2007. évi CXXXVI. törvény

1. §² (1)³ E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén

(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

(3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.

(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.

2. §¹² A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki

3. §¹⁴ E törvény alkalmazásában:

4. §²⁸ (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

(2)²⁹ Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

(3)³² Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

5. §³³ E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének

6. §³⁷ (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

7. §³⁹ (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

(3)⁴⁰ A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat rögzítheti:

(4) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

(7)⁴³ A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

(8)⁴⁴ Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a (2)–(7) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

8. §⁴⁵ (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

(2) Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.

(3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatairól.

(4) A szolgáltató a (2)–(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.

(5) A szolgáltató a (2)–(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(6) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(7) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

8/A. §⁴⁶ (1) Az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató a 8. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott adatokat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott és részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a 8. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

9. §⁴⁷ (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:

(2)⁴⁸ A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.

(3)⁴⁹ A szolgáltató – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

10. §⁵⁰ (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

(1a)⁵¹ A szolgáltató – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

(1b)⁵² A szolgáltató – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra.

(2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.

11. §⁵³ (1) A szolgáltató – a (2)–(5) és (8) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.

(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.

(3)⁵⁴ Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.

(4)⁵⁵ Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző és fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a fizetési számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.

(5)⁵⁶ Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

(6)⁵⁷ Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

(7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni.

(8) Nem kell a 7–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

11/A. §⁵⁸ (1) A szolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.

(2)⁵⁹ Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás kivételével – a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen – pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli – készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén – a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.

12. §⁶⁰ (1)⁶¹ A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, és – ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti, ha az ügyfele

(2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)–b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)–b) pontjában megállapított feltételeket.

13. §⁶² (1)⁶³ A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti

(2) Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.

14. §⁶⁶ (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

(2) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

(4)⁶⁷ A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-en szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.

(5)⁶⁸ Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.

15. §⁶⁹ (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően köteles

(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval levelezőbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn.

16. §⁷⁰ (1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(1a)⁷¹ Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

(2) A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

(3) Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

17. §⁷² (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)–(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)–ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)–bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.

18. §⁷³ (1)⁷⁴ A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.

(2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet

(3)⁷⁵ Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.

(4) Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.

(6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató

(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek.

(8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.

19. §⁷⁶ (1) A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(2)⁷⁷ A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetben és a 18. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

20. §⁷⁸ A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7–9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

21. §⁷⁹ A 18–20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

22. §⁸⁰ (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

(2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat.

(3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

(4)⁸¹ Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el.

(5) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza:

(6) A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

(8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a 7. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendők.

(10)⁸² A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan, Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

23. §⁸³ (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a (3) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

(2) A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 11. § (6) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.

(3) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától és segítő családtagjától az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.

(4) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

(5) A bejelentésnek a (4) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást.

(6) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése az (5) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

(7) A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé.

24. §⁸⁴ (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában a szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatát további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 26. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz szükséges.

(6) A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a szolgáltatót, ha

(7) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a (6) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

(8) A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóságot – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb – a (7) bekezdésben meghatározottak alapján – teljesíthető.

25. §⁸⁵ Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

25/A. §⁸⁶ (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt adatot.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság megkereséssel fordulhat az e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében a szolgáltatókhoz. A szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére megküldeni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot.

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

(6) A központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság által e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése céljából kért, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság rendelkezésére bocsátani.

(7) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén központi államigazgatási szerv vagy az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményezhet, az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. A megkeresett a lefolytatott eljárás eredményéről tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében adat – ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – szolgáltatását kérheti a nyomozó hatóságtól, amelynek átadását a nyomozó hatóság – a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott adathozzáférés mellett a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.

(10) A nyomozó hatóság vezetője kivételesen megtagadhatja a (8) bekezdés alapján történő adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (9) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a folyamatban lévő nyomozás vagy titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik.

(11) A nyomozó hatóság vezetője az átadott adatnak más, az e törvény 26. § (1) bekezdésében és 26/A. § (1) bekezdésében nevesített szerv részére történő továbbítását

(12) Az (1)–(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egységként működő hatóság legalább nyolc-, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(13) Az (1)–(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 24. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egységként működő hatóság – indokolt esetben – a (12) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(14) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1)–(9) bekezdés alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében használhatja fel.

26. §⁸⁷ (1)⁸⁸ A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az utasadatok kockázatelemzését végrehajtó szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére:

(2)⁸⁹ A pénzügyi információs egységként működő hatóság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.

(3)⁹⁰ A pénzügyi információs egységként működő hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni.

(4)⁹¹ A pénzügyi információs egységként működő hatóság adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével információ szolgáltatást igényelhetnek.

26/A. §⁹² (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, amely során az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából továbbíthatja külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.

26/B. §⁹³ (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatkörében eljárva pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén, a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából elemző-értékelő tevékenységet végez. A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége során:

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési magatartások jellemzőit, figyelemmel kíséri az elkövetések során megjelenő új elemeket.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége eredményeként a 26. § (1) bekezdése alapján továbbít információt.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 29. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó statisztikát vezet.

27. §⁹⁴ (1)⁹⁵ A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a 25/A. § (3) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 25/A. § (6)–(7) bekezdése alapján megkeresett központi államigazgatási szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(2)⁹⁶ Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 25/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 25/A. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott szerv megkeresésére és a 26. § (1) bekezdésben megjelölt hatóság számára történő információ továbbítására.

(3)⁹⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

(5) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy

(6) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók értesítik az 5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az 5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek.

(7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott esetekről.

28. §⁹⁸ (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

28/A. §⁹⁹ (1) A szolgáltató a 28. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

(2) A 28. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően a szolgáltató az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.

29. §¹⁰⁰ (1)¹⁰¹ A pénzügyi információs egységként működő hatóság együttműködve – a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal – köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.

(2)¹⁰² A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:

(3)¹⁰³ A nyomozó hatóság a (2) bekezdés e) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elektronikus úton is teljesítheti.

(4) A (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente közzéteszi.

30. §¹⁰⁴ (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6–11. §-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a belső szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni.

(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)–b) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni.

31. §¹⁰⁵ Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.

32. §¹⁰⁶ (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni.

33. §¹⁰⁷ (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.

(3a)¹⁰⁸ A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3b)¹⁰⁹ A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.

(3c)¹¹⁰ A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

34. §¹¹¹ (1)¹¹² Az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.

(2)¹¹³ A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv., az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.

(4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.

35. §¹¹⁴ (1)¹¹⁵ E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

(4) Az 5. § c), f)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

35/A. §¹¹⁶ (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:

35/B. §¹¹⁷ Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.

36. §¹¹⁸ (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

(2)¹¹⁹ Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

(3) Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha

(4) Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha

37. §¹²¹ (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja – ideértve az alkalmazott ügyvédet is – a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.

(2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31–32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.

38. §¹²² (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.

(3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében szabályzatnak minősül.

(3a)¹²³ A (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3b)¹²⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3c)¹²⁵ Az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda a jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(4) Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.

(5) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.

38/A. §¹²⁷ (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.

(2)¹²⁸

(3) Az 1–38. §, 40. §, 42–43. §, 46–51. §, 54–55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba.

(4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba.

(5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba.

(6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba.

(7) A 44. § (1)–(2) bekezdése 2008. december 15-én lép hatályba.

(8) A 44. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

(9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba.

(10)¹²⁹

(11)¹³⁰

(12)¹³¹

(13)¹³²

40. §¹³³

41. §¹³⁴

42. §¹³⁵ A szolgáltató – a 11. § (6) bekezdésétől eltérően – 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:

43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható.¹³⁶

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelező tartalmi elemeit.¹³⁷

44. §¹³⁸

45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.

(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.

(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.

(4)¹³⁹ E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 6. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.

(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

46–51. §¹⁴⁰

52. §¹⁴¹

53–55. §¹⁴²

56. §¹⁴³ (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.