1994. évi XLII. törvény

1. § (1)³ A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.

(2)⁴ Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter jogosult.

(3)⁵ Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)⁶ Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)⁷ Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan jogosult végezni.

(6)⁸ Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

2. §⁹ (1)¹⁰ Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

(2)¹⁴ Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgáltatásokat megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.

(3)¹⁵ Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.

3. §¹⁶ (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

(4) E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek

(5) Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(6) A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború,zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.

(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

(8) E § alkalmazásában

(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.

(10) A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

4. §¹⁷ Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja.

5. §¹⁹ A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

6. § (1)²⁰ Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által

(2)²² Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)²³ Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(4)²⁴ A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés – kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon – közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer).

7. § (1) Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:

(2) A 6. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét az éves költségvetési törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

(3)³⁰ Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg az éves költségvetési törvényben felső határként meghatározott összegeket.

8. §³¹ Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8/A. §³² (1)³³ Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani.Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben a külföldi követelésekkel kapcsolatban megfogalmazottak figyelembevételével köteles eljárni.

(2)³⁴ A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a kamat és késedelmi kamat nélkül befolyt követelés.

9. §³⁵

10. §³⁶

11. §³⁷

12. §³⁸

13. § (1)³⁹ Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2)⁴⁰ Az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

14. §⁴¹ (1)⁴² Az Eximbank-nál és a Mehib Rt.-nél igazgatóság választására nem kerül sor és az igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja (Gt. 247. §).

(2)⁴³

15. §⁴⁴ Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi.

16. §⁴⁵ Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll (Gt. 247. §). A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.

17. §⁴⁶ (1)⁴⁷

(2)⁴⁸ A felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

18. §⁴⁹

19. §⁵⁰

20. § (1)–(2)⁵¹

(3)⁵² A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.

21. §⁵³ (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(2) A Hpt. 79. § (2) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően –

22. §⁵⁴

23. §⁵⁵

24. §⁵⁶ A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki – a Hpt. 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra sem.

24/A. §⁵⁷

25. §⁵⁹ (1)⁶⁰

(2)⁶¹ A Mehib Rt. Állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmaznia.

(3)⁶² A Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben.

(4)⁶³ A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a közgyűlés előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(5)⁶⁴

25/A. §⁶⁵ (1) A Bit. 83. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges a MEHIB Rt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve kinevezéséhez.

(2) Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg (nevezhető ki), aki megfelel a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek.

(3) Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését a MEHIB Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg e törvényben, valamint a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.

26. § (1)⁶⁶ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletekben külön meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.⁶⁷

(2)⁶⁸ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, illetőleg viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.⁶⁹

(3)⁷⁰ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes szabályait, továbbá az Állam készfizető kezessége mellett vállalható egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.⁷¹

(4)⁷² A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitel-nyújtás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.⁷³

(5)⁷⁴ Az államháztartásért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék mértékét.⁷⁵

26/A. §⁷⁶ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a szavatoló tőke kiszámítása során az e törvény – 2009. december 31-én hatályos – 20. § (1) bekezdése szerinti, 2009. december 31-én fennálló hitelt és kötvényt azok lejáratáig járulékos tőkeelemként veheti figyelembe.

27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2)⁷⁷ A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)⁷⁸

28. §⁸⁰ E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29. §⁸¹

30. §⁸²

31. §⁸³

32. §⁸⁴