;

b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel;

c) a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmassá tétele.

(3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.

(4) Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz.

(5) Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel.

(6)²⁹ Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

(7)³⁰

6. § (1)³¹ Állatot tartani csak jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer- előállításra alkalmas legyen.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.

(3) Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető minőségű vizet szabad felhasználni.

(4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során – különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére – hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.

(6)³² Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.

7. § A takarmány előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása során a takarmány

a) az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja;

b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat;

c) minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelelő minőségét elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.

8. § (1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges.

(2) Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat.

8/A. §³³ (1) Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gombaszakellenőri minősítést követően lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az a személy végezheti, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Aki az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(4)³⁴ A gomba-szakellenőr jogosult zár alá venni

a) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát,

b) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombától egyértelműen nem elkülöníthető gombatételt,

valamint intézkedni annak megsemmisítéséről.

8/B. §³⁵ (1)³⁶ Ionizáló energiával kezelt élelmiszert Magyarország területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.

(3) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti.

8/C. §³⁷ Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.

9. § Élő állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredetű vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételekkel és kivételekkel – csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet.

Tájékoztatási szabályok

10. § (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások).

(2)–(4)³⁸

(5)³⁹

10/A. §⁴⁰ Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.

11. § Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven is – feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takarmányjelölési előírások).

12. § (1)⁴¹ Engedélyköteles termék csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített csomagolóeszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. Ömlesztett áru esetében fenti adatokat az áruval együtt mozgó, a beazonosítást lehetővé tevő kísérőokmánynak kell tartalmaznia.

(2) A növényvédő szer (1) bekezdés szerinti jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.

A reklámozásra vonatkozó különös szabályok

13. § (1) A növényvédő szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelmű megjelölését. Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni.

(2)⁴² Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal.

Forgalomba hozatali és felelősségi rendelkezések

14. § (1) A takarmány biztonságosságáért és minőségéért a takarmány előállítója, nem hazai előállítású takarmány esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – az etethetőségi, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős.

(2)⁴³ Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig, a 15. § (2a) bekezdése szerinti esetben az élelmiszer átadásáig – felelős.

(2a)⁴⁴ Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.

(3)⁴⁵ Az (1)–(2a) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

(4)⁴⁶ Az élelmiszerlánc-szereplő felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette.

(6)⁴⁷

(7) A 11. § rendelkezéseinek betartásáért felelős a takarmány előállító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelezően feltüntetendő adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója.

(8) A 12. § rendelkezéseinek betartásáért az első magyarországi forgalomba hozó felelős.

(9) A 13. § rendelkezéseinek betartásáért a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámozó felel.

(10)⁴⁸ A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.

(11)⁴⁹ A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az (1)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.

14/A. §⁵⁰ (1) A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2)⁵¹ Hamisított terméknek minősül az a termék,

a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,

b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,

c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,

d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,

e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,

f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,

g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,

h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy

i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba

gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.

(3)⁵² A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.

(4)⁵³ Tilos olyan

a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő,

b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,

c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba.

14/B. §⁵⁴ (1) Ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésére érdekében tett receptúramódosítás indokolja.

15. § (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

(2)⁵⁵ Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hozható forgalomba élelmiszerként.

(2a)⁵⁶ Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.

(2b)⁵⁷ A (2a) bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni.

(3) A takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány állat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználhatóságát és a takarmány minőségének megóvását.

(4) Az etethetőségi, felhasználhatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárta után a takarmány az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba.

(5)⁵⁸ A felhasználhatósági idő lejárta után a növényvédő szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárása szerint hozható forgalomba.

(6) Növényvédő szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban hozható forgalomba.

II. Fejezet

AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI

ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A nyomon követhetőség rendszere

16. § (1)⁵⁹ Az élelmiszer-előállítás folyamatának, valamint a károsítókra vonatkozó növényegészségügyi előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetősége és – szükséges esetben – az áruk forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyomonkövethetőségi eljárást kell létrehoznia. A nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.

(2)⁶⁰ Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében.

(2a)⁶¹ Amennyiben az élelmiszer eredete kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a nyomon-követhetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető helyzetnek minősül.

(3)⁶² Az állatgyógyászati készítmény és a növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége céljából az állatgyógyászati készítmény kiadására jogosító állatorvosi vény, valamint a növényvédő szer kiadására jogosító növényorvosi vény az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalommal és formában állítható ki, amely tartalmazza legalább

a) az állatorvos, az állattartó, a növényorvos, a növényvédő szert felhasználó termelő, az állatorvosi vénnyel vagy növényorvosi vénnyel rendelkező természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint

b) az állatorvos kamarai tagsági számát vagy a növényorvos hatóságiengedély-számát, továbbá a 38/B. § (2) bekezdése szerinti azonosítóját.

(4)⁶³ Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatgyógyászati készítmény, gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék, valamint növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége érdekében az ilyen termék forgalmazásáról és felhasználásáról az állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer forgalmazását végzőnek, a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítójának, az állatorvosnak, a felhasználó állattartónak, a növényorvosnak, továbbá a felhasználó termelőnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a nyilvántartott természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(5)⁶⁴ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a 38/A. § szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül (a továbbiakban: FELIR) elektronikus úton kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek adatot szolgáltatni.

A termelő, a földhasználó, a növényorvos és az engedélyköteles termék engedélye jogosultjának kötelezettségei⁶⁵

17. § (1) A termelő, illetve a földhasználó köteles

a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;

b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;

c)⁶⁶ az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.

(2) A termelő, illetve a földhasználó köteles

a)⁶⁷ az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni;

b) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni.

(3) A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles

a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;

b)⁶⁸ a földet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni.

(4)⁶⁹ A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

(5)⁷⁰ A növényvédő szer, valamint a termésnövelő anyag felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-műtrágya első magyarországi forgalmazója köteles évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan a magyarországi forgalmáról jelentést készíteni és azt elektronikus úton megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a forgalmazott növényvédő szer, termésnövelő anyag, illetve EK-műtrágya tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.

(6)⁷¹

(7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország előírásai azt lehetővé teszik.

(8)⁷² A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.

17/A. §⁷³ (1)⁷⁴ Növényvédelmi szakirányítási tevékenységet

a) növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében, vagy

b) munkavállalóként, tagként az adott vállalkozás részére

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint, írásbeli szerződés alapján lehet végezni.

(2)⁷⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli szerződés megkötése alól kivételt képez, ha az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet közeli hozzátartozó vagy annak őstermelők családi gazdasága részére, személyes munkavégzés keretében végzik.

(3)⁷⁶ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát, a szerződés módosítását és megszűnését, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti növényvédelmi munka és szakirányítás végzése esetén a növényorvosra és a szakirányítással érintett földterületre vonatkozó adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elektronikus úton be kell jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

17/B. §⁷⁷ (1) A növényvédelmi gépeket a forgalomba hozatalukat megelőzően típusminősítés, a használatuk során időszakos műszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: műszaki felülvizsgálat) kell alávetni, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint.

(2)⁷⁸

(3)⁷⁹ A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.

(4) Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát.

A mezőgazdasági gépek kezelésére vonatkozó követelmények⁸⁰

17/C. §⁸¹ (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági gépet az adott mezőgazdasági gép vonatkozásában mezőgazdasági gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.

(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felkészítő tanfolyamot követően – a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakmai végzettség megléte.

Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei

18. § (1) Az állattartó köteles

a) állata rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni;

b)⁸² e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét szolgáltató állatorvossal kötött írásbeli szerződéssel biztosítani;

c)⁸³ az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről az állattartó tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni;

d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőn belül és módon gondoskodni;

e) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét, jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek;

f)⁸⁴ állata betegségéről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve a szolgáltató állatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni;

g) állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;

h)⁸⁵ az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a szolgáltató állatorvosnak – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;

i)⁸⁶ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a szolgáltató állatorvossal megvizsgáltatni;

j) állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata elvégzéséről – amennyiben jogszabály másként nem rendeli – saját költségén gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik

a)⁸⁷ az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halgazdálkodásra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki

b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;

c) az állatot felügyeli;

d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;

e) szállításkor az állatot kíséri.

(3) Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredetű termék vagy az állati eredetű melléktermék szállítása alkalmával az állattartó köteles a közreműködő állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt nyilvántartásokat bemutatni.

(4) Az (1) bekezdés f) és h) pontjában előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan – nem állatorvos – személyre, aki állatok gyógykezelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.

(5) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából.

(5a)⁸⁸ Az állatok jelölésére felhasznált jelölő- és behelyezőeszközök, valamint ENAR-bizonylatok megrendelésével kapcsolatos ügyintézést az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.

(5b)⁸⁹ A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartónak a tartási helyek és tenyészetek összerendeléséről történő értesítést követő három hónap elteltét követően elektronikus úton kell teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.

(6) A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.

19. § (1)⁹⁰ Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség

a)⁹¹ ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,

b)⁹² közterületen a települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot,

c) közúton a közút kezelőjét

terheli.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni.

(4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik.

20. § (1)⁹³ Az állattartó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely – arra működési engedéllyel rendelkező – szolgáltató állatorvostól veszi igénybe.

(2)⁹⁴ A szolgáltató állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosítást adni.

(3)⁹⁵ A szolgáltató állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni.

(3a)⁹⁶ Ha a szolgáltató állatorvos tevékenysége során rendkívüli élelmiszerlánc-esemény fennállását vagy állat kínzását észleli, köteles arról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni.

(4) Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére.

21. § (1) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítása előtt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírtak szerint az állatot tartósan meg kell jelölni.

Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei⁹⁷

22. § (1)⁹⁸ Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során

a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, élelmiszer-összetevők vagy takarmány biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok, tárgyak és az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek megfelelőségének, biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági és -minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer vagy takarmány biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége;

c) az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező – azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.

(2) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.

(3)⁹⁹ Ha az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott termék nem felel meg az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági vagy -minőségi követelményeknek, és a termék már kikerült a közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményezi a termék forgalomból való kivonását és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4)¹⁰⁰ Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék ártalmas lehet az emberi vagy állati egészségre, és haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a veszély megelőzésére tett intézkedéseket.

23. § (1)¹⁰¹ Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban – az emberi vagy állati egészség védelme céljából – előírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.

(2)¹⁰² Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben

a) az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás,

b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító, valamint az első magyarországi forgalomba hozó,

c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító

köteles e tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.

(3)¹⁰³ Az élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn, és köteles a hatósági vizsgálatokhoz szükséges élelmiszereket, takarmányt, más egyéb anyagokat a vizsgálatig megőrizni, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel a kivizsgálásban együttműködni.

(4)¹⁰⁴ Az az élelmiszer-vállalkozás, amely egy tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból szerez be terméket vagy ilyen termék szétosztását végzi, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét.

(5)¹⁰⁵ Közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint az élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok értékelése alapján minősített, vagy amelynek minősítésére irányuló eljárás folyamatban van.

(6)¹⁰⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti minősítést a közétkeztetést nem végző vendéglátó-ipari létesítményekben is lefolytatja az érintettek erre irányuló kérelme esetén.

(7)¹⁰⁷

A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések¹⁰⁸

23/A. §¹⁰⁹ (1)¹¹⁰ A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az e törvény szerint engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

III. Fejezet

AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE

Az állam felelőssége az élelmiszerlánc-felügyelet terén

24. § (1) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

a)¹¹¹ létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet valamint biztosítja függetlenségét;

b) működteti az élelmiszerek és takarmányok vonatkozásában hatékony gyorsriasztási rendszert;

c) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet;

d) a költségvetési törvényben külön alcímen az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekű védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletkezett állati vagy növényi eredetű melléktermékek szállításának és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülő költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban állami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít;

e)¹¹² az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül működteti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti audit rendszert, továbbá a szakmai minősítési rendszert.

(2)¹¹³ Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3)¹¹⁴ Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében

a) az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;

b) élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;

c) felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan.

Az állami feladatok szervezése és irányítása

25. § (1) Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét e törvény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el.

(2)¹¹⁵

(3)¹¹⁶ Az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(4)¹¹⁷

(5)¹¹⁸

26. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja

a)¹¹⁹ a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait, valamint a növényvédelmi feladatokat,

b) a zöldség- és gyümölcs-ellenőrzési feladatokat,

c) a takarmány-ellenőrzési feladatokat,

d)¹²⁰ az állat-egészségügyi, állatvédelmi, állattenyésztési, élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőség-ellenőrzési feladatokat,

e)¹²¹ a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.

(2)¹²²

27. § (1) E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el

a) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b)¹²³ az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok,

c)¹²⁴

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,

e)¹²⁵ az országos főállatorvos.

(2)¹²⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére kormányrendelet feljogosíthatja a szolgáltató állatorvost.

(3)¹²⁷ Ha az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a segédszemélyzet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el, továbbá ezen tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint díjazás illeti meg.

(4)¹²⁸ Az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a segédszemélyzet a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és a jogszabályban meghatározott befizetési határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.

(5)¹²⁹ A 10/A. § szerinti tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – elismert tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.

(5a)¹³⁰ Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül bírálja el.

(5b)¹³¹ A tanúsító szervezet a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplő tanúsító szervezet váltását nem korlátozhatja. Semmis a tanúsítási szerződés azon rendelkezése, amely a tanúsítási szerződésnek a tanúsítószervezet-váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja.

(6)¹³² Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény¹³³ rendelkezéseit.

A miniszter feladatai

28. § A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén

a)¹³⁴ ellátja a növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feladatokat;

b) az Európai Unió Bizottságánál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését;

c)¹³⁵ kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében történő közcélú munkavégzés, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésének elrendelését;

d) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott, az állatállományoknak a betegségtől való mentesítésére országos programot, valamint a betegség előfordulásának felmérésére ellenőrző, illetve monitoring-vizsgálati programot rendelhet el;

e) működteti a FAO/WHO Codex Alimentarius nemzeti rendszerét;

f) kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv összeállításáról és közzétételéről;

g) kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és közzétételéről;

h) gondoskodik az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Kódex összeállításáról és közzétételéről;

i) gondoskodik a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításáról és közzétételéről;

j) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait;

k)¹³⁶ kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét;

l)¹³⁷ az országos főállatorvos útján ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását, amelynek keretében közvetlen szakmai utasítást adhat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek részére hatósági eljárás lefolytatására

la) járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint

lb) nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több megye területét érintő vagy Magyarország területén kívüli hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény

esetén.

29. §¹³⁸ Az országos főállatorvos

a) előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);

b) kiadja a 47/A. § szerinti többéves tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;

c) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását;

d) szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából;

e) tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről;

f) kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat;

g)¹³⁹ elrendeli az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi Központ létrehozatalát;

h)¹⁴⁰ elrendeli élelmiszerlánc-esemény esetén válságstáb felállítását;

i)¹⁴¹ megszervezi és irányítja a Járványügyi Felügyeleti Rendszert;

j)¹⁴² elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket;

k)¹⁴³ nyilvántartásba veszi az élelmiszer-rendészeket és vezeti az élelmiszer-rendészek névjegyzékét;

l)¹⁴⁴ járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén – az 53. § (3) bekezdése szerint – közvetlenül rendelkezhet szolgáltató állatorvos közcélú igénybevételéről;

m)¹⁴⁵ összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét,

n)¹⁴⁶ irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát.

Az élelmiszerláncban működő állami laboratóriumok feladatai¹⁴⁷

30. § (1) Az állami laboratóriumok feladatai különösen

a)¹⁴⁸ a károsítók folyamatos előrejelzése, diagnosztikai vizsgálatok végzése, zárlati károsítók azonosítása, növényi eredetű szaporítóanyagok növény-egészségügyi vizsgálata;

b) a termésnövelő anyagok vizsgálata a hazai fogyasztásra vagy exportra szánt mezőgazdasági termékekben;

c) a talaj- és a felszíni víz minták növényvédőszer-maradék tartalmának monitoring-vizsgálata, továbbá a talajokban, talajvízben toxikus elemtartalom és egyéb szennyezőanyag-vizsgálat;

d) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok minőségének hatósági vizsgálata;

e) a növényi termények, illetve a növényi alapú feldolgozott termékek növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata termőhelyen, tároló-, elárusító-helyeken és a határállomásokon vett mintákból;

f) tételes, felmérő, monitoring- és célvizsgálatok végzése az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység kapcsán;

g) az egészségügyi határértékek megállapításában való közreműködés;

h) a vizsgálati eredmények adatbázisban történő kezelése és az országos adatbázisba történő folyamatos továbbítása;

i) kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményeinek értékelése;

j) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgálati módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumok és eszközök előállítása, illetve ezek beszerzése, készleten tartása;

k) részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében;

l) a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványainak véleményezése, a vizsgálati módszerek érvényesítése, valamint gondoskodás az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről;

m) elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehajtásában, közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;

n) a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati feladatok ellátásának szervezése és végzése az élelmiszerláncban;

o)¹⁴⁹ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban;

p)¹⁵⁰ az élelmiszerekkel és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági és minőségügyi laboratóriumi vizsgálat végzése.

(2)¹⁵¹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásában hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz állami laboratóriumot vehet igénybe. Amennyiben kapacitás hiánya miatt nem vehető igénybe állami laboratórium, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumot is igénybe vehet laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez.

31. §¹⁵² (1)¹⁵³ Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.

(2)¹⁵⁴ Károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartása, ha arra laboratóriumban kerül sor, állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.

(3)¹⁵⁵ Az (1) bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai

32. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében

a)¹⁵⁶ e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását;

b)¹⁵⁷ gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;

c) végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését az élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszer- és takarmányminőség vonatkozásában;

d)¹⁵⁸ laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli az e törvény szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző nem állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi;

e)¹⁵⁹ egyes állatbetegségek és károsítók területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok biztonságának és minőségének laboratóriumi vizsgálatára felmérő (monitoring) rendszert működtet, valamint ellenőrző, illetve engedélyezési eljárást megalapozó vizsgálatokat végeztet;

f) szervezi és felügyeli az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, az elrendelt mentesítési és monitoringprogramok végrehajtását, továbbá az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervvel összhangban az élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszer- és takarmány-minőségi ellenőrzések egységes végrehajtását;

g)¹⁶⁰ végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai működtetését és a rendszeren keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;

h)¹⁶¹ ellátja az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatait;

i)¹⁶² feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kezeli a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményeket;

j)¹⁶³ az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza az élelmiszerlánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázat alapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását;

k) ellát az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

l) feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel;

m) élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel;

n)¹⁶⁴ szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kialakításában, valamint a laboratóriumok fejlesztési irányának meghatározásában;

o)¹⁶⁵ adatok és információk összegyűjtésével és elemzésével lehetővé teszi az élelmiszerláncot közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyek azonosítását és jellemzését;

p)¹⁶⁶ egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki;

q)¹⁶⁷ kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;

r)¹⁶⁸ koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését;

s)¹⁶⁹ ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;

t)¹⁷⁰ központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;

u)¹⁷¹ a 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert;

v)¹⁷² összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végez;

w)¹⁷³ részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állat-egészségügyi feladatkörében

a) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, előfordulása esetén megteszi az annak megelőzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket;

b) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít;

c) gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;

d) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében

a) működteti a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeinek ellenőrzési rendszerét;

b) meghatározza a növényvédelmi, növény-egészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;

c)¹⁷⁴ gondoskodik a zárlati károsítók felderítéséről, elterjedésük megelőzéséhez, felszámolásához, valamint visszaszorításukhoz szükséges intézkedések megtételéről;

d) működteti a növényvédelem, továbbá a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal és növényvédelemmel kapcsolatos monitoring- és információs rendszerét;

e)¹⁷⁵ biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.

(4a)¹⁷⁶ A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettséggel összefüggésben tett közérdekű bejelentés esetében 5 napon belül kell a helyszíni ellenőrzést lefolytatni és a közérdekű bejelentést elbírálni.

(5)¹⁷⁷ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos hatáskörben a több megyét érintő vagy nemzetközi vonatkozásokkal bíró, a nagy gazdasági kárral járó, a fogyasztók széles körét veszélyeztető, élelmiszerlánc-események kivizsgálása, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének ellenőrzése során

a) ellenőrzi a kockázatbecslés alapján kiemelten kockázatosnak minősített, élelmiszerláncot érintő tevékenységet végzőket, és azok létesítményeit;

b) ellenőrzi e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak betartását;

c) jogszabálysértés észlelése esetén e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletes hatósági feladatai

33. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a)¹⁷⁸ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;

b)¹⁷⁹ az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező, illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb határátkelőhelyeken, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatali ellenőrzésére engedélyezett helyeken,

ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;

bb)¹⁸⁰ végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található e törvény hatálya alá tartozó termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);

bc) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;

bd) ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;

be) ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;

c) az élelmiszerláncban az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére;

d)¹⁸¹ működteti az – e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó – élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist.

e)¹⁸² engedélyezi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálataihoz a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazását.

34. § (1)¹⁸³ Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi

a)¹⁸⁴ járművek élőállat-szállítás céljára történő használatát, illetve ezen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket, valamint az állati eredetű mellékterméket szállító járműveket;

b) a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését;

c) az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantén), valamint dönt az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;

d)¹⁸⁵ az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását végző vállalkozás működését;

e) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását;

f)¹⁸⁶ az állatok jelölésére szolgáló transzponder forgalomba hozatalát;

g)¹⁸⁷ az állatgyógyászati termékek üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;

h)¹⁸⁸ egyes állatgyógyászati termékek első forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát; valamint

i)¹⁸⁹ az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet;

j)¹⁹⁰ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.

(2) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi

a)¹⁹¹ törvényességi szempontból a szolgáltató állatorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét;

b) az állati eredetű melléktermék kezelését, a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;

c) állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát;

d) az állat-egészségügyi szabályok megtartását, így különösen az állatok egészségi állapotát, az előírt dokumentációt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyeken;

e) a jogszabályban előírt állat-egészségügyi vizsgálatok, kezelések végrehajtását;

f)¹⁹² az állatok tenyésztésének, szaporításának, szaporítóanyag előállításának, raktározásának, forgalmazásának állat-egészségügyi körülményeit;

g) az állatgyógyászati termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának körülményeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását;

h)¹⁹³ az állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;

i) a gyógyszeres takarmány előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását;

j) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati, illetve gyógyhatású készítmények forgalomba hozatalának körülményeit;

k) a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését;

l) az élő állat kereskedelmét, szállítását, szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt.

(3) Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:

a)¹⁹⁴ a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;

b) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját;

c) az állat-egészségügyi programok végrehajtását.

(4) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét;

b) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatait;

c) az állat szállításának megkezdése előtt megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat állat-egészségügyi forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot;

d) igazolja az állatállomány betegségektől, fertőzésektől való mentességét;

e) kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot;

f) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint megtilthatja áru behozatalát, Magyarország területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;

g)¹⁹⁵ részt vesz az állatgyógyászati termékek előállításának, forgalomba hozatalának, országba történő behozatalának ellenőrzésében;

h) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok végrehajtását, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben részt vesz a végrehajtásban;

i) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt – vizsgálatát, kivizsgálja az állatgyógyászati készítmények minőségi problémáit és feltételezett mellékhatásait, és intézkedik azok megelőzése és megszüntetése érdekében;

j) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;

k)¹⁹⁶ vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást.

35. § (1)¹⁹⁷ Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt.

(2)¹⁹⁸ Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi

a) az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett

aa) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat,

ab) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket,

b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókat és az első magyarországi forgalomba hozókat, valamint

c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményeket.

(3) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi

a) az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét;

b) az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően;

c) rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását az élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában, illetve az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását;

d) az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszerek, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is;

e)¹⁹⁹ az emberi fogyasztásra szánt állatokat és élelmiszereket kísérő bizonyítványokat, okiratokat;

f) és irányítja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos állami feladatokat végző személyek munkáját, folyamatos továbbképzését.

(4) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) elvégzi, illetve felügyeli a vágóállat-vizsgálatot és – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivételekkel – a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok húsvizsgálatát;

b) elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát;

c) vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát;

d)²⁰⁰ értékeli, elemzi, és közzéteszi az élelmiszerek okozta megbetegedésekkel kapcsolatos információkat;

e)²⁰¹ az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;

f)²⁰² tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjáról.

(5)²⁰³ A minősítésre kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elvégzi a vendéglátó-ipari létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítését.

(6)²⁰⁴ A minősítéssel megbízott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzéteszi a vendéglátóipari létesítmények és közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítésének eredményét.

(7)²⁰⁵ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi a 14/B. §-ban, valamint az 1169/2011/EU rendeletben foglaltak betartását.

35/A. §²⁰⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elismeri a tanúsító szervezetet.

36. § (1) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint engedélyezi

a) a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket;

b) eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát;

c) a lejárt etethetőségi, felhasználhatósági, illetve minőségmegőrzési idejű takarmány forgalomba hozatalát, valamint a minőségében károsult takarmány felhasználását.

(2) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési kötelezettség hatálya alá nem tartozó takarmány-vállalkozási létesítményt.

(3) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi

a) a takarmányt előállítóknál, tárolóknál, felhasználóknál, forgalomba hozóknál és a szállítóknál a járványügyi és takarmányhigiéniai előírások megtartását, a takarmányok biztonságosságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatosanyag-tartalmának mértékét, csomagolásának megfelelőségét, a takarmányjelölési előírások betartását;

b) a takarmányok felhasználását és szállítását;

c) a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat és a nyomon követhetőséget;

d) a takarmányok exportját és importját;

e) a takarmány-vállalkozási létesítményekben bevezetett HACCP-rendszereket;

f) a takarmány-vállalkozási létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását.

37. § (1) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélyezi

a) a határon feltartóztatott szállítmányok növény-egészségügyi beléptetését, és meghatározza a forgalomba hozataluk szakmai feltételeit;

b) a növények, növényi termékek behozatalát;

c) az engedélyköteles termékek forgalomba hozatalát és felhasználását;

d)²⁰⁷ a megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve használatát – ide nem értve a lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szereket.

(1a)²⁰⁸ Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.

(2) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi

a) a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét;

b)²⁰⁹ az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalombahozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;

c) növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását;

d)²¹⁰ a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítást és forgalomba hozatalt, valamint az egyéb vizsgálatköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit;

e) az engedélyköteles termékekből származó növényvédőszer-maradék, nitrát-, nitrit-, nehézfém- és egyéb toxikus anyagok, szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, azok felületén, a környezetben, a termelési folyamatban és export, import és kereskedelmi forgalomban;

f) a termelő, illetve földhasználó növényvédelmi kötelezettségének teljesítését az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott károsítók ellen;

g) a növény-egészségügyi szempontból nyilvántartott termelőknél a nyilvántartási feltételek megtartását;

h) a zöldséget, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását;

i) a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatástechnikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét;

j)²¹¹ a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.

(3)²¹² Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint

a) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;

b) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását, az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását és eredményességét;

c) előírhatja vagy betilthatja egyes növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;

d)²¹³ intézkedik a talajszennyezést eredményező, illetve a nem engedélyezett anyagok földön történő felhasználása, továbbá földön történő lerakása esetén;

e) ellátja a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatait;

f) engedélyezési vizsgálatokat végez az engedélyköteles termékekkel;

g) kérelemre vizsgálja a lejárt felhasználhatósági idejű engedélyköteles termékek minőségét;

h) kiadja az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt;

i) részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, és véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját;

j)²¹⁴ törvényességi szempontból ellenőrzi a növényorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét.

38. § (1)²¹⁵ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartást vezet

1. az állatorvosokról;

2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;

3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;

4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;

5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;

6.²¹⁶ az állat- és növényegészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;

7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;

8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;

9. a nem állami laboratóriumokról;

10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;

11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;

12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;

13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;

14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;

15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;

16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;

17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;

18. a tanúsító szervezetekről;

19. a gombaszakellenőrökről;

20. élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására, illetve fizetésére kötelezettekről;

21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;

22.²¹⁷ a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a használatban lévő növényvédelmi gépekről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről és a növényvédelmi munkavégzőkről;

23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;

24. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;

25. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;

26. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító

a) ENAR-koordinátorokról,

b) ENAR-kapcsolattartókról,

c) sertéságazati területi felelősökről,

d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről,

e) lóazonosításért felelős személyekről,

f) állatjóléti felelősökről,

g) vágóállat minősítőkről,

h) vágóhídi segédszemélyzetről;

27. a bejelentett termésnövelő anyagokról;

28.²¹⁸ az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményekről,

29.²¹⁹ minősített vendéglátóipari és közétkeztetést végző létesítményekről.

(2)²²⁰ Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza

a)²²¹ a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számot,

b)²²² a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,

c)²²³ természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,

d)²²⁴ jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.

(2a)²²⁵ Az (1) bekezdés 3.,12.,13.,14.,15.,17.,18. és 27–29. pontja szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)²²⁶ Élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozások, valamint a növényvédelmi szolgáltató vállalkozások működési engedélyének kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel is közölni kell, azok nyilvántartásba vétele céljából.

(4)²²⁷ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerből veszi át.

(5) A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.

(6)²²⁸ Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek elektronikus úton a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj bevallására kötelezettek nyilvántartása céljából, a felügyeleti díj bevallására kötelezett adózó

a) nevéről (cégnevéről), lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről, fióktelepéről), adóazonosító jeléről (adószámáról), születési helyéről és idejéről,

b) társasági adóbevallás szerinti éves nettó árbevételének összegéről, az egyszerűsített vállalkozási adó alapját képező bevételének összegéről, magánszemélyek esetében az önálló tevékenységből származó jövedelem és árbevétel összegéről az egyéni vállalkozói tevékenységből, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem és árbevétel vonatkozásában,

c) által végzett tevékenységekről.

(7)²²⁹ Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.

(8)²³⁰ A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai termeléssel összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer²³¹

38/A. §²³² (1)²³³ Az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti a FELIR-t.

(1a)²³⁴ A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (2) bekezdés p) pont kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)²³⁵ A FELIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;

ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;

ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;

b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja

ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és a járványügyi intézkedések adatait,

bb) a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;

c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;

e)²³⁶ az ökológiai termelési rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai termelés tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;

f) bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;

g) a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert;

h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó

ha) élelmiszerek,

hb) borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,

hc) takarmányok,

hd) más mezőgazdasági termékek,

he) engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,

hf) állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,

hg) állati vagy növényi eredetű melléktermékek,

hh) biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,

hi) élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;

i) az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;

j)²³⁷ a őstermelők családi gazdaságaira, valamint a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat;

k)²³⁸

l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;

m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatait;

n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;

o) a 47/B. § (12) bekezdés szerinti rendszert;

p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

q)²³⁹ a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is.

(3)²⁴⁰ A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;

b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;

c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(3a)²⁴¹ A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 4. §-ában, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (3) bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésében, 42. § (1)–(2) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő adatokat, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.

(3b)²⁴² A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.

(3c)²⁴³ A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:

a)²⁴⁴

b) a szőlőültetvény-kataszterből,

c) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,

d) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,

e)²⁴⁵ a tanulmányok befejezését igazoló oklevelekre vonatkozóan a felsőoktatási információs rendszerből,

f)²⁴⁶

g) a cégnyilvántartásból,

h)²⁴⁷

i) az Országos Vadgazdálkodási Adattárból,

j) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszereiből,

k) az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, tevékenységi helyek, illetve tevékenységek vonatkozásában jogszabályi kötelezettség alapján vezetett országos hatósági nyilvántartásokból.

(4a)²⁴⁸ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.

(4b)²⁴⁹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)–k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult.

(5)²⁵⁰ A FELIR-ben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6)²⁵¹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv biztosítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a 38. § (1) bekezdés 2., 3., és 6–8. pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz való folyamatos hozzáférést.

(7)²⁵² Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.

(8)²⁵³ Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott adatok biztosításáról írásban állapodik meg. A megállapodásnak ki kell terjednie a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.

(8a)²⁵⁴ Az élelmiszerlánc-ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása, valamint a szükséges zárlati intézkedések megtétele érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv minden év július 1-jéig elektronikusan átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott évben benyújtott egységes kérelmek kérelmezőre, területekre, valamint azok területhasznosítására vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.

(9)²⁵⁵ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége – érdekében az elektronikus útdíjszolgáltatók nyilvántartásából folyamatosan, elektronikus úton adatokat kell átadni.

(10)²⁵⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eügyintézési tv.) szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.

(11)²⁵⁷ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyéni és személyes adatokhoz. Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai, gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.

(11a)²⁵⁸ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kockázatbecsléssel, adatelemzéssel összefüggő tudományos célra, valamint kutatás-fejlesztési és statisztikai célból a Magyar Állatorvostudományi Egyetem részére – szerződésben meghatározottak szerinti ütemezésben – ingyenesen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi adatokhoz.

(12)²⁵⁹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a (3a) bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja az Eügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.

(13)²⁶⁰ A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.

(14)²⁶¹ A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.

(15)²⁶² Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(16)²⁶³ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

38/B. §²⁶⁴ (1) A 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti adatszolgáltató, valamint az ökológiai gazdálkodási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles

a) a 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatait,

b) a KKVtv. szerinti besorolást,

c) az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá

d) a tevékenység végzésének helyét

az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg számára a nyilvántartásba vétel igazolására.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie

a) a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosnak és növényorvosnak, valamint a segédszemélyzetnek tevékenysége végzéséhez, és

b) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végzőnek.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfél részére FELIR azonosítót állapít meg, ha az ügyfél azzal az egységes kérelem benyújtásakor nem rendelkezik. A FELIR azonosító megállapításáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv értesíti az ügyfelet.

(5) Ha e törvény, e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység FELIR azonosító birtokában végezhető, de ezzel az ügyfél az engedély iránti kérelem benyújtásakor vagy a bejelentés megtételekor nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedély megadásakor vagy a bejelentés nyilvántartásba vételekor az ügyfél számára FELIR azonosítót állapít meg.

(6) A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél 15 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha

a) csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakul, egyesül vagy szétválik,

b) FELIR azonosító köteles tevékenységét szünetelteti, megszünteti, vagy

c) változás következett be

ca) az (1) bekezdés szerinti adataiban, vagy

cb) az a) vagy b) pontban foglalt státuszában.

(7) Ha az ügyfél nem tesz eleget a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének, de a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulásáról, tevékenység megszüntetéséről vagy adatváltozásról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomást szerez, a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulását, tevékenység megszüntetését vagy adatváltozást hivatalból vezeti át a FELIR-ben.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi

a) a FELIR azonosítót, az ügyfél-azonosító számot,

b) természetes személy nevét és születési dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,

c) a jogi személy nevét és adóazonosító számát,

d) a nyilvántartásba vett személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.

(8a)²⁶⁵ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc-szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges.

(9) A FELIR azonosító visszavonása esetén az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig megőrzi, ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törli.

38/C. §²⁶⁶ (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból származó termékek tekintetében az első magyarországi tárolási helyre történő beszállítást követően alkalmazandóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a vásárlás vagy átvétel magánjellegű felhasználás vagy fogyasztás céljából történik, illetve a vásárló vagy átvevő az élelmiszer végső fogyasztója.

Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum²⁶⁷

38/D. §²⁶⁸ (1)²⁶⁹ Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉBC üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉBC felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja. Az ÉBC által lefolytatott hatósági eljárásokban felügyeleti szervként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.

(2) Az ÉBC nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

(3)²⁷⁰

(4)²⁷¹ Ha törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(5)²⁷² Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:

a) közreműködik az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseknél;

b)²⁷³ elvégzi a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt és ellátja az ahhoz kapcsolódó mintaszállítási feladatokat;

c) a hatósági feladatok ellátását támogató, kisegítő tevékenységet végez;

d)²⁷⁴ részt vesz az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetésében, valamint kísérleti vizsgálatok végzésében;

e)²⁷⁵ közreműködik az élelmiszerláncot érintő nemzeti és uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.

(6)²⁷⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ÉBC-vel az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal kapcsolatos közreműködés érdekében megállapodást köthet, amelyben rendelkezik egyúttal a pénzügyi fedezet biztosításáról, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat.

(7)²⁷⁷ Az ÉBC – az (5) bekezdésben meghatározott – feladatai ellátása során a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.

Az Országos Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai²⁷⁸

38/E. §²⁷⁹ (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a járvány elfojtásának idejére elrendelheti Országos Járványvédelmi Központ létrehozását. Az Országos Járványvédelmi Központ illetékessége az ország teljes területére kiterjed. Az Országos Járványvédelmi Központ vezetőjét az országos főállatorvos nevezi ki.

(2) Az Országos Járványvédelmi Központ

a) járvány kitörését követően irányítja és koordinálja a járványvédelmi stratégiát,

b) irányítja és koordinálja a helyi járványvédelmi központok munkáját,

c) kapcsolatot tart a Nemzeti Referencia Laboratóriummal és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervekkel,

d) nyilvántartja a védőkörzeteket és a megfigyelési körzeteket,

e) kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel,

f) együttműködik a piaci szereplőkkel,

g) tájékoztatja a sajtót,

h) rendkívüli esemény esetén azonnal, egyéb esetben napi jelentés formájában folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost,

i)²⁸⁰ elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állat-járványügyi intézkedéseket.

A Helyi Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai²⁸¹

38/F. §²⁸² (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a kitörés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül – a járvány elfojtásának idejére – elrendelheti Helyi Járványvédelmi Központ létrehozását. A Helyi Járványvédelmi Központ illetékessége az érintett megye teljes területére kiterjed. A Helyi Járványvédelmi Központ vezetőjét a kormánymegbízott nevezi ki.

(2) A Helyi Járványvédelmi Központ

a) irányítja és koordinálja a járvány felszámolásában érintett élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkáját,

b) kapcsolatot tart a rendőrséggel, illetve helyi katasztrófavédelmi szervekkel,

c) az országos járványvédelmi központtal együttműködve javaslatot tesz a védő- és megfigyelési körzetek kijelölésére,

d) megszervezi a zárlat alatti területeken található gazdaságok ellenőrzését és a szükséges mintavételek elvégzését,

e) napi jelentés formájában tájékoztatja az Országos Járványvédelmi Központot a járványhelyzet alakulásáról,

f)²⁸³ elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állatjárványügyi intézkedéseket.

Az élelmiszer-rendészre vonatkozó követelmények²⁸⁴

38/G. §²⁸⁵ (1) Az élelmiszer-rendész az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat lát el.

(2) Élelmiszer-rendész a jogszabályban meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő, az élelmiszer-rendészek névjegyzékében szereplő személy lehet.

(3) Az élelmiszer-rendész számára a rendőrség szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt állít ki a munkáltató kezdeményezésére.

(4)²⁸⁶ Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7–14. §-ában, 21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat.

Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok²⁸⁷

38/H. § (1) Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján.

(3) Az ÉMK az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉMK üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

(4) Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként:

a) ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását,

b) nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra,

c) élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez,

d) figyelemmel kíséri a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, javaslatot tesz annak módosítására,

e) az élelmiszerhulladék-csökkentési terv ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzést kezdeményez,

f) kidolgozza a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedők élelmiszer-felajánlásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) közreműködik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képező Országos Megelőzési Program kidolgozásában és felülvizsgálatában,

h) biztosítja a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére az Európai Bizottság részére készülő jelentés elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.

(5) Az élelmiszermentési adatbázis tartalmazza az élelmiszermentésben közreműködő szervezetek

a) (cég)nevét,

b) adóazonosító számát,

c) székhelyét, telephelyét,

d) elérhetőségét.

38/I. § (1) A megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő

a) élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készít, és azt az ÉMK részére benyújtja,

b) élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint végzi, és

c) élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst nevez ki.

(2) Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza

a) az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét,

b) az elérni kívánt élelmiszerhulladék-csökkentés mértékét,

c) az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, és

d) az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, amelyet az ÉMK részére vagy az ÉMK közreműködése nélkül ad át.

IV. Fejezet

HATÓSÁGI ELJÁRÁS

Különös eljárási szabályok

39. §²⁸⁸ (1)²⁸⁹

(2) Az élelmiszerlánc-felügyelet hatósági eljárásával kapcsolatos perben egyezség nem köthető.

(3)²⁹⁰ Ha az ügyfél az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (3) bekezdésében foglalt hatósági laboratóriumi felülvizsgálat elvégzését kezdeményezi, az ügyintézési határidő 60 nappal később jár le, mint az eljárásra egyébként irányadó határidő.

39/A. §²⁹¹ Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos illetékességgel eljárva hozott döntést, a döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

40. § (1)²⁹² Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül, a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizennégy hónapon belül dönt.

(2)²⁹³ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer hatóanyagok egyenértékűségével és megfelelőségével kapcsolatos döntését hat hónapon belül hozza meg.

(3)²⁹⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termésnövelő anyagok engedélyezési és engedélymódosítási eljárásában az engedély megadásáról öt hónapon belül dönt.

(4)²⁹⁵

(5)²⁹⁶ Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékeléséről szóló döntést hetvenöt napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.

(6)²⁹⁷

41. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárása során ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges, elrendelheti, hogy az engedélyezési eljárás ideje alatt a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket az engedélyező hatóságnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a már engedélyezett növényvédő szer esetében az engedélyestől adatokat és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.

41/A. §²⁹⁸ Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

42. § (1)²⁹⁹

(2)³⁰⁰ A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő, illetve a földhasználó ismeretlen.

(3)³⁰¹ Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat közhírré tétel útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné.

(4)³⁰² Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó

a) adatszolgáltatásra – így a személyes adatok körében név, cím, elérhetőség megadására – kötelező,

b) termék vagy termékcsoport felhasználását, forgalmazását felfüggesztő, illetve megtiltó,

c) állatjárványügyi intézkedést tartalmazó,

d) növény-egészségügyi zárlati intézkedést tartalmazó, valamint

e) az 52. § (3) bekezdése szerinti

határozatát a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

43. §³⁰³ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez – ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

44. § (1)³⁰⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, valamint jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult

a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;

b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni;

c)³⁰⁵ az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni;

d) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;

e) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni;

f)³⁰⁶ hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételek figyelembevételével – ellenmintát venni;

g)³⁰⁷ élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása, illetve a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

(1a)³⁰⁸ Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet által az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója jogosult az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott cselekmények végzésére.

(1b)³⁰⁹ Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl jogosult a Rendészeti tv. 15–19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.

(1c)³¹⁰ A Rendészeti tv. szerinti, az élelmiszer-rendész törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen, szabálysértésen, bűncselekményen az élelmiszerlánc-eseményt kell érteni.

(2)³¹¹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást végezhet, ideértve a távértékesítés keretében távértékesítési szerződés megkötésével az interneten történő vásárlást is.

(3) A próbavásárláshoz az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv közreműködő személyt vehet igénybe.

(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(5) A közreműködő személyre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(6)³¹² Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, amellyel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy köteles a vételárat visszatéríteni. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(6a)³¹³ Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. Amennyiben a termék-átadás helyszínén van fizetési lehetőség, abban az esetben a termék átadója köteles a mintát térítésmentesen biztosítani, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyidejűleg igazolja. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(7) A próbavásárlás során szerzett adatok a feltárt jogsértés miatt indított hatósági eljárást megalapozó bizonyítási eszközül szolgálnak.

(8)³¹⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vett dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. A zár alá vételről készített jegyzőkönyv a zár alá vett dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.

(9)³¹⁵ A zár alá vett dolgot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vétel megszüntetésekor 8 napon belül annak köteles kiadni, akivel szemben a zár alá vételt elrendelte.

(10)³¹⁶ A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

44/A. §³¹⁷ Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.

A költségek viselése

45. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért, továbbá a 21. § (1) bekezdése szerinti okirat (marhalevél) kiállításáért, illetve érvényesítéséért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2)³¹⁸ Az igazgatási szolgáltatási díjat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára kell befizetni.

(3)³¹⁹ A díj megfizetésének elmulasztása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.

(4)³²⁰

(5)³²¹ Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

46. § (1)³²² Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik.

(2)³²³ A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a – jogszabálysértés megállapítását megalapozó – vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá az áru ártalmatlanná tételével, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeket.

(3)³²⁴ A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét az eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti szerv önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.

(4)³²⁵

47. § (1) Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségeit az az EK-műtrágya gyártó, az a Magyarországon való forgalomba hozatalért felelős személy, importőr, csomagoló, illetve az a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalomba hozó köteles viselni, akinél az ellenőrzést lefolytatták.

(2) A veszélyes hulladékká minősített anyagok ártalmatlanításának költségeit azok tulajdonosának kell viselnie.

Tervezés³²⁶

47/A. §³²⁷ (1)³²⁸ Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében az országos főállatorvos kiadja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket.

(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (a továbbiakban: többéves terv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) az alkalmazandó kockázatbecslési,- kezelési rendszer részletes leírását;

b) a célok és kockázatok meghatározását,

c) az országos éves ellenőrzési és vizsgálati terv (a továbbiakban: éves ellenőrzési terv) meghatározását;

d) a felügyeleti információs rendszer működési elveinek meghatározását, leírását;

e) a célok elérésének mérésének, visszaellenőrzésének módszereit.

(3) A kockázatbecslési, -kezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az vegye figyelembe

a) az élelmiszerláncban folytatott egyes tevékenységek kockázatosságát;

b) az elkövetett jogsértéseket, a lehetséges jogsértések, visszaélések jövőbeni előfordulási valószínűségét;

c) az élelmiszerlánc szereplői közötti hálózati kapcsolatok rendszerét.

(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat – a felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembevételével – átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(5)³²⁹ A jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc-szereplők felderítése érdekében, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert.

(6)³³⁰ Az eljáró szerv az ágazati stratégiai célok teljesülésének mérése, valamint ágazati intézkedések megalapozott tervezése érdekében a FELIR-ben tárolt adatokra alapozva stratégiai hatásvizsgálati és monitoring rendszert működtet.

Felügyeleti díj³³¹

47/B. §³³² (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele.

(2)³³³ Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely):

a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,

b) élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,

c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,

d) a 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,

e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,

f)³³⁴ engedélyköteles terméket, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,

g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,

h) élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,

i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,

j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,

k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

(3)³³⁵ A felügyeleti díj mértéke – a (4)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

a) előző naptári évi értékesítési nettó árbevételének, vagy

b) – személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének

0,1%-a.

(3a)³³⁶

(4)³³⁷ A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba-hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozattal átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.

(4a)³³⁸ Felügyeleti díj bevallására és megfizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.

(5)³³⁹ A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett

a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;

b) kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

(6)³⁴⁰ Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.

(7)³⁴¹ Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (2) bekezdése alapján az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

(8)³⁴² A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

(9)³⁴³ A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőn belül meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A felügyeleti díj fizetésére kötelezett által a (8) bekezdés alapján benyújtott bevallás végrehajtható okiratnak minősül.

(10)³⁴⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működésére is fordítható.

(11)³⁴⁵ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.

(12)³⁴⁶ A 38/B. § (1) bekezdése szerinti regisztrációt, valamint a felügyeleti díj bevallási kötelezettséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni. A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.

(13)³⁴⁷ A felügyeleti díj bevallására kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a felügyeleti díj alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható. Nem vonatkozik az előírás azon fizetésre kötelezettekre, akik az (5) bekezdés szerinti fizetési módot választják.

(14)³⁴⁸ A felügyeleti díj bevallása, nyilvántartása, befizetése, kezelése, ellenőrzése és önellenőrzése kapcsán e törvényben, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabályban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény képviseletre, önellenőrzési jogra, bevallásra, bevallás kijavítására, a megfizetésre, a bizonylatokra, könyvvezetésre, nyilvántartásra, bizonylatok megőrzésére, önellenőrzésre, az önellenőrzés bevallása és megfizetése, a becslésre, az utólagos megállapításra, fizetési halasztásra, részletfizetés engedélyezésére, elévülésre, késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, valamint az eljárás költségeire vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Jelentések³⁴⁹

47/C. §³⁵⁰ (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a több éves terv és éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében az országos főállatorvos évente beszámol az Országgyűlésnek. A jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2) Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembevételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról, valamint azok eredményéről hivatalos tájékoztatást, jelentést az országos főállatorvos, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adhat ki más államnak, vagy más állam hatóságának, illetve nemzetközi szervezetnek.

V. Fejezet³⁵¹

JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁROSÍTÓK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS, ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI

Növény-egészségügyi intézkedések

48. § (1)³⁵² Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket hozhatja:

a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;

b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére;

c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét rendelheti el;

d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja;

e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;

f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;

g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére kötelezhet;

h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet;

i)³⁵³ korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és megsemmisítését elrendelheti;

j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;

k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek, építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja;

l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el.

(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal.

(3)³⁵⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött növény behozatalánál a szállítmányra e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint növényvédelmi korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja.

Állami védekezés

49. § (1) Az állami védekezés elrendelésére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult.

(2) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha

a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték;

b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői, földhasználói védekezés – a termelőn kívülálló ok miatt – nem volt kielégítő hatású;

c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.

(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban a termelők, földhasználók megnevezése mellőzhető, ugyanakkor rendelkezni kell az érintett közigazgatási területről, továbbá a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.

(4) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.

Közérdekű védekezés

50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.

(2)³⁵⁵ A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára kerülnek behajtásra.

(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

(5)³⁵⁶ A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni.

(6)³⁵⁷ A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.

(7)³⁵⁸ Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

Állat-egészségügyi intézkedések

51. § (1)³⁵⁹ A bejelentendő állatbetegségek körét a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendelete állapítja meg.

(2)³⁶⁰ A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter – határozott időtartamra – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében bejelentési kötelezettséget írhat elő.

(3)³⁶¹ Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:

a) elkülönítés;

b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés);

c) forgalmi korlátozás;

d) helyi zárlat;

e)³⁶² védőkörzet;

f)³⁶³ megfigyelési körzet;

g) a marhalevél kezelésének tilalma;

h) termékenyítési tilalom;

i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;

j) védőoltás;

k) gyógykezelés;

l) elkülönített vagy zárt vágás;

m) állatleölés (leöletés);

n)³⁶⁴ fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanná tétele, valamint állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;

o) fertőtlenítés;

p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, használata;

q)³⁶⁵ a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – így különösen vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem – aktív közreműködésre kötelezése;

r)³⁶⁶ az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, feltételhez kötése, felfüggesztése;

s)³⁶⁷ ebzárlat;

t)³⁶⁸ legeltetési tilalom.

u)³⁶⁹ bejelentendő állatbetegség vadon élő állatban történt megállapítását követően az érintett terület fertőzött területté nyilvánítása.

52. § (1) Az állat-járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető.

(2)³⁷⁰ Az 51. § (3) bekezdésének d)–g), valamint s) és t) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot egyidejűleg az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjével is közölni kell. Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője köteles a megküldött határozatokat a helyben szokásos módon közzétenni.

(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor – amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a miniszter megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék és élelmiszer, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területéről történő kiszállítását, behozatalát, illetve a betegség terjedésének megállításához, valamint a betegség felszámolásához szükséges állat-járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

(4)³⁷¹ Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség közreműködik a járványveszély elhárításában.

53. § (1)³⁷² A szolgáltató állatorvos, illetve a nem állami állat-egészségügyi laboratórium járványos állatbetegség gyanúja esetén a járványveszély elhárítása érdekében köteles az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

(2)³⁷³ Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint bejelentendő állatbetegség vagy gyanújának észlelése esetén a szolgáltató állatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály a feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.

(3)³⁷⁴ Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a szolgáltató állatorvos – a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre – a felmerülő költségeit magában foglaló díj ellenében – igénybe vehető. A szolgáltató állatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.

(4)³⁷⁵ Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén természetes személy – az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre, díjfizetés és költségtérítés ellenében, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint igénybe vehető.

Járványügyi Felügyeleti Rendszer³⁷⁶

53/A. §³⁷⁷ A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja

a) a 28. § d) pontja és a 32. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítési és monitoringprogramok tervezését és végrehajtását,

b) a 18. § (1) bekezdés f) és h) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti bejelentések nyomonkövetését,

c)³⁷⁸ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fertőző állatbetegségekre fogékony állatoknak fajok és korcsoportok szerinti összeírását, a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti összeírását (cenzus),

d) a DATAVET naprakész működtetését,

e) a 32. § (1) bekezdés f) pontjában és a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok és intézkedések meghatározását és végrehajtását,

f) a 33. § a) és b) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatok tervezését, végrehajtását,

g) a 34. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, és a 35. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott igazolásokkal és bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok ellátását,

h) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott melléktermék ártalmatlanításával összefüggő feladatok ellátását,

i) a 27. § (2) bekezdése szerinti szolgáltató állatorvosi rendszert,

j) a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok végrehajtását,

k) az 51. § (3) bekezdés j) pontjában és az 57. § h) pontjában meghatározott intézkedések meghatározását és végrehajtását.

53/B. §³⁷⁹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében rendelheti el azt a következők szerinti, élelmiszer, vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző, illetőleg csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna:

a) tevékenység végzésének határozott időre, teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;

b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területén való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;

c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása;

d) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása.

Kártalanítás

54. § (1) Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során

a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő;

b) a méhészetben okozott károk enyhítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a méhész

az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt.

(2) Nem jár kártalanítás

a) az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is);

b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;

c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;

d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;

e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);

f) ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;

g) ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban vagy annak termésében kerül sor;

h) ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;

i) ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;

j) ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A növényvédelmi védekezéssel okozott kárért nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.

55. § (1) A 51. § (3) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult

a)³⁸⁰ az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatbetegségben a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt bejelentés teljesítésének időpontját követően vagy járványügyi intézkedés következtében elhullott, illetve a járványügyi intézkedésként leölt bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;

b) a 51. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa, használója, amennyiben az igénybevételre, illetve használatra kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor;

c)³⁸¹ az 51. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben a kötelezésre kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.

(2) Nem jár kártalanítás

a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;

b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte;

c) ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;

d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került sor;

e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett, továbbá a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vadat, és a védett állatokat;

f) trágyáért, alomért;

g) az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért és termékért.

(3) Az elrendelt, az 51. § (3) bekezdésének a)–h) és r) pontja szerinti állat-járványügyi intézkedésben előírt kötelezettségek teljesítése állami kártalanítás szempontjából nem minősül az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja szerinti aktív közreműködésnek.

(4) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz – ide nem értve az elmaradt hasznot – igazodik.

(5) A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az azt elrendelő határozatban kell rendelkezni.

(6)³⁸² Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás jogosultja az általános forgalmi adó bevallásában – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozhat úgy, hogy a kártalanítás általános forgalmi adó tartalmának összegére a kártalanítás folyósítását követő 30. napig fizetési halasztást vesz igénybe.

(7)³⁸³ A jogosult a kártalanítási eljárás során jelzi a (6) bekezdés szerinti fizetési halasztás igénybevételét a kártalanítási eljárás lefolytatására kijelölt szervnél, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy a kártalanítási összeget folyósító szerv a fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással az állami adóhatóságnál vezetett, általánosforgalmiadó-bevételi számlára utalja.

VI. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezések

56. § (1)³⁸⁴ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén közigazgatási szankciót alkalmazhat, helyszíni bírságot szabhat ki, illetve intézkedést hozhat az eljárás alá vont jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel vagy természetes személlyel (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

Intézkedések, szankciók³⁸⁵

57. §³⁸⁶ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a)³⁸⁷ tevékenység végzését legfeljebb egy évre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést legfeljebb három évre megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;

d)³⁸⁸ a nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja vagy nyilvántartásba vett nem állami laboratórium működését feltételhez kötheti vagy megtilthatja;

e) az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;

f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

g)³⁸⁹ elrendelheti termék, eszköz, anyag vagy más tárgy zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;

h) állat vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését elrendelheti;

i)³⁹⁰ elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti, a megjelölés, elnevezés használatát megtilthatja;

j)³⁹¹ élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatát megtilthatja, az engedélyező hatóság egyidejű értesítése mellett ingatlant adott állapotában élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthat, ingatlan élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére történő használatát az ingatlan adott állapotában legfeljebb egy évre vagy véglegesen megtilthatja;

k) szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;

l) élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;

m) takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthat, új takarmány eseti engedélyét felfüggesztheti, újabb feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja;

n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat;

o) növény-egészségügyi zárlatot és járványügyi intézkedést rendelhet el;

p) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket;

q) termelési, betakarítási, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve növényvédelmi korlátozást rendelhet el;

r) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;

s)³⁹² elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül;

t)³⁹³ termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra;

u)³⁹⁴ az élelmiszerlánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés alkalmassággal foglalkoztatottak munkavégzését;

v)³⁹⁵ az érintett termék vonatkozásában elrendelheti az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatával történő forgalmazás korlátozását vagy megtiltását;

w)³⁹⁶ elrendelheti az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újraindulását, valamint az ökológiai termelésre vonatkozó rendelkezések súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén legfeljebb három évre kizárhatja a gazdasági szereplőt az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréből;

x)³⁹⁷ tanúsító szervezet

xa) ökológiai termelésre vonatkozó előírásokat sértő működése vagy tevékenység gyakorlása esetén elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

xb) tanúsítási, illetve ellenőrző tevékenységét vagy annak jogsértéssel érintett részét legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti,

xc) elismerését, kijelölését visszavonhatja;

y)³⁹⁸ elrendelheti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikk (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket.

57/A. §³⁹⁹ Az 57. § v)–x) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásakor – kötelezés kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs.

57/A. §⁴⁰⁰ Az 57. § v) és w) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazásakor figyelmeztetés, illetve közigazgatási óvadék alkalmazásának nincs helye.

57/B. §⁴⁰¹ Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése miatt megállapítja a jogsértés elkövetését, közigazgatási szankcióként elrendeli a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését.

58. § Ha az élelmiszer- vagy takarmányjogi előírások megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egy adott élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát megtiltja, a jogsértésért felelős élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás köteles az érintett élelmiszer vagy takarmány vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint eljárni, és eljárásáról, valamint a megtett intézkedésekről az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet részletesen tájékoztatni. Amennyiben a hatóság az adott élelmiszer vagy takarmány vonatkozó előírásoknak való megfelelésének biztosítása szempontjából az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás eljárását nem kielégítőnek ítéli meg, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás költségére haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

58/A. §⁴⁰² (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

a) e törvény hatálya alá tartozó hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott termék,

b) nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termék vagy szolgáltatás, vagy

c) vényköteles állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer vény nélkül történő

elérhetővé tételével összefügg.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (3) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti időtartam letelte előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka már nem áll fenn, vagy

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében véglegessé vált döntésével ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt rendelt el.

A bírságok kiszabásának általános szabályai és elvei

59. § (1)⁴⁰³ Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege

a)⁴⁰⁴ ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 20 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében tízmillió forintig

terjedhet.

(2)⁴⁰⁵ Ha az eljárás alá vont személy a tevékenységét a 14/A § (1) bekezdésének, vagy a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte, az élelmiszer-ellenőrzési bírság, illetve a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege pedig – az (1) bekezdéstől eltérően – százmillió forint, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárd forint lehet.

(3)⁴⁰⁶ A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege százötvenmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(5)⁴⁰⁷ A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára – tekintettel kell meghatározni.

(6)⁴⁰⁸

(7)⁴⁰⁹ Figyelmeztetés nem alkalmazható:

a) a 60. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott tényállások,

b) a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tényállások,

c) a 62. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tényállások,

d) a 63. § (1) bekezdés a) pont aa)–al) alpontjában meghatározott tényállások,

e) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés,

f) a 14/A. § (1) és (4) bekezdésének megsértése

esetén.

(8) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(9) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.

59/A. §⁴¹⁰ (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni bírságot szabhat ki, ha a jogsértés intézkedés alkalmazását nem teszi szükségessé. Helyszíni bírság nem alkalmazható három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.

(2)⁴¹¹ A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint.

Növényvédelmi bírság

60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki

a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;

b)⁴¹² engedélyköteles termékkel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti;

c)⁴¹³ a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja;

d)⁴¹⁴ engedélyköteles terméket engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, nyilvántartásba vétel nélkül vagy a nyilvántartásba vételtől eltérően, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;

e) az engedélyköteles termék csomagolására vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megsérti;

f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;

g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi;

h)⁴¹⁵ a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti;

i) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, továbbá időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, vagy meg nem felelt növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet vagy használ;

j) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;

k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza;

l) a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza;

m)⁴¹⁶ a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, jelölési, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi;

n) az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozásokat megszegi;

o)⁴¹⁷ az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget;

p) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki;

q)⁴¹⁸ a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára jogosultként nem megfelelő műszaki állapotú gépet permetezésre alkalmasnak minősít.

r) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 17. § (5)–(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható.

Takarmány-ellenőrzési bírság

61. § (1) Ha ellenőrzése során az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány

a) az előírt gyártmánylappal nem rendelkezik;

b) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz;

c) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott;

d) beltartalmi értéke az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől;

e) a c) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott;

f) a takarmányjelölési előírásoknak nem felel meg;

g) egyéb, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

takarmány-ellenőrzési bírságot szab ki.

(2)⁴¹⁹ A takarmány-ellenőrzési bírságot (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában foglalt esetben a 14. § (1), (3)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a 14. § (7) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(3)⁴²⁰ Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal a takarmány-vállalkozással szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó takarmányt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta.

Élelmiszer-ellenőrzési bírság

62. § (1) Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni

a) az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése;

b) élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés;

c) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;

d)⁴²¹ – a 15. § (2a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén;

e) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala, vagy egyéb élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés;

f)⁴²² a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén;

g)⁴²³ a 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentáció hiánya esetén.

esetén.

(2)⁴²⁴ Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkében, illetve a 14. § (4) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

(3)⁴²⁵ Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta.

(4) A zöldség-gyümölcs ellenőrzés során a bírságot a termék birtokosával – ide nem értve a végső fogyasztót – szemben kell kiszabni.

Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság

63. § (1) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni

a) azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával

aa)⁴²⁶ a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő;

ab)⁴²⁷ a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására;

ac) a növények termesztése, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítása, feldolgozása, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala növény-egészségügyi szabályainak betartására;

ad)⁴²⁸ növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére, valamint műszaki felülvizsgálatára;

ae) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;

af) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;

ag) az állat-egészségügyre;

ah)⁴²⁹ az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, jelölésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályaira;

ai) az állatok állat-egészségügyi felügyeletére és ellátására;

aj) az élelmiszer-termelésre, -előállításra, -feldolgozásra, -tárolásra, -szállításra és -forgalomba hozatalára;

ak)⁴³⁰ az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, reklámozására és felhasználására;

al) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;

am)⁴³¹ az ökológiai termelésre illetve az integrált gazdálkodásra;

an)⁴³² a gyógynövénytermékek előállítására, illetve forgalomba hozatalára;

ao)⁴³³ a gombaszakellenőri tevékenység folytatására

ap)⁴³⁴ az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;

aq)⁴³⁵ az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára

vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;

b) azzal szemben, aki az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja;

c) azzal az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben, amelynek eljárását az 58. §-ban foglaltak vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem kielégítőnek ítéli meg;

d) az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozóval szemben, amennyiben az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben élelmiszer- vagy takarmány-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, és az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a bírság kiszabására okot adó jogsértés megelőzéséről vagy azt az ő utasítására követték el;

e)⁴³⁶ a tanúsító szervezettel szemben, ha működése vagy az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, tanúsító eljárása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezését megsérti.

(2) A bírság ismételten is kiszabható.

Mulasztási bírság⁴³⁷

63/A. §⁴³⁸ (1)⁴³⁹ Mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve a 38/B § szerinti adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési és felügyeleti díj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

(2) A mulasztási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

(4) A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

Élelmiszermentési bírság⁴⁴⁰

63/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett

a) 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy

b) nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet.

(2) Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6%-a.

A bírságok megfizetésének szabályai

64. § (1)⁴⁴¹ A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) A forgalmazó által okozott hiba miatt kiszabott bírság a terméket a forgalmazónak kereskedelmi céllal értékesítő személyre (beszállító) nem hárítható át.

(3)⁴⁴²

(4)⁴⁴³ Ha a jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(5)⁴⁴⁴ A bírság kiszabásáról rendelkező határozat azonnali végrehajtása rendelhető el.

(6)⁴⁴⁵

(7)⁴⁴⁶ Ha a kötelezés jellege megengedi, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(8)⁴⁴⁷ A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9)⁴⁴⁸ A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (8) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(10)⁴⁴⁹ A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

VII. Fejezet

KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOK ÉS AJÁNLOTT SZAKMAI IRÁNYELVEK GYŰJTEMÉNYEI

A Codex Alimentarius

65. § (1) Az élelmiszer-szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Élelmiszerkönyv

66. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai), valamint az élelmiszerek vizsgálata során alkalmazandó módszerekre vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott kötelező előírások (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi előírások), valamint irányelvek (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Élelmiszerkönyvet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.

(2) Az élelmiszerkönyvi irányelvek alkalmazása nem kötelező, azonban az élelmiszerkönyvi irányelvben szereplő megnevezés használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. Az élelmiszerkönyvi irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.

(3) A Magyar Élelmiszerkönyv gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Takarmánykódex

(Codex Pabularis Hungaricus)

67. § (1) A Magyar Takarmánykódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a takarmány-vállalkozási létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező előírások, valamint ajánlott szakmai irányelvek (a továbbiakban: takarmánykódex-irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Takarmánykódexet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.

(2) A takarmánykódex-irányelvek alkalmazása nem kötelező. A takarmánykódex-irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.

(3) A Magyar Takarmánykódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex

68. § (1) Az állategészségügyi és állatjóléti szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi és Vízi állatok Állat-egészségügyi Kódex – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

(3) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex az élő állatokra vonatkozó állat-egészségügyi és állatvédelmi, valamint a bejelentendő állatbetegségekkel kapcsolatos kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

A Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény

69. § A Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény a növényvédő szerek engedélyezésével – így különösen módszertani útmutatókkal, a növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának feltételeivel – kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.

VIII. Fejezet

ADATOK VÉDELME ÉS NYILVÁNOSSÁGA

Adatok nyilvánossága a növényvédő szer engedélyezés során

70. § (1)⁴⁵⁰ A növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárások során a kérelmező által benyújtott – és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – adatok – a (2) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – kizárólag az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi idő lejártával és módon vagy az engedély iránti kérelmet elsőként benyújtó írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.

(2) Közérdekből nyilvános, illetve közérdekű adat a növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárás során nyert vagy szolgáltatott alábbi adat:

a) az engedélyes neve (cégneve), címe (székhelye);

b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalma;

c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint veszélyesnek minősített komponensek neve;

d) az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalása;

e) az engedélyköteles termékkel kapcsolatos biztonsági előírások, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályok, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagaik kezelésére vonatkozó előírások, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatok.

(3) Az engedélyezett növényvédő szerek, termésnövelő anyagok engedélyének visszavonása esetén, ha arra egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket, valamint az engedélyes nevét (cégnevét), címét (székhelyét) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzé kell tenni.

A lakosság tájékoztatása, közérdekű adatok

71. § (1) Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a miniszter közérdekű közleményben tájékoztatást ad a lakosság számára a veszély elhárítása érdekében szükséges információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közleményt, valamint a 42. § (4) bekezdésében meghatározott határozatot a napilapok térítésmentesen kötelesek megjelentetni.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vezetője az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

(4)⁴⁵¹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza

a)⁴⁵² élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai termelésre, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

c)⁴⁵³ engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

e)⁴⁵⁴ az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a feltárt szabálytalanságot elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

g) távértékesítés útján forgalmazott lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető jelölést tartalmazó, nem megfelelő minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az élelmiszer megnevezését, a távközlő eszköz és az élelmiszer azonosítására alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó, vagy egyéb toxikus anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit a megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén – a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével vagy cégnevével és lakcímével vagy székhelyével együtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzéteszi.

(6)⁴⁵⁵ A (4)–(5) bekezdésben megjelölt adatokat a honlapról a közzétételtől számított 2 év után törölni kell, illetve ezen időpontot követően az adatok nem hozhatók újra nyilvánosságra.

(7)⁴⁵⁶ A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés véglegessé válását követően vagy az azonnal végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges, kivéve, ha a jogsértésért felelős nem állapítható meg.

(8)⁴⁵⁷ A kockázatos vállalkozások listájának összeállítása során figyelembe kell venni a 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja, valamint (5) bekezdése alapján keletkező információkat.

(9)⁴⁵⁸ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja szerinti minősítések alapján a jogkövető vállalkozásokról listát készíthet, és azt – a vállalkozó előzetes hozzájárulását követően – közzéteszi. A lista tartalmazza a jogkövető vállalkozó vagy vállalkozás nevét vagy cégnevét, és lakcímét vagy székhelyét.

(10)⁴⁵⁹ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (4) és (9) bekezdés szerinti adatokat a 38/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a lakosság tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszerben hozza nyilvánosságra.

72. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint az élelmiszer-vállalkozó a felhasználókat kérelemre köteles tájékoztatni az élelmiszer-vállalkozás tevékenységének – hatóság általi – azonnali hatályú felfüggesztéséről és annak okairól. Az élelmiszer-vállalkozó köteles a felfüggesztés megszüntetéséig az érintett létesítményen jól láthatóan kifüggesztett hirdetménnyel is jelezni a felfüggesztés tényét, okát és a felfüggesztő hatóság nevét, valamint annak elérhetőségét.

73. § A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

74. § Ez a törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

75. § E törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni

a) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,

b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény,

c) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,

d) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

végrehajtására kiadott és e törvény hatálya alá tartozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat.

Felhatalmazó rendelkezések

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

a) jelölje ki az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és eljárási rendjét;⁴⁶⁰

b)⁴⁶¹ szabályozza

ba) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrend-kiegészítők, valamint vitaminok, ásványi és egyéb anyagok hozzáadásával készült élelmiszerek bejelentésére, nyilvántartásba vételére, hatósági ellenőrzésére és az ellenőrzés alapján hozható intézkedésekre,

bb) a közétkeztetési szolgáltatás hatósági ellenőrzésére,

bc) az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő hatósági eljárásra,

bd) az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetétel és egészségre vonatkozó állítások bejelentésére, módosítására, továbbá a tápértékjelölés esetén követendő hatósági eljárásra

vonatkozó előírásokat;

c) határozza meg a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításának, közzétételének szabályait, az élelmiszerkönyvi és a takarmánykódex-irányelvek kiadásának rendjét, továbbá jelölje ki a gondozásukat, valamint a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítását végző szervet;⁴⁶²

d) határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és mértékét;⁴⁶³

e)⁴⁶⁴ állapítsa meg az állami feladatok végzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, a növényorvos, valamint a segédszemélyzet jogállását, feladat- és hatáskörét;

f) határozza meg az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait;⁴⁶⁵

g) állapítsa meg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes eljárási szabályait;⁴⁶⁶

h)⁴⁶⁷ állapítsa meg a lófélék azonosításának, jelölésének, nyilvántartásának, az azonosító okmányának kiállításának, valamint az azonosító okmány használatának és hatósági ellenőrzésének szabályait;⁴⁶⁸

i)⁴⁶⁹ állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét;

j)⁴⁷⁰ állapítsa meg az e törvény szerinti FELIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek FELIR-ben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének, valamint a FELIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének részletes szabályait;⁴⁷¹

k)⁴⁷² állapítsa meg az egészségtudatos táplálkozást támogató élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat;

l)⁴⁷³ állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárások szabályait;

m)⁴⁷⁴ állapítsa meg az állatok jelölésére, nyilvántartására, a marhalevél kiállítására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

n)⁴⁷⁵ állapítsa meg a hullatott agancs gyűjtésének, jelölésének, forgalomba hozatalának és nyilvántartásának részletes szabályait.

o)⁴⁷⁶ állapítsa meg az élelmiszermentéssel kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

1–2.⁴⁷⁷

3. az élelmiszerlánc területén alkalmazható intézkedések részletes szabályait;⁴⁷⁸

4.⁴⁷⁹ a kártalanítás összegének megállapítására és a kártalanítási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁸⁰

5. a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kötelező előírásait;⁴⁸¹

6.⁴⁸² a nemzeti növény-egészségügyi szabályozás alatt álló károsítók körét, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat;

7. a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét;

8. a növényvédelmi tevékenységre, vizsgálatokra, intézkedésekre, képesítésre, járvány- és gradációelhárításra, növényvédő szerek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁸³

9. a növényvédő szer hatóanyagok, valamint növényvédő szerek engedélyezésének, növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának, tárolásának, szállításának, csomagolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;⁴⁸⁴

10.⁴⁸⁵ a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén megengedhető növényvédőszer-maradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyianyag-tartalom mértéket;⁴⁸⁶

11. a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalának részletes szabályait;⁴⁸⁷

12.⁴⁸⁸ a termésnövelő anyagok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;

13. a zöldség és gyümölcs ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat;⁴⁸⁹

14. a takarmányok előállításának, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, csomagolásának, jelölésének, a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét;⁴⁹⁰

15. az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének feltételeit és rendjét⁴⁹¹;

16. a takarmány-ellenőrzés rendjét;⁴⁹²

17. a bejelentendő állatbetegségek körét és azok leküzdésének részletes szabályait;⁴⁹³

18.⁴⁹⁴ az élelmiszer-ellenőrzés rendjét;⁴⁹⁵

19.⁴⁹⁶ az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalomba hozatalának, levágásának, leölésének, az állatvásár, az állatkiállítás, az állatbemutató, az állatverseny tartásának állat-egészségügyi szabályait;⁴⁹⁷

20.⁴⁹⁸ az állatállományok állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektől való mentesítésének részletes szabályait;⁴⁹⁹

21. az állatok belföldi forgalmára és szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;⁵⁰⁰

22. a nem harmonizált állatfajok, állati eredetű termékek kereskedelmének, behozatalának állat-egészségügyi feltételeit;⁵⁰¹

23. az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának, gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának állat-egészségügyi szabályait;⁵⁰²

24.⁵⁰³ az állatgyógyászati készítmények és egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára, rendelésére, felhasználására, az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat, a gyógyszeres takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;⁵⁰⁴

25.⁵⁰⁵ a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének részletes szabályait;⁵⁰⁶

26. az élelmiszer-előállítás, -tárolás, továbbá -szállítás szabályait;⁵⁰⁷

27. az élelmiszer-adalékanyagok, enzimek, aromák felhasználásának egyes szabályait;

28. az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit;⁵⁰⁸

29. a kistermelői élelmiszer-előállítás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit;⁵⁰⁹

30. a vendéglátó-ipari termékek előállításának feltételeit;⁵¹⁰

31. az élelmiszer-ipari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai engedélyezésének feltételeit;

32. az ivóvíz, az ásványvíz, a forrásvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait;

33.⁵¹¹ a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai termelési és integrált gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalomba hozatalának és jelölésének egyes szabályait, valamint a tanúsító szervezet elismerésére, működésére, adatszolgáltatására, felügyeletére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó szabályokat;⁵¹²

34. az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait;⁵¹³

35. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait;⁵¹⁴

36. az állat- és növény-egészségügyi határállomásokra vonatkozó részletes szabályokat;⁵¹⁵

37.⁵¹⁶ a gyógy- és fűszernövények gyűjtésére, termesztésére, feldolgozására, gyógynövénytermékek és fűszernövények előállítására, forgalomba hozatalára, valamint ezen tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat;

38.⁵¹⁷ az étkezési célra kerülő vadon termett gombák gyűjtésére, feldolgozására, forgalomba hozatalára vonatkozó minőségi, élelmiszerbiztonsági és ellenőrzési szabályokat;⁵¹⁸

39.⁵¹⁹ a gombaszakellenőri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a gombaszakellenőri tevékenység bejelentésére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gombaszakellenőri tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.⁵²⁰

40.⁵²¹ az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítéseket;⁵²²

41.⁵²³ az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait;⁵²⁴

42.⁵²⁵ az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait;⁵²⁶

43.⁵²⁷ a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait;⁵²⁸

44.⁵²⁹ a méhek tartásának és a méz előállításának részletes szabályait;

45.⁵³⁰ az élelmiszer-vállalkozók önellenőrzési kötelezettségeinek részletes szabályait.⁵³¹

46.⁵³² az élelmiszer-előállítás során alkalmazott technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.

47.⁵³³ az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;

48.⁵³⁴ az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait;

49.⁵³⁵ a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;⁵³⁶

50.⁵³⁷ az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének szabályait;

51.⁵³⁸ a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének részletes szabályait, valamint a minősített vendéglátó-ipari létesítmények működésére vonatkozó követelményeket;

52.⁵³⁹ a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek történő bejelentésének részletes szabályait;

53.⁵⁴⁰ a növényvédelmi gépek típusminősítésének és műszaki felülvizsgálatának részletes szabályait;

54.⁵⁴¹ a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;

55.⁵⁴² a szolgáltató állatorvosok által ellátandó állategészségügyi állami feladatok végzésének szakmai szabályait;

56.⁵⁴³ a diagnosztikai kilövés során használható eszközök körét.

(3)⁵⁴⁴ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a (2) és (6) bekezdésben nem említett kérdésekben – az általános élelmiszer-jelölési előírásokat a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza.

(4)⁵⁴⁵ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a)⁵⁴⁶

b) az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat;⁵⁴⁷

c)⁵⁴⁸

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állat-egészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit;⁵⁴⁹

b) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;⁵⁵⁰

c) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszerek forgalomba hozatalának szabályait;⁵⁵¹

d) a vendéglátásért, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vendéglátó-ipari termékek forgalomba hozatalának szabályait;⁵⁵²

e)⁵⁵³ a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjét;

f)⁵⁵⁴ a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerrel érintkezésbe került csomagolóeszközök kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;

g)⁵⁵⁵ a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerek, biocid termékek, valamint termésnövelő anyagok légi kijuttatásának részletes szabályait;

h)⁵⁵⁶ a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben az állati melléktermékből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit;

i) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;⁵⁵⁷

j) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az áruk behozatala, illetve kivitele során a vámhatóságra vonatkozó, e törvény hatálya alá tartozó eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket;⁵⁵⁸

k)⁵⁵⁹ a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszer-rendészek feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait.⁵⁶⁰

(6)⁵⁶¹ Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokra, továbbá a tápértékjelölésre vonatkozó részletes szabályokat.⁵⁶²

(7)⁵⁶³ Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit.

(8)⁵⁶⁴ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait.

(9) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;

b) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára;

c)⁵⁶⁵ a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére⁵⁶⁶

vonatkozó előírásokat.

Átmeneti rendelkezések⁵⁶⁷

76/A. §⁵⁶⁸ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi XLVI. törvény 15. § a) pontjának hatálybalépését⁵⁶⁹ megelőzően tanúsított, a 10. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezésekbe ütköző magatartás esetén az eljárás lefolytatására az Fttv.-ben meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

76/B. §⁵⁷⁰ A 47/B. § 2015. május 31-én hatályos (3a) bekezdésének hatálya alá tartozó és a 47/B. §-nak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított (3) bekezdése alapján felügyeleti díj további összegű fizetésére kötelezettnek a 2014. naptári évi árbevétele alapján 2015. december 30-ig bevallást vagy helyesbítő bevallást kell tennie és a felügyeleti díjat 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell megfizetnie.

76/C. §⁵⁷¹ Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXIV. törvény) hatálybalépésekor⁵⁷² már működő, közétkeztetést végző létesítménynek a 2017. évi LXIV. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdése szerinti minősítésére vonatkozó kérelmét 2018. január 31-ig kell benyújtania.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

77. §⁵⁷³ (1) Ez a törvény

a) a Bizottság szakértői által a tagállamokban végzett állat-egészségügyi helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. február 4-i 98/139/EK bizottsági határozat,

b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g)⁵⁷⁴

h)⁵⁷⁵

i) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,

l) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

m) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

n) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

p) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

q) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

r) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

s)⁵⁷⁶ a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

t)⁵⁷⁷ a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

u)⁵⁷⁸ az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

v)⁵⁷⁹ a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

w)⁵⁸⁰ az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített bizonyos állat- és árukategóriák, valamint az utasok személyes poggyászára és a természetes személyeknek küldött, nem forgalomba hozatalra szánt áruk kisméretű szállítmányaira vonatkozó egyedi ellenőrzések tekintetében történő kiegészítéséről és a 142/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/2122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény

a) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvnek,

b) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek,

c) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvnek,

d) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról szóló, 1992. november 3-i 92/90/EGK bizottsági irányelvnek,

e) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvnek,

f) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1999. február 22-i 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvnek,

h) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

j)⁵⁸¹ a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

k)⁵⁸² a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

78. §⁵⁸³ A 40. § (6) bekezdése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

79. §⁵⁸⁴ (1) A 14/A. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 15. § (2) és (5) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A 17. § (8) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

80. §⁵⁸⁵ A 31. §-ban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan laboratóriumi vizsgálatnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban végeztek, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban végeztek az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

81. §⁵⁸⁶ E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

82. §⁵⁸⁷ Az élelmiszerhulladék-csökkentési tervet az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedő első alkalommal 2022. május 31-ig köteles elkészíteni és az ÉMK részére benyújtani.

83. §⁵⁸⁸

84. §⁵⁸⁹

85. §⁵⁹⁰

86. §⁵⁹¹

87. §⁵⁹²

Melléklet a 2008. évi XLVI. törvényhez

Fogalommeghatározások

E törvény alkalmazásában:

1. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Bizottság és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikkének b) pontja szerinti fogalom;

1/A.⁵⁹³ állatbetegség: a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikk 16. pontjában meghatározott betegség;

2. állat-egészségügy: az állattartással, az állatok tenyésztésével, szaporításával, levágásával, állatok etetésére szánt takarmány szállításával és forgalomba hozatalával összefüggő járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatok, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal, állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, ellenőrzés, eszközellátás, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;

3. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;

4. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állat- egészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;

5.⁵⁹⁴ állati eredetű melléktermék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti fogalom;

5/A.⁵⁹⁵ állati eredetű melléktermékből származó termék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;

5/B.⁵⁹⁶ állati eredetű szaporítóanyag: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 28. pontjában meghatározott szaporítóanyag;

6. állat-járványügy: a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, vagy az emberre veszélyes kórokozó – a kizárólag emberről emberre terjedő kórokozók kivételével –, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;

7. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;

7/A.⁵⁹⁷ állatorvosi vény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiadott, állatgyógyászati készítmény rendelésére vonatkozó, papíralapú vagy elektronikus vény vagy megrendelő;

8.⁵⁹⁸ állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;

8/A.⁵⁹⁹ áru: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti fogalom;

9.⁶⁰⁰ behozatal: áru harmadik országból Magyarország területére történő behozatala, beleértve az importot is;

9/A.⁶⁰¹ diagnosztikai célú kilövés: vadon élő állatok állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében járványvédelmi intézkedésként végrehajtott leölése, amely nem minősül a vadnak engedélyezett eszközzel és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésének;

9/B.⁶⁰² egyéb anyag: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti fogalom;

9/C.⁶⁰³ EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;

10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;

11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;

12. élelmiszer-higiénia: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerinti fogalom;

13.⁶⁰⁴ élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom továbbá távértékesítés esetén ezen kívül a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökön szereplő, az élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum;

14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;

14/A.⁶⁰⁵ élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;

15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;

15a.⁶⁰⁶ élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;

16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;

17. élelmiszer-vállalkozási létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti fogalom;

18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;

19. élelmiszerjog: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti fogalom;

20. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;

21. élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során;

21/A.⁶⁰⁷ élelmiszerlánc szereplő: az e jogszabály által meghatározott személy, továbbá bármely más személy vagy szervezet, aki/amely az élelmiszerláncban termeléssel, előállítással, feldolgozással, tárolással, szállítással, forgalomba hozatallal vagy felhasználással összefüggő tevékenységet folytat.

22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;

22/A.⁶⁰⁸ ellenőrzési rendszer: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 7. pontja szerinti fogalom;

22/B.⁶⁰⁹ ellenőrzési terv: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontja szerinti fogalom;

23. elsődleges termelés: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti meghatározás,

24.⁶¹⁰ engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött;

25. feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének m) pontja szerinti fogalom;

26. feldolgozatlan termékek: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének n) pontja szerinti fogalom;

27. feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének o) pontja szerinti fogalom;

28. felhasználó: a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;

28/A.⁶¹¹ FELIR felhasználó: aki a FELIR-t feladatai ellátásához használja.

29.⁶¹² forgalomba hozatal: az élelmiszerek vagy takarmányok tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

30.⁶¹³ földhasználó: földdel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a föld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható;

30/A.⁶¹⁴ géntechnológiával módosított szervezet: a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. §-ának b) pontja szerinti fogalom;

30/B.⁶¹⁵ gyógynövény termék: olyan vadon termett vagy termesztett – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – növény vagy növény feldolgozásával előállított – külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő – előnyös élettani hatással rendelkező termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el;

30/C.⁶¹⁶ gyógyszeres köztes termék: az (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termék;

31. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott anyagot is tartalmaz;

31/A.⁶¹⁷ halgazdálkodási akvakultúra: vízi szervezetek olyan tartása vagy tenyésztése, amelynek során e szervezetek szaporodását (növekedését) a környezet természetes eltartóképességét meghaladó mértékben növelő technológiákat alkalmaznak, és amelyben e szervezetek a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban – a lehalászással bezárólag – egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában maradnak;

32.⁶¹⁸ harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország, valamint növényegészségügyi vonatkozásban a 2016/2031 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott terület;

32/A.⁶¹⁹ határállomás: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 38. pontja szerinti fogalom.

33.⁶²⁰ import: áru harmadik országból Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;

34. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges;

34/A.⁶²¹ integrált gazdálkodás: olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével;

35. ivóvíz: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti fogalom;

36. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;

37.⁶²² károsító: a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott károsító;

38.⁶²³ kockázat: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 24. pontja szerinti fogalom;

39. kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés;

39/A.⁶²⁴ közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;

40.⁶²⁵ laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, entomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium, ide nem értve a termelési folyamat részeként mérési pontként működtetett vagy azt kiszolgáló vizsgálati feladatokat ellátó, vagy elkülönített mátrixon mintavételt, illetve vizsgálati tevékenységet végző laboratóriumot;

40/A.⁶²⁶ létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;

40/B.⁶²⁷ nem állam által működtetett laboratórium: olyan laboratórium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kijelölése hiányában hatósági intézkedést megalapozó vizsgálatot nem végez;

40/C.⁶²⁸ szolgáltató laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit ingyenes vagy térítéses formában egyéb, azonos csoportos adószám alá nem tartozó vállalkozás számára készíti el;

40/D.⁶²⁹ üzemi laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit kizárólag a fenntartó vállalkozás és az ezzel azonos csoportos adószám alá tartozó vállalkozások önellenőrzési rendszereiben használja fel, és amely szolgáltatásként nem végez vizsgálatot;

41.⁶³⁰ szolgáltató állatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult állatorvos;

42. monitoring: az élelmiszerlánc felügyelete során végzett tervezett, kockázatbecslésen alapuló, folyamatos, ellenőrző, országos laboratóriumi vizsgálat-program;

43.⁶³¹ növény: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti fogalom;

44. növény-egészségügyi zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;

45. növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXV. törvényben meghatározott tartalmú, az ott meghatározott szabályok szerint kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a vonatkozó előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel a célország előírásainak;

46. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé;

47.⁶³² növényi termék: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

47/A.⁶³³ növényorvos: külön jogszabály szerinti felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy;

48. növényvédelmi korlátozás: szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés, melyet

a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék-tartalom, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,

b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,

c) engedélyköteles termék jogellenes forgalomba hozatalának megszüntetéséig,

d)⁶³⁴

e)⁶³⁵

hoznak;

49.⁶³⁶ növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszer, eszköz, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, a kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termék, amely nem minősül növényvédő szernek, illetve növényvédőszer-hatóanyagnak;

50.⁶³⁷ növényvédő szer: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 1. bekezdése szerinti fogalom;

51.⁶³⁸ növényvédőszer-hatóanyag: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 2. bekezdése szerinti fogalom;

52. nyomon követhetőség: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 15. pontja szerinti fogalom;

53.⁶³⁹ ökológiai termelés: az Öko EK rendelet 3. cikkének a) 1. pontjában meghatározott fogalom szerinti tevékenység;

54.⁶⁴⁰ rendkívüli élelmiszerlánc-esemény: a lakosság széles körét érintő, az emberek életét, egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, növényi károsítók okozta járvány, valamint a gazdasági haszonállat-állomány széles körét érintő, az állatok egészségét veszélyeztető takarmánybiztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig;

55. takarmány: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontja szerinti fogalom;

56. takarmány-adalékanyag: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) I. fejezet 3. cikkének c) pontja szerinti fogalom;

57. takarmányhigiénia: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének a) pontja szerinti fogalom;

58. takarmány-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti fogalom;

59. takarmány-vállalkozási létesítmény: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének d) pontja szerinti fogalom;

60. takarmány-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 6. pontja szerinti fogalom;

61.⁶⁴¹ takarmányjog: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;

61/A.⁶⁴² tanúsítvány: e törvény hatálya alá tartozó termék meghatározott minőségét, minősítését vagy egyéb jellemzőjét tanúsító, más terméktől megkülönböztető megjelölés vagy írásbeli igazolás;

62. takarmányok nemkívánatos anyagai: bármely olyan anyag vagy termék – a kórokozók kivételével –, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyt jelenthet, vagy az állat termelőképességére káros hatást fejthet ki;

63. termelő: aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál;

64. termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja;

65. termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak;

66. tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket takarmány vagy élelmiszer nem tartalmazhat az állatok, illetve az ember egészségének vagy a környezet veszélyeztetése vagy károsítása miatt;

67.⁶⁴³ új élelmiszer: az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlament és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlament és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i 2015/2283 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogalom;

68. új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában foglaltak szerint engedélyköteles takarmány;

68/A.⁶⁴⁴ veszély: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 23. pontja szerinti fogalom;

69.⁶⁴⁵ védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében foglaltak szerint védett zónaként elismerést kapott;

70. végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott fogalom;

70/A.⁶⁴⁶ vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik, beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket is;

71.⁶⁴⁷ vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak;

72. vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges;

73. vizsgálatköteles nem zárlati károsító: azon nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben kedvezőtlenül befolyásolja e növények tervezett felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importáló ország területén;

74. zárlat: személy, állat, állati eredetű termék, állati eredetű melléktermék, jármű, egyéb fertőzésközvetítő anyag mozgásának, mozgatásának, illetve szállításának hatósági korlátozása állatbetegség terjedésének megakadályozása érdekében;

75.⁶⁴⁸ zárlati károsító: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító;

76.⁶⁴⁹ termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert termelői csoport.

A törvényt az Országgyűlés a 2008. június 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. június 28.

Az 1. § e) pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § a) pontja szerint módosított szöveg.

Az 1. § g) pontját a 2012: XVIII. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴

Az 1. § h) pontját a 2018: CXI. törvény 20. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § i) pontját a 2021: CLI. törvény 1. §-a iktatta be.

⁶

A 2. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 54. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷

A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: XVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 2. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 2. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: XVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A 2. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: XVIII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A 2. § (2) bekezdés f) pontja a 2013: CCL. törvény 128. § a) pontja, a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²

A 2. § (2) bekezdés h) pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 2. § (2) bekezdés j) pontja a 2020: LIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A 2. § (2) bekezdés n) pontját a 2018: CXI. törvény 21. §-a iktatta be.

¹⁵

A 2. § (3) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 4. § a) pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 4. § b) pontja a 2013: CCL. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 4. § g) pontja a 2012: XVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 4. § l) pontja a 2013: CCL. törvény 128. § b) pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 4. § m) pontját a 2012: XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹

A 4. § n) pontját a 2012: XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²²

A 4. § o) pontját a 2012: XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²³

A 4. § p) pontját a 2012: XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 4. § q) pontját a 2013: CCL. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵

A 4. § r) pontját a 2013: CCL. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A 4. § s) pontját a 2017: LXIV. törvény 1. §-a iktatta be.

²⁷

A 4. § t) pontját a 2018: CXI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

Az 5. § (1) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹

Az 5. § (6) bekezdése a 2018: CXI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

³⁰

Az 5. § (7) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 35. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹

A 6. § (1) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 35. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³²

A 6. § (6) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 5. §-a iktatta be.

³³

A 8/A. §-t a 2009: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

³⁴

A 8/A. § (4) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 6. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 320. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵

A 8/B. §-t a 2010: IX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶

A 8/B. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 329. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷

A 8/C. §-t a 2018: CXI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 10. § (2)–(4) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁹

A 10. § (5) bekezdését a 2020: LIII. törvény 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰

A 10/A. §-t a 2009: XXVIII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹

A 12. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A 13. § (2) bekezdése a 2018: CXI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁴³

A 14. § (2) bekezdése a 2021: CLI. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 14. § (2a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 101. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵

A 14. § (3) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶

A 14. § (4) bekezdése a 2015: XLVI. törvény 14. § a) és b) pontja, a 2021: CLI. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

A 14. § (6) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁸

A 14. § (10) bekezdését a 2013: CCL. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 14. § (11) bekezdését a 2013: CCL. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

A 14/A. §-t a 2012: XVIII. törvény 7. §-a iktatta be.

⁵¹

A 14/A. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²

A 14/A. § (3) bekezdését a 2013: CCL. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 14/A. § (4) bekezdését a 2013: CCL. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 14/B. §-t a 2020: LIII. törvény 2. §-a iktatta be.

⁵⁵

A 15. § (2) bekezdése a 2021: CLI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶

A 15. § (2a) bekezdését a 2021: CLI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷

A 15. § (2b) bekezdését a 2021: CLI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸

A 15. § (5) bekezdése a 2013: CCL. törvény 103. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹

A 16. § (1) bekezdése a 2020: LIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A 16. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

A 16. § (2a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

⁶²

A 16. § (3) bekezdését a 2010: IX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³

A 16. § (4) bekezdését a 2020: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁴

A 16. § (5) bekezdését a 2020: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁵

A 17. §-t megelőző alcím a 2017: LXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶

A 17. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CCL. törvény 128. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷

A 17. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 17. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 17. § (4) bekezdése a 2018: CXI. törvény 57. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 17. § (5) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

A 17. § (6) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 35. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²

A 17. § (8) bekezdését a 2013: CCL. törvény 104. §-a iktatta be.

⁷³

A 17/A. §-t a 2017: LXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

⁷⁴

A 17/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 28. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵

A 17/A. § (2) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A 17/A. § (3) bekezdése a 2020: LIII. törvény 28. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A 17/B. §-t a 2017: LXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

⁷⁸

A 17/B. § (2) bekezdését a 2018: CXI. törvény 58. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

A 17/B. § (3) bekezdése a 2018: CXI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

A 17/C. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

⁸¹

A 17/C. §-t a 2017: LXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

⁸²

A 18. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³

A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A 18. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A 18. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶

A 18. § (1) bekezdés i) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 18. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 18. § (5a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁹

A 18. § (5b) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁰

A 19. § (1) bekezdése a 2018: CXI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁹¹

A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CXXVIII. törvény 23. §-a szerint módosított szöveg.

⁹²

A 19. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CXXVIII. törvény 23. §-a szerint módosított szöveg.

⁹³

A 20. § (1) bekezdése a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴

A 20. § (2) bekezdése a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A 20. § (3) bekezdése a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 20. § (3a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 8. §-a iktatta be.

⁹⁷

A 22. §-t megelőző alcím a 2018: CXI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁸

A 22. § (1) bekezdése a 2020: LIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁹

A 22. § (3) bekezdését a 2018: CXI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 22. § (4) bekezdését a 2018: CXI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 23. § (1) bekezdése a 2010: IX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰²

A 23. § (2) bekezdése a 2020: LIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

A 23. § (3) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁴

A 23. § (4) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

A 23. § (5) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁰⁶

A 23. § (6) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

A 23. § (7) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 9. §-a iktatta be, a 2020: XXX. törvény 29. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁸

A 23/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LVI. törvény 401. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹

A 23/A. §-t a 2009: LVI. törvény 401. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹⁰

A 23/A. § (1) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹¹

A 24. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XVIII. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹²

A 24. § (1) bekezdés e) pontját a 2015: CLXXXVI. törvény 151. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 10. §-ával megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

A 24. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 24. § (3) bekezdése a 2018: CXI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 25. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 403. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹⁶

A 25. § (3) bekezdése a 2015: XLVI. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁷

A 25. § (4) bekezdését a 2018: CXI. törvény 58. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁸

A 25. § (5) bekezdését a 2018: CXI. törvény 58. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁹

A 26. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: LIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

A 26. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: XVIII. törvény 34. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹²¹

A 26. § (1) bekezdés e) pontját a 2018: CXI. törvény 33. §-a iktatta be.

¹²²

A 26. § (2) bekezdését a 2016: CIV. törvény 79. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²³

A 27. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 27. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: XVIII. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁵

A 27. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVI. törvény 69. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²⁶

A 27. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § e) pontja, a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁷

A 27. § (3) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 27. § (4) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁹

A 27. § (5) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontja, a 2013: CCL. törvény 128. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁰

A 27. § (5a) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 35. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹³¹

A 27. § (5b) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³²

A 27. § (6) bekezdését a 2009: CXXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 14. § (1) bekezdését.

¹³³

Lásd a 2009: CXXXIII. törvényt.

¹³⁴

A 28. § a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁵

A 28. § c) pontja a 2011: CXLI. törvény 75. §-a, a 2015: CXCI. törvény 50. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁶

A 28. § k) pontját a 2011: CLXVI. törvény 69. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³⁷

A 28. § l) pontját a 2012: XVIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁸

A 29. § a 2012: XVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁹

A 29. § g) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴⁰

A 29. § h) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴¹

A 29. § i) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴²

A 29. § j) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴³

A 29. § k) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴⁴

A 29. § l) pontját a 2017: LXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁴⁵

A 29. § m) pontját a 2018: CXI. törvény 34. §-a iktatta be.

¹⁴⁶

A 29. § n) pontját a 2018: CXI. törvény 34. §-a iktatta be.

¹⁴⁷

A 30. §-t megelőző alcím a 2013: CCL. törvény 105. §-ával megállapított, a 2018: CXI. törvény 57. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

A 30. § (1) bekezdés o) pontja a 2018: CXI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁰

A 30. § (1) bekezdés p) pontját a 2020: LIII. törvény 8. §-a iktatta be.

¹⁵¹

A 30. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 106. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵²

A 31. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: XVIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, a 31. §-t újonnan a 2013: CCL. törvény 107. §-a iktatta be.

¹⁵³

A 31. § (1) bekezdése a 2018: CXI. törvény 57. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

A 31. § (2) bekezdését újonnan a 2020: LIII. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁵⁵

A 31. § (3) bekezdése a 2018: CXI. törvény 57. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

A 32. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 32. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: IX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁸

A 32. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

A 32. § (1) bekezdés e) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰

A 32. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: XVIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶¹

A 32. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: XVIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCL. törvény 128. § i) pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 32. § (1) bekezdés i) pontja a 2012: XVIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶³

A 32. § (1) bekezdés j) pontja a 2012: XVIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁴

A 32. § (1) bekezdés n) pontját a 2012: XVIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁵

A 32. § (1) bekezdés o) pontját a 2012: XVIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁶

A 32. § (1) bekezdés p) pontját a 2012: XVIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁷

A 32. § (1) bekezdés q) pontját a 2012: XVIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁸

A 32. § (1) bekezdés r) pontját a 2012: XVIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁹

A 32. § (1) bekezdés s) pontját a 2013: CCL. törvény 108. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁰

A 32. § (1) bekezdés t) pontját a 2015: XLVI. törvény 4. §-a iktatta be.

¹⁷¹

A 32. § (1) bekezdés u) pontját a 2015: XLVI. törvény 4. §-a iktatta be.

¹⁷²

A 32. § (1) bekezdés v) pontját a 2017: LXIV. törvény 13. §-a iktatta be.

¹⁷³

A 32. § (1) bekezdés w) pontját a 2017: LXIV. törvény 13. §-a iktatta be.

¹⁷⁴

A 32. § (4) bekezdés c) pontja a 2020: LIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁵

A 32. § (4) bekezdés e) pontját a 2018: CXI. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁶

A 32. § (4a) bekezdését a 2021: LX. törvény 62. §-a iktatta be.

¹⁷⁷

A 32. § (5) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸

A 33. § a) pontja a 2018: CXI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁹

A 33. § b) pont nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁰

A 33. § b) pont bb) alpontja a 2019: CX. törvény 60. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸¹

A 33. § d) pontja a 2013: CCLII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸²

A 33. § e) pontját a 2013: CCL. törvény 109. §-a iktatta be.

¹⁸³

A 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XVIII. törvény 34. § f) pontja, a 2019: CX. törvény 60. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A 34. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XVIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁵

A 34. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: XVIII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CCL. törvény 128. § j) pontja, a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja, a 2018: CXI. törvény 57. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A 34. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (5) bekezdése, a 2018: CXI. törvény 57. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 34. § (1) bekezdés g) pontja a 2010: IX. törvény 5. §-ával megállapított, a 2018: CXI. törvény 57. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 34. § (1) bekezdés h) pontja a 2010: IX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁸⁹

A 34. § (1) bekezdés i) pontja a 2010: IX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹⁰

A 34. § (1) bekezdés j) pontját a 2018: CXI. törvény 38. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁹¹

A 34. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: LXIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹²

A 34. § (2) bekezdés f) pontja a 2012: XVIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹³

A 34. § (2) bekezdés h) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹⁴

A 34. § (3) bekezdés a) pontja a 2018: CXI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁵

A 34. § (4) bekezdés g) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁶

A 34. § (4) bekezdés k) pontját a 2018: CXI. törvény 38. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁷

A 35. § (1) bekezdése a 2010: IX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹⁸

A 35. § (2) bekezdése a 2020: LIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁹

A 35. § (3) bekezdés e) pontja a 2012: XVIII. törvény 34. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

A 35. § (4) bekezdés d) pontját a 2012: XVIII. törvény 14. §-a iktatta be.

²⁰¹

A 35. § (4) bekezdés e) pontját a 2012: XVIII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

²⁰²

A 35. § (4) bekezdés f) pontját a 2012: XVIII. törvény 14. §-a iktatta be.

²⁰³

A 35. § (5) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁴

A 35. § (6) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 15. §-ával megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁵

A 35. § (7) bekezdését a 2020: LIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰⁶

A 35/A. §-t a 2009: XXVIII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰⁷

A 37. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CCL. törvény 110. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁸

A 37. § (1a) bekezdését a 2018: CXI. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁰⁹

A 37. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCL. törvény 110. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁰

A 37. § (2) bekezdés d) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²¹¹

A 37. § (2) bekezdés j) pontját a 2018: CXI. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹²

A 37. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 28. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 37. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

A 37. § (3) bekezdés j) pontját a 2017: LXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

²¹⁵

A 38. § (1) bekezdése a 2018: CXI. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 28. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 38. § (1) bekezdés 6. pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁷

A 38. § (1) bekezdés 22. pontja a 2020: LIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁸

A 38. § (1) bekezdés 28. pontját a 2020: LIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹⁹

A 38. § (1) bekezdés 29. pontját a 2020: LIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁰

A 38. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²¹

A 38. § (2) bekezdés a) pontja a 2015: CLXXXVI. törvény 151. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²²²

A 38. § (2) bekezdés b) pontja a 2019: XXXIV. törvény 77. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²³

A 38. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: XXXIV. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

²²⁴

A 38. § (2) bekezdés d) pontját a 2019: XXXIV. törvény 76. §-a iktatta be.

²²⁵

A 38. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 70. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 57. § 13. pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 38. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 402. §-a, a 2013: CCL. törvény 128. § l) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 38. § (4) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁸

A 38. § (6) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

²²⁹

A 38. § (7) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 388. §-ával megállapított szöveg.

²³⁰

A 38. § (8) bekezdését a 2018: CXI. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²³¹

A 38/A. §-t megelőző alcímet a 2012: XVIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

²³²

A 38/A. §-t a 2012: XVIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

²³³

A 38/A. § (1) bekezdése a 2020: LIII. törvény 28. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁴

A 38/A. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CXI. törvény 57. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁵

A 38/A. § (2) bekezdése a 2018: CXI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁶

A 38/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁷

A 38/A. § (2) bekezdés j) pontja a 2020: CXXIII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

A 38/A. § (2) bekezdés k) pontját a 2020: LIII. törvény 30. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²³⁹

A 38/A. § (2) bekezdés q) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 68. §-a iktatta be.

²⁴⁰

A 38/A. § (3) bekezdése a 2018: CXI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴¹

A 38/A. § (3a) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 38/A. § (3b) bekezdését a 2018: CXI. törvény 42. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁴³

A 38/A. § (3c) bekezdését a 2019: CX. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁴⁴

A 38/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2020: LIII. törvény 30. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴⁵

A 38/A. § (4) bekezdés e) pontját a 2018: CXI. törvény 58. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: LIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴⁶

A 38/A. § (4) bekezdés f) pontját a 2013: CCL. törvény 129. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴⁷

A 38/A. § (4) bekezdés h) pontját a 2018: CXI. törvény 58. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴⁸

A 38/A. § (4a) bekezdését a 2013: CCL. törvény 112. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁴⁹

A 38/A. § (4b) bekezdését a 2019: CX. törvény 60. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁵⁰

A 38/A. § (5) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵¹

A 38/A. § (6) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 35. § e) pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

A 38/A. § (7) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 389. §-ával megállapított szöveg.

²⁵³

A 38/A. § (8) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁴

A 38/A. § (8a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 17. § (6) bekezdése iktatta be.

²⁵⁵

A 38/A. § (9) bekezdését a 2013: CCL. törvény 112. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁵⁶

A 38/A. § (10) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 42. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁷

A 38/A. § (11) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 17. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁵⁸

A 38/A. § (11a) bekezdését a 2020: LIII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁹

A 38/A. § (12) bekezdését a 2018: CXI. törvény 42. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁶⁰

A 38/A. § (13) bekezdését a 2018: CXI. törvény 42. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁶¹

A 38/A. § (14) bekezdését a 2019: CX. törvény 60. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁶²

A 38/A. § (15) bekezdését a 2021: CLI. törvény 3. §-a iktatta be.

²⁶³

A 38/A. § (16) bekezdését a 2021: CLI. törvény 3. §-a iktatta be.

²⁶⁴

A 38/B. §-t a 2012: XVIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁵

A 38/B. § (8a) bekezdését a 2021: CLI. törvény 4. §-a iktatta be.

²⁶⁶

A 38/C. §-t a 2013: CCL. törvény 113. §-a iktatta be.

²⁶⁷

A 38/D. §-t megelőző alcímet a 2013: CCL. törvény 114. §-a iktatta be.

²⁶⁸

A 38/D. §-t a 2013: CCL. törvény 114. §-a iktatta be.

²⁶⁹

A 38/D. § (1) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁰

A 38/D. § (3) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 35. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷¹

A 38/D. § (4) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 316. §-ával megállapított szöveg.

²⁷²

A 38/D. § (5) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 8. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷³

A 38/D. § (5) bekezdés b) pontja a 2017: LXIV. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁴

A 38/D. § (5) bekezdés d) pontját a 2017: LXIV. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁷⁵

A 38/D. § (5) bekezdés e) pontját a 2018: CXI. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁷⁶

A 38/D. § (6) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 8. §-a iktatta be.

²⁷⁷

A 38/D. § (7) bekezdését a 2018: CXI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷⁸

A 38/E. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁷⁹

A 38/E. §-t a 2017: LXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸⁰

A 38/E. § (2) bekezdés i) pontját a 2018: CXI. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁸¹

A 38/F. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸²

A 38/F. §-t a 2017: LXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸³

A 38/F. § (2) bekezdés f) pontját a 2018: CXI. törvény 46. §-a iktatta be.

²⁸⁴

A 38/G. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸⁵

A 38/G. §-t a 2017: LXIV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸⁶

A 38/G. § (4) bekezdése a 2018: CXI. törvény 57. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁷

Az Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok alcímet (38/H–38/I. §-t) a 2021: CLI. törvény 5. §-a iktatta be.

²⁸⁸

A 39. § a 2017: L. törvény 319. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁹

A 39. § (1) bekezdését a 2020: XXX. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁰

A 39. § (3) bekezdését a 2020: LIII. törvény 16. §-a iktatta be.

²⁹¹

A 39/A. §-t újonnan a 2019: CX. törvény 60. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁹²

A 40. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 319. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹³

A 40. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 319. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁴

A 40. § (3) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § m) pontja, a 2017: L. törvény 320. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 40. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 321. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁶

A 40. § (5) bekezdése a 2010: IX. törvény 8. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 320. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁷

A 40. § (6) bekezdését a 2013: CCL. törvény 115. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 321. § a) pontja.

²⁹⁸

A 41/A. §-t a 2016: CXXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁹⁹

A 42. § (1) bekezdését a 2018: CXI. törvény 58. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰⁰

A 42. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰¹

A 42. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 320. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰²

A 42. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XVIII. törvény 34. § i) pontja szerint módosított szöveg, záró szövegrésze a 2009: XXVIII. törvény 17. § (7) bekezdés a) pontja, a 2017: LXIV. törvény 35. § i) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰³

A 43. § a 2017: CXCVII. törvény 263. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁴

A 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés l) pontja, a 2019: CIX. törvény 117. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

A 44. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: CXI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁶

A 44. § (1) bekezdés f) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

A 44. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: XVIII. törvény 19. §-ával megállapított, a 2018: CXI. törvény 57. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁸

A 44. § (1a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁰⁹

A 44. § (1b) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁰

A 44. § (1c) bekezdését a 2020: LIII. törvény 17. §-a iktatta be.

³¹¹

A 44. § (2) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹²

A 44. § (6) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹³

A 44. § (6a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁴

A 44. § (8) bekezdését a 2018: CXI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be.

³¹⁵

A 44. § (9) bekezdését a 2018: CXI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be.

³¹⁶

A 44. § (10) bekezdését a 2018: CXI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be.

³¹⁷

A 44/A. §-t a 2020: CLXIV. törvény 29. §-a iktatta be.

³¹⁸

A 45. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § j) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁹

A 45. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (83) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³²⁰

A 45. § (4) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 166. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

³²¹

A 45. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 403. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXV. törvény 20. §-a iktatta be.

³²²

A 46. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 401. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³²³

A 46. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 116. §-ával megállapított szöveg.

³²⁴

A 46. § (3) bekezdését a 2013: CCL. törvény 129. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

³²⁵

A 46. § (4) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 166. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁶

A 47/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³²⁷

A 47/A. §-t a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³²⁸

A 47/A. § (1) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

³²⁹

A 47/A. § (5) bekezdését a 2015: XLVI. törvény 10. §-a iktatta be.

³³⁰

A 47/A. § (6) bekezdését a 2018: CXI. törvény 48. §-a iktatta be.

³³¹

A 47/B. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³³²

A 47/B. §-t a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³³³

A 47/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 54. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁴

A 47/B. § (2) bekezdés f) pontja a 2017: LXIV. törvény 35. § j) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁵

A 47/B. § (3) bekezdése a 2015: CLXXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

³³⁶

A 47/B. § (3a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 390. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLXXXII. törvény 4. §-a.

³³⁷

A 47/B. § (4) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁸

A 47/B. § (4a) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

³³⁹

A 47/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCL. törvény 128. § o) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁰

A 47/B. § (6) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 390. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CLXXXII. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴¹

A 47/B. § (7) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: LX. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴²

A 47/B. § (8) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: XLVI. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 47/B. § (9) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 164. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁴

A 47/B. § (10) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 390. § (4) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

A 47/B. § (11) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 390. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁶

A 47/B. § (12) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁷

A 47/B. § (13) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 21. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁴⁸

A 47/B. § (14) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 21. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXII. törvény 3. § b) pontja, a 2017: CLIX. törvény 164. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

A 47/C. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁵⁰

A 47/C. §-t a 2011: CLXVI. törvény 69. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁵¹

Az V. fejezet címe a 2018: CXI. törvény 49. §-ával megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵²

A 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 28. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵³

A 48. § (1) bekezdés i) pontja a 2013: CCL. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁴

A 48. § (3) bekezdése a 2020: LIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁵

Az 50. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 163. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁶

Az 50. § (5) bekezdése a 2013: CCL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁷

Az 50. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 403. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁸

Az 50. § (7) bekezdése a 2021: LX. törvény 64. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

Az 51. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 402. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶⁰

Az 51. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 402. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶¹

Az 51. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶²

Az 51. § (3) bekezdés e) pontja a 2010: IX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶³

Az 51. § (3) bekezdés f) pontja a 2010: IX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶⁴

Az 51. § (3) bekezdés n) pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁵

Az 51. § (3) bekezdés q) pontja a 2013: CCLII. törvény 54. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁶

Az 51. § (3) bekezdés r) pontja a 2012: XVIII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁷

Az 51. § (3) bekezdés s) pontját a 2012: XVIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶⁸

Az 51. § (3) bekezdés t) pontját a 2012: XVIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶⁹

Az 51. § (3) bekezdés u) pontját a 2012: XVIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷⁰

Az 52. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 79. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷¹

Az 52. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 403. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁷²

Az 53. § (1) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § l) pontja, a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷³

Az 53. § (2) bekezdése a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁴

Az 53. § (3) bekezdése a 2017: LXIV. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁵

Az 53. § (4) bekezdését a 2013: CCL. törvény 120. §-a iktatta be.

³⁷⁶

Az 53/A. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷⁷

Az 53/A. §-t a 2017: LXIV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷⁸

Az 53/A. § c) pontja a 2018: CXI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁹

Az 53/B. §-t a 2018: CXI. törvény 51. §-a iktatta be.

³⁸⁰

Az 55. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

³⁸¹

Az 55. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CCLII. törvény 54. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸²

Az 55. § (6) bekezdését a 2020: LIII. törvény 19. §-a iktatta be.

³⁸³

Az 55. § (7) bekezdését a 2020: LIII. törvény 19. §-a iktatta be.

³⁸⁴

Az 56. § (1) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁵

Az „Intézkedések, szankciók” alcím címe a 2020: CLXVIII. törvény 98. § a) pontjával megállapított szöveg.

³⁸⁶

Az 57. § nyitó szövegrésze a 2020: LIII. törvény 28. § 23. pont a) alpontja, a 2020: CLXVIII. törvény 98. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁷

Az 57. § a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 23. pont b) és c) alpontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁸

Az 57. § d) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 23. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁹

Az 57. § g) pontja a 2012: XVIII. törvény 24. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 320. § e) pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 23. pont e) alpontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁰

Az 57. § i) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹¹

Az 57. § j) pontja a 2017: LXIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 23. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.

³⁹²

Az 57. § s) pontja a 2013: CCL. törvény 121. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 320. § f) pontja szerint módosított szöveg. [Ez utóbbi módosító törvény 320. § e) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „lefoglalását” szövegrész helyébe a „zár alá vételét, lefoglalását” szöveg lép, nem vezethető át.

³⁹³

Az 57. § t) pontját a 2013: CCL. törvény 121. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹⁴

Az 57. § u) pontját a 2017: LXIV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹⁵

Az 57. § v) pontját a 2020: LIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³⁹⁶

Az 57. § w) pontját a 2020: LIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³⁹⁷

Az 57. § x) pontját a 2020: LIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³⁹⁸

Az 57. § y) pontját a 2020: LIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³⁹⁹

Az 57/A. §-t a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁰

Az újabb 57/A. §-t a 2020: LIII. törvény 21. §-a iktatta be.

⁴⁰¹

Az 57/B. §-t a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰²

Az 58/A. §-t a 2020: LIII. törvény 22. §-a iktatta be.

⁴⁰³

Az 59. § (1) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁴

A 59. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁵

Az 59. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § p) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁶

Az 59. § (3) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § q) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁷

Az 59. § (5) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁸

Az 59. § (6) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 99. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁹

Az 59. § (7) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁰

Az 59/A. §-t a 2020: LIII. törvény 24. §-a iktatta be.

⁴¹¹

A 59/A. § (2) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 97. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹²

A 60. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCL. törvény 128. § r) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹³

A 60. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: XVIII. törvény 34. § o) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁴

A 60. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: CXI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁵

A 60. § (1) bekezdés h) pontja a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁶

A 60. § (1) bekezdés m) pontja a 2013: CCL. törvény 128. § s) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁷

A 60. § (1) bekezdés o) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁸

A 60. § (1) bekezdés q) pontját a 2013: CCL. törvény 129. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴¹⁹

A 61. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § t) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁰

A 61. § (3) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 46. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²¹

A 62. § (1) bekezdés d) pontja a 2021: CLI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁴²²

A 62. § (1) bekezdés f) pontját a 2020: LIII. törvény 25. §-a iktatta be.

⁴²³

A 62. § (1) bekezdés g) pontját a 2012: XVIII. törvény 26. §-a iktatta be.

⁴²⁴

A 62. § (2) bekezdése a 2013: CCL. törvény 128. § u) pontja, a 2015: XLVI. törvény 14. § d) pontja, a 2018: CXI. törvény 57. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁵

A 62. § (3) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁶

A 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: CCXII. törvény 139. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁷

A 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: LVI. törvény 403. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴²⁸

A 63. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2018: CXI. törvény 57. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁹

A 63. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja a 2012: XVIII. törvény 34. § p) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁰

A 63. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontja a 2018: CXI. törvény 57. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³¹

A 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontja a 2013: CCL. törvény 128. § v) pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³²

A 63. § (1) bekezdésének an) alpontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴³³

A 63. § (1) bekezdésének ao) alpontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴³⁴

A 63. § (1) bekezdés a) pont ap) alpontját a 2013: CCL. törvény 123. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴³⁵

A 63. § (1) bekezdés a) pont aq) alpontját a 2013: CCL. törvény 123. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴³⁶

A 63. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCL. törvény 123. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LIII. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁷

A 63/A. §-t megelőző alcímet a 2012: XVIII. törvény 28. §-a iktatta be.

⁴³⁸

A 63/A. §-t a 2012: XVIII. törvény 28. §-a iktatta be.

⁴³⁹

A 63/A. § (1) bekezdése a 2015: CLXXXII. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁰

Az Élelmiszermentési bírság alcímet (63/B. §-t) a 2021: CLI. törvény 7. §-a iktatta be.

⁴⁴¹

A 64. § (1) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 34. § q) pontja, a 2017: L. törvény 320. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴²

A 64. § (3) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 47. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴³

A 64. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 54. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁴

A 64. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 403. §-a, a 2018: CXI. törvény 57. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁵

A 64. § (6) bekezdését a 2018: CXI. törvény 58. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁶

A 64. § (7) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 47. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXI. törvény 53. §-a iktatta be.

⁴⁴⁷

A 64. § (8) bekezdését a 2018: CXI. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 60. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁸

A 64. § (9) bekezdését a 2018: CXI. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 28. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁹

A 64. § (10) bekezdését a 2018: CXI. törvény 53. §-a iktatta be.

⁴⁵⁰

A 70. § (1) bekezdése a 2011: CXII. törvény 83. § (25) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁵¹

A 71. § (4) bekezdése a 2018: CXI. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵²

A 71. § (4) bekezdés a) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵³

A 71. § (4) bekezdés c) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁴

A 71. § (4) bekezdés e) pontja a 2020: LIII. törvény 28. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁵

A 71. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 320. § h) pontja, a 2018: CXI. törvény 57. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁶

A 71. § (7) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXI. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁷

A 71. § (8) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁸

A 71. § (9) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁹

A 71. § (10) bekezdését a 2017: LXIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁰

Lásd a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendeletet.

⁴⁶¹

A 76. § (1) bekezdés b) pontját a 2012: XVIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: CLXXXVIII. törvény 36. §-a iktatta be.

⁴⁶²

Lásd a 220/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁴⁶³

Lásd a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁴

A 76. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: LXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

Lásd a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁶

Lásd a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁷

A 76. § (1) bekezdés h) pontját a 2012: XVIII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁸

Lásd a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁹

A 76. § (1) bekezdés i) pontját a 2013: CCL. törvény 125. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁰

A 76. § (1) bekezdés j) pontját a 2015: XLVI. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷¹

Lásd az 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendeletet.

⁴⁷²

A 76. § (1) bekezdés k) pontját a 2015: XLVI. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷³

A 76. § (1) bekezdés l) pontját a 2020: LIII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁴

A 76. § (1) bekezdés m) pontját a 2020: LIII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁵

A 76. § (1) bekezdés n) pontját a 2020: LIII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁶

A 76. § (1) bekezdés o) pontját a 2022: I. törvény 31. §-a iktatta be.

⁴⁷⁷

A 76. § (2) bekezdés 1–2. pontját a 2015: XLVI. törvény 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁸

Lásd a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet, a 3/2010. (VII. 5.) VM rendeletet, a 67/2011. (VII. 13.) VM rendeletet, a 65/2012. (VII. 4.) VM rendeletet.

⁴⁷⁹

A 76. § (2) bekezdés 4. pontja a 2017: LXIV. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁰

Lásd a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendeletet.

⁴⁸¹

Lásd a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletet, a 67/2011. (VII. 13.) VM rendeletet.

⁴⁸²

A 76. § (2) bekezdés 6. pontja a 2020: LIII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸³

Lásd a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet, a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet.

⁴⁸⁴

Lásd a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet, a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet, a 74/2013. (VII. 30.) VM rendeletet.

⁴⁸⁵

A 76. § (2) bekezdés 10. pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁸⁶

Lásd a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet.

⁴⁸⁷

Lásd a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet, a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet.

⁴⁸⁸

A 76. § (2) bekezdés 12. pontja a 2017: LXIV. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: CXI. törvény 57. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁹

Lásd a 141/2011. (XII. 23.) VM rendeletet, a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletet.

⁴⁹⁰

Lásd a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet, a 141/2011. (XII. 23.) VM rendeletet, a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletet, a 65/2012. (VII. 4.) VM rendeletet.

⁴⁹¹

Lásd a 65/2012. (VII. 4.) VM rendeletet.

⁴⁹²

Lásd a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 65/2012. (VII. 4.) VM rendeletet.

⁴⁹³

Lásd a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletet, a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendeletet, a 30/2009. (III. 27.) FVM rendeletet, a 31/2009. (III. 27.) FVM rendeletet, a 163/2009. (XI. 27.) FVM rendeletet, a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 3/2014. (I. 16.) VM rendeletet, az 56/2019. (XII. 12.) AM rendeletet.

⁴⁹⁴

A 76. § (2) bekezdés 18. pontja a 2020: LIII. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹⁵

Lásd a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletet, a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletet, a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletet, a 21/2015. (IV. 30.) FM rendeletet, a 83/2015. (XII. 16.) FM rendeletet.

⁴⁹⁶

A 76. § (2) bekezdés 19. pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹⁷

Lásd a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletet, a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendeletet, a 74/2013. (VII. 30.) VM rendeletet.

⁴⁹⁸

A 76. § (2) bekezdés 20. pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹⁹

Lásd a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendeletet, a 30/2009. (III. 27.) FVM rendeletet, a 31/2009. (III. 27.) FVM rendeletet, a 163/2009. (XI. 27.) FVM rendeletet, a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 180/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 7/2018. (III. 28.) FM rendeletet, az 56/2019. (XII. 12.) AM rendeletet.

⁵⁰⁰

Lásd a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendeletet, a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletet, a 21/2015. (IV. 30.) FM rendeletet.

⁵⁰¹

Lásd a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendeletet, a 3/2010. (VII. 5.) VM rendeletet.

⁵⁰²

Lásd a 179/2009. (XII. 29.) FVM rendeletet, a 44/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet, a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletet.

⁵⁰³

A 76. § (2) bekezdés 24. pontja a 2010: IX. törvény 12. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 12. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰⁴

Lásd a 128/2009. (X. 6.) FVM rendeletet, a 65/2012. (VII. 4.) VM rendeletet, a 94/2012. (VIII. 30.) VM rendeletet.

⁵⁰⁵

A 76. § (2) bekezdés 25. pontja a 2018: CXI. törvény 57. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁶

Lásd a 8/2021. (III. 10.) AM rendeletet.

⁵⁰⁷

Lásd a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendeletet, a 44/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet, az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet, az 57/2010. (V. 7.) FVM rendeletet, a 66/2010. (V. 12.) FVM rendeletet, a 3/2010. (VII. 5.) VM rendeletet, a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet, a 47/2011. (V. 31.) VM rendeletet, a 67/2011. (VII. 13.) VM rendeletet, a 74/2012. (VII. 25.) VM rendeletet, a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletet, a 34/2016. (V. 4.) FM rendeletet, a 20/2021. (V. 17.) AM rendeletet.

⁵⁰⁸

Lásd a 25/2010. (III. 19.) FVM rendeletet, a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet.

⁵⁰⁹

Lásd az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet.

⁵¹⁰

Lásd az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet, a 62/2011. (VI. 30.) VM rendeletet.

⁵¹¹

A 76. § (2) bekezdésének 33. pontja a 2009: XXVIII. törvény 16. § (9) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 402. §-a, a 2018: CXI. törvény 57. § 27. pontja, a 2020: LIII. törvény 28. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹²

Lásd a 34/2013. (V. 14.) VM rendeletet.

⁵¹³

Lásd a 20/2021. (V. 17.) AM rendeletet.

⁵¹⁴

Lásd az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet, a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.

⁵¹⁵

Lásd a 44/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet.

⁵¹⁶

A 76. § (2) bekezdésének 37. pontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (10) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁷

A 76. § (2) bekezdésének 38. pontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (10) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁸

Lásd a 107/2011. (XI. 10.) VM rendeletet.

⁵¹⁹

A 76. § (2) bekezdésének 39. pontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (10) bekezdése iktatta be.

⁵²⁰

Lásd a 107/2011. (XI. 10.) VM rendeletet.

⁵²¹

A 76. § (2) bekezdés 40. pontját a 2010: IX. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵²²

Lásd a 47/2011. (V. 31.) VM rendeletet, a 34/2018. (XII. 3.) AM rendeletet.

⁵²³

A 76. § (2) bekezdés 41. pontját a 2010: IX. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵²⁴

Lásd a 43/2011. (V. 26.) VM rendeletet, a 24/2012. (III. 19.) VM rendeletet.

⁵²⁵

A 76. § (2) bekezdés 42. pontját a 2010: IX. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵²⁶

Lásd a 67/2011. (VII. 13.) VM rendeletet.

⁵²⁷

A 76. § (2) bekezdés 43. pontját a 2011: CLXVI. törvény 69. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵²⁸

Lásd a 40/2012. (IV. 27.) VM rendeletet.

⁵²⁹

A 76. § (2) bekezdés 44. pontját a 2012: XVIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³⁰

A 76. § (2) bekezdés 45. pontját a 2012: XVIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵³¹

Lásd a 28/2017. (V. 30.) FM rendeletet.

⁵³²

A 76. § (2) bekezdés 46. pontját a 2012: XVIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCL. törvény 128. § y) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³³

A 76. § (2) bekezdés 47. pontját a 2013: CCL. törvény 125. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁴

A 76. § (2) bekezdés 48. pontját a 2013: CCL. törvény 125. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁵

A 76. § (2) bekezdés 49. pontját a 2015: XLVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁶

Lásd a 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletet.

⁵³⁷

A 76. § (2) bekezdés 50. pontját a 2015: XLVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁸

A 76. § (2) bekezdés 51. pontját a 2015: XLVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁹

A 76. § (2) bekezdés 52. pontját a 2017: LXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁰

A 76. § (2) bekezdés 53. pontját a 2017: LXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴¹

A 76. § (2) bekezdés 54. pontját a 2017: LXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴²

A 76. § (2) bekezdés 55. pontját a 2017: LXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴³

A 76. § (2) bekezdés 56. pontját a 2020: LIII. törvény 26. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁴

A 76. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁵

A 76. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁶

A 76. § (4) bekezdés a) pontját a 2013: CCL. törvény 129. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁷

Lásd a 49/2014. (IV. 29.) VM rendeletet.

⁵⁴⁸

A 76. § (4) bekezdés c) pontját a 2018: CXI. törvény 58. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁹

Lásd a 128/2009. (X. 6.) FVM rendeletet.

⁵⁵⁰

Lásd a 107/2011. (XI. 10.) VM rendeletet, az 51/2012. (VI. 8.) VM rendeletet.

⁵⁵¹

Lásd az 57/2010. (V. 7.) FVM rendeletet, a 20/2021. (V. 17.) AM rendeletet.

⁵⁵²

Lásd az 57/2010. (V. 7.) FVM rendeletet, a 62/2011. (VI. 30.) VM rendeletet.

⁵⁵³

A 76. § (5) bekezdés e) pontja a 2009: CXXXIII. törvény 12. § (8) bekezdése, a 2013: CCL. törvény 128. § z) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁴

A 76. § (5) bekezdés f) pontja a 2018: XL. törvény 35. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁵

A 76. § (5) bekezdés g) pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁶

A 76. § (5) bekezdés h) pontja a 2017: LXIV. törvény 34. § (1) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁷

Lásd a 63/2012. (VII. 2.) VM rendeletet.

⁵⁵⁸

Lásd a 44/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet.

⁵⁵⁹

A 76. § (5) bekezdés k) pontját a 2017: LXIV. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be.

⁵⁶⁰

Lásd az 1/2018. (VI. 21.) AM rendeletet.

⁵⁶¹

A 76. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁶²

Lásd a 33/2010. (V. 13.) EüM–FVM együttes rendeletet.

⁵⁶³

A 76. § (7) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁴

A 76. § (8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁵

A 76. § (9) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁶

Lásd az 55/2011. (IX. 20.) NEFMI rendeletet.

⁵⁶⁷

A 76/A. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

⁵⁶⁸

A 76/A. §-t a 2015: LXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

⁵⁶⁹

A hatálybalépés időpontja 2015. május 5.

⁵⁷⁰

A 76/B. §-t a 2015: CLXXXII. törvény 2. §-a iktatta be.

⁵⁷¹

A 76/C. §-t a 2017: LXIV. törvény 31. §-a iktatta be.

⁵⁷²

A hatálybalépés időpontja 2017. június 16.

⁵⁷³

A 77. § a 2017: LXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷⁴

A 77. § (1) bekezdés g) pontját a 2020: LIII. törvény 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁵

A 77. § (1) bekezdés h) pontját a 2020: LIII. törvény 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁶

A 77. § (1) bekezdés s) pontját a 2018: CXI. törvény 55. §-a iktatta be.

⁵⁷⁷

A 77. § (1) bekezdés t) pontját a 2018: CXI. törvény 55. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷⁸

A 77. § (1) bekezdés u) pontját a 2020: LIII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁷⁹

A 77. § (1) bekezdés v) pontját a 2020: LIII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁰

A 77. § (1) bekezdés w) pontját a 2020: LIII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁸¹

A 77. § (2) bekezdés j) pontját a 2020: LIII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸²

A 77. § (2) bekezdés k) pontját a 2021: CXXXVI. törvény 69. §-a iktatta be.

⁵⁸³

A 78. §-t és a 78. §-t megelőző alcímet e törvény 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 78. §-t újonnan a 2013: CCL. törvény 126. §-a iktatta be.

⁵⁸⁴

A 79. §-t e törvény 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 79. §-t újonnan a 2013: CCL. törvény 126. §-a iktatta be.

⁵⁸⁵

A 80. §-t e törvény 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 80. §-t újonnan a 2013: CCL. törvény 126. §-a iktatta be.

⁵⁸⁶

A 81. §-t és a 78. §-t megelőző alcímet e törvény 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 81. §-t újonnan a 2016: CXXI. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁷

82. §-t a 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CLI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁵⁸⁸

A 83. §-t a 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁸⁹

A 84. §-t a 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁹⁰

A 85. §-t a 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁹¹

A 86. §-t és az azt megelőző alcímet e törvény 87. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁹²

A 87. § ugyanezen § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵⁹³

A melléklet 1/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁵⁹⁴

A melléklet 5. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁵

A melléklet 5/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁵⁹⁶

A melléklet 5/B. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁵⁹⁷

A melléklet 7/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁵⁹⁸

A melléklet 8. pontja a 2013: CCLII. törvény 54. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹⁹

A melléklet 8/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶⁰⁰

A melléklet 9. pontja a 2011: CCI. törvény 329. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁰¹

A melléklet 9/A. pontját a 2017: LXIV. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰²

A melléklet 9/B. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶⁰³

A melléklet 9/C. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶⁰⁴

A melléklet 13. pontja a 2018: CXI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰⁵

A melléklet 14/A. pontját a 2012: XVIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁶

A Melléklet 15a. pontját a 2021: CLI. törvény 9. §-a iktatta be.

⁶⁰⁷

A melléklet 21/A. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶⁰⁸

A melléklet 22/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶⁰⁹

A melléklet 22/B. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶¹⁰

A melléklet 24. pontja a 2018: CXI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹¹

A melléklet 28/A. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶¹²

A melléklet 29. pontja a 2009: LVI. törvény 402. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶¹³

A melléklet 30. pontja a 2013: CCXII. törvény 139. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁴

A melléklet 30/A. pontját a 2009: XXVIII. törvény 16. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹⁵

A melléklet 30/B. pontját a 2012: XVIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶¹⁶

A melléklet 30/C. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶¹⁷

A melléklet 31/A. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶¹⁸

A melléklet 32. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹⁹

A melléklet 32/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶²⁰

A melléklet 33. pontja a 2011: CCI. törvény 329. §-a szerint módosított szöveg.

⁶²¹

A melléklet 34/A. pontját a 2013: CCL. törvény 127. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶²²

A melléklet 37. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶²³

A melléklet 38. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶²⁴

A melléklet 39/A. pontját a 2012: XVIII. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁶²⁵

A melléklet 40. pontja a 2018: CXI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁶²⁶

A melléklet 40/A. pontját a 2017: LXIV. törvény 33. §-a iktatta be.

⁶²⁷

A melléklet 40/B. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶²⁸

A melléklet 40/C. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶²⁹

A melléklet 40/D. pontját a 2018: CXI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶³⁰

A melléklet 41. pontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³¹

A melléklet 43. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶³²

A melléklet 47. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶³³

A melléklet 47/A. pontját a 2012: XVIII. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶³⁴

A melléklet 48. pont d) alpontját a 2020: LIII. törvény 30. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁵

A melléklet 48. pont e) alpontját a 2020: LIII. törvény 30. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁶

A melléklet 49. pontja a 2013: CCL. törvény 128. § zs) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁷

A melléklet 50. pontja a 2012: XVIII. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁸

A melléklet 51. pontja a 2012: XVIII. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁹

A melléklet 53. pontja a 2018: CXI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁰

A melléklet 54. pontja a 2012: XVIII. törvény 33. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴¹

A melléklet 61. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴²

A melléklet 61/A. pontját a 2013: CCL. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁴³

A melléklet 67. pontja a 2018: CXI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁴

A melléklet 68/A. pontját a 2020: LIII. törvény 29. §-a iktatta be.

⁶⁴⁵

A melléklet 69. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁶

A melléklet 70/A. pontját a 2015: XLVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁷

A melléklet 71. pontja a 2017: LXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁸

A melléklet 75. pontja a 2020: LIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁹

A melléklet 76. pontját a 2011: CLXVI. törvény 69. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 321. § b) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek