2003. évi CXXVI. törvény

1. § (1) Az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) – annak elsőbbsége mellett – az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani.

(2) E törvény alkalmazásában közösségi vámjog:

(3) E törvény alkalmazásában

(4)¹⁷ A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól. A felsorolt feltételek fennállását – a vámhatósági adatok és adóhatósági adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével – az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk (1) bekezdésében meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.

1/A. §¹⁸ (1) Az ügyfél az arra vonatkozó igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy megbízható vámadós, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére – annak a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a vámhatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(2) A vámhatóság a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló bizonyítvány érvényességének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül-e büntetett előéletűnek. A vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vámhatóság

(4) Ha a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül, a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítványt visszavonja.

2. § (1)¹⁹ E törvényt, valamint Magyarországon alkalmazásra kerülő – behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó – nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság – külön jogszabályban meghatározott – hatáskörébe tartozik.

(2)²⁰ E törvény területi hatálya – a (3) bekezdésben említett kivételekkel – Magyarország területére terjed ki.

(3) Nemzetközi szerződés alapján

(4)²³ E törvény személyi hatálya a vámszervezetre és a vámkódex hatálya alá tartozó személyre terjed ki, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben²⁴ meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

(5)²⁵ Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény – figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat – valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény²⁶ rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)²⁷ A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.

(7)²⁸ Amikor a felettes vámszerv, vagy az adópolitikáért felelős miniszter vámigazgatási eljárás során felügyeleti intézkedés keretében jár el, az adózás rendjéről szóló törvény felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)²⁹

2/A. §³⁰ (1) A vámjogszabályok alkalmazása során az ügyfelet a számára hátrányos döntés meghozatala előtt megilleti a meghallgatáshoz való jog, az ügy érdemében hozott döntés alapjául szolgáló okok megismerésének és nyilatkozattétel kifejezésének lehetősége, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik.

(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz.

(3) A várhatóan hátrányos döntés alapjául szolgáló adatokról és a meghallgatáshoz való jogról az ügyfelet a számára hátrányos döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a meghallgatáshoz való jog gyakorlására nyitva álló határidőt.

(4) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorlásához – az ügy bonyolultságától függően – legfeljebb egyszeri 30 napos határidőt állapít meg.

(5) A vámhatóság ügyintézési határidejébe a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának időtartama nem számít bele.

(6) A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés

(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi döntések esetén nem kell biztosítani:

3. §³¹ A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják.

4. § (1)³²

(2)³³ Természetes személy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak alapján képviselheti azt a személyt, amelynek alkalmazásában áll.

5. § (1)³⁴ Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel lehet függeszteni.

(2) Amennyiben a hatályos vámjogszabályok az ügyfél kérelméhez kötötten lehetőséget biztosítanak összevont árunyilatkozat benyújtására, úgy a hivatalból indított eljárásokban is mód van olyan döntés meghozatalára, amely az összevont árunyilatkozaton alapul.

(3)³⁵ A kérelemre indított eljárásban az árutovábbítás, a vámraktározás, a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás, a vámszabadterületi betárolás, valamint a NATO okmánnyal történő vámeljárás esetén a vámhatóság a döntését igazolás (záradék) formájában az adott eljárásban előírt okmányon rögzíti.

6. § (1)³⁶ A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha külön jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatokat.

(2)³⁷ A vámhatóság a vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás, illetve a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel.

(3)³⁸ Ha a kép- vagy hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indul, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a rögzített cselekmény időpontjától számított harminc nap elteltével törölni kell.

7. §³⁹ (1) A vámhatóság – külön jogszabályban meghatározott – hatáskörrel rendelkező szervei jogosultak a jogszabályok alapján utólagos ellenőrzést végezni.

(2)⁴⁰ Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság a Tanácsnak a Közösség Vámkódexének létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelete (a továbbiakban: vámkódex) 78. Cikkében meghatározott árunyilatkozat utólagos ellenőrzését folytatja le, illetve ha az AEO-tanúsítvány kiállításának feltételei és kritériumai teljesülését vizsgálja, továbbá ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény⁴¹ alapján hatósági ellenőrzést végez, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatát látja el.

(3)⁴² Az utólagos ellenőrzés

7/A. §⁴⁵ Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:

7/B. §⁵⁰ (1)⁵¹ A 7/A. §-ban foglaltak kivételével az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(2) Az ellenőrzési terv az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a költségvetési bevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a vámbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő vámeljárásokra kiemelt figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3) Az ellenőrzési terv tartalmazza:

(4)⁵² Az Európai Unió saját bevételeit, illetve a központi költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a NAV alsó fokú vámszerve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén az (5) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat (központosított utólagos ellenőrzés).

(5)⁵³ A (4) bekezdés szerinti központosított utólagos ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket

(6)⁵⁴ Az eljáró vámszerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja azt a vámszervet, amely a központosított utólagos ellenőrzés elrendelése hiányában az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne.

7/C. §⁵⁵ (1) Az ellenőrzéssel lezárt időszakra végzett ellenőrzést (ismételt ellenőrzés) kell lefolytatni:

(2)⁵⁶ Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének, vagy ha az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a külön jogszabályban kijelölt szerv felülvizsgálta, a felügyeleti szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a külön jogszabályban meghatározott vámszerv jogosult.

7/D. §⁵⁷ (1) Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

7/E. §⁶¹ (1) A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni.

(2) A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat, megsemmisítik, meghamisítják. Ha a vámhatóság az előzetes értesítést mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevélnek az ügyfél részére történő átadásával kezdődik.

(3) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell:

(4) Az utólagos ellenőrzést végző ezirányú jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel köteles igazolni.

(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

7/F. §⁶³ (1) Az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. Az iratok, adathordozók, bizonyítékok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonhatók, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével és az ellenőrzött ügyfél egyidejű értesítésével tarthatók a vámhatóságnál.

(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és az ügyfél által eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3)⁶⁴ A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához – az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.

(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a honvédelmi szervek területére történő belépés szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.

7/G. §⁶⁵ (1)⁶⁶ Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött ügyfél az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzés lezárásának napjáig az ellenőrzés tárgyát képező üggyel kapcsolatban módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést, mérséklést vagy más olyan eljárást kezdeményezhet, amely a vámtartozással és a nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja. A kérelem érdemi elbírálását az illetékes vámhatóság az utólagos ellenőrzés lezárásáig felfüggeszti, és egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést végző hatóságot értesíti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.

7/H. §⁶⁷ (1) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az ellenőrzött ügyfél kérelmére el lehet térni.

(2) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést lehetőleg a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az érdekelt meghallgatását annak munkaidején kívül is lehetővé tegye.

7/I. §⁶⁸ (1) Az utólagos ellenőrzés során az ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat – ideértve szükség esetén azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(2)⁶⁹ Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik az e törvény 61/A. §-ában meghatározott vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(3) A vámhatóság az utólagos ellenőrzést a bizonyítékok beszerzéséig – a külföldi megkeresések kivételével – legfeljebb 90 napra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szervezet, illetve személy javára vagy terhére történő megállapítások alapjául szolgáló bizonyíték beszerzése előreláthatólag a vizsgálatra rendelkezésre álló időn belül nem lehetséges.

7/J. §⁷⁰ (1) Az utólagos ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell:

(2) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készül, ha az utólagos ellenőrzéssel érintett vámkezelések, vámeljárások, és az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás megfelelően tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)⁷¹ Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyfél részére az ellenőrzés megkezdésétől számított 90 napon belül át kell adni. Indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató hatóság vezetője – az ügyfél értesítésével – a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(4)⁷² Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(5) Az ügyfél kérésére a tényállás tisztázása érdekében zárótárgyalást kell tartani.

7/K. §⁷³ Az utólagos ellenőrzés eredményéről az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv – a külön jogszabályban meghatározott, 485/2008/EK tanácsi rendelet szerint végzett utólagos ellenőrzés esetét kivéve – határozatot hoz.

7/L. §⁷⁴

7/M. §⁷⁵ A vámjogszabályokban a vámhatóság részére megállapított jogokat, kötelezettségeket az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzést végző vámhatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell.

7/N. §⁷⁶ (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel igazolni, az ellenőrzött ügyfelet az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(2) Az ellenőrzést végző vámszerv az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét ne, vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az ellenőrzést végző vámszerv köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ellenőrzött ügyfelet, képviselőjét, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ellenőrzést végző vámhatóság köteles az ellenőrzött ügyfél által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az ellenőrzést végző vámszerv a tényállás tisztázása során az ellenőrzött ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az ellenőrzött ügyfél terhére nem értékelhető.

(5)⁷⁷ Az elrendelt utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen üzleti kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében ezen vizsgálat szükséges (kapcsolódó vizsgálat). Kapcsolódó vizsgálat esetében a vámhatóság a vizsgálat lefolytatásáról szóló előzetes értesítést mellőzi, és a kapcsolódó vizsgálat a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók.

(6)⁷⁸ A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az ellenőrzött személyt a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat lezárásáig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

7/O. §⁷⁹ (1) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(2)⁸⁰ Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámkódex 14. cikkében meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzött kötelezettségeinek megszegése miatt az e törvény 61/A. §-ában meghatározott vámigazgatási bírsággal sújtható.

7/P. §⁸¹ (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:

(3) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(4) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél

(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyv tartalmát megismerni, és arra a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

(6)⁸⁴ Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják. Ha a határozat meghozatalához a tényállás további tisztázása válik szükségessé úgy az ellenőrzés tovább folytatható az annak alapjául szolgáló körülmény felmerülésétől számított 15 napig. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a vámhatóság másodfokú szerve az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a határozat meghozatalára nyitva álló határidőbe nem számít bele.

(7) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött ügyfelet érintő részét az ellenőrzött ügyféllel részletesen ismertetni kell.

7/Q. §⁸⁵ Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése a vámhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően panasszal fordulhat az utólagos ellenőrzést végző vámhatóság másodfokú szervéhez, amely az ellenőrzött észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró vámhatóságot az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja.

8. § (1) Árut a vámhatáron átszállítani – a mellékút használatára vonatkozó eseti engedélyezés és a határmenti gazdálkodás keretében történő áruszállítás kivételével – csak vámúton lehet.

(2)⁸⁶ Vámutak a vámhatárt átszelő közforgalmú vasúti pályák, nemzetközi vízi utak, határvízi kikötők, vámhatárt átszelő közutak, nemzetközi kereskedelmi repülőterek és nemzetközi áruszállításra megnyitott csővezetékek és elektromos vezetékek, amelyeket a Kormány vámútként megnyit.

(3)⁸⁷ A vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a Kormány rendeletben dönt. A vámutak listáját a vámhatóság a honlapján tájékoztatásban teszi közzé.

(4)⁸⁸ A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél – a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében – a vámhatóság előzetes véleményét figyelembe kell venni.

9. § (1) A 8. § (2) bekezdésében nem említett, a vámhatárt átszelő út, illetve az ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér mellékútnak minősül. Mellékúton külön engedély nélkül az alábbi áruk szállíthatók:

(2)⁸⁹ Abban az esetben, ha az áru szállítása vámúton – gazdasági vagy egyéb okok miatt – nem lehetséges, a szállítást a vámhatóság, a Rendőrséggel, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi.

(3)⁹⁰ A mellékúton történő áruszállításra adott engedély tartalmazza a határátlépés engedélyezett helyét és időpontját, a behozni vagy kivinni szándékozott áru megnevezését, mennyiségét, szállítójának, címzettjének adatait, a szállítás módját, továbbá azt, hogy a mellékúton átszállított árut melyik vámhivatalnál és hogyan kell vámvizsgálat alá vonni. Folyamatos áruszállítás engedélyezése esetén a vámhatóság előírhatja olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a szállított áruk mennyisége, azonossága utólag is ellenőrizhető.

(4) Ha a vámutat csak meghatározott forgalom számára nyitották meg, vagy azon meghatározott áruk nem szállíthatók, a nem engedélyezett forgalom és áru tekintetében a vámút mellékútnak minősül.

(5) Ha nemzetközi egyezmény lehetővé teszi, áruszállítási engedély nélkül léptethető át a kizárólag személyforgalomra megnyitott határátkelőhelyen az áru- és személyszállításra is alkalmas, 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó közösségi honosságú gépjármű, amennyiben áruszállítást nem végez.

10. § (1) Az áru azonosságát biztosítani kell. Az azonosság biztosítása vámzár vagy más azonossági jel alkalmazásával történhet, amelyet úgy kell alkalmazni, hogy annak felirata, jele, számjele jól olvasható legyen. A vámzár vagy az azonossági jel használata által az áru nem sérülhet és a megengedett használata nem csorbulhat.

(2) Az áru azonosságának a biztosítására szolgáló zárat vagy jelet úgy kell elhelyezni, hogy az árut tartalmazó csomagot, tartályt vagy szállítóeszközt észrevehető nyom hátrahagyása nélkül felnyitni, tartalmukat megváltoztatni vagy kicserélni ne lehessen.

(3)⁹¹ Az azonosság biztosítására elfogadható a külföldi vámhivatal, az engedélyezett feladó/címzett vagy a vasúti fuvarozó által alkalmazott zárjel. Az engedélyezett feladó/címzett – tevékenységének gyakorlása során – a vámhatóság által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4)⁹² A vámkódex 72. cikkében foglaltak figyelembevételével, ha felmerül lezárt szállítóeszközzel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja és a szállítóeszköz kinyitása a hivatalos eljárás lefolytatásához szükséges, továbbá a késedelem veszélye miatt a vámhatóság intézkedését nem lehet megvárni, a vámhatóság engedélye nélkül más rendvédelmi szerv is jogosult eltávolítani a vámzárat vagy más azonossági jelet.

(5)⁹³ A (4) bekezdés szerinti hivatalos eljárás lezárását követően az intézkedő szerv köteles gondoskodni arról, hogy a szállított áruknak a vámhatósági ellenőrzése biztosított legyen.

11. § (1) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles:

(2)⁹⁴ A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles a vámhatóság részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottai végrehajtsák a vámjogszabályok rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámjogszabályokat megsértő cselekményeket a vámhivatalnak bejelenteni. A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, a szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles azt az alkalmazottját, aki az e bekezdésben említett kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, a vámhatóság javaslatára a nemzetközi forgalmat ellátó szolgálatból kizárni. A vámhatóság a kötelezettség súlyos megszegésének megítélése során értelemszerűen alkalmazza az e törvény 68. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.

(3) A fuvarozott áru azonosítására alkalmazott vámzár vagy más azonossági jel megsérüléséről, továbbá a fuvarozott áru bármilyen ok miatt szükséges kirakásáról, illetőleg más járműbe történő átrakásáról a területileg illetékes vámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell.

12. § (1) A vámterületre be-, vagy onnan kilépő valamennyi vasúti jármű érkezéséről és indulásáról a vasúti társaság köteles a vámhatóságot értesíteni.

(2) A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vasút köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

13. § (1) A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű – a kényszerkikötés, valamint természeti katasztrófák, illetve balesetek esetén történő segítségnyújtás esetét kivéve – csak olyan helyen köthet ki, ahol vámhivatal működik, illetőleg csak ilyen helyen rakhat ki vagy be árut, valamint ilyen helyen hajózhat ki vagy be személyeket. A vízi jármű parancsnoka erről az eseményről köteles a legközelebbi vámhivatalt értesíteni.

(2) A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű és annak személyzete sem menet közben, sem állomásozása alkalmával a belföldi parttal nem érintkezhet.

(3) Ha a vízi jármű olyan helyen kíván kikötni, ahol vámhivatal nem működik, a jármű parancsnoka köteles ezt a körülményt az ellenőrző vizsgálat alkalmával bejelenteni.

(4)⁹⁵ Ha a vízi jármű üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése céljából köt ki a harmadik országos határvízi és határkikötőben, a vámhatóság eltekinthet a vízi jármű vámvizsgálatától, a kikötőben tartózkodó vízi jármű azonban vámhatósági felügyelet alatt áll.

(5) A vízi jármű készletkönyvében feltüntetett fogyasztási készletet – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csak a vízi jármű fedélzetén lehet felhasználni.

(6)⁹⁶ A vízi járműnek a vámterületen való indokolt tartózkodása esetén – a vízi jármű parancsnoka kérésére – a vámhatóság a fedélzeti felhasználással azonos módon engedélyezheti a fogyasztási készlet időarányos részének a vámterületen történő felhasználását.

(7) A vámhatóság a nem közösségi árut szállító, illetve a vámterületről kiléptetés céljából továbbított vízi jármű parancsnokát megkülönböztetett lobogó használatára kötelezheti.

14. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vámterületre érkező vagy onnan távozó légi járműnek – a kényszerleszállás esetét kivéve – csak olyan repülőtéren lehet le-, illetőleg felszállnia, ahol vámhivatal működik, vagy ahol a mellékúton való közlekedés szabályai szerint az illetékes belföldi szervek a légi jármű le-, illetőleg felszállását engedélyezték.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a fel- és leszállás természeti katasztrófák és balesetek esetén segítségnyújtás céljából a szükséges helyen történhet meg.

(3)⁹⁷ A vámterületre érkező vagy onnan távozó valamennyi légi jármű érkezéséről és indulásáról a nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője köteles a vámhatóságot értesíteni.

(4)⁹⁸ A légi jármű parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

(5) Nemzetközi légi forgalomban közlekedő légi jármű kényszerleszállása esetén az azt észlelő szerv vagy személy köteles értesíteni a legközelebbi vámhatóságot.

(6)⁹⁹ A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetőjének az erre vonatkozó közösségi jog betartása mellett gondoskodnia kell olyan terület létrehozásáról (a továbbiakban: tranzitterület), ahol a megérkezés alkalmával az áruk bejelentése előtt, vagy az induláskor az áruknak a felszállás alkalmával történő bejelentése után az áruk, illetve az érkezés vagy elindulás közötti időszakban az utasok (a továbbiakban: tranzitutasok) tartózkodhatnak.

(7)¹⁰⁰ A nemzetközi közforgalmú repülőtéren a vámhatóság által engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését a harmadik országba történő kilépés és kivitel, illetve a harmadik országból történő belépés és behozatal szabályai szerint. A tranzitterületen az ott dolgozók az üzemeltető által kiállított, és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhatóság által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak.

(8)¹⁰¹ Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy garanciát vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más közösségi tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti. A tranzitadóraktár engedélyese az egyéb, belépésre jogosult részére adózatlan, illetve zárjegy nélküli jövedéki terméket, valamint nem közösségi árut nem értékesíthet.

(9) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.

15. § (1)¹⁰³ A közösségi vámjogba, illetve az e törvénybe ütköző cselekmény észlelése, gyanúja esetén minden hatóság köteles azt a legközelebbi vámhivatalnak bejelenteni. A vámhatóság a tudomására jutott, a Közösség pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról vagy csalásokról haladéktalanul tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert.

(2)¹⁰⁴ Ha közigazgatási hatóság alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása során vámjogszabályt sértő cselekményről szerez tudomást, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál vagy rendőri szervnél bejelenteni. A rendőri szervek a bejelentésről kötelesek a legközelebbi vámhivatalt tájékoztatni.

(3)¹⁰⁵ A vámszervezet szervei és más, a nemzetközi áruforgalom szabályozásának ellenőrzésében illetékes hatóságok, intézmények, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelési, adatvédelmi szabályok betartásával kötelesek hivatalos eljárásuk során együttműködni.

(4) Az együttműködési kötelezettség más hatóságokat és szerveket a vámellenőrzés végzésére nem jogosít fel, vámellenőrzést kizárólag a vámszervezet szervei végezhetnek.

(5)¹⁰⁶ A Rendőrség a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése miatt elfogott személyeknél talált árut – a vámhatóság nyomozati hatáskörébe nem tartozók kivételével – köteles átadni a vámhatóságnak további vizsgálat végett.

(6)¹⁰⁷

16. § (1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ.

(2) A vámhatóság az eljárása során birtokába kerülő adatokat – a személyes adatok, a vámtitok és adótitok védelmére vonatkozó szabályokat betartva – kezeli és az elévülési idő elteltéig megőrzi. A vámhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek feladataival összefüggésben vámtitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. A vámhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(3)¹⁰⁸ A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során – vámigazgatási eljárás keretében végzett kockázatelemzés céljából – érkező repülőjárat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló repülőjáratok esetén a járatra történő utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a légi közlekedésről szóló törvény alapján jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légi közlekedésről szóló törvényben meghatározott utasokkal kapcsolatos adatokat (utaslistát) kérni.

(4)¹⁰⁹ A vámhatóságnak a (3) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van.

(5)¹¹⁰ A vámeljárással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(6)¹¹¹ A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról

(7)¹¹⁹ A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére a (6) bekezdés szerinti szervek törvény alapján jogosultak.

(8)¹²⁰ A vámhatóság és

(9)¹²³ A vámtitok körébe tartozó adatok a Közösség és a tagállamok szervei részére a vonatkozó jogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(10)¹²⁴ A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján a vámhatóság harmadik országba is továbbíthat személyes adatnak nem minősülő vámtitkot képező egyedi adatot, amennyiben az adatkérő vámszerv az adatbiztonság követelményeit biztosítja. Természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló nemzeti rendelkezések betartásával továbbíthatók.

(11)¹²⁵ Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelmi törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.

(12)¹²⁶ A vám-, illetve adótitkot képező személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, amennyiben az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.

(13)¹²⁷ A személy jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.

(14)¹²⁸ A vámtitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben¹²⁹ meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.

(15)¹³⁰ Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

17. § (1)¹³¹ Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmazza. Az Art. adózóra vonatkozó rendelkezéseit a VPID szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá tartozó ügyfélre is alkalmazni kell. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2)¹³²

(3)¹³³

(4)¹³⁴ A vámhatóság a vámmentességi rendelet 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikkének (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a gépjármű belépésének és – ha történt ilyen – a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára, a kilométeróra állására, valamint a behozott üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat kérni. Az EK végrehajtási rendelet 205. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatként használandó különleges formanyomtatvány mintáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke tájékoztatásban teszi közzé.

(5)¹³⁵

(6)¹³⁶

(7)¹³⁷ A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

(8)¹⁴⁰ A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték meghatározása jogszerűségének, a vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(9)¹⁴¹ A vámhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

(10)¹⁴² A vámkódex 16. cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból – így különösen az adózás rendjéről, valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből – eredő megőrzési kötelezettséget nem érintik.

18. § Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok – a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz – végrehajtásáról a Vámtarifa Bizottság gondoskodik.

19. § (1) Az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása – a nem preferenciális származás és a (2) bekezdés kivételével – az illetékes vámhatóság feladata.

(2)¹⁴³ A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az (1) bekezdésben meghatározott származási bizonyítványok kiállítása és igazolása az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény feladata.

(3) A származás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

20. §¹⁴⁴ A kedvezményes vámra vonatkozó, meghatározott nyomtatványokat a ámhatóság által kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes nyomda állíthatja elő. Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is.

21. § Az árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményben teszi közzé.

22. § Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltethető:

23. § (1)¹⁴⁶ A vámkódex 49. cikkének (1) bekezdésében meghatározott – ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján meghosszabbított vagy csökkentett – határidő letelte után a vámhatóság a hatályos jogszabályok alapján intézkedik a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak kiszabása és a beszedés eredménytelensége esetén

(2)¹⁴⁷ Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.

(3)¹⁴⁸ Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés helyett – a jövedéki termék kivételével – karitatív célra felhasználható.

(4)¹⁴⁹ Nem lehet értékesíteni vagy karitatív célra felhasználni, hanem meg kell semmisíteni azt a nem közösségi árut, amely az emberi, állati életre vagy növényre, testi épségre, egészségre veszélyes vagy az a külön jogszabályban meghatározott engedélyekkel nem rendelkezik.

24. § A megsemmisítést a 23. §-ban foglaltakra figyelemmel kell végrehajtani.

25. § Amennyiben az árut jogosulatlanul vitték a vámterületre vagy elvonták a vámfelügyelet alól, illetve gazdátlan dolog, a 23. §-ban, illetve a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

26. §¹⁵⁰ A vámkódex 58. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve az érdekelt miniszterek rendelete egyes áruk forgalmát engedélyhez kötheti vagy más módon korlátozhatja.¹⁵¹

27. §¹⁵³ Az áruk vámeljárás alá vonására, a vámtartozás kiszabására, beszedésére – ideértve a visszatérítést is – és könyvelésére a vámhatóság jogosult.

28. §¹⁵⁴

29. §¹⁵⁶ Az engedélyezési eljárás lefolytatására a vámhatóság jogosult.

30. § A vámhatóság a vámkódex 61. cikkének b) pontja alapján annak engedélyezi az adatfeldolgozási technika alkalmazását, aki árunyilatkozat benyújtására jogosult, és teljesíti a vámhatóság által közzétett technikai feltételeket.

31. §¹⁵⁷ Az Egységes Vámokmány (a továbbiakban: EV) nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

32. § Az értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a vámkódex 75. cikkének a) pontjában foglalt okok miatt a bejelentő részére az áru nem adható ki, és azzal kapcsolatban más vámjogi intézkedés sem hozható.

33. § (1)¹⁵⁸ Ha a közösségi vámjog eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőket a vámhatóság a kérelmezett vámtartozás fizetési móddal összhangban állapítja meg.

(2)¹⁵⁹ Amennyiben az egyszerűsített eljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. Az ügyintézési határidő kezdő napja a kérelemnek az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltak szerinti befogadását követő nap.

33/A. §¹⁶¹ (1) Az EK végrehajtási rendelet 1. cikkének 13. pontja szerinti, egyszerűsített nyilatkozattétel és helyi vámkezelés keretében végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználás vámeljárásra vonatkozó engedély, illetve annak kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodó esetén adható. Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 95. §-a szerinti tevékenységet végez.

(2) Az egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési vámeljárásra vonatkozó engedély kiadásakor vizsgálni kell a 48. § (6) bekezdése szerinti kizáró körülmény fennálltát.

(3)¹⁶² Szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló egységes engedélyhez beleegyezés, illetve ilyen engedély abban az esetben adható ki, ha az engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és Magyarország között hatályos megállapodás van a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

(4)¹⁶³ A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező vámhatóság vagy az engedélyes az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.

(5) Az engedélyes minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad forgalomba bocsátás, a vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló vámkezelés során megállapításra kerülő nem közösségi adók és díjak megállapításához szükséges, a (6) bekezdésben megjelölt adatokat szolgáltatni az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell szolgáltatnia az áfa-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az Áfatv. 156. §-a szerinti engedéllyel.

(6)¹⁶⁴ A gazdálkodónak az alábbi adatokat kell szolgáltatnia (a továbbiakban: adónyilatkozat):

(7) A vámhatóság a nem közösségi adókat és díjakat az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(8) Amennyiben az adónyilatkozat alapján számított adó és díj és a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy utólagos ellenőrzés alapján számított adó és díj összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság a gazdálkodó terhére utólag kiszabja. Amennyiben a gazdálkodó a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt az – közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő – adóbiztosíték terhére érvényesíti. Amennyiben a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy az utólagos ellenőrzés alapján a gazdálkodó javára pozitív különbség mutatkozik, a vámhatóság kérelemre az összeget az 59. § (2)–(3) bekezdése szerint visszafizeti.

(9) Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az adózás rendjéről szóló törvény szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.

34. § (1)¹⁶⁷ Amennyiben a szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámtartozás keletkezik, a vámtartozás megfizetéséről a vámhatóság az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mintájú elismervényt – Vámjegyet – ad ki.

(2) Amennyiben a vámhatóság elektronikus árunyilatkozat adásra adott engedélyt, úgy az elektronikus árunyilatkozat adással együtt a vámkódex 62. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott kísérőokmányokat nem kell benyújtani.

34/A. §¹⁶⁹ A vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.

35. § Az engedély megadásához az alábbi garanciális feltételekkel kell a kérelmezőnek rendelkeznie:

36. §¹⁷⁰ Az áru helyzetének rendezése érdekében a vámhatóság az e törvény 23. §-a szerint jár el.

37. § Annak, akire az engedélyes jogai és kötelezettségei a vámhatóság engedélyével átszállnak, mindazon engedélyezési és egyéb feltételeknek meg kell felelnie, amelyek az engedély megadásához szükségesek.

38. §¹⁷¹ A vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak Magyarország területén történő árutovábbítási eljárásban:

39. § A vámraktározásra vonatkozó végrehajtási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

40. § (1) A vámterület egyes részei vámszabad területté nyilváníthatók, ha

(2)¹⁷⁷ A vámszabad területeket az adópolitikáért felelős miniszter a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jelöli ki és jelenti be az Európai Bizottságnak.

(3)¹⁷⁸ Az (1) bekezdés alapján vámszabad területté nyilvánított területen az egyes üzemeltetők részére vámszabad területi vagy vámszabad raktári engedélyt, valamint a vámszabad területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást a vámhatóság adja ki.

(4)¹⁷⁹

41. § (1)¹⁸⁰ A vámkódex 182. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a nem közösségi áru a magyar állam részére felajánlható. A vámhatóság a felajánlást ellenszolgáltatás nélkül és csak akkor fogadhatja el, ha az áru előreláthatóan értékesíthető.

(2)¹⁸¹ Az értékesítésre a 23. § (2) bekezdését kell alkalmazni, az értékesítés meghiúsulása esetén a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3)¹⁸² A magyar állam javára felajánlott nem közösségi áru értékesítése esetén elsődlegesen a vámtartozást, és az azzal együtt beszedendő nem közösségi adókat és díjakat, majd az értékesítés kapcsán felmerült költségeket kell levonni, végül a fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni.

42. § A vámkódex 189. cikk (4) bekezdésében említett hatóság alatt a tagállamok közhivatalait, azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek legalább egy tagállam a tagja, valamint a tagállamok állami vasúttársaságainak és postáinak működését biztosító szerveit kell érteni.

43. § (1)¹⁸³ Biztosítékot kell nyújtani a közösségi vámjogban előírtakon kívül – a közhivatalok és a (2) bekezdésben foglalt eset, továbbá a regisztrációs adó kivételével – a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig

(2) Az EK végrehajtási rendelet 248. cikkében foglalt különbözeti biztosítékot nem kell külön biztosíték formájában nyújtani, ha arra az e törvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámeljáráshoz nyújtott biztosíték fedezetet nyújt.

(3) A vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása során nem kell külön biztosítékot nyújtani, ha a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező az engedélyéhez nyújtott biztosítéka terhére kéri az árutovábbítást, és az fedezetet nyújt a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegére.

(4)¹⁸⁵ Az e törvény 38. §-ának e) pontjában foglaltak alkalmazásakor a vámhatóság eltekinthet a biztosíték nyújtásától.

(5)¹⁸⁶ Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól – a jövedéki termék kivételével – a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, az engedélyezett címzett, az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó, továbbá a vámudvart üzemeltető vámügynök a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru tekintetében.

44. §¹⁸⁷ (1) A vámkódex 192. cikk (1) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazásában a gazdasági vámeljárások, egyszerűsített eljárások, halasztott vámfizetési engedély, valamint átmeneti megőrzés esetében a vámhatóság a nyújtandó biztosíték összegét – az engedély megadásakor – a kérelmező forgalmi adatai vagy üzleti terve alapján állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosítéknak mindenkor fedeznie kell az engedélyezett eljárás alatt álló áru vagy áruk után, a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak együttes összegét.

45. § (1)¹⁸⁸ A vámbiztosíték – a készpénz letétbe helyezésén vagy a kezességvállaláson túl – az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:

(2)¹⁸⁹ A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól, melynek lejárata az okmányon megjelölt végső időpontot követő hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén a fizetett vám és nem közösségi adók és díjak különbözetének biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vám és nem közösségi adók és díjak biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló a lejáraton belül benyújtott és a garancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket fogadja el.

(3)¹⁹⁰ Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:

(4) A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(5) A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(6)¹⁹⁸ Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítói kötelezvényt kell elfogadni, amely a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen tartalmazza.

(7) A biztosító a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A biztosító kötelezettségvállalása alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(8)¹⁹⁹ Ha a vámhatóság bankgaranciát, fedezetigazolást, biztosítói kötelezvényt vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli.

(9)²⁰⁰ A kezességvállaló mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben annak a vámeljárásnak a lezárásától számított 60 napon belül, amelyre a kezességi nyilatkozat biztosítékként szolgál, azt a vámhatóság nem érvényesíti.

(10)²⁰¹ Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, vagy valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a közölt vámot, nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

46. §²⁰² A vámhatóság vámbiztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő központi vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással rendelkezése alá került. Az egyedi azonosítás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

47. § A vámhatóság azt az írásban vállalt kezességet hagyja jóvá, amely esetében az e törvény 45. §-ában meghatározott formában nyújtott biztosíték a kezes kötelezettségének azonnali és maradéktalan teljesítését biztosítja. A kezességvállalás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

48. § (1)²⁰³ A nem közösségi adókat és díjakat a vám biztosítására vonatkozó szabályok szerint, a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell biztosítani.

(2)²⁰⁴ A vámhatóság kérelemre engedélyezi az áfa biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak,

(3)²⁰⁶ A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az áfa összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdésben előírt feltétel.

(4)²⁰⁷ A (2)–(3) bekezdésben meghatározott mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az energiaadó biztosítására is.

(5)²⁰⁸ A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig önellenőrzést folytattak le.

(6)²⁰⁹ Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket – az EK végrehajtási rendelet 253h. cikk (5) bekezdése alapján – elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikk (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kérelmező megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.

(7)²¹⁰ A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül tartozásnak, ha

(8)²¹² A Vtv. 48. § (3) bekezdése alkalmazásában a (7) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.

(9)²¹³ Mentes továbbá az áfa és az energiaadó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó.

49. § A vámkódex 201. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az a személy is adós, aki a bejelentőnek olyan valótlan adatot, illetve hamis okmányt bocsát rendelkezésre, amely a bejelentés alapjául szolgál. Ebben az esetben a tartozás keletkezésének időpontja az árunyilatkozat elfogadásának időpontja.

50. §²¹⁴ A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése vámhatóság feladata.

51. § (1) A vámkódex 217. cikke (2) bekezdésének végrehajtásakor a Közösségek saját erőforrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, a Tanács 1150/2000/EK rendelete előírásait kell alkalmazni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(2) Ha a vámkódex 221. cikke szerint a vámösszeget az adóssal nem kell közölni, akkor ezt az összeget a könyvszerinti nyilvántartásba sem kell felvenni.

(3)²¹⁵ A könyvszerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és nem közösségi adókról és díjakról, valamint a korrekciós pótlékról szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.

(4) A vámkódex 224. cikkében említett halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő nem közösségi adókra és díjakra is.

(5)²¹⁶ A vámhatóság számlavezető szerve évente, november 1-jéig köteles közölni az adóssal a vámösszegre, valamint az egyéb adójellegű kötelezettségekre és díjakra vonatkozó jogcímenkénti egyenleget, valamint a befizetővel a központi vámbiztosíték letéti számlára egyedi azonosítással befizetett készpénzes vámbiztosítéka(i) egyenlegét.

(6)²¹⁷ Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, amennyiben a technikai feltételek adottak, a vámhatóság döntését elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. Az e bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása személy által felügyelt automatizált aláírással, elektronikus formában történik.

(7)²¹⁸ A vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos kötelezettségeket és pénzforgalmat nyilvántartó folyószámla-nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

52. § (1)²¹⁹ A vámkódex 223. cikke alkalmazásában a vámot az adós, a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, átutalással, illetve ahol a technikai feltételek adottak bankkártya felhasználásával, továbbá – kettőmillió forint összeg erejéig – készpénzben fizetheti meg.

(2) Megfizetésnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az adós vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja.

(3)²²⁰

53. § A halasztott fizetés engedélyezésének – az e törvény 44. §-ában meghatározottakon túl – feltétele, hogy a kérelmező megbízható vámadós legyen.

54. § (1) A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást

(2) A vámhatóság az egyszerűsített eljárásra vagy a gazdasági vámeljárásra vonatkozó engedélyben – amennyiben az adott eljárásban vámtartozás keletkezik – meghatározhat halasztott fizetési módot a vámkódex 226. cikk c) pontja alapján.

54/A. §²²² (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és nem közösségi adókra és díjakra, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok, nem közösségi adók és díjak, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamat azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén az azzal érintett a vámok és nem közösségi adók és díjak összegére vámbiztosítékot kell nyújtani, továbbá a fizetendő összegeken felül hitelkamatot kell felszámítani.

(5) Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

55. § (1)²²³ Hitelkamatként az engedélyezett fizetési könnyítés időtartamára az engedély megadásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatot a vámtartozás, és a nem közösségi adók és díjak közlésének napjától az engedélyezett fizetési határidő lejártának napjáig kell felszámítani.

(2)²²⁴ A vámkódex 229. cikkével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket teljesíti.

(2a)²²⁵ Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.

56. §²²⁶ (1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot vagy a 61/B. § szerinti korrekciós pótlékot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást a vámhatóság első fokon eljáró szervei is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó és díj, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírság vagy a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.

(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a vámtartozásra köteles elszámolni. A vámhatóság az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét köteles a nem közösségi adó- és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított nem közösségi adó- és díj, illetve vámigazgatási bírság és korrekciós pótlék tartozás aránya a határozatban előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.

56/A. §²²⁷ (1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a fizetési kötelezettséget megállapító határozat közlésének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró összegről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától számított 5 év elteltével évül el.

(3) Ha a vámhatóság határozatát a felettes szerv vagy bíróság felülvizsgálja, a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a jogerős határozat kihirdetésének vagy közzétételének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(4) Amennyiben a vámhatóság a nem közösségi adó és díj megfizetésére részletfizetést engedélyez, a végrehajtáshoz való jog az utolsó részlet megfizetésének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(5) Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § alapján kiszabott vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás végrehajtásához való jog elévült, az e tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.

(6) Nyugszik az elévülés a Vámkódex 243. cikke szerinti jogorvoslati eljárás, a Vámkódex 236., 238. vagy 239. cikke szerinti vámvisszafizetés, -elengedés iránt benyújtott kérelemre indult eljárás, valamint a jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt.

(7) Jelzálogjog bejegyzése esetében – a bejegyzett jelzálogjog értékéig – a nem közösségi adó- és díj, valamint a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, és a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás a jelzálogjog alapjául szolgáló zálogtárgy értékesítésének napjától számított 5 év elteltével évül el. A jelzálogjog érvényesítését követően a befolyt összegekből a tartozás összegét az 56. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.

(8) Az elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot törölni kell.

(9) A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.

57. §²²⁸ A vámkódex 232. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kamat mértéke az esedékes vám és nem közösségi adók és díjak összege után minden megkezdett napra a fizetési határidő lejártát követő naptól a tartozás megfizetése napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, de legalább kettőezer forint.

57/A. §²³⁰ (1) A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére – beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását – a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.

(2) A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összegből ki kell egyenlíteni a vámtartozást és az azzal együtt beszedendő nem közösségi adókat és díjakat. Elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összegből az értékesítéssel kapcsolatos költségeket is le kell vonni. A fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni.

58. § A visszatérítendő összeg jóváírása, átkönyvelése vagy beszámítása a visszafizetéssel egyenértékű.

59. § (1)²³¹

(2)²³² Amennyiben a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat, az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatot, vagy késedelmi kamatot megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, megváltoztatásáról, megsemmisítéséről vagy hatályon kívül helyezéséről rendelkező hatósági határozat, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a módosításról, visszavonásról, megváltoztatásról vagy megsemmisítésről rendelkező határozatban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott határozatban az eljáró hatóság rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről. Ez a visszafizetési kötelezettségről való rendelkezés a vámkódex 236. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(3)²³³ A vámhatóság a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni. A határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot fizet. A kamat összegének megállapítására az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)²³⁴ Ha jogorvoslati eljárás eredményeképp megállapításra kerül, hogy a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és az adósnak ennek következtében keletkezik visszafizetési igénye, a vámhatóságnak a visszafizetendő összeg után a (3) bekezdés szerinti kamatot a befizetés napjától a visszafizetés napjáig kell fizetnie, kivéve, ha a téves vám- és adómegállapítás a nem jóhiszeműen eljáró adós érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

(5)²³⁵ A (2)–(4) bekezdéseket a a vámigazgatási bírságot, illetve korrekciós pótlékot megállapító határozatokra nézve is alkalmazni kell, azzal, hogy ez esetben a „téves vám- és adómegállapítás helyett” vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítást kell érteni. Ha a vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítását a folyamatban lévő ügyben alkalmazni rendelt későbbi jogszabály ügyfél számára kedvezőbb rendelkezése alapján mellőzni kell, kamatfizetési kötelezettség a vámhatóságot a már megfizetett vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék visszafizetése esetén nem terheli.

60. §²³⁶ (1)²³⁷ A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát – amennyiben azt a vámhatóság másodfokú szerve vagy bíróság nem bírálta el – a vám- és adójogszabályokban meghatározott elévülési időn belül módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2)²³⁸ Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság – amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében semmisíti meg a határozatot, egyebekben azt helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(3) Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz képest, a vámhatóság által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.

(4) Ha a korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely vámtartozást, illetve nem közösségi adó- és díj fizetési kötelezettséget az ügyfél terhére állapít meg. A súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezésben foglaltakat nem kell alkalmazni

60/A. §²⁴⁰ (1) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján a 1150/2000/EK Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában említett elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) – a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint az EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül – kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

(2) Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról – a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül – kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

(3) Amennyiben a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.

60/B. §²⁴¹ A 60/A. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell a Vámkódex 244. cikke alapján nyújtott vámbiztosíték felszabadítása tekintetében is.

61. §²⁴²

61/A. §²⁴⁵ (1) A vámkódexben, valamint az EK végrehajtási rendeletében, illetve e törvényben és e törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott,

(2) Amennyiben a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette, vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(3) A vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése valósul meg akkor is, ha a fizetendő nem közösségi adók és díjak összegének megállapításához a vámáru-nyilatkozaton feltüntetendő adatok tekintetében a vámáru-nyilatkozat hiányos, illetve hibás, ide nem értve azt az esetet, amikor a vámáru-nyilatkozaton a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó összege – a (2) bekezdésben foglalt okból – hibás, és a hibát a gazdálkodó önellenőrzés keretében korrigálta.

(4) A vámigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb

(6)²⁴⁷ Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni.

(6a)²⁴⁸ Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 3000 forint.

(7) Amennyiben a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(8)²⁴⁹ A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, továbbá a 61/B. § (7)–(8) bekezdésének alkalmazása esetén.

(9)²⁵⁰

(10) A vámigazgatási bírságot – a fizetésre kötelezett kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha

(11) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(11a)²⁵² A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.

(12)²⁵³

61/B. §²⁵⁵ (1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéséről szóló értesítés kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése esetén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(2) A korrekciós pótlékot az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámhatóság állapítja meg, és a vámáru-nyilatkozat módosításáról hozott határozatában közli az adóssal.

(3) A korrekciós pótlék beszedése tekintetében a közölt vámösszegek beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A korrekciós pótlék mértéke az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámtartozás keletkezésének alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat elfogadását követő naptól a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelem benyújtásának napjáig – amennyiben azt a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon belül nyújtják be – a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a vámáru-nyilatkozat módosítását a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon túl kezdeményezik, a korrekciós pótlék mértékének megállapítása során a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamathoz hozzá kell adni 0,25 százalékpontot minden egyes megkezdett 30 napos időszak vonatkozásában. Az így megemelt kamatlábat a felszámítás teljes időszakára alkalmazni kell. Az e bekezdés alapján megállapított korrekciós pótlék összege legalább négyezer forint, legfeljebb kettőmillió forint.

(6) A korrekciós pótlék mérséklése, elengedése során a 61/A. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Ha a módosítás az adós terhére nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, akkor a vámhatóság nem állapíthat meg korrekciós pótlékot.

(8) Az adós a korrekciós pótlék megfizetésével mentesül a vámigazgatási bírság alól.

(9) Amennyiben a vámhatóság az adós terhére a (2) bekezdés szerinti korrekciós pótlékot állapítja meg, a vámáru-nyilatkozat módosításának eredményeként keletkezett vám- és nem közösségi adó- és díjfizetési kötelezettség nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(10) A korrekciós pótlék késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.

62. § (1)²⁵⁷ A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a közösségi vámjog és a Magyarországon érvényes nemzetközi szerződések, valamint e törvény határozza meg.

(2) E törvény 63–64. §-ai értelemszerűen vonatkoznak a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

63. § Ha az árukat az EK végrehajtási rendelet 233. cikke szerinti jognyilatkozattal jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat adásának tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni.

64. § Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

65. §²⁵⁸

66. § (1)²⁵⁹ A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban vámmentesen vámkezelt üzemanyag Magyarország területén a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetése nélkül nem idegeníthető el.

(2)²⁶⁰ A vámmentességi rendelet 41. Cikkének alkalmazásában „a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály” alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvényt kell érteni.

67. § (1) A vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek:

(2) A vámhatóság az engedélyt három naptári évre adja meg, és az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja.

68. § (1) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

(2) Az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos vagy ismételt kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(3)²⁶³ A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül különösen, ha

(4) A működési engedély visszavonása esetén a vámügynök vámközvetítésre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb harminc napon belül köteles véglegesen rendezni.

69. § (1)²⁶⁵ Az egyes tagállamok, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti hivatalos segítségre a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és a mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK rendelet alkalmazásának

(2) Amennyiben a segítségnyújtáshoz szükséges intézkedésekre nem a vámjog szabályait kell alkalmazni, a behozatali és kiviteli vámok és adók beszedésére vonatkozó eljárások előírásai az irányadók.

(3)²⁶⁶ A vámhatóság és az EU tagállamai illetékes hatóságainak együttműködésére a hatósági jogkörükbe tartozó feladatok ellátása során az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrejött, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény rendelkezései az irányadók.

(4)²⁶⁷ A vámhatóságok közigazgatási segítségnyújtása nem terjedhet ki a bűnügyi jogsegélynyújtásra.

70. § (1) A vámhatóság jogosult harmadik államok vámhatósága részére hivatalos segítséget nyújtani és a hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásához segítséget kérni a vámjogi és az agrárpiaci szabályozás kérdéseiben.

(2) A vámhatóságok közigazgatási segítségnyújtása nem terjedhet ki a bűnügyi jogsegélynyújtásra.

(3) Harmadik államok vámhatóságától csak akkor lehet segítséget kérni, ha a Közösségben megengedett intézkedések a tényállás tisztázásához nem elegendőek.

(4) Amennyiben a harmadik államok vámhatóságától olyan tartalmú segítség kérése szükséges, amelyet a megkereső hatóság a maga részéről hasonló esetben teljesíteni nem tudna, a megkeresésben erre a körülményre utalni kell.

(5) Segítségnyújtás igénybevétele esetén a másik állam hatósága által támasztott feltételeket be kell tartani.

(6)²⁶⁸

(7) A harmadik államokkal kötött, a kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló nemzetközi szerződésekben foglaltak nem korlátozhatják a közösségi tagságból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(8) Külön megkeresés nélkül tájékoztatás adható harmadik államok vámhatóságának az alábbi esetekben:

71. §²⁶⁹ A behozatali vagy kiviteli vámok, nem közösségi adók és díjak, vámjogi szankció, vámhatósági eljárás költségei beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak

72. § (1)²⁷¹ A kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más díjat (a továbbiakban: díj) – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a vámmal együtt, vagy a vámhatóság eljárása során kell kiszabni és beszedni. A díjat a készpénzben történő befizetésnél felmerülő, valamint a laboratóriumi vizsgálati díj kivételével a vámhatóság külön szabja ki. A díj beszedése az eljáró vámhatóság feladata. A díjat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni, melynek tényét a díjat kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig.

(2)²⁷² Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér díj megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a díjat hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

73. § (1) A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat – ha nemzetközi szerződés vagy a közösségi vámjog másként nem rendelkezik – a kérelmezőnek kell megfizetnie. A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért raktározási díjat kell fizetni.

(2)²⁷³ Az e törvény 1. §-ának (3) bekezdése 10. pontjának a) alpontjában meghatározott, a II. típusú vámudvaron és a b) alpontjában meghatározott helyeken és/vagy hivatalos idején kívül az ügyfél kérelmére végzett vámigazgatási eljárás esetén szemledíjat kell fizetni.

(3)²⁷⁴ A díjak késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától e törvény 57. §-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.

(4)²⁷⁵ A díjak meg nem fizetése esetén az e törvény 56. §-ában foglaltak szerint jár el a vámhatóság.

(5) A díjakra vonatkozó részletes szabályokat – ideértve azok mértékét is – e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

74. § (1)²⁷⁶ E törvény – a (2)–(5) bekezdés kivételével – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 77. §-a és a 79. §-ának (1) és (2) bekezdése a kihirdetés napját követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 75. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 79. §-ának (3) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 17. §-ának (1)–(8) bekezdése és a 78. §-a 2004. február 1-jén lép hatályba.

(5)²⁷⁷

75. § (1)²⁷⁸ A 2003. évi uniós csatlakozási szerződés (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) IV. Melléklete 5. Vámunió pontjának sérelme nélkül – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

(2) A csatlakozás időpontjában azok az áruk, amelyek átmeneti megőrzésben vagy vámszabad területen találhatók, árutovábbítási, aktív feldolgozási, vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal vagy passzív feldolgozási eljárás, illetve kiviteli ellenőrzést követően szállítás alatt állnak, a szabad forgalomba bocsátásukkor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, ha az áru közösségi helyzetét e törvény mellékletében felsorolt okmány valamelyikével igazolják. A vámok és egyéb vámintézkedések nélkül történő szabadforgalomba bocsátást EV és a közösségi státuszt igazoló okmányok benyújtásával kell kérni az áru felügyeletét ellátó vámhivataltól.

76. §²⁸⁶ A Csatlakozási Szerződés X. Mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján Magyarország részére biztosított kedvezményes vámkontingens igénybevételéhez engedély szükséges. A kedvezmény igénybevételére jogosító engedélyt a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv adja ki.

77. §²⁸⁷ (1)²⁸⁸ A Csatlakozási Szerződésben említett (aktív és passzív feldolgozási vámeljárás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, továbbá az elfogadott exportőri, amennyiben a harmadik ország által az Unióval a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodás is tartalmaz ilyen rendelkezést, és az engedélyes a közösségi származási szabályokat alkalmazza) engedélyek kivételével az adópolitikáért felelős miniszter és a vámhatóság által kiadott engedélyek a csatlakozás napján hatályukat vesztik. Az engedélyhez nyújtott vámbiztosítékkal az engedélyesnek harminc napon belül el kell számolnia. Az elszámolásra, a vámbiztosíték felszabadítására a vámbiztosíték nyújtásakor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni.

(2) Annak a kérelmezőnek, aki a csatlakozás napján hatályos rendelkezéseknek megfelelő engedély kérelmet 2004. március 1-jétől legkésőbb 2004. április 1. napjáig benyújtja a vámhatósághoz, a vámhatóság a csatlakozás napjától hatályos vámjogszabályok alapján – legkésőbb 2004. április 30-ig – adja ki az engedélyt.

78. §²⁸⁹ (1) Az az ügyfél, aki a csatlakozást követően is a vámhatóság ügyfele kíván maradni, 2004. február 1-jétől kérheti a VPID szám kiadását a vámhatóságtól.

(2) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú mellékletében jogosultként meghatározott személyek az ott biztosított kedvezményeiket 2004. május 1. napjáig vehetik igénybe.

78/A. §²⁹⁰ (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)–(5) bekezdését és 33/A. § (6) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára kedvezőbb.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 7/N. § (6) bekezdését, 54/A. §-át, 55. § (2)–(2a) bekezdéseit, 56. §-át, 56/A. §-át, 60/A. §-át, 60/B. §-át, 61/A. § (6)–(6a), (8) és (11a) bekezdéseit, 61/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

79. § (1)²⁹¹

(2)²⁹²

(3)²⁹³

(4) Ahol jogszabály Vámtv.-t említ, az alatt értelemszerűen a közösségi vámjogot, illetve e törvényt vagy e törvény végrehajtási rendeletét kell érteni.

80–81. §²⁹⁴

81/A. §²⁹⁵ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről rendeletben döntsön.²⁹⁶

82. § (1)²⁹⁷ Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

(2)³¹⁸ Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a vámkódex 97. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szerződéseket megkösse.

(3)³¹⁹ Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

(4)³²¹ Felhatalmazást kap külpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét.³²²

(5)³²³ Felhatalmazást kap kereskedelemért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény 76. §-ában meghatározott engedélyezés eljárási rendjét.³²⁴

83. §³²⁵

84. §³²⁷ E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: