26/1977. (VIII. 1.) MT rendelet
26/1977. (VIII. 1.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Spanyol Állam2 Kormánya között Madridban, az 1974. évi április hó 30. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről
2014.09.05.
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1976. évi augusztus hó 23. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Állam Kormánya között Madridban, az 1974. évi április hó 30. napján aláírt légügyi egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
Légügyi Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Spanyol Állam Kormánya között
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Spanyol Állam Kormánya között
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Állam Kormánya,
a Chicagóban, az 1944. évi december hó hetedik napján a nemzetközi polgári repülésről aláírásra megnyitott Egyezmény tagjaként,
annak tudatában, hogy a kereskedelmi repülés mint közlekedési eszköz a népek közötti baráti megértés és jóindulat hordozója,
figyelembe véve, hogy az egyenlőség alapján kívánatos menetrendszerű légijáratok szervezése a két ország között, hogy ily módon erősítsék kapcsolataikat a polgári repülés terén,
attól az óhajtól vezérelve, hogy egyezményt kössenek területeik közötti és azon túlra irányuló légijáratok létesítése céljából,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
a) „Egyezmény” jelenti jelen Egyezményt és Függeléket és bármely módosítást, amelyben mindkét fél a későbbiekben megállapodhat, kivéve ha alább másképp rendelkeznek;
b) „légügyi hatóság” jelenti a Magyar Népköztársaság esetében a közlekedés- és postaügyi minisztert vagy bármely más személyt vagy szervet, amelyet a légügyi hatóság feladatainak ellátására felhatalmaznak; és a Spanyol Állam esetében a légügyi minisztert (a Polgári Repülési Államtitkárságot), vagy bármely más személyt vagy szervet, amelyet a légügyi hatóság feladatainak ellátására felhatalmaznak;
c) „terület” egy Állammal kapcsolatban jelenti az Állam szuverenitása alatt álló földterületet és a hozzá tartozó parti vizeket, ideértve a felettük elterülő légteret;
d) „légijárat” jelent bármely menetrendszerű nemzetközi repülést, amelyet légijármű utasok, áru vagy posta fuvarozása céljából végez;
e) „menetrendszerű járat” jelenti valamely kijelölt légiközlekedési vállalat által rendszeresen és menetrendi időszakra előzetesen közzétett menetrend szerint üzemeltetett légijáratot;
f) „megállapodásszerű járatok” jelentik az Egyezmény alapján üzemeltethető menetrendszerű légijáratokat;
g) „meghatározott útvonalak” jelentik az idetartozó Függelék megfelelő részében rögzített légiútvonalakat, amelyeken a megállapodásszerű járatokat üzemeltetni lehet;
h) „nem kereskedelmi célú leszállás” jelent bármely nem kereskedelmi célú leszállást, amely utasok, áru vagy posta felvételén vagy kirakásán kívüli bármely más célra irányul;
i) „kijelölt légiközlekedési vállalat” jelenti a légiközlekedési vállalatot, amelyet a Szerződő Felek légügyi hatóságai az Egyezmény 3. cikkével összhangban kijelöltek és engedéllyel elláttak.
2. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az Egyezményben és Függelékében meghatározott jogokat menetrendszerű kereskedelmi légijáratoknak a Függelékben meghatározott útvonalakon történő létesítése céljából. Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon történő üzemeltetése során a következő jogokat élvezi:
a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülése;
b) leszállások végzése az említett területen nem kereskedelmi célból;
c) a másik Szerződő Fél területének pontjain leszállások végzése az Egyezmény Függelékében meghatározott útvonalakon utasok, áru vagy posta felvétele vagy kirakása céljából a nemzetközi forgalomban a másik Szerződő Fél területére vagy területéről, vagy más Államok területére vagy területéről.
2. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén utasok, áru vagy posta felvételére, a másik Szerződő Fél területén lévő másik pontra ellenszolgáltatásért vagy anélkül avagy bérlet keretében történő fuvarozás céljából (cabotage).
3. cikk
1. Mindegyik Szerződő Félnek joga van, hogy a másik Szerződő Félnél írásban egy légiközlekedési vállalatot jelöljön ki a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetése céljából.
2. A kijelölés kézhezvétele után a másik Szerződő Fél az alábbi 3. és 4. bekezdés rendelkezéseitől függően indokolatlan késedelem nélkül megadja a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt.
3. Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága mielőtt megadja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának az üzemeltetési engedélyt, megkövetelheti, hogy a légiközlekedési vállalat bizonyítsa:
a) megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket e hatóság az 1944. évi Chicagói Egyezmény rendelkezései szerint nemzetközi légijáratok üzemeltetésére általában és ésszerűen alkalmazott jogszabályokban és előírásokban megszab;
b) tulajdonának lényeges része és a tényleges ellenőrzés a másik Szerződő Fél vagy állampolgárainak kezében van.
4. Mindegyik Szerződő Félnek joga van megtagadni az üzemeltetési engedélyt, ha nem győződött meg arról, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata megfelel a fenti 3. bekezdés feltételeinek.
5. A megállapodásszerű járatok üzemeltetését egészében vagy részben azonnal vagy később meg lehet kezdeni a kijelölt és engedéllyel ellátott légiközlekedési vállalat választásától függően, feltéve, hogy az Egyezmény 5. cikkével összhangban megállapított díjtétel van érvényben e járatokra.
4. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja azt a jogot, hogy visszavonja az üzemeltetési engedélyt vagy felfüggessze az Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogok gyakorlását a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata részéről avagy olyan feltételeket szabjon, amelyeket szükségesnek tart e jogok gyakorlására:
a) bármely esetben, ha nem győződött meg arról, hogy tulajdonának lényeges része és a tényleges ellenőrzés a légiközlekedési vállalatot kijelölő másik Szerződő Fél vagy állampolgárainak kezében van; vagy
b) abban az esetben, ha a légiközlekedési vállalat nem tartja meg e jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és előírásait; vagy
c) amennyiben a légiközlekedési vállalat egyébként nem az Egyezményben meghatározott feltételekkel összhangban üzemeltet.
2. Kivéve ha azonnal intézkedés szükséges e cikk 1. bekezdésében hivatkozott üzemeltetési engedély visszavonására a jogszabályok és előírások további megértésének megakadályozása céljából, az engedély megtagadásának vagy visszavonásának jogát csak a másik Szerződő Féllel való tanácskozás után lehet gyakorolni.
5. cikk
1. A következő bekezdésekben a „díjtétel” kifejezés jelenti utasok, poggyász és áru fuvarozásáért felszámított árakat és azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket az árakat alkalmazni kell, ideértve az ügynökségek és más járulékos szolgáltatások árait és feltételeit, de ide nem értve a posta fuvarozására vonatkozó díjakat vagy feltételeket.
2. Az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalata által a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan induló forgalomra vonatkozó díjtételeket ésszerű szinten kell megállapítani, megfelelően figyelembe véve az összes lényeges tényezőt, ideértve az üzemeltetési költségeket, az ésszerű hasznot és más légiközlekedési vállalatok díjtételeit.
3. E cikk 2. bekezdésében hivatkozott díjtételt – amennyiben lehetséges – mindkét Fél légiközlekedési vállalatai az útvonalon részben vagy egészben üzemeltető más légiközlekedési vállalatokkal történt tanácskozást követően állapítják meg és e megállapodásra, amennyiben lehetséges, a díjtételek kidolgozására vonatkozó nemzetközi előírások eljárásainak felhasználásával jutnak.
4. Az így megállapított díjtételeket mindkét Fél légügyi hatósága elé kell terjeszteni jóváhagyásra legalább kilencven (90) nappal a javasolt bevezetésük előtt. Különleges esetekben ezt az időszakot az említett hatóságok közötti megállapodással csökkenteni lehet.
5. A jóváhagyást meg lehet adni kifejezetten. Ha egyik légügyi hatóság sem fejezte ki elutasítását negyven (40) nappal az előterjesztés után e cikk 4. bekezdésével összhangban, a díjtételeket jóváhagyottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a 4. bekezdés szerint az előterjesztés időszakát csökkentették, a légügyi hatóságok megállapodhatnak, hogy az az időszak, amelyen belül az elutasítást közölni kell, kevesebb legyen negyven (40) napnál.
6. Ha e cikk 3. bekezdésével összhangban nem tudnak megállapodni valamely díjtételben, vagy ha az 5. bekezdéssel összhangban alkalmazandó időszakon belül az egyik légügyi hatóság a másik légügyi hatóságot értesíti a 3. bekezdés rendelkezései szerint megállapított díjtételre vonatkozó elutasításáról, a két Fél légügyi hatóságai a másik Fél légügyi hatóságával történt tanácskozás után arra törekednek, hogy közös megállapodással határozzák meg a díjtételt.
7. Ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni a 4. bekezdés szerint előterjesztett díjtételben vagy a 6. bekezdés szerint a díjtétel meghatározásában, a vitát az Egyezmény 13. cikkének rendelkezéseivel összhangban kell rendezni.
