1997. évi CLIX. törvény
1997. évi CLIX. törvény
a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról1
Az Országgyűlés az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értéket képviselő nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni fokozottabb védelme, a védett természeti értékek és területek megóvása, valamint a termőföldek őrzése érdekében a következő törvényt alkotja:
A fegyveres biztonsági őrség
1. § (1)2 Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:
a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;
b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;
c)3 olyan robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyag felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet, amely katasztrófát okozhat, továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;
d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;
e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;
f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.
(2)4 A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrség, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.
(3)5 Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a rendőrség határozattal dönt.
(4) A határozat – az őrzésre kötelezésen túl – meghatározza:
a) az őrzés biztonsági rendszerét;
b) a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.
(5) A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető
a) állandó (visszavonásig tartó),
b) időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő),
c) ideiglenes (határozott időtartamú)
jelleggel.
(6)6 Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is olyan – az adott szerv tevékenységi körébe tartozó – objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátására, amelyekhez az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.
1/A. §7 (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására
a)8 a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) létesítményei, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság létesítményei (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Magyar Honvédség létesítményei)
b) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal létesítményei,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei
vonatkozásában jogosult.
(2) A rendőrség hatósági jogkörét
a) a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter,
b) az Információs Hivatalnál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
c) az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter
gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.
2. § (1)9 Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles létrehozni, működtetni, fenntartani, vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági őrség költségeit a kötelezett viseli.
(2)10 A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását.
3. § (1)11 Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
(2)12 A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az – figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére – biztosítsa az adott létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét.
4. §13 (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban
a) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;
b) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja, visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványát;
c) határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;
d) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;
e) kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;
f) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.
(2) A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat.
(3) Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy
a) az 1. § (3) bekezdése szerinti, jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,
b) a fegyveres biztonsági őrséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette,
c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,
határozattal felhívja a kötelezettet vagy – a c) pontban meghatározott esetben – a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.
(4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak
a)14 a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül,
b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül
nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrzést – a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére – a rendőrség hajtja végre.
5. § (1)15 A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:
a)16 beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lőszert és egyéb felszerelést, a ruházatot;
b)17 gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök elméleti és gyakorlati képzéséről, továbbképzéséről, valamint az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrök esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történő biztosításáról.
(2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője
a) meghatározza az őrszolgálati feladatokat;
b) kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat.
6. § (1)18 A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség – szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult – tagja. A fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.
(2)19 Fegyveres biztonsági őr az a magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
(3)20 Nem lehet fegyveres biztonsági őr,
a) aki büntetett előéletű,
b)21 akit
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)–(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–376. § és 379–380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy
bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
elítélték, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;
c) aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4)22 Nem lehet fegyveres biztonsági őr, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(4a)23 A (4) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény őrzését, őrségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági őr az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek.
(5)24 A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi.
(6)25 Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.
(7)26 A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági őrrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a kötelezettnek vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetnek és az ellenőrzés alá vont fegyveres biztonsági őrnek a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására.
(8)27 A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat
a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy
b) ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(9)28 Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartó – felfüggesztését.
7. §29 (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha
a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és
b)30 rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben a fegyveres biztonsági őrök számára meghatározott szakképesítéssel vagy a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében – teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és szakképesítésre vonatkozó követelményeket.
(1a)31 A honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségben – a KNBSZ létesítményei vonatkozásában létrehozott fegyveres biztonsági őrség kivételével – fegyveres biztonsági őr jogviszony létesíthető azzal is, aki
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,
b) a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet által szervezett nem iskolai rendszerű, egyéb más szakközépiskolai ágazatba nem sorolható, a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetben munkavállalásra jogosító belső képzés keretében eredményes vizsgát tett,
c) megfelel a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben az önkéntes védelmi tartalékos katonákra megállapított egészségi, pszichikai és fizikai követelményeknek,
d) a Magyar Honvédséggel önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létrehozására irányuló szerződést köt, és
e) a Magyar Honvédség állománytáblájában az adott beosztáshoz előírt rendfokozathoz tartozó iskolai végzettséggel rendelkezik.
(2) A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében, jogszabályban meghatározott – fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottságnak ellenőrizni kell.
(3) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(4) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal
a) visszavonja, ha
aa) a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,
ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,
ac)32 a fegyveres biztonsági őr a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy
ad) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;
b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.
(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.
(6) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.
7/A. §33 (1)34 A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről – a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a fegyveres biztonsági őr
aa) nevét, szolgálati beosztását,
ab) munkáltatójának megnevezését;
b) a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság megnevezését;
c) a hatósági szolgálati igazolvány
ca) sorszámát, valamint
cb) érvényességére vonatkozó tényt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági őr tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvános.
(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.
(5) Ha a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban – a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása időpontjáig – rögzíteni kell.
8. § (1) A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.
(2)35 A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.
(3) A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán ,,fegyveres biztonsági őr'' felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.
(4) A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:
a) a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;
b) a ,,fegyveres biztonsági őrség'' feliratot;
c) a működtető szerv megnevezését;
d) a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását;
e) a ,,szolgálatban fegyverviselésre jogosult'' feliratot;
f) az érvényességi idejét;
g) az igazolvány kiállításának helyét és időpontját;
h)36 a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát.
9. § (1)37 A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a rendőrség engedélyezi.
(2)38 A fegyveres biztonsági őrség számára – az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben – a rendőrségnél –, illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél – rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A szolgálati tevékenységhez csak a rendőrség központi szerv Kutyavezetőképző Iskolája által minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható.
(3) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.
9/A. §39 (1)40 A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek minősül.
(2) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.
(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell
a) közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén a rögzítéstől számított három nap,
b) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő rögzítése esetén a rögzítéstől számított hatvan nap
elteltével.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.
(5) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
(6) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt – a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból – a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.
(7) Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel
a) a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy
b) az (5) bekezdés szerinti esetben – ha a (3) bekezdés szerinti határidő már eltelt – az (5) bekezdés szerinti megkereséstől számított harminc napon belül
felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidő lejártát követően a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(8) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
(9) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni
a) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;
b) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak;
c)41 az elektronikus megfigyelőrendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az Info tv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről; valamint
d) a fegyveres biztonsági őr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.
(10) Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.
(11) A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására.
10. § (1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:
a) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;
b)42 az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő vagy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani vagy a rendőrségre előállítani;
c)43 az a)–b) pont szerint igazoltatott, visszatartott vagy előállított személytől a bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.
(1a)44 A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
(2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:
a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset,
c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát,
d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert
alkalmazhat, illetve használhat.
(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
(4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell.
(5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.
(6) A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie
a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(7) A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.
(8) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.
(9)–(10)45
(11) A fegyveres biztonsági őrt a fokozott büntetőjogi védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg.
10/A. §46 (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendőrségnek.
(2) Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.
(4)47 A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5)48 A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – dönt.
10/B. §49 A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (továbbiakban: járási hivatal), valamint az egyesületekkel.
10/C. §50 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel- és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.
A természetvédelmi őrszolgálat
11. §51 Külön törvényben meghatározottak szerint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.52
12. §53 (1) A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles
a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,
b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet – beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet – (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,
c) azzal a személlyel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál,
d) azzal a járművel szemben, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van,
e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett természeti érték, régészeti lelet megóvása érdekében,
f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben54 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2) A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles
a) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni,
b) természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet – a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján – bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni,
c) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet – bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon – lezárni.
12/A. §55 A természetvédelmi őr – a helyszíni bírságolás kivételével – a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.
13. § (1)56
(2)57
(3) A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat
14. §58 (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles
a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,
b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személlyel szemben,
c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti érték megóvása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben59 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.
(3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.
Közös szabályok
15. §60 (1)61 A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)62
(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint – ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn – a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.
(4)63 A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja.
(5) Ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt – a rendőrség kérésére – a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.
(6)64 A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.
15/A. §65
15/B. §66
15/C. §67
15/D. §68
15/E. §69
A mezei őrszolgálat
A mezei őrszolgálat létesítése
16. § (1)70 A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek – ide nem értve az erdőt, a halastavat – őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.
(2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
17. § (1)71 A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát.
18. § (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.
(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.
(3)72 A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.
19. §73 (1)74 Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
(1a)75 Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.
(2)76 A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből.
(3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult
A mezőőr
20. § (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.
(2)77
21. § (1)78 A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el.
(2)79 A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.
22. § (1)80 A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz.
(2)81 A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának, tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.
(3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.
(4)82 Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrség visszavonja.
A mezőőr feladatai
23. § (1)83 A mezőőr a működési területén
a) azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van,
b) azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti
jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben84 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(1a)85 A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
(2)86 A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint – ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn – a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.
(3)87 A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3a)88 A mezőőr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.
(4)89 A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.
(5)90 Az (1)–(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult.
A kényszerítő eszközök használatának szabályai
24–26. §91
A hegyőrre vonatkozó külön szabályok
27. § (1) A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.
(2) A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.
28. § (1)92 A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és a rendőrség látja el.
(2)93 A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és a rendőrséget a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.
29. § (1) A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.
(2)94 A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A hegybíró a hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a törvény – a IV. fejezetben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.95
(2)96
(3) A törvény I. fejezetének hatálybalépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye őrszolgálati okmányait, ezekből eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatálybalépéséig kell végrehajtani.
(4)97 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza.
(5)98 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, ennek keretében különösen a fegyveres biztonsági őrség keretében végzett szolgálat irányítási, szervezési, tervezési és ellenőrzési szabályait, a szolgálat ellátásához kapcsolódó képesítési feltételeket, a képzési és a továbbképzési renddel összefüggő szabályokat, a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit és a vizsgáztatás rendjét, a szolgálatellátási renddel összefüggő szabályokat, a kényszerítő eszközök – különös tekintettel a lőfegyverre – alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.99
(6)100 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel – a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedésért felelős miniszterrel – egyetértésben rendelettel adja ki a mezőőr és a hegyőr működésének, szolgálati viszonyának, valamint vizsgáztatási rendjének szabályzatát.101
(7)102 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékét.103
(8)104 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a mezőőr és a hegyőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(9)105 Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
31. §106
Az Európai Unió jogának való megfelelés
31. §107 Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 23.
Az 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének m) pontja, a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés a) pontja, a 2011: CXLI. törvény 64. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § c) pontja a 2013: CI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 353. pontja és a 13. § (1) bekezdésének 41. pontja, a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 39. §-ával megállapított, a 2015: CLXXIX. törvény 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1/A. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 139. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXCVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2009: LXXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLII. törvény 2. § (38) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: LXXXVII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CLXXIX. törvény 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2009: XLVII. törvény 103. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át.
A 6. § (3) bekezdése a 2009: XLVII. törvény 103. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át.
A 6. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 276. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2009: XLVII. törvény 103. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át.
A 6. § (4a) bekezdését a 2011: LXXXVII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (5) bekezdését a 2009: XLVII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLII. törvény 366. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (6) bekezdését a 2009: XLVII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át.
A 6. § (7) bekezdését a 2009: XLVII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át. A 6. § (7) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (8) bekezdését a 2009: XLVII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át.
A 6. § (9) bekezdését a 2009: XLVII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be. A bűnügyi nyilvántartásban 2009. június 30. napjáig kezelt adatokra vonatkozóan lásd e módosító törvény 99. §-át. A 6. § (9) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2011: LXXXVII. törvény 31. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: CLXXIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1a) bekezdését a 2015: CXCVII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2015: CLXXIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7/A. § (1) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2010: CLXXX. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CXLI. törvény 64. § (3) bekezdése, a 2015: CXCVII. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés h) pontja a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2010: CLXXX. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCVII. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 9/A. §-t a 2011: LXXXVII. törvény 31. § (5) bekezdése iktatta be.
A 9/A. § (1) bekezdése a 2015: CLXXIX. törvény 22. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9/A. § (9) bekezdés c) pontja a 2015: CLXXIX. törvény 22. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1a) bekezdését a 2015: CLXXIX. törvény 20. §-a iktatta be.
A 10. § (9)–(10) bekezdését a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10/A. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (38) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/A. § (5) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (38) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/B. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXLI. törvény 64. § (4) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 127. §-a, a 2012: XCIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 10/C. §-t a 2012: LXXXVI. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2015: CXCVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a 2005: CXXXI. törvény 65. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének k) pontja, a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1996: LIII. törvényt, a 4/2000. (I. 21.) Korm. rendeletet és a 9/2000. (V. 19.) KöM rendeletet.
A 12. § a 2012: CXX. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2012: CXX. törvényt.
A 12/A. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (1) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont a) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont a) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § a 2012: CXX. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2012: CXX. törvényt.
A 15. § a 2009: LXXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont b) alpont bb) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (4) bekezdése a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont b) alpont ba) alpontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (6) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 64. § (5) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 127. §-a, a 2012: XCIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 15/A. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont c) alpontja.
A 15/B. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont c) alpontja.
A 15/C. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont c) alpontja.
A 15/D. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont c) alpontja.
A 15/E. §-t a 2009: LXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont c) alpontja.
A 16. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése, a 2013: CXXVIII. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 61. §-a, a 2013: LXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § a 2000: CXXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (1a) bekezdését a 2012: CXX. törvény (4) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (2) bekezdését a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont d) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdésében a ,,jegyzője'' szövegrészt a 21/1999. (VI. 25.) AB határozat 1. pontja , 1999. június 25-ével megsemmisítette. A 21. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 61. §-a, a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 61. §-a, a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2012: CXX. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2012: CXX. törvény 33. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2012: CXX. törvényt.
A 23. § (1a) bekezdését a 2012: CXX. törvény 33. § (7) bekezdése iktatta be.
A 23. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3a) bekezdését a 2012: XXXI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (4) bekezdését a 2009: LXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXLI. törvény 64. § (6) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 127. §-a, a 2012: XCIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 23. § (5) bekezdését a 2009: LXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2012: XXXI. törvény 25. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24–26. §-t a 2012: CXX. törvény 42. § 3. pont e) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a 2009: LXXXIV. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2012: CXX. törvény 33. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályba lépett: a törvény — a IV. fejezet kivételével — 1998. június 1-jén, a IV. fejezet 1998. január 1-jén.
A 30. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 353. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (4) bekezdését a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: LXXXVII. törvény 31. § (6) bekezdése iktatta be.
A 30. § (5) bekezdése a 2015: CLXXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 27/1998. (VI. 10.) BM rendeletet.
A 30. § (6) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 353. pontja és a 13. § (1) bekezdésének 41. pontja szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 29/1998. (IV. 30.) FM rendeletet.
A 30. § (7) bekezdése a 2009: XXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXX. törvény 44. § (31) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (8) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 353. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXV. törvény 17. §-a iktatta be.
A 30. § (9) bekezdését a 2013: XXXV. törvény 17. §-a iktatta be.
A 31. §-t a 2006: CIX. törvény 145. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXXIV. törvény 49. § (1) bekezdése.
Az újabb 31. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 114. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás