1997. évi CLIX. törvény

1. § (1)² Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

(2)⁴ A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrség, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3)⁵ Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a rendőrség határozattal dönt.

(4) A határozat – az őrzésre kötelezésen túl – meghatározza:

(5) A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető

(6)⁶ Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is olyan – az adott szerv tevékenységi körébe tartozó – objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátására, amelyekhez az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

1/A. §⁷ (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására

(2) A rendőrség hatósági jogkörét

2. § (1)⁹ Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles létrehozni, működtetni, fenntartani, vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági őrség költségeit a kötelezett viseli.

(1a)¹⁰ Az atomenergia alkalmazása körében fegyveres biztonsági őrséggel védendő nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag őrzésére a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzést kizárólag saját szervezetében vagy többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján biztosíthatja.

(1b)¹¹ A kötelezett a védendő nukleáris létesítmény őrzött üzemi területén kívül, de még a tulajdonában lévő terület határáig különleges jogrendben, emelt szintű fizikai védelem elrendelésénél, vagy a létesítmény közvetlen fenyegetettsége esetén fokozott ellenőrzést vezethet be, valamint korlátozhatja a gépjárműforgalmat.

(2)¹² A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását.

3. § (1)¹³ Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi szervnél a szervvel munkaviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állnak.

(2)¹⁴ A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az – figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére – biztosítsa az adott létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét.

4. §¹⁵ (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban

(2) A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat.

(3) Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy

(4)²³ Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak

(4a)²⁴ Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a közigazgatási bírság ismételt kiszabását követően sem teljesíti a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a fegyveres biztonsági őrzést – a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére – a rendőrség hajtja végre.

5. § (1)²⁵ A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

(2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője

6. § (1)²⁸ A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség – szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult – tagja. A fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.

(1a)²⁹ A szolgálati igazolvány kiállításáig a fegyveres biztonsági őr e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által rendszeresített és a szolgálati igazolvány kiállításának kezdeményezését alátámasztó, a rendőrség által hitelesített igénylőlap igazolja.

(2)³⁰ Fegyveres biztonsági őr az a magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

(3)³¹ Nem lehet fegyveres biztonsági őr,

(4)³⁶ Nem lehet fegyveres biztonsági őr, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

(4a)³⁷ A (4) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény őrzését, őrségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági őr az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek.

(5)³⁸ A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi.

(6)³⁹ Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.

(7)⁴⁰ A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági őrrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a kötelezettnek vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetnek és az ellenőrzés alá vont fegyveres biztonsági őrnek a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására.

(8)⁴¹ A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat

(9)⁴³ Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes – a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó – felfüggesztését.

7. §⁴⁴ (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha

(1a)⁴⁶ A honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségben – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat létesítményei vonatkozásában létrehozott fegyveres biztonsági őrség kivételével – fegyveres biztonsági őr jogviszony létesíthető azzal is, aki

(2) A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében, jogszabályban meghatározott – fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottságnak ellenőrizni kell.

(3) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(4) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(6) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.

7/A. §⁴⁹ (1)⁵⁰ A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről – a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági őr tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvános.

(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.

(5) Ha a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban – a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása időpontjáig – rögzíteni kell.

8. § (1) A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2)⁵¹ A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjainak egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.

(3) A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán ,,fegyveres biztonsági őr'' felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.

(4) A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:

9. § (1)⁵³ A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a rendőrség az 1. § (3) bekezdés szerinti határozatban engedélyezi.

(2)⁵⁴ A fegyveres biztonsági őrség számára – az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben – jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szerveknél rendszeresített vagy alkalmazott, illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A fegyveres biztonsági őr feladatai ellátása során csak a rendőrség szolgálati kutyák kiképzésével összefüggő feladatok ellátására létrehozott szervezeti eleme által kiképzett és évente minősített szolgálati kutyát alkalmazhat.

(3) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

9/A. §⁵⁵ (1)⁵⁶ A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése céljából, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek minősül.

(2) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.

(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(5)⁵⁷ Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(6)⁵⁸ A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt – a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból – a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(7) Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel

(8) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(9) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni

(10) Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.

(11) A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására.

9/B. §⁶⁰ (1) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba történő be- és kiléptetésre irányuló szolgálatának teljesítése során jogosult

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő felhívásban foglaltak teljesítésének megtagadása vagy a közölt adatok valótlanságának vélelmezése esetén – a kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője eltérő rendelkezésének hiányában – a fegyveres biztonsági őr az alábbi intézkedések önálló vagy kombinált alkalmazására jogosult:

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(4)⁶¹ Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(5)⁶² Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot – a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból – a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatokat az (5) bekezdés szerinti felhasználás hiányában – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rögzítéstől számított harmincegyedik napon meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(7) Ha az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat az (5) bekezdés alapján átadásra került, akkor az átadást követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8) Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harminc napon belül nem követte az (5) bekezdés szerinti adatigénylés, akkor a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harmincegyedik napon az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(9) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba belépő személy kilétének igazolására minden olyan hatósági igazolványt köteles elfogadni, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A fegyveres biztonsági őr kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kérheti fel az őrzött objektumba belépő személyt.

(10) A fegyveres biztonsági őr az (1)–(2) és (9) bekezdés szerinti tevékenységével nem akadályozhatja, vagy indokolatlan mértékben nem késleltetheti a jogszabály alapján belépési jogosultsággal rendelkező személyek mozgását.

10. § (1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:

(1b)⁶⁴ A büntetés-végrehajtási szervezetnél az 1. § (6) bekezdése alapján működő fegyveres biztonsági őrség tagja az (1) bekezdés vonatkozásában a tetten ért személyt a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának megérkezéséig jogosult és köteles visszatartani.

(1a)⁶⁶ A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell.

(5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(6) A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

(7) A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.

(9)–(10)⁶⁸

(11)⁶⁹ A fegyveres biztonsági őrt az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg. A fegyveres biztonsági őr az őrutasításban szereplő feladatok ellátása tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

10/A. §⁷⁰ (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendőrségnek.

(2) Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

(4)⁷¹ A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(5)⁷² A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – dönt.

10/B. §⁷³ A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó rendőri szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal). Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrségek az Országos Atomenergia Hivatallal is együttműködnek.

10/C. §⁷⁴ A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel- és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.

11. §⁷⁵ Külön törvényben meghatározottak szerint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.⁷⁶

12. §⁷⁷ (1) A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

(2) A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles

(3)⁷⁹ A természetvédelmi őr jogosult a védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.

12/A. §⁸⁰ A természetvédelmi őr – a helyszíni bírságolás kivételével – a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.

13. § (1)⁸¹

(2)⁸²

(3) A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

14. §⁸³ (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(4)⁸⁵ Az önkormányzati természetvédelmi őr jogosult a munkáltató települési – Budapest közigazgatási területén belül a fővárosi – önkormányzat közigazgatási területén belül védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.

15. §⁸⁶ (1)⁸⁷ A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásának rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)⁸⁸

(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint – ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn – a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(4)⁸⁹ A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja.

(5) Ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt – a rendőrség kérésére – a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.

(6)⁹⁰ A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

15/A. §⁹¹ (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(2) Ha felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a felvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel vagy az abban szereplő személyes adat a rögzítés helyszínén

(4) Ha a felvételen szereplő személy a (3) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(5) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(6) Ha a rögzített felvételt természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.

15/B. §⁹² (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. Biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy – a felvétel törlésének időpontjáig – megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2) A rögzített felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a 15/A. § (3) bekezdésében foglalt felhasználási célból – bizonyítási eszközként – a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére – belföldi jogsegély keretében – a rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 15/A. § (3) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.

15/C. §⁹³

15/D. §⁹⁴

15/E. §⁹⁵

16. § (1)⁹⁶ A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt, a halastavat – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. §⁹⁷ (1) A mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létrehozását – a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok megadásával – bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A települési önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást, valamint a mezei őrszolgálat megszűnését bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet

18. § (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

(3)⁹⁸ A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.

19. §⁹⁹ (1)¹⁰⁰ Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.

(1a)¹⁰¹ Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.

(2)¹⁰² A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből.

(3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult

19/A. §¹⁰³ A 17. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

20. § (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

(2)¹⁰⁴

21. § (1)¹⁰⁵ A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el.

(2)¹⁰⁶ A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget – a (3) bekezdés szerinti adatok továbbításával – a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.

(3)¹⁰⁷ A mezőőrök központi nyilvántartása, valamint a 19. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás biztosítása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján nyilvántartást vezet a mezőőr

(4)¹⁰⁸ A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a foglalkoztatás megszűnésének évét követő év végéig kezelhetők.

22. § (1)¹⁰⁹ A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből – a mezőgazdasági igazgatási szerv által szervezett képzés, valamint éves továbbképzés elvégzését követően – a mezőgazdasági szerv előtt vizsgát tesz.

(2)¹¹⁰ A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

(3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

(4)¹¹¹ Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrség visszavonja.

23. § (1)¹¹² A mezőőr a működési területén

(1a)¹¹⁴ A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(2)¹¹⁵ A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint – ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn – a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(3)¹¹⁶ A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3a)¹¹⁷ A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(4)¹¹⁸ A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

(5)¹¹⁹ Az (1)–(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult.

23/A. §¹²⁰ A mezőőr és törvényben meghatározott őrzési feladatot ellátó halászati őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

24–26. §¹²¹

27. § (1) A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.

(2) A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.

28. § (1)¹²² A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és a rendőrség látja el.

(2)¹²³ A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és a rendőrséget a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.

29. § (1) A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.

(2)¹²⁴ A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A hegybíró a hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

(3)¹²⁵ A hegyőr az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(4)¹²⁶ A hegyőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. § (1) Ez a törvény – a IV. fejezetben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.¹²⁷

(2)¹²⁸

(3)¹²⁹ Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor¹³⁰ foglalkoztatási jogviszonyban lévő őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy legkésőbb 2021. december 31-ig e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tegyen. A Módtv. hatálybalépését követően a jogviszony létesítésekor az alkalmazhatóság feltétele a 7. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett, az e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a szolgálati hely őrszolgálati okmányainak ismeretéből tett eredményes vizsga.

(4)¹³¹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza.¹³²

(4a)¹³³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő és azokat kiegészítő közigazgatási hatósági eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(5)¹³⁴ Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, ennek keretében különösen a fegyveres biztonsági őrség keretében végzett szolgálat irányítási, szervezési, tervezési és ellenőrzési szabályait, a szolgálat ellátásához kapcsolódó képesítési feltételeket, a képzési és a továbbképzési renddel összefüggő szabályokat, a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit és a vizsgáztatás rendjét, a szolgálatellátási renddel összefüggő szabályokat, a kényszerítő eszközök – különös tekintettel a lőfegyverre – alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.¹³⁵

(6)¹³⁶ Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel – a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedésért felelős miniszterrel – egyetértésben rendelettel adja ki a mezőőr és a hegyőr működésének, szolgálati viszonyának, valamint képzési és vizsgáztatási rendjének szabályzatát.¹³⁷

(7)¹³⁸ Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékét.¹³⁹

(8)¹⁴⁰ Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a mezőőr és a hegyőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(9)¹⁴¹ Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

31. §¹⁴²

31. §¹⁴³ Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.