8. E cikk rendelkezéseivel összhangban megállapított díjtétel addig marad hatályban, amíg új díjtételt nem állapítottak meg. Mindamellett, a díjtétel nem hosszabbítható meg e bekezdés értelmében annál az időpontnál tizenkét (12) hónappal hosszabb időre, amikor egyébként lejárt volna.
6. cikk
A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél alkalmazott járatsűrűséget és menetrendeket a két Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatai között megállapodással állapítják meg. Az így megállapított járatsűrűséget és menetrendeket mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága elé kell terjeszteni jóváhagyásra javasolt bevezetésük előtt legalább harminc (30) nappal; különleges esetekben ezt az időszakot az említett hatóságok közötti megállapodással csökkenteni lehet.
7. cikk
Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának joga van a másik Szerződő Fél területén olyan megfelelő technikai és kereskedelmi személyzetet alapítani és fenntartani, amely megfelel az üzemeltetett légijáratok szükségleteinek; mindamellett e személyzet tagjai csak az egyik vagy másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
8. cikk
1. Mindkét Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata számára megadja a mindenfajta adó és illeték alóli mentességet, amely adók és illetékek a megállapodás szerinti szolgáltatásokból eredő tevékenységből származnak.
2. Bármely Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a másik Fél területén szerzett bevételeiből eredő többlet átutalása azoknak a szabályoknak a megtartásával történik, amelyek az említett Szerződő Fél területén a konvertálható devizák átváltásáról hatályban vannak.
3. Mindkét Szerződő Fél lehetőséget ad az említett többleteknek a másik országba való átutalásához; ezek az átutalások késedelem nélkül kerülnek végrehajtásra.
9. cikk
1. Bármely Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által a nemzetközi útvonalakon üzemeltetett légijárművei, továbbá a szokásos felszerelések, üzemanyag és kenőanyagok és a légijármű fedélzeti készletei (ideértve az ételeket, italokat és a dohányt) mentesek mindenfajta vám, felügyeleti illeték és más illetékek vagy díjak alól a másik Szerződő Fél területére való érkezéskor, feltéve, hogy e felszerelések és anyagok a légijármű fedélzetén maradnak kivitelükig.
2. Szintén mentesek a hasonló illetékek és díjak alól, kivéve az elvégzett megfelelő szolgáltatások díjait:
a) a légijármű készletei, amelyeket bármely Szerződő Fél területén vesznek a fedélzetre az említett Szerződő Fél hatóságai által megállapított keretek között és a másik Szerződő Fél nemzetközi járatokat lebonyolító légijárművének fedélzetén történő felhasználásra;
b) tartalék alkatrészek, amelyek bármely Szerződő Fél területére a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának nemzetközi járatokon felhasznált légijárművek fenntartására szolgálnak;
c) a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának nemzetközi járatain üzemeltetett légijárművei számára szolgáló üzemanyagok és kenőanyagok, akkor is, ha e tartalékokat részben annak a Szerződő Államnak a területe feletti utazásra használják fel, ahol a fedélzetre vették.
Az a), b) és c) pontokban hivatkozott anyagokat vámfelügyelet vagy ellenőrzés alatt lehet tartani.
3. A szokásos fedélzeti felszerelést, valamint bármely Szerződő Fél légijárműveinek fedélzetén levő anyagokat és tartalékokat a másik Szerződő Fél területén e terület vámhatóságainak jóváhagyásával lehet csak kirakni. Ilyen esetben e hatóságok ellenőrzése alá helyezhetők mindaddig, amíg megfelelően engedélyezett más felhasználásra vagy kivitelre nem kerülnek.
4. Mindegyik Szerződő Fél mentesíti a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatát a vámok, felügyeleti illetékek és egyéb díjak alól, amelyek kizárólag a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által végzett légijáratokkal kapcsolatos kereskedelmi reklámanyagokat terhelnék.
5. Bármely Szerződő Fél területén keresztül haladó tranzit utasok, felszerelés és áru nagymértékben egyszerűsített ellenőrzés alá esik. A közvetlen felszerelés és áru mentes vámok és hasonló illetékek alól.
10. cikk
1. Az egyik Szerződő Félnek a nemzetközi repülésben résztvevő légijárműveknek területére történő belépésére és távozására, továbbá a légijárművek üzemeltetésére és irányítására vonatkozó jogszabályai és előírásai alkalmazásra kerülnek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatainak tekintetében is.
2. Az egyik Szerződő Félnek az utasok, személyzet, berendezések, posta és áru területére való belépésére és távozására vonatkozó jogszabályai és előírásai, ideértve az országba való belépést és távozást, a kivándorlást, a vám- és egészségügyi előírásokat, alkalmazásra kerülnek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárművei által végzett repülések területének bizonyos körzetei felett, feltéve, hogy e korlátozást és tilalmat az első Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárművei vagy más, nemzetközi menetrendszerű járatokat üzemeltető államok légiközlekedési vállalatai tekintetében is alkalmazzák.
11. cikk
Az egyik Szerződő Fél által kiadott vagy érvényesnek elismert és még hatályban levő légialkalmatossági bizonyítványokat, szakszolgálati engedélyeket és bizonyítványokat a másik Szerződő Fél is érvényesnek ismeri el az Egyezményben rögzített járatok üzemeltetése céljából, feltéve, hogy azok a követelmények, amelyek szerint e bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesnek ismerték el, egyenlőek a nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezmény szerint megállapításra kerülő minimális követelményekkel vagy meghaladják azokat. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja mindamellett azt a jogot, hogy a saját területe feletti repülések tekintetében megtagadja saját állampolgárai részére a másik Szerződő Fél által adományozott szakszolgálati engedélyek vagy bizonyítványok elismerését.
12. cikk
1. A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak felkínált kapacitásának szoros összhangban kell lennie a két Szerződő Fél területei közötti légiforgalom felbecsült követelményeivel.
2. Mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságai – bármelyik Szerződő Fél kérésére – egymás rendelkezésére bocsátják azokat a statisztikai tájékoztatásokat, amelyek a megállapodásszerű járatokon felkínált kapacitás megvizsgálásának céljából ésszerűen követelhetők.
13. cikk
1. A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskoznak egymással, hogy biztosítsák az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását és megfelelő megtartását; az említett hatóságok az e célból szükséges tájékoztatásokat egymás rendelkezésére bocsátják.
2. A Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti tanácskozást az Egyezmény értelmezéséről, alkalmazásáról vagy a módosításáról, vagy bármely azzal kapcsolatos vitás ügyről bármikor kérni lehet. E tanácskozást a Szerződő Fél kérésének diplomáciai úton való kézhezvételétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni. Az így megállapított módosítás a diplomáciai jegyzékváltás útján történt megerősítéssel lép hatályba.
3. Ha valamely vitás ügyet a Szerződő Felek légügyi hatóságai egymás között a fenti 2. bekezdés szerinti tanácskozás útján nem tudnak rendezni, azt diplomáciai úton kell rendezni.
14. cikk
Az Egyezmény Függelékének módosításait és változtatásait a két Szerződő Fél légügyi hatóságai által megállapított naptól kezdődően lehet alkalmazni, és azok akkor lépnek hatályba, amikor diplomáciai jegyzékváltás útján megerősítésre kerülnek.
Az Egyezményt és Függelékét módosítani kell, ha szükséges ahhoz, hogy megfeleljen bármely olyan többoldalú egyezménynek, amely mindkét Szerződő Félre kötelező.
15. cikk
Bármely Szerződő Fél bármikor értesítheti a másik Szerződő Felet az Egyezmény felmondására vonatkozó szándékáról. Az értesítést egyidejűleg el kell juttatni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez. Ebben az esetben az Egyezmény az értesítésnek a másik Szerződő Fél által történt kézhezvétele időpontjától számított tizenkét (12) hónap elteltével jár le, kivéve ha közös megegyezéssel az értesítést a határidő lejárta előtt visszavonták. Amennyiben a másik Szerződő Fél nem igazolta a kézhezvételt, az értesítést kézhezvettnek kell tekinteni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által történt kézhezvételtől számított tizennégy (14) nap elteltével.
16. cikk
Az Egyezményt és bármely módosítását vagy kiegészítését, valamint a jegyzékváltásokat nyilvántartásba kell vétetni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO).
17. cikk
Jelen Egyezmény ideiglenesen hatályba lép aláírása alapján és véglegesen azon a napon, amikor bármely Szerződő Fél diplomáciai jegyzékváltás útján Budapesten írásban értesíti a másik Szerződő Felet, hogy vonatkozó alkotmányos kötelezettségeinek eleget tett.
Ennek hiteléül az alulírottak, akiket saját kormányuk megfelelően felhatalmazott, aláírták az Egyezményt.
Készült magyar és spanyol nyelven – mindkét szöveg egyaránt hiteles – Madridban, az ezerkilencszázhetvennegyedik év április hó 30. napján.
(Aláírások.)
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1976. évi augusztus hó 23. napjától kell alkalmazni.
(2)3 E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A Spanyol Állam elnevezése Spanyol Királyság
3
A 3. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás