55/1979. (XII. 30.) MT rendelet
55/1979. (XII. 30.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1979. évi március hó 24. napján aláírt kereskedelmi hajózási megállapodás kihirdetéséről
2014.09.05.
(A megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1979. évi október hó 2. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság2 Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1979. évi március hó 24. napján aláírt Kereskedelmi Hajózási Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
Kereskedelmi Hajózási Megállapodás
a Magyar Népköztársaság3 Kormánya
és a Portugál Köztársaság Kormánya között
a Magyar Népköztársaság3 Kormánya
és a Portugál Köztársaság Kormánya között
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya
a két ország közötti baráti kapcsolatok elősegítésének szándékától vezetve;
a célból, hogy elmélyítsék gazdasági kapcsolataikat és fokozzák együttműködésüket a tengerhajózási szállítás terén, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján,
a célból, hogy hozzájáruljanak a két ország közötti tengerhajózási szállítás fejlődéséhez
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A Megállapodás értelmében magyar, illetőleg portugál lobogó alatt hajózó hajóknak tekintendők a Szerződő Felek bármelyikének területén, saját törvényeiknek megfelelően bejegyzett hajók, kivéve:
a) a hadihajókat és más, a fegyveres erők kizárólagos használatára szolgáló hajókat;
b) a kutatóhajókat (hidrográfiai, óceánográfiai és tudományos hajókat);
c) a halászhajókat.
2. cikk
1. A Szerződő Felek az országaik közötti kereskedelmi hajózásban az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvét fogják alkalmazni.
Különösképpen kötelezik magukat arra, hogy
a) előmozdítják kereskedelmi hajóik részvételét a két ország közötti kereskedelmi forgalomban;
b) együttműködnek azon akadályok felszámolásában, amelyek nehezíthetik a két ország közötti kereskedelmi hajózás fejlődését.
2. A Szerződő Felek hajózási vállalatai egyenlő jogokkal rendelkeznek a két ország közötti kereskedelemből származó teheráruküldemények szállításában.
3. E cikk előírásai nem vonatkoznak a harmadik országok hajóira, amelyek a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság közötti áruforgalomban vesznek részt.
4.4 Az e cikkben foglalt rendelkezés nem korlátozza azokat a jogokat, amelyek az Európai Unió tagállamainak hajótulajdonosait — a portugál hajótulajdonosok rakományainak vonatkozásában — megilletik.
3. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a másik Szerződő Fél hajóinak és ezen hajók személyzetének a kikötőibe történő szabad bejutást, a kikötők szabad használatát áruküldemények be- és kirakodására, az utasok be- és kihajózására és a kereskedelmi hajózás szolgáltatásai tekintetében, valamint a kereskedelmi műveletek lebonyolítását illetően, ugyanolyan mértékben, mint ahogy azokat a saját hajóinak és személyzetének biztosítja.
2. E cikk 1. pontjának rendelkezései nem kötelezik az egyik Szerződő Felet arra, hogy a kötelező révkalauzolás alól saját hajói részére adott felmentést a másik Szerződő Fél hajóira kiterjessze, nem alkalmazható továbbá:
a) külföldi hajók előtt meg nem nyitott kikötőkre;
b) olyan szolgáltatásokra, amelyeket mindkét Szerződő Fél saját állami szervei, vagy vállalatai részére tart fenn, beleértve mindkét ország saját kikötői közötti kereskedelmi forgalom bonyolítását;
c) a külföldi állampolgárok belépésére, tartózkodására és távozására vonatkozó törvényes rendelkezésekre.
4. cikk
A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket arra, hogy csökkentsék a kikötőkben a hajók tartózkodási idejét, és a lehetőségekhez képest gyorsítsák és egyszerűsítsék a kikötőkben megkívánt adminisztratív, vám- és egészségügyi eljárásokat.
5. cikk
1. A Szerződő Felek egyike által jóváhagyott és kibocsátott, a hajók állami hovatartozására vonatkozó okmányokat, úgyszintén a tonnatartalmat igazoló bizonyítványokat és egyéb dokumentumokat a másik Szerződő Fél illetékes tengerhajózási hatóságai érvényesnek ismerik el.
2. Az adók és hajózási illetékek kiszámítása a tonnatartalmi bizonylat alapján történik újabb tonnatartalom vizsgálat mellőzésével.
6. cikk
1. Mindkét Szerződő Fél elismeri a hajó személyzetének tagjaira vonatkozó, a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai által kiállított személyi okmányokat.
2. E cikk 1. pontjában említett személyi okmány
– a Portugál Köztársaság esetében a „Cédula Maritima” (Tengerészigazolvány),
– a Magyar Népköztársaság esetében a „Hajós Útlevél”.
3. E cikk 1. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása során a hajó személyzetének tagja kifejezés alatt olyan személy értendő, aki az utazás során a hajó üzemeltetésével, illetőleg karbantartásával kapcsolatos szolgálatot lát el és a hajó személyzeti jegyzékében szerepel.
7. cikk
1. Az egyik Szerződő Fél hajószemélyzetének a 6. cikkben említett okmánnyal rendelkező tagja – amennyiben a személyzeti jegyzéket a kikötői hatóságnak bemutatják – jogosult a szárazföldön tartózkodni mindaddig, amíg hajója a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik.
2. Az említett személyek a ki- és behajózás alkalmával kötelesek alávetni magukat a kikötőben hatályban levő határ- és vámellenőrzésnek.
8. cikk
1. A Megállapodás 6. cikkében említett személyi okmány tulajdonosa jogosult a másik Szerződő Fél területére belépni, vagy azon tranzit utasként áthaladni abból a célból, hogy saját hajóján a személyzet tagjaként munkába álljon, vagy bármely olyan indok miatt, amelyet a másik Szerződő Fél hatóságai elfogadnak.
2. E cikk 1. pontjának rendelkezéseit nem lehet úgy magyarázni, hogy azáltal akadályozzák a külföldiek belépésére, tartózkodására és távozására vonatkozóan az érintett Szerződő Fél területén hatályban levő törvényes rendelkezések alkalmazását.
3. A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy megakadályozzák az érvényes tengerészeti okmányokkal rendelkező, de általuk nem kívánatosnak tartott személy belépését területükre.
9. cikk
1. Amennyiben a Szerződő Felek egyikének hajója hajótörést szenvedne, zátonyra futna, partra sodródna, vagy bármely más kárt, illetve hajókárt szenvedne a másik Szerződő Fél partjai mentén, a hajó és rakománya ez utóbbi Szerződő Fél területén ugyanazon jogokat és előnyöket élvezi és azokat ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint amelyek a másik Szerződő Fél hajójára és annak rakományára vonatkoznak.
2. A Szerződő Felek e cikk 1. pontja alatt említett bármely esemény bekövetkezése esetén megadnak minden szükséges segítséget és támogatást a hajóparancsnoknak, a hajó személyzetének és az utasoknak, valamint a hajónak és rakományának ugyanúgy, mintha saját tulajdonban levő hajóról lenne szó.
3. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem sértheti meg azokat a jogokat, amelyeket a mentést nyújtó hajó személyzete szerzett a másik Szerződő Fél hajójának, parancsnokának, személyzetének, utasainak vagy rakományának adott segítség és támogatás révén.
4. A Szerződő Felek a hajótörést szenvedett hajó rakományára, felszerelésére, alkatrészeire, fedélzeti anyagaira és a hajóról származó egyéb anyagokra nem vetnek ki vámilletéket és adót, feltéve, hogy azokat nem engedik át felhasználás, vagy fogyasztás céljára a másik Szerződő Fél területén.
5. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy azok akadályozzák a Szerződő Felek területén az áruk időleges raktározására vonatkozó, hatályban levő törvényes rendelkezések alkalmazását.
10. cikk
A Megállapodás rendelkezései a dunai hajózásra is alkalmazandók, a Dunára vonatkozó jogi rendelkezések figyelembevételével.
11. cikk
1. A Szerződő Felek a Megállapodás végrehajtására Vegyesbizottságot hoznak létre, amely évente egyszer ülésezik, felváltva Portugáliában és Magyarországon, közös megegyezés szerinti időpontban. Bármelyik Szerződő Fél kérésére rendkívüli ülés hívható össze.
2. Az 1. pontban említett Bizottság összetételét a Szerződő Felek illetékes tengerészeti hatóságai határozzák meg.
12. cikk
1. A Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Fél értesítette egymást arról, hogy a Megállapodást alkotmányos előírásaiknak megfelelően jóváhagyták.
2. A Megállapodás attól a naptól számított egy év elteltéig marad hatályban, amikor az egyik Szerződő Fél arról értesíti a másik Szerződő Felet, hogy a Megállapodást felmondja.
Készült Budapesten, 1979. év március hó 24. napján, két eredeti példányban, magyar, portugál és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Eltérő szöveg esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások.)
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1979. évi október hó 2. napjától kell alkalmazni.
(2)5 E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
4
A 2. cikk 4. pontját a 67/1996. (V. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, s a 2. § értelmében 1995. november 22-től kell alkalmazni.
5
A 3. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 58. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás