9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény

9006/1999. (SK 5.) KSH k ö z l e m é n y

az Építményjegyzékről

1999.07.12.

1. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kiadom az ezen közlemény mellékletében foglalt Építményjegyzéket.

2. Az Építményjegyzéket az építmények csoportosításánál, besorolásánál, valamint az ezekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások és nyilvántartások készítésénél kell használni.

3. Az ezen közleménnyel életbe lépett Építményjegyzéket 2000. január 1-jétől kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a KSH elnökének 9005/1997. (SK 6.) KSH közleménye érvényét veszti.

Dr. Mellár Tamás s. k.,

a KSH elnöke

ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK
a Classification of Types of Constructions (CC) alapján

I. rész

Bevezetés

Az Európai Unió statisztikai rendszeréhez való csatlakozás keretében az ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK harmonizálását is végrehajtottuk. Jelen építményjegyzék az EUROSTAT által 1997. augusztus 27-én véglegesített Classification of Types of Constructions (CC) fordítása.

Általános megjegyzések

1. Az Építményjegyzéket (ÉJ) – Classification of Types of Constructions (CC) – az Egyesült Nemzetek 1991-ben kiadott ideiglenes Központi termékosztályozása (CPC) alapján alakították ki. A CPC az 52-es osztályon belül (Építmények) két fő kategóriát különböztet meg: „Épületek” és „Egyéb építmények”, amelyet az ÉJ is főcsoportoknak tekint.

Az ÉJ ugyanakkor követi az ENSZ következő ajánlásait:

– az ECE/UN-régió országainak aktuális építőipari és lakásstatisztikájának megfelelő definíciók (1994),

– az ECE-régió 1990-es, a lakosságot és lakásokat érintő népszámlálásainak ajánlásai.

2. A CPC szerkezetéhez képest az ÉJ „Épületek” főcsoportja részletesebb tagolású, és több kiegészítő tételt tartalmaz.

3. Az ÉJ-t úgy tervezték, hogy több, különböző célnak feleljen meg, úgy mint az építőipar-statisztika, építőipari elemzések, épület- és lakásszám-felmérések, az építőipar és a nemzeti számlák árstatisztikái. Ezen kívül az ÉJ használható az építmények osztályozására, amelyre a rövid távú mutatókra vonatkozó speciális adatok megadásához van szükség (pl. építési engedélyek, termelés). Az ÉJ-t úgy tervezték, hogy az az építményhez kapcsolódó valamennyi tevékenységhez (a használatban bekövetkezett változások, tranzakciók, felújítások, bontás) használható legyen.

4. Az osztályozás a tizes számrendszert alkalmazza, a következőképpen:

2 főcsoport	(1 számjegy)
6 csoport	(2 számjegy)
20 alcsoport	(3 számjegy)
46 építményfajta	(4 számjegy)

5. Az ÉJ 3 részből áll:

I. rész	Bevezetés
II. rész	Struktúra
III. rész	Tartalmi meghatározások

Az osztályozás elvei

6. Ez az osztályozás az építményeket „Épületekre” és „Egyéb építményekre” bontja. Ezen főcsoportokon belül az ÉJ elsősorban a szerkezeti különbségek alapján osztályoz (pl. kereskedelmi épületek, utak, vízi építmények, csővezetékek), valamint – különösen az épületeknél – a rendeltetésnek megfelelően (pl. lakóépületek és nem lakóépületek). Az építmény helye, tulajdonjoga, és az, hogy milyen intézményhez tartozik, az osztályozás szempontjából néhány eset kivételével lényegtelen.

7. Az egyéb építmények osztályozása legtöbbször a mérnöki tervezésnek megfelelő, amit viszont az építmény rendeltetése határoz meg.

Meghatározások

8. Építmények: olyan, a talajjal kapcsolatban álló szerkezetek, amelyeket építőanyagokból és alkatrészekből készítettek, és/vagy amelyen építési munkát végeztek. Ebből a szempontból a termőföld mezőgazdasági célú előkészítése, növények elültetése, vetés stb. nem tekinthető építménynek.

