44/1979. (XI. 10.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Kuvaiti Állam Kormánya között Kuvaitban, az 1979. évi március hó 19. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről2
2014.09.05.
(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1979. évi június hó 28. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kuvaiti Állam Kormánya között Kuvaitban, az 1979. évi március hó 19. napján aláírt Légügyi Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Légügyi Egyezmény a Magyar Népköztársaság
és a Kuvaiti Állam között
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kuvaiti Állam Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),
attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék a területeik közötti és azon túli légijáratok fejlődését és a lehető legnagyobb mértékben ösztönözzék a nemzetközi együttműködést ezen a területen,
attól az óhajtól vezérelve, hogy ezeknek a járatoknak a vonatkozásában a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírásra megnyitott nemzetközi polgári repülési egyezmény és a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló egyezmény elveit és rendelkezéseit alkalmazzák,
a következőkben állapodtak meg:
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából – kivéve ha a szöveg másként rendelkezik:
a) „Chicagói egyezmény” jelenti a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírásra megnyitott nemzetközi polgári repülési egyezményt és ezen egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi függelékét és a 90. és 94. cikkeinek megfelelő minden módosítását, amelyet mindkét Szerződő Fél elfogadott;
b) „légügyi hatóság” a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, és a Kuvaiti Állam vonatkozásában a Polgári Légügyi Főigazgatóság, vagy mindkét esetben bármely személy vagy szerv, amelyet az említett hatóságok jelenlegi teendőinek az ellátásával megbíznak;
c) „kijelölt légiközlekedési vállalat” az a légiközlekedési vállalat, amelyet az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félnél írásban kijelöl az Egyezmény 3. cikke rendelkezéseinek megfelelően abból a célból, hogy az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdése szerint meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatokat üzemeltesse;
d) „terület”, „légijárat”, „nemzetközi légijárat” és „leszállás nem-kereskedelmi célból” kifejezések értelme – az Egyezmény szempontjából – megfelel a Chicagói egyezmény 2. és 96. cikkében meghatározottaknak;
I – egy légijármű vonatkozásában, a légijárműnek az útvonalon vagy útvonalszakaszon felajánlott befogadóképessége;
II – egy meghatározott légijárat vonatkozásában, a járaton használt légijármű kapacitása megszorozva a légijármű által az adott időszakban az útvonalon vagy útvonalszakaszon üzemeltetett járatsűrűséggel;
f) „díjszabás” jelenti az utasok, poggyász és áru fuvarozásáért, valamint a fuvarozással kapcsolatban kijelölt légiközlekedési vállalat (ügynöksége, kirendeltsége) által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjaknak és e díjak alkalmazása feltételeinek az összességét, ide nem értve a posta fuvarozásának ellenértékét és feltételeit;
g) „Függelék” az Egyezményhez csatolt útvonaltáblázatot, vagy annak az Egyezmény 14. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő módosítását jelenti. A Függelék az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi és az Egyezményre vonatkozó valamennyi hivatkozás a Függelékre is vonatkozik, kivéve, ha másként rendelkeznek.
Jogok és kiváltságok nyújtása
(1) Mindkét Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az Egyezményben meghatározott jogokat abból a célból, hogy kijelölt légiközlekedési vállalata számára lehetővé tegye a csatolt Függelék megfelelő részében meghatározott útvonalakon nemzetközi légijáratok megindítását és fenntartását (a továbbiakban: megállapodásszerű járatok, illetőleg meghatározott útvonalak).
(2) Az Egyezmény rendelkezéseitől függően, mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata, a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetése során, a következő jogokat élvezi:
a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülését,
b) az említett területen nem-kereskedelmi célú leszállást,
c) az említett területen – az útvonaltáblázatban kijelölt útvonalak meghatározott pontjai közötti nemzetközi forgalomban – utasok, posta és áru felvétele és kirakása céljából történő leszállást.
Kijelölés és engedélyezés
(1) Az Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok bármely időpontban megindíthatók, feltéve, hogy:
a) az a Szerződő Fél, amelynek a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogokat nyújtották, írásban kijelölt egy légiközlekedési vállalatot, és
b) az a Szerződő Fél, amely ezeket a jogokat nyújtotta, megadta engedélyét a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a légijáratok megindításához.
(2) A jogokat nyújtó Szerződő Fél, a jelen cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, indokolatlan késedelem nélkül megadja az engedélyt a megállapodásszerű járatok üzemeltetéséhez, feltéve, hogy az Egyezmény 13. cikke rendelkezéseinek megfelelően a megállapodásszerű járatok vonatkozásában a díjtételeket kialakították. (3) Az egyik Szerződő Fél megkövetelheti a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatától annak igazolását, hogy képes eleget tenni a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott azoknak a feltételeknek, amelyeket e Szerződő Fél e nemzetközi légijáratok fenntartásával kapcsolatban rendszeresen és ésszerűen alkalmaz a Chicagói egyezmény rendelkezéseivel összhangban.
(4) Mindkét Szerződő Fél jogosult arra, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalattól az Egyezmény (2) cikkében nyújtott jogok gyakorlását visszavonja, ha a légiközlekedési vállalat kérésre nem tudja igazolni, hogy a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy e Fél állampolgárainak vagy társulásainak kezében van.
Visszavonás, korlátozás és feltételek kiszabása
(1) Mindkét Szerződő Fél jogosult arra, hogy az Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által történő gyakorlásával kapcsolatban külön feltételeket szabjon, vagy e jogok gyakorlását felfüggessze, ha a légiközlekedési vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és egyéb rendelkezéseit nem tartja meg, vagy a megállapodásszerű járatok fenntartásával kapcsolatban az Egyezmény rendelkezéseit megsérti; kivéve, ha a jogszabályok vagy egyéb rendelkezések további megsértésének megakadályozása, vagy a repülés biztonsága érdekében a külön feltételek azonnali kiszabása, illetőleg felfüggesztés vagy visszavonás szükséges, e jog csak a másik Szerződő Féllel történt egyeztetés után gyakorolható. Az egyeztetést a kérés kézbesítésétől számított tizenöt (15) napon belül a légügyi hatóságok között kell megtartani.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél a jelen cikknek megfelelően intézkedéseket foganatosított, ezek nem érinthetik a Szerződő Felek jogait.
Repülőterek és berendezések díja
Az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműveire a repülőterek és más repülési berendezések használatáért kivetett díjak nem lehetnek magasabbak, mint a nemzeti légiközlekedési vállalat hasonló nemzetközi légijáratokat lebonyolító légijárműveire kivetett díjak.
Vám- és egyéb illetékek alóli mentesség
(1) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a nemzetközi légijáratokat lebonyolító légijárművei, e légijárművek fedélzetén levő szokásos felszerelések, tartalékalkatrészek, üzem- és kenőanyagok, valamint e légijárművek készletei (ideértve az ételeket, az italokat és a dohányt is) a másik Szerződő Fél területére való érkezéskor mentesek mindenfajta vám, illeték és más hasonló díj alól, feltéve, hogy e felszerelések, anyagok és készletek elszállításukig a légijármű fedélzetén maradnak.
(2) Az egyik Szerződő Fél területére a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által, vagy megbízásából bevitt, vagy e légiközlekedési vállalat által üzemeltetett légijármű fedélzetére felvett és kizárólag a nemzetközi légijáratok üzemeltetése során felhasználásra szánt üzem- és kenőanyagok, tartalékalkatrészek, szokásos felszerelések és légijármű készletek mentesek mindenfajta hazai díj és illeték alól, beleértve az első Szerződő Fél területén kivetett vám- és szemledíjakat, még abban az esetben is, ha ezeket az anyagokat azon Szerződő Fél területe feletti útvonalon használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvették. A fent említett anyagok vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt tarthatók.
(3) A Szerződő Fél légijárműve fedélzetén levő szokásos felszerelések, tartalékalkatrészek, légijármű készletek, üzem- és kenőanyagok a másik Szerződő Fél területén csak az utóbbi említett Szerződő Fél vámhatóságának jóváhagyásával rakhatók ki, amely megkövetelheti, hogy ezeket az anyagokat visszaállításukig, illetőleg a vámrendelkezésekkel összhangban történő egyéb felhasználásukig ellenőrzésük alá helyezzék.
(4) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területén levő ingó vagyona – ideértve a menetjegyeket, a légifuvarleveleket, valamint a reklámanyagot is – mentes mindenfajta vám, szemledíj és más hasonló díj és illeték alól.
(1) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseleteket létesíthet és tarthat fenn. A képviseletnél a szükségletnek megfelelő létszámú ügyviteli és műszaki személyzet foglalkoztatható.
(2) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén kereskedelmi tevékenységet az ott hatályban levő jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően folytathat.
(1) Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának az utasok, poggyász, áru és posta területén végzett fuvarozásából származó bevételének a kiadásait meghaladó többlete szabad átutalását a hivatalos átváltási árfolyamon. Amennyiben a pénzügyi eljárást a Szerződő Felek között külön megállapodás szabályozza, ezt a megállapodást kell alkalmazni.
(2) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a fuvarozásból származó minden jövedelme a másik Szerződő Fél területén mentes minden olyan adó alól, amely az utóbb említett Szerződő Fél jogszabályai értelmében a jövedelmet terheli vagy terhelheti.
(3) A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területén foglalkoztatott vagy ide kiküldött dolgozója részére kifizetett munkabér és bér jellegű egyéb juttatás az utóbb említett Szerződő Fél területén mentes a jövedelemadó és minden más olyan adó alól, amely e jövedelmet terheli vagy terhelheti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a dolgozó azon Szerződő Fél állampolgára, amelynek területén foglalkoztatják.
Belépési és engedélyezési szabályok
(1) A Szerződő Félnek a légijárművek személyzete, valamint a légijárművön fuvarozott utasok vagy áru területére történő belépésére és távozására vonatkozó jogszabályait és egyéb rendelkezéseit – ideértve a belépésre, engedélyezésre, területén tartózkodásra, útlevélre, vámra és egészségügyi zárlatra vonatkozó szabályokat is – alkalmazni kell a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárművének személyzete, valamint a légijárművén fuvarozott utasok és áru tekintetében is, az első Szerződő Fél területén való tartózkodás során.
(2) A Szerződő Felek területén a tranzit utasokat egyszerűsített vám- és útlevélkezelésnek vetik alá. A poggyász és áru mentes a vám, szemledíj és egyéb hazai díj és illeték alól közvetlen tranzit esetén.
(1) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai méltányos és egyenlő elbírálásban részesülnek az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően területeik között meghatározott útvonalak bármelyikén üzemeltetett légijárataik fenntartása során.
(2) Az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok fenntartása során a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatának figyelembe kell vennie a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának érdekeit, abból a szempontból, hogy azok indokolatlanul ne hozzák hátrányos helyzetbe azokat a légijáratokat, amelyeket az utóbb említett vállalat az útvonalak egészén vagy egy részén tart fenn.
(3) A megállapodásszerű járatok elsődleges célja, a vállalatot kijelölő Szerződő Fél területéről kiinduló, vagy oda irányuló meglevő és előreláthatóan várható utas-, áru- és postafuvarozási igényeknek megfelelő kapacitás biztosítása. A Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának azt a jogát, hogy harmadik országokba irányuló vagy onnan érkező nemzetközi forgalmat a másik Szerződő Fél területének pontján felvegyen, vagy kirakjon, annak az elvnek a figyelembevételével kell alkalmazni, amely szerint ez a forgalom kiegészítő jellegű és a kapacitásnak meg kell felelnie:
a) a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területe és a meghatározott útvonalon levő pontok közötti forgalom igényeinek;
b) ama terület forgalmi igényeinek, amelyen áthaladva tartják fenn a légijáratot, figyelembe véve a területen levő Államok által fenntartott más szállítási lehetőségeket is, és
c) az átmenő légijáratokat lebonyolító légijárművek fenntartása követelményeinek.
(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatok legkésőbb harminc (30) nappal az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott útvonalakon üzemeltetendő légijáratok megnyitása előtt közlik a Szerződő Felek légügyi hatóságaival a járatra vonatkozó adatokat, az üzemeltetendő légijármű típusát és a menetrendeket. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a későbbi változtatásokra, valamint a nyári és a téli menetrendekre.
(2) A légügyi hatóságok a menetrendeket kézhezvételükkor rendszerint jóváhagyják, vagy azok módosítását javasolhatják. Mindazonáltal a kijelölt légiközlekedési vállalatok az illetékes légügyi hatóságok jóváhagyása nélkül nem kezdhetik el járataik üzemeltetését. Ez a rendelkezés alkalmazandó a későbbi módosításokra is.
Információ és statisztikai adatok
Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága – kérésre – ellátja a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát olyan statisztikai adatokkal, amelyek ésszerűen megkövetelhetők az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott útvonalakon az első Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által nyújtott kapacitás felülvizsgálata céljából. Az ilyen adatoknak tartalmazniuk kell mindazokat az információkat, amelyek megkövetelhetők a lebonyolított forgalom mennyiségének a meghatározásához.
(1) A megállapodásszerű járatokon alkalmazandó díjtételeket ésszerű szinten kell megállapítani, figyelembe véve az összes lényeges tényezőt, ideértve az üzemeltetési költséget, az ésszerű hasznot és az egyes járatok jellegzetességeit (mint a gyorsaság, kényelem), valamint a más légiközlekedési vállalatok által a meghatározott útvonal bármely részén alkalmazott díjtételeket. E díjtételeket a jelen cikk következő rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében hivatkozott díjtételeket, amennyiben lehetséges, a meghatározott útvonalak mindegyikének vonatkozásában az illetékes kijelölt légiközlekedési vállalatok egymás közötti tanácskozás útján alakítják ki, amennyiben szükséges, az útvonal egészén vagy egy részén üzemelő más légiközlekedési vállalatokat is bevonnak a tanácskozásba. Ha lehetséges, a díjtételekre vonatkozó megállapodást a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetségének a díjtételmegállapító eljárása útján kell elérni. Az így megállapított díjtételeket a légügyi hatóságok elé kell terjeszteni jóváhagyásra legalább kilencven (90) nappal javasolt bevezetésüket megelőzően. (3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok valamely díjtételben nem tudnak megállapodni, vagy valamilyen okból a jelen cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megegyezni nem tudnak, a Szerződő Felek légügyi hatóságai megkísérlik a díjtételek egymás közötti megállapodással meghatározni. (4) Ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni a (2) bekezdésnek megfelelően eléjük terjesztett díjtételek jóváhagyásában, vagy a (3) bekezdésnek megfelelő díjtételek meghatározásában, a kérdést az Egyezmény 15. cikke rendelkezéseinek megfelelően a Szerződő Felek elé utalják rendezés céljából. (5) E cikk rendelkezéseinek megfelelően kialakított díjtételek meghatározásáig a már érvényben levő díjtételek az irányadóak. Azonban a határozott időre megállapított díjszabás érvényességének ideje csak egy ízben, legfeljebb 12 hónappal hosszabbítható meg.
(1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés és az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben való egyetértés biztosítása céljából a szükségnek megfelelően tanácskoznak egymással.
(2) Mindkét Szerződő Fél bármikor tanácskozásokat kérhet a másik Szerződő Féllel az Egyezménynek vagy a Függeléknek a módosítása céljából. Az ilyen tanácskozásokat a kérés kézhezvételétől számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni. Az ilyen tanácskozások eredményeként létrejött, az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Szerződő Feleknek kell jóváhagyniuk alkotmányos rendelkezéseiknek megfelelő eljárással és a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltás napján lépnek hatályba.
(3) Ha a módosítás csak a Függelékre vonatkozik, a tanácskozásokat a Szerződő Felek légügyi hatóságai között kell megtartani. Ha ezek a hatóságok új vagy módosított Függelékben állapodnak meg, a meghatározott módosítások diplomáciai jegyzékváltással történő megerősítésük napján lépnek hatályba.
(1) Ha a Szerződő Felek között vita merül fel az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, a Szerződő Felek megkísérlik – elsősorban – a vitát egymás közötti tárgyalások útján rendezni.
(2) Ha a Szerződő Felek hatvan (60) napon belül nem tudnak a tárgyalások során megegyezésre jutni, a vitát diplomáciai úton kell rendezni. Ha a véleményeltérést harminc (30) napon belül nem tudják rendezni, a vitát egy személy vagy egy szerv elé, vagy bármely Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell utalni. A választottbíróságot a következőképpen alakítják ki:
a) mindegyik Szerződő Fél egy választott bírót nevez ki; ha valamelyik Szerződő Fél saját választott bíráját hatvan (60) napon belül elmulasztja kijelölni, a másik Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke jelöli őt ki;
b) a harmadik választott bírót – aki egy harmadik állam állampolgára és a választottbíróság elnöke -
i) – vagy a Szerződő Felek közötti megállapodással jelölik ki;
ii) – vagy, ha a Szerződő Felek nem tudnak megállapodni, bármely Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevezi ki.
(3) A választottbíróság többségi szavazattal hozza meg határozatát. Ezek a határozatok mindkét Szerződő Félre nézve kötelezőek. A Szerződő Felek saját választott bírájuk, valamint a döntőbíráskodási eljárásban való képviseletük költségeit viselik; az Elnök költségeit és minden más költséget a két Szerződő Fél egyenlő arányban visel. Minden más vonatkozásban a döntőbíróság eljárásmódját maga határozza meg.
Többoldalú egyezményekhez való alkalmazkodás
Ha a Szerződő Felek által elfogadott többoldalú légügyi egyezmény hatályba lép, ezen egyezmény rendelkezései érvényesülnek. Minden megbeszélést, amelyet annak érdekében folytatnak, hogy meghatározzák, hogy a többoldalú egyezmény rendelkezései milyen mértékben hatálytalanítják, helyettesítik, módosítják vagy egészítik ki a jelen Egyezményt, az Egyezmény 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell megtartani.
(1) Az Egyezmény határozatlan időre szól.
(2) Bármely Szerződő Fél bármely időpontban értesítheti a másik Szerződő Felet az Egyezmény felmondásának szándékáról. Erről egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet is tájékoztatni kell. Az Egyezmény attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, kivéve ha az értesítést az említett határidő lejárta előtt a Szerződő Felek közötti megegyezéssel visszavonják. A másik Szerződő Fél által történt kézhezvétel visszaigazolásának hiányában az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által történt kézhezvételtől számított tizennégy (14) nap elmúltával kézbesítettnek kell tekinteni.
Az Egyezményt, a Függeléket és azok bármely módosítását a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél nyilvántartásba kell vétetni.
Az Egyezményben a cikkek előtt megjelölt címek hivatkozási és kényelmi célt szolgálnak és semmiképpen sem arra szolgálnak, hogy meghatározzák, korlátozzák vagy leírják az Egyezmény hatáskörét vagy célját.
Az Egyezményt a Szerződő Felek az egyezmények kötésére vonatkozó alkotmányos rendelkezéseiknek megfelelő eljárással hagyják jóvá. Az Egyezmény a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltás napján lép hatályba.
ENNEK HITELÉÜL alulírottak, akiket erre kormányuk megfelelően felhatalmazott, az Egyezményt Kuvaitban a muzulmán naptár szerinti 1399. év Rabee Al-Thani 20-án, amely megfelel az 1979. évi március hó 19. napjának, aláírták.
Készült két eredeti példányban, angol nyelven.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1979. évi június hó 28. napjától kell alkalmazni.
(2)3 E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.