9. Épületek: olyan, tartós használatra készült fedett építmények, amelyek önállóan használhatók, ahová személyek belépése biztosított, és emberek, állatok vagy tárgyak megóvására alkalmas vagy ilyen céllal készült.

Az épületnek nem kell szükségszerűen fallal rendelkeznie. Elegendő, ha tetővel rendelkezik, de lennie kell olyan határnak, amely biztosítja, hogy az épület elkülönülten használható legyen.

Önálló épület bármely szabadon álló épület, összekapcsolt szerkezeteknél (pl. ikerházak és sorházak) bármely egység, amely a többitől a tetőtől a pincéig tűzfallal van elválasztva. Tűzfal hiányában az összekapcsolt épületek önálló épületnek tekintendők, amennyiben külön-külön hozzáférhetők (saját bejáratuk van), saját közüzemi berendezésekkel (víz, gáz stb.) rendelkeznek, valamint egymástól elkülönülten használhatók.

Technikai okokból az épületekhez tartoznak azok az önállóan használható, felszín alatti építmények is, amelyekbe személyek belépése biztosított, és emberek, állatok vagy tárgyak megóvására alkalmasak vagy ilyen céllal készültek (pl. föld alatti óvóhelyek, kórházak, bevásárlóközpontok és üzemek, valamint mélygarázsok).

Az épületek két csoportja: lakóépületek és nem lakóépületek.

10. Lakóépületek: olyan építmények, amelyeknek legalább 50%-át lakás céljára használják. Amennyiben a hasznos alapterület kevesebb, mint 50%-át használják lakás céljára, az épület rendeltetésének megfelelően a nem lakóépületek közé tartozik.

11. Nem lakóépületek: olyan építmények, amelyeket elsősorban nem lakás céljára használnak, vagy ilyen célra terveztek. Amennyiben a hasznos alapterület legalább 50%-át használják lakás céljára, az épület a lakóépületek közé tartozik.

12. Az épület hasznos alapterülete az épület rendeltetésével azonos célú területeiből áll, függetlenül azok épületen belüli helyétől. A hasznos alapterületbe nem tartozik bele:

– az épületszerkezetek által elfoglalt terület (pl. határoló szerkezetek, támaszok, oszlopok, pillérek, aknák, kémények),

– segédberendezések üzemi területe (pl. fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe),

– átjárók (pl. lépcsőházak, felvonók, mozgólépcsők).

A lakóépületek hasznos alapterületéhez tartoznak a lakóegységek tulajdonosai által használt konyhák, nappalik, hálószobák és mellékhelyiségek, pincék és a közös használatú helyiségek.

13. Egyéb építmények: valamennyi, az épületekhez nem sorolt építmény: vasutak, utak, hidak, autópályák, repülőtéri futópályák, gátak stb.

Az építmények besorolásának irányelvei

14. A besorolás egysége általában az egyedi építmény (épület, út, csővezeték stb.). Bizonyos esetekben a besorolás építményegyüttesre is alkalmazható.

15. Több épületből álló komplex építmények minden épületét egyedi épületként kell besorolni. Ha például egy iskola az iskolaépületből és a diákszállóból áll, az iskolaépület a 1263-ba, míg a diákszálló a 1130-ba tartozik. A fentiek ellenére, ha a részletes adatok nem állnak rendelkezésre, az épületegyüttes a 1263-ba kerül.

16. A fentiek alapján az építmények felhasználási céljuk szerint sorolhatók be. Több célra használt vagy tervezett építmények (pl. egy lakás, szálloda és iroda céljára is használt épület) egy osztályozási egységbe sorolandó, az elsődleges használatnak megfelelően. Az elsődleges használat a következőképpen határozható meg:

– a besoroláshoz meg kell határozni, hogy az egyes célokra az építmény hasznos alapterületének hány százalékát használják

– az építményt a „fentről lefelé” módszerrel kell besorolni. Először az első számjegyet (épület vagy egyéb építmény) kell meghatározni, aszerint, hogy a hasznos alapterület nagyobb része melyikhez tartozik. Ezután két számjegyre kell besorolni (lakóépület, nem lakóépület, közlekedési infrastruktúra stb.), a főcsoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően. Majd három számjegyre kell besorolni a csoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően. Végül a csoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően a négyszámjegyű besorolást kell meghatározni.

17. A szabály alkalmazását a következő elméleti példa mutatja:

Egy épület hasznos alapterülete a következő részekre oszlik:

Használat módja	A hasznos alapterület százalékában	ÉJ-besorolás
4 lakás	30%	1122
Hitelintézet irodája	10%	1220
Gyógyszertár és üzletek	20%	1230
Könyvtár	30%	1262
Orvosi rendelő	10%	1264

Ebben az esetben az épület besorolása a következő:

– a 2 számjegyes 12 csoportba „Nem lakóépület”, mivel az épület nagyobb része (70%) ide tartozik,

– a 3 számjegyes 126 alcsoportba „Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek”, mivel az 12-es csoporton belül az épület legnagyobb része ide tartozik,

– végül a 4 számjegyes építményfajta a 1262 „Közgyűjtemények”, mivel a 126-os alcsoporton belül az épület legnagyobb része ide tartozik.

A jegyzék alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a Központi Statisztikai Hivatal Információs osztályához lehet fordulni állásfoglalásért (írásban), felvilágosításért (írásban, személyesen, telefonon), hétfőtől csütörtökig 9–15-ig, pénteken 9–13 óráig.

Cím: Központi Statisztikai Hivatal Információszolgálat

Budapest II., Fényes Elek u. 14–18.

Postacím: 1525 Budapest, Pf. 51

Telefon: 345-6789

Telefax: 345-6788

Az építmények osztályozása

II. rész

Struktúra

1. ÉPÜLETEK
11 LAKÓÉPÜLETEK
111	1110	Egylakásos épületek
112		Két és annál több lakásos épületek
	1121	Kétlakásos épületek
	1122	Három és annál több lakásos épületek
113	1130	Közösségi lakóépületek
12 NEM LAKÓÉPÜLETEK
121		Szállodák és szálló jellegű épületek
	1211	Szállodaépületek
	1212	Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek
122	1220	Hivatali épületek
123	1230	Nagy- és kiskereskedelmi épületek
124		Közlekedési és hírközlési épületek
	1241	Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek
	1242	Garázsépületek
125		Ipari épületek és raktárak
	1251	Ipari épületek
	1252	Tárolók, silók és raktárak
126		Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek
	1261	Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek
	1262	Közgyűjtemények
	1263	Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek
	1264	Kórházi és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek
	1265	Sportcsarnokok
127		Egyéb nem lakóépületek
	1271	Mezőgazdasági épületek
	1272	Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek
	1273	Történelmi vagy védett műemlékek
	1274	Máshová nem sorolt egyéb épületek

2. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
21 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA
211		Utak
	2111	Országos utak
	2112	Helyi utak és utcák
212		Vasutak
	2121	Országos vasutak
	2122	Városi vasutak
213	2130	Repülőtéri futópályák
214		Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók
	2141	Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak
	2142	Alagutak és aluljárók
215		Kikötők, víziutak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények
	2151	Kikötők és hajózható csatornák
	2152	Gátak, árvízvédelmi töltések
	2153	Vízrendezési és vízhasznosítási művek, akvaduktok
22 CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAIK
221		Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
	2211	Távolsági kőolaj- és földgázvezetékek
	2212	Távolsági vízvezetékek
	2213	Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik
	2214	Távolsági elektromos vezetékek
222		Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
	2221	Helyi (települési) gázellátó vezetékek
	2222	Helyi (települési) vízellátó vezetékek
	2223	Helyi (települési) szennyvízszállító vezetékek
	2224	Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok
23	230	Komplex ipari létesítmények
	2301	Bányászati vagy egyéb kitermelő létesítmények
	2302	Erőművek
	2303	Vegyipari üzemi létesítmények
	2304	Máshová nem sorolt nehézipari üzemi létesítmények
24 EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK
241		Sport és üdülési célú építmények
	2411	Sportpályák
	2412	Egyéb sport és üdülési célú építmények
242	2420	Máshová nem sorolt egyéb építmények

Az építmények osztályozása

III. rész

Tartalmi meghatározások

1. ÉPÜLETEK
11 LAKÓÉPÜLETEK
111	1110	Egylakásos épületek
		Ide tartoznak:
		– a szabadon álló házak, mint pl. családi házak, villák, faházak, erdészházak, tanyaházak, kúriák, nyári lakok, hétvégi házak stb.
		– az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik
112		Két és annál több lakásos épületek
	1121	Kétlakásos épületek
		Ide tartoznak:
		– a kétlakásos családi és ikerházak vagy sorházak
		Nem tartoznak ide:
		– az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik (1110)
	1122	Három és annál több lakásos épületek
		Ide tartoznak:
		– a három vagy annál több lakásos lakóépületek
		Nem tartoznak ide:
		– a közösségi lakóépületek (1130)
		– a szállodák (1211)
		– az ifjúsági szállók, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)
113	1130	Közösségi lakóépületek
		Ide tartoznak:
		– az idősek, tanulók, gyerekek és egyéb társadalmi csoportok szállásai és szolgáltató épületei, pl. a nyugdíjasotthonok, munkásszállók, szeretetotthonok, árvaházak, hajléktalanok szállói stb.
		– a diákszállók és kollégiumok
		Nem tartoznak ide:
		– a kórházak, klinikák (1264)
		– az ápolást, orvosi ellátást is nyújtó intézmények épületei (1264)
		– a börtönök, barakkok (1274)
12 NEM LAKÓÉPÜLETEK
121		Szállodák és szálló jellegű épületek
	1211	Szállodaépületek
		Ide tartoznak:
		– a szállodák, motelek, fogadók, panziók és egyéb szálló jellegű épületek, étteremmel vagy anélkül
		– a különálló éttermek és bárok
		Nem tartoznak ide:
		– az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)
		– az elsősorban más célokra használt épületekben lévő éttermek
	1212	Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek
		Ide tartoznak:
		– az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, gyermek vagy családi nyaralótáborok, üdülő- és pihenőotthonok, egyéb, máshova nem sorolt szállóépületek nyaralóknak stb.
		Nem tartoznak ide:
		– a szállodák és egyéb szálló jellegű épületek (1211)
122	1220	Hivatali épületek
		Ide tartoznak:
		– a hivatali és adminisztratív célokra használt épületek, pl. bankok, postahivatalok, önkormányzati és kormányhivatalok stb.
		– a konferencia és kongresszusi központok, bíróságok és parlamenti épületek
		Nem tartoznak ide:
		– az elsősorban más célokra használt épületekben lévő irodák
123	1230	Nagy- és kiskereskedelmi épületek
		Ide tartoznak:
		– a bevásárlóközpontok, az áruházak, az önálló üzletek és butikok, a vásárok, aukciók és kiállítások céljára használt épületek, a fedett piacok és a szervizállomások stb.
		Nem tartoznak ide:
		– az elsősorban más célokra használt épületekben lévő üzletek
124		Közlekedési és hírközlési épületek
	1241	Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek
		Ide tartoznak:
		– a polgári és katonai repülőterek épületei, a vasút- és autóbusz-állomások, kikötői terminálok, drótkötélpálya és síliftállomások
		– a rádió- és televízióműsor-szóró épületek, a távbeszélő-, hírközlési központok épülete stb.
		– a repülőgéphangárok, vasúti őrházak, mozdony- és vagonszínek
		– a telefonfülkék
		– a világítótornyok
		– a légi közlekedést irányító épületek (tornyok)
		Nem tartoznak ide:
		– a szervizállomások (1230)
		– a tárolók, silók és raktárak (1252)
		– a vasúti vágányok (212)
		– a repülőtéri futópályák (2130)
		– a távközlőhálózatok és -oszlopok (2213, 2224)
		– a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
	1242	Garázsépületek
		Ide tartoznak:
		– a garázsépületek (felszíni vagy földalatti) és fedett gépjárműparkolók, kerékpártárolók
		Nem tartoznak ide:
		– a főleg egyéb célra használt épületekben lévő autóparkolók
		– a szervizállomások (1230)
125		Ipari épületek és raktárak
	1251	Ipari épületek
		Ide tartoznak:
		– az ipari termelés céljára használt fedett épületek, pl. gyárak, műhelyek, vágóhidak, sörfőzdék, szerelő üzemek stb.
		Nem tartoznak ide:
		– a tárolók, silók és raktárak (1252)
		– a nem épület jellegű komplex ipari létesítmények (erőművek, finomítók stb.) (230)
	1252	Tárolók, silók és raktárak
		Ide tartoznak:
		– a tárolók és tartályok
		– az olaj- és gáztartályok
		– a gabona-, cement- és egyéb szárazanyagsilók
		– a hűtőházak és a speciális áruraktárak
		– raktárépületek
		Nem tartoznak ide:
		– a mezőgazdasági célra használt silók és raktárépületek (1271)
		– a víztornyok (2222)
		– a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
126		Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek
	1261	Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek
		Ide tartoznak:
		– a mozik, koncerttermek, operaházak, színházak stb.
		– a tanácskozótermek és olyan többcélú épületek, amelyeket elsősorban közművelődésre, szórakoztatásra használnak
		– a kaszinók, cirkuszok, zenetermek, tánctermek, diszkók, zenepavilonok stb.
		– az állat- és növénykerti épületek
		Nem tartoznak ide:
		– a múzeumok, művészeti galériák (1262)
		– a sportcsarnokok (1265)
		– a szórakozó- és szabadidőparkok (2412)
	1262	Közgyűjtemények
		Ide tartoznak:
		– a múzeumok, művészeti galériák, könyvtárak és raktáraik
		– a levéltári épületek
		Nem tartoznak ide:
		– a történelmi műemlékek (1273)
	1263	Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek
		Ide tartoznak:
		– az iskola-előkészítőnek, alap- és középfokú oktatásra használt épületek (pl. bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák stb.)
		– a felső szintű oktatásra és kutatásra használt épületek, kutató laboratóriumok
		– a megváltozott képességű gyermekek speciális iskolái
		– a meteorológiai állomások, obszervatóriumi épületek
		Nem tartoznak ide:
		– a bentlakásos iskolától különálló diákszállók, egyetemi kollégiumok (1130)
		– a könyvtárak (1262)
		– az egyetemi kórházak (1264)
	1264	Kórházi és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek
		Ide tartoznak:
		– az aktív és krónikusfekvőbeteg-ellátást nyújtó épületek
		– az alapellátás és járóbeteg-szakellátás épületei
		– a szanatóriumok, hosszabb tartózkodást nyújtó kórházak, elfekvő kórházak, pszichiátriai kórházak, szülőotthonok, anya- és gyermekgondozó központok
		– az egyetemi, javítóintézeti és börtönkórházak, a fegyveres erők kórházai
		– az egészségügyi kezelésre, hő-, vízterápiára, rehabilitációra, vértranszfúziós célokra, anyatejgyűjtésre, állatorvosi kezelésre stb. használt épületek
		– az idős vagy megváltozott képességű emberek ellátására szolgáló kombinált (szállást és gondozást, vagy orvosi ellátást is nyújtó) épületek
		Nem tartoznak ide:
		– az idős vagy megváltozott képességű emberek szállásai, otthonai (1130)
	1265	Sportcsarnokok
		Ide tartoznak:
		– azok a sporttevékenységre használt épületek (labdajátékpályák, uszodák, tornatermek, korcsolya- és jégkorongpályák stb.), amelyek alkalmasak a nézők befogadására (állóhelyek, tribünök stb.) és a résztvevők kiszolgálására is (zuhanyozók, öltőző helyiségek stb.)
		Nem tartoznak ide:
		– a főleg közművelődésre, szórakoztatásra használt több célú épületek (1261)
		– a szabadtéri sport céljaira használt stadionok és sportpályák, pl. szabadtéri teniszpályák, nyitott uszodák stb. (2411)
127		Egyéb nem lakóépületek
	1271	Mezőgazdasági épületek
		– a mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépületek pl. tehén-, lóistállók, disznóólak, juhakolok, versenyistállók, baromfitartó épületek, csűrök, magtárak, hangárok és egyéb mezőgazdasági melléképületek, pincék, borkészítő üzemek, bortárolók, üvegházak, silótakarmány-tárolók stb.
		Nem tartoznak ide:
		– az állat- és botanikus kertek épületei (1261) és egyéb építményei (2412)
	1272	Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek
		Ide tartoznak:
		– a templomok, kápolnák, mecsetek, zsinagógák stb.
		– a temetői épületek (ravatalozók, krematóriumok)
		Nem tartoznak ide:
		– a múzeumként használt vallási épületek (1262)
		– a történelmi műemlékek, stb. (1273)
	1273	Történelmi vagy védett műemlékek
		Ide tartoznak:
		– a más célra nem használt történelmi vagy védett épületek
		– a védett romok, a régészeti feltárások
		– a szobrok, emlékművek, művészeti vagy dekoratív építmények
		– a történelmi műemlék jellegű akvaduktok
		Nem tartoznak ide:
		– a múzeumok (1262)
		– az egyházi épületek (1272)
	1274	Máshová nem sorolt egyéb épületek
		Ide tartoznak:
		– a javítóintézetek, börtönök, vizsgálati fogdák, laktanyák és barakkok (fegyveres erők, rendőrség vagy tűzoltószolgálat számára)
		– a buszmegállók, nyilvános WC-k, mosdók stb.
		Nem tartoznak ide:
		– a telefonfülkék (1241)
		– a javítóintézeti és börtönkórházak, a fegyveres erők kórházai (1264)
		– a katonai műszaki létesítmények (2420)

2. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
21. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA
211		Utak
	2111	Országos utak
		Ide tartoznak:
		– a távolsági közlekedésre szolgáló gyorsforgalmi utak, autópályák és autóutak, országos főutak, beleértve a kereszteződéseket és csomópontokat is
		– az országos utak világítási, jelző, biztonsági és parkolási célú berendezései
		Nem tartoznak ide:
		– az autóúti szervizállomások (1230)
		– a hidak, felüljárók és magas vezetésű autóutak (2141)
		– az alagutak és aluljárók (2142)
	2112	Helyi utak és utcák
		Ide tartoznak:
		– a városokon és falvakon belüli utak, utcák, járdák, terek (beleértve a szabadtéri parkolókat, kereszteződéseket, csomópontokat, kerülőutakat, körforgalmakat), pl. sugárutak, allék, ösvények, burkolat nélküli utak, bekötőutak, gazdasági vagy erdei utak, lovaglóutak, kerékpárutak, gyalogutak
		– a helyi utak és utcák világítási, jelző, biztonsági és parkolási célú berendezései
212		Vasutak
	2121	Országos vasutak
		Ide tartoznak:
		– a vasúti fővonalak, mellékvágányok, vasúti váltók, vasúti kereszteződések, vasúti tolató és rendező vágányok
		– az országos vasutak világítási, jelző, biztonsági célú és vasút-villamosítási berendezései
		Nem tartoznak ide:
		– a vasútállomások (1241)
		– a vasúti hidak (2141)
		– a vasúti alagutak (2142)
	2122	Városi vasutak
		Ide tartoznak:
		– a helyi érdekű vasutak, földalatti vasutak, függővasutak és magasvasutak; zártpályás városi hálózatok, (pl. sikló, fogaskerekű, libegő), közúti villamosvasutak
		– a városi vasutak világítási, jelző, biztonsági célú és vasút-villamosítási berendezései
213	2130	Repülőtéri futópályák
		Ide tartoznak:
		– a fel- és leszállási célú futópályák, gurulóutak, forgalmi és egyéb előterek
		– a repülőtér világító, jelző és biztonsági célú berendezései
214		Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók
	2141	Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak
		Ide tartoznak:
		– a közúti vagy vasúti hidak (fémből, betonból vagy egyéb anyagból), beleértve a felüljárók, magas vezetésű autóutak szerkezeteit is
		– a hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak világítási, jelző és biztonsági célú berendezései
		– a függőhidak, viaduktok, gazdasági és erdei vasutak hídjai, gyaloghidak
	2142	Alagutak és aluljárók
		Ide tartoznak:
		– az autóutak, utak és vasutak alagútjai, aluljárói
		– az alagutak és aluljárók világítási, jelző és biztonsági célú berendezései
215		Kikötők, víziutak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények
	2151	Kikötők és hajózható csatornák
		Ide tartoznak:
		– a tengeri és folyami kikötők (dokkok, oldaldokkok, sarkantyúk, mólók stb.)
		– a hajózható csatornák
		– a folyamművek és csatornaszerkezetek (zsilipek, csatornahidak és alagutak)
		– a katonai kikötők
		– a hajógyári sólyatér
		Nem tartoznak ide:
		– a világítótornyok (1241)
		– a gátak és hasonló jellegű vízvisszatartó építmények (2152)
		– a nem hajózható csatornák (2153)
		– a tenger- és folyóparti szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
		– a jachtkikötők (2412)
	2152	Gátak, árvízvédelmi töltések
		Ide tartoznak:
		– a gátak és a hasonló jellegű vízvisszatartó építmények mindenféle fajtája (hidro-elektromos, árasztásos, áramlásszabályozó, árvízvédelmi célú)
		– a védőgátak, partvédelmi szerkezetek
		Nem tartoznak ide:
		– a zsilipek (2151)
		– a vízi erőművek (2302)
	2153	Vízrendezési és vízhasznosítási művek, akvaduktok
		Ide tartoznak:
		– a földművelést szolgáló öntözőcsatornák és egyéb vízellátó építmények
		– az akvaduktok
		– a vízelvezető művek és nyílt vízlevezető csatornák
		Nem tartoznak ide:
		– a történelmi műemlék jellegű akvaduktok (1273)
		– a gátak (2152)
		– a víz-csővezetékek (2212, 2222)
22 CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAIK
221		Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
	2211	Távolsági kőolaj- és földgázvezetékek
		Ide tartoznak:
		– a távolsági felszíni, földalatti, vagy tenger alatti csővezetékek kőolajtermékek, gáz szállítására
		– a távolsági felszíni, földalatti vagy tenger alatti csővezetékek vegyi anyagok és más termékek szállítására
		– a szivattyúállomások
		Nem tartoznak ide:
		– a helyi (települési) gázellátó vezetékek (2221)
		– a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
	2212	Távolsági vízvezetékek
		Ide tartoznak:
		– a távolsági felszíni, földalatti, vagy tenger alatti csővezetékek víz szállítására
		– a szivattyútelepek, a szűrőállomások és a víztárolók
		Nem tartoznak ide:
		– az öntözőcsatornák és akvaduktok (2153)
		– a helyi vízvezetékek (2222)
	2213	Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik
		Ide tartoznak:
		– a távolsági felszíni, földalatti és tenger alatti távközlési hálózatok, közvetítőrendszerek, rádió-, televíziókábel-hálózatok, átjátszótornyok, távközlési oszlopok, valamint a rádió-kommunikációs infrastruktúra
		Nem tartoznak ide:
		– az elektromos vezetékek (2214)
		– a helyi távközlési hálózat (2224)
	2214	Távolsági elektromos vezetékek
		Ide tartoznak:
		– a távolsági felszíni, vagy földalatti nagy-, és középfeszültségű elektromos áramelosztó vezetékek
		– a transzformátorállomások és alállomások, villanyoszlopok
		Nem tartoznak ide:
		– a közúti világító berendezések (2111, 2112)
		– a helyi elektromos elosztó hálózatok (2224)
222		Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
	2221	Helyi (települési) gázellátó vezetékek
		Ide tartoznak:
		– a helyi felszíni és föld alatti gázellátó vezetékek
	2222	Helyi (települési) vízellátó vezetékek
		Ide tartoznak:
		– a víz, forró víz vagy sűrített levegő szállítására szolgáló helyi csővezetékek
		– a kutak, szökőkutak, tűzcsapok, víztornyok
		Nem tartoznak ide:
		– az öntözőrendszerek (2153)
		– a víztisztítóművek (2223)
	2223	Helyi (települési) szennyvízszállító vezetékek
		Ide tartoznak:
		– a csatornahálózatok és a szennyvízgyűjtők
		– a szennyvíztisztító-állomások
	2224	Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok
		Ide tartoznak:
		– a helyi távközlő és elektromos hálózatok (felszíniek és földalattiak) és a kiegészítő felszerelések (transzformátorállomások és alállomások, távíró póznák stb.)
		– a helyi TV-kábelek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi antennák
23	230	Komplex ipari létesítmények
		Ide tartoznak a nem épület jellegű komplex ipari létesítmények (erőművek, finomítók stb.)
	2301	Bányászati vagy egyéb kitermelő létesítmények
		Ide tartoznak:
		– a bányászati, a szénhidrogénkészleteket kitermelő, a kőbányászati és a kavicsbányászati építmények, mint pl. a rakodóállomások, fúrótornyok stb.
		– a gipszüzemek, cementművek, tégla- és cserépgyárak stb.
	2302	Erőművek
		Ide tartoznak:
		– a vízi és hőerőművek, és egyéb, az elektromos energia előállítására szolgáló létesítmények, pl. széntüzelésű erőművek, nukleáris erőművek, szélerőművek, stb.
		– a nukleáris anyagok kezelését, feldolgozását végző üzemek
		– a hulladékégetők
		Nem tartoznak ide:
		– a gátak (2152)
		– az erőátviteli vonalak, beleértve a transzformátorállomásokat és alállomásokat (2214)
	2303	Vegyipari üzemi létesítmények
		Ide tartoznak:
		– a vegyipari, petrolkémiai üzemek és finomítók építményei
		– a szénhidrogénfogadó-állomások
		– a kokszolóüzemek, gázművek
	2304	Máshová nem sorolt nehézipari üzemi létesítmények
		Ide tartoznak:
		– a nehézipari üzemi építmények, pl. a nagyolvasztó kemencék, hengerművek, öntödék stb.
		Nem tartoznak ide:
		– az ipari épületek (1251)
24 EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK
241		Sport és üdülési célú építmények
	2411	Sportpályák
		Ide tartoznak:
		– a szabadtéri sportpályák és stadionok, (pl. labdarúgás, rögbi számára), és az autó- vagy kerékpár-versenypályák, lóversenypályák, a nyitott uszodák
		Nem tartoznak ide:
		– a teremsportok sportcsarnokai (1265)
		– a játszóterek, szórakoztató és pihenő parkok (2412)
		– a golfpályák (2412)
		– a jachtkikötők kikötői építményei (2412)
	2412	Egyéb sport és üdülési célú építmények
		Ide tartoznak:
		– a szórakozó- és szabadidőparkok, a pihenőparkok, és egyéb szabadtéri létesítmények, beleértve a hegyi létesítményeket (sípályák és sífelvonók stb.) golfpályák, sportrepülőterek, lovasközpontok, a vízi sportokhoz használt vitorlás, sporthajó és jachtkikötők, parti strandok létesítményei
		– a közterek és parkok, az állat- és növénykertek
		Nem tartoznak ide:
		– a hegyi menedékházak (1212)
		– a drótkötélpálya és síliftállomások (1241)
		– a közszórakoztatásra használt épületek (1261)
		– az állat- és növénykerti épületek (1261)
		– a sportcsarnokok (1265)
242	2420	Máshová nem sorolt egyéb építmények
		Ide tartoznak:
		– a katonai műszaki létesítmények (erődítmények, bunkerek, tüzelőállások, katonai kísérleti központok stb.)
		– az egyéb, eddig fel nem sorolt építőmérnöki munkák, beleértve a műholdkilövő bázisokat
		– az elhagyott ipari és városi építmények
		– a szemétlerakók, hulladéklerakók
		Nem tartoznak ide:
		– a repülőtéri épületek (1241)
		– a laktanyák (1274)
		– a katonai kikötők (2151)

